Lassan fújdogál a magyar szél
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#83
Helló!
Nem minden úgy van, ahogy írod. Érdems lenne elolvasnod a Wikipédián a szócikket. Ez a magyar, amely hiányos, de elvisz az angolra, amely rengeteg infót tartalmaz. Ha gondolod, hogy tévedtek a szerzõk, akár bele is javíthatsz. Én nem vagyok szakmabeli, de nekem az ott leírtak eléggé megrágottnak tûntek.
Nem minden úgy van, ahogy írod. Érdems lenne elolvasnod a Wikipédián a szócikket. Ez a magyar, amely hiányos, de elvisz az angolra, amely rengeteg infót tartalmaz. Ha gondolod, hogy tévedtek a szerzõk, akár bele is javíthatsz. Én nem vagyok szakmabeli, de nekem az ott leírtak eléggé megrágottnak tûntek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#82
Hát igen csak arrafelé még igen nagy a korrupció. Amit a nyugat adott az új szrkofág építésre, az szinte teljes egészében elment a „tervezésre”. Csináltak belõle egy szép filmet is, ahol elõszeretettel mutogatják a réseket a meglévõ szarkofágon, meg, hogy milyen szép lesz az új, ha még kapnak rá pénzt. De ez azért nagyon kevés volt a korábbi támogatóknak, és jelezték, hogy ilyen körülmények között nem szívesen folytatják a dolgot. Akkorra már amúgy is mindenhol megbuktak a zöld pártok, nem volt e cél mögött politikai támogatottság se. Meg általában rájöttek az emberek, hogy a zöld célok többsége még a gazdag országoknak is többe kerül, mintha máshová adnák a pénzt.
Erre az ukránok demonstratívan sittre vágták majdnem az egész vezetést (volt honnét tanulniuk a módszert), és most megint megy a sírás, hogy újra kellene pénz. Az meg még nagyobb baj számukra, az amit én is említettem, hogy a környezet már inaktívabb mint mondjuk az USA megyényi területein (ahol a katonai nukleáris üzemek mûködtek/mûködnek). Azt is tudatosult a döntéshozókban, hogy szarkofágnak meg nem is kell tömörnek lennie, hiába vélik úgy a környezetvédõk. Az meg csak a ráadás, hogy a radioaktív izotópok jelentõs része már lebomlott az eltelt 20 év alatt. Ami van még az fõként a Cs-137 és a Sr-90, de ezek a szarkofágból nem jönnek ki, ami a környezetben van az már nem igazán veszélyes.
A másikról. Ezért van az, hogy az ûrhajósok nagy része nagyobb dózisokat kapott, mint a csernobili likvidátorok akik az igen erõsen sugárzó üzemanyag törmeléket lapátolták bele a nyitott reaktorba. Szóval nem érdemes összevetni a kettõt.
Csernobil miatt teljes életünk alatt kb. 1 mSv dózis fogunk kapni. Egy év alatt a környezetbõl 3-5 mSv-et (ki hol él). Tehát már ennek a szórása is sokkal nagyobb, de pl. egy egésztest CT közel 10 mSv, sõt egy mezei mellkasröntgen is 0,1 mSv, de ha régebbi készüléket fogsz ki akkor több. Ha sok ásványvizet iszol (x km mélyrõl, ahol már jó sok a Ra), pár hónap alatt akkor is megiszod pluszban Csernobil többletét, és még sorolhatnám.
Ez csak sima üzlet és feladatindoklás. Van pl. egy atomtörvényünk, aminek furcsa módon csak a mesterséges izotópokkal foglalkozó részeivel törõdnek, annak ellenére, hogy a természetes nuklidok hatásából sokkal többet kap a nép.
A kis dózisok sugárkockázatát meg még jó sokáig nem fogják hagyni módosítani. Kinek lenne jó? Akik foglalkoznak a témával azoknak biztos nem.
Ha hirtelen a sugárveszélyes munkahelyek jó része nem lenne veszélyes, nem lenne szükség az ellenõrzõkre. Eltûnnének a pótlékok, a szakemberek nagy része kereshetne más munkát, a kutatóknak szembe kellene nézniük sokuknak avval, hogy amiért eddig dolgoztak, annak nem volt semmi értelme, a mûszergyártók nem tudnák eladni a mûszereket, hiszen nem lenne szükség a kis aktivitások kimérésére. Ezért az ilyen jellegû felvetések nagy ellenállásba ütköznek mindenhol, ezért nálunk is leginkább csak a szakma nagyjai közül néhányan hozzák fel ezt a témát.
Olyan mint a hazai politikai életünk, mindeni érzi, hogy a bal oldali filozófia nem nyerõ, de aki nem ezt szajkózza, az kiszorul a parlamentbõl, mert a választók többségének az a jó 😊
Erre az ukránok demonstratívan sittre vágták majdnem az egész vezetést (volt honnét tanulniuk a módszert), és most megint megy a sírás, hogy újra kellene pénz. Az meg még nagyobb baj számukra, az amit én is említettem, hogy a környezet már inaktívabb mint mondjuk az USA megyényi területein (ahol a katonai nukleáris üzemek mûködtek/mûködnek). Azt is tudatosult a döntéshozókban, hogy szarkofágnak meg nem is kell tömörnek lennie, hiába vélik úgy a környezetvédõk. Az meg csak a ráadás, hogy a radioaktív izotópok jelentõs része már lebomlott az eltelt 20 év alatt. Ami van még az fõként a Cs-137 és a Sr-90, de ezek a szarkofágból nem jönnek ki, ami a környezetben van az már nem igazán veszélyes.
A másikról. Ezért van az, hogy az ûrhajósok nagy része nagyobb dózisokat kapott, mint a csernobili likvidátorok akik az igen erõsen sugárzó üzemanyag törmeléket lapátolták bele a nyitott reaktorba. Szóval nem érdemes összevetni a kettõt.
Csernobil miatt teljes életünk alatt kb. 1 mSv dózis fogunk kapni. Egy év alatt a környezetbõl 3-5 mSv-et (ki hol él). Tehát már ennek a szórása is sokkal nagyobb, de pl. egy egésztest CT közel 10 mSv, sõt egy mezei mellkasröntgen is 0,1 mSv, de ha régebbi készüléket fogsz ki akkor több. Ha sok ásványvizet iszol (x km mélyrõl, ahol már jó sok a Ra), pár hónap alatt akkor is megiszod pluszban Csernobil többletét, és még sorolhatnám.
Ez csak sima üzlet és feladatindoklás. Van pl. egy atomtörvényünk, aminek furcsa módon csak a mesterséges izotópokkal foglalkozó részeivel törõdnek, annak ellenére, hogy a természetes nuklidok hatásából sokkal többet kap a nép.
A kis dózisok sugárkockázatát meg még jó sokáig nem fogják hagyni módosítani. Kinek lenne jó? Akik foglalkoznak a témával azoknak biztos nem.
