72
-
halgatyó #72 csak azt nem értem: miért kellett egy alakot megölni? 
-
halgatyó #71 Eegen. Az emberek egyszer panaszkodnak, egyszer meg nem. Egy részük panaszkodik, más részük meg nem. Sose 100%-uk. A döntéshozói hatalommal rendelkezők meg egyszer odafigyelnek, máskor meg nem.
Nagyon kellenének azok a szabványok és törvények. Erre már sok ezer évvel ezelőtt rájöttek az emberek. Akkor is ugyanilyen esetleges és kiszámíthatatlan lehetett az "igazságszolgáltatás". Amikor az írott törvények helyett a despota pillanatnyi hangulata adta meg az "igazságot".
Egyre több területen mintha visszafelé fejlődnénk mostanában. -
#70
Általában m/s-t használják már, a hülye amcsik is az űrutazásban(apollo-nál, ez most komoly, de ilyen mértékegységet is használtak, hogy láb/sec...). Amúgy a 11,9 km/sec a szökési sebesség, másnéven második kozmikus sebesség(bár ez az elnevezés nemtom honnan jön, mert én erről az elnevezésről nemrég hallottam, és sztem elég gáz, félreérthető elnevezés). Az "első kozmikus sebesség", vagyis a legalacsonyabb földkörüli pálya sebessége ~7,8 km/sec a föld helyzetéhez viszonyítva, de a föld felszínhez viszonyítva a pálya dőlésszögétől függően változhat. Pl föld forgásával megegyező irányban egyenlítői pályán a föld forgása miatt felszínhez viszonyítva 7,8 km/sec - 0,6 km/sec(föld forgási sebessége). Az orbiter is a felszínhez viszonyítva számol a statisztikában. -
#69
Bocs. Elnéztem. fel se merült benenm , hogy végre merikusan használnak valamit. de akkor mikortól rögzített a drága. Mert ennyivel nem lehet fennt maradni. Az első kozmikus sebesség az nem 11,9 km/s? -
#68
Mármint nmmiles/sec. Mert 7km/sec-cel fennt sem maradna... -
#67
Hmmm. A sebesség az nem csomóban van véltelenül? -
#66
2431-től 1831-sec-ig a gyorsulás -10,08 m/s2, ez 1,02 g, úgyhogy valamit elszámoltál :) most kiszámoltam 2 szer, és ennyi jött ki két időpont között 600,13 sec telik el, és -6053.35 m/s a sebességváltozás, és gyorsulás= sebességváltozás/idő. Amúgy emléxem is rá, mert ezt a légkörbe lépést orbiterben amiről van ez a statisztika én csináltam, és figyeltem közben a gyorsulásmérőt :) és max -15 m/s2 volt végig az meg kb 1,5 g. -
BiroAndras #65 "Másfelől JELENLEG a hangsebesség feletti repülés csak a gazdagok kiváltsága."
Jelenleg ez a vadászpilóták és űrhajósok kiváltsága. Ugyanis szuperszónikus civil gép jelenleg nincs üzemben. -
BiroAndras #64 Nem kellettek szabványok. Az emberek panaszkodtak, a kormányok betiltottak. Ennyi.
Ha hátsó szándékot keresünk, akkor esetleg az jöhet szóba, hogy az USA a Boeing-et védte azzal, hogy keresztbetett a Concorde-nak (de ha jól tudom Európában is ugyanúgy tiltva van a civil gépeknek a hangsebesség átlépése). -
halgatyó #63 Az egész hangrobbanásos dumát én csak ürügynek tartom. Valakik nagyon be akarták tiltani a hangsebesség feletti repülést. Gondolom azok, akik nem tudták kifejleszteni az ehhez szükséges eszközöket...
Másfelől JELENLEG a hangsebesség feletti repülés csak a gazdagok kiváltsága. Többnyire azoké, akik nem a saját verejtékükkel gazdagodtak meg. Azokat meg én sem sajnálom.
A problémát abban látom, hogy a tiltó hangok akkor fognak felerősödni, amikor a tömegek számára is elérhetővé válik majd a dolog. Nem ez lesz az első ilyen. -
halgatyó #62 Ezt a hangrobbanás alapú tiltást nem értem. Ugyanis:
-- Nem tudok olyan szabványról, amely az embert ZAVARÓ (pl. az alvását felszínesebbé tevő) hanghatásokat fizikai mértékük és emberi károkozásuk mértéke alapján jellemezné, megadná.
