115
úgy gondolom lehetne gyümölcs is, de miért zöldség?
-
homeless #75 A tequilla és a szaké más eljárással készülnek mint a pálinka. A pálinkát a magyarok amúgy is levédették, és csak a valódi gyümölcsből készült italokat lehet pálinkaként árúlni. A kommersz szarokat úgy árúlják, hogy körte, barack, stb. ízü szeszes ital. -
#74
A paradicsom papucsállatka. Pont.
Amúgy szerintem gyümölcs,de én már inkább nem mondok semmit,mert a végén mindig én vagyok a hülye. -
#73
akkor gondolom a rizs is gyümölcs :) -
#72
akkor a kaktusz gyümölcsnek minősül... ???? -
#71
Világos mit akarsz mondani.
Az elsőre a válaszom: Igaz, fennáll a négyzet-téglalap probléma. Én a mindennapi esetre utaltam, hogy tyúk csak tyúktojásból lesz, szerintem más út nem elképzelhető a reális valószínűséggel rendelkező események közül, ergo nem jött egy ufo és teremtette meg a tyúkot, vagy nem klónozták másik tyúkról stb. (hozzáteszem, hogy a millió évekkel ezelőtti korról beszélek végig!)
Másodikra: Miután átolvastam a szövegemet ezt én is gondoltam, hogy hülyén írtam le, mivel itt azt az állapotot értettem, hogy még nincs tyúk. Vagyis TY.E. tyúk előtti állapotban nem lehetett a tyúk előbb. Persze tyúk tojja a tyúktojást azóta, csak én ezt a kijelentést a múltba értettem.
Harmadikra: Ez egy olyan kijelentés ami az én elméleteim között a legnagyobb valúszínűséget kapta ezért veszem ezt a valósnak, természetesen a többi is lehet, de nem valószínű.
Negyedikre: Amit mondasz igaz, két faj utóda, ha születik egyáltalán nemképtelen. Azonban egy generációs DNS-kombináció nem számít fajváltásnak, ez olyan, mintha két okos szülő gyereke zseni lesz és az nem párosodhatna okosokkal... Nem lesz más faj! A tyúk DNSének kezdetleges formája van ott és az még nem okoz olyan éles különbséget, hogy új faj lehessen, ezért teljes utódok nemzésére képes, más, még fajtársaival.
Ötödik: Világos, hogy ez a végkövetkeztetés, azért írtam le a többit, hogy bebizonyosodjon, hogy a többi járhatatlan út. (A reális valószínűségű eseményeken belül!) Vagyis, hogy nem volt egy madár aki erős sugrázásnak volt kitéve, és a DNS mutálódott és így lett a tyúk.
Srry ezért, hogy itt van, csak tisztázni akarok dolgokat. ezentúl szerintem ha van még kérdésed írd a tyúktojás topikba, én is azt nézem majd köszi! -
homeless #70 OFF:
Az az érzésem, hogy itt sokan divatból fikázzák a windowst, pedig még ki se próbáltak más op.rendszert.
ON: A paradicsom zöldség és kész, nem tudom mit kell ezen vitatkozni.
Számomra az a gyümölcs amiből lehet pálinkát csinálni:) -
Emmegki #69 oopsz, nem arra a #12-re ment, hanem a másikra ;) -
Emmegki #68 ...hanem vkitől hallottad, de hülyeség. A paradicsom zöldség. Közeli rokonságban áll a paprikával ami szintén zöldség. Csak az EU-ban lobbizta ki vmelyik ország, hogy gyümölcs legyen, hogy több támogatást kapjon. (ebből látszik milyen bürokratikus sz** az eu) -
#67
most ezt te komolyan megkérdezted???
azt hittem láttam már hülye topicokat,de tévedtem...
Először is kultúra kérdése... Eltudod képzelni a Banános,almás,narancsos,körtés gyümölcs salátádba a paradicsomot?? Nem?Akkor zöldség!!!
Aki el tudja képzelni,annak gyümölcs... Nem hiszem,hogy ezen ennyit kéne rágodni...