Ha hirtelen a sugárveszélyes munkahelyek jó része nem lenne veszélyes, nem lenne szükség az ellenõrzõkre. Eltûnnének a pótlékok, a szakemberek nagy része kereshetne más munkát, a kutatóknak szembe kellene nézniük sokuknak avval, hogy amiért eddig dolgoztak, annak nem volt semmi értelme, a mûszergyártók nem tudnák eladni a mûszereket, hiszen nem lenne szükség a kis aktivitások kimérésére. Ezért az ilyen jellegû felvetések nagy ellenállásba ütköznek mindenhol, ezért nálunk is leginkább csak a szakma nagyjai közül néhányan hozzák fel ezt a témát.
Olyan mint a hazai politikai életünk, mindeni érzi, hogy a bal oldali filozófia nem nyerõ, de aki nem ezt szajkózza, az kiszorul a parlamentbõl, mert a választók többségének az a jó 😊
#81
A másik: a mutációk legtöbbször vagy semlegesek, vagy inkább káros hatásúak, csak nagyon ritkán hasznosak. Ezért van az, hogy élet is csak a Föld védõburka alatt tudott megjelenni, pedig az építõkockái az üstökösökön is jelen vannak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#80
"Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy õk védik meg õket az elszennyezett környezet és szétesõ szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa õket. Ami persze manapság már igen erõs túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. "
Az angol Wiki szerint mégis beveszik, bár más forrásból, napi hírekbõl is tudható ez. Ott olvastam, hogy van egy 10 milliárd dolláros projekt, amelyet fõleg a nyugat finanszíroz, és új szarkofágot húznak a régi fölé. Azért ennyi pénzt ott sem dobálnak ki csak úgy.
Az angol Wiki szerint mégis beveszik, bár más forrásból, napi hírekbõl is tudható ez. Ott olvastam, hogy van egy 10 milliárd dolláros projekt, amelyet fõleg a nyugat finanszíroz, és új szarkofágot húznak a régi fölé. Azért ennyi pénzt ott sem dobálnak ki csak úgy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
(Próbáld angolul is, úgy mégis többet irkál az ember. Szerintem leginkább az iaea.gov-nál tudsz találni az ide vonatkozó anyagokból.)
A kicsi-nagy kérdésben persze van egy határ ahonnét érdemes és gazdaságos használni az adott technológiát, de ez nem feltétlenül esik egybe az optimális mérettel.
A másik véglet komoly hátrányait meg ugye megtapasztaltuk a régi centralizált népgazdasági rendszerben, ami valóban igen veszélyes és nem csak gazdasági hanem sok más szempontból is.
Atomerõmûnél a méret nem technológiai probléma, lehet igen kis energetikai reaktorokat is üzemeltetni (pl. mûholdakon, tengeralattjárókon). A fúziónál meg jelenleg éppen csak kis reaktorok vannak, de az is lehet, hogy a gyakorlat ott is megfordul majd. Vagy épp rájövünk, hogy olcsóbb mindenkinek otthonra egy 10 kW-os jól szabályozható reaktor, és akkor nem kell a távvezeték hálózatot és a kapcsolódó dolgokat fenntartani.
Sugárzás. Éppen az a trükk a dologban, hogy a természet igen jól felvértezett bennünket a radioaktív sugárzásokkal szemben is, hiszen egy olyan háttérben fejlõdött ki az élet és élünk ma is, ahol a háttérsugárzás dózisa sokszorosa a nukleáris ipar hatásainak.
Ezért is mondják sokan, hogy a kis dózisok (ide sorolandó pl. Csernobil környezeti hatása is) inkább hasznosak, mint károsak az embernek, mivel stimulálják azokat a repair mechanizmusokat amikkel gyógyítjuk magunkat az ionizáló sugárzások hatásaitól. Olyasmi mint az immunrendszer: ha ingerszegény környezetben élünk, sokkal érzékenyebbek leszünk a különbözõ betegségekre.
A Pripjaty lezárt zónájában meg azért virágzik a természet, mert kizárták onnét az embert. Az valóban természetvédelmi terület 😊 De azt már inkább csak kontroll célok miatt tartják lezárva, ill. fõként azért mert Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy õk védik meg õket az elszennyezett környezet és szétesõ szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa õket. Ami persze manapság már igen erõs túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. Nálunk még azért issza a nép a megélhetési újságírók felfújt katasztrófás marhaságairól szóló szavait.
Akit kellõ mértékben foglalkoztat a téma annak oda kell menni, meg lehet mérni mi is ott a (sugár)helyzet, hiszen az igazság odaát van, és nem Tvrtko vagy a sötétzöldek szövegeiben 😊 Én is úgy tettem. Pl. Pécs környékén (uránbánya) sem kedvezõtlenebb a háttérsugárzás, mint a CSAE lezárt zónában. (Ezt átlagosan értem, mert ritkán azért elõfordulhat még egy-egy felderítetlen forró pont is.) A különbség csak annyi, hogy Pripjaty környékén a Cs-137 gamma vonali látszanak a spektrumban, Pécsett meg a Ra-226-é. Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy melyik gamma foton is szaggatja szét a sejtjeiben a vízmolekulákat.
Ez nem azt jelenti, hogy indokoltnak tartom, hogy a költségvetésbõl sok milliárdot költenek arra, hogy Kõvágószöllõsön addig takargassák a talajt, míg jobb lesz a hátér mint pár száz méterrel mellette. Hiszen nem azért magas ott a sugárzás, mert ott volt az uránbánya, hanem azért volt ott uránbánya, mert sugárzó anyagok voltak a földben. És mégis élnek ott emberek, már pár ezer éve biztosan, de lehet, hogy elõtte is, és nem is betegebbek, mint máshol.
A kicsi-nagy kérdésben persze van egy határ ahonnét érdemes és gazdaságos használni az adott technológiát, de ez nem feltétlenül esik egybe az optimális mérettel.
A másik véglet komoly hátrányait meg ugye megtapasztaltuk a régi centralizált népgazdasági rendszerben, ami valóban igen veszélyes és nem csak gazdasági hanem sok más szempontból is.
Atomerõmûnél a méret nem technológiai probléma, lehet igen kis energetikai reaktorokat is üzemeltetni (pl. mûholdakon, tengeralattjárókon). A fúziónál meg jelenleg éppen csak kis reaktorok vannak, de az is lehet, hogy a gyakorlat ott is megfordul majd. Vagy épp rájövünk, hogy olcsóbb mindenkinek otthonra egy 10 kW-os jól szabályozható reaktor, és akkor nem kell a távvezeték hálózatot és a kapcsolódó dolgokat fenntartani.
Sugárzás. Éppen az a trükk a dologban, hogy a természet igen jól felvértezett bennünket a radioaktív sugárzásokkal szemben is, hiszen egy olyan háttérben fejlõdött ki az élet és élünk ma is, ahol a háttérsugárzás dózisa sokszorosa a nukleáris ipar hatásainak.
