70
-
Epikurosz #70 Húha, megfogtál. :-) -
fade2black #69 A te gyorstalpalódban is 100-200milliárd szerepel ;)
Te ajánlgatod azt aztse tudod mivanbenne? :) -
Epikurosz #68 A Tejútrendszerben 200-400 milliárd csillag van, az angol Wiki szerint.
Valóban elképesztő szám.
Ennél már csak az elképesztőbb, hogy ebből a bazi sok csillagból, csak egyet ismerünk rendesen, a Napot. -
fade2black #67 igazából ez olyan emberi agy felnem foghatja méretét dolog.
100-200milliárd csillag van csak a tejútrendszerben ami csak egy a kitudja hánymilliárd galaxisból. Elképzelhetetlen a 2szám szorzata.
ugye a földön bár k* sokan vagyunk de nemvagyunk 10milliárdan... -
Epikurosz #66 Az viszont engem is meglepett, hogy minden évben a profi+amatőr csillagászok 3-400 (új) szupernóvát figyelnek meg. 
-
Epikurosz #65 Szupernóvák megfigyelése:
Amúgy jó lenne, ha vki kiegészítené ezt a szócikket a Wikipédián:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szupern%C3%B3va
Amúgy itt van Tycho SN-ja (1572) és ez pedig Kepleré (1604), amely tényleg az utolsó, de csak a Tejútrendszerben, mert más galalxisokban azóta is láttunk SN-kat. -
Epikurosz #64 Relikvia.
Én bizony szeretem, ha intelligens gépek gürcölnek helyettem.
-
eke #63 ööö..hát, igen,. Tudod én még a nyócvanas évekbű maradtam itt....én még szeretem a saját szemem belepaszírozni az okulárba 
-
Epikurosz #62 Szerintem ezt lehet automatizálni, nem kell ott ücsörögni a teleszkóp előtt. Utána már csak gyorsan vissza, majd előre kell tekerni a felvételt. -
eke #61 Neutron csillagok általában szupernova robbanások után keltkeznek. A csillagok életciklusuk során a könyebb elemket szintetizálják nehezebb elemekké. A csillagot két dolog tart egyensúlyban a gravitáció és a kifele ható sugárnyomás. Nos tömegtől függően az életciklus vége felé eljutnak abba az állapotba amikor már nincs mit szintetizálni, ez az állapot a vasnál van. A vas fajlagos kötési energiája olyan, hogy az annál nehezebb elemek már másképp születnek. A szerkezetük tööbrétegű, mint a hagymáé... Nos mikor már vasból állnak nagyrészt akkor leállnak a termonukleáris folyamatok és a gravitácóé lesz a főszerep. a csillag kezd összehúzódni. Több állapoto is elérhetnek tömegüktől függően. A naptömeg körüli csillagok külső része először felfúvódik (vörös óriás állapot) a belük viszont összenyomódik erőteljesen...az elektronok leszakadnak pályáikról az atomamgok körül és ún. elfajzott elektrongáz állapotba jutnak...ez a fehértörpe állapot..később a csillag 2kihűl" és akkor barnatörpének nevezik. Ha, a tömegük kb 2-3 nagyobb mint a napé akkor a csillag külső rétegei rendkívűl nagy sebeséggel a vasmagnak csapódnak és egy hihetetlen méretű robbanás következik be amelynek energiája nagyobb mint a galxis összes "dolgozó" csillagáé eggyütt véve. Ez a szupernóva. A mi galaxisunkban asszem Tycho Brahe látott ilyet utoljára. a robbanás után vissza maradt valami a neutron csillag. Itt az elektronok belepréselődnek a protonokba, s semleges neutronokká alakulnak, azért szuperfolyékony mert a oly kicsi a viszkozitása, hogy a gravitáció ellenében is képes folyni. A sűrűségük gigantikus méretű az ilyen helyeknek egy kanálnyi neutron csillag anyag több milliárd tonnát nyom (!!). Ha, a csillag tömege felülmúlja a naptömeg háromszorosát akkor megeshet az, hogy a gravitációt nem képes semmi legyőzni a csillag folyamatosan összehuzódik és egy hihetetlen rövid idő alat oly mértékben összepréselődik átlép egy olyan határt mikor a felszínéről az ún. szökési sebesség nagyobb mint a fénysebesség. Ezzel kizárja magát a megfigyelhetőségi tartományból, anyaga összeroskad szinte zéró méretűre. Ez a pont a szingularitás. S ami a helyén volt azt nevezik fekete lyuknak...A fekete lyukak hatása a téridő kontunuumra az már másik téma, nem beszélve a Hawking féle fekete lyukak értelmezéséről... 
