66
-
feketeribizli #66 Talán azért élt dolly oly sokáig, mert füvet evett, s azt meg sok napfény éri, vagyis a fény ami addig éltette a füből származott. -
abelr #65 h -
dez #64 Legjobb, ha a szike a tokjában marad. :) -
marcio mela #63 Az már egy másik téma. -
marcio mela #62 Najó egy szikével is lehet életmentő műtétet végezni meg elvágni valakinek a torkát.Erről nem a szike tehet. -
dez #61 Persze a hosszabb távon szedett fájdalomcsillapító szintén nem túl egészséges dolog. De az sem, ha esetenként, de mindig csak fájdalomcsillapítóhoz nyúlunk - ahelyett, hogy kiderítenénk, mitől van, és elkerülnénk. -
dez #60 (Mármint a csalánlé nem méreg, csak bizonyos kártevők nem szeretik.) -
dez #59 Természetesen meg van határozva a dolog, de a ne kérd tőlem a pontos szöveget.
De valami olyasmi, hogy nem használ szintetikus mérgeket, de mást sem, ami káros lehet a fogyasztóra. Pl. egy kis csalánlé-permet nem árt senkinek. De nem csak mérgekkel lehet visszafogni az élősködőket. -
dez #58 Sok nyugdíjas ilyen alapon tömi magába marékszámra a gyógyszert, mintha valami vitamin lenne... (Vitaminból meg semmit.) A kereszt-hatásokkal még kevésbé foglalkoznak, az orvosukkal együtt, aki készségesen felír mindent, amit a páciens kér.
Nem igazán a fájdalomcsillapítótól hullanak az emberek, hanem sok más gyógyszertől. -
marcio mela #57 A biogazdálkodó egy potosan körül nem írt valaki,szine akárkire ráhúzható fogalom vagy van olyan szabvány ami szerint megállapítható ki folytat biogazdálkodás?
A biogazgálkodók eleve nem vegyszereznek, hanem ezeket az alternatívákat alkalmazzák meg mit is jelent?Ha ez a valaki házilag dohánylevélből készít permetet ami megöli a rovarokat az mennyivel is jobb a fogyasztónak? -
marcio mela #56 A gyógyszereknek azért mégis több a hasznuk mint a káruk.Emberek meghalnak a fájdalomcsillapítótól de hány ember kéri azt,hogy fájdalomcsillapító nélkül tegyék rendbe a törött csontjait? -
dez #55 Nos pl. a lázcsillapítóknak is vannak mellékhatásai. Csak egyesek úgy döntöttek, hogy az előnyök fontosabbak a hátrányoknál... De pl. a gyógyszermellékhatások miatti elhalálozás az első 10 elhalálozási ok között szerepel (éves mennyiség)... Szerinted mekkora szerepet játszik itt a profit? -
dez #54 Amellett, hogy nem biztos, hogy minden rendben lesz vele (*), nos van más alternatíva is, mint a vegyszerezés. A biogazgálkodók eleve nem vegyszereznek, hanem ezeket az alternatívákat alkalmazzák. Na de mi lesz, ha már nem lesz eredeti növény, hanem mintegy megfertőzi a kikisérletezett faj a többit? (Átporozzák egymást, stb.)
(*) Már mertült is fel nemrég probléma egy ilyen próbálkozással: bizonyos esetekben sokkal több méreg termelődött, mint kellett volna. -
marcio mela #53 De honnan lehet tudni,hogy a lázcsillapító lázcsillapító és nem más?Sok ilyen kérdét fel lehet tenni.
Vizsgálni kell.Ha átmegy OK ha nem jó akkor nem kerül forgalomba. -
#52
miből gondoljátok hogy ha egy bonyolult rendszerbe belehejítunk egy szerintünk (jelen érdekünknek) hasznos önmagába müködőképes dolgot akkor azt a rendszer bármilyen hiba nélkül tökéletesen befogadja-magáévá teszi-használja ?
mi garantálja hogy a máshol jól működő rész itt is mindenféle mellék6ások nélkül működni fog ?
vagy ha esetleg hibázunk akkor majd jön valaki és visszatölti a mentett-állást ? -
BiroAndras #51 "Milyen jó is, amikor a növény maga termeli meg a rovarölőt, tartósítót..."
Mennyivel rosszabb, mintha utólag adnák hozzá? Egyébként elsősorban nem errre gondoltam, hanem mint ahogy írtam is, a más fajktól átvett génekre.
