55
-
dara #55 Azért ismerik el ezt az eredményt mindenhol a világon. Coanda nem volt kispályás, aerodinamikai tudás szempontjából a világ legjobbjai között volt. A Coanda-1910 repülését pedig némileg többen látták élőben, mint a Wright fivérekét.
De a gondolatmeneted szempontjából akkor Blériot 1909-es csatornaátrepülése is fake.
Mellesleg a Wright Flyer 1903-ban repült először... -
stremix #54 Ez a cikk az 1910-ben készült Jet-ről sztem fake. Nagyon gyanús, hogy a motoros repülés 1904-ben kezdődött a Wright testvérek fából készült gyenge repülőjével, és aztán 6 évvel később már építettek volna egy sugárhajtású gépet ráadásul vastagsággal rendelkező szárnyprofillal... -
Caro #53 A gázturbina valóban nem gőzgép, dehát hány forrásból szedheted azt a hőt, amivel a vizet forralod?
Én igazából egy MHD generátor hatásfokára lennék kíváncsi. -
L3zl13 #52 Esetleg elolvashatnád, hogy mit írok, mielőtt belekötsz...
Asszem én is azt írtam, hogy kombinált ciklussal lehet csak jobb a hatásfok.
A Gázturbina nem gőzgép szerintem. Ezért aztán a kombinál ciklusú rendszerek sem igazán tekinthetőek tisztán gőzgépnek. -
dara #51 100 éve tényleg voltak mai szemmel korszerű kombináltciklusú hőerőgépek. Akkor mindenképpen előrelépés volt az Otto és Diesel motor. Ez utóbbi uralja napjainkban a nagytömegű hajók hajtási rendszerét. Ha annyira jók a gőzgépek, akkor mégis miért lettek véglegesen lecserélve? (Pl azért mert nagynyomású konstrukcióval lehet csak magas hatásfokot elérni, az meg bizony komoly anyagminőséget és technológiát igényel. Emellett az Otto és Diesel motorok a beindítás után lényegében azonnal használhatóak, a gőzgépet meg hosszú percekig vagy akár napokig kell fűteni, mire képes elindulni.) -
dara #50 Nem. De a nagymagyarkodás is távol áll tőlem. Ez utóbbi ugyanis erősen akadályozza, hogy előrébb jussunk. -
Caro #49 Ennek nézz utána jobban, egy korszerű kombinált ciklusú gázturbina hatásfoka sokkal jobb 25%-nál. -
L3zl13 #48 Tudtommal a hatásfokuk max 25%. Kivéve, ha kombinált rendszerű, és a tüzelőanyaggal először mondjuk egy gázturbinát hajtanak meg, és a hőt csak utánna használják fel gőztermelésre... -
Komolytalan #47 A gőzgépek hatásfoka sokkal jobb mint a robbanómotoré, csak a dinamikája gyenge. Gy.k. rosszabbul gyorsul, de ha elérte az utazósebességet akkor sokkal kevesebb üzemanyag felhasználásával tudja azt tartani. Közúton nem valami effektív, de ha biztosítva lenne hogy nem kell sokszor megállnia A..B útvonalon, akkor mondjuk teherszállításra teljesen okés volna. -
L3zl13 #46 Itt nem arról van szó, hogy valamni ködös jövőbeli technológiát használnak fel, és mondják, hogy jobb lesz.
Hanem arról, hogy egy kisérleti körülmények között már elég sokat tesztelt megoldást próbálnak gazdaságosan gyártható szintre fejleszteni.
Tehát ha hajlandóak áldozni rá pénzt és energiát, akkor szerintem reális. De a teljes gyártási/logisztikai rendszer kialakítása nem fog megtörténni egy két év alatt, szóval 25 évbe könnyen beletelhet akkor is, ha elkötelezettek. -
L3zl13 #45 Igen, de a gőzgépek nem túl jó hatásfokkal rendelkeznek... :) -
#44
szar üzlet ez a légi személyszállítás :( -
#43
"Tehát összességében elmondható, hogy a gyártóknak tanácsosabb a már bevált elemeket alkalmazniuk, mégis az éghajlatváltozás réme előremozdíthatja az olyan próbálkozásokat, mint a SAX-40, véli Dowling professzor. A folyamatra rásegíthet a kormányok által tervezett "zöld adó", amit az üvegházgáz kibocsátás függvényében kell a légitársaságoknak kigazdálkodniuk éves költségvetésükön felül. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy megváltozzon a repülőgépek képe és ezek be is népesítsék az égboltot, igen nehéz választ adni." - Azért szerintem ez bíztató, hogy ilyenekben egyáltalán már gondolkodnak. Ha már a fele vagy a negyede, de legyen csak tizede (onnantól már ugyis gyorsul magától) megvalósul az már komoly haladás. -
Godefroy #42 Amikor a TVben láttam ezt a hírt, már akkor is kacsának minősítettem.
Hogy miért?
