767
Ide írhatod azokat a kérdéseidet,amikre régóta keresed a választ. Lehet bármilyen kérdés ami foglalkoztat,kezdve a \"hány lóerős a trabant\"-tól az elektrosztatikus gömb működési magyarázatára,csak azt ne kérdezd mekkora a világegyetem. :) Ha lehet próbáljatok válaszolni is az előző kérdésekre,és naponta nem feltenni ezer kérdést.
  • biomage
    #246
    de ez kicsit csalásnak is felfogható mivel nem te irtad
  • Aquir
    #245
    csak tessék, a kémiai része érdekelt annyira, ez pedig mind az:)
  • biomage
    #244
    nem is tudnád egy perced lett volna rá
  • jefferson83
    #243
    Azzé sem olvasom végig ma :P
  • biomage
    #242
    kicsit hoszüra sikerült
  • Brolly
    #241
    Te jó ég
  • Aquir
    #240
    Tessék, és jegyezd is ám meg, ne úgy, hogy holnap már elfelejted =)



    Fényképezéskor a fényképezõgép lencséivel képet vetítenek a gépben levõ filmre vagy lemezre. A film vagy a lemez cellulóz-acetátból, üvegbõl vagy más átlátszó anyagból van, és a felületét valamilyen ezüstsóval, például ezüst-kloriddal vagy ezüst-bromiddal képzett, fényérzékeny emulzió borítja. A megvilágítás (vagy exponálás) után a filmet kiveszik a fényképezõgépbõl, és elõhívó oldatba teszik. Ahol a filmet fény érte, finom eloszlású, fekete ezüstszemcsék jelennek meg. A legerõsebben megvilágított részeken válik ki a legtöbb ezüst. Az így keletkezõ negatívon fordítva mutatkozik a fény és az árnyék, mint a valóságban. Az ezüstöt kémiai úton, rendszerint nátrium-tioszulfát oldattal (fixír) rögzítik. Az exponálatlan ezüstsót további vegyszerekkel oldják fel, és vízzel mossák ki.
    A pozitív képet – a fényképet – fényérzékeny papírra másolják át a negatívról. A negatívot a papír fölé teszik és megvilágítják. A legvilágosabb részek engedik át a legtöbb fényt, ezért a másolaton a negatív kép fordítottja látható. A jó minõségû, nagy érzékenységû filmek megjelenése óta a negatívnál sokkal nagyobb másolatok is készíthetõk. A pozitív képet a negatívhoz hasonlóan rögzítik és mossák. Azokat a vegyszereket, amelyek az “egyperces (instant) eljáráshoz” (a Polaroid típusú képek elõállításához) szükségesek, a film vagy a fényképezõgép már tartalmazza: az exponált filmrõl azonnal megszületik a papírmásolat. A diapozitívok készítésekor a “negatív lépést” kihagyják; a “fordítós” filmeket rendszerint színes diákhoz használják.

    A színes fényképezéshez kétféle módszert dolgoztak ki. A ma már ritkán alkalmazott additív eljárás során a gépbe belépõ fényt fotográfiás úton kék, zöld és vörös komponenseire bontják, és a negatív kép segítségével olyan arányban keverik a kék, zöld és vörös fényt, hogy a fényképen a téma eredeti színei jelenjenek meg. A szubtraktív eljárás alkalmazásakor a pozitív rétegeken a kék, zöld és vörös fénnyel felvett negatív kép kiegészítõ színeiben (sárgában, bíborban és kékeszöldben) jelenik meg a kép. Az eredeti színeket az egymásra helyezett három pozitív réteg adja vissza. Tágabb értelemben a fényképezés olyan leképezést is jelent, amelyhez szemmel nem látható (ultraibolya vagy infravörös) sugarakat használnak, és a képeket kémiai vagy fizikai folyamatok révén a sugárzásra érzékeny anyagon rögzítik.

    A meleg tárgyak infravörös sugarakat bocsátanak ki. Ha a tárgyakról infravörös-érzékeny filmre készítenek felvételt a sötétben, a képen megjelenik a felület hõmérséklet-eloszlása. A távoli tárgyakról is éles kép készíthetõ, mert az infravörös fény kevésbé szóródik a légkörben, mint a látható fény. Az eljárást gyakran alkalmazzák a csillagászok: a légköri pára miatt láthatatlan csillagok és csillagködök infravörös fényképeken jól tanulmányozhatók. Az infravörös fényképezést felhasználják a festett vagy más módon kezelt kelmék hibáinak kimutatására, a régi és megváltoztatott iratok kibetûzésére, olyan légi felvételek készítésére, amelyeknek alapján megállapítható a folyók és a tavak szennyezõdése, és kiválaszthatók az erdõk beteg fái. A katonák infravörös fényképezéssel különböztetik meg az álcázást a falevelektõl, mert a klorofill nem nyeri el az infravörös sugarakat.

    Az ultraibolya fényképhez a tárgyat ultraibolya fénnyel világítják meg. A közvetlen eljárás alkalmazásakor a fotó a tárgyról visszavert ultraibolya fénnyel készül. A fluoreszcenciás módszer során az ultraibolya fény a tárgyban fluoreszcenciát kelt (látható fény keletkezik), és ennek a fluoreszcens fénynek köszönhetõ a fényképhez szükséges megvilágítás.
    Az ultraibolya fényképezés festmények, kerámiák, papírfajták azonosítására, iratokon végrehajtott törlések kimutatására használható. Minthogy a légkörben a rövid hullámhosszú ultraibolya sugarak erõsen szóródnak, az ultraibolya fényképezés nem alkalmas tájképek megörökítésére: az ultraibolya fényképek elmosódottak, és nincsenek rajtuk árnyékok.
    Az infravörös és ultraibolya fényképezéshez hasonló eljárás nyomán keletkeznek képek röntgensugarak, elektronsugarak és radioaktív sugárzás hatására (radiográfia). A fénnyel alkotott képek felvétele és elektromágneses jelekként való továbbítása (televíziózás és videózás) szintén a fényképezés egyik válfaja.