Mesterséges géneket nem tudom hogy alkalmaznak-e egyáltalán. De tulajdonképpen ezeknél a kockázat még kisebb, hiszen pontosan ismerjük a működésüket. Egy adott vegyületet termelnek, és ezáltal a hatásuk a szervezetre nem nagyon különbözhet attól, mintha kívülről folyamatosan adnánk hozzá ugyanazt. -
dez #50 Meg ugye pénz beszél... Pl. az USA igen nagy bevételekre számít/akar ebből. -
dez #49 Majd hosszabb távon derül ki, milyen és mennyi káros hatása van esetleg (minden egyes terméknél különféle lehet).
Pontosabban, mintha már hallottam volna problémákról a GM szója és kukorica esetén. -
marcio mela #48 Szabályozni kell mint annyi dolgot (közlekedés;orvosképzés;stb).
Az USA-ban forgalmazzák a génmanipulált élelmiszereket és eddig nem volt durva baleset. -
dez #47 Meg ha legalább nem párosulna az emberi butasággal, mohósággal... -
dez #46 Csak ugyebár nem mindegy a mérték. -
marcio mela #45 Kockázat van de miben nincs? -
dez #44 Itt is van "pár" infó: http://www.zpok.hu/fogyved/genpiszk/index.html -
dez #43 "5.1. Génmanipuláció és hagyományos nemesítés
A mezőgazdasági génmanipuláció hívei gyakran érvelnek azzal, hogy a génmanipuláció nem egyéb, mint a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés folytatása modern, laboratóriumi eszközökkel. A valóság azonban az, hogy a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés csak azonos fajon belül, vagy nagyon közeli rokon fajok között hozott létre új variánsokat, a génmanipuláció azonban - ahogy azt már a bevezetőben is említettük - gyakran egymástól genetikailag nagyon távol álló fajok génjeit hozza össze. Különösebb nehézség nélkül lehet baktérium vagy vírus géneket növényekbe vagy állatokba átültetni, állati géneket is lehet átültetni növényekbe, és fordítva. Ma már arra is számos példa van, hogy emberi géneket vittek be növényekbe vagy állatokba. A kiragadott génekkel csak az a gond, hogy nem feltétlenül illenek bele problémamentesen az új környezetbe."
A #24-esben linkelt tanulmányból. -
billxxx #42 ne becsüljük le a klónozás fontsságát.10év alatt nem hozott változást....micsoda baromság.Dehogynem hozott,csak ami történt valójában annak mi csak jo esetben is kb 1-2%áról tudunk.Szerintem már nagyüzemben gyártják,az emberi klónokat,szerveket,kerszteznek,növényt álattal,álatot emberrel,csak nem teszik ki az ablakba.de ilyen baromságot ne irjatok már hogy nem hozott változást,hisz ez a jövö...... -
dez #41 Talán olcsóbban fogják termelni, de nem feltétlenül fogják olcsóbban adni. Hülyék lennének csökkenteni a profitot, éppenhogy növelni akarják. -
Tiberius B #40 Lehet, végülis az ember a természethez képest hülye:-)
Ja és az eddig mesterségesen előállított gyógyszerek ilyetén módon biológiailag ipari méretekben, olcsón termelhetővé tételéről ne is essék szó. -
dez #39 Ja, az irritáció, ha enyhe is, de sokáig áll fenn, különféle betegségeket okoz, többek között rákot is. -
dez #38 Van olyan "irányzat" is, hogy eddig mesterségesen előállított vegyszereket termeltetnek a növénnyel. Ez egyszerűbb, mint rájönni a vad szülő rezisztenciájának okaira.
Nem csak akkor lehet rossz hatása, ha az ember akarja, hanem akkor is, ha nem is tudja, hogy azt előidézte. -
dez #37 Aham, elméletben nincs kockázata (de még ez sem igaz), gyakortalban meg van. Melyik az "erősebb"?
Tudsz róla, hogy sokan allergiásak adott fehérjékre? Az egyikkel semmi bajuk, a másikat meg nem bírják. És valamilyen okból a mesterséges anygok, ismeretlen fehérjék, stb. többnyire irritatívok. -
Tiberius B #36 Egyébként a génmódosított növények jórészét növény-növény keresztezéssel oldják meg, mert egyszerűbb és könnyebb, és ez tényleg olyan, mint a nemesítés/keresztezés, csak azzal a módszerrel kicsit sokáig tartana:-)
Ebben a témában: nem a vagyszereket terrmelik az ilyen növények, hanem öröklik a "vad szülő"-től a természetes rezisztenciát.
