35
-
Tiberius B #35 Szeretem ezt a gondolatot:-) -
Epikurosz #34 Na, ja. Csináltak atombombákat, hogy aztán leszereljék őket.
Alapkutatás nélkül meg hogyan akarsz tovább menni a Marsnál, mert gondolom nem az a végső álmod.
Elég szkeptikus vagy.
Olvasnod kellene Marxot: mennyiségi fejlődés után jön a minőségi ugrás. Most épp a mennyiségi fejlődés szakaszában vagyunk. Várd ki a végét. -
BiroAndras #33 "1. Nincsenek célok."
Lennének célok ezrével, csak többnyire nem olyanok amiket egy átlag politikus képes megérteni. Azért nyomják annyira a marsutazást, mert azt mindenki érti.
"2. Nincs mivel. Nincs mivel és még azt sem döntötték el mi is legyen, de az már lehet tudni, hogy drága és kár összerakni, meg miért is?"
Lenne mivel, ha hagynák a politikusok. És egyébként csak az emberes űrutazás a nagyon drága, kisebb szondákat egész olcsón lehet küldözgetni.
"3. Nincs pénz."
Van, csak nem adják. Pl. az iraki háború heti 3 milliárd dollárba kerül.
A másik gond meg, hogy fenn kell tartani a rettenetesen drága űrsiklókat, így az egyébként is szűkös költségvetés jó része elúszik.
"Ki kellene tűzni célokat. Mit akarunk? Szerintem el kellene mennünk a legközelebbi lakható bolyóra."
Mit nevezünk lakhatónak? Pl. a Mars az? Oda akarunk menni épp. Vagy oxigén légkör, meg ilyenek. Azt valószínűleg nem találunk sokat az egész galaxisban.
"Mi kell hozzá? Űrhajó. Össze tudjuk rakni? Elméletben igen, de gyakorlatban nem"
A Naprendszer elhagyásához még elméletben se nagyon van technológiánk. Még a Mars elérése is elég távoli cél, bár az már legalább megvalósítható.
"mert éppen 112 féle kutatás zajlik abban a témában, hogy hogyan lehetne megmérni, hogy az ősrobbanásnál most a "trutyi" fehér színű lehett, vagy fekete. Meg sötétanyagot keresgélünk, meg gyorsítókat építünk, hogy az elméleti fizikusok elmondhassák, a fenébe, tévedtünk."
Az ilyen trutyi kutatásból van neked most számítógéped. És ebből lesz majd olyan űrhajó, ami képes elérni a szomszédos csillagokat. Az alapkutatások tulajdonsága, hogy előre nem nagyon lehet tudni, hogy mi lesz belőle. Viszont eddig mindíg rendkívül hasznosnak bizonyultak utólag.
"Manhattan terv: Elhatározták, hogy építenek atombombát. Csinált már ilyet előtte bárki? Nem."
Mindenből van egy első. Másképp nem lehet.
"Csak elméletben létezett és abban sem voltak biztosak, hogy működik, de elköltöttek rá dollármilliárdokat."
Elég bitosan tudták, hogy működni fog. Egyébként meg ez szintén a fejlődés velejárója. Ha csak a biztosra költenénk, akkor még mindíg barlangban laknánk. -
Des #32 Sztem az a legszánalmasabb az egészben, meg ebből látszik mennyit veszített a státuszából az űrkutatás, hogy a semmiből kb 50-60 év alatt eljutottak arra a szintre, hogy embert vigyenek a holdra (most hirtelen nem emlékszem, de kb a világháború előtt nem sokkal kezdődött a rakétatech, de lehet most tévedek). Ahhoz képest, hogy ezt összehozták ennyi idő alatt, most mi történt negyven év alatt? Érdemi fejlődés? Nyilván fejlődtek az űrmodulok stb., de igazán jelentős fejlődés nem volt tudtommal, az űrsiklót kivéve, de hát azt is toldozgatni foltozgatni kell állandóan... amíg volt tétje a dolognak addig nagyon nyomták, most már le van szarva, fontossági listán kb az utolsó lehet.. -
gyozo #31 Szerény véleményem szerint az emberes űrutazás a jelenlegi helyzetben a szakadék szélén egyensúlyozik, arra várva, hogy végre valaki megadja az utolsó lökést.
