Arany szíve van bolygónknak
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#112
" kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak"
De nem azért mert gyógyító hatású a szervezetre hanem csak feltételezésbõl nemesfém volta miatt.
De nem azért mert gyógyító hatású a szervezetre hanem csak feltételezésbõl nemesfém volta miatt.
#111
Az ezüstnitrát erõsen baktériumölö hatású.Minden gyógyszer méreg.
#110
Szerintem gyémánt közepe van... 😄
#109
Az arany diamágneses anyag.
\"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek.\"
#108
Az ezüst-nitrátot használják orvosi célokra is.
Nemrég egy ismerõsömnek a szájában lévõ fekély szerû sebet ezüst-nitráttal marattak le!!! Tudtommal ez mérgezõ anyag, és a szájüregben való alkalmazása nem a legjobb dolog, de hazánk orvostudománya rendkívül fejlett...
Nemrég egy ismerõsömnek a szájában lévõ fekély szerû sebet ezüst-nitráttal marattak le!!! Tudtommal ez mérgezõ anyag, és a szájüregben való alkalmazása nem a legjobb dolog, de hazánk orvostudománya rendkívül fejlett...
\"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek.\"
#107
Igen. (De egyébként nem atomi, hanem - megfelelõen kicsi méretû - szemcsék alkotják a kolloid oldatot.)
#106
Nézd, ha jól értettem az általam olvasottakból, az atomi Au és Ag okés, csak a ionjaik gázosak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Egyébként az arisztoktatákat azért hívták kékvérûeknek, mert az elmaradhatatlan ezüst étkészlettõl nem volt ritka az argyria legalábbis enyhébb formája. 😊
#104
A mikro-elemekbõl is méreg a túl sok, csak mások az arányok.
#103
Hát, egyátalán nem biztos, hogy azt a máj és vese problémát az arany okozta - sokkal valószínûbb, hogy a gyógyszer egyéb alkotói.
Az argyria nem igazi betegség, csak (enyhén kékes) bõrelszínezõdés.
Ha nem is életelixír, vannak jó hatásai az arany-kolloidnak (mint ahogy az ezüst-kolloidnak is).
Az argyria nem igazi betegség, csak (enyhén kékes) bõrelszínezõdés.
Ha nem is életelixír, vannak jó hatásai az arany-kolloidnak (mint ahogy az ezüst-kolloidnak is).
#102
Ön megnyerte az SG irodalmi versenyét.<#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
A bolygónk kõdarab és a Tiamaté, de a mag az arannyal is a Tiamaté, s igy az ûrben lehet a meteort bányászni, s az ütközés igy kinek a szándéka? Csak a sárkányé, ki Isten?
#100
Na akkor szevasztok, mentem ásni 😄
#99
Bocs, lehet, hogy tévedtem, mert vannak:
- makroelemek
- mikroelemek
- nyomelemek
Az elsõ kettõben nincs benne az Al és Hg (a Wiki szerint), de a 3. kategóriában állítólag igen.
"Néha viszont egészen meglepõ, inkább mérgezõ tulajdonságaikról ismert elemeket is felfedezhetünk a listán: ki gondolná, hogy higanyra, kadmiumra, arzénra éppúgy szükségünk van, mint ólomra vagy éppen rézre. De nem kivételek a furcsaságok listáján a nemesfémek sem: az ezüst és az arany feltételezhetõen szerepel bizonyos anyagcsere-folyamatokban."
- makroelemek
- mikroelemek
- nyomelemek
Az elsõ kettõben nincs benne az Al és Hg (a Wiki szerint), de a 3. kategóriában állítólag igen.
"Néha viszont egészen meglepõ, inkább mérgezõ tulajdonságaikról ismert elemeket is felfedezhetünk a listán: ki gondolná, hogy higanyra, kadmiumra, arzénra éppúgy szükségünk van, mint ólomra vagy éppen rézre. De nem kivételek a furcsaságok listáján a nemesfémek sem: az ezüst és az arany feltételezhetõen szerepel bizonyos anyagcsere-folyamatokban."
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Ha arra nem is, de erre igen:
"The human body does not absorb gold very well, thus compounds of gold are not normally very toxic. Liver and kidney damage has, however, been reported for up to 50% of arthritis patients treated with gold-containing drugs. Gold used in dentistry is widely regarded as the safest form of restorative material, as well as the most successful. As has recently been discovered, solutions containing special sugar-coated gold nano-particles can be used as toxin-indicators".
