61
  • dronkZero
    #61
    "baci /vírust(tömindegy)"

    Hát nagyon nem tökmindegy. A vírusok nem tudnak létezni önmagukban, szükségük van gazdasejtre...

  • magyarszurke
    #60
    első 10 hozzászólás:
    félreértitek,nem arról van szó,hogy a földi élet a Marsról származik csak az hogy lehet,hogy néhány mikroba onnan került a Földre.
    Amugy meg aki olvasta az Ötödik napon-t,az tudhatja,hogy voltak kísérletek,amikben a különböző egysejtűeket tettek ki sugárzásak+iszonyat hidegnek,hogy bebizonyítsák/cáfolják a pánspermia-elméletet.(A földi élet nem a Földön alakult ki).A dohánymozaik vírus bírta a legtovább:több ezer évnyi sugárzásnak megfelelő dózis után a telep 95%-a memaradt,tehát valszeg egy hasonló tulajdonságú baci /vírust(tömindegy)túlélheti az utazást spóraként
  • tpeterr
    #59
    feketeribizli hozzászólásait még Rolika is megirigyelhetné :-D
  • Epikurosz
    #58
    megszórt minket ribiszke rendesen.
    Különben imádom az ilyen ipséket: Jönnek, beírnak, mennek. :-)
  • szivar
    #57
    Te ugye csak egy script vagy valamelyik szerveren?
  • feketeribizli
    #56
    Illetve még a sziriusziak is lehettek ott, de tény, hogy a marsot felégette valaki lézerrel, s igy ott minden csak hamu már. Ez látszik is az ürszondák felvételein, mármint a sok hamuskő.
  • feketeribizli
    #55
    Bizony a marsi mikrobák négydimenziósak, hisz ott háromdimenzióban csak akkor volt élet, amikor a Marduk csillag köttötten keringő bolygótársa lakóinak egyrésze oda leszállt s ott nem maradtak soká, mert csillagok 3 hónap alatt megkerülte a NaPOT, HOGY 3670 ÉVIG NE JÖJJÖNN VISSZA.
  • tpeterr
    #54
    még ha az elmélet igaz is, akkor is kicsit túlzó és szenzációhajhász a cikk címe és annak adója
  • tpeterr
    #53
    ez már lassan filozófiai vitává csap át
  • dronkZero
    #52
    "Akkor az annyit jelentene, hogy a világűr egy igen sűrűn lakott hely...."

    Egyébként ezt is el tudnám képzelni, csak akkor ez sajnos azt is jelenti, hogy a csillagközi utazás kivitelezhetetlen. (Fermi-paradoxon, ugye...)
  • loga
    #51
    "Ha még hozzávesszük, hogy egy naprendszerben egyszerre két bolygón kialakul az élet... "

