Mégsem inaktív a Hold?

Húha, megfogtál. :-)

A te gyorstalpalódban is 100-200milliárd szerepel 😉

Te ajánlgatod azt aztse tudod mivanbenne? 😊

A Tejútrendszerben 200-400 milliárd csillag van, az angol Wiki szerint.
Valóban elképesztõ szám.
Ennél már csak az elképesztõbb, hogy ebbõl a bazi sok csillagból, csak egyet ismerünk rendesen, a Napot.

igazából ez olyan emberi agy felnem foghatja méretét dolog.

100-200milliárd csillag van csak a tejútrendszerben ami csak egy a kitudja hánymilliárd galaxisból. Elképzelhetetlen a 2szám szorzata.

ugye a földön bár k* sokan vagyunk de nemvagyunk 10milliárdan...

Az viszont engem is meglepett, hogy minden évben a profi+amatõr csillagászok 3-400 (új) szupernóvát figyelnek meg. <#wow1>

Szupernóvák megfigyelése:

Amúgy jó lenne, ha vki kiegészítené ezt a szócikket a Wikipédián:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szupern%C3%B3va


Amúgy itt van Tycho SN-ja (1572) és ez pedig Kepleré (1604), amely tényleg az utolsó, de csak a Tejútrendszerben, mert más galalxisokban azóta is láttunk SN-kat.

Relikvia.
Én bizony szeretem, ha intelligens gépek gürcölnek helyettem. <#hawaii>

ööö..hát, igen,. Tudod én még a nyócvanas évekbû maradtam itt....én még szeretem a saját szemem belepaszírozni az okulárba<#vigyor1>

Szerintem ezt lehet automatizálni, nem kell ott ücsörögni a teleszkóp elõtt. Utána már csak gyorsan vissza, majd elõre kell tekerni a felvételt.

Neutron csillagok általában szupernova robbanások után keltkeznek. A csillagok életciklusuk során a könyebb elemket szintetizálják nehezebb elemekké. A csillagot két dolog tart egyensúlyban a gravitáció és a kifele ható sugárnyomás. Nos tömegtõl függõen az életciklus vége felé eljutnak abba az állapotba amikor már nincs mit szintetizálni, ez az állapot a vasnál van. A vas fajlagos kötési energiája olyan, hogy az annál nehezebb elemek már másképp születnek. A szerkezetük tööbrétegû, mint a hagymáé... Nos mikor már vasból állnak nagyrészt akkor leállnak a termonukleáris folyamatok és a gravitácóé lesz a fõszerep. a csillag kezd összehúzódni. Több állapoto is elérhetnek tömegüktõl függõen. A naptömeg körüli csillagok külsõ része elõször felfúvódik (vörös óriás állapot) a belük viszont összenyomódik erõteljesen...az elektronok leszakadnak pályáikról az atomamgok körül és ún. elfajzott elektrongáz állapotba jutnak...ez a fehértörpe állapot..késõbb a csillag 2kihûl" és akkor barnatörpének nevezik. Ha, a tömegük kb 2-3 nagyobb mint a napé akkor a csillag külsõ rétegei rendkívûl nagy sebeséggel a vasmagnak csapódnak és egy hihetetlen méretû robbanás következik be amelynek energiája nagyobb mint a galxis összes "dolgozó" csillagáé eggyütt véve. Ez a szupernóva. A mi galaxisunkban asszem Tycho Brahe látott ilyet utoljára. a robbanás után vissza maradt valami a neutron csillag. Itt az elektronok belepréselõdnek a protonokba, s semleges neutronokká alakulnak, azért szuperfolyékony mert a oly kicsi a viszkozitása, hogy a gravitáció ellenében is képes folyni. A sûrûségük gigantikus méretû az ilyen helyeknek egy kanálnyi neutron csillag anyag több milliárd tonnát nyom (!!). Ha, a csillag tömege felülmúlja a naptömeg háromszorosát akkor megeshet az, hogy a gravitációt nem képes semmi legyõzni a csillag folyamatosan összehuzódik és egy hihetetlen rövid idõ alat oly mértékben összepréselõdik átlép egy olyan határt mikor a felszínérõl az ún. szökési sebesség nagyobb mint a fénysebesség. Ezzel kizárja magát a megfigyelhetõségi tartományból, anyaga összeroskad szinte zéró méretûre. Ez a pont a szingularitás. S ami a helyén volt azt nevezik fekete lyuknak...A fekete lyukak hatása a téridõ kontunuumra az már másik téma, nem beszélve a Hawking féle fekete lyukak értelmezésérõl...<#smile>

