18
-
wanek #1 "...végre olyan alapvető kérdésekre is választ adhat, mint az univerzum eredete és fejlődése, valamint a gyorsuló tágulását előidéző sötét energia természete" - álmodik a nyomor. -
fjuri #2 Végre elhatározták magukat. Nem ment könnyen! -
#3
Nocsak, hú de bátrak lettünk!
Elötte meg égre-földre esküdöztek, hogy olyan küldetés soha többet, ahol nem tudjákk az ISS-t útba ejteni.
De azért örülök, hogy megjött az eszük. Élni kockázatos. -
waterman #4 hála az égnek, hogy csinálnak vele valamit. nevetséges lett volna, hogy csak azért menne tönkre egy ilyen nagyszerű szerkezet, mert valami b*rom inkább háborúzik abból a pénzből.. szvsz. -
Thrawn #5 NEXUS6 már írta, nem a pénzhiány volt az elsődleges szempont. Hiszen ez a küldetés már be volt iktatva, csak a Columbia katasztrófája után sokáig úgy gondolták, hogy nem kockáztatnak egy olyan küldetést (pedig mennyi ilyen volt előtte!) ahol a gép teljesen magára van utalva és sérülés esetén nincs menekülései lehetőség. Ezzel a küldetések az ISS meglátogatására korlátozódtak. Egészen eddig. Remélem, semmi nem jön közbe és sikerül meghosszabbítani ennek a csodálatos szerkezetnek az élettartamát. -
#6
Sőt eredetileg a columbia végezte volna a javítóküldetést, és először emiatt csúszott. -
#7
Én csak azt nem nagyon értem, hogy minek javítgatni. Bár nem tudom milyen tömegű is ez a Hubble teleszkóp, de sejtésem szerint könnyebb, mint az ürrepülőgép. Akkor meg mi értelme van javítani, egy új teljes teleszkóp fellövése helyett.
Egyébként egy működőképes űrtávcső valóban király dolog, de ha belehalnának az asztronauták akkor nagyon sajnálnám a dolgot, mert annyit azért nem ér. -
teddybear #8 Mert még mindíg olcsóbb kijavítani, mint újat készíteni. Ha elgondolod, az a pár alkatrész, meg az űrsikló kilövése sokkal kevesebbe kerül, mint amibe maga a Hubble. Ráadásul így csak a javítás idejéig nem lehet használni. plusz még: a felszerelendő rakétamodullal könnyebben lehozhatják. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9
A HST (Hubble Space Telescope) elkészítése cirka 1 milliárd dollárba került ezelött 20 évvel. A tömege 11 tonna, egy ekkora műhold pályára állítása kb. 150 millió dollár. -
BiroAndras #10 Én úgy tudom, hogy a fő tükör is drágább volt ennél. Ráadásul abból készült egy tartalék is (arra az esetre, ha még fellövés előtt sérülne meg a másik). -
Thrawn #11 Ráadásul a tartalék tükör hibátlan.
Egyébként a kezdetekkor nem "helyben" szervizelést terveztek, hanem földi javítást. Időnként visszahozták volna az űrrepülővel, majd javítás után visszavitték volna. Mindezt persze a nyolcvanas évek elején ötlötték ki, amikor még úgy tűnt, a shuttle üzemeltetése lényegesen gazdaságosabb lesz az addigi eszközöknél. -
Fenjoy #12 Azért a tényleges tükör előállításának költségeire kiváncsi lennék... valójában a politikusok után a kereskedők kapzsisága gátolja a fejlődést...
:)
-
#13
A tükör kerülne többe, mint 1 millárd dollár? Azért legyél már észnél... Semmi se kerül ennyibe ami csak EGY db alkatrész. -
BiroAndras #14 Nézz utánna, hogy pontosan milyen is az a tükör. Nem egészen ugyanaz a kategória, mint amit otthon használsz.
Persze leeht, hogy az 1 milliárd túlzás, meg az sem mindegy, hogy mikori árfolyamon. Nem találtam pontos adatot, csak a cuccos teljes költségét adják meg mindenhol (fellövéssel együtt 6 milliárd felett). -
L3zl13 #15 Az űrsikló le tud egyátalán szállni több tonnás teherrel? -
L3zl13 #16 Kereskedők?
Úgy mondod, mintha egy boltos srófolta volna fel az árat. Valószinűleg teljesen egyedi eszközöket, gépeket kellett gyártani a cucchoz, a kívánt minőség eléréséhez. Nem hinném, hogy ez esetben a haszonkulcs volt a legjelentősebb tényező.
Az mondjuk más kérdés, hogy a NASA helyében a pénz jó részét visszakértem volna, amikor kiderült, hogy nem jó a fókusza a tükörnek, és emiatt szemüveg kell a távcsőnek. :D -
mrzool #17 Emlékeim szerint kb. 20 tonna teherrel tud lejönni. -
#18
Általában véve a tervezés és az alkatrészek kifejlesztése a drága, utána a kész tervek és gyártási leírások alapján egy ugyanolyat gyártani már gyerekjáték (árban is).