    Akkor az annyit jelentene, hogy a világűr egy igen sűrűn lakott hely....
  • dronkZero
    #50
    Engem csak az érdekelne, hogy még ha el is fogadjuk, hogy a Marsról származik, akkor még mindig kérdés, hogy az a szerencsétlen baktérium hogyan lövi ki magát az űrbe?
    Nekem már az meredek, hogy egy meteorbecsapódást túlél valami... Aztán ha azt nézzük, hogy a keringési ciklusok nagy részében a Föld és a Mars közt ott a Nap is, meg a két bolygó qrvamessze van egymástól, ráadásul a kilökődött anyagnak el kell találnia a Földet, majd ott ennek a cuccnak túlélnie a légkörbe belépést-áthaladást, becsapódást... Nem nevezném reális esélynek. Ha még hozzávesszük, hogy egy naprendszerben egyszerre két bolygón kialakul az élet...
  • Epikurosz
    #49
    Bocs: Lukács Béla elméleti fizikussal beszélgetett Szénási Sándor a Péntek kávéházban. Nagyon érdekes és tanulságos volt.
  • Epikurosz
    #48
    Érdemes hallgatni Lukácsi Béla fizikust a Kossuth rádióban MOST (Mars, fekete lyukak, dogonok, szatírok stb.).
  • wanek
    #47
    Arra sem volt bizonyíték, hogy onnan való, csak azt mondták. Mint a jelen cikk esetében is.
  • wanek
    #46
    1. Csúsztatás. Természetes egy probléma esetén, hogy előbb a vizsgálódás, majd a bizonyítás következik. Fordítva nem is lehetne... De ha maga a probléma felvetése magában hordozza a bizonyíthatatlanságát, akkor felesleges abba energiát ölni. Jelen cikk esetében erről van szó.
    2. Akkor nem kettőt kellett volna írnod. Ugyanis nem mindegy, hogy kettő, vagy több. Egyáltalán nem lényegtelen.
  • Kodlovag
    #45
    "-- ha találnának a Földön több olyan meteorit darabkát is, amely bizonyíthatóan a Marsról származik."
    De hát találtak. Vagy nem? Mi van azzal a néhány évvel ezelőtti marsi meteorral, amiben a NASA élőlények lenyomatait találta? Amiről azóta kiderült, hogy nem is élő, de azért a meteor még marsi eredetű, vagy már az sem?
  • Kodlovag
    #44
    "1. Teljesen felesleges olyan dolgokkal foglalkozni, amit bizonyítani nem lehet"
    Ezt remélem nem gondolod komolyan. Ott vannak például az ókori görögök. Megpróbálták megérteni a világot, mai szemmel nézve inkább kevesebb, mint több sikerrel. Bebizonyítani szinte semmit sem tudtak, világértelmezésük filozófiai jellegű volt. Hipotéziseket gyártottak (más kérdés, hogy hittek is bennük). És ki merné azt mondani, hogy erőfeszítéseik feleslegesek, vagy értelmetlenek voltak? Alapvetően formálták az emberi gondolkodást és látásmódot, amivel nagymértékben hozzájárultak a későbbi megoldáshoz. És ha eleve nem vizsgálod a problémát, mert úgyse tudod megoldani, akkor nem is fogod soha.

    "2. Ezzel azt sugallod, hogy ez a két lehetőség van, pedig van több is." Lényegtelen, hogy kettő vagy több. A lényeg, hogy ugyanúgy lehetségesek.

    "Pedig az alapoknál kéne kezdeni. Az lenne az igazi tudomány, nem pedig az, hogy laboránsok próbálkoznak."
    Egyetértek. De amíg az alapokat sem tudjuk, nincs más módszer, mint a próbálkozás, meg az elméletgyártás. Idővel majd megértjük az alapokat, és még később kivitelezni is tudni fogjuk.
  • halgatyó
    #43
    Igen gondolatébresztő azon kérdést illetően is, hogy mik a biológiai organizmusok hozzászokásának a határai? Például a sugárzástűrő képesség szempontjából. Dózisteljesítményt és összegződött dózist tekintve külön-külön. Vajon a Deinococcus radiodurans jelenti-e körülbelül a hozzászokás határát?

    Mivel a gamma sugárzás és a részecskesugárzások hatása a szervezetekre eltérő, kérdés hogy hogy néz ez ki mondjuk neutro, proton, alfa, vagy más részecske sugárzásra. Hogyan függ ez a képesség a hőmérséklettől és egyéb körülményektől.

    A DNS hibajavítás mechanizmusa valszeg igen sok kutatónak fog még munkát adni. Ebből még tudományág is lehet.
  • AranyKéz
    #42
    Nah akkor nézze meg mindenki megint a hozzászólásomat. Ha ez egy olyan überbaci ami bírja a Marsi körülményeket, túlélte a költözést, akkor a Marson miért nem fejlődött ki élet, miért csak itt ?

    Egyébként hány fajta baktérium van ? Miért olyan nagy csoda ha egyben kifejlődött egy ilyen fokú sugárzástűrés ? (Ami ráadásul kötve van a szárazságtűréshez)
  • halgatyó
    #41
    Elolvastam az eredeti cikket. Érdekes hipotézis.
    Egyetlen apró pontatlanságot találtam benne: az Oklói természtes "reaktor" nem fúziós, hanem fissziós (hasadási) volt (912-essel számozott oldal, jobbra fönt).