Nem fogod elhinni, a kolloidális ezüsthöz hasonlóan (amelynek hosszantartó bevitele az emberi szervezetbe az argyrium nevû betegséget okozza) van kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak. Errõl az angol Wikipédia ír bõvebben itt.
Egyébként meg tévedtél, sem az alumínium, sem a higany nem nyomelem.
"The human body does not absorb gold very well, thus compounds of gold are not normally very toxic. Liver and kidney damage has, however, been reported for up to 50% of arthritis patients treated with gold-containing drugs. Gold used in dentistry is widely regarded as the safest form of restorative material, as well as the most successful. As has recently been discovered, solutions containing special sugar-coated gold nano-particles can be used as toxin-indicators".
Nem fogod elhinni, a kolloidális ezüsthöz hasonlóan (amelynek hosszantartó bevitele az emberi szervezetbe az argyrium nevû betegséget okozza) van kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak. Errõl az angol Wikipédia ír bõvebben itt.
Egyébként meg tévedtél, sem az alumínium, sem a higany nem nyomelem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Fogalmam sincs. 😊 Keress rá.
#96
Mégis hová kellene az Al és a Hg?
Mert a Fe a vörösvérsejtek közepén csücsül, a Zn kell a sperma elõállításához, stb. de én soha nem hallottam, hogy Al vagy Ag vagy akár Au kellene a szervezet normális mûködéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rájuk szükség.
Amúgy, nem volt véletlen az, hogy az ókorban az az arisztokrata volt a menõ, akinek arany, de minimum ezüst étkészlete volt, mert a többiek - akik bronzot, rezet, ne adj isten ólmot használtak erre a célra - megnézhették utána magukat, és a gyerekeiket. Ónpoharak (Sn) is voltak bõven - igaz nem tudom, hogy állunk ezzel a fémmel...
Mert a Fe a vörösvérsejtek közepén csücsül, a Zn kell a sperma elõállításához, stb. de én soha nem hallottam, hogy Al vagy Ag vagy akár Au kellene a szervezet normális mûködéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rájuk szükség.
Amúgy, nem volt véletlen az, hogy az ókorban az az arisztokrata volt a menõ, akinek arany, de minimum ezüst étkészlete volt, mert a többiek - akik bronzot, rezet, ne adj isten ólmot használtak erre a célra - megnézhették utána magukat, és a gyerekeiket. Ónpoharak (Sn) is voltak bõven - igaz nem tudom, hogy állunk ezzel a fémmel...
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
Az alumínium bizony nyomelem. Egy nagyon-nagyon kis mennyiségre szüksége van a szervezetnek. (Állítólag a higanyból is szükség van valami iszonyú kis mennyiségre. Annál több már mérgezõ. Az amalgám tömésben sokkal több van, és az a kicsi, ami kioldódik, az is több a kelleténél.)
#94
Hihi, annyira mérgezõ, hogy az arisztokráciához hozzátartozik az ezüst étkészlet. 😊
De persze egy bizonyos mennyiség v. töménység fölött kvázi minden mérgezõ.
Pl. az ezüst-nitrát (tehát már egy vegyület) sokkal mérgezõbb, mint a sima ezüst (pontosabban itt jóval alacsonyabb a mérgezést okozó mennyiség[/nap]).
De persze egy bizonyos mennyiség v. töménység fölött kvázi minden mérgezõ.
Pl. az ezüst-nitrát (tehát már egy vegyület) sokkal mérgezõbb, mint a sima ezüst (pontosabban itt jóval alacsonyabb a mérgezést okozó mennyiség[/nap]).
#93
kicsit OFF
Na, ja, de akkor miért engedélyezik a hatóságok a forgalmazását?
Különben az ezüstnitrát klasszikus baktériumölõ, víztisztító telepek is használnák, de túl drága, ezért helyette inkább alumínium-akármit alkalmaznak.
Mostanában jött divatba a biológiai víztisztítás is, bár ez utóbbi tudtommal csak a szennyvizek tisztítására alkalmas, ivóvíz elõállítására nem.
Ajánlanék még figyelmedbe számos weboldalt, ahol az ún. kolloidális ezüstöt (colloidal silver) reklámozzák, mint gyógyszernek nem minõsülõ készítményt, persze jó sok pénzt is elkérnek érte.
