Kiválasztották az Orion kivitelezőjét
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
Néha szárnyrakelnek ilyen-olyan hírek egyes elveszett dokumentumokról... Ilyenkor két dolgot tehet az ember, attól függõen, hogy mennyire intelligens:
1. Elhiszi a bulvársajtó által felfújt történeteket (mert ha teszem azt egy oldal tûnik el a több tízezerbõl, azt is úgy fogják tálalni, mintha az egész veszett volna el), és habár nem ért hozzá, azért csenden/hangosan elkezd összeesküvés-elméleteket szõni.
2. Belegondol, hogy valójában mi történhetett, tisztában van vele, hogy a NASA nem egy mindenek felett álló szervezet. Ebbõl következik, hogy csomó mindent ugyanúgy pénzéhes alvállalkozókkal csináltat meg, mint bárki más a világon; ugyanúgy a "sarki közértben" veszi meg a cuccait, csak jobban figyel a minõségre és a gyártásra. Ha pedig vmelyik alvállakozó úgy dönt, hogy õ már pedig nem fogja tovább tárolni a 40 éves dokumentumokat, akkor egyszerûen kidobja õket.
Egyébként pedig még mindig nem értem, hogy a mai digitális világban mit számít, hogy egy tervrajz eredeti vagy másolat... Ugyanez 30 évvel korábban: hogy papíron van meg, vagy mikrofilmen...
A Saturn tervek lehet, hogy mára hiányossá váltak, mindenesetre nem is nagyon lehetne mit kezdeni velük. Eltelt 40 év, nincs már meg az a gyártástechnológia, nincsenek meg a szakemberek. Tényleg célszerûbb elölrõl kezdeni.
Bár ez sem teljesen igaz, mert a CEV hajtómûve az Apollók továbbfejlesztett J2 motorja lesz.😊
1. Elhiszi a bulvársajtó által felfújt történeteket (mert ha teszem azt egy oldal tûnik el a több tízezerbõl, azt is úgy fogják tálalni, mintha az egész veszett volna el), és habár nem ért hozzá, azért csenden/hangosan elkezd összeesküvés-elméleteket szõni.
2. Belegondol, hogy valójában mi történhetett, tisztában van vele, hogy a NASA nem egy mindenek felett álló szervezet. Ebbõl következik, hogy csomó mindent ugyanúgy pénzéhes alvállalkozókkal csináltat meg, mint bárki más a világon; ugyanúgy a "sarki közértben" veszi meg a cuccait, csak jobban figyel a minõségre és a gyártásra. Ha pedig vmelyik alvállakozó úgy dönt, hogy õ már pedig nem fogja tovább tárolni a 40 éves dokumentumokat, akkor egyszerûen kidobja õket.
Egyébként pedig még mindig nem értem, hogy a mai digitális világban mit számít, hogy egy tervrajz eredeti vagy másolat... Ugyanez 30 évvel korábban: hogy papíron van meg, vagy mikrofilmen...
A Saturn tervek lehet, hogy mára hiányossá váltak, mindenesetre nem is nagyon lehetne mit kezdeni velük. Eltelt 40 év, nincs már meg az a gyártástechnológia, nincsenek meg a szakemberek. Tényleg célszerûbb elölrõl kezdeni.
Bár ez sem teljesen igaz, mert a CEV hajtómûve az Apollók továbbfejlesztett J2 motorja lesz.😊
#45
Hát nem. A Saturn rakéta tervei nincsennek meg (úgy tudom), de mivel maga a rakéta megépült ,így ebbe nem lehet belekötni.
És megépült, mert mindenki látta felszállni, sõt még ma is létezik ilyen rakéta múzeumben.
És megépült, mert mindenki látta felszállni, sõt még ma is létezik ilyen rakéta múzeumben.
Gracie Barra
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#44
Azért hasonlísd már össze mi a különbség a Szojuz és a Buran között...
Szojuz: Max. 3 fõs legénység, 30 kg hasznos teher az utastérben (3 fõs személyzetnél), 50 kg hasznos teher visszahozása a Földre.
Buran: Max. 10 fõs legénység, 30 tonna hasznos teher LEO pályára, 20 tonna teher visszahozása a Földre.
Igen, drágább, nemhogy 3x, de sokkal nagyobb mértékben, de a két ûrhajó képességei még véletlenül sincsenek pariban...
Szojuz: Max. 3 fõs legénység, 30 kg hasznos teher az utastérben (3 fõs személyzetnél), 50 kg hasznos teher visszahozása a Földre.