Biztos vannak olyan kultúrák,ahol gyümölcsként tekintenek rá...de itt magyarföldön nem ez a szokás... punktum -
#66
Összezavarodtam 
-
#65
mert lecsóba nem rakunk gyümölcsöt -
#64
inkább fordítva szokták emlegetni.a burgonyánál ne azt nézd,amit megeszünk,hanem a bogyót.az tök olyan mint a paradicsom,viszont nem szabad megenni :P -
#63
kéretik ide menni van már topikja köszönöm :) -
Szeszmester #62 "Namost ha csak az tyúktojás amiből tyúk lesz, akkor akkor nyilvánvaló, hogy a tyúktojás volt előbb, hiszen tyúktojás nélkül akkor nincsen tyúk."
Ez nem helyes matematikailag. Igy lenne pontos: ha tyúk csak tyúktojásból lesz. Ennek az igazságtartalmát viszont kétségbe lehet vonni.
"Ha úgy vesszük, hogy az a tyúktojás amit tyúk tojik, akkor nyilvánvaló, hogy a tyúk volt előbb, hiszen tyúk nélkül nem tojható tyúktojás. DE ez hülyeség, hiszen egy a tyúk és másfajta madár közötti állapotban lévő élőlény(amely még ugye nem érte el a tyúk evolúciós állapotát) nem számítható be tyúknak, mivel még nem az!!!" <= nem értem az érvelésed. Miért hülyeség ez? Előbb-utóbb lesz tyúk, nem? És az tojik. E szerint most nem szabadna tíúkoknak rohangálni, DE ez hülyeség, mert rohangálnak.
"Itt arra lyukadunk ki, hogy csak úgy jöhetett létre tyúktojás, hogy két még a tyúk előtt lévő evolúciós állapotban lévő élőlény szaporodott és a kettő DNS-e adta ki magát a tyúkét, ami tojásból egy fejlett tyúkká ért!" CSAK úgy? Kemény kijelentés. És mi van, ha jött egy alfa részecske (az egy oylan kozmikus kis izé), belecsapódott gy tojásba, megrongálta a DNSt és így lett a tyúk?
"Vagyis több millió évvel ezelőtt, két félig tyúk félig másfajta madár lény egymással szaporodott, kialakult az első tyúkénak tekinthető DNS lánc, ez a tojásból felnőtt tyúkká ért, majd ismét "elszennyeződött" hiszen egy tyúk nem tud utódot létrehozni, azzal kellett csinálni aki ott volt, és csak még evolúcióban fejletlenebb szárnyasok voltak ugyebár." Nem vagyok biológus, de úgy emléxem, h 2 faj utóda (pl szamár + ló => öszvér) nem képes utódot nemzeni.
"De szerintem itt tisztázódik a téma, hogy a kezdetleges tyúk DNS-ét leíró tojásnak kellett előbb lennie, amiből tyúk fejlődhetett ki, majd még további DNS kombinációkkal érhette el azt az állapotot ahol ma tart." Nem értem az indokaid, ezt mindeflée levezetés nélkül is leírhattad volna és egyetértenék vele. Mert nyilván a tojásban benne van már a DNS, ami nem változik meg a kikelés hatására (a tyúkká válás folyamata közben). -
#61
ez szép volt és ezel le is lehet zárni a tyúk és tojás kérdését, most már csak ara vagyok kiváncsai ki sorolta a paradicsomot a krumplik fajába :) mert biztos nem volt éppelmélyü :) -
#60
Tehéntrágya vs. Windows
Szerintem meg éppen abban hasonlítanak, hogy ahányszor be és kiléptek beléjük, annál büdösebb, rondább, gusztustalanabb lesz mindkettő!!! -
#59
"Melyik jött ki előbb a tyúk vagy a tojás?"
Ez a világ legegyszerűbb kérdése, de csak azért mert pontatlan!
A hüllők evolúcióban előbb voltak, mint a madarak és mivel a tojás már náluk is nagyon elterjedt utódlási forma, ezért a tojás volt előbb.