Nem tudom, hogy mennyiben többek ezek, mint ha az ember beleteszi a vízbe például a svájci Micropur(r) Ag+ (ezüst ion) tablettát (www.katadyn.ch)? (bár ez a vírusokat nem öli meg és a protozoákat sem, ahhor kombinálni kell klórral). Ennek a használati utasítása azt írja, hogy az egészségre nem ártalmas.
Na, ja, de akkor miért engedélyezik a hatóságok a forgalmazását?
Különben az ezüstnitrát klasszikus baktériumölõ, víztisztító telepek is használnák, de túl drága, ezért helyette inkább alumínium-akármit alkalmaznak.
Mostanában jött divatba a biológiai víztisztítás is, bár ez utóbbi tudtommal csak a szennyvizek tisztítására alkalmas, ivóvíz elõállítására nem.
Ajánlanék még figyelmedbe számos weboldalt, ahol az ún. kolloidális ezüstöt (colloidal silver) reklámozzák, mint gyógyszernek nem minõsülõ készítményt, persze jó sok pénzt is elkérnek érte.
Nem tudom, hogy mennyiben többek ezek, mint ha az ember beleteszi a vízbe például a svájci Micropur(r) Ag+ (ezüst ion) tablettát (www.katadyn.ch)? (bár ez a vírusokat nem öli meg és a protozoákat sem, ahhor kombinálni kell klórral). Ennek a használati utasítása azt írja, hogy az egészségre nem ártalmas.
Kara kánként folytatom tanításom.
#92
Na én itt arról beszéltem, hogy a protonapból ahogy elkezdett kiáramlani az anyag, amibõl késõbb a bolygók keletkeztek, akkor amig gáz halmazállíoptú volt, a napszél sodorta kifelé, majd a hõmérséklet csökkenésével ami kondenzálódott azt nem tudta tovább sordorni. Így a vas, nikkel, földpátok, piroxének, széndús asványok meg akármi itt a belsõ bolygók taján leragadt, a víz és hasonlóak kisodródtak. Ezért változik a Naptól való távolsággal az égitestek összetétele. A víznek tehát nemitt van a helye elvileg, hanem messze, ahol hideg van.
#91
De, van CNO, kb 15 millio K alatt a pp ciklus, e fölött a CNO ciklus adja az energia nagy részét a fõsorozati csillagokban a H-He fúzió során.
A pp energiatermelési rátája a hõmérséklet 4-ik, a CNO rátája 20-ik hatványával nõ, ezért nagy csillagokban a CNO domináns.
Vörös óriás akkor lesz, amikor a magból elfogy a H, megáll a fúzió, de a maghéjban beindul és a csillag ismét sugárzási egyensúlyba kerül.
A pp energiatermelési rátája a hõmérséklet 4-ik, a CNO rátája 20-ik hatványával nõ, ezért nagy csillagokban a CNO domináns.
Vörös óriás akkor lesz, amikor a magból elfogy a H, megáll a fúzió, de a maghéjban beindul és a csillag ismét sugárzási egyensúlyba kerül.
#90
A víz csak ~ 2500 C-ig stabil. Felette a H2+O2 a stabilis állapot.
De mivel a Föld hûlt, és volt rajt sok oxigén, ezért jöhetett létre a víz.
Mert a hidrogén adott volt. Csak az oxigén mennyiségétõl és a hõmérséklettõl függött, hogy lesz-e víz.
De mivel a Föld hûlt, és volt rajt sok oxigén, ezért jöhetett létre a víz.
Mert a hidrogén adott volt. Csak az oxigén mennyiségétõl és a hõmérséklettõl függött, hogy lesz-e víz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#89
Nem, pont hogy akkor lesz vörös óriás, amikor beindul a CNO ciklus.
Legalábbis én így tudom.
Legalábbis én így tudom.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#88
Jó, tudom mibõl van a víz. Ennyi erõvel bárhol lehetne víz. Az nem válasz, hogy valahol azért van víz, mert H és O-ból jött létre. A Napban sincs víz, mert a körülmények nem megfelelõek.
A Naprendszerben a belsõ bolygók közetekbõl állnak, olyan anyagokból amelyek már pár száz, ezer fokon kondenzálódtak. A víz, metán, ammónia stb anyagoknál ez a hõmérséklet alacsonyabb. Ezeket a Napszél addig sodorta kifelé, amíg a hõmérséklet le nem csökkent a kondenzációhoz. Ezért áll a Plútó meg a rengetek Kuiper-öv beli objektum ilyen anyagokból.