Buran: Max. 10 fõs legénység, 30 tonna hasznos teher LEO pályára, 20 tonna teher visszahozása a Földre.
Igen, drágább, nemhogy 3x, de sokkal nagyobb mértékben, de a két ûrhajó képességei még véletlenül sincsenek pariban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43
Mit gondolsz miért válaszoltam saját magam kérdésére egy "Dehogynem."-el? 😊))
Azt nézd meg, mire válaszoltam. 😉
Azt nézd meg, mire válaszoltam. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#42
LoL. Elvesztettek? Szupertitkos doksikat?
Újabb bizonyíték lehet a kamu holdutazás elmélethez<#action>
Újabb bizonyíték lehet a kamu holdutazás elmélethez<#action>
#41
De építettek, és rájöttek hogy 3x többe kerül fenntartani, mint a szojuzt.
Egyszer repült, és múzeumba került.
Egyszer repült, és múzeumba került.
#40
És azért kell újrakezdeni, mert a hidegháború vége óta semmilyen koncepció nincs az ûrrepülésben.
A technológiák fejlõdtek, de maga az ûrhajózás alig. Fellõttek 1-2 ûrállomást, meg egy rakás mûholdat és ennyi. De ez nem vezet sehova.
Talán ebben a tervben már látszik ez a koncepció. Szerepel benne a holdbázis, meg a mars meghódítása is. Ha nem fullad be ez a program is, akkor olyan technológiákat fejlesztenek ki, amire lehet késõbb is építeni, és nem kell minden új programhoz vadiúj rendszert kifejleszteni.
A technológiák fejlõdtek, de maga az ûrhajózás alig. Fellõttek 1-2 ûrállomást, meg egy rakás mûholdat és ennyi. De ez nem vezet sehova.
Talán ebben a tervben már látszik ez a koncepció. Szerepel benne a holdbázis, meg a mars meghódítása is. Ha nem fullad be ez a program is, akkor olyan technológiákat fejlesztenek ki, amire lehet késõbb is építeni, és nem kell minden új programhoz vadiúj rendszert kifejleszteni.
Gracie Barra
#39
Épp most írtam le.
"De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja.."
Szerintem nekik sem ez a gondjuk😊
Ezek a technológiák egyrészt csak papíron léteznek. Más részük használatban van, de nem ilyen rendszerben.
Szóval ki kell dolgozniuk egy rakás új technológiát, és egy másik rakás már létezõvel egybe kell építeni.
Ûrhajótervük sincsen még.
Most kb ott tartanak, mint 1960-ban, amikor bejelentették, hogy még abban az évtizedben a holdra mennek. (najó, akkor még az ûrbe sem mentek, de kb ezt az 1 lépést lehet lehúzni).
Kb ez az 5-10 év kéne most is, hogy feljussanak. De mivel most nem sietnek, mivel nincs verseny, fele olyan gyorsan haladnak. Így lett ez 10-20 év.
"De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja.."
Szerintem nekik sem ez a gondjuk😊
Ezek a technológiák egyrészt csak papíron léteznek. Más részük használatban van, de nem ilyen rendszerben.
Szóval ki kell dolgozniuk egy rakás új technológiát, és egy másik rakás már létezõvel egybe kell építeni.
Ûrhajótervük sincsen még.
Most kb ott tartanak, mint 1960-ban, amikor bejelentették, hogy még abban az évtizedben a holdra mennek. (najó, akkor még az ûrbe sem mentek, de kb ezt az 1 lépést lehet lehúzni).
Kb ez az 5-10 év kéne most is, hogy feljussanak. De mivel most nem sietnek, mivel nincs verseny, fele olyan gyorsan haladnak. Így lett ez 10-20 év.
Gracie Barra
LOL , majd nézed a TV-n picture in picture megosztásban😊
De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja..
És sztem nem kell az egész cuccot egyszerre felküldeni k. nagy rakétákkal, hanem külön-külön az egységeket. PL azt a modult simán Föld körüli pályán hagyhatnák, amiben a Föld és a Hold között utaznak. Ez így többször felhasználható lenne, csak üzemanyagot kellene tankolni. Sõt a Holdra-leszállóegység is maradhatna az ûrben.
egyedül csak a Földre visszatérõ kapszulát kellene cserélni. A szükséges üzemanyagokat is fel lehetne küldeni automata ûrhajóval az emberi balesetveszély megelõzésére.
Ezek a technológiák már évtizedek óta rendelkezésére állnak mind az amerikai, mind az orosz ûrkutatásnak.