Ezért is mondják sokan, hogy a kis dózisok (ide sorolandó pl. Csernobil környezeti hatása is) inkább hasznosak, mint károsak az embernek, mivel stimulálják azokat a repair mechanizmusokat amikkel gyógyítjuk magunkat az ionizáló sugárzások hatásaitól. Olyasmi mint az immunrendszer: ha ingerszegény környezetben élünk, sokkal érzékenyebbek leszünk a különbözõ betegségekre.
A Pripjaty lezárt zónájában meg azért virágzik a természet, mert kizárták onnét az embert. Az valóban természetvédelmi terület 😊 De azt már inkább csak kontroll célok miatt tartják lezárva, ill. fõként azért mert Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy õk védik meg õket az elszennyezett környezet és szétesõ szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa õket. Ami persze manapság már igen erõs túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. Nálunk még azért issza a nép a megélhetési újságírók felfújt katasztrófás marhaságairól szóló szavait.
Akit kellõ mértékben foglalkoztat a téma annak oda kell menni, meg lehet mérni mi is ott a (sugár)helyzet, hiszen az igazság odaát van, és nem Tvrtko vagy a sötétzöldek szövegeiben 😊 Én is úgy tettem. Pl. Pécs környékén (uránbánya) sem kedvezõtlenebb a háttérsugárzás, mint a CSAE lezárt zónában. (Ezt átlagosan értem, mert ritkán azért elõfordulhat még egy-egy felderítetlen forró pont is.) A különbség csak annyi, hogy Pripjaty környékén a Cs-137 gamma vonali látszanak a spektrumban, Pécsett meg a Ra-226-é. Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy melyik gamma foton is szaggatja szét a sejtjeiben a vízmolekulákat.
Ez nem azt jelenti, hogy indokoltnak tartom, hogy a költségvetésbõl sok milliárdot költenek arra, hogy Kõvágószöllõsön addig takargassák a talajt, míg jobb lesz a hátér mint pár száz méterrel mellette. Hiszen nem azért magas ott a sugárzás, mert ott volt az uránbánya, hanem azért volt ott uránbánya, mert sugárzó anyagok voltak a földben. És mégis élnek ott emberek, már pár ezer éve biztosan, de lehet, hogy elõtte is, és nem is betegebbek, mint máshol.
#78
...komplex élõlényeknél..
Kara kánként folytatom tanításom.
#77
Szia, Munkás, és külön köszi a privit!
Majd elolvasom írásod a témában az ünnepek alatt.
Én a nagy rendszerektõl ösztönösen irtózom. Túl nagy a kockázat ilyenekre bízni a jövõnket, mert a központosított, sõt túlközpontosított rendszerek krízishelyzetben cserben hagynak. Mondjuk, ennek a felfogásnak részemrõl társadalomtörténeti okai is vannak, és a múltbéli tapasztalatok sok mindenre tanítanak.
A radioaktivitás meg olyan dolog, amely ellen az evolúció nem dolgozott ki ellenszert, legalábbis a komplex élõlényekbõl. Az, hogy a néhai Pripjáty mocsarak területén vírul a természet, vígan ugrándoznak az õzikék, nem releváns. Ez nem olyan, amit meg lehet szokni. A robotok biztos simábban tûrnék a gyûrõdést ilyen téren, épp ezért veszem én mindig védelmembe õket, de nem azzal a céllal, hogy akkor most szét lehet cincálni a Földet.
Majd elolvasom írásod a témában az ünnepek alatt.
Én a nagy rendszerektõl ösztönösen irtózom. Túl nagy a kockázat ilyenekre bízni a jövõnket, mert a központosított, sõt túlközpontosított rendszerek krízishelyzetben cserben hagynak. Mondjuk, ennek a felfogásnak részemrõl társadalomtörténeti okai is vannak, és a múltbéli tapasztalatok sok mindenre tanítanak.
A radioaktivitás meg olyan dolog, amely ellen az evolúció nem dolgozott ki ellenszert, legalábbis a komplex élõlényekbõl. Az, hogy a néhai Pripjáty mocsarak területén vírul a természet, vígan ugrándoznak az õzikék, nem releváns. Ez nem olyan, amit meg lehet szokni. A robotok biztos simábban tûrnék a gyûrõdést ilyen téren, épp ezért veszem én mindig védelmembe õket, de nem azzal a céllal, hogy akkor most szét lehet cincálni a Földet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
Hidd el nem azért írtam, hogy nem számoltam ki, mert nem tudom megtenni, hanem mert túl sok idõt és energiát igényelne. Persze messzirõl jött ember azt mond amit akar 😊
A nagyotmondásról meg annyit, hogy valóban jobban alá kellene támasztani, csak ez olyan kérdés, amiben még a szakemberek is elég megosztottak. Így hiába linkelnék be, vagy hivatkoznék meg egy kazal cikket. Nem olvasnád végig. Szóval ha nem hiszed el akkor sincs baj 😊 Azért egy privit küldök.
Azt sem árt végiggondolni, hogy mibe kerül egy-egy szél vagy naperõmû felállítása a tanyavilágba. Szerintem egy vezeték odahúzása olcsóbb lenne, ha meg nem kell mögé számottevõ teljesítmény, akkor egy aggregátor biztos kedvezõbb lenne. Nem csak pénzben (mérgezõ gyártási hulladékok, melléktermékek, fenntartás, leszerelés stb.), de ezt már valamelyik fórumon ragoztam itt az SG-n.
A bazi nagy erõmûvek, gyárak „egy adagban” igen nagy károsító hatásúnak tûnnek, de szvsz. nagyobb méretben mindenképpen hatékonyabban lehet termelni. A jobb hatásfok, meg kezesebb hulladékot és károsító hatást jelent.
A hidrogéncellás kütyükben én nem látok túl nagy lehetõségeket, de nem tudni mit hoz a jövõ. A fúziónak sok elõnye van a fisszióval szemben, de attól sem kell tartani, hogy az urán pár száz éven belül elfogy. Persze itt az U-238 tenyésztését is számításba kell venni.
A nagyotmondásról meg annyit, hogy valóban jobban alá kellene támasztani, csak ez olyan kérdés, amiben még a szakemberek is elég megosztottak. Így hiába linkelnék be, vagy hivatkoznék meg egy kazal cikket. Nem olvasnád végig. Szóval ha nem hiszed el akkor sincs baj 😊 Azért egy privit küldök.
Azt sem árt végiggondolni, hogy mibe kerül egy-egy szél vagy naperõmû felállítása a tanyavilágba. Szerintem egy vezeték odahúzása olcsóbb lenne, ha meg nem kell mögé számottevõ teljesítmény, akkor egy aggregátor biztos kedvezõbb lenne. Nem csak pénzben (mérgezõ gyártási hulladékok, melléktermékek, fenntartás, leszerelés stb.), de ezt már valamelyik fórumon ragoztam itt az SG-n.