Hogy került a Földre ennyi víz? Üstökösök nem hozhatták vissza, mert azokban más a H/D arány mint itt. A csillagokban alig van D, mert az ott elbomlik/felhasználódik, itt a Naprendszerben miért van 3 nagyságrenddel több?
A Naprendszerben a belsõ bolygók közetekbõl állnak, olyan anyagokból amelyek már pár száz, ezer fokon kondenzálódtak. A víz, metán, ammónia stb anyagoknál ez a hõmérséklet alacsonyabb. Ezeket a Napszél addig sodorta kifelé, amíg a hõmérséklet le nem csökkent a kondenzációhoz. Ezért áll a Plútó meg a rengetek Kuiper-öv beli objektum ilyen anyagokból.
Hogy került a Földre ennyi víz? Üstökösök nem hozhatták vissza, mert azokban más a H/D arány mint itt. A csillagokban alig van D, mert az ott elbomlik/felhasználódik, itt a Naprendszerben miért van 3 nagyságrenddel több?
#87
Ööö, elvesztettem a fonalat, mi nem biztos?
A Napban mûködik a CNO, vagy nem tudom mire gondoltál. (a Nap hogy jött a képbe?) A legelsõ és legkisebb csillagokban nem, de ezeket több évtizede keresik és még egyet sem találtak eddig. Egyébként legkésõbb vörös óriás állapotig minden csillag eléri a CNO ciklust. Ilyenkor a csillag szinte teljesen konvektív is.
A Napban ugyan olyan olyan a kémiai összetétel mint a többi I. populációs csillagban és a mi anyagunk itt a galaxis korongban kereltezett.
Te hogy gondolod akkor, hogy van ez?
A Napban mûködik a CNO, vagy nem tudom mire gondoltál. (a Nap hogy jött a képbe?) A legelsõ és legkisebb csillagokban nem, de ezeket több évtizede keresik és még egyet sem találtak eddig. Egyébként legkésõbb vörös óriás állapotig minden csillag eléri a CNO ciklust. Ilyenkor a csillag szinte teljesen konvektív is.
A Napban ugyan olyan olyan a kémiai összetétel mint a többi I. populációs csillagban és a mi anyagunk itt a galaxis korongban kereltezett.
Te hogy gondolod akkor, hogy van ez?
#86
"No, de mi a helyzet az ezüsttel?"
Úgy tudom, az is mérgezõ.
Úgy tudom, az is mérgezõ.
#85
Egy érdekes felvetés:
- Ha ólom jut a szervezetedbe => ólommérgezés
- Ha Al-ot eszel, akkor valszeg valamilyen kóros leszel (Parkinson, Alzheimer?). Ezért nincsenek alumínium edények manapság.
- Olyan, hogy cink, kobalt, réz, vas, króm meg egyenesen hasznos, adott mennyiségben.
- Az aranysókat reuma gyógyítására használják helyileg, de protézist, fogpótlást is készítenek belõle, mert jól viseli a szervezet vegyi agresszióját. Platina dettó.
- A higany is fém, nem is kell mondanom, hogy ebbõl egy cseppet sem jó bevinni a szervezetbe, bár régi fogászati amalgámokban bizony benne volt.
- No, de mi a helyzet az ezüsttel? Azért kérdezem, mert turistaboltokban kapni olyan kis ezüst tablettákat, amellyel tisztítani lehet a vizet kirándulások alkalmával.
- Ha ólom jut a szervezetedbe => ólommérgezés
- Ha Al-ot eszel, akkor valszeg valamilyen kóros leszel (Parkinson, Alzheimer?). Ezért nincsenek alumínium edények manapság.
- Olyan, hogy cink, kobalt, réz, vas, króm meg egyenesen hasznos, adott mennyiségben.
- Az aranysókat reuma gyógyítására használják helyileg, de protézist, fogpótlást is készítenek belõle, mert jól viseli a szervezet vegyi agresszióját. Platina dettó.
- A higany is fém, nem is kell mondanom, hogy ebbõl egy cseppet sem jó bevinni a szervezetbe, bár régi fogászati amalgámokban bizony benne volt.
- No, de mi a helyzet az ezüsttel? Azért kérdezem, mert turistaboltokban kapni olyan kis ezüst tablettákat, amellyel tisztítani lehet a vizet kirándulások alkalmával.