    Pár apróbb hiányosságot éreztem benne, de maradjon valami a következő kutatócsoportoknak is:-))

    A hipotézis bizonyításának valószínűségét két dolog jelentősen megnövelné:
    -- ha megtalálnák az adott baci (Deinococcus radiodurans) nyomait olyan Marsi kőzet belsejébe ágyazódva, amely kizárja hogy a Földről származzon,
    -- ha találnának a Földön több olyan meteorit darabkát is, amely bizonyíthatóan a Marsról származik.

    A kutatóknak sok sikert kívánok.

    A tudományos cikkeknek a hétköznapi nyelvezetbe való átültetése szükségszerűen a pontosság némi (több-kevesebb) csökkenését okozza. A következő lépés az, amikor az olvasó elolvassa a cikket és értelmezi, azaz saját addig meglévő ismeret-rendszerébe illeszti. Asszem hogy itt szokott a legtöbb pontatlanság beugrani.
  • wanek
    #40
    "Amíg nincs bizonyíték, addig mindkettő elfogadható" - ezzel két problémám van.
    1. Teljesen felesleges olyan dolgokkal foglalkozni, amit bizonyítani nem lehet, ugyanis bizonyíték hiányában nem fogadható el. Maga a bizonyítás lehetetlen, mert időben nem tudunk utazni, így nem tanusíthatja senki, hogy becsapódott egy valami a Marsba, ami onnan kiszakított valamit, ami épp a Földön landolt és ebben a valamiben található ez a baktérium. Mellesleg, ha a későbbiek során találnának mégis ott a Marson ilyen baktériumot, az sem bizonyítaná, hogy a Földön található baktérium a Marsról jött. Kerülhetett a Földre is és a Marsra is egy harmadik helyről.
    2. Ezzel azt sugallod, hogy ez a két lehetőség van, pedig van több is.

    "Szó nincs arról, hogy élettelenből élőt csinálnak." - ilyet én nem is állítottam. Én azt írtam, hogy amíg nem tudnak élettelenből élőt csinálni, addig csak amolyan "vak vezet világtalant" módszereket alkalmaznak, meg próbálkoznak. Pedig az alapoknál kéne kezdeni. Az lenne az igazi tudomány, nem pedig az, hogy laboránsok próbálkoznak.
  • nipponia
    #39
    Nem vagyok sem hívő, sem tudós, sem ufó-hívő. De mi van, ha az egész evolúció semmi egyébb, mint egy másik faj évmilliárdokat felölelő "kísérlet és játszadozás"? Hiszen valjuk be, minden emberben megvan a vágy, hogy istent játszhasson. Hogy új és küönleges létformákat hozzon létre, vagy a régieket fejlessze tovább. Például a genetika terén. Hiszen pontosan ezzel próbálkozik az ember is. És mi van akkor, ha a mars egy ilyen kísérlet kudarca volt. Lehet, hogy egy olyan civilizáció teremtményei/utódai vagyunk, ami mondjuk évmilliókkal (ha nem milliárdokkal) élt előttünk mondjuk a földön vagy a marson. Nem tudhatjuk és nem is fogjuk megtudni. Hiszen nem tudjuk bizonyítani, de cáfolni sem. Minden ami kb 10000 évvel ezelőtt történt, arra csak feltételezni tudunk. Nem tudjuk bizonyítani hitelesen és megdönthetetlenül. Például mint atlantisz városa. Nagyon sok írásos beszámoló van róla. Ebből valaki azt mondja hogy millió éveket felölelő városról van szó. Van aki azt mondja elsüllyedt az óceánban 12000 évvel ezelőtt, valaki szerint még mindig létezik és állna, csak rá építkezett a mai ember.
    Ez csak az én gondolatmenetem, lehet hurrogni is. Csak arra akartam kilyukadni, hogy sosem fogjuk megtudni a saját történelmünket. Ha most a marson is találnának ilyen baktériumot, akkor azon vitáznának, hogy földről-marsra vagy marsró-földre került. Nem fogják tudni bebizonyítani, mert lehet hogy egy másik naprendszerből került ide.
  • Kodlovag
    #38
    "A laboratóriumi példával nem tudok egyetérteni. Laborban még nem hoztak létre élettelenből élőt, és tudatosan előnyös tulajdonságokkal ellátni élő szervezetet."
    Szerintem félreértetted. Szó nincs arról, hogy élettelenből élőt csinálnak. Viszont igen is mód van irányított szelekcióra. Úgy csinálják, hogy besugároznak/kiszárítanak egy baktériumtelepet, amíg 99,9% ki nem döglik, a legellenállóbb 0,01% túléli. Azután hagyják őket, hogy újra létrejöjjön a populáció. Baktériumoknál ez néhány nap. A természetes mutáció következtében lesznek, amik még ellenállóbbaká válnak, és a következő besugárzási/kiszárítási körben megint csak a legjobbak élnek túl. És így tovább 20-50 ciklusig. Az eredmény egy sugárzásnak/kiszáradásnak erősen ellenálló baktérium. Mondjuk 1 év alatt. Mesterségesen gyorsított evolúció. De a természetes folyamatokat kihasználva, semmi génmanipuláció stb... Nagyon is működőképes, és tényleg így csinálják.