Idõszakos holdjelnségek, angol rövidítése....felfénylések, elhomályosodások, villanások a hold felszínén. eredetileg az Apollo program keretében kérték fel a világ amatõrcsillagászait a folyamatos megfigyelésekre. Ilyen jelenségekben "gazdag" régiók az Arisztrakhosz kráter és környéke a Kopernikusz kráter tájéka, s még néhány hely. Kb 20-25 cm-es távcsõ, alapos felszíni ismeret és rengeteg türelem és szabadidõ szükségeltetik hozzá...

Nem, te azt mondtad a #47-ben, hogy valóban máshonnan jött. Csak éppen az az égitest ami ütközött a Földdel nem a Hold volt.

ja. miért, én nem ezt mondtam?

Csak hát ugye nem éppen ugyanaz az anyag lökõdött ki újra az ûrbe, ami elõtte lepottyant. Fõleg, hogy te is azt írtad, hogy a Föld lenyúlta a vasmagot. -> Nem a Hold jött máshonnan, hanem a Föld és Hold közös anyagának egy része.

roliika, nem olvastál te egy kicsit sok ufó magazint? Elképesztõ dolgokat írkálsz 😄

Egyszerûen az elektronok a nagy nyomás miatt belezuhannak az atommagba, és beleolvadnak. Így a - töltésû elektron kioltja a proton + töltését, és semleges lesz -> neutron.

A protonok valszeg átalakulnak neutronokká úgy, hogy sugárzás formájában elveszítik a fölös energiát. A neutroncsillagok piszokul tudnak sugározni, mert ugye õk a pulzárok, kvazárok, amelyek a novák, szupernovák felrobbanása után keletkeznek. Persze csak akkor, ha nem túlsúlyosak, mert akkor fekete lyukká omolnak össze, bár ekkor is sugároz a körülöttük lévõ, beszippantott anyag.

De mingyárt jönnek nálamnál is okosabbak, és pontosítanak. :-)

Tehát nem belõle való.
A föld-ojjektum ütkzés amibõl aztán kialakult a föld-hold egyre népszerübb és egyre többa a rá utaló bizonyíték. http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2000/pdf/1249.pdf

Épp, hogy a Hold felszíni közetei megegyeznek a Föld felsõ rétegének közeteivel, kivéve a szerves anyagok jelenlétét a Földön. Néha, jó lenne olvasni is, mielõtt ilyen kiejelentéseket teszel.

egy neutroncsillag miért csak neutronokból áll? mi történik a protonokkal és az elektronokkal? tényleg érdekel!

Ki is volt az aki anno amikor feltalálta az "elektromosságot" és bemutatta a föokosoknak és megkérdezték tõle, hogy és ez mire jó így válaszolt: Hát ez az elméletem/kutatásaim egyik gyenge pontja, fogalmam sincs.
^^

Igen. A Hold 1 viszonylag laza porózus üreges valami. Nem 1ezik meg az összetétele a Földével, tehát nem belõle való. Ha frankón tudni lehetne mibõl áll, nem kellett volna Hold expedíció, és a Japánok sem igyekeznének annyira oda.

