75
Az emberi agy, avagy hogy fejtsünk meg magunkat?
-
#75
Ha tudnám miről beszélsz, milyen fasza lenne -
#74
A túlélés volt? És mi erősíti ezt a tudat principiumán kívül, ami szerinted másodlagos? :) -
#73
A túlélés volt, az agy lett, és megnövelte a túlélési esélyeket -
#72
Amennyiben a tudat létrejött.. -
#71
"ha a túlélés is csak véletlenül jött létre"
létrejött?? -
#70
Akkor még böföghetünk róla egy kicsit, hogy emlékeket sikerült-e átültetniük, vagy sem.. szereted a hitvitát? -
#69
És ha a túlélés is csak véletlenül jött létre, akkor miként osztályzod, hogy melyik elsődleged? Az öntudat nélküli állatok nem osztályozhatnak ebből a szempontból. Akkor nem helytálló a megismerést másodlagosként beállítani, mert ez csak a melléktermék által generált szempont. -
#68
Én nem mondtam, hogy mindig emlékezni fogok rá. Csak azt írtam le ahogy hatást vált ki egy látvány. -
#67
sajna nem én végeztem a kisérletet, és több infó nem áll róla rendelkezésemre...ha majd elvégeztem szólok(még kell egy pár év) =) -
#66
"az anyag megismeri saját magát."
Naja. A tudat csak melléktermék, véletlenül jött létre, mint minden más. Nem kell mindenbe belemagyarázni nemodavaló dolgokat.
A megismerés másodlagos. A túlélés az elsődleges funkciója az agynak. -
#65
Majd egy év múlva visszatérünk a témára. -
argento #64 A népszabadság oldalán megjelent egy érdekes cikk az agyról. Kukk meg ha valakit érdekel. http://nol.hu/cikk/416130/ -
#63
Tegnap is volt egy, akiét megjegyeztem, pedig azóta nem láttam. Akkor most 
-
#62
mármint hogy memóriát sikerült átültetni. -
#61
Amég nem írod le a mechanizmust, addig ez hitkérdés... akár hamis következtetés is lehet. -
#60
jahh...és hatására megváltoztja az egyik legalapvetőbb ösztönödet...? -
#59
Dehogynem. -
#58
például az endorfin nem hat a memóriádra -
#57
Hibás válasz.
Nem az fog a szivedbe beégni. -
#56
Ha meseszép. :) -
#55
nem tudom. -
#54
Vajon megjegyeznéd-e az arcát ha soha többet nem látnád? -
#53
bocs a duplázásért -
#52
Írok egy másikat, amit a példád alapján tovább lehet gondolni:
"Meglátsz egy szép lányt" ...
A látásodon keresztül bekerül a tudatodba, ilyen-olyan változásokat idéz elő.. De ezek ugyanúgy lehetnek testi változások, mint ha egy injekciós tűvel valami drogot fecskendeztél volna magadba, és ugyanúgy tudati változások, mert lehet hosszú időre megjegyzed az arcát.
Én azon az állásponton vagyok, hogy nem kell feltétlen tudati és anyagi dolgot megkülönböztetni egymástól.
"A halmazok nem az én, s nincsenek is benne.
Az én nincs benne azokban, de nélkülük sincs." -
#51
Írok egy másikat, amit a példád alapján tovább lehet gondolni:
"Meglátsz egy szép lányt" ...
A látásodon keresztül bekerül a tudatodba, ilyen-olyan változásokat idéz elő.. De ezek ugyanúgy lehetnek testi változások, mint ha egy injekciós tűvel valami drogot fecskendeztél volna magadba, és ugyanúgy tudati változások, mert lehet hosszú időre megjegyzed az arcát.
Én azon az állásponton vagyok, hogy nem kell feltétlen tudati és anyagi dolgot megkülönböztetni egymástól.
"A halmazok nem az én, s nincsenek is benne.
Az én nincs benne azokban, de nélkülük sincs." -
#50
Írok egy másikat, amit a példád alapján tovább lehet gondolni:
"Meglátsz egy szép lányt" ...
A látásodon keresztül bekerül a tudatodba, ilyen-olyan változásokat idéz elő.. De ezek ugyanúgy lehetnek testi változások, mint ha egy injekciós tűvel valami drogot fecskendeztél volna magadba, és ugyanúgy tudati változások, mert lehet hosszú időre megjegyzed az arcát.
Én azon az állásponton vagyok, hogy nem kell feltétlen tudati és anyagi dolgot megkülönböztetni egymástól.