A bazi nagy erõmûvek, gyárak „egy adagban” igen nagy károsító hatásúnak tûnnek, de szvsz. nagyobb méretben mindenképpen hatékonyabban lehet termelni. A jobb hatásfok, meg kezesebb hulladékot és károsító hatást jelent.
A hidrogéncellás kütyükben én nem látok túl nagy lehetõségeket, de nem tudni mit hoz a jövõ. A fúziónak sok elõnye van a fisszióval szemben, de attól sem kell tartani, hogy az urán pár száz éven belül elfogy. Persze itt az U-238 tenyésztését is számításba kell venni.
#75
"Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerõmû mint egy régi (Csernobili) típusú atomerõmû."
Ó, ezek a nagyotmondások. Kabaréba valók. :-)
Amúgy, én nem értem ezt a nagy vehemenciát: atomerõmû tényleg kéne még, de mellette a tanyavilágban néhány szélerõmû is, és napelemek ezerrel. Ezt minden józan ember belátja, mármint a többlábúság szükségességét.
A csernobili áldozatokat meg nem érdemes lebecsülni. Rengeteg ember patkolt el, és ez intõ jel, hogy a biztonság mindenek felett.
A másik: én az ilyen bazinagy atomerõmûveknek addig vagyok híve (mert mégiscsak jobbak a szeneseknél), amíg magfúzión alapuló mikroerõmûvek, vagy hidrogéncellás kütyük ki nem jönnek. Ez olyan max. 100 év még. Addig el is fogy az urántartalék, úgyhogy minden stimmel.
Ó, ezek a nagyotmondások. Kabaréba valók. :-)
Amúgy, én nem értem ezt a nagy vehemenciát: atomerõmû tényleg kéne még, de mellette a tanyavilágban néhány szélerõmû is, és napelemek ezerrel. Ezt minden józan ember belátja, mármint a többlábúság szükségességét.
A csernobili áldozatokat meg nem érdemes lebecsülni. Rengeteg ember patkolt el, és ez intõ jel, hogy a biztonság mindenek felett.
A másik: én az ilyen bazinagy atomerõmûveknek addig vagyok híve (mert mégiscsak jobbak a szeneseknél), amíg magfúzión alapuló mikroerõmûvek, vagy hidrogéncellás kütyük ki nem jönnek. Ez olyan max. 100 év még. Addig el is fogy az urántartalék, úgyhogy minden stimmel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#74
Néhány gondolatot én is hozzáfûznék a fentiekhez (lentiekhez):
„Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott.”
Ez megint egy olyan „hivatalos” jelentés ami nem ezt mondja. Én elég sok ENSZ jelentést olvastam a témáról, sõt néhány készítésében magam is részt vettem. Az igazság az, hogy 40-50 halott ami biztosan a sugárterhelésre fogható, aztán 600-800 pajzsmirigy elváltozás szintén biztos a baleset hatása (amelyek gyakorlatilag mindegyike problémamentesen kezelhetõ volt). Ez a biztos. A többi sok száz és sok tízezer közti becslés csak attól függ, hogy milyen sugaras kockázati tényezõt fogadunk el valósnak, amirõl a viszonylag fiatal sugaras tudománynak sajnos még csak nagyon bizonytalan sejtései vannak. (Ez egyébként nem azt jelenti, hogy egy év alatt meghalnak tõle, hanem mondjuk 20-30 év múlva, ami messze nem ugyanaz).
Ilyen módon a jelenleg elfogadott ajánlással számolva, két évente Magyarországon is meghal 4000 ember, csak azért mert sugároz körülöttünk a világ. Sõt Csernobil óta így kb. ezren halak meg nálunk csak azért mert eljártak tüdõszûrésre, egyéb vizsgálatokra.
A többit tessék hozzá gondolni: a Csernobil álltal érintett területeken az elmúlt 20 évben több mint 10 millióan haltak meg különbözõ sugárhatásoktól (kozmikus, radon, orvosi stb.), és ehhez jön még valamennyi Csernobil miatt.
Az ilyen ún. sztochasztikus hatásokra felépített elemzés csak nagy humbug a zöld majmok kezében, akiknek fogalmuk sincs róla mit is jelent. Az hasonló „okos” szakértõk viszont elfelejtik végigelemezni, hogy míg egy szélerõmû elkészül mennyi káros hulladék kerül a környezetbe, milyen hatása van az általuk keltett rezgéseknek, hová kerül az élettartamuk végén a hulladékuk stb. és azok mekkora halálozási kockázatot okoznak a népességnek.
Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerõmû mint egy régi (Csernobili) típusú atomerõmû.
„szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret?”
Az állami és lakossági támogatás a „zöld” energiához sajnos nálunk is megvan. Ezért is akar mindenki „alternatív” erõmûveket építeni, amelyek persze nem nyújtanak alternatívát az energiatermelésben, csak annyit, hogy velünk fizettetik meg a beruházók profitját.
Olyan ez mint a régi rendszerben a veszteséges gyárak. Népgazdasági érdekbõl támogatta õket az állam a nép pénzébõl és cserébe mindenki rosszul élt.
A fõ baj nálunk a populista politika. Egy szél, gáz, nap és egyéb erõmûvek gyorsan felépíthetõk. Igaz gazdaságtalanok, és nem is nagyon adnak áramot, de lehet velük „demózni” a politikusoknak. Egy atomerõmû több kormányzati ciklus alatt készül csak el, és nagyon drága, az igazi hasznot meg csak sok éves üzem után hoz. Olyan politikus meg nincs, aki az ország érdekében bevállalja, hogy még ha az õ pártja lesz is hatalmon akkor, õ már biztos csak a hátsó sorokból figyelheti a munkája eredményét, és igen nehezen válthatja érdemmé.
Paksot pl. 6 blokkosra tervezték. Háttér technológia is ennyihez készült, így egy bõvítés sem lenne már olyan nagy beruházás, mintha újat kellene építeni. +2 blokk meg legalább 1GW szabályozható teljesítmény. Mennyi szélerõmû is kell ehhez? Szerintem le kellene rakni velük egy fél megyét, fõleg ha némi teljesítmény tartalékot is akarunk bele.
Más megoldás nem nagyon van. A vízerõmûvet elbaltáztuk, az agyon hangoztatott (valós, de mára kiderült, hogy inkább csak vélt) hátrányok ránk esõ részét így is megkapjuk, az áramot meg a Szlovákok. Fosszilis erõmhöz meg sajnos nem nagyon vannak eltüzelhetõ nyersanyagaink. Az áramot meg jóval olcsóbb szállítani mint a szenet, és függõvé is válik tõle az ország (persze azért van még ilyen erõmûvünk, ami az áram mellet jó sok veseséget is termel az államnak)., ill. az tényleg szennyezi is a környezetet.
„Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott.”