-- Nem tudok olyan szabvány mérési eljárásról, amely alapján az előbbi jellemzőket precizen, reprodukálhatóan megmérnék, a LAKOSSÁG, azaz leginkább a pihenni vágyó emberek környezetében és kívánsága alapján.
-- Nem tudok olyan szervezetről, amely ezeket a méréseket a megzavart lakosság kérésére el is végezné. Pl. éjszaka. (Ha lenne ilyen szervezet mondjuk Magyarországon, akkor ajánlanám figyelmébe a Petőfi híd Budai hídfőjénél található Zöld Takonyhoz címzett egészéjszaki okádó és óbégatóhelyet
)
-- Nem tudok oyan törvényről, amely a fokozott zajhatást megfelelő visszatartó erővel büntetné és továbbfolytatását akadályozná. MINDEN tipusú zajra, nemcsak a technikai eredtűekre!!! -
#61
Hmmm. Nem rossz. Én az 2431-től 1831-sec időtartamot vizsgáltam. ezen a részen az ÁTLAG lassulás kb 2G. Ott ahol erőteljesen lassul ez valszeg elérheti a 3-3,5G-t is, mert a végén már elég csigatempóban lassul. -
#60
deorbitálás amikor lelassít, hogy leessen a földkörüli pályáról, hogy a megfelelő szögben, és helyen beessen a légkörbe. Viszonylag gyorsan beesik 70 km-es magasságra, még vízszintes 7,4 km/sec sebességgel, majd ott hirtelen elkezd az esés lassulni, mivel ott kezd el a szárny jelentős felhajtóerőt termelni, ilyenkor jön az első bedöntés, hogy ne pattanjon vissza az űrbe, eléri a 60km-et itt visszavesz a dőlésből, hogy lelassuljon az esés kb 50 m/s sebességre, még 6,6 km/sec vízszintes sebességgel, és kb 47 és 40 km között lassul a legerősebben, - 15 m/s-el(ezt a lassulást is fokozatosan éri el, szóval jóval előtte is lassul már, csak nem ennyire). Majd 100 km-re a kifutótól már csak 1 km/sec sebességgel repül, közel a már hagyományos katonai gépekkel elérhető 3 mach-hoz(innentől már gyerekjáték :) ). Elér a kifutópálya fölé olyan 2 mach-al, és spirálban fordulva ereszkedik(kb 24 km-ről) 2 kört, a 2. végén szépen leszáll 500 km/h körül.
Itt van egy táblázat repülési adat, orbiterben űrsikló visszatérésétől deorbitálástól földetérésig(annyira élethű szimulátor, hogy nagyon közel áll a valósághoz, sőt talán meg is egyezik vele), láthatóak a fő adatok hogy is megy ez. -
#59
Bocs, én írtam le rosszul és félreérthetően. Az űrsiklónál lefele jövet van nagyobb lassulás.
"Az űrben pedig a leghosszabb, legerősebb lassulás a deorbitáláskor van ami ~90 m/s lassulás jelent, űrsiklónál ~135 sec alatt! Ez -0,66 m/s2 gyorsulást jelent, ami nem valami sok."
Ezt a részét nem igazán értem. Ezt azt jelentené, hogy ebben a szakszban összesen kb. 300 k/h-t lassul. De ez melyik szakasz is. Amkor lassítanak még a legeslegelején? Merthogy az viszatéréskor még a leszállópályától 3000km-re is 20Ma felett van a sebesség. Csak kb. becsüld meg, hogy ahhoz mekkora lassulás kell, hogy kb. 500 k/h-ra lassuljon a végére, mikor az elején megtesz 5-6 km-et másodpercenként! -
#58
Egy űrsikló emelkedésnél a max gyorsulás 26 m/s2 ezt akárhogy is számolom 3 g körül van(hullámvasúton is van ennyi gyorsulás). Sőt légkörbe lépésnél a lassulásnál sokat mondtam előbb, mert max -15 m/s a gyorsulás. Az űrben pedig a leghosszabb, legerősebb lassulás a deorbitáláskor van ami ~90 m/s lassulás jelent, űrsiklónál ~135 sec alatt! Ez -0,66 m/s2 gyorsulást jelent, ami nem valami sok :)
ezeket g ruha nélkül, és tiszta oxigén nélkül is ki lehet bírni simán. Amúgy nem 80 évesen kell az űrbe járogatni, de ha valaki jó erőben van, akkor is megteheti. -
egyember #57 "lassuláskor lenne nagyobb a gyorsulás"
Ezt megtennéd, hogy kifejted kicsit bővebben? Kíváncsian várom... -
#56
Igen, mert szkafadner van rajtuk és tiszta oxigént lélegeznek. Úgy azért könnyebb. De modjuk 30-80 éves milliomos Joe bácsi már kicsit nehzebben viseli ezt el ezek nélkül.
