Dolly tíz év alatt sem váltotta meg a világot
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Talán azért élt dolly oly sokáig, mert füvet evett, s azt meg sok napfény éri, vagyis a fény ami addig éltette a fübõl származott.
#65
h
#64
Legjobb, ha a szike a tokjában marad. 😊
#63
Az már egy másik téma.
#62
Najó egy szikével is lehet életmentõ mûtétet végezni meg elvágni valakinek a torkát.Errõl nem a szike tehet.
#61
Persze a hosszabb távon szedett fájdalomcsillapító szintén nem túl egészséges dolog. De az sem, ha esetenként, de mindig csak fájdalomcsillapítóhoz nyúlunk - ahelyett, hogy kiderítenénk, mitõl van, és elkerülnénk.
#60
(Mármint a csalánlé nem méreg, csak bizonyos kártevõk nem szeretik.)
#59
Természetesen meg van határozva a dolog, de a ne kérd tõlem a pontos szöveget.
De valami olyasmi, hogy nem használ szintetikus mérgeket, de mást sem, ami káros lehet a fogyasztóra. Pl. egy kis csalánlé-permet nem árt senkinek. De nem csak mérgekkel lehet visszafogni az élõsködõket.
De valami olyasmi, hogy nem használ szintetikus mérgeket, de mást sem, ami káros lehet a fogyasztóra. Pl. egy kis csalánlé-permet nem árt senkinek. De nem csak mérgekkel lehet visszafogni az élõsködõket.
#58
Sok nyugdíjas ilyen alapon tömi magába marékszámra a gyógyszert, mintha valami vitamin lenne... (Vitaminból meg semmit.) A kereszt-hatásokkal még kevésbé foglalkoznak, az orvosukkal együtt, aki készségesen felír mindent, amit a páciens kér.
Nem igazán a fájdalomcsillapítótól hullanak az emberek, hanem sok más gyógyszertõl.
Nem igazán a fájdalomcsillapítótól hullanak az emberek, hanem sok más gyógyszertõl.
#57
A biogazdálkodó egy potosan körül nem írt valaki,szine akárkire ráhúzható fogalom vagy van olyan szabvány ami szerint megállapítható ki folytat biogazdálkodás?
A biogazgálkodók eleve nem vegyszereznek, hanem ezeket az alternatívákat alkalmazzák meg mit is jelent?Ha ez a valaki házilag dohánylevélbõl készít permetet ami megöli a rovarokat az mennyivel is jobb a fogyasztónak?
A biogazgálkodók eleve nem vegyszereznek, hanem ezeket az alternatívákat alkalmazzák meg mit is jelent?Ha ez a valaki házilag dohánylevélbõl készít permetet ami megöli a rovarokat az mennyivel is jobb a fogyasztónak?
#56
A gyógyszereknek azért mégis több a hasznuk mint a káruk.Emberek meghalnak a fájdalomcsillapítótól de hány ember kéri azt,hogy fájdalomcsillapító nélkül tegyék rendbe a törött csontjait?
#55
Nos pl. a lázcsillapítóknak is vannak mellékhatásai. Csak egyesek úgy döntöttek, hogy az elõnyök fontosabbak a hátrányoknál... De pl. a gyógyszermellékhatások miatti elhalálozás az elsõ 10 elhalálozási ok között szerepel (éves mennyiség)... Szerinted mekkora szerepet játszik itt a profit?
#54
Amellett, hogy nem biztos, hogy minden rendben lesz vele (*), nos van más alternatíva is, mint a vegyszerezés. A biogazgálkodók eleve nem vegyszereznek, hanem ezeket az alternatívákat alkalmazzák. Na de mi lesz, ha már nem lesz eredeti növény, hanem mintegy megfertõzi a kikisérletezett faj a többit? (Átporozzák egymást, stb.)
(*) Már mertült is fel nemrég probléma egy ilyen próbálkozással: bizonyos esetekben sokkal több méreg termelõdött, mint kellett volna.
(*) Már mertült is fel nemrég probléma egy ilyen próbálkozással: bizonyos esetekben sokkal több méreg termelõdött, mint kellett volna.
#53
De honnan lehet tudni,hogy a lázcsillapító lázcsillapító és nem más?Sok ilyen kérdét fel lehet tenni.
Vizsgálni kell.Ha átmegy OK ha nem jó akkor nem kerül forgalomba.
