81
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#81
Az a baj, hogy elvileg mindenki erre számít, de gyakorlatban ez még nem vált be ebben az iparágban... :\
Persze drukkolok, hogy Bransonnak sikerüljön. -
AnWar #80 Roliika: köszönöm, nem tudom mit tennék a hozzászólásaid nélkül egy hétfő reggelen az értekezletek után, de hogy nem dőlnék így a röhögéstől az biztos :DDD -
L3zl13 #79 Szvsz rengeteg egyéb dologból is lehet bevételük.
Reklámok, TV műsorok, a kifejlesztett technológiák továbbétékesítése stb.
Az SS1 sikere után szvsz sok vállalkozó kedvű szponzor hajlandó beszállni az üzletbe. -
L3zl13 #78 Roliika, te tényleg lökött vagy. :DDD
Azt írod honnan szed zöldségeket, utánna bedobod ezt a rakás beromságot, hogy gravitációs hullámok meg elektroszatikus hajtómű, bazz.
Persze, "láttál olyan szerkentyűt", csak az a kérdés, melyik kábszeres halucinációdban... -
#77
Bocs, de az ilyen baromságokon csak röhögni tudok. Ha olyan egyszerű lenne, gondolod nem foglalkoznának vele? Ki az aki szereti a saját életét és dolgát megnehezíteni?
A lézereket hagyjuk, mert még a 20 év fejlesztés után is a vicckategórián is alig vagynuk túl. A lézerek kis teljesítményűek, nehezen fókuszálhatóak nagy távolságon és nem is működnek.
A katonai felhasználás is csak pár vagy néhány 10km-ben gondolkodi egyelőre. Az USA-ben a Szetáusban is volt erről egy elég komoly vita, hogy 20 év alatt dollármilliárdokat költöttek lézerfejesztésre és még mindig nincs normális gyakorolati alkamazása. -
juzosch #76 Valami oka biztos van annak, hogy pont 200k. De nagy hülyeség hasraütésszerű adatok alapján messzemenő következtetéseket levonni. A haszonkulcs -200% és +90% van valahol, de ennél többet nem tudhatunk. -
#75
De most gondold végig. Tegyük fel 180 ezer lenne a költség. Hát nem mondhatná nyugodtan, hogy legyen 250 ezer utasonként? Vagy 325 ezer? Simán megtehetné, utast nem sokat veszítene rajta, főleg az első években. -
plamex #74 olyan mint egy fogorvosi rendelő 
-
#73
Én is kb. így gondolom, hogy nem elsősorban pénzért csinálja (de legalábbis nem azért vágott bele), de ha teheti akkor nyilván gazdaságosan üzemelteti.
"A költséget meg miért kéne csak így megkülönböztetni?" - Hát, még ezerféleképpen meg lehet különböztetni, erről szól a könyvelés :) -
juzosch #72 50%???? Sztem még a 10%nak is örülne. -
#71
Szóval, számoljunk még egyszer. Ha utasonként 100 ezer van a költségeken felöl (tehát legyen utasonként 100 ezer indítás költsége), akkor 10 utason 1 millió, 1000 utason 100 millió. Ha egyszere átlag 5-en utaznak, akkor 200 indítás, ami 3 gépre elosztva egyenként kb. 70. Gépenként heti egy indítással ez kb. 1,5-2 év. -
juzosch #70 Egyszer biztos megtérül. Az emberiség szintjén biztos, de talán még neki is. De ezt nem hiszem, hogy a pénzért csinálja. De azért gondolom megpróbál legalább nullszaldóra kijönni.
A költséget meg miért kéne csak így megkülönböztetni? Ez olyan politikus-szerű, kiszámolják 3-féleképpen, és azt mutatják, amelyik a legkedvezőbb. -
#69
Na, már egy kicsit belekavarodtam a számmisztikába. :)
Egen, 50%-os haszonkulcsnál 1000 ember lenne (100.000 x 1000 = 100.000.000). :) -
#68
sztorno -
#67
Egy ilyen kilövés 6 utast jelent, ami 200 ezer dolláros árral 1,2 millió. Ennek a fele legyen mondjuk 500 ezer * 5000 az nem 100 millió.