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Megyek veszek egy ásót!
#83
A Földet hat nap alatt teremtették, olvassátok el abban a vastag könyvben... Méghogy évmilliárdok. Ez a Sátán munkája. <#wilting>
Amiga 1200 030/882/40, 32MB Playstation 2, Playstation 3 AMD Athlon 64 X2 [email protected], 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
#82
Biztos folyékony volt az egész föld, csak engem téveszt meg ez a megfogalmazás.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#81
Több száz méter volt olvadt, a mag több száz kilo méter mélyen van inkább.
Hogy ülepedet a pár száz méternél mélyebbre? Volt ottan egy szilárd rész, azon keresztül hogyan ülepedet? Vagy csak én feltételezem, hogy ha valaki azt irja több száz méter mélyen folyékony, akkor alatta szilárd dolog lehet ? (Vagy más folyékony dolog, lett volana alatta ?)
Hogy ülepedet a pár száz méternél mélyebbre? Volt ottan egy szilárd rész, azon keresztül hogyan ülepedet? Vagy csak én feltételezem, hogy ha valaki azt irja több száz méter mélyen folyékony, akkor alatta szilárd dolog lehet ? (Vagy más folyékony dolog, lett volana alatta ?)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#80
Hajótörést szenvedtek és elsüllyedtek...
Mit érdekel az minket, hogy mi van a Föld magjában? Egyrész valószínûleg soha az életben nem fogunk oda lejutni, másrészt ha meg mégis, akkor me a mag kibányászása a felszínre beláthatatlan következményekkel járna. Szerintem.
--------------------------
Jó, mondjuk a geológusoknak hasznos lehet.
Mit érdekel az minket, hogy mi van a Föld magjában? Egyrész valószínûleg soha az életben nem fogunk oda lejutni, másrészt ha meg mégis, akkor me a mag kibányászása a felszínre beláthatatlan következményekkel járna. Szerintem.
--------------------------
Jó, mondjuk a geológusoknak hasznos lehet.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#79
Ja a víz:
szerintem elég triviális, hogy a hidrogén, ami nagy mennyiségben volt jelen elégett az oxigénben, amibõl nem volt olyan sok.
És ott a víz.
szerintem elég triviális, hogy a hidrogén, ami nagy mennyiségben volt jelen elégett az oxigénben, amibõl nem volt olyan sok.
És ott a víz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#78
Nem biztos.
Sõt, biztosan nem.
Ugyanis mivel kezdetben csak hidrogén volt, ezért át kellett rajt mennie 😊
De nem a mi Napunkban, abban még be se indult, hanem szennyezõdés lehet egy korábbi csillagból.
Úgy már lehet 1/100. Meg azért azt is vedd figyelembe, hogy nem megy át a csillag összes anyaga a szén-nitrogén cikluson.
Sõt, biztosan nem.
Ugyanis mivel kezdetben csak hidrogén volt, ezért át kellett rajt mennie 😊
De nem a mi Napunkban, abban még be se indult, hanem szennyezõdés lehet egy korábbi csillagból.
Úgy már lehet 1/100. Meg azért azt is vedd figyelembe, hogy nem megy át a csillag összes anyaga a szén-nitrogén cikluson.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#77
Igen a szén fúziós termék, pont ez a lényeg, hogy a csillagokban a CNO ciklus 1/4 arányban eredményez ilyen izotópokat, a Földön pedig 1/100-od találunk. Ez nem kis eltérés. Tehát a Föld anyaga nem ment át CNO cikluson (amin pedig minden csillag átmegy)?!
Ezt nem csak így kilóra mérik, hogy hát termelõdött szén és akkor itt van.
Ezt nem csak így kilóra mérik, hogy hát termelõdött szén és akkor itt van.
#76
hát ezt beszoptad mert geofizikus😄
#75
Ha a felszinre hoznánk a föld magját, akkor attól belassulna a forgása. Többet lehetne ébren lenni és aludni is. Támogatom az ötletet!
#74
Gravitáció.
Mint ahogyan a vízben is leülepednek a nehezebb elemek, csak sokkal lassabb.
Mint ahogyan a vízben is leülepednek a nehezebb elemek, csak sokkal lassabb.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#73
Nem omlana össze. Akkor ott nem lenne gravitáció.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#72
Egy csillag a vasig tud belõle energiát termelni.