Meglátásom szerint az egyetlen dolog, amitől még a harmincas éveit taposó átlag állampolgár még egy kicsit csorgathatja majd a nyálát a monitor képernyőjére tapadva élete folyamán, az a magánszektor által finanszírozott űrrepülés.
Csak itt van egy nagy HA. Ugyanis addig logikus, hogy piacgazdaságben élünk, nagyhal bekapja kishalat, aki versenyképes az nyer, stb,stb, de ez egy olyan szektor ami azért minden ország nemzetvédelmi felségterülete. Olvashattunk itt már cikket és gyanítom fogunk is arról, hogy hogyan lehetetlenítette el a bürokrácia a Vigin-t.
A kormányok által fininszírozott űrkutatás szerintem több okból is halott és nem is fog feltámadni.
1. Nincsenek célok. Legyünk őszinték. Mi a NASA? Sok 20-30 éves csodabogár, aki örül mint majom a micsodájának, ha benn ülhet egy kis irodába és reszelgetheti a nem tudni mijét, meg álomképeket szövögethet a marsutazásról. Túl sok mindent finanszíroz és keveset mutat fel.
2. Nincs mivel. Nincs mivel és még azt sem döntötték el mi is legyen, de az már lehet tudni, hogy drága és kár összerakni, meg miért is?
3. Nincs pénz. Nincs pénz másra sem, nem hogy erre. Amerika hiába rázza a rongyot, a gazdasága stagnál. Ha nem tud valakit bombázni, akkor az egyetlen húzóágazata, a hadiipara nélkül Amerika egy rakás munkanélküli hazája, hiába dédelgetik fejükben a bátor bevándorlóról alkotott képet, aki a szabadság hazájában lehozza a csillagot is az égről. Ez elmúlt, fel kell ébredni, ennek vége.
Az űrállomást is összerakták. Akkora lett, mint egy focipálya és mire használják? Kutatnak, beindult talán az a nagy gyártás gyógyszerfronton, amit terveztek? Frászt. Ott ülnek benne, mert ne álljon hiába, meg talán jó "mentőhajónak", ha már az űrkompot sem képesek normálisan fellőni.
Ki kellene tűzni célokat. Mit akarunk? Szerintem el kellene mennünk a legközelebbi lakható bolyóra. Mi kell hozzá? Űrhajó. Össze tudjuk rakni? Elméletben igen, de gyakorlatban nem, mert éppen 112 féle kutatás zajlik abban a témában, hogy hogyan lehetne megmérni, hogy az ősrobbanásnál most a "trutyi" fehér színű lehett, vagy fekete. Meg sötétanyagot keresgélünk, meg gyorsítókat építünk, hogy az elméleti fizikusok elmondhassák, a fenébe, tévedtünk.
Kicsit nézzünk vissza!
Manhattan terv: Elhatározták, hogy építenek atombombát. Csinált már ilyet előtte bárki? Nem. Csak elméletben létezett és abban sem voltak biztosak, hogy működik, de elköltöttek rá dollármilliárdokat.
Holdraszállás: Kennedy azt mondta leszállunk, és leszálltak. Még sajtból is lehett volna a Hold, akkor is megoldják.
Én megoldanám a problémát. Az összes NASA kutatót egybegyűjteni egy szobába. Nem kell hosszú beszéd. Addig nem megyünk haza, amíg nem találjuk ki, hogy jutunk el a legközelebbi lakható bolygóra. Bármit felhasználhatnak amit a Föld nevű égitesten találnak, vagy elő tudnak állítani, költség nem számít. -
Sidewinder #30 1 kérdés:hova akarják még korszerűsíteni a Szojuzokat?A Szojuz TMA elég korszerű szerintem.Minden tele van folyadékkristályos monitorokkal benne,magas fokú az automatizáltság nem tom még hova akarják (és főleg hova lehet) tovább korszerűsíteni a Szojuzokat.Inkább csinálják meg a Klipert!Anton bácsi meg ne csak az asztalánál üljön a sokcsillagos egyenruhájában hanem menjen az elnökhöz és kérjen támogatást a Kliper megépítésélhez met szerintem lenne miből(olaj&gáz bevételek) meg az elnök is benne lenne.Tudom,hogy jelenleg a Szojuz a legbiztonságosabb űrjármű a világon de azért akor is jó lenne az a Kliper. -
Caro #29 Az árammal szerintem nem lenne gond, kellően nagy feszültségen megoldható lenne.