Nade, ha a kérdés az, hogy tyúk vagy a tyúktojás volt előbb?
Erre a válasz a következő:
Csak azt tekinthetjük tyúktojásnak amiből tyúk lesz ugye? Mert amit tyúk tojt, de nem tyúktojás az lehet bármi, ürülék, kődarab, mittomén. Namost ha csak az tyúktojás amiből tyúk lesz, akkor akkor nyilvánvaló, hogy a tyúktojás volt előbb, hiszen tyúktojás nélkül akkor nincsen tyúk.
Ha úgy vesszük, hogy az a tyúktojás amit tyúk tojik, akkor nyilvánvaló, hogy a tyúk volt előbb, hiszen tyúk nélkül nem tojható tyúktojás. DE ez hülyeség, hiszen egy a tyúk és másfajta madár közötti állapotban lévő élőlény(amely még ugye nem érte el a tyúk evolúciós állapotát) nem számítható be tyúknak, mivel még nem az!!!
Itt arra lyukadunk ki, hogy csak úgy jöhetett létre tyúktojás, hogy két még a tyúk előtt lévő evolúciós állapotban lévő élőlény szaporodott és a kettő DNS-e adta ki magát a tyúkét, ami tojásból egy fejlett tyúkká ért!
Vagyis több millió évvel ezelőtt, két félig tyúk félig másfajta madár lény egymással szaporodott, kialakult az első tyúkénak tekinthető DNS lánc, ez a tojásból felnőtt tyúkká ért, majd ismét "elszennyeződött" hiszen egy tyúk nem tud utódot létrehozni, azzal kellett csinálni aki ott volt, és csak még evolúcióban fejletlenebb szárnyasok voltak ugyebár.
De szerintem itt tisztázódik a téma, hogy a kezdetleges tyúk DNS-ét leíró tojásnak kellett előbb lennie, amiből tyúk fejlődhetett ki, majd még további DNS kombinációkkal érhette el azt az állapotot ahol ma tart.
Remélem ez megvilágítja azokat a sötét foltokat, amikről azt hittük örökre azok lesznek...
(egyébként meg szerintem csak elég ránézni az aláírásomra és rájössz miért írok ilyeneket) -
#58
ez dungának ment :))
biomage igen a paradicsom a burgonyafélék családjába tartozik! -
#57
csak azért mert itt jobb zöldségeket beszélni :) -
#56
de ezt miért nem a gumiba?:P -
#55
most már megkeveredtem akkor a paradicsom burgonya féle vagy mi? -
#54
amugy tök jo ienkor egy real-celta 1-2 után ien fasságokat olvasniXD:@ -
#53
a tyúktojás 
-
#52
a liba-.- -
#51
Melyik jött ki előbb? A tyúk vagy a tojás? -
#50
így van.de mindenki mondja,h h lehetne már hasonló a burgonyához,amikor tök más.
sok ember elfelejti,h a burgonyának nem a "bogyós" részét esszük,hanem a gyökérgumóját,vagy mi francot :) -
#49
[brutálnagy]MI EZ A TOPIK?[brutálnagy] -
#48
A paradicsom burgonyaféle, innentől nincs értelme a topiknak. -.-
-
_Vegeta_ #47 Atyavilag mi folyik itt... :D
[inkabb megy gamezni] -
Goth #46 mert zöldségíze van o.O -
#45
tojás... -
#44
köszike :P
-
Monoton #43 azért mert a paprika is az :DD
-
#42
tojás -
#41
Mi volt előbb tyúk vagy tojás? 