nem irt akkora hülyeséget, mert tényleg máshonnan jött... csak szerencsétlen koccant egyet a földdel, az meg lenyúlta róla a vasmagot. ijé.
a másik elmélet egy vasmag nélküli kisbolygó keletkezésére az, hogy a saját tengely körüli forgása annyira felgyorsult, hogy a földbõl szakadt volna ki. eddig az elmélet, amikor valaki vette a fáradtságot, és utánaszámolt, hogy adott méretû tömegvonzás esetén mekkora szögsebesség szükséges ehhez, majd a kapott számot alapul véve az eddig elfogadott földtörténeti elméletekhez kiderült, hogy nem passzol.

mármint szabad neutronból? mint az atombomba? és a szuperfolyékony az milyen halmazállapot? 😊

"De nemám! A Hold az jött valahonnét, és a Föld mellé szegõdött tesónak. 😊 Más az összetétele, valamint igen sok kráter található a Holdon."

En úgy tudom, hogy éppen hogy hasonló az összetétele. És a mai elfogadott elmélet az, hogy ütközésbõl keletkezett.

"Ugye az azért elég fura lett volna, hogy a Hold tele van kráterrel és õ begyûjtötte volna a meteoritokat, mikor jóval kisebb a tömege a Földnél."

A megoldás, mint mindíg rendkívül egyszerû: Erózió. A Földön vannak erõs szelek, a Holdon meg gyakorlatilag semmi. A Földön a kráterek röpke évmilliók alatt eltûnnek (fõleg a kicsik), míg a Holdon évmilliárdokig vígan megvannak.

Már csak annyit árulj el, mik ezek a TLP-k?

A tükrökrõl melyeket elhelyztek a hold felszínén meg annyit, hogy nem hinném, hogy amatõr távcsõvel megpillanthatók lennének....
Az amatõrcsillagászok egy része pedig folyamatosan figyeli a hold felszínét ún TLP-k után kutatva...ez idáig nem sok eredménnyel...

A neutron csillagok javarészt szuperfolyékony neutronokból állnak...

Kedves roliika!

Én sem fúrtalak meg téged, de látom, hogy most hülyeségeket írsz, így messzirõl is. :-)

LOL?

nyald meg!
hülye gyík
nem fegyvert kéne venni te barom, hanem fejleszteni az életkörülményeket!
nem ilyen fasságokra költeni a zs-t

De nemám! A Hold az jött valahonnét, és a Föld mellé szegõdött tesónak. 😊 Más az összetétele, valamint igen sok kráter található a Holdon.

Ugye az azért elég fura lett volna, hogy a Hold tele van kráterrel és õ begyûjtötte volna a meteoritokat, mikor jóval kisebb a tömege a Földnél.

Ööööö de honnét tudják, hogy vaaas? 😊 Oda mentek lefúrtak és megnézték? 😊

Heavyweight Stars
The rare class O main-sequence stars start the end of their lives as the middleweight stars do, bloating, forming energy-producing shells around the core, and fusing heavier and heavier elements together until the core becomes iron. And, once again, when the core attempts to fuse iron into something heavier, it loses its energy support and collapses, crossing the Chandrasekhar Limit and squeezing itself into a ball of neutrons.

There is, however, a theoretical limit on how heavy even a neutron star can become. Past about three solar masses, even neutron degeneracy can't support the core's weight. In fact, no force known can support its weight. The core continues to collapse until it is an infinitely small, infinitely dense point called a singularity. Its gravity will be so strong that neither the material from the original core's outer layers, nor the energy from the core's collapse, nor even a beam of light directed straight outward can escape it. Nothing that comes within the Schwarzchild Radius (3 kilometers times the mass of the singularity in solar masses) can escape it. As far as the outer layers of the star are concerned, the core has merely fizzled out, removing its energy support and letting them fall; these outer layers too will fall within the singularity's gravitational grip never to be seen again. The whole star swallows itself, leaving only its gravity behind; it's now called a black hole.
-------------
Igen, igazad van, a vasmag a neutroncsillag elõtti állapotra jellemzõ.

Légy figyelmesebb!

"Én nem hiszek a vasmag elméletben kicsit utánaszámolva."