És úgy tudom léteznek olyan meghajtások, amik csökkentik a légellenállást.
Bár ilyen sebességtartományokra lehet hogy tényleg csak a scramjet és a rakéta marad.
De már a magassági előny is sokat számítana, és 2-3 mach azért szerintem még az elérhető kategória, szintén sokat javítana a hatékonyságon. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#28
Most tekintsünk el a megvalósítás kérdőjeleitől (például a ekkora árammennyiséget szállítani képes 100+ km hosszú vezeték tömege, a légköri áramlatok problémája, stb.).
20km-es magasságig 15 mach-ra gyorsítani valamit így....
Először is akármilyen áramvonalas is, jelentős légellenállással kell számolni, ami egyfelőlbizony meglehetősen vaskos szerkezetet igényel (hogy ne essen szét a fellépő erőktől), másfelől jelentős hőterhelést jelent az orron illetve a belépőéleken (ha vannak szárnyai), méghozzá olyan szinten, hogy komoly hőpajzsal és/vagy hűtéssel kell felszerelni... Viszonyításképpen: az SR-71 szuperszonikus felderítőgép belépőéle Mach 3.3-nál cirka 28km-es magasságban 427°C környékéig melegszik fel. -
Caro #27 Mi lenne ha egy olyan pályáról indulna, ami a következőkből állna:
A földről egy erőműből kijön egy pár nagyfeszültségű vezeték, jó hosszú, akár 10-100 km, ezt le lehet gyártani.
És ezt villanyoszlopok helyett kis elektromos helikopterekkel fenntartani.
Így lenne egy emelkedő pálya, amiről könnyen lehetne villanyt szedni, a villanymotorok jók, méretükhöz képest nagy teljesítményűek, jó a hatásfokuk, ezért viszonylag kevés hűtést igényelnek, ezért nagy magasságokban is lehetne őket használni. (Valami elektromos jet-re gondoltam)
Így az első fokozat helyett egy ilyen jármű mehet, teljesítmény mindegy, az erőmű elbírja, nagy sebességre fel tud gyorsulni, a baj a kötelet tartó minikopterekkel van, mert helikopter módszerrel pár km a limit, ami kevés.
Talán felette lehetne mást használni (arcjet?).
Ha ez el tudna jutni kb. 20 km-ig, és 15 mach-ig, már nagyságrendekkel olcsóbb lenne az űrutazás.
Persze a 15 mach-hoz 100 km-en kb. 12G gyorsulás kéne.
De azért teherszállításra mindenképp jó. -
#26
Az űrsikló indítása önmagában olyan 500 millió $ körül lehet jelenleg, ebben nincs benne a fejlesztési költség és egyebek, tehát csak egy indítás költsége, a küldetésspecifikus kiadások nélkül (tehát az űrhajó rakománya, a rajta elvégezendő tudományos kutatás, stb. nincs benne). Ha a teljes programot nézzük, a küldetésspecifikus kiadásokkal és a fejlesztési költségekkel együtt, akkor mintegy 1.3 milliárd dollárba van egy űrsikló indítás.
A mágneses gyorsítás használata nem új dolog, már egy ideje felmerült, hogy ezzel ki lehetne váltani az első fokozatot, és az űrhajót (illetve a második v. harmadik fokozatot) fel kellene gyorsítani. A gond ott van, hogy ennek értelme is legyen, ahhoz kb. kétszeres hangsebességet kellene elérni a mágneses gyorsítás végén. Ez elég sok technikai nehézséget felvet (pl. úgy lenne megvalósítható csak, ha a gyorsítási szakaszon légüres, vagy legalábbis igen ritka légkör lenne, hogy a légellenállást ne kelljen leküzdeni). Maga a megoldás azonban igen jelentős költségekkel járna, és csak úgy lenne kifizetődő, ha sok indítással lehetne számolni (és itt napi szintű indításokról van szó, nem többhavonta egy-egy).