-
#66
:) Előszöris, én megkülönböztetném az egyes fellövéseken való hasznot és az egészből szerezhető hasznot. Feltételezem, hogy a fellövéseken lesz hasznuk. Mivel elég új és érdekes dologról van szó, és mivel az eddig hasonló út 20 millió dollár volt, így elég tág mozgásterük volt belőni az árat. A 200 ezer azért jóval alatta van. Tehát gyakorlatilag szabadon szabták meg, hogy mekkora haszonkulcsot akarnak egy-egy kilovésen. (ha 300 ezret mondanak, akkor se hápognának sokkal többen) Márpedig ha az egyes kilövéseken lesz hasznuk, és kellően nagy számban lesznek kilövések, akkor megtérülhet egyszer. Persze lehet, hogy közben a pénzt visszaforgatja majd másba, vagy további fejlesztésekbe, dehát végülis mindet mégse fordíthatja mondjuk az étkezésére. -
#65
Az SS1 esetén a támogató adott 30 millió dollárt, egy prototípus megépítésére, és két sikeres útra. Az SS1 az X-díj elnyerése után nem repült többet. Nem tudom pontosan mennyibe került az SS1 és a WK megépítése, a szükséges technológiák kifejlesztése és letesztelése, de tegyük fel, hogy ebből a 30 millió dollárból kijött. Ezek alapján egy WK2 és egy SS2 ára a kifejlesztéssel együtt biza jó sok pénz lehet, darabja saccra is 20-30 millió dollár. Plusz az infrastruktúra, az leendő űrugrók ugye előkészítésen vesznek részt, orvosi vizsgálaton, a reptér megépítése, a kiszolgáló létesítmények, személyzet költségei. Szóval alsó hangon is saccra 100 millióba fog kerülni a Virgin Galactic elindítása Branson-nak. Ha az általad említett 50%-os haszonkulcs érvényes, akkor ez nem párszáz, nem is kétezer, de legalább 5000 fizető űrugrót jelent. Bizony évekig fog tartani, amíg egyáltalán visszahozza az árát a befektetés.
Ha akkora üzlet lenne, akkor nem jelentene gondot a konkurenciának a talpraállás . De én nem tudok arról, hogy bármelyik is olyan szinten tartana, mint a Scaled Composites... -
#64
Hát nem attól függne, ha meg sem közelíti a leo pályasebességet, akkor is nagyon függ a vízszintes sebesség, hogy hol ér le, de ez logikus. Ha meg nem látod a vízszinteset a rajzon, akkor nézd meg jobban :) én nem csak egy függőleges vonalat látok. -
juzosch #63 Azon a rajzon egyáltalán nincs vízszintes sík, csak függőleges. (vagyis valami olyasmi van, de az nem igazán nevezhető annak).
A horizontális sebességtől pedig csak akkor függene az utazás hossza, ha közelítené a kozmikus sebességet, ami nem fog bekövetkezni. -
juzosch #62 Azt, hogy jól keres rajta. De én abban sem vagyok biztos, hogy 100%osan megtérül majd neki. Főleg, hogy még kész sincs.
Valószínűleg nem a pénzért csinálja, hanem elhivatottságból (tudom ez ritka). Ebből megtérülés lehet, hogy csak a nemtudomhanyadik generáció után lesz, az unokájának. DE van elég pénze, ez a hobbija:)
Szóval nem tudom milyen a pontos költségvetése, de ez nem az a project, hol rövidtávon kaszálni lehet. -
#61
Hát látszik is a pályarajzon hogy van vízszintes sebessége valamennyi, ha nem lenne, akkor nem szép parabola pályája lenne, hanem a csúcson szépen függőlegesen leesne. De végülis azért kérdeztem a horizontális sebességet, hogy kb tudjam mennyit repül az űrben, és összesen, de ez már a rajzból kiderül :) -
#60
30 millió dollár? Az azt jelenti, hogy feltételezve, hogy 50%-os haszonkulccsal dolgoznak a fellövéseknél, akkor úgy 50-60 fellövés, azaz az első 300-350 ember után megtérül. Na most, ha ennek mondjuk az ötszörösét feccölték bele, akkor legyen az első 2000 utas, akik után megtérült a befektetés. Ennyi utas meg lesz. Amennyire tudom már most többszázan jelentkeztek. És ha jól tudom három gép készül, amiket elég sűrűn terveznek indítani. Ha már az üzlet beindul néhány év alatt visszahozhatja a befektetést. -
#59
Gondolod végig jobban, hogy mit jelent a szó, hogy kaszálni. -
#58
Sanyix a cikkben szereplő SS2-re kérdezett rá (...Mekkora horizontális sebességet ér el ez az izé 110 km-en?...), az SS2 pedig a pályacsúcson messzebb van az első szökési sebességtől, mint Makó Jeruzsálemtől... -
#57
Az ionizációra már lecsapott Caro, mellesleg itt bukik el pl. Gróf Spanyol csodás találmánya is (amiről persze sose ad részletes, valós magyarázatot, mert aki egy kicsit is ért a fizikához, rögtön kiszimatolja, hogy honnan fúj a szél).
Ami az energia továbbítását illeti, bármilyen módszerről is legyen szó, jelenleg nem megoldható annak megfelelő energiával való ellátása reális körülmények között. Az energia továbbítása és konvertálása nem egyszerű dolog, és nem lehet mikrohullámokkal vagy más rádióhullámokkal megfelelően továbbítani egy adott nagyságú energiát egy mozgó járműnek. -
juzosch #56 Azt meg hogy mikkel kísérletezhetett Tesla meg csak találgathatjuk, mivel semmilyen irat, eredméyn nem marad hátra. -
juzosch #55 Kisebb legyen az 1. kozmikus sebességnél az a lényeg, de nem kell minimálisnak lennie. -
juzosch #54 A lézer csak az energiát adná az űrliftnek, de attól még kell a kábel.