ű25 év múlva esetleg?
Ilyen alapon kiállhatnék és elmondhatnám addigra majd csimnálok olyat ami a maiaknál jobb, azért ez nem nagy kunszt.
-
#41
Arról van szó igazából, hogy nem a fejlődés állt meg, hanem csak az aerodinamika törvényei nem voltoznak. Szubszónikus, NAGY utsszállító gépet nem nagyon lehet más módon építeni gazdaságosan és kockázatmentesen. Attól, hogy vadászgép mérteben 60 éve repültek ilyen sebességgel az nem sokat jelent. Az akkori vadászgépek tolóerő tömeg aránya alig volt jobb a mai utasszállítókénál.
Az első hozzászólásodból indult az egész. Mindegy. :) -
#40
Őööö....
Bevallom katonásan, hogy elvesztettem a fonalat. Mi is a probléma? -
#39
A stabilitási probléma annyi volt, hogy mivel nem volt függőleges vezérsíkja, erősebb kanyar után, elég durván csóválta magát oldalra a gép, mert nem volt ami meggátolja ezt az oldalra csóválást (függőleges vezérsík), durvább esetben is akár teljesen megfordulhatott volna, ami nem lett volna biztonságos dolog :)
Persze ha a pilóta jólcsinálja, az oldalkormány helyetti 2 oldalt külön mozgatható féklapokkal simán megállítja a csóválást, és csak a durvább manővereknél lehet veszély. Meg talán még a futómű is lehetett stabilitási probléma, mert a 229-esnek elöl volt egy jónagy főfutóműve, és nem sokkal hátrébb 2 kicsi. És arra az egy futóműre kellett leszállni, és azon egyensúlyozni, amíg a 2 hátsó le nem ér :) -
#38
"Márpedig kell! A II. VH végén a vadászgépek kb annyival mentek mint a mostani utaszállítók."
ÉS? Azok fogd már fel, vadászgépek voltak! Azért ugyanolyan gyorsak a mai utasszállítók, mint az akkori vadászgépek, mert mindekttő a szubszónikus tartomány igencsak szélén repültek már, vagyis a transzszónikus tartományban. A ME-262 szárnyilazása kb. akkora volt, mint a mai utasszállítóké. -
Zenty #37 véletlenül csak nem erdélyi? :D -
#36
"Mikor jöhet el a repülőgépek új generációja?"
majd amikor megépítik jeee ;) -
Morden23 #35 Én arra reflektáltam, hogy egy kicsi, 7 és fél méter hosszú gép nem ugyanaz a kategória, mint egy böszmenagy utasszállító. Olvass, ne csak linkelgess. Van egy csomó érdekes dolog, ha átnézel ott mindent. -
Cat 02 #34 én most tudtam meg h volt vízzel működő autó csak a benzienesk kiszorítottájk és leállítatták :S -
nfr #33 http://en.wikipedia.org/wiki/Ho229
Te vagy az az ember, aki nappal felnéz az égre, és azt mondja, hogy éjszaka van. -
Morden23 #32 Pardon, kimaradt:
Szóval ezek a dolgok mára megoldód(hat)tak, de ez nem éppen a II. VH alatt történt. -
Morden23 #31 "a csupaszárny változat minden repülési paraméterben jobb miközben még 1-2 tonnával nehezebb is!"
Nem nagyon értek a témához, de anno szerettem a repülőgépekről olvasgatni, és a csupaszárny modell egyik nagy problémája éppen az volt, hogy megfelelő technika nélkül (főként a repülésvezérlő rendszerek hiányosságai miatt) stabilitási problémák léptek fel.
Olvasgatáshoz itt van ez Flying Wing, már akit érdekel. -
#30
"Na ekkora sületlenséget régen hallottam. Vadászgépet nem kéne SEBESSÉGBEN egy utasszállítóhoz hasonlítani."
Márpedig kell! A II. VH végén a vadászgépek kb annyival mentek mint a mostani utaszállítók.
Amúgy nézzétek meg, hogy miközben ez a két gép: Ho229 Me262 ugyan azokat a hajtóműveket használták, a csupaszárny változat minden repülési paraméterben jobb miközben még 1-2 tonnával nehezebb is!
A dzsetekről meg dara már megmondta a frankót!;) -
dara #29 Rossul tudod, az első ez volt: Coanda-1910 A nagymagyarok kapaszkodjanak meg: a megalkotója román volt!
Az, hogy külső hajtású volt az részletkérdés, a lényeg a reaktív hajtás (azt meg pl CO2 oltóval is létre lehet hozni). -
halgatyó #28 A repülőgépek hanghatásaira való hivatkozás számomra furcsa. Nekem is van fülem, és meg tudom itélni. Gyakran járok Ferihegy környékén. Állítom, hogy a kis füves repülőterekről felszálló berregők sokkal hangosabbak és zavaróbbak (a közelség miatt is) mint egy nagy repülőtér, ami 5 km-re van a lakóházaktól.