Mellesleg lassuláskor lenne nagyobb a gyorsulás.
Egyébként egy edzetlen ember 3 G fele már IGEN rosszul érzi magát G ruha és tiszta oxigén nélkül. -
#55
Milyen gyorsulás miatt? pl az űrsikló egész küldetésénél, max 3g-s gyorsulás tapasztalható( kb 30 km magasan, itt egy ideg le is folytják a főhajtóművet, hogy 3g-n belül maradjon a gyorsulás, és légkörbe lépésnél 5,5 km/sec és 2,5 km/sec közötti lassuláskor), ezt szerintem még egy edzetlen ember is kibírja lazán. Egy ilyen gépnél se lenne több, főleg nem emelkedéskor. -
#54
Az ilyen gépek utasszálításra teljesen alkalmatlanok lennének a nagy gyorsulás miatt. Az átlagember nem viselné el. Védőruhában kéne utazni. Azt meg időbe kerül le-fel venni, drága, nem feltételnül kényelmes. Elveszik az időnyrereség és a kényelem. Akkor meg ki utazna vele? -
#53
De nem kéne sok oxigént magával vinnie, mert csak végén kéne rakéta üzemmódban kapcsolni. Ha 80 km-en eléri a 25 mach-ot scramjettel elég lendülete van, hogy emelkedjen mondjuk 170 km-ig, csak ott a 170 km-nél kéne pár másodpercre bekapcsolnia a rakétát, és pályán van, mert 80 km fölött már nem fogja a légellenállás jelentősen lassítani. Aztán még a rakétával mehetne magasabbra is, megint csak rövid égetésekkel, de ezekhez már nem kell sok üzemanyag. -
#52
na igen de tudna e egy a scramjet olyan toloerot biztositani addig amig csupan a legkor oxigenjet hasznalja, hogy a magaval vitt oxigen (ami ugye kell a pusztan raketa elvu rendszerhez) sulyat plusz az ossztomeget elbirja? vagy a scramjat a legkor olyan szintjeig jo ahonnan mar nem kell jelentos lokes a gepnek? -
#51
De kísérleteznek scramjet hajtóművekkel, amivel majdnem földkörüli pályára lehet állni, és az is a légkör oxigénjét használja. De pályára állás se lenne gond egy kis rakétás besegítéssel. Ramjet hajtóművel meg a normál sugárhajtású és a scramjet(minimum 8 mach) közötti "lyukat" is nagyjából be lehet foltozni(2-6 mach).
Sőt a legjobb az, hogy egy scramjet hajtómű végülis nagyon hasonlít egy rakétához, szóval scramjet üzemmódról a beömlő nyílás megfelelő zárásával(amikor már nincs elég levegő) rakéta üzemmódba is lehet kapcsolni, sőt még ramjet hajtóművé is tudna változni, de ott már nem csak a beölőnyíláson kéne módosítani, hanem a légáramlásterelő testen(nemtudom jobban megfogalmazni :) ) is. 2 in 1 hajtóművet lehetne csinálni biztosan, de talán 3 in 1-et is :) így pluszban már csak egy normál sugárhajtómű(vagy használják a hajtóművet rakéta üzemmódban amíg fel nem gyorsul megfelelő sebességre), vagy egy vontató gép. És elvileg így lehetne elérhető az ócsó űrutazás is, és a tényleg nagyon gyors utasszállítás :) -
Caro #50 Nem gyenge.