Mi tart ezen még most is 14 évig???
De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja..
És sztem nem kell az egész cuccot egyszerre felküldeni k. nagy rakétákkal, hanem külön-külön az egységeket. PL azt a modult simán Föld körüli pályán hagyhatnák, amiben a Föld és a Hold között utaznak. Ez így többször felhasználható lenne, csak üzemanyagot kellene tankolni. Sõt a Holdra-leszállóegység is maradhatna az ûrben.
egyedül csak a Földre visszatérõ kapszulát kellene cserélni. A szükséges üzemanyagokat is fel lehetne küldeni automata ûrhajóval az emberi balesetveszély megelõzésére.
Ezek a technológiák már évtizedek óta rendelkezésére állnak mind az amerikai, mind az orosz ûrkutatásnak.
Mi tart ezen még most is 14 évig???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#37
EGyébként vicces lesz a tv-t kapcsolgatni a budapest olimpia és a holdraszállás között😊
Gracie Barra
#36
100 millás rakétaprogram, azon csak röhögök. Abból igen sok dolgot lehet csinálni. Pl egy komplett kis háború, egy rakás repülõ-anyahajó, holdprogram, aids és rák ellenszere.
Abból a 100ból sztem 90 vándorol a politikusok és a haverjaik zsebébe.
Amit magyarországon csinálnak a hatalmon lévõ politikusok 16 éve, az kispálya hozzájuk képest.
Abból a 100ból sztem 90 vándorol a politikusok és a haverjaik zsebébe.
Amit magyarországon csinálnak a hatalmon lévõ politikusok 16 éve, az kispálya hozzájuk képest.
Gracie Barra
#35
Az ûrkuttatás azért fejlõdik lassabban, mert rövidtávon nem éri meg. Akinek pénze van, az meg rövid távon gondolkodik.
A másik amiért ennyi ideig tart, annak ellenére, hogy már voltak a holdon, az hogy túlképp elõlrõl kell kezdeniük az egészet. Az akkori technika már elavult, tehát nem lehet csak úgy elõvenni azokat a terveket (amiket úgy tudom el is vesztettek😛).
A másik amiért ennyi ideig tart, annak ellenére, hogy már voltak a holdon, az hogy túlképp elõlrõl kell kezdeniük az egészet. Az akkori technika már elavult, tehát nem lehet csak úgy elõvenni azokat a terveket (amiket úgy tudom el is vesztettek😛).
Gracie Barra
#34
A CEV program indításakor elég jó kis pályázatok is voltak. Bár nem volt teljesen világos, hogy mit akarnak khozni.
Aztán elfogadták a legolcsóbbat. 3,9 mrd $????
hahahaha. Ez vicc.
Az Apollo program asszem 100 körül volt akkori árfolyamon. (Az most monnyukl 300 mrd $).
Az hogy balfaszkodnak Irakban évente elvisz 50-100 mrd-t.
Van a béna (korlátozott képességû, nemzeti) rakétavédelmi kezdeményezésük, az most van van 100 mrd körül, és még sehol se tartanak vele.
Miközben tök szükségtelen az egész, mert 100%-osan úgy se fog mûködni, és valójában pár mosoly a politikusoktól, meg néhány raklapnyi kokakóla, esetleg egy mekdonaldsz megnyitása Teheránban megoldaná az egész világfájdalmukat.
Aztán elfogadták a legolcsóbbat. 3,9 mrd $????
hahahaha. Ez vicc.
Az Apollo program asszem 100 körül volt akkori árfolyamon. (Az most monnyukl 300 mrd $).
Az hogy balfaszkodnak Irakban évente elvisz 50-100 mrd-t.
Van a béna (korlátozott képességû, nemzeti) rakétavédelmi kezdeményezésük, az most van van 100 mrd körül, és még sehol se tartanak vele.
Miközben tök szükségtelen az egész, mert 100%-osan úgy se fog mûködni, és valójában pár mosoly a politikusoktól, meg néhány raklapnyi kokakóla, esetleg egy mekdonaldsz megnyitása Teheránban megoldaná az egész világfájdalmukat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Így van.
#32
na ja, ráírhatnák, hogy sieg heil, met ez is csak egy von braun rakéta...
#31
Aztán majd ha jön a meteor Bruce Willisék nem tudnának leszálni az aszeroidára mert nem lenne mivel. 😊
#30
"A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínûleg sosem lövik fel." Tuti hogy sosem ugyanis az a hangár pár éve ráomlott az egészre 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#29
Majd, ha megnyílik az elsõ kínai gyorsétterem a Holdon, lesz itt kapkodás...