    "Amíg csak sejtések vannak arról, hogy maga az élet mitől és hogyan van, addig ne úgy próbáljuk meg a problémát lesöpörni az asztalról (mint a cikkben is), hogy egy, a Marsról ide vízionált baktériummal példálózunk."
    Én nem vitattam azt, hogy az eredeti baktérium a Földről való. A cikkíró sem vitatta. Olvasd el a cikket. Oda van írva a cikk elé, hogy "Hypothesys paper". Adott egy lehetséges magyarázatot arra, hogyan alakulhatott ki egy normálisan tök fölösleges tulajdonság. És van más lehetséges magyarázat is. Mindegyikre vannak érvek és ellenérvek. Amíg nincs bizonyíték, addig mindkettő elfogadható. Viszont pont nálad látom azt, hogy az egyik lehetőséget elveted, mert csak.
  • wanek
    #37
    Ha csak az emberi szervezetet vesszük is alapul, van pár örökletes rendellenesség, ami nem a túlélést segíti elő. Ennek ellenére megvannak, és valószínűleg spontán, mutáció következményeként vannak jelen.
    A laboratóriumi példával nem tudok egyetérteni. Laborban még nem hoztak létre élettelenből élőt, és tudatosan előnyös tulajdonságokkal ellátni élő szervezetet. Sajnos jelenleg nem a tudatos tervezés, hanem az ész nélküli próbálkozások korát éljük. Ha véletlenül valami pozitív eredményt sikerül elérni, akkor vadul döngetik a mellüket a "tudósok". Amíg csak sejtések vannak arról, hogy maga az élet mitől és hogyan van, addig ne úgy próbáljuk meg a problémát lesöpörni az asztalról (mint a cikkben is), hogy egy, a Marsról ide vízionált baktériummal példálózunk.
  • Kodlovag
    #36
    Na, én viszont elolvastam az egész eredeti cikket a szaklapban. Javaslom mindenkinek. Nem is rossz cikk. Pavlov a cikkben pontosan azt a mechanizmust fejtegeti, amit Ryuuzaki írt #32-ben. Még akár kifejezetten valószínűnek is nevezhetjük.
    Ez persze nem jelenti azt, hogy a Földön magától nem alakulhatott ki, mint a szárazságtűrés mellékhatása. Az a tény, hogy laboratóriumban történő szárazságtűrésre és sugárzástűrésre vonatkozó "tréningekkel" nem sikerült létrehozni egyszerre szárazság- ÉS sugárzástűrő baktériumot, még nem jelenti azt, hogy néhány százmillió év a természetben nem volt elég erre. Elvégre is az evolúció egy véletlen folyamat, a véletlen meg fura dolgokra képes.
    És persze az is tény, hogy a sugárzástűrésnek a Földön semmi haszna nincs a túlélés szemponjából, tehát a géneknek el kellene veszniük. Ezzel persze éppúgy alá lehet támasztani a Marsról érkezést, mint a tulajdonság mellékhatás voltát.