Másrészt miért nem a tényleges eredményeket nézzük:
1. aranyrizs: van benne ß-karotin, ami az A-vitamin előanyaga, ergo szembetegségek/vakulás kockázata drasztikusan csökkenthető K-K-Ázsiában
2. inzulint-tejelő kecskék, ezt gondolom nem kel ragozni
3. és még sok más, amik sajna épp most nem jutnak eszembe:-(
Tehát génmanipuláció helyzete:
1. láthatóan nagyon jó hatása van és lehet még jobb is
2. lehet rossz hatása is, ha az EMBER azt akarja
Másrészt meg pl. azért költséges, mert a vegyszerek költségesek, maga a cselekvés pedig a genetikusoknak "roppant egyszerű" -
Munkas #35 És ha ex-has hatolnak bele mi lesz? Ugyanazokból a nukleinsavakból fognak állni a fehérjéik mint eddig. Ugyanúgy fel fogja dolgozni az emésztőrendszerünk mint eddig. Ebben mai ismereteink szerint semmi kockázat nincs.
Persze gyárthatnak új vírusokat, veszélyes baktériumokat is, de ez nem a géntechnológia bűne. Pl. attól sem lett veszélyesebb az élet, hogy feltalálták a repülőgépet (sőt), viszont harcászati célokra használva a technikáját, már igen sokan meghatlak tőle.
-
Tiberius B #34 Nem ex-has barmolnak bele. -
Komolytalan #33 "A behurcolt növényekről meg állatokról.A kukorica meg a burgonya a csirke.Ezek nem őshonosak europában.Az ember hozta be."
Meg pl a vadkender se, meg a parlagfű se. Erről beszélek, hogy bár felmutathat a természet dilettáns módosítása (növény/állat behurcolás, génmanipuláció) is eredményeket, ugyanakkor igen komoly károkat is okoz. -
Komolytalan #32 "A legtöbb élelmiszer amit megeszel tekinthető génmanipuláltnak,csak azt úgy hívják nemesítés"
Ez így egy az egyben nem igaz. A nemesítés a természetes mutáció alapján történő válogatás, vagyis gyakorlatilag picit elősegített evolúció (jobb körülményeket biztosítunk azoknak az egyedeknek, amelyek tetszenek nekünk). A génmanipuláció mesterségesen módosítja a géneket. A kettő között az a különbség, hogy arról gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy az első során milyen gének változhatnak, és mik maradnak biztosan állandóak (a természet okos, ő jól csinálja). A második esetben az ember ex-has belebarmol a génekbe, és lehetséges (sőt a mellékelt ábra mutatja hogy biztos) hogy olyat is módosít, amit nem kellene. -
marcio mela #31 Igen,összemostam és szándékosan.Mindkét módszer azt a célt szolgálja,hogy olyan növényt hozzon létre ami nem létezett.Beavatkozik a természetbe. -
marcio mela #30 Az eszköz jó csak megfelelően kell szabályozni. -
dez #29 A nemesítés és keresztezés tudtommal nem egyező fogalmak.
Keresztezésnél hasonló növényeket használnak (és mellesleg természetes folyamat által keverednek a gének) - génmanipulációnál meg pl. egy adott gyümölcsbe valamilyen baktérium, gomba, stb. adott génjeit ültetik át. Vagy pl. állatba növényi géneket, stb. -
dez #28 Milyen jó is, amikor a növény maga termeli meg a rovarölőt, tartósítót...
(Holott más, egészségesebb módokon is lehet védekezni, csak az pl. 1%-kal csökkenti a profitot.) -
dez #27 "Az emberek idejekorán halnak meg?És az ősebrenek mennyi volt a várható élettartama?Ca. 40 év vagy annyi se."
Megint csak a szélsőségek... A kettő között voltak idők, és helyek, ahol és amikor természetes körülmények között (de ésszel és tudással) is sokáig éltek az emberek.
"A génmódosított ételektől való félelem meg egy másik ostobaság."
Aha, miért is figyelnénk olyan kísérletekre, ahol megbetegedtek a génmanipulált élelmen tartott állatok... Vagy pl. arra, hogy totálisan kizsigerelt, nyomelemhiányos talajon termesztve, így nyomelemhiányosan is szépnek és egészségesnek tűnő zöldségekkel és gyömölcsökkel akarnak majd átverni.