Namost jelenleg ez az, amire nincs igény, ergo befektetőt sem fogsz találni, aki pénzt áldozna rá. Ha majd ott tartunk, hogy lesz igény rá, akkor talán... ha addig nem születek egy jobb, frappánsabb, olcsóbb, hatékonyabb vagy legalábbis jobb marketinggel megáldott megoldás (mint tudjuk nem mindig a jobb és ésszerűbb megoldások terjednek el...). -
Des #25 Cifu,
milyen költségei vannak egy Discovery kilövésnek, azt tudod? Amikor a kínai Magleven ültem és 430-al robogtam a reptér felé, akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy miért nem gyorsítanak fel egy viszonylag kis méretű, jól irányítható űrhajót mágneses tér segítségével? Azt mondjuk tudom, hogy a Maglev megépítése is iszonyatos drága volt, de a fenntartása elég olcsó..
Le kéne fúrni x-száz méter mélyre, plusz a gyorsítócső kiemelkedne még a földből x-száz méter magasra, ki lehet ezt számolni, hogy mi kell ahhoz, hogy ki lehessen lőni egy tárgyat, ha nem is orbitra, de elég magasra ahhoz, hogy ott fent begyújtva a rakétáit már el tudjon szökni távolra. -
Caro #24 Viszont energiaátvitelre jó lehet!
Ezzel lehet egyszerűbben lehetne megcsinálni az űrhajózást, sokkal kevesebb hajtóanyagra lenne szükség, mert egy részét a levegőből is szedhetné, amit villanymotorral gyorsítanának, amit meg egy ilyen lézer hajtana.
De lehet mikrohullámú is, de olyanba nem ülnék bele :) -
#23
Keres rá a neten a "Laser Propulsion" kulcsszavakra. A fő probléma ezzel a megoldással, hogy model szinten még csak-csak működött, de egyszerűen nincs olyan teljesítményű lézer jelenleg, amivel egy teljes méretű példányt fel lehetne repíteni. Szóval legalábbis egyenlőre az elv bizonyíttan működőképes, de technikailag nem megvalósítható státuszban leledzik. -
#22
Ha jól emléxem én is láttam ilyet, valami kis forgó cinkcsészét lézerrel fellőttek néhány méter magasba.
A földön valszeg azért műxik, mert a lézer felmelegíti a test alját. Ami felmelegíti a levegőt és így egy forró légsugár gyak. jet alakul ki. Az űrben levegő hiányában valszeg nem lenne ilyen hatékony, pláne hogy a lézert fókuszálni/irányítani is nehéz lenne egy viszonylag kis tárgyra a különböző hőmérsékletű légrétegek okozta szórás/remegés miatt. -
mcsaba #21 Sziasztok, én régebben hallottam egy lézermeghajtású ürhajóról ami úgy müködne hogy egy több millió wattos lézersugarat egy repülőcsészealj formájú ürhajó aljára irányitanának amin a megfelelően elhehyezett tükrök a vastag lézersugarat egy pici pontba irányítanának ahol a hatalmas energia robbanást idézne elő ami hajtaná az ürhajót, a lézerányú a foldon lenne így csak maga az ürhajónak és a hasznostehernek lenne sulya. Ezt valameik tv hírmüsorába vagy tudományos müsorába (nem emlékszem pontosan) hallottam és azt is mondták hogy kipróbálták egy kicsi lézerágyúval és egy kicsi modellel és müködött. Azóta semmit nemhallottam erről keresgéltem a neten is de nem igazán találtam semmit, ha tudtok valamien linket ezzel a tervel kapcsolatba vagy hogy mi most a helyzet ezzel a tervel kérlek irjátok meg. -
#20
Az SS2 prototípusát 2006 márciusában kezdték építeni, addig nem mutatják be a nagyközönségnek, amíg nem kezdődnek el vele a tesztrepülések, vagyis várhatóan 2007 végéig nem sok információval fognak elkényeztetni minket. A tervek szerint 2008-ban indulna a menetrend szerinti szuborbitális ugrás.