  • biomage
    #239
    ezt tudtam én is
    de mikép történik ez?
  • Aquir
    #238
    Ez is kémia =) A film egy átlátszó műanyag szalag, amelyet speciális kémiai anyagokkal vonnak be. A filmeknek van egy alaptulajdonságuk: ha fény éri őket, megváltozik a felületük, fényérzékenyek lesznek.
  • Brolly
    #237
    fuh, ez tényleg nehéz:)
  • biomage
    #236
    kiment a fejemböl hogy irnom kell
    na szóval az a kérdésem hogy történik meg ez
    van a fénykép és benne van a tekercs ha fény ér hozá megváltozik mikép történik ez meg?
  • Brolly
    #235
    nah
  • biomage
    #234
    lehet mégegy kérdésem? az már tényleg nehéz lesz megválaszolni
  • biomage
    #233
    ezel egyet értek
  • Sir Quno Jedi
    #232
    Mert az újakat szándékosan és beismerten a gyorsabb amortizációra tervezik, hogy pörögjön a piacgazdaság, fejlődjön technológia és többet kaszáljanak rajtad.

    Egy mai mobil/MP3 lejátszó várható elavulása nincs egy év. Így nem is kell, hogy ennél többet kibírjanak, mert addigra úgyis lecseréled.

    Sajnos azonban ez mindenre igaz, még a személygépkocsikra is. Ott még az is cél, hogy a garanciális idő lejárta után lehetőleg 1xrre menjenek tönkre az gépkocsi főbb részegységei, így csökkentve a haszált alkatrész kereskedelmet, ami nem jó biznisz a gyártónak. A javíthatóság, tartósság nem cél, sőt kerülendő bármi áron számukra!
  • jefferson83
    #231
    Mert a régiek orosz gyártmányúak és nem made in Taiwan
  • biomage
    #230
    miért van az hogy az uj elektromos készülékek gyorsan tönkre menem és a régi ütöt kopot elektromos masinál birják az idöt
  • biomage
    #229
    kihalt a topik
    lássuk csak mit kérdezek
  • jefferson83
    #228
    Lehet benne van még nem olvastam el: Csekk!
  • jefferson83
    #227
    Isten maga a hit.
  • PíszLávJuniti
    #226
    húhát debolondvagy!
  • Sir Quno Jedi
    #225
    egyikse
  • PíszLávJuniti
    #224
    Isten hullám vagy részecske?
  • Sir Quno Jedi
    #223
    Pedig a tappancsai olyan godcsillásak és a mellső végtagok pedig tíreksz ősöket sejtetnek, az agy űrmérete pedig a brontoszauruszokéval vetekszik! Szerintem! Nem értek hozzá...
  • Aquir
    #222
    Miért? Egyébként Douglas Adams írta hogy sokkal vidámabb lenne az élet, hogy ha az ABC nem úgy fejeződne be hogy W, X, Y, Z, hanem úgy hogy W, X, Y not? (why not, azaz miért ne?) :D
  • jefferson83
    #221
    A dínók mellet éltek még ici pici emlősök és Hilton néni abból fejlődhetett ki. Ne a képek alapján ítélj
  • Sir Quno Jedi
    #220
    Mér?! Még Paris Hilton is a dínókból lett!
  • jefferson83
    #219
    Na most erre mit mondjak :DD
  • Aquir
    #218
    Hát igen, ha pl én meg mondjuk eltekintek az evéstől, akkor meg semmi különösebb nem lesz csak éhenhalok :D
  • Sir Quno Jedi
    #217
    Azok a legdúrvábbak és a NASA+CIA+UFOk+USgovernment+terroristák törölték az oldalakat! MERT ha az emberiség rájönne ezen titkokra, akkor...akkor...AKKOR...rájönne és kész!
  • jefferson83
    #216
    Biztos a legérdekesebbeket
  • Aquir
    #215
    ja, és a bonyolult kvantumfizikai dolgokról meg ne is beszéljünk :)
  • jefferson83
    #214
    Na igen, de ha ettől eltekintünk neki van igaza, mert ugyebár a dínókból lettek a madarak ;)
  • Aquir
    #213
    pár kérdést úgy intéz el a cemét hogy page cannot be found :D
  • Aquir
    #212
    jaj =) pedig mélyen te is tudod hogy a tyúk-tojás kérdés a tyúktojáshoz tartozik :))
  • Buci
    #211
    sztem nyilvánvaló a válasz: a tojás volt előbb, mivel a hüllők is tojással szaporodtak, míg a csirke később fejlődött ki. (nem volt kirtérium h mesze héjú tojás :))
  • Sir Quno Jedi
    #210
    Inkább az a kérdés, hogy mi a hőmérsékleti sugárzás, ami ugyebár a vákuumon áthatol, plussz bármilyen anyag természetű dolgon is amit jelenleg ismerünk.
  • jefferson83
    #209
    Egy kis olvasnivaló mindenkinek: Miért?
  • Aquir
    #208
    jajó, azt tényleg leírtam :D
  • Sir Quno Jedi
    #207
    Tudom, hogy tudsz, azért írtam! :D