Ez megint egy olyan „hivatalos” jelentés ami nem ezt mondja. Én elég sok ENSZ jelentést olvastam a témáról, sõt néhány készítésében magam is részt vettem. Az igazság az, hogy 40-50 halott ami biztosan a sugárterhelésre fogható, aztán 600-800 pajzsmirigy elváltozás szintén biztos a baleset hatása (amelyek gyakorlatilag mindegyike problémamentesen kezelhetõ volt). Ez a biztos. A többi sok száz és sok tízezer közti becslés csak attól függ, hogy milyen sugaras kockázati tényezõt fogadunk el valósnak, amirõl a viszonylag fiatal sugaras tudománynak sajnos még csak nagyon bizonytalan sejtései vannak. (Ez egyébként nem azt jelenti, hogy egy év alatt meghalnak tõle, hanem mondjuk 20-30 év múlva, ami messze nem ugyanaz).
Ilyen módon a jelenleg elfogadott ajánlással számolva, két évente Magyarországon is meghal 4000 ember, csak azért mert sugároz körülöttünk a világ. Sõt Csernobil óta így kb. ezren halak meg nálunk csak azért mert eljártak tüdõszûrésre, egyéb vizsgálatokra.
A többit tessék hozzá gondolni: a Csernobil álltal érintett területeken az elmúlt 20 évben több mint 10 millióan haltak meg különbözõ sugárhatásoktól (kozmikus, radon, orvosi stb.), és ehhez jön még valamennyi Csernobil miatt.
Az ilyen ún. sztochasztikus hatásokra felépített elemzés csak nagy humbug a zöld majmok kezében, akiknek fogalmuk sincs róla mit is jelent. Az hasonló „okos” szakértõk viszont elfelejtik végigelemezni, hogy míg egy szélerõmû elkészül mennyi káros hulladék kerül a környezetbe, milyen hatása van az általuk keltett rezgéseknek, hová kerül az élettartamuk végén a hulladékuk stb. és azok mekkora halálozási kockázatot okoznak a népességnek.
Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerõmû mint egy régi (Csernobili) típusú atomerõmû.
„szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret?”
Az állami és lakossági támogatás a „zöld” energiához sajnos nálunk is megvan. Ezért is akar mindenki „alternatív” erõmûveket építeni, amelyek persze nem nyújtanak alternatívát az energiatermelésben, csak annyit, hogy velünk fizettetik meg a beruházók profitját.
Olyan ez mint a régi rendszerben a veszteséges gyárak. Népgazdasági érdekbõl támogatta õket az állam a nép pénzébõl és cserébe mindenki rosszul élt.
A fõ baj nálunk a populista politika. Egy szél, gáz, nap és egyéb erõmûvek gyorsan felépíthetõk. Igaz gazdaságtalanok, és nem is nagyon adnak áramot, de lehet velük „demózni” a politikusoknak. Egy atomerõmû több kormányzati ciklus alatt készül csak el, és nagyon drága, az igazi hasznot meg csak sok éves üzem után hoz. Olyan politikus meg nincs, aki az ország érdekében bevállalja, hogy még ha az õ pártja lesz is hatalmon akkor, õ már biztos csak a hátsó sorokból figyelheti a munkája eredményét, és igen nehezen válthatja érdemmé.
Paksot pl. 6 blokkosra tervezték. Háttér technológia is ennyihez készült, így egy bõvítés sem lenne már olyan nagy beruházás, mintha újat kellene építeni. +2 blokk meg legalább 1GW szabályozható teljesítmény. Mennyi szélerõmû is kell ehhez? Szerintem le kellene rakni velük egy fél megyét, fõleg ha némi teljesítmény tartalékot is akarunk bele.
Más megoldás nem nagyon van. A vízerõmûvet elbaltáztuk, az agyon hangoztatott (valós, de mára kiderült, hogy inkább csak vélt) hátrányok ránk esõ részét így is megkapjuk, az áramot meg a Szlovákok. Fosszilis erõmhöz meg sajnos nem nagyon vannak eltüzelhetõ nyersanyagaink. Az áramot meg jóval olcsóbb szállítani mint a szenet, és függõvé is válik tõle az ország (persze azért van még ilyen erõmûvünk, ami az áram mellet jó sok veseséget is termel az államnak)., ill. az tényleg szennyezi is a környezetet.
#73
Nem egyet felejtettem ki. Csak nem férne el a szerveren 😊.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#72
Mintha csak valamelyik krónikás, mohácsi vész után írt, kesergõjét olvastam volna a siralmas belállapotokról. :-)
Egyet kifelejtettél: az autósokat is néha lelövik, ugye. (sajnos)
Egyet kifelejtettél: az autósokat is néha lelövik, ugye. (sajnos)
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
Itt vidéken felé, nem nagyon dicsérem a tömegközlekedést... Nyáron meleg van a buszban (metró, vellamos, hév, stb ohne), télen meg szálingózik a hó. Bent a buszban is. A fûtés meg vagy be van kapcsolva vagy nincs, többnyire az utóbbi. De legalább a bérletek ára nem veri a csillagos eget, mert csak 5-40E pénz. De ezért legalább szolgáltatást kapunk, nem úgy mint a pestiek. Nálunk van fûtött buszmegálló is. Az a neve errefele hogy kocsma. De legalább nincs tömegnyomor -így télen- mert csak 100-120 embert kell alkalmanként felpakolni egyes buszokra. Mert az az utolsó arra a napra.
Gépkocsival közlekedni nagyon jó. Meleg van benne. A kreszt egyálltalán nem kell ismerni. A jelzõlámpa az csak javaslat. A zöldkártya meg egyenesen hülyeség, venni kell egyet az ecserin, és utána szép koromcsíkot lehet húzni a trabival (is). Ha unatkozunk, akkor csak a gyalogosokat kell célozni. Illetve a kerékpárosokat. Az utóbbi sokkal izgalmasabb, pláne ha ködben megyünk 120-al, ott ahol vmi 40-es tábla van. Ha igazán élvezetessé akarjuk tenni a játékot, akkor csak le kell tolni 15-20 féldecit, felbaszni a reflektor oszt' kacskaringózni keresztül kasul a városban és index nélkül bevágni mendenféle kisutcába.
Amúgy ha egy kicsit sûrûbb a forgalom, akkor sincs ám errefele szmog. A kocsiban nem érzõdik, kint meg nem látni a füsttõl.
Amennyiben gyalogol(a két három óránként induló buszt lekésvén) az ember vagy kerékpárral tekereg az a legjobb. Akármikor elüthetik. Esetleg meg is fagyhat ilyen idõben a határ közepén. Esetleg a kettõ kombinációja. Kerékpározni, gyalogolni is unalmas, de fel lehet dobni ezeket is. Be öt-tíz féldeci hangulattól függõen (ugyanis itt egyensúlyozni is kell majd, nem csak ülni),majd a világítást a kocsmában hagyva, a kerékpárutat és a járdát nagy ívben elkerülve (kerékpárúton csak nyáron szabad haladni, amennyibe egy kaszát keresztben a kormányhoz szorítunk, heggyel elõrefele) a felezõvonal és az árok közt haladunk. Advanced bringások ugyanezt 20 feles és a hozzájuk tartozó sör után is megcsinálhatják, csak gyakorlat kérdése.