-
#40
Tekintve, hogy a zöldség meg a gyümölcs rohadtul nem biológiai kategóriák, sztem mindenki hívja aminek akarja.... -
#39
edig az derült ki hogy a paradicsom zöldség és gyümölcs is :) -
#38
Dinnye
(növ.), a Cucumis Tourn. (Melo Tourn.) génuszhoz tartozó két faj. A sárga, édes v. cukordinnye inkább az uborkával rokon, a görög D. inkább a Citrullus Neck. v. Colocynthis Tourn. génuszhoz huz. Az első vagyis a Cucumis Melo L. egynyári. Szára heverő, szögletes, durvaszőrü, vége hengerdedebb és kopaszabb; levele ötszögletü, öblös, 3-7 karéjos, szőrös, a töve széles szivalakuan metszett. Virága rövidnyelü, csoportos, sárga, gyümölcse gömbölyded v. ellipszoid, gerezdeken barázdolt, sima, görcsös, érdes, kipersegett vagy egész cserhaju, t. i. a kipersegés helyecskéi elparásodnak, s az egész sárgadinnye sajátságos barna v. földszinü lesz. Némelykor turbánsüvege is van (turbán D.) A sárga D.belseje éréskor ellágyul, az oldala ehető. Szine sárga, pirosas, fehéres v. zöldes, édes ananászizü, üdítő, zamatos szagu, gyakran olyan finom, hogy már a nyelven is szétolvad, különben hűsítő és szomjuságoltó. Némelyek cukorral, sőt sóval és gyömbérrel is szeretik, néhol befőzik. Tulságos élvezete azonban könnyen hasnyomást, bélgörcsöt v. hasmenést okoz. Tartalma 0,27 % cukor, 1,06 fehérjenemü anyag, 1,15 pektin, 1,07 sejtkeménye, 0,63 ásványos anyag, 95,21 % viz. Hazája meleg Ázsia.
A görög D. (Cucumis Citrullus L. Citrullus vulgaris Schrad., anguria, arbuza) szintén ¤, de a levele nagyon szabdalt, gyümölcse legtöbbnyire gömbölyü, egész 10-15 kg. sulyu, kemény héju, sima sötétzöld v. halavánnyal habos, csillagfoltos. A belseje magyar nemzeti szinü; a héja legkivül zöld, azután fehér, a husa szép piros, ritkábban sárgás v. fehér (albinismus), nagyon kedves hűsítő izü. Magva fekete, vagy mint a gyászlevélboríték fehér és fekete szélü. Hazája Afrika és K.-India.
Fajtái.
Mind a sárga, mind a görög dinnyének számos fajtája van, melyek rendszeresen osztályozva nincsenek. A sárga dinnyénél a következő fajcsoportosítás van általánosan elterjedve: 1. gerezdes, cserhaju (l. 1. ábra); főjellegük a vastag, gerezdelt, cseres (recés) héj, a narancssárga, szagos hús; ezek Franciaországban keletkeztek, miért is francia dinnyéknek is hivatnak: kiváló fajtája e csoportnak a honfleuri.
[ÁBRA] 1. ábra 2. ábra.
2. Kantalup (l. 2. ábrát); előbbiektől a még vastagabb, mélyebben gerezdelt s bibircses héj által térnek el; nevüket Caotalupo Róma melletti helységtől nyerték, ahol állítólag keletkeztek; kiválóbb ide tartozó fajták a párisi és a virginiai kantalupok. 3. gerezdetlen v. keleti turkesztán (l. 3. és 4. ábra), főjellegük a vékony gerezdetlen héj, mely a legtipikusabb fajtáknál sima, de több fajtánál cseres, továbbá a szagtalan fehér v. zöldszinü igen leves hus.
[ÁBRA] 3. ábra. 4. ábra.
Az ide tartozó fajták indái erősebbek s levelei nagyobbak mint az 1. és 2. alattiaké, továbbá az indák hajlammal birnak a felfutásra, miért is e csoport fajtái a felfutó művelésre is alkalmasak; legkitünőbb fajták az eredeti keletiek, különösen az ispahani, khivai és bokharaiak. E beosztás tökéletlenségét mutatja, hogy p. a közönséges u. n. parasztdinnye, mely gerezdes, de sima héjjal bir, a csoportok egyikébe sem illeszthető be. Beosztják a sárga dinnyéket ugy is, hogy a csoportosítás csak a hus szinére, továbbá ugy, hogy csak az érés idejére van alapítva: igy vannak:: sárga., veres., fehér, és zöldhúsu dinnyék, továbbá koraiak, nyáriak és téliek.