Vizsgálni kell.Ha átmegy OK ha nem jó akkor nem kerül forgalomba.
#52
mibõl gondoljátok hogy ha egy bonyolult rendszerbe belehejítunk egy szerintünk (jelen érdekünknek) hasznos önmagába müködõképes dolgot akkor azt a rendszer bármilyen hiba nélkül tökéletesen befogadja-magáévá teszi-használja ?
mi garantálja hogy a máshol jól mûködõ rész itt is mindenféle mellék6ások nélkül mûködni fog ?
vagy ha esetleg hibázunk akkor majd jön valaki és visszatölti a mentett-állást ?
mi garantálja hogy a máshol jól mûködõ rész itt is mindenféle mellék6ások nélkül mûködni fog ?
vagy ha esetleg hibázunk akkor majd jön valaki és visszatölti a mentett-állást ?
#51
"Milyen jó is, amikor a növény maga termeli meg a rovarölõt, tartósítót..."
Mennyivel rosszabb, mintha utólag adnák hozzá? Egyébként elsõsorban nem errre gondoltam, hanem mint ahogy írtam is, a más fajktól átvett génekre.
Mesterséges géneket nem tudom hogy alkalmaznak-e egyáltalán. De tulajdonképpen ezeknél a kockázat még kisebb, hiszen pontosan ismerjük a mûködésüket. Egy adott vegyületet termelnek, és ezáltal a hatásuk a szervezetre nem nagyon különbözhet attól, mintha kívülrõl folyamatosan adnánk hozzá ugyanazt.
Mennyivel rosszabb, mintha utólag adnák hozzá? Egyébként elsõsorban nem errre gondoltam, hanem mint ahogy írtam is, a más fajktól átvett génekre.
Mesterséges géneket nem tudom hogy alkalmaznak-e egyáltalán. De tulajdonképpen ezeknél a kockázat még kisebb, hiszen pontosan ismerjük a mûködésüket. Egy adott vegyületet termelnek, és ezáltal a hatásuk a szervezetre nem nagyon különbözhet attól, mintha kívülrõl folyamatosan adnánk hozzá ugyanazt.
#50
Meg ugye pénz beszél... Pl. az USA igen nagy bevételekre számít/akar ebbõl.
#49
Majd hosszabb távon derül ki, milyen és mennyi káros hatása van esetleg (minden egyes terméknél különféle lehet).
Pontosabban, mintha már hallottam volna problémákról a GM szója és kukorica esetén.
Pontosabban, mintha már hallottam volna problémákról a GM szója és kukorica esetén.
#48
Szabályozni kell mint annyi dolgot (közlekedés;orvosképzés;stb).
Az USA-ban forgalmazzák a génmanipulált élelmiszereket és eddig nem volt durva baleset.
Az USA-ban forgalmazzák a génmanipulált élelmiszereket és eddig nem volt durva baleset.
#47
Meg ha legalább nem párosulna az emberi butasággal, mohósággal...
#46
Csak ugyebár nem mindegy a mérték.
#45
Kockázat van de miben nincs?
#44
Itt is van "pár" infó: http://www.zpok.hu/fogyved/genpiszk/index.html
#43
"5.1. Génmanipuláció és hagyományos nemesítés
A mezõgazdasági génmanipuláció hívei gyakran érvelnek azzal, hogy a génmanipuláció nem egyéb, mint a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés folytatása modern, laboratóriumi eszközökkel. A valóság azonban az, hogy a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés csak azonos fajon belül, vagy nagyon közeli rokon fajok között hozott létre új variánsokat, a génmanipuláció azonban - ahogy azt már a bevezetõben is említettük - gyakran egymástól genetikailag nagyon távol álló fajok génjeit hozza össze. Különösebb nehézség nélkül lehet baktérium vagy vírus géneket növényekbe vagy állatokba átültetni, állati géneket is lehet átültetni növényekbe, és fordítva. Ma már arra is számos példa van, hogy emberi géneket vittek be növényekbe vagy állatokba. A kiragadott génekkel csak az a gond, hogy nem feltétlenül illenek bele problémamentesen az új környezetbe."
A #24-esben linkelt tanulmányból.