Választási lehetõség az mindig van, de melyik a jobb egy adott körülményre? (a kérdésedre: Leugrasz vagy lelökjelek?)
Gépkocsival közlekedni nagyon jó. Meleg van benne. A kreszt egyálltalán nem kell ismerni. A jelzõlámpa az csak javaslat. A zöldkártya meg egyenesen hülyeség, venni kell egyet az ecserin, és utána szép koromcsíkot lehet húzni a trabival (is). Ha unatkozunk, akkor csak a gyalogosokat kell célozni. Illetve a kerékpárosokat. Az utóbbi sokkal izgalmasabb, pláne ha ködben megyünk 120-al, ott ahol vmi 40-es tábla van. Ha igazán élvezetessé akarjuk tenni a játékot, akkor csak le kell tolni 15-20 féldecit, felbaszni a reflektor oszt' kacskaringózni keresztül kasul a városban és index nélkül bevágni mendenféle kisutcába.
Amúgy ha egy kicsit sûrûbb a forgalom, akkor sincs ám errefele szmog. A kocsiban nem érzõdik, kint meg nem látni a füsttõl.
Amennyiben gyalogol(a két három óránként induló buszt lekésvén) az ember vagy kerékpárral tekereg az a legjobb. Akármikor elüthetik. Esetleg meg is fagyhat ilyen idõben a határ közepén. Esetleg a kettõ kombinációja. Kerékpározni, gyalogolni is unalmas, de fel lehet dobni ezeket is. Be öt-tíz féldeci hangulattól függõen (ugyanis itt egyensúlyozni is kell majd, nem csak ülni),majd a világítást a kocsmában hagyva, a kerékpárutat és a járdát nagy ívben elkerülve (kerékpárúton csak nyáron szabad haladni, amennyibe egy kaszát keresztben a kormányhoz szorítunk, heggyel elõrefele) a felezõvonal és az árok közt haladunk. Advanced bringások ugyanezt 20 feles és a hozzájuk tartozó sör után is megcsinálhatják, csak gyakorlat kérdése.
Választási lehetõség az mindig van, de melyik a jobb egy adott körülményre? (a kérdésedre: Leugrasz vagy lelökjelek?)
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#70
Amúgy, jut eszembe: most, hogy megjött a tél, amint a BKV megállók mellett elhajtok a kocsimmal, amelyben 20-24 fok van, és nézem a megállóban fagyoskodó embereket, érdeklõdéssel olvasnék néhány sort valamelyik harcos méregzöldtõl, aki szidja a személygépkocsikat, és dícséri a tömegközlekedést.
Csak bátran, bártan...
:-)
Csak bátran, bártan...
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#69
Légy õszinte!
Napelemek + szélerõmûvek + geotermális energia + biogázfejlesztõ tartályok + mikrovízerõmûvek + hidrogéncellák + áramtermelõ fitnesszgépek + hullámverés-energia + (hidegfúziós minierõmûvek) + takarékosság = olyan mágikus koktél, amely tán még az AIDS vírust is kenterbe veri, de atomerõmû+kõolajszén/gázerõmûvekeket biztosan lenyomná.
Napelemek + szélerõmûvek + geotermális energia + biogázfejlesztõ tartályok + mikrovízerõmûvek + hidrogéncellák + áramtermelõ fitnesszgépek + hullámverés-energia + (hidegfúziós minierõmûvek) + takarékosság = olyan mágikus koktél, amely tán még az AIDS vírust is kenterbe veri, de atomerõmû+kõolajszén/gázerõmûvekeket biztosan lenyomná.
Kara kánként folytatom tanításom.
#68
Igyen??? Apám te kicsit el vagy tévedve. Egy megawattos teljesítményû szélturbina kb. 3-4 MILLIÁRD forint. És az csak 2MW környéi elméleti MAX. eltjesíténye ennyi.
Sajátos fogalmaid vannak az ingyenrõl...
Sajátos fogalmaid vannak az ingyenrõl...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#67
széleneregia... inygen van.. jááj minek itt vitázni!
Apple iPhone, HP-Compaq 6715b Notebook, Google termékek - csak lazán ;)
#66
Úgy értem hogy szabályosan. Egy ilyen használt fûtõelem temetõ teljesen veszélytelen ha szabályosan van eltemetve. Még eltemetni sem fontos, egy vastagabb ólomfal bõven elég.
Hidd el nem fogsz szénné égni sem ilyen hulladéktemetõ közelében, sem pedig ha besétálsz az atomerõmûbe!😊
Hidd el nem fogsz szénné égni sem ilyen hulladéktemetõ közelében, sem pedig ha besétálsz az atomerõmûbe!😊
#65
Arról hogy értelmetlen egy lassú folyású árvízes folyóra vízerõmûvet építeni, gondolkodj már! Igaz hogy szép meg minden, de egy erõmûnek nem ez az elsõdleges feladata hogy marha jó horgásztó legyen beõle, hanem hogy minél több áramot termeljen. Árvízes idõkben nem is mûködik. Szerinted miért van annyi vízerõmû Skandináviában?
#64
helyesen = ólomfalú gödörben x méterrel a föld alatt
Gondolom vannak rá elõírások, hogy mikor tekinthetõ biztonságosnak a tárolás.
Gondolom vannak rá elõírások, hogy mikor tekinthetõ biztonságosnak a tárolás.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#63
háát Te meg mirõl beszélsz EMBER???
#62
"Egy széltornyot könnyû bárhol felállítani."
Hát bárhol azért nem.Egy mocsár közepén pld. Vagy ott ahol nem jó a széljárás. A többi helyen meg a zöldek, kékek, sárgák tiltakoznak.
Én azt bírom hogy egy faluban felépítendõ valami ellen az tiltakozik aki a környéken se lakik.
Hát bárhol azért nem.Egy mocsár közepén pld. Vagy ott ahol nem jó a széljárás. A többi helyen meg a zöldek, kékek, sárgák tiltakoznak.
Én azt bírom hogy egy faluban felépítendõ valami ellen az tiltakozik aki a környéken se lakik.
#61
Mi az hogy "helyesen"? Hol kéne tárolni???
#60
naigen mondjuk azért a Tisza-tó nem olyan szörnyûséges, sõt tényleg jó stratégiai szempontból is, de erõsen átalakította az addigi környezetet. Elõbb utóbb pedig úgyis ki kell majd kaparni a sok leülepedett dzsuvát, akkor majd fogják a fejüket szegények😊
#59
Ezzel azért lehet ám vitatkozni. A víztározóknak is szerepe van a folyók szabályozásában, nem csak a gátaknak. Hallottam már olyat is, hogy kellene még egy tiszai víztározó, hogy elkerüljük a közelmúlt árvizeinek megismétlödését. Vagy csak ki kellene vezényelni a sok ingyenélöt, lapátot meg talicskát nyomni a kezükbe, aztán hajrá!