A Virgin Galactic még tavaly tett egy olyan bejelentést, hogy a Space Ship 3 már képes lesz Föld körüli pályára állni, vagyis az SS1 és az SS2 sorozat végülis egy teljes értékű űrhajóban teljesedik majd ki... valamikor. -
#19
X-33/Venture Star - What really happened?
Röviden: néhány technikai probléma (mint például a kompozit műanyag üzemanyagtartály, illetve a nehéz hajtóműtartó konzol) eléggé visszavetette az X-33 programot, és 2001-ben végülis az USAF, a NASA és a Lockheed Martin nem tudott megegyezni arról, hogy ki milyen mértékben finanszírozza tovább a programot. Megjegyzem a cikk nem említi, de a Bush-adminisztráció alaposan megvágta a NASA programjait, így bizonyos szintig ez is belejátszott a program megszünésében. -
Mice #18 :)
btw tényleg, mizu a civil szférával? ss1 óta nem nagyon emléxem rutenes cikkre itt:( -
Diocles #17 A többismeretlenes egy szó. -
#16
Miért nem készülnek ezek? Csak nem a gyengécske hajtómű miatt? (Na meg gondolom baromi sokba lennének..) -
#15
A VentureStar nem rossz, de valszeg egy többfokozatú teljesen (de legalább 90%-ban) újrahasznosítható rendszer még jobb lenne.
Én egy szuper/hiperszónikus nagy magasságban repülő hordózó + űrrepülő kettősére gondolok.
Bizonyos hírek szerint egy ilyennel az amcsik már rendelkeznek. Valami katonai fekete projekt.
Amúgy sajnálom a Klipert, de le merném fogadni, hogy nem tellik bele 3 év és a kínaiak átveszik az egészet. -
Caro #14 Ja, meg persze az aerospike:
Az se rossz, azt írja, hogy egy adott magasságra tervezett rakéta teljesítményének 90%-ára képes, míg az űrsikló hajtóművei az űrben igaz hogy 44 MN-t adnak, de a földön meg csak 35 MN-t, ami sokkal rosszabb.
Ezzel szemben az aerospike mindenhol jó lett volna. Ezért is kár. -
Caro #13 Olvastam wiki-n az SSTO járművekről, és hogy a Titan-2 is ilyen volt, csak az nem volt újra felhasználható.
A Venture Star lett volna az első igazi újrahasznosítható SSTO, amibe csak üzemanyagot kellett volna tölteni. Kár érte.
Bár nekem egy többlépcsős, de tejesen újrahasznosítható megoldással se lenne bajom.
De ahogyan a Bush-kormányzatot elnézem ez sajnos nem fog megvalósulni...
-
Kryon #12 Legjobban nekem egyébként a Roton tetszik....
Ha átalakítanák úgy,hogy a csúcsáról indíthassanak egy CEV szerű űrhajót,majd a rakéta automatikusan térne vissza,na azzal vinnének mindent.... -
Kryon #11 Igazad van nem a legjobb példa,de csak arra akartam utalni,hogy a két megoldás között árában olyan hihetetlen nagy különbség nincs.
Jobb példa a Szojúz helyett a Falcon-9,ezzel is kb. 20-30 millio$ körülire tervezik a költségeket,hogy legyen esélyük az űrdílyra...
Mellesleg sajnálon a Venture Start mert sokkal fejlettebb,elegánsabb megoldás lenne a maiaknál. -
#10
Szerintem nem azt kell nézni hogy egy vagy többfokozatú,hanem hogy melyik az olcsóbb.Pl.a Szojúz rakéta jópár fokozatú és nem is újrahasznosítható,mégis olcsóbb mint a Venture Star használata lett volna.
Inkorrekt összehasonlítás. Ivan Ivanovics ugyanis kevesebb bért kér (kap), mint Joe Smith, és a kiszolgáló illetve gyártóhelyszinek költségei is alacsonyabbak. Egy amerikai és egy orosz üzemeltetésű Szojuz esetén is elég szép árkülönbség lenne a fent említettek miatt... -
#9
Sajnos a Venture Star nem tudta bebizonyítani, hogy tényleg működőképes lett volna-e. Nekem nagyon a szivem csücske, mert lenyűgöz a frappáns egyszerűsége.