<#vigyor1>
<#vigyor1>
#28
ha nincs kit megelõzni nincs is motiváció....Ezért nem történik semmi az ûrkutatásban.
#27
Kettõt is építtettek. Burán-nak hívják/hívták õket.
A Burán I sikeres ember nélküli ûrutat tett meg, hogy teszteljék a technikát. Valahol Moszkvában ki van állítva.
A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínûleg sosem lövik fel. (Olcsóbb tárolni, mint fellõni vagy szétszerelni.)
Nem tudom, hogy a sikló milyenre sikeredett, de tudtommal a hordozó rakéta sokkal jobb, mint az amcsi üzemanyagtartályos/segédrakétás megoldás.
A Burán I sikeres ember nélküli ûrutat tett meg, hogy teszteljék a technikát. Valahol Moszkvában ki van állítva.
A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínûleg sosem lövik fel. (Olcsóbb tárolni, mint fellõni vagy szétszerelni.)
Nem tudom, hogy a sikló milyenre sikeredett, de tudtommal a hordozó rakéta sokkal jobb, mint az amcsi üzemanyagtartályos/segédrakétás megoldás.
Ha nemtetszik az, hogy valamit az X oldalról linkelek, akkor nem kell flémelni, mert nem kötelező rákattintani! :P Link rövidítés: http://fc.lc/ref/PLaci
#26
Mi lesz ennek a vege? Felkuldenek egy kis muholdat ami bip-bip jeleket sugaroz? mint az elso orosz muhold volt 1960 korul? 😊))
#25
Amit manapsag urkutatasnak neveznek az tenyleg egy nagy szar.Mas technologiak mekkorat fejlodtek 40 ev alatt.Szamitastechnika,elektronika,telekomunikacio.Nevetseges hogy tobb ezer milliard dollar elkoltese utan a sikert az jelenti,ha az urhajo nem robban fol meg kiloves kozben.Kb ott tartanak mintha ma a mobil telefon helyett meg mindig szikratavirot hasznalnak beszelgetesre.
#24
Egész véletlenül az oroszok nem építettek egy saját ûrsiklót? Dehogynem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
Sajnos azt kell mondjam, hogy azért kell még 14 év, mivel nem sietnek. Senki sem siet. Megoldható lenne a jelenlegi eszközökkel, az Ares-I. és V. igazából kiváltható, az ûrhajó és a holdkomp végülis pár év alatt megtervezhetõ és legyártható. Csak akarni kell. De itt nem az a cél, hogy minél gyorsabban eljussanak a Holdra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Az Ares-I., az Ares-V. lesz majd a hosszú távú ûrutazások eszköze. Az Ares-I. gyakorlatilag a jelenlegi ûrsiklóprogram szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára (SR😎 épül.
Balra az Ares-V. és jobbra az Ares-I.
Balra az Ares-V. és jobbra az Ares-I.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#21
Nemlessz költségesebb a feljuttatás?
Azt mondják nem. Valójában ha mindent összevetünk, nem lesz olcsóbb sem...
Inkább valami ürsikló 2-t kelett volna fejleszteni...
Volt olyan, Venture Star-nak hívták. 2000-ben állították le a programot.
Azt mondják nem. Valójában ha mindent összevetünk, nem lesz olcsóbb sem...
Inkább valami ürsikló 2-t kelett volna fejleszteni...
Volt olyan, Venture Star-nak hívták. 2000-ben állították le a programot.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#20
Mekkora sz@rság ez az egész..
Még arra se képesek hogy 200km magasra küldjenek biztonságosan néhány embert...komolyan mintha visszafejlõdnénk..
40 éve voltunk a Holdon, azóta mi a SZ@RT csinálnak ezek????? ez a nyamvadt kapszula a jövö??
3.9 milliárd?? egy szaros Hordozó vagy 5x ennyi, arra bezzeg van zseton..
Tök tele van amcsikkal, meg az egész világgal is...
Még arra se képesek hogy 200km magasra küldjenek biztonságosan néhány embert...komolyan mintha visszafejlõdnénk..
40 éve voltunk a Holdon, azóta mi a SZ@RT csinálnak ezek????? ez a nyamvadt kapszula a jövö??
3.9 milliárd?? egy szaros Hordozó vagy 5x ennyi, arra bezzeg van zseton..
Tök tele van amcsikkal, meg az egész világgal is...