    Tulajdonképpen ez egy nagyon érdekes kérdés/téma... Feltéve, hogy az ember veszi a fáradságot, és elolvassa a vonatkozó eredeti cikkeket.
  • SHARK13
    #35
    Ehhez csak annyit,hogy persze nem elképzelhetetlen a Marsi eredet,de akkor lényeges eltérésnek kellene lennie a Földi eredetű életformáktól. Mert az elég valószínűtlen,hogy ugyanúgy alakuljon ki valami egy teljesen eltérő környezetben és teljesen eltérő evolúcióval. Persze lehet,hogy ezt a külömbséget még nem fedeztük fel,de áll már olyan szinten a genetika,hogy szerintem már szemet kellett volna szúrnia. Az viszont hogy a földről mert a Marsra,majd onnan vissza,na az nevetséges.
  • wanek
    #34
    Akármi is lehet. A legvalószínűbb az, hogy itt a Földön jött létre. Az élővilág számos furcsaságot és szélsőséget mutat. Persze a tizenévesek buknak a különleges dolgokra, és ezt az sg ki is használja. Örülhetnek a reklámozók...
  • wanek
    #33
    "Amúgy meg ha pusztán a realitás talaján maradunk akkor sehogy sem fogunk előre jutni." - tévedés. Pont akkor lehet előre jutni. A realitásra való törekvés nem jelent ötlettelenséget, csupán azt, hogy a képtelen marhaságokkal ne foglalkozzunk.
  • Ryuuzaki
    #32
    És mi van akkor, ha a Marsra a Földről kerültek át ezeknek a mikróbáknak az ősei (a már említett meteoritos módszerrel), majd a Marson még ellenállóbbá válva szaporodtak el és kerültek vissza a Földre (a meteoritos módszerrel)?
  • Soundmaker
    #31
    Mondjuk nem csoda hogy nem találják a marson a baktériumot, egy halszem optikával felszerelt, 1-2 tudományos műszert hordó robottal x milló kilómter távolságból kimutatni egy baktérium jelenlétét más bolygón piszok nehéz, és óriái szerencsére lenne szükség. Másik meg a hogy a sarki jégsapkákon kellene vizsgálatokat végezni, szerintem ott nagyobb esélyel lehetne ezeket a teóriákat igazolni.

    Amúgy meg ha pusztán a realitás talaján maradunk akkor sehogy sem fogunk előre jutni. Mindig az álmodozók, a hipotéziseket gyártók vitték előre a tudományt, mert előállt valamivel és a többiek már csak azért is be akarták bizonyítani minden eszközzel hogy nem volt igaza. És ezekből lettek később a nagy felfedezések. Szóval ne ítéljünk elhamarkodottan. Elméleteket, hipotéziseket gyártani kell!!!! Aztán az idő meg a szkeptikusok igazolják vagy elvetik a teóriát. Ez mindig így működött, szóval nem igazán értem a "realisták" felháborodását...
  • wanek
    #30
    Ha esetleg majd a Marson megtalálnák ugyanezt a baktériumot, az sem bizonyíték arra, hogy onnan került a Földre, mert kerülhetett volna akár innen is oda, vagy ide is és oda is egy harmadik helyről.
  • wanek
    #29
    Nem félsz, hogy apád meglátja, hogy miket írsz, és elveri a se..edet? Hány éves vagy "nagy fiú"?
  • wanek
    #28
    "de a legvaloszinübb eredet a mars" - már miért lenne a legvalószínűbb? Indok?
    "Nem értem miért oly elképzelhetetlen ez" - elképzelni bármit el lehet, a legképtelenebb dolgokat is. Az már más kérdés, hogy van-e realitása a dolognak. De ez itt nem a képzelgések és fantáziálások helye.
    Manapság sajnos az a helyzet, hogy a "tudományos hírek" nagy része valaki(k)nek a képzelgése.
    "Másrészt te és a hozzád hasonlo önjelölt tudosoknak miért szokása hülyének nézni ezen elméletek kitaláloit,valoszinüleg ök is gondoltak az általad irtakra." - nem tartom magam önjelölt tudósnak, csupán szeretek a realitás talaján maradni. Fogalmam sincs, hogy ezek mikre gondoltak, szerintem csak volt egy kis feltűnési viszketegségük.
  • aronocs
    #27
    Minden szep es jo. En csak annyit kerek, hogy az ilyen szenzaciohajhasz cimeket felejtsuk mar el vegre. Koszonom. Leulok magamtol.
  • csorfab
    #26
    basszameg hagyjátok már abba a kibaszott flame-et, komolyan mondom, olyanok vagytok mint néhány ÓVODÁS KISGYEREK. miért nem lehet normális formában kifejezni a véleményeteket, és ha nem értesz egyet valakivel NORMÁLIS, KULTÚRÁLT MÓDON kifejezni, kifejteni azt, nem úgy, hogy "húdeszarvagyvazze".