"A halmazok nem az én, s nincsenek is benne.
Az én nincs benne azokban, de nélkülük sincs." -
#49
Én pedig olyan kísérletről olvastam, ahol kisérleti alanyok agyának egy-egy darabkáját vették ki (mindegyiknél más funkciót betöltő részt), és a kísérletek azt igazolták, hogy egyik rész sem működik emlékközpontként. :) -
#48
Bocsáss meg, akkor kérlek írd le az előbb említett vegyület agyban előidézett hatásait... Miben tér el ettől a mechanizmus, ahogy előidéz egy késztetést, amitől az egér így, vagy úgy viselkedik, vagy változik/cselekszik. -
#47
nemugyanaz...
a csoki endorfint tartalmaz,amit szokás boldogság hormonnak nevezni.Miután a szervezetedbe jut a sejtjeid receptoraira hat, és beindít bizonyos reakciókat.
Mint pl az adrenalin is a vérbe kerülve felgyorsítja a szív ritmusát, fokozza az verejtékezés mértékét,a sejteket arra utasítja h több cukrot oxidáljanak, ezáltal növelve az energiaszintet, h legyen energiája a szervezetnek a vészhejzet megoldására, hiszen az adrenalin akkor termelődik, mikor valami veszélyszerű van.
De ez a vegyület nem ilyen.nincs ekkora globális hatással a szervezetre!sőt a szervezetre semmilyen hatással nincs.hanem a memóriára, amennyiben beszélhetünk az egér esetében erről...legalábbis valami memóriaszerűről....vagy mondjuk "megérzésnek".
Habár......"késztetések,érzések"...lehet h a mi életünk se több ennél ;) -
#46
késztetések, érzések... A csoki is egy ilyen vegyület, ami bekerül a számba akkor örömérzetet okoz. Nabummm -
homeless #45 Annyi haszna lehetne a dolognak, hogy mesterségesen kiiktatható lenne néhány félelem. De az embert ismerve nemcsak jóra használnák. -
#44
hát...nézzük csak...
1.van egy alap reakciónk...az hogy a patkány a sötétbe megy.ez így vésődött be a patkányba.
2.az áram hatására a patkány agyába egy vegyület termelődik, mely segíteni próbálja a patkányt, hogy következőkor ne tegye meg ezt a választást.de vajon csak azt befolyásolja a vegyület, hogy ne menjen a sötétbe?vagy más jellegű döntéseire is hatással van?mert ha igen akkor igazad lehet.
De erről a könyv sajna nem ír....még az is nagy segítség lenne, ha ezt tudnám h mi ez a vegyület, és mire hat és miért....habár valószínüleg egy fehérje...de h azon belül... -
homeless #43 Durva dolgok ezek. Szar lesz ha az embereknek ki tudják majd cserélni az emlékeit, vagy mesterségeset hoznak létre. Persze ha igaz ez a kísérlet. Bár ezek a vegyületek szerintem inkább csak a félelmeket befolyásolják. -
#42
Sziasztok!
Engem is nagyon érdekel az agy működése...
van egy kisérlet -a memóriával kapcsoltaban- amit el szeretnék mesélni neketek =)
Szóval van egy Y alakú dobozunk, melynek az alsó(páratlan) felébe egy patkányt helyezünk.A doboz páros felének az egyik ágában világos, a másikban sötétség uralkodik.A patkány döntésre kényszerül, és (az esetek túlnyomó többségében) ösztönösen -mivel ésjszakai állat- a sötét ágban húzódik be.Következő alkalomkor a sötét részbe áramot vezetünk, és amikor a patkány oda megy, az áram megrázz, és a patkány megtanulja, hogy ne menjen a sötét részébe.Eközben a patkány agyában egy vegyület speciális termelődött. Ha ezt a vegyületet mesterségesen előállítjuk, és egy másik patkány agyába juttatjuk, a patkány automatikusan a doboz világos felébe fog menni!Az arra enged következtetni, h az "emlékek" az agyban vegyületek formájában tárolódnak.
Mi a véleményetek róla?.... -
#41
Egyszer olvastam, hogy az, hogy milyen okosak vagyunk nem az agy méretétől, hanem a barázdák nagyságától, számától függ. Érdekes. -
#40
He, én is végig tudtam mondani...... -
#39
hát ez már jóval könnyebben ment ^^ -
#38
Most légyszi kínai, vagy japán írásjelekkel! -
#37
![]()
-
#36
mi a problémád?