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#19
Hát igen... miért is változtassanak azon a technikán, ami egyszer már mûködött anno 1969 környékén. Az ûrsikló egy nagy bukta a NASA részérõl, mert gyakorlatilag drágább üzembentartani, mint építeni egy régimódi ûrhajót. az Orosz technológia is bebizonyította, hogy az egyszerübb jobb. És meg merném kockáztatni, hogy olcsóbb is.
#18
A többség nem volt 😄
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#17
Voltunk, csak az a kérdés, hogy mikor, és még vannak -e ott...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#16
Warp hajtómû kell ide vazze, meg anyag átalakítás anergiára osz küggyék má az embereket! Mit kõ ezze' ennyit tökölni? Kupac pénzük van fejleszteni. Vagy mumetál tekercsekkel anti gravi hajtómû, nem kell ionokkal meg napszéllel vacakolni! 😄 <#vigyor2><#zavart1><#idiota><#beka2> /nem ittam alapból vagyok ilyen/
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#15
Hold? Ott már nem voltunk?
#14
Egy kicsit részletesebben, ha vkit érdekel: http://www.nol.hu/cikk/415913/
#13
ha tényleg voltak a holdon, akkor majdnem ott maradtak.. ha ezzel most beütne valami hiba, szerintem odáig süllyedhetne vissza az ûrhajózás, hogy mûholdakat lövöldözünk csak fel, nehogy valakinek baja essen. az különben tényleg röhej, hogy 14 év alatt jutnak el olyan állapotba, hogy már rendeltetés szerûen használhatnák is akár..
a végén majd kitalálják, hogy nem is kell ez a program mert mégis csináljunk egy venture star-t, vagy olyan nyögve nyelõsen lesz belõle valami mint a Bell-Boeing MV-22B Osprey gépek esetén.
a végén majd kitalálják, hogy nem is kell ez a program mert mégis csináljunk egy venture star-t, vagy olyan nyögve nyelõsen lesz belõle valami mint a Bell-Boeing MV-22B Osprey gépek esetén.
\"The voices are back... Excellent.\"
#12
hát ja,ha így haladnak akkor még a marsra utazást sem fogom megélni...
#11
Nemcsak a kritikusok tartják visszalépésnek...
Ez egy nagy nulla. 1968-ban aki látta a moziban a 2001 Ürodüsszeiát az nem ezt mondta rá, hogy fikció, hanem, hogy ez lesz a valóság. Az Apollo-program dolgozói azt mondogatták egymásnak, hogy legközelebb majd mi megyünk. Ehhez képest a hetvenes években az egész leült, azóta pedig gyakorlatilag csak visszfejlõdünk. Most ez a tendencia csak tovább fog erõsödni. Szánalmas.
Ez egy nagy nulla. 1968-ban aki látta a moziban a 2001 Ürodüsszeiát az nem ezt mondta rá, hogy fikció, hanem, hogy ez lesz a valóság. Az Apollo-program dolgozói azt mondogatták egymásnak, hogy legközelebb majd mi megyünk. Ehhez képest a hetvenes években az egész leült, azóta pedig gyakorlatilag csak visszfejlõdünk. Most ez a tendencia csak tovább fog erõsödni. Szánalmas.
#10
hát talán mégsem voltak a 60-as években... 😊
#9
Hát még hátravan irán, szíria, ás északkorea lerohanása. Ilyen jelentéktelen dolgokra most nincs pénz 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#8
Oda van írva, Ares 1, vagy 5 micsioda hasonlóság itt is az apollo-val 😊 saturn 1, és 5 volt ott is 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
Bár van Holdraszállós topic, de csak-csak felmerül bennem a kérdés: ha már voltak a '960-as években az akkori technikával, vajon most mi tart ilyen sokáig?? Még 14 év???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#6
Hm,régebben még azt mondták hogy a marsra mennek majd olyan 2020 körül ha jól emlékszem 😊
#5
Az egy dolog ,h. milyen concept képeket mutatnak az már másik ,hogy valójában milyennel fogják kilõni, sõt, hogy már most milyen létezik (csak mi épp lehet nem tudunk róla
#4
Vajon milyen raksa juttathatja az ûrbe ?
Core 2 Duo E6400 @ 2133MHz, Gigabyte 965P-DS3, 2 GB DDR2 Kingmax, Sapphire X1950 pro,
De a desing tényleg az Apollo-i idõket idézi. Nemlessz költségesebb a feljuttatás? Inkább valami ürsikló 2-t kelett volna fejleszteni...
#2
2020 nics is már messze😊
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
Irány a világûr emberek!
← ElőzőOldal 2 / 2