Esetleg le tudnád írni ezeket a számításokat, amelyekbõl ezt kikövetkeztetted?
Valamiért kételkedem a helyességükben...

Tudtommal a jelenlegi álláspont szerint a Hold a Földbõl szakadt ki, tehát nem értem ez miért olyan meglepõ...

A neutron csillagok magja pont nem lehet vas...
A héjuk lehet vas.
A magjuk egy igen nagy neutronszámú óriás atommaghoz hasonlít. Protonok és neutronok nagy halmaza. Azaz ha atommagnak tekintjük, akkor valami nagyon magas rendszámú atomról van szó, vagy ha nem tekintjük atommagnak, akkor meg nem beszélhetünk semmilyen kémiai elemrõl sem.

Az nem olyan vas, hanem más vas.
Érdekes, hogy a Föld közepében szerinted a nagy nyomás miatt nem leeht vas. Akkor a neutroncsillagok magja miért lehet mégis vas. Bummmm!!!!

Föld. 😊

Nem értem, kérek pontosításokat, mindig megmondva, hogy mely égitestrõl beszélsz.

Ha nem menne ilyen sok pénz a kutakodásra, akkor lehet, hogymég mindig gyalog járnál, és gyetyával világítanál. Inkább erre mint valami másra. Vagy te a tudatlanságot szereted?

Attól mert valami puha, még nem biztos, hogy összenyomható!
Illetve, ha összenyomod nem biztos, hogy puha marad...

De a vasmag egy kicsit erõs. Úgyértem olyan nyomás alatt annak nem lehet vasnak lennie. Na ezt jól megaszondtam, de talán érthetõ. Én nem hiszek a vasmag elméletben kicsit utánaszámolva. Ott folyékony állapot már nemigen lehet, a vas meg puha a nyomásviszonyokhoz...szerintem.

Érdekesség, hogy itt a Földön is földrengések elõtt álltalában kvarcos tartalmú hegységek fölött meg lehet fogyelni fénygömböket...bár ezek nem mozognak. Keletkezésüket ma sem értik.

Tükrök a Holdon? Ezt nem is tudtam, király, mindjárt utánaolvasok! 😊

Amit írsz, öszhangban van a mai keletkezési elméletekkel, miszerint a Hold anyaga a Föld és egy kb. Mars méretû bolygó összeütközésénél repült ki. Miután a Föld túlélte az ütközést, valószínû, hogy a mag is sértetlenül átvészelte, így csak a külsõ, vasban szegényebb rétegek repültek ki, amik azután összeállva a Holdat alkotják.

Az, hogy a Holdnak nincs vasmagja, érdekes gondolatokat ébreszthet. A Föld, sok más bolgyóhoz hasonlóan a csillagközi por összecsomósodása révén jött létre. Ebben a bolgyók bölcsõéül szolgáló zónában mindenütt volt vas, arányosan elosztva, így egy olyan égitest, amelyben nincs vas, felette gyanús. Még az is lehet, hogy olyan másik égitestbõl szakadt ki, amelyben a vas, súlya miatt, lesüllyedt, és felül már nem nagyon volt Fe.

Tájékozódtam: a Holdon - bár ez még nem bizonyított, de a holdrengések erre engednek következtetni - kb. 1000 km-rel a felszín alatt van az olvadékzóna. Vulkán persze már nincs, de onnan a mélyrõl még feljöhet a gáz, gázszivárgást amúgy többször megfigyeltek már.
A holdrengések leggyakrabban akkor következnek be, amikor a Hold legközelebb van a Földhöz. Ilyenkor a belsõ tömegek átrendezõdése folyik.

Érdekesség, hogy a Hold középpontjában nincs vasmag, mint a Föld esetében, ez magyarázza azt, hogy a Holdnak mágneses mezeje sincs. Szóval erõs ott a napszél és a kozmikus sugárzás, tehát egy esetleges holdkolónia tervezõinek ezzel számolniuk kell.