A koraiak rendesen a legkevésbbé izletesek (hamar kásásodnak), mig a téliek a legizletesebbek szoktak lenni; téli az olyan dinnye, mely késő ősszel érik és soká eltartható; a keletiek között vannak a legkitünőbb téli fajták, továbbá mint ilyenek hiresek Franciaorszában a cavailloni dinnyék.
Termelési szempontból jelentéktelenek az u. n. savanyu és az illatozó dinnyék; az előbbiek különféle alakkal s különböző szinü hússal birnak, többnyire kicsinyek, főjellegük a savanykás iz; az utóbbiak nem enni való, kicsiny, narancsnagyságu, sárgaszinü, veresen csikolt dinnyék, amelyek pompás illatot árasztanak, miért is a Keleten, továbbá Dél-Európában virágcserepekben, léczekre felfuttatva ablakokban tartanak.
A görög dinnyéket héjuk, húsuk és magjuk szine szerint szokták osztályozni; igy vannak: sötétzöld-, világoszöld-, fehér-, csikos- és sárgahéjuak, veres-, fehér-, sárga- és zöldhúsuak, fekete-, fehér-, barna-, veres- és tarkamaguak (barát maguak); továbbá érésök szerint a görögdinnyék is nyáriakra és téliekre osztatnak fel. Különös tipikus magyar sárgadinnye fajtánk nincs; az ország minden vidékén rendesen többféle fajta termesztetik keverten, miért is az elváltozás, «elfajzás» folytonos; legjobb hirnévre tettek szert Pánthy Endre cimzetes püspök egri dinnyéi. A görög dinnyének vannak kiváló hires magyar fajtái, mint a csányi, sámsoni és fegyverneki piroshúsu és a jászkun fehérbélü takácsdinnye.
Termesztése.
Mind a görög, mind a sárga dinnye meleg éghajlatot, szabad, napsütötte, lehetőleg sik fekvést és laza, meleg talajt kiván. Olyan éghajlat alatt, ahol a szőllő nem, de a kukorica és a dohány biztos termést ad, már csak üvegharangok alatt, egyéb helyeken pedig csakis melegágyakban v. tenyészházakban termeszthető; tenyészházakban a termesztés nagyon bizonytalan, miért inkább a melegágybani termesztés van elterjedve. A szabadfekvés nagyon kivánatos, annyira, hogy még a fák árnyéka is árt a dinnyének; innét e magyar közmondás: «a dinnye csak kapásának árnyékát türi el.» A fekete, húmuszos homok az igazi tanyája a dinnyének, miért is legjobban sikerül termesztése a homokos erdőirtásokon, továbbá friss gyeptöréseken, szóval olyan földön, amit a magyar szüzföldnek nevez. Ilyen földeken trágyázni nem kell; minden egyéb helyen erős trágyázást kiván s legjobban megfelel neki az elkorhadt lótrágya. A görög és a sárga dinnye termesztési feltételei nagyjában ugyanazok, de a görög dinnye igényei mind a meleg, mind a szabad fekvés, mind a talaj lazasága iránt nagyobbak, miért is hazánkban a görög dinnyét főleg az Alföld homokterületein termesztik, mig a sárga dinnye inkább a Felvidék szőllővidékein van elterjedve; a sárga dinnye jól diszlik a homokos vályogon és a homokos agyagon is, ha azon nem nedves fekvésüek. Szabadban ugy szántóföldön, mint kertben lehet termeszteni a D.-t; mindkét esetben ügyelni kell arra, hogy ugyanarra a táblára a dinnye 5 év leforgása előtt ne kerüljön.