A mezõgazdasági génmanipuláció hívei gyakran érvelnek azzal, hogy a génmanipuláció nem egyéb, mint a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés folytatása modern, laboratóriumi eszközökkel. A valóság azonban az, hogy a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés csak azonos fajon belül, vagy nagyon közeli rokon fajok között hozott létre új variánsokat, a génmanipuláció azonban - ahogy azt már a bevezetõben is említettük - gyakran egymástól genetikailag nagyon távol álló fajok génjeit hozza össze. Különösebb nehézség nélkül lehet baktérium vagy vírus géneket növényekbe vagy állatokba átültetni, állati géneket is lehet átültetni növényekbe, és fordítva. Ma már arra is számos példa van, hogy emberi géneket vittek be növényekbe vagy állatokba. A kiragadott génekkel csak az a gond, hogy nem feltétlenül illenek bele problémamentesen az új környezetbe."
A #24-esben linkelt tanulmányból.
#42
ne becsüljük le a klónozás fontsságát.10év alatt nem hozott változást....micsoda baromság.Dehogynem hozott,csak ami történt valójában annak mi csak jo esetben is kb 1-2%áról tudunk.Szerintem már nagyüzemben gyártják,az emberi klónokat,szerveket,kerszteznek,növényt álattal,álatot emberrel,csak nem teszik ki az ablakba.de ilyen baromságot ne irjatok már hogy nem hozott változást,hisz ez a jövö......
#41
Talán olcsóbban fogják termelni, de nem feltétlenül fogják olcsóbban adni. Hülyék lennének csökkenteni a profitot, éppenhogy növelni akarják.
#40
Lehet, végülis az ember a természethez képest hülye:-)
Ja és az eddig mesterségesen elõállított gyógyszerek ilyetén módon biológiailag ipari méretekben, olcsón termelhetõvé tételérõl ne is essék szó.
Ja és az eddig mesterségesen elõállított gyógyszerek ilyetén módon biológiailag ipari méretekben, olcsón termelhetõvé tételérõl ne is essék szó.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#39
Ja, az irritáció, ha enyhe is, de sokáig áll fenn, különféle betegségeket okoz, többek között rákot is.
#38
Van olyan "irányzat" is, hogy eddig mesterségesen elõállított vegyszereket termeltetnek a növénnyel. Ez egyszerûbb, mint rájönni a vad szülõ rezisztenciájának okaira.
Nem csak akkor lehet rossz hatása, ha az ember akarja, hanem akkor is, ha nem is tudja, hogy azt elõidézte.
Nem csak akkor lehet rossz hatása, ha az ember akarja, hanem akkor is, ha nem is tudja, hogy azt elõidézte.
#37
Aham, elméletben nincs kockázata (de még ez sem igaz), gyakortalban meg van. Melyik az "erõsebb"?
Tudsz róla, hogy sokan allergiásak adott fehérjékre? Az egyikkel semmi bajuk, a másikat meg nem bírják. És valamilyen okból a mesterséges anygok, ismeretlen fehérjék, stb. többnyire irritatívok.
Tudsz róla, hogy sokan allergiásak adott fehérjékre? Az egyikkel semmi bajuk, a másikat meg nem bírják. És valamilyen okból a mesterséges anygok, ismeretlen fehérjék, stb. többnyire irritatívok.
#36
Egyébként a génmódosított növények jórészét növény-növény keresztezéssel oldják meg, mert egyszerûbb és könnyebb, és ez tényleg olyan, mint a nemesítés/keresztezés, csak azzal a módszerrel kicsit sokáig tartana:-)
Ebben a témában: nem a vagyszereket terrmelik az ilyen növények, hanem öröklik a "vad szülõ"-tõl a természetes rezisztenciát.
Másrészt miért nem a tényleges eredményeket nézzük:
1. aranyrizs: van benne ß-karotin, ami az A-vitamin elõanyaga, ergo szembetegségek/vakulás kockázata drasztikusan csökkenthetõ K-K-Ázsiában
2. inzulint-tejelõ kecskék, ezt gondolom nem kel ragozni
3. és még sok más, amik sajna épp most nem jutnak eszembe:-(
Tehát génmanipuláció helyzete:
1. láthatóan nagyon jó hatása van és lehet még jobb is
2. lehet rossz hatása is, ha az EMBER azt akarja
Másrészt meg pl. azért költséges, mert a vegyszerek költségesek, maga a cselekvés pedig a genetikusoknak "roppant egyszerû"
Ebben a témában: nem a vagyszereket terrmelik az ilyen növények, hanem öröklik a "vad szülõ"-tõl a természetes rezisztenciát.