Az űrsikló sajnos nagyon pénznyelő megoldásnak bizonyult, a karbantartása, a következő útra való felkészítése önmagában egy kisebb űrhajó fellövésének a költségét emészti fel. A dologban persze ott van némileg az is, hogy a költségeknél bizony nagyban bejátszhat az, hogy az adott cégek mekkora haszonnal teszik a dolgukat. Ugye az állami megrendelések általában zsíros falatok...
Ilyen téren igazán csak a gazdasági szemléletű civil űrhajózás lehet előrelépés szerintem. -
Kryon #8 Szerintem nem azt kell nézni hogy egy vagy többfokozatú,hanem hogy melyik az olcsóbb.Pl.a Szojúz rakéta jópár fokozatú és nem is újrahasznosítható,mégis olcsóbb mint a Venture Star használata lett volna.
Szerintem két jó irány van:
1-többször használható kilövőezköz
Ebben csak az üzemanyagot kell újratölteni ami "olcsóbb",de a járművet elkészíteni és karbantartani drága.
Ez a megoldás ezért majd a torlósugaras meghajtásnál kerül jókora előnybe.
2-olcsó egyszer használatos rakéták
itt ugyan a teljes szerkentyűt újra le kell gyártani,de nem kell visszatérésre optimalizálni ettől olcsóbb,és karbantartani sem kell.
Ha végre sikerülne valami olcsó hajtóművet kifejleszteni hozzá....,elverné az összes újrafelhasználható megoldást.Ez sztem majd a magán űripar fejlődési iránya lesz.
-
#7
szóval akkor ez az egesz űrsikló, meg egylepcsos technologia vakvagany volt? mert nagyon ugy tunik hogy a tobbfokozatu rendszereket tamogatjak. kivancsi vagyok hogy fog ez hatni a kilonkenti arra.sztm tobb lesz mint az ursikloval... visszafele fejlodunk vagy mi van?? -
Kryon #6 Hát ez van....
Sebaj,eleinte a CEV nem nagyon tetszett mert Apollo 2 meg minden,de azóta már úgy gondolom jó kis járgány az,inkább csak hordozóezköz vonalon kéne fejleszteni rajta.
A legjobb lenne egy darabig a CEV és a Szojuz koppintása,azután pedig gyorsan áttérni a scramjet masinákra,ha elkészülnek... -
#5
Az X-33 csak egy kis méretű próbajármű lett volna, nem lett volna képes Földkörüli pályára állni, csak az lett volna a dolga, hogy bebizonyítsa, hogy az aerospike hajtómű, a különféle technikai megoldások (mint a sok problémát okozó kompozit tartály) az önálló irányítórendszer működik, valamint az adott alakkal mennyire irányítható a gép. A teljes méretű változat a Venture Star lett volna, és igen, az tényleg egyfokozatú rendszernek készült, tehát nem dobott volna el semmiféle gyorsítórakétát vagy fokozatott a felszállás alatt.
[center]![]()
Egymás mellett az X-33, a Venture Star és az STS rendszer -
Caro #4 Cifu, az X-33 tényleg egylépcsős lett volna? -
#3
Az a baj, hogy ez a kliper is csak egy normál rakétára "felszúrt" szárnyas belépőkabin. Amúgy a hátulja tök olyan mintha levágták volna egy szojuz elejét, és odarakták volna :)
Biztos ezzel is jó móka lett volna a tolatós dokkolás, jobb mint az űrsikló tetős dokkolása :)
Amúgy sztem inkább a saját magukat pályára állító szárnyas űrhajókra kéne rágyúrni, ami egészben visszatér, és csak újra kell tölteni és mehet is vissza, és leszakadni már a CSAK rakétás meghajtásról, légkörben még lehet mást használni. -
Sidewinder #2 A Kliper jó lnne.Nem tom minek kell leállni vele.Az ESA is bekaphatja mivel nem támogatták a fejlesztést.Ez a bukás nekik is köszönhető.Micsoda 1 gyíkság 
-
#1
Kár érte, úgytünik marad az Apollo-utód CEV, és a Szojuz, illetve annak hasonszőrű utódja, valamint a féltestvére, a SzenCsou... :\