Inkább csak a sajtó súlykolja valami oknál fogva az emberek fejébe, hogy a repülőterek meg a közlekedés elviselhetetlenül hangos. Mást sem lehet olvasni ezektől. Ellenvélemény kizárva
A hangosság érzete erősen szubjektív. Az embereknek pedig lelki szükségletük van arra, hogy utáljanak valamit (meg arra is, hogy szeressenek). Ezek valami biokémiai tulajdonságok, amik NEM MEGSZÜNTETHETŐK. DE TERELHETŐK, átirányíthatók. Olyan irányba, ami tetszik a sajtót (=tómegtudatot) befolyásoló irányítóknak.
Ha arról cikkeznének folyton, hogy mennyire nő a fejfájós emberek száma, hát állítom, hogy sokszorta többen fordulnának orvoshoz fejfájással.
Az emberekbe sokmindent be lehet szuggerálni, néha még a terhességet is
Ehhez képest az ilyen apróságok mint fulladás meg szorongás meg alvászavar, stb... (amik könnyen előidézhetők szuggeszciókkal is) már igazán semmiségek
De ha igazi hangerőt akar valamki mérni, ajánlom például (csak 1 példa) a szomszéd kutyáit 1-2 méterről... de erős műszert hozzon, ami bírja a szelet ... de erről úgy hallgat a sajtó mint a főtt hal a kondérban. Vagy a zajos szomszédok (ajtócsapkodás, üvöltő tévé, félve behúzódó szomszédok... jaj nem is ragozom, mert kapok a fejemre)
Ki tudja miért. Ki tudja, miért terelgetik az emberek véleményét a saját mozgásszabadságukat biztosító eszközök ellen? Ördög érti ezt -
BiroAndras #27 "Azt nem részletezik a fejlesztők, hogy mihez képest van 35% üzemanyagmegtakarítás?"
A modern utasszállító gépek átlagos fogyasztásához képest nyílván.
A megtakarítás gondolom a gép formájából adódik elsősorban. -
#26
Na ekkora sületlenséget régen hallottam. Vadászgépet nem kéne SEBESSÉGBEN egy utasszállítóhoz hasonlítani. Hatótávban és utaskapacitásban is van egy "apró" különbség. Az első jet repcsi meg tuti, hogy nem 1910-ben volt. Tudtommal a '30-as évek közepén/végén olaszban szállt fel, de a kompresszort egy benzimotor működtette, nem a turbina hajott vissza.
Tervbe venni meg ln is sokmindent tudok..
-
BiroAndras #25 "Néhány hete a fény, illetve atomok után egy kisseb anyagdarabot is teleportáltak!"
Én még csak egyszerű atomokról hallottam. Egész pontosan hol olvastál erről? -
halgatyó #24 Azt nem részletezik a fejlesztők, hogy mihez képest van 35% üzemanyagmegtakarítás?
Meg az is érdekes, hogy e megtakarítás mekkora hányada keletkezik az újfajta könnyű és erős kompozit anyagok használatából és mekkora hányada a hajtóműfejlesztésből?
Az, hogy a hajtóművek a repülőgép tetején vannak, ami ez esetben a szárny tetejét jelenti, vagyis azt a helyet, ahol a levegő áramlása a leggyorsabb és a nyomás a legkisebb, nos, ebből nem tudom hogy jön ki megtakarítás. -
halgatyó #23 Olyat már én is hallottam, hogy eltűnt egy házra elegendő cement... meg tetőcserép... sehol se találták 
-
#22
Kocsmában lehet jól teleportálni: Mikor már nem tudod hogy fox hazatántorogni, bedobsz még egy felest, és utána (jobbik esetben) otthon ébredsz 
-
Zenty #21 atom az semmi majd ha csillag kapukról beszélünk akkor jöhet nekem is a link :D -
katarzis #20 Ezekröl valami link esetleg ahol utána tudnék olvasni mert érdekel (vagycsak a levegöbe beszélsz)?,én eddig csak atomok teleportálásárol tudtam, szal kételkedem kicsit az általad irtakban. -
Zenty #19 Jah megállt!
Majd ha lesz harmadik háború akkor teleportozunk :)
De addig is maradnak a tragacs gépek.. -
juzosch #18 A hadsereg teljesen más kérdés. Itt most üzletről van szó. -
Morden23 #17 Na ja, csak ha nem minden cégnek ugyan ott van a telephelye, akkor van gond. Márpedig a különböző (teszem azt európai) cégekről, kivitelezőkről van szó, akkor ez elég esélyes. Amúgy ha a tengerig (illetve folyami hajózásra alkalmas folyóig) el tudnak valamit vinni, akkor minden meg van oldva. -
HUmanEmber41st #16 Nos az ilyennagy gépeket egy helyen kell legyártani. Akkor nem kell a darabjait átcipelni fél Európán. A tengerjáró hajókat sem a szárazföld belsejében gyártják..