Bár van aki autóval is hasonló nagyságrendben járkál.
Főleg a budapestiekre gondolok itt, de ők legalább kevés km-ert mennek. -
jeec #49 Hmm.. A Concorde egy utasra átszámítva 17 liter üzemanyagot fogyasztott száz kilométeren. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#48
Ahogy mondani szokták, tervekkel tele a padlás. Csak felsorolás szintjén:
Lockheed QSST (erről szól a cikk):
Gulfstream QSJ (változtatható szárnyállású):![]()
![]()
Szuhoj S-21 (anno az 1990-es években még Gulfstream-Szuhoj együttműködésként élt egy ideig):
![]()
Tupoljev Tu-444:
[center]
![]()
-
#47
igen oxigen termeszetesen kell az egeshez en a levegovel a konkret legterre gondoltam :) bar igaz hogy a sugarhajtasu gepnek pont az az elonye hogy semmit nem kell vinnie magaval. kiveve a kerozint :) -
Sidewinder #46 Húha.Amerikai szuperszónikus utasszállító.Érdekes mondhatom.Csak az a baj,hogy annak idején csak az amcsik nem tudták kifejleszteni a nagyhatalmak közül a szuperszónikus utasszállító gépet.Akkor 3 program volt a világon ami egy szuperszónikus utasszállító gép kifejlesztését tűzte ki célul:a szovjet Tu-144 program, az angol-francia Concorde program és az amerikai SST program.A megvalósulásuk sorrendje is kb ez volt:a szovjet gép 1969-ben szállt fel először a Concorde 1970-ben az SST pedig soha.Nem lett belőle semmi.A szuperszónikus utasszállítók maximális sebesség adatai érdekesség képpen:Tu-144:2.50 Mach Concorde:2.03 Mach SST:-
Aztán jöttek az amcsik pár éve a Sonic Cruiser tervvel.Abból se lett semmi.Lehet h ebből se lesz. -
BiroAndras #45 Ez a hivatalos verzió, de sokak szerint mire a gép elérte a fémdarabot, már defektes volt. -
Caro #44 Én pont tegnapelőtt olvastam el a wikipedián a jet meghajtásokat, szerintem nézd meg, mert nagyon érdekes dolgok vannak leírva.
Van pl.: pulsejet, ahol beszívják a levegőt egy félig zárt hengerbe, belenyomnak üzemanyagot és berobbantják.
Ez félig rakéta/félig jet, de azt mondják rossz a hatásfoka.
Viszont van egy fejlettebb változata a pulse detonation jet, ahol ez a robbanás hangsebesség feletti, és ezzel el lehet érni, hogy az üzemanyag döntő többsége még az égéskamrában elégjen, és csak az égéstermék távozzon, és azt mondják, hogy elméletileg ennek lehet a legjobb a hatásfoka.
A rakéta egyébként pontosan azért nem jó, mert oxigént is kell vinnie.
Csak összehasonlításként: az űrsikló nagy tartályában ~100000 kg hidrogén és ~600000 kg oxigén van.
Pont az oxigén a nehéz, és ez a baj. Ezért kísérleteznek mindenféle air-breathing megoldásokkal, mint a ramjet/scramjet, de egyenlőre sajnos nem sok sikerrel. -
#43
igazad van a felhajtoerore nem is kondoltam :) tenyleg, raketameghajtasu repulokkel soha nem kiserleteztek? ahhoz elvileg nem kell levego mint a sugarhajtasuhoz. bar a felhajtoero kerdese meg mindig ott van. esetleg egy eliptikus palyan inditott repcsi? oda annyira nem is kellene iranymodositas. persze ha nem szamolnak el valamit... -
sube #42 De az az egy Concordes baleseset sem a gép hibája volt tudtommal. Az elötte felszálló DC10 gépből szakadt le egy 43cm -es meghajlott fém darab, ami a Concorde futóművén keresztül bemászott az üzemanyagtartályba. Itt imho az volt a bukás, hogy ők következtek a felszállásban... -
#41
Itt a Concorde arra példa, hogy sajnos nem igazán kifizetődő a dolog még. A csendesebb szuperszonikus gépek kifejlesztésére pedig komoly összeget kell beálldozni, márpedig egy gazdasági szemléletű világban csak azok a befektetések vonzóak, amelyeknél a megtérülés nem kérdéses. A szuperszonikus utasszállítók esetén ez nem áll fent. Amerikában a QSP (Quiet Supersonic Plane) program részben katonai finanszírozású, hogy ezzel is csökkenthető legyen a lopakodó gépek árulkodó jeleit. -
#40
És mi van azzal a japán fejlesztéssel, ami már normális mennyiségű utas befogadására is alkalmas? Voltak sikertelen kísérletek, de most túl nagy a csend körülötte. -
kvp #39 "Apró gond volt mondjuk a concorde-nál, hogy minden felszállás előtt le kellett polírozni a gép orrát, hogy csökkenjen a légellenállás. Viszont ha a concorde 2 mach felett ment // ezt nem tudom// de akkor ez a 1,8 machelég gyenge egy amúgy kisebb géptől, míg ennyi év elteltével ez a 10 dB is kevésnek tűnik."