#58
a probléma csak az hogy a zöldek elvakultak, teljesen veszélytelen ha helyesen van tárolva a hulladék.
#57
Azt meg sem kellett volna építeni ember!!!!
#56
Jó, csak közben megdúsítják egy picit, hogy használható legyen, és még az elhasznált fûtõelemek is jobban sugároznak, mint a nyers uránérc. Viszont ahogy itt alattam is írta Commandante, nem mindegy, hogy elásunk néhány száz köbméter elhasználódott fûtõanyagot, vagy évente a többszörösét nyomjuk ki közvetlenül a levegõbe.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#55
No igen, a minap tiltakoztak a fritz-ek valami tizenvalahány tonnányi kiégett fütöelem vonaton történö szállítása ellen. Nem is tudom, mi a jobb: 3 köbméter uránt elásni valahol szibériában, vagy nényány millió tonna CO2-vel megterhelni a föld légkörét.
#54
"elõnyösek a félreesõ területeken élõknek"
Egy kis pontosítás. Mivel a szélerömü tényleg ingadozó teljesítményt nyújt, ami nem feltétlenül esik egybe a fogyasztás napi/heti ingadozásával, ezért önmagában, más erömüvek vagy dízel/biodízel generátorok ill. pumpás energiatároló nélkül, ún. off-grid (hálozattól független) rendszerként nem éri meg telepíteni. Egy kompakt off-grid rendszer telepítése pedig csak szélsöséges esetben gazdaságos, pl. isten háta mögötti ausztráliai ércbányánál, ahol a legközelebbi szénbánya vagy hálózati csatlakozópont több 100 km-re van. De asszem az off-grid tipikusan nem szélerömüvet, inkább napenergia/biogáz/biodízel/geothermális rendszereket takar.
Egy kis pontosítás. Mivel a szélerömü tényleg ingadozó teljesítményt nyújt, ami nem feltétlenül esik egybe a fogyasztás napi/heti ingadozásával, ezért önmagában, más erömüvek vagy dízel/biodízel generátorok ill. pumpás energiatároló nélkül, ún. off-grid (hálozattól független) rendszerként nem éri meg telepíteni. Egy kompakt off-grid rendszer telepítése pedig csak szélsöséges esetben gazdaságos, pl. isten háta mögötti ausztráliai ércbányánál, ahol a legközelebbi szénbánya vagy hálózati csatlakozópont több 100 km-re van. De asszem az off-grid tipikusan nem szélerömüvet, inkább napenergia/biogáz/biodízel/geothermális rendszereket takar.
#53
"(Ja és köszönöm a sok "sötétzöldnek" hogy atom helyett füstöt kaptunk.)"
Aki egy kicsit is gondolkozik és tájékozódik, hamar rájöhet, hogy a zöldek mögött a kõkemény szén és olajlobbi áll. Más kérdés, hogy a szerencsétlen megvezetett aktivisták errõl mit sem tudnak, vagy nem hajlandók tudomást venni (lásd kognitív disszonancia...)
Aki egy kicsit is gondolkozik és tájékozódik, hamar rájöhet, hogy a zöldek mögött a kõkemény szén és olajlobbi áll. Más kérdés, hogy a szerencsétlen megvezetett aktivisták errõl mit sem tudnak, vagy nem hajlandók tudomást venni (lásd kognitív disszonancia...)
#52
"belekezdhetne a kormány"
Olyan édi, ahogy egyesekböl süt a gyermeki naivitás. Félre ne értsd, nem fikázok, inkább irigykedem. <#puszi>
Mert ilyet csak akkor tenne a kormány, ha a ciklusa során pénzt látna belöle az államkassza (hogy legyen miböl még felvenni néhány föosztályvezetöt a MEH-be), vagy ha valamelyik lobbi meggyözné, hogy az már pedig jó (mármint a lobbinak).
A kincstár gyarapodhatna, hiszen kevesebbet kellene pl gázártámogatásra költeni, meg javulhatna az import/export mérleg (nem kellene annyi földgázt behozni), de hiába, az ilyesmit akkor sem értené meg az a nagyonszakértö kormány, ha nem
Az energialobbinak nem nagyon érdeke, ök energiahordozó-behozatalból élnek (a Paks témát nem vágom igazán, de szerintem az ruszki befolyásra épült, mecseki urán és társai), de a Csányiban még bízom. Hátha vesz egy-két napkollektor gyárat, akkor rögtön lesz rá kedvezményes hitel meg állami támogatás adókedvezmény formájában. Go Csányi, go!!!
Olyan édi, ahogy egyesekböl süt a gyermeki naivitás. Félre ne értsd, nem fikázok, inkább irigykedem. <#puszi>
Mert ilyet csak akkor tenne a kormány, ha a ciklusa során pénzt látna belöle az államkassza (hogy legyen miböl még felvenni néhány föosztályvezetöt a MEH-be), vagy ha valamelyik lobbi meggyözné, hogy az már pedig jó (mármint a lobbinak).
A kincstár gyarapodhatna, hiszen kevesebbet kellene pl gázártámogatásra költeni, meg javulhatna az import/export mérleg (nem kellene annyi földgázt behozni), de hiába, az ilyesmit akkor sem értené meg az a nagyonszakértö kormány, ha nem
Az energialobbinak nem nagyon érdeke, ök energiahordozó-behozatalból élnek (a Paks témát nem vágom igazán, de szerintem az ruszki befolyásra épült, mecseki urán és társai), de a Csányiban még bízom. Hátha vesz egy-két napkollektor gyárat, akkor rögtön lesz rá kedvezményes hitel meg állami támogatás adókedvezmény formájában. Go Csányi, go!!!
#51
Hallottál már olyanról hogy kõszén és a származékai(lsd salak,stb) miatt nagyobb sugárterhelés éri(érheti) az emberfiát mintha a paksi erõmûben dolgozna?
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#50
Érvek mellette
A szélerõmû nem okoz víz- vagy légszennyezést, mivel benne nem mennek végbe kémiai folyamatok, nincsenek melléktermékek, mint a szén-dioxid.
Megújuló energiaforrás, azaz sohasem fog elfogyni.
A széltornyok elõnyösek a félreesõ területeken élõknek, ahová bonyolult elvezetni az elektromos távvezetéket egy erõmûtõl. Egy széltornyot könnyû bárhol felállítani.
A szélturbina alatt továbbra is lehet földet mûvelni vagy legeltetni.
A jövõ generációira nem hagyunk környezeti költséget.
Az atmoszférából való közvetlen energiakivonás csillapítja az üvegházhatást.
