112
  • babajaga
    #112
    " kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak"

    De nem azért mert gyógyító hatású a szervezetre hanem csak feltételezésből nemesfém volta miatt.
  • babajaga
    #111
    Az ezüstnitrát erősen baktériumölö hatású.Minden gyógyszer méreg.
  • blendeguz
    #110
    Szerintem gyémánt közepe van... :D
  • DanyyX
    #109
    Az arany diamágneses anyag.
  • DanyyX
    #108
    Az ezüst-nitrátot használják orvosi célokra is.

    Nemrég egy ismerősömnek a szájában lévő fekély szerű sebet ezüst-nitráttal marattak le!!! Tudtommal ez mérgező anyag, és a szájüregben való alkalmazása nem a legjobb dolog, de hazánk orvostudománya rendkívül fejlett...
  • dez
    #107
    Igen. (De egyébként nem atomi, hanem - megfelelően kicsi méretű - szemcsék alkotják a kolloid oldatot.)
  • Epikurosz
    #106
    Nézd, ha jól értettem az általam olvasottakból, az atomi Au és Ag okés, csak a ionjaik gázosak.
  • dez
    #105
    Egyébként az arisztoktatákat azért hívták kékvérűeknek, mert az elmaradhatatlan ezüst étkészlettől nem volt ritka az argyria legalábbis enyhébb formája. :)
  • dez
    #104
    A mikro-elemekből is méreg a túl sok, csak mások az arányok.
  • dez
    #103
    Hát, egyátalán nem biztos, hogy azt a máj és vese problémát az arany okozta - sokkal valószínűbb, hogy a gyógyszer egyéb alkotói.
    Az argyria nem igazi betegség, csak (enyhén kékes) bőrelszíneződés.
    Ha nem is életelixír, vannak jó hatásai az arany-kolloidnak (mint ahogy az ezüst-kolloidnak is).
  • Epikurosz
    #102
    Ön megnyerte az SG irodalmi versenyét.
  • feketeribizli
    #101
    A bolygónk kődarab és a Tiamaté, de a mag az arannyal is a Tiamaté, s igy az űrben lehet a meteort bányászni, s az ütközés igy kinek a szándéka? Csak a sárkányé, ki Isten?
  • Freeman42
    #100
    Na akkor szevasztok, mentem ásni :D
  • Epikurosz
    #99
    Bocs, lehet, hogy tévedtem, mert vannak:
    - makroelemek
    - mikroelemek
    - nyomelemek

    Az első kettőben nincs benne az Al és Hg (a Wiki szerint), de a 3. kategóriában állítólag igen.

    [URL=http://www.hazipatika.com/topics/vitaminabc/articles/Makro_es_mikroelemek?aid=20020828121053]"Néha viszont egészen meglepő, inkább mérgező tulajdonságaikról ismert elemeket is felfedezhetünk a listán: ki gondolná, hogy higanyra, kadmiumra, arzénra éppúgy szükségünk van, mint ólomra vagy éppen rézre. De nem kivételek a furcsaságok listáján a nemesfémek sem: az ezüst és az arany feltételezhetően szerepel bizonyos anyagcsere-folyamatokban."[/URL]
  • Epikurosz
    #98
    Ha arra nem is, de erre igen:
    "The human body does not absorb gold very well, thus compounds of gold are not normally very toxic. Liver and kidney damage has, however, been reported for up to 50% of arthritis patients treated with gold-containing drugs. Gold used in dentistry is widely regarded as the safest form of restorative material, as well as the most successful. As has recently been discovered, solutions containing special sugar-coated gold nano-particles can be used as toxin-indicators".

    Nem fogod elhinni, a kolloidális ezüsthöz hasonlóan (amelynek hosszantartó bevitele az emberi szervezetbe az argyrium nevű betegséget okozza) van kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak. Erről az angol Wikipédia ír bővebben itt.

    Egyébként meg tévedtél, sem az alumínium, sem a higany nem nyomelem.
  • dez
    #97
    Fogalmam sincs. :) Keress rá.
  • Epikurosz
    #96
    Mégis hová kellene az Al és a Hg?