A szántóföldi termesztést hazánk némely helyén nagyon kezdetleges módon üzik; a magot szórva vetik el, s a kapálás alkalmával a növényt szükség szerint megritkítják; egyedüli előnye ennek az eljárásnak az, hogy a magvak egyenetlenül kelnek s igy kései fagyok alkalmával csak a korábban keltek fagynak el, mig a később kikeltek mindig jó termést adhatnak; egyéb eljárásoknál a dinnyét némely évben 3-4-szer is kell vetni. Jobb művelésmód már a sorosvetés, vagy a sorosültetés; a sárgadinnyénél a sortávolság 3, a görögdinnyénél 4 m. s a sorosvetésnél a palánták a sorban, a kapáláskor, 1 m.-nyire ritkíttatnak meg, az ültetésnél pedig 3-4 mag egy helyre, ily távolban rakatik el. Legmegfelelőbb a szántóföldi művelésnél is fészkekbe ültetni a dinnyemagvakat. A fészkek távolsága egymástól a sárga dinnyénél 3, a görögnél 4 m., s készítésük különböző, a szerint, amint a talaj homok vagy pedig kötöttebb minőségü. A homoktalajnál egy ásónyomnyira kiássuk a fészket, a kiásott földet korhadt trágyával keverjük s azután vele a gödröt betömjük, ugy egyengetvén el a földet, hogy a fészek a talaj felszinéből ki ne emelkedjék; agyagos talajon ellenben a fészkeknek magasaknak, s a talaj felszinéből 20-30 cm.-nyire kiemelkedőknek kell lenniök. Minden fészekbe 4-5 mag rakandó, amelyeket 2-3 cm.-nyire be kell födni. Szántóföldi termelésnél a talajt okvetlenül ősszel jól meg kell trágyázni (kivéve a szüzföldet) s mélyen felszántani, tavaszkor pedig előbb megfogasolni s később ismét szántani, hogy a talaj porhanyós legyen. A későn vetett dinnye nem igen sikerül, miért is tanácsos a vetést április hó végeig elvégezni. A szántóföldi termelésnél a vetés v. ültetés után más munka nincs, mint a herélés s a szükség szerint 2-3-szori kapálás. A herélés abban áll, hogy a palánták főhajtását a 6-8-ik levél fölött elcsipik, hogy ezáltal az oldalhajtások, melyek inkább kötnek gyümölcsöt, erőteljesebben fejlődjenek; a görög dinnyét nem herélik. Szeles vidékeken, hogy az indák össze ne kuszálódjanak, szokásban van az, hogy az indákat több helyen földdel temetik be, «bevágják».
A kerti művelés nagyon sokféle lehet, a legegyszerübb módja nem különbözik a szántóföldi fészkes műveléstől, csakhogy természetesen kertben az őszi szántást az ásás helyettesíti, mely jó mélyen, két ásónyomnyira eszközlendő. Nagyon előnyös a kerti művelésnél a magvakat tenyészházakban v. szobákban cserepekbe vetni s a növényeket a szabadba csak a kései fagyok elmultával ültetni ki; különben ha kellőszámu takarókkkal rendelkezik a kertész, akkor kiültethetők ezek már május elején is.
