Megkapja a szervizküldetést a Hubble
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#18
Általában véve a tervezés és az alkatrészek kifejlesztése a drága, utána a kész tervek és gyártási leírások alapján egy ugyanolyat gyártani már gyerekjáték (árban is).
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#17
Emlékeim szerint kb. 20 tonna teherrel tud lejönni.
#16
Kereskedõk?
Úgy mondod, mintha egy boltos srófolta volna fel az árat. Valószinûleg teljesen egyedi eszközöket, gépeket kellett gyártani a cucchoz, a kívánt minõség eléréséhez. Nem hinném, hogy ez esetben a haszonkulcs volt a legjelentõsebb tényezõ.
Az mondjuk más kérdés, hogy a NASA helyében a pénz jó részét visszakértem volna, amikor kiderült, hogy nem jó a fókusza a tükörnek, és emiatt szemüveg kell a távcsõnek. 😄
Úgy mondod, mintha egy boltos srófolta volna fel az árat. Valószinûleg teljesen egyedi eszközöket, gépeket kellett gyártani a cucchoz, a kívánt minõség eléréséhez. Nem hinném, hogy ez esetben a haszonkulcs volt a legjelentõsebb tényezõ.
Az mondjuk más kérdés, hogy a NASA helyében a pénz jó részét visszakértem volna, amikor kiderült, hogy nem jó a fókusza a tükörnek, és emiatt szemüveg kell a távcsõnek. 😄
#15
Az ûrsikló le tud egyátalán szállni több tonnás teherrel?
#14
Nézz utánna, hogy pontosan milyen is az a tükör. Nem egészen ugyanaz a kategória, mint amit otthon használsz.
Persze leeht, hogy az 1 milliárd túlzás, meg az sem mindegy, hogy mikori árfolyamon. Nem találtam pontos adatot, csak a cuccos teljes költségét adják meg mindenhol (fellövéssel együtt 6 milliárd felett).
Persze leeht, hogy az 1 milliárd túlzás, meg az sem mindegy, hogy mikori árfolyamon. Nem találtam pontos adatot, csak a cuccos teljes költségét adják meg mindenhol (fellövéssel együtt 6 milliárd felett).
#13
A tükör kerülne többe, mint 1 millárd dollár? Azért legyél már észnél... Semmi se kerül ennyibe ami csak EGY db alkatrész.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#12
Azért a tényleges tükör elõállításának költségeire kiváncsi lennék... valójában a politikusok után a kereskedõk kapzsisága gátolja a fejlõdést...
😊
😊
Elnézést a Sorokért:)
#11
Ráadásul a tartalék tükör hibátlan.
Egyébként a kezdetekkor nem "helyben" szervizelést terveztek, hanem földi javítást. Idõnként visszahozták volna az ûrrepülõvel, majd javítás után visszavitték volna. Mindezt persze a nyolcvanas évek elején ötlötték ki, amikor még úgy tûnt, a shuttle üzemeltetése lényegesen gazdaságosabb lesz az addigi eszközöknél.
Egyébként a kezdetekkor nem "helyben" szervizelést terveztek, hanem földi javítást. Idõnként visszahozták volna az ûrrepülõvel, majd javítás után visszavitték volna. Mindezt persze a nyolcvanas évek elején ötlötték ki, amikor még úgy tûnt, a shuttle üzemeltetése lényegesen gazdaságosabb lesz az addigi eszközöknél.
#10
Én úgy tudom, hogy a fõ tükör is drágább volt ennél. Ráadásul abból készült egy tartalék is (arra az esetre, ha még fellövés elõtt sérülne meg a másik).
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#9
A HST (Hubble Space Telescope) elkészítése cirka 1 milliárd dollárba került ezelött 20 évvel. A tömege 11 tonna, egy ekkora mûhold pályára állítása kb. 150 millió dollár.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Mert még mindíg olcsóbb kijavítani, mint újat készíteni. Ha elgondolod, az a pár alkatrész, meg az ûrsikló kilövése sokkal kevesebbe kerül, mint amibe maga a Hubble. Ráadásul így csak a javítás idejéig nem lehet használni. plusz még: a felszerelendõ rakétamodullal könnyebben lehozhatják.
#7
Én csak azt nem nagyon értem, hogy minek javítgatni. Bár nem tudom milyen tömegû is ez a Hubble teleszkóp, de sejtésem szerint könnyebb, mint az ürrepülõgép. Akkor meg mi értelme van javítani, egy új teljes teleszkóp fellövése helyett.
Egyébként egy mûködõképes ûrtávcsõ valóban király dolog, de ha belehalnának az asztronauták akkor nagyon sajnálnám a dolgot, mert annyit azért nem ér.
Egyébként egy mûködõképes ûrtávcsõ valóban király dolog, de ha belehalnának az asztronauták akkor nagyon sajnálnám a dolgot, mert annyit azért nem ér.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#6
Sõt eredetileg a columbia végezte volna a javítóküldetést, és elõször emiatt csúszott.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#5
NEXUS6 már írta, nem a pénzhiány volt az elsõdleges szempont. Hiszen ez a küldetés már be volt iktatva, csak a Columbia katasztrófája után sokáig úgy gondolták, hogy nem kockáztatnak egy olyan küldetést (pedig mennyi ilyen volt elõtte!) ahol a gép teljesen magára van utalva és sérülés esetén nincs menekülései lehetõség. Ezzel a küldetések az ISS meglátogatására korlátozódtak. Egészen eddig. Remélem, semmi nem jön közbe és sikerül meghosszabbítani ennek a csodálatos szerkezetnek az élettartamát.
#4
hála az égnek, hogy csinálnak vele valamit. nevetséges lett volna, hogy csak azért menne tönkre egy ilyen nagyszerû szerkezet, mert valami b*rom inkább háborúzik abból a pénzbõl.. szvsz.
\"The voices are back... Excellent.\"
#3
Nocsak, hú de bátrak lettünk!
Elötte meg égre-földre esküdöztek, hogy olyan küldetés soha többet, ahol nem tudjákk az ISS-t útba ejteni.
De azért örülök, hogy megjött az eszük. Élni kockázatos.
Elötte meg égre-földre esküdöztek, hogy olyan küldetés soha többet, ahol nem tudjákk az ISS-t útba ejteni.
De azért örülök, hogy megjött az eszük. Élni kockázatos.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#2
Végre elhatározták magukat. Nem ment könnyen!
#1
"...végre olyan alapvetõ kérdésekre is választ adhat, mint az univerzum eredete és fejlõdése, valamint a gyorsuló tágulását elõidézõ sötét energia természete" - álmodik a nyomor.