-
eke #60 Időszakos holdjelnségek, angol rövidítése....felfénylések, elhomályosodások, villanások a hold felszínén. eredetileg az Apollo program keretében kérték fel a világ amatőrcsillagászait a folyamatos megfigyelésekre. Ilyen jelenségekben "gazdag" régiók az Arisztrakhosz kráter és környéke a Kopernikusz kráter tájéka, s még néhány hely. Kb 20-25 cm-es távcső, alapos felszíni ismeret és rengeteg türelem és szabadidő szükségeltetik hozzá... -
L3zl13 #59 Nem, te azt mondtad a #47-ben, hogy valóban máshonnan jött. Csak éppen az az égitest ami ütközött a Földdel nem a Hold volt. -
cain #58 ja. miért, én nem ezt mondtam? -
L3zl13 #57 Csak hát ugye nem éppen ugyanaz az anyag lökődött ki újra az űrbe, ami előtte lepottyant. Főleg, hogy te is azt írtad, hogy a Föld lenyúlta a vasmagot. -> Nem a Hold jött máshonnan, hanem a Föld és Hold közös anyagának egy része. -
Grusi #56 roliika, nem olvastál te egy kicsit sok ufó magazint? Elképesztő dolgokat írkálsz :D -
#55
Egyszerűen az elektronok a nagy nyomás miatt belezuhannak az atommagba, és beleolvadnak. Így a - töltésű elektron kioltja a proton + töltését, és semleges lesz -> neutron. -
Epikurosz #54 Csillagászati gyorstalpaló szép magyar nyelven. Király! -
Epikurosz #53 A protonok valszeg átalakulnak neutronokká úgy, hogy sugárzás formájában elveszítik a fölös energiát. A neutroncsillagok piszokul tudnak sugározni, mert ugye ők a pulzárok, kvazárok, amelyek a novák, szupernovák felrobbanása után keletkeznek. Persze csak akkor, ha nem túlsúlyosak, mert akkor fekete lyukká omolnak össze, bár ekkor is sugároz a körülöttük lévő, beszippantott anyag.
De mingyárt jönnek nálamnál is okosabbak, és pontosítanak. :-) -
fade2black #52 [L]Tehát nem belőle való.[/L]
A föld-ojjektum ütkzés amiből aztán kialakult a föld-hold egyre népszerübb és egyre többa a rá utaló bizonyíték. [L]http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2000/pdf/1249.pdf[/L]
-
Epikurosz #51 Épp, hogy a Hold felszíni közetei megegyeznek a Föld felső rétegének közeteivel, kivéve a szerves anyagok jelenlétét a Földön. Néha, jó lenne olvasni is, mielőtt ilyen kiejelentéseket teszel. -
#50
egy neutroncsillag miért csak neutronokból áll? mi történik a protonokkal és az elektronokkal? tényleg érdekel! -
fade2black #49 Ki is volt az aki anno amikor feltalálta az "elektromosságot" és bemutatta a föokosoknak és megkérdezték tőle, hogy és ez mire jó így válaszolt: Hát ez az elméletem/kutatásaim egyik gyenge pontja, fogalmam sincs.
^^ -
roliika #48 Igen. A Hold 1 viszonylag laza porózus üreges valami. Nem 1ezik meg az összetétele a Földével, tehát nem belőle való. Ha frankón tudni lehetne miből áll, nem kellett volna Hold expedíció, és a Japánok sem igyekeznének annyira oda. -
cain #47 nem irt akkora hülyeséget, mert tényleg máshonnan jött... csak szerencsétlen koccant egyet a földdel, az meg lenyúlta róla a vasmagot. ijé.
a másik elmélet egy vasmag nélküli kisbolygó keletkezésére az, hogy a saját tengely körüli forgása annyira felgyorsult, hogy a földből szakadt volna ki. eddig az elmélet, amikor valaki vette a fáradtságot, és utánaszámolt, hogy adott méretű tömegvonzás esetén mekkora szögsebesség szükséges ehhez, majd a kapott számot alapul véve az eddig elfogadott földtörténeti elméletekhez kiderült, hogy nem passzol. -
cain #46 mármint szabad neutronból? mint az atombomba? és a szuperfolyékony az milyen halmazállapot? :) -
BiroAndras #45 "De nemám! A Hold az jött valahonnét, és a Föld mellé szegődött tesónak. :) Más az összetétele, valamint igen sok kráter található a Holdon."