    Mert a Fe a vörösvérsejtek közepén csücsül, a Zn kell a sperma előállításához, stb. de én soha nem hallottam, hogy Al vagy Ag vagy akár Au kellene a szervezet normális működéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rájuk szükség.

    Amúgy, nem volt véletlen az, hogy az ókorban az az arisztokrata volt a menő, akinek arany, de minimum ezüst étkészlete volt, mert a többiek - akik bronzot, rezet, ne adj isten ólmot használtak erre a célra - megnézhették utána magukat, és a gyerekeiket. Ónpoharak (Sn) is voltak bőven - igaz nem tudom, hogy állunk ezzel a fémmel...
  • dez
    #95
    Az alumínium bizony nyomelem. Egy nagyon-nagyon kis mennyiségre szüksége van a szervezetnek. (Állítólag a higanyból is szükség van valami iszonyú kis mennyiségre. Annál több már mérgező. Az amalgám tömésben sokkal több van, és az a kicsi, ami kioldódik, az is több a kelleténél.)
  • dez
    #94
    Hihi, annyira mérgező, hogy az arisztokráciához hozzátartozik az ezüst étkészlet. :)

    De persze egy bizonyos mennyiség v. töménység fölött kvázi minden mérgező.

    Pl. az ezüst-nitrát (tehát már egy vegyület) sokkal mérgezőbb, mint a sima ezüst (pontosabban itt jóval alacsonyabb a mérgezést okozó mennyiség[/nap]).
  • Epikurosz
    #93
    kicsit OFF

    Na, ja, de akkor miért engedélyezik a hatóságok a forgalmazását?

    Különben az ezüstnitrát klasszikus baktériumölő, víztisztító telepek is használnák, de túl drága, ezért helyette inkább alumínium-akármit alkalmaznak.

    Mostanában jött divatba a biológiai víztisztítás is, bár ez utóbbi tudtommal csak a szennyvizek tisztítására alkalmas, ivóvíz előállítására nem.

    Ajánlanék még figyelmedbe számos weboldalt, ahol az ún. kolloidális ezüstöt (colloidal silver) reklámozzák, mint gyógyszernek nem minősülő készítményt, persze jó sok pénzt is elkérnek érte.

    Nem tudom, hogy mennyiben többek ezek, mint ha az ember beleteszi a vízbe például a svájci Micropur(r) Ag+ (ezüst ion) tablettát (www.katadyn.ch)? (bár ez a vírusokat nem öli meg és a protozoákat sem, ahhor kombinálni kell klórral). Ennek a használati utasítása azt írja, hogy az egészségre nem ártalmas.
  • ge3lan
    #92
    Na én itt arról beszéltem, hogy a protonapból ahogy elkezdett kiáramlani az anyag, amiből később a bolygók keletkeztek, akkor amig gáz halmazállíoptú volt, a napszél sodorta kifelé, majd a hőmérséklet csökkenésével ami kondenzálódott azt nem tudta tovább sordorni. Így a vas, nikkel, földpátok, piroxének, széndús asványok meg akármi itt a belső bolygók taján leragadt, a víz és hasonlóak kisodródtak. Ezért változik a Naptól való távolsággal az égitestek összetétele. A víznek tehát nemitt van a helye elvileg, hanem messze, ahol hideg van.
  • ge3lan
    #91
    De, van CNO, kb 15 millio K alatt a pp ciklus, e fölött a CNO ciklus adja az energia nagy részét a fősorozati csillagokban a H-He fúzió során.
    A pp energiatermelési rátája a hőmérséklet 4-ik, a CNO rátája 20-ik hatványával nő, ezért nagy csillagokban a CNO domináns.
    Vörös óriás akkor lesz, amikor a magból elfogy a H, megáll a fúzió, de a maghéjban beindul és a csillag ismét sugárzási egyensúlyba kerül.
  • Caro
    #90
    A víz csak ~ 2500 C-ig stabil. Felette a H2+O2 a stabilis állapot.
    De mivel a Föld hűlt, és volt rajt sok oxigén, ezért jöhetett létre a víz.
    Mert a hidrogén adott volt. Csak az oxigén mennyiségétől és a hőmérséklettől függött, hogy lesz-e víz.
  • Caro
    #89
    Nem, pont hogy akkor lesz vörös óriás, amikor beindul a CNO ciklus.
    Legalábbis én így tudom.
  • ge3lan
    #88
    Jó, tudom miből van a víz. Ennyi erővel bárhol lehetne víz. Az nem válasz, hogy valahol azért van víz, mert H és O-ból jött létre. A Napban sincs víz, mert a körülmények nem megfelelőek.
    A Naprendszerben a belső bolygók közetekből állnak, olyan anyagokból amelyek már pár száz, ezer fokon kondenzálódtak. A víz, metán, ammónia stb anyagoknál ez a hőmérséklet alacsonyabb. Ezeket a Napszél addig sodorta kifelé, amíg a hőmérséklet le nem csökkent a kondenzációhoz. Ezért áll a Plútó meg a rengetek Kuiper-öv beli objektum ilyen anyagokból.
    Hogy került a Földre ennyi víz? Üstökösök nem hozhatták vissza, mert azokban más a H/D arány mint itt. A csillagokban alig van D, mert az ott elbomlik/felhasználódik, itt a Naprendszerben miért van 3 nagyságrenddel több?
  • ge3lan
    #87
    Ööö, elvesztettem a fonalat, mi nem biztos?
    A Napban működik a CNO, vagy nem tudom mire gondoltál. (a Nap hogy jött a képbe?) A legelső és legkisebb csillagokban nem, de ezeket több évtizede keresik és még egyet sem találtak eddig. Egyébként legkésőbb vörös óriás állapotig minden csillag eléri a CNO ciklust. Ilyenkor a csillag szinte teljesen konvektív is.
    A Napban ugyan olyan olyan a kémiai összetétel mint a többi I. populációs csillagban és a mi anyagunk itt a galaxis korongban kereltezett.