Másrészt miért nem a tényleges eredményeket nézzük:
1. aranyrizs: van benne ß-karotin, ami az A-vitamin elõanyaga, ergo szembetegségek/vakulás kockázata drasztikusan csökkenthetõ K-K-Ázsiában
2. inzulint-tejelõ kecskék, ezt gondolom nem kel ragozni
3. és még sok más, amik sajna épp most nem jutnak eszembe:-(
Tehát génmanipuláció helyzete:
1. láthatóan nagyon jó hatása van és lehet még jobb is
2. lehet rossz hatása is, ha az EMBER azt akarja
Másrészt meg pl. azért költséges, mert a vegyszerek költségesek, maga a cselekvés pedig a genetikusoknak "roppant egyszerû"
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#35
És ha ex-has hatolnak bele mi lesz? Ugyanazokból a nukleinsavakból fognak állni a fehérjéik mint eddig. Ugyanúgy fel fogja dolgozni az emésztõrendszerünk mint eddig. Ebben mai ismereteink szerint semmi kockázat nincs.
Persze gyárthatnak új vírusokat, veszélyes baktériumokat is, de ez nem a géntechnológia bûne. Pl. attól sem lett veszélyesebb az élet, hogy feltalálták a repülõgépet (sõt), viszont harcászati célokra használva a technikáját, már igen sokan meghatlak tõle.
Persze gyárthatnak új vírusokat, veszélyes baktériumokat is, de ez nem a géntechnológia bûne. Pl. attól sem lett veszélyesebb az élet, hogy feltalálták a repülõgépet (sõt), viszont harcászati célokra használva a technikáját, már igen sokan meghatlak tõle.
#34
Nem ex-has barmolnak bele.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#33
"A behurcolt növényekrõl meg állatokról.A kukorica meg a burgonya a csirke.Ezek nem õshonosak europában.Az ember hozta be."
Meg pl a vadkender se, meg a parlagfû se. Errõl beszélek, hogy bár felmutathat a természet dilettáns módosítása (növény/állat behurcolás, génmanipuláció) is eredményeket, ugyanakkor igen komoly károkat is okoz.
Meg pl a vadkender se, meg a parlagfû se. Errõl beszélek, hogy bár felmutathat a természet dilettáns módosítása (növény/állat behurcolás, génmanipuláció) is eredményeket, ugyanakkor igen komoly károkat is okoz.
#32
"A legtöbb élelmiszer amit megeszel tekinthetõ génmanipuláltnak,csak azt úgy hívják nemesítés"
Ez így egy az egyben nem igaz. A nemesítés a természetes mutáció alapján történõ válogatás, vagyis gyakorlatilag picit elõsegített evolúció (jobb körülményeket biztosítunk azoknak az egyedeknek, amelyek tetszenek nekünk). A génmanipuláció mesterségesen módosítja a géneket. A kettõ között az a különbség, hogy arról gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy az elsõ során milyen gének változhatnak, és mik maradnak biztosan állandóak (a természet okos, õ jól csinálja). A második esetben az ember ex-has belebarmol a génekbe, és lehetséges (sõt a mellékelt ábra mutatja hogy biztos) hogy olyat is módosít, amit nem kellene.
Ez így egy az egyben nem igaz. A nemesítés a természetes mutáció alapján történõ válogatás, vagyis gyakorlatilag picit elõsegített evolúció (jobb körülményeket biztosítunk azoknak az egyedeknek, amelyek tetszenek nekünk). A génmanipuláció mesterségesen módosítja a géneket. A kettõ között az a különbség, hogy arról gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy az elsõ során milyen gének változhatnak, és mik maradnak biztosan állandóak (a természet okos, õ jól csinálja). A második esetben az ember ex-has belebarmol a génekbe, és lehetséges (sõt a mellékelt ábra mutatja hogy biztos) hogy olyat is módosít, amit nem kellene.
#31
Igen,összemostam és szándékosan.Mindkét módszer azt a célt szolgálja,hogy olyan növényt hozzon létre ami nem létezett.Beavatkozik a természetbe.
#30
Az eszköz jó csak megfelelõen kell szabályozni.
#29
A nemesítés és keresztezés tudtommal nem egyezõ fogalmak.
Keresztezésnél hasonló növényeket használnak (és mellesleg természetes folyamat által keverednek a gének) - génmanipulációnál meg pl. egy adott gyümölcsbe valamilyen baktérium, gomba, stb. adott génjeit ültetik át. Vagy pl. állatba növényi géneket, stb.