Az üvegharangok alatti művelés lényege az, hogy a fészket nagy, ugy 35 cm. átmérőjü s majdnem ilyen magas üvegharangokkal lefödik mindaddig, mig a légkör hőmérséke annyira felemelkedett, hogy a dinnye a szabad levegőt is kiállja. Végül nagyon el van terjedve a dinnye melegágyi termesztése is, melyet hüvösebb klimáju vidékeken, továbbá ott alkalmaznak, ahol érett dinnyét már korán, május végén, junius elején akarnak az asztalra adni; a melegágyon urasági kertekben hazánk legjobb dinnyetermelő vidékein is termesztik a D.-t. Ha a korai termesztés a cél, az eljárás a következő. Januárban nedves fürészporral töltött kis cserepekbe elvetik a magvakat; a kertészek legjobban szeretik a 4-5 éves magot használni, mert mint a tapasztalat bizonyítja, az ilyenekből kelt növények a legbővebben teremnek: a dinnyemag csirázóképességét 8-12 évig is megtartja, s igy az öreg magtól nem kell félni. A kis cserepeket, ha tenyészházzal rendelkezünk, ugy ebbe, ha nem, akkor a meleg szobába, a kályha mellé állítjuk, hogy a magvak kicsirázzanak. Ha a cserepekben a növénykék első lomblevele kifeslett, akkor átültetendők a melegágyba. A melegágyban nem nagy, de tartós melegnek kell uralkodni, miért is az ágy készítéséhez alkalmazott meleg lótrágyát némi lombbal v. timárcser-morzsalékkal kell keverni. Ha a melegágy elkészült, a trágyára ugy 21-30 cm. magasságban meleg ágy-földet hordunk, s ezt ugy egyengetjük el, hogy az ágy közepe halmos legyen. Minden ablak alá ezután egy-egy dinnyepalántát ültetünk el, melyet kiherélünk (a görög dinnyét nem) mihelyt 3. levele kifeslett, még pedig ugy, hogy a 2. levél fölött csipjük el a hajtást. A herélés után a megmaradt két levél hónaljában csakhamar oldalhajtások fejlődnek s ezeket megint visszacsipjük a 3. levél felett, amire a két oldalhajtáson levő összesen 6 levél hónaljából a gyümölcsöt hozó indák nőnek ki. Egy-egy tövön 5-6 gyümölcsnél többet nem szabad meghagyni, a felesleg eltávolítandó diónagyságu korukban; a terméketlen hajtások egészen elcsipetnek, továbbá a termőhajtásoknak is elcsipjük a szélső gyümölcsön tul terjedő részét. Ha már a gyümölcs meglehetős nagy, alája cserepet helyezünk, hogy rothadásba ne induljon.
A melegebb téli napok déli óráiban is többször szellőztetni kell az ágyat, amely a májusi szép napokban több órán is nyitva maradhat, sőt a juniusi meleg éjszakákon már egész éjen át. A palántákat a melegágyban öntözni is kell, de nagyon csinján, állott vizzel és soha sem közvetlen a tőnél, mert különben a dinnye nagyon megsinyli. Melegágyi termelésnél legbiztosabb a dinnyevirágot mesterségesen megtermékenyíteni, mert különben nem köt elég termést. Ha a virágzás idején a déli órákban az ágyat kinyitjuk, az ekkor származó légvonat az elporzó virágok himporát ugyan szétoszlatja némileg, de ez nem mindig elégséges. A mesterséges termékenyítés igen egyszerü. Mihely valamely himvirág kinyilott, ezt nyelestül leszakítjuk s letépve pártáját a porzókat felszabadítjuk; ezt megtéve, egy nővirág pártáját szétnyitjuk s a mutatóujjunkkkal a himvirágot felette veregetve, a himport a nővirág bibéjére szórjuk; ezt az eljárást ugyanazon a nővirágon legalább kétszer kell ismételni.
A dinnyetermesztésnél nagyon fontos az érettség megismerése, mert éretlenül szedve le a gyümölcsöt, a görögdinnye utólag a fekvésben egyáltalában nem érik, s a sárga dinnye is csak akkor, ha a teljes érés előtt legfeljebb két nappal szakították le. A szagos húsu sárga dinnyéket a legkönnyebb megismerni, mert ezek érettségét már szaguk elárulja, továbbá érett állapotukban kocsányukrul többnyire leválnak; a keleti szagtalan dinnyék érettségét már nehezebb megismerni, s ehhez nagy szakértelem szükséges; az egyik fajta érettségét a gyümölcs hegyének megpuhulása, a másikét a kacsók, a harmadikét az egész inda elszáradása jellegzi. A görög dinnye érettségének a jelei a következők: a héj hamvas szine eltünik, kopogtatva tompa hangot ad, felemelve nagyságához mérten nem nehéz, s felemelten csekély oldalütésre reng; tenyerünk közt összenyomva ropog, kocsánya megcsavarodik s a közel eső kacsok elszáradnak. A leszedett dinnyét a fogyasztásig hüvös pincébe kell eltenni.
-
#37
akkor miért van ott a #27. hszban? -
#36
nem zöldség hanem gyümölcs