    ha nincs érdemleges hozzászólásod, csak értelmetlen kötekedés, akkor NE ÍRJ. ha meg kötekedni akarsz, akkor menj ki a nyolcadik kerületbe, majd az egyik szimpatikusabb csoportnak szólj be valamit, és éld ki az ilyen irányú vágyaidat. ne kelljen már a normális fórumozóknak elviselniük a ti balfaszságaitokat, csak azért mert anyukátok elbaszta a neveléseteket, vagy mert általános iskolás korodban a gimisek belenyomták a fejeteket a wc-be. ha ilyen problémáitok vannak, el lehet menni pszichológushoz.
  • kvp
    #25
    Hozzatennem hogy a foldon is volt termeszetes radioaktivan terulet, pl. afrikaban sikerult azonositani egy termesztes atomreaktort, amit a reaktormeregkent ismert gazkepzodes tartott stabilan meglehetosen hosszu idon keresztul. (egy egesz hegynyi uranium egett ki meg az ember elotti korban)

    A marsi teoria mellet szolhat viszont hogy a marson nemcsak a sugarzas magas, de meglehetosen szaraz is az idojaras. A teoriat egyfelekeppen lehet bizonyitani, ha a kerdeses bakteriumot a marson is megtalaljak vagy legalabb a maradvanyait. (bar meg akkor is elofordulhat hogy a foldrol ment oda)
  • marcio mela
    #24
    Igen arról is azt írják,hogy 1000x nagyobb sugárzást bír ki mint az ember és a medveállatka fejlettebb a baktériumnál.
  • dez
    #23
    Itt senki sem bizonyított semmit egyértelműen, csak mint egy valamennyire valószínű lehetőség merült fel. A világsajtó meg jól lecsapott erre, tudván, hogy sokan elolvassák az ilyen cikkeket.
  • sonicXX
    #22
    A feltételezés, hogy ez a baktérium a Marsról jött, szerintem nem teljesen alaptalan, ugyanakkor tény, hogy jöhetett akárhonnan máshonnan is.

    Vannak érvek és ellenérvek. Ezek hasztalannak tűnnek, de pont ezek a vitás kérdések motiválják a kutatókat az elméleteik igazolására, jelen esetben arra, hogy normális műszerekkel megvizsgálják a Marsot - újra.

    Érv az újravizsgálás mellett, hogy a legutóbbi ilyen eszközünk a Földön se mutatta ki volna az életet szárazabb helyeken, mert a műszerei "tompák" voltak ehhez. Valódi érv az is, amit a legutóbbi felfedezés tárt a világ elé, vagyis hogy van víz a Mars kérge alatt. Ahol pedig víz van, ott jóval nagyobb az élet valamilyen jelenléte, mint ahol nincs. Más közegben is elképzelhető az élet, de erre a jelenlegi elfogadott álláspont szerint a víz a legmegfelelőbb (személyszerint én ezt hülyeségnek tartom, az élet mint jelenség mindenhol megköveteli a környezeti stabilitást, szerintem gyakorlatilag akárhol kialakulhat számottevő élet, ahol hosszú ideig adott egy ahhoz szükséges szélsőségektől nagyáltalánosságban mentes környezet, és a megfelelő vegyi arzenál, vagy annak hiányában a penetráció). Az is bizonyított már, hogy bizonyos mikrobák képesek megóvni magukat a világegyetemben való utazástól egy meteoriton, majd túlélni a légkörünkbe való belépéskori hevületet annak belsejében, és túlélni a becsapódást (ha létrejön).

    Nagyon fontos, hogy az emberiség motivált legyen a szomszédos bolygók kutatásában, mivel hosszútávon valószínűleg csak ez mentheti meg azt a semmirekellő, élősdi pió...akarommondani emberi létformát, ami többnyire másra sem képes mint sírni a tetves élete után a születése első pércétől a kimúlása utolsójáig.