En úgy tudom, hogy éppen hogy hasonló az összetétele. És a mai elfogadott elmélet az, hogy ütközésből keletkezett.
"Ugye az azért elég fura lett volna, hogy a Hold tele van kráterrel és ő begyűjtötte volna a meteoritokat, mikor jóval kisebb a tömege a Földnél."
A megoldás, mint mindíg rendkívül egyszerű: Erózió. A Földön vannak erős szelek, a Holdon meg gyakorlatilag semmi. A Földön a kráterek röpke évmilliók alatt eltűnnek (főleg a kicsik), míg a Holdon évmilliárdokig vígan megvannak. -
Epikurosz #44 Már csak annyit árulj el, mik ezek a TLP-k? -
eke #43 A tükrökről melyeket elhelyztek a hold felszínén meg annyit, hogy nem hinném, hogy amatőr távcsővel megpillanthatók lennének....
Az amatőrcsillagászok egy része pedig folyamatosan figyeli a hold felszínét ún TLP-k után kutatva...ez idáig nem sok eredménnyel... -
eke #42 A neutron csillagok javarészt szuperfolyékony neutronokból állnak...
-
Epikurosz #41 Kedves roliika!
Én sem fúrtalak meg téged, de látom, hogy most hülyeségeket írsz, így messziről is. :-) -
#40
LOL? -
#39
nyald meg!
hülye gyík
nem fegyvert kéne venni te barom, hanem fejleszteni az életkörülményeket!
nem ilyen fasságokra költeni a zs-t -
roliika #38 De nemám! A Hold az jött valahonnét, és a Föld mellé szegődött tesónak. :) Más az összetétele, valamint igen sok kráter található a Holdon.
Ugye az azért elég fura lett volna, hogy a Hold tele van kráterrel és ő begyűjtötte volna a meteoritokat, mikor jóval kisebb a tömege a Földnél. -
roliika #37 Ööööö de honnét tudják, hogy vaaas? :) Oda mentek lefúrtak és megnézték? :) -
Epikurosz #36 Heavyweight Stars
The rare class O main-sequence stars start the end of their lives as the middleweight stars do, bloating, forming energy-producing shells around the core, and fusing heavier and heavier elements together until the core becomes iron. And, once again, when the core attempts to fuse iron into something heavier, it loses its energy support and collapses, crossing the Chandrasekhar Limit and squeezing itself into a ball of neutrons.
There is, however, a theoretical limit on how heavy even a neutron star can become. Past about three solar masses, even neutron degeneracy can't support the core's weight. In fact, no force known can support its weight. The core continues to collapse until it is an infinitely small, infinitely dense point called a singularity. Its gravity will be so strong that neither the material from the original core's outer layers, nor the energy from the core's collapse, nor even a beam of light directed straight outward can escape it. Nothing that comes within the Schwarzchild Radius (3 kilometers times the mass of the singularity in solar masses) can escape it. As far as the outer layers of the star are concerned, the core has merely fizzled out, removing its energy support and letting them fall; these outer layers too will fall within the singularity's gravitational grip never to be seen again. The whole star swallows itself, leaving only its gravity behind; it's now called a black hole.
-------------
Igen, igazad van, a vasmag a neutroncsillag előtti állapotra jellemző. -
Epikurosz #35 Légy figyelmesebb! -
L3zl13 #34 "Én nem hiszek a vasmag elméletben kicsit utánaszámolva."
Esetleg le tudnád írni ezeket a számításokat, amelyekből ezt kikövetkeztetted?
Valamiért kételkedem a helyességükben... -
L3zl13 #33 Tudtommal a jelenlegi álláspont szerint a Hold a Földből szakadt ki, tehát nem értem ez miért olyan meglepő... -
L3zl13 #32 A neutron csillagok magja pont nem lehet vas...
A héjuk lehet vas.
A magjuk egy igen nagy neutronszámú óriás atommaghoz hasonlít. Protonok és neutronok nagy halmaza. Azaz ha atommagnak tekintjük, akkor valami nagyon magas rendszámú atomról van szó, vagy ha nem tekintjük atommagnak, akkor meg nem beszélhetünk semmilyen kémiai elemről sem. -
Epikurosz #31 A Föld közepéről lásd még