Érvek ellene
A szélenergia rapszodikus, nem jósolható meg, mikor fúj a szél. Mivel állandó szélerõsségre lenne szükség az állandó teljesítményhez, a csökkenõ szélerõsség csökkenõ energiatermeléshez vezet, így a szolgáltatott energia mennyisége nem tervezhetõ.
Egy szélturbina teljesítménye általában kisebb 10 megawattnál, ami sokkal kisebb, mint a legtöbb erõmûé. Kereskedelmi mennyiségû áramfejlesztéshez egy szélfarmnak nevezett mezõ kell.
A szélfarmok lerombolhatják a táj természeti szépségét, jelentõsen átalakítják a tájképet.
Nagy tömegû szélfarm hatása az idõjárásra ismeretlen. Az energia eltávolítása a szélbõl befolyásolhatja a klímát olyan módon, amit ma nem ismerünk.
Sok madár eshet áldozatul a szélfarmok lapátjainak. wikipediaból
#49
Ezekbõl a folyók és a madarak ami legkevésbé érdekel akárkit is.
Továbbá a sugárzás még elmegy, de a füst már genny.
(Ja és köszönöm a sok "sötétzöldnek" hogy atom helyett füstöt kaptunk.)
Továbbá a sugárzás még elmegy, de a füst már genny.
(Ja és köszönöm a sok "sötétzöldnek" hogy atom helyett füstöt kaptunk.)
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#48
te melyik bolygorol vagy...???
#47
"ps: Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat."
Ha az egész frekvencia mászna el nem lenne baj. De P=U*I*cos(fi) és itt a fi mászik el és hiába pörög minden nem jön át teljesítmény. Úgy tudom már néhány tized hz-nél baj van, de ha hülyeséget írtam javítsatok ki.
Ha az egész frekvencia mászna el nem lenne baj. De P=U*I*cos(fi) és itt a fi mászik el és hiába pörög minden nem jön át teljesítmény. Úgy tudom már néhány tized hz-nél baj van, de ha hülyeséget írtam javítsatok ki.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#46
Nem értem miért kell ezt a sok szélerõmûvet építeni.
1, nincs elég szél
2, kis teljesítményû
3, ahhoz képest drága
4, kiszámíthatatlan a termelése
Építenénk inkább Paksra még néhány blokkot, meg geotermikus erõmûvet, belekezdhetne a kormány egy napkollektor-programba hogy ne gázzal fûtsön a nép, mehetne a biodízel-gyártás...
...de mintha valakiknek az lenne az érdekük, hogy semmi se változzon. Hmmm.
1, nincs elég szél
2, kis teljesítményû
3, ahhoz képest drága
4, kiszámíthatatlan a termelése
Építenénk inkább Paksra még néhány blokkot, meg geotermikus erõmûvet, belekezdhetne a kormány egy napkollektor-programba hogy ne gázzal fûtsön a nép, mehetne a biodízel-gyártás...
...de mintha valakiknek az lenne az érdekük, hogy semmi se változzon. Hmmm.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#45
Az atomerõmû sugároz.
A hõerõmû füstöl.
A vízerõmû tönkreteszi a folyót.
A szélerõmû zavarja a madarakat
Sztem köttesd ki az áramot.
A hõerõmû füstöl.
A vízerõmû tönkreteszi a folyót.
A szélerõmû zavarja a madarakat
Sztem köttesd ki az áramot.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#44
Ha a folyamatot teljességében nézed, akkor annyira nem szõnyeg alá söprés... Kivesszük a föld alól, használjuk egy picit, aztán visszateszzük a föld alá. 😊 Akkor van gond, ha utána arra még emberek akarnak mászkálni... Szibéria közepén gondolom nem zavar senkit...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#43
Egy kis flém töllem is. Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott. Angliai tudományos jelentés szerint 30-60e mindenféle megbetegedéses halálla együtt. Greenpeace 93e halott ( persze biztos rádoptak +ba pár ezret) MÍG szénbányászat -> Kínában 5500 és 7000 közötti halálozás balesetben ÉVENTE bevallottan mert ugye komunista állam. ( + kitudja mennyi az egyéb halálozás mint pl a szénpor belégzése miatt )
#42
Csernobili katasztrófa kurva sok emberi mulasztás együttesébõl történt. Azóta az erõmûvek sokkal biztonságosabbak (ha jól tudom magyar vonatkozása van a mostani erõmûveknek), a szennyezõ anyag pedig a meleg víz, és az elhasználódott izotópok. Utóbbit az oroszok visszaveszik, hátha jó nekik még szegényített urán magvas lövedékekbe, vagy ha nem, akkor jó mélyre elássák több méter vastag ólom koporsóba. Igen, undorító, hogy a "szemetet a szõnyeg alá söpörjük", de bizony ez még mindig kisebb kár, mint amit a szén-dioxid és szén-monoxid kibocsájtás csinál.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#41
Nem csak itthon, MINDEHOL!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
És te hallottál már Etiopiáról ott nincs Atomerõmû, tessék odaköltözni...Bírom ezt a sok sötétzöldet.
Atomerõmû igen is megoldás lenne itthon, Paks mellé kell még egy, és jelentõsen lecsökkenne az energiaimport. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legolcsóbb energia. Szélerõmûvek is jók, meg a geo, is, de kell még egy atomerõmû, ezt be kell látni, az idõ csak telik, az energia igény meg nõ.
Csao!
😊
Atomerõmû igen is megoldás lenne itthon, Paks mellé kell még egy, és jelentõsen lecsökkenne az energiaimport. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legolcsóbb energia. Szélerõmûvek is jók, meg a geo, is, de kell még egy atomerõmû, ezt be kell látni, az idõ csak telik, az energia igény meg nõ.
Csao!
😊
Elnézést a Sorokért:)
#39
Hmmm... Errõl valahogy az jut eszembe hogy baromi sok zõd meg paranoiás barom ellenezte az atomerõmûveket, aztán építettek helyettük jó sok széntüzelésût. Bravó.
Aztán a szélerõmûveket és a vízerõmûveket is elkezdték baszogatni valami totál idióta indokokkal.
Aztán a szélerõmûveket és a vízerõmûveket is elkezdték baszogatni valami totál idióta indokokkal.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#38
Hallottál már a sugár szennyezésrõl?? Az elhasználódott radioaktív szennyezõ anyagok elhelyezésének problámájáról?? Vagy csak Csernobilrõl????
#37
1 évben
#36
nálunk 1 ben van vagy 2 nap mikor nem fuj a szél 😄 tehetnének egyet mifelénk
#35
A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcsõ üzembehelyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsõsorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó.
Ebbõl a rövid száraz leírásból az ember nem is gondolná micsoda értékeket rejt magában ez a több mint 120 négyzetkilométeres vízi paradicsom.
#34
Az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentõségû élõhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma.
· A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerûen csak pihenni vágyók számára.
· A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerûen csak pihenni vágyók számára.
Oldal 1 / 2Következő →