De vas feletti elemek is keletkezhetnek, csak nem fúzióval.
Hanem a fúzió miatt lértejövõ NAGYON sok neutron beépül a szomszédos elemek magjaiba, és így egyre nagyobb rendszámú elemek jönnek létre.
De vas feletti elemek is keletkezhetnek, csak nem fúzióval.
Hanem a fúzió miatt lértejövõ NAGYON sok neutron beépül a szomszédos elemek magjaiba, és így egyre nagyobb rendszámú elemek jönnek létre.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#71
Nem állítottam, hogy ne lenne más koncentrációja a Földön.
Csak azt mondtam, hogy azért van belõle sok, mert fúziós termék. (Nem úgy, mint a nehéz elemek, amik csak nagy neutronfluxus esetén jöhetnek létre, ami csak szupernovákban van)
Csak azt mondtam, hogy azért van belõle sok, mert fúziós termék. (Nem úgy, mint a nehéz elemek, amik csak nagy neutronfluxus esetén jöhetnek létre, ami csak szupernovákban van)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#70
egyszer
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#69
tegyük fel igaz
aztán majd jól szétbasszuk esztelen módon a Föld magját is geyszer
aztán majd jól szétbasszuk esztelen módon a Föld magját is geyszer
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#68
Az rendeben van, hogy ~0,0000238% térfogat arany nem olyan sok.
Az is rendben van, hogy supernova robanásban keletkezhetett, és Olvadt felszin elkapkodta õket.
"Bolygónk történetének hajnalán az elméletek szerint több száz méter mély folyékony kõzettenger borította a Földet. A földtörténet fejlõdése során ez a magma óceán kölcsönhatásba lépett a porból és gázokból kialakult kis objektumokkal, számos fontos elemet, többek között aranyat nyerve ki belõlük, melyek végül leülepedtek a Föld fémben gazdag magjában."
De, hogy kerültek olyan mélyre ?
Az is rendben van, hogy supernova robanásban keletkezhetett, és Olvadt felszin elkapkodta õket.
"Bolygónk történetének hajnalán az elméletek szerint több száz méter mély folyékony kõzettenger borította a Földet. A földtörténet fejlõdése során ez a magma óceán kölcsönhatásba lépett a porból és gázokból kialakult kis objektumokkal, számos fontos elemet, többek között aranyat nyerve ki belõlük, melyek végül leülepedtek a Föld fémben gazdag magjában."
De, hogy kerültek olyan mélyre ?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#67
1: Jól mondta, töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Gondolj egy szolenoidra. Mágneses tere pont mint egy rúdmágnesé, sima egyenáramú táplálás esetén villamos teret nem hoz létre, hacsak nem mozgatod.
2: Mágneses térben mozgó vezetõben feszültség indukálódik, ez bírja õket mozgásra.
2: Mágneses térben mozgó vezetõben feszültség indukálódik, ez bírja õket mozgásra.
#66
1: elektromágneses teret hoz létre
2: honnan áramlik hova? ha nincs potenciálkülönbség, akkor az jóisten sem bírja õket mozgásra 😊 ahogy egy tó sem kezd el folyni, csakúgy magától...
2: honnan áramlik hova? ha nincs potenciálkülönbség, akkor az jóisten sem bírja õket mozgásra 😊 ahogy egy tó sem kezd el folyni, csakúgy magától...
-- http://www.x-plane.hu
#65
Miért kellene, hogy az legyen???
Töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Az arany asszem a legjobb elemi (tehát nem ötvözet) vezetõ. a töltések (elektronok) királyul vándorolhatnak benne.
Töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Az arany asszem a legjobb elemi (tehát nem ötvözet) vezetõ. a töltések (elektronok) királyul vándorolhatnak benne.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#64
húúha, wow, baromi jó, sokra megyünk azzal a sok arannyal odalent :-/
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#63
Az is eszembe jutott még, hogy ha a Föld teljes vas-nikkel magját kibányásznánk, valamint tegyük fel, hogy a mag helyén maradt 800km sugarú lyuk nem omlana össze, akkor a mag anyagából 4km vastag tömör vas-nikkel réteget húzhatnánk a Föld köré. <#vigyor>
Tuti kis páncélzat meteorbecsapódás ellen. <#idiota>
Tuti kis páncélzat meteorbecsapódás ellen. <#idiota>
Oldal 1 / 3Következő →