Az anyag->energia átalakítás pedig 2 helyen működik. Az atomreaktorokban, és az atombombákban. -
roliika #53 Jó...és a lézer? Az űrliftre is vannak lézeres tenderek. Nem feltétlen kell kábel. Tesla jó 100 éve már kísérletezett vezeték nélküli energia átvitellel, lehet ,hogy ideje lenne használni. De te is tudod, hogy nagyteljesítményű radarok közelében nem nehéz "kiszedni" a sugárzásból 1-200W energiát egyszerűen pár tekercs vezetékkel és földeléssel. Tesla Olyan hullámokkal is kísérletezett ami pár Hz-es rezgésszámú, ami azért jó, mert nem csökken az négyzetesen az ereje a távolság növelésével, ilyet használnak ma is a haditengerészetnél...is tehát nem lehet azt mondani, hogy 8-900 Km távolságra az energia átvitel nem működne. -
Caro #52 Attól, hogy ionizálódik valami, és átmegy, még nem lesz energiává! -
Caro #51 Ez mondjuk ígéretesnek hangzik, főleg ha bele tudnák vinni azt a fúziót, amit említ ott a végén. Azt írja 10 millió kelvinre melegítik a hidrogéne, ez már alig egy nagyságrendre van a fúziótól (D-T esetén).
De itt még nehezebb megvalósítani, mert míg a tokamakokban keringhet a plazma, amíg nem fúzionál, itt csak egy kis ideje van rá. -
roliika #50 Egyébként az anyag átalakítása elektromos energiává nem annyira vad ötlet mint amennyire első olvasásra annak tűnik. Egy egyszerű viz alatti kisülés nagyjából 1000 szer nagyobb kimeneti energiát mutat, mint amennyi a befektetett energia. Ez alapján működik J Naudin "Bingo Fuel" nevű kütyüje is, de gondoljunk csak arra, hogy 1 sokat használt konnektor is érdekesen néz ki. Mert mikor bedugjuk majd kihúzzuk a dugót, mindíg egy kis szikra keletkezik. Emiatt a dugó csatlakozóiról leválnak részecskék és átvándorolnak a konnektor csatlakozóira, közben jórészük energiává alakul. Az ívhegesztő is majdnem így működik...na mind1 az a lényeg, hogy némi kísérletezéssel megoldható lenne...ha még nem használják. -
#49
Jajj de imádom, amikor egy elvi technológia működésének bizonyítékául azzal jönnek, hogy szabadalmaztatva van. A szabadalom nem azt vizsgálja, hogy működik-e az adott dolog. A szabadalom annyit jelent, hogy az adott szabadalmi bejegyzés (technológia, desing, terv, elképzelés, akármi) nem ütközik más szabadalmakkal, és nem magától értetődő, vagy régóta ismert dolog (ezért nem lehet szabadalmaztatni a kereket magát például). Azt nem bizonyítja, hogy az a valami működik is. -
#48
A pályacsúcson? Nagyon minimális. -
roliika #47 :D Nem feltétlen kell kábel. Megoldható lenne egy erős lézer is energia átvitelre, de ne rugaszkodjunk el ennyire a "valóságtól", léteznek szabadalmak ami alapján az "erős" nukleáris sugárzás közvetlenül alakítható elektromos energiává. De megoldható lenne mondjuk az anyag átalakítása elektromos energiává is, de eddíg tökéletesen senkinek sem sikerült ezt a problémát megoldani /állítólag Teslának igen/...volna sok lehetőség, csak nem igazán támogatják az effajta kutatásokat. Na+ gazdaságilag elég nagy bukás lenne ha hirtelen szinte ingyenes energiaforrásra állna át minden ország...araboknak sem feltétlen tettszene a dolog. -
juzosch #46 Azért vízszintes sebessége még lehet. -
#45
Pontosan emiatt nem etikus összehasonlítani a kettőt. :) -
#44
Attól tartok nem vagy tisztában az űrugrás fizikájával. Az SS1 és az SS2 csak egy űrugrást végez. Tehát fogja magát, felgyorsít csaknem függőlegesen, elér cirka 3x hangsebességet, majd a hajtómű kiégése után elöbb-utóbb győz a Föld gravitációja, és az ugrójármű sebessége eléri a nullát. Ez a pályájának csúcsa, innen szépen lassan visszahull a Föld felé...
SS1 repülési profil. -
Caro #43 És miért?
Jelentős sebessége biztosan nincs ott. -
Caro #42 Mint tudjuk a sebesség négyzetével arányos a hozzá tartozó energia. Ez is nehezíti az űrsikló dolgát.
110 km-en a pot. energia csak ~1.07 MJ/kg. Ez elég kevés a 7,9 km/s-hez tartozó 31.205 MJ/kg-hoz képest...