Keresztezésnél hasonló növényeket használnak (és mellesleg természetes folyamat által keverednek a gének) - génmanipulációnál meg pl. egy adott gyümölcsbe valamilyen baktérium, gomba, stb. adott génjeit ültetik át. Vagy pl. állatba növényi géneket, stb.
#28
Milyen jó is, amikor a növény maga termeli meg a rovarölõt, tartósítót...
(Holott más, egészségesebb módokon is lehet védekezni, csak az pl. 1%-kal csökkenti a profitot.)
(Holott más, egészségesebb módokon is lehet védekezni, csak az pl. 1%-kal csökkenti a profitot.)
#27
"Az emberek idejekorán halnak meg?És az õsebrenek mennyi volt a várható élettartama?Ca. 40 év vagy annyi se."
Megint csak a szélsõségek... A kettõ között voltak idõk, és helyek, ahol és amikor természetes körülmények között (de ésszel és tudással) is sokáig éltek az emberek.
"A génmódosított ételektõl való félelem meg egy másik ostobaság."
Aha, miért is figyelnénk olyan kísérletekre, ahol megbetegedtek a génmanipulált élelmen tartott állatok... Vagy pl. arra, hogy totálisan kizsigerelt, nyomelemhiányos talajon termesztve, így nyomelemhiányosan is szépnek és egészségesnek tûnõ zöldségekkel és gyömölcsökkel akarnak majd átverni.
Megint csak a szélsõségek... A kettõ között voltak idõk, és helyek, ahol és amikor természetes körülmények között (de ésszel és tudással) is sokáig éltek az emberek.
"A génmódosított ételektõl való félelem meg egy másik ostobaság."
Aha, miért is figyelnénk olyan kísérletekre, ahol megbetegedtek a génmanipulált élelmen tartott állatok... Vagy pl. arra, hogy totálisan kizsigerelt, nyomelemhiányos talajon termesztve, így nyomelemhiányosan is szépnek és egészségesnek tûnõ zöldségekkel és gyömölcsökkel akarnak majd átverni.
#26
Csak szélsõségekben lehet gonolkodni?
Illetve, szerinted a génmanipuláció által a jövõben minden szart megehetünk majd, és semmi bajunk nem lesz? Kicsit túlértékeled...
Illetve, szerinted a génmanipuláció által a jövõben minden szart megehetünk majd, és semmi bajunk nem lesz? Kicsit túlértékeled...
#25
És ha azt mondom, már ma is van az archeimerre, és sok rákfajtára megoldás?
#23
A legtöbb élelmiszer amit megeszel tekinthetõ génmanipuláltnak,csak azt úgy hívják nemesítés.De most néhány év alatt elérhetõ lehet az a cél ami eddig sokkal tovább tartott.
A behurcolt növényekrõl meg állatokról.A kukorica meg a burgonya a csirke.Ezek nem õshonosak europában.Az ember hozta be.
Mint ahogy pl a más kontinensekrõl behurcolt növények/állatok ellen se kellett védekeznie a honos növényeknek/állatoknak. Nem is tudtak, meg is lett az eredménye.
A behurcolt növényekrõl meg állatokról.A kukorica meg a burgonya a csirke.Ezek nem õshonosak europában.Az ember hozta be.
#22
"Többnyire a génmanipuláció más élõlényeg hasznos génjeinek átültetését jelenti. Ezek tehát nem idegenek."
Így volna, ha a genetika totál bináris lenne, 0% hibával, mutációval, stbval. A valóság meg az, hogy nyomják a megnyugtató szöveget, miközben hozzák létre a mutáns állatokat/növényeket.
"Másrészt normál külölmények közt a szervezetnek nem kell védekeznie ellenük, mert nem veszélyesek."
Mint ahogy pl a más kontinensekrõl behurcolt növények/állatok ellen se kellett védekeznie a honos növényeknek/állatoknak. Nem is tudtak, meg is lett az eredménye. A genetikában ugyanezt csinálják pepitában.
Így volna, ha a genetika totál bináris lenne, 0% hibával, mutációval, stbval. A valóság meg az, hogy nyomják a megnyugtató szöveget, miközben hozzák létre a mutáns állatokat/növényeket.
"Másrészt normál külölmények közt a szervezetnek nem kell védekeznie ellenük, mert nem veszélyesek."