A hajtomuvek szarny fole helyezesevel a hangok jo reszet felfele lehetne iranyitani. Ha a hajtomu eleve superszonikus aramlasu lenne (ramjet), akkor 4-5 mach-ig siman fel lehetne menni vele, bar annak az uzemanyagfogyasztasa tul nagy. Az 1.8 mach-ot ugy nezhettek ki, hogy a sebesseg / uzemanyanyagfogyasztas meg uzletileg ertelmes eredmenyt adjon. Az 1.8-as sebesseg a mai utanegeto nelkuli vadaszgepek vegsebessege korul van. Ez azt jelenti, hogy a concorde-ot a legtobb uj amerikai vadaszgep nem tudna utolerni.
A jaxa fele jeleszteseket erdemes megnezni. Europaban letettek a tervrol, mivel a concorde teljes anyagi csod lett. Helyette van egy lassabb de nagyobb gep, az uj airbus. (lasd: Mit eri meg jobban gyartani, sportautot vagy buszt?) -
Caro #38 Arra azért kíváncsi lennék, hogy hogyan gondolod a két motor hangjának koherensé tételét.
De még az is kevés, olyat, hogy mindenhol kioltás legyen 3 dimenzióban nem lehet megcsinálni két pontforrással. -
#37
Olyan magasan nem tud repülni, mert a hagyományos hajtóműveknek van egy magasságkorlátja. Bizonyos magasság fölött nem kap a hajtómű elegendő levegőt, és csökken a teljesítménye, és a szárnyak se tudnak elég felhajtóerőt termelni. Magasabban, és gyorsabban, majd kicsit később, a hiperszonikus repülőknél :) -
#36
elvileg ha olyan magasra emelkedne ahol mar ritkabb a levego es ott "kapcsolna" ra akkor kisebb lenne a hangrobbanas is nem? ez mar a Concorde nal sem ertettem hogy pl az ocean folott milyen epuletekbe tesz kart? a szarazfold folott meg egyszeruen mach 1 ala lassit. meg igy is sok idot takarit meg, ha nem is olyan gyors mintha a szarazfold folott is 1.8 mach al menne. -
neccesnick #35 Apró gond volt mondjuk a concorde-nál, hogy minden felszállás előtt le kellett polírozni a gép orrát, hogy csökkenjen a légellenállás. Viszont ha a concorde 2 mach felett ment // ezt nem tudom// de akkor ez a 1,8 machelég gyenge egy amúgy kisebb géptől, míg ennyi év elteltével ez a 10 dB is kevésnek tűnik. Az alacsony frekvenciás rezgéseket szerintem meg simán le lehetne csökkenteni, ha a két motor által keltett hangok kioltanák egymást. -
neccesnick #34 Igen jogos a kérdésed és neked van igazad, 3dB hangerő változást érzel meg biztosan, és 10 jelenti a 2szeres szorzót vagy osztót. -
#33
Hogy a cikkről is szó legyen: Nem értem az EU miért nem csinál ilyesmit, a Concorde (meg a fejlesztőcsapata, technikai háttér, stb..) kiindulásnak jó lehet. 1értelmű hogy nagy igény van erre a gépre (lásd: 6#-os első pontja).