Mint ahogy pl a más kontinensekrõl behurcolt növények/állatok ellen se kellett védekeznie a honos növényeknek/állatoknak. Nem is tudtak, meg is lett az eredménye. A genetikában ugyanezt csinálják pepitában.
#21
"A génmanipulált élelmiszerek pontosan ugyanezért veszélyesek ránk: olyan alkotórészeket tartalmaznak, amelyeket a földi (emberi) szervezet nem ismer, és így védekezni sem tud ellene."
Többnyire a génmanipuláció más élõlényeg hasznos génjeinek átültetését jelenti. Ezek tehát nem idegenek. Másrészt normál külölmények közt a szervezetnek nem kell védekeznie ellenük, mert nem veszélyesek.
Többnyire a génmanipuláció más élõlényeg hasznos génjeinek átültetését jelenti. Ezek tehát nem idegenek. Másrészt normál külölmények közt a szervezetnek nem kell védekeznie ellenük, mert nem veszélyesek.
#20
Az nem tudom de kicsit agressziv.
#19
Ja persze, mert az õsembert is beoltották gyerekbetegségek ellen, és nem halt meg a fele 5 éves kora elõtt...
Az érveid igen meggyõzõek, nem vagy te kicsit liberális? (liberális: az igaz amit én mondok, mindenki más begyepesedett, esetleg ha nagyon ugat akkor náci).
Az érveid igen meggyõzõek, nem vagy te kicsit liberális? (liberális: az igaz amit én mondok, mindenki más begyepesedett, esetleg ha nagyon ugat akkor náci).
#18
Az emberek idejekorán halnak meg?És az õsebrenek mennyi volt a várható élettartama?Ca. 40 év vagy annyi se.
A génmódosított ételektõl való félelem meg egy másik ostobaság.
A génmódosított ételektõl való félelem meg egy másik ostobaság.
#17
Nem véletlen, hogy ma mindenki idejekorán halálozik el. Az országok vezetõi számára azok akik a nyugdíjkorhatárt túlélik plusz kiadások. Az öregedés jelentõs probléma, az orvostudomány "sajnos" fejlõdik, így muszáj egészségtelen életvitelre szoktatni a népeket, hogy ne kelljen õket öregkorukban eltartani.
Ne egyél mûanyagot, ne igyál mûanyagot, ne lélegezzél város környékén. Esetleg váltsd le a töketlen demszkájt, hogy épüljön már meg végre a q.rva M0-ás. Valóban kényelmesebb és olcsóbb multiban venni kenyeret (amely fogyaszthatósága a gyártás napja, lol), mint beszerezni/készíteni normálisat, ami garantáltan természetes anyagokból készült. Más kérdés, hogy az ember nem mûanyagevõ. Van olyan élõ szervezet is, csak az baktérium. Lehet belénk kellene oltani belõle 1 adagot.
Ha visszaemlékszel elég komolyan vették pl a mars misszió során azt, hogy földi élõ anyagot ne jutassanak a marsra, mert az az esetleges ottani élõvilágra végzetes lehetne. A génmanipulált élelmiszerek pontosan ugyanezért veszélyesek ránk: olyan alkotórészeket tartalmaznak, amelyeket a földi (emberi) szervezet nem ismer, és így védekezni sem tud ellene.
Ne egyél mûanyagot, ne igyál mûanyagot, ne lélegezzél város környékén. Esetleg váltsd le a töketlen demszkájt, hogy épüljön már meg végre a q.rva M0-ás. Valóban kényelmesebb és olcsóbb multiban venni kenyeret (amely fogyaszthatósága a gyártás napja, lol), mint beszerezni/készíteni normálisat, ami garantáltan természetes anyagokból készült. Más kérdés, hogy az ember nem mûanyagevõ. Van olyan élõ szervezet is, csak az baktérium. Lehet belénk kellene oltani belõle 1 adagot.
Ha visszaemlékszel elég komolyan vették pl a mars misszió során azt, hogy földi élõ anyagot ne jutassanak a marsra, mert az az esetleges ottani élõvilágra végzetes lehetne. A génmanipulált élelmiszerek pontosan ugyanezért veszélyesek ránk: olyan alkotórészeket tartalmaznak, amelyeket a földi (emberi) szervezet nem ismer, és így védekezni sem tud ellene.
Oldal 1 / 2Következő →