    Te hogy gondolod akkor, hogy van ez?
  • BiroAndras
    #86
    "No, de mi a helyzet az ezüsttel?"

    Úgy tudom, az is mérgező.
  • Epikurosz
    #85
    Egy érdekes felvetés:

    - Ha ólom jut a szervezetedbe => ólommérgezés
    - Ha Al-ot eszel, akkor valszeg valamilyen kóros leszel (Parkinson, Alzheimer?). Ezért nincsenek alumínium edények manapság.
    - Olyan, hogy cink, kobalt, réz, vas, króm meg egyenesen hasznos, adott mennyiségben.
    - Az aranysókat reuma gyógyítására használják helyileg, de protézist, fogpótlást is készítenek belőle, mert jól viseli a szervezet vegyi agresszióját. Platina dettó.

    - A higany is fém, nem is kell mondanom, hogy ebből egy cseppet sem jó bevinni a szervezetbe, bár régi fogászati amalgámokban bizony benne volt.

    - No, de mi a helyzet az ezüsttel? Azért kérdezem, mert turistaboltokban kapni olyan kis ezüst tablettákat, amellyel tisztítani lehet a vizet kirándulások alkalmával.
  • Csacsis
    #84
    Megyek veszek egy ásót!
  • Dzson
    #83
    A Földet hat nap alatt teremtették, olvassátok el abban a vastag könyvben... Méghogy évmilliárdok. Ez a Sátán munkája.
  • turul16
    #82
    Biztos folyékony volt az egész föld, csak engem téveszt meg ez a megfogalmazás.
  • turul16
    #81
    Több száz méter volt olvadt, a mag több száz kilo méter mélyen van inkább.
    Hogy ülepedet a pár száz méternél mélyebbre? Volt ottan egy szilárd rész, azon keresztül hogyan ülepedet? Vagy csak én feltételezem, hogy ha valaki azt irja több száz méter mélyen folyékony, akkor alatta szilárd dolog lehet ? (Vagy más folyékony dolog, lett volana alatta ?)
  • nearo
    #80
    Hajótörést szenvedtek és elsüllyedtek...
    Mit érdekel az minket, hogy mi van a Föld magjában? Egyrész valószínűleg soha az életben nem fogunk oda lejutni, másrészt ha meg mégis, akkor me a mag kibányászása a felszínre beláthatatlan következményekkel járna. Szerintem.
    --------------------------
    Jó, mondjuk a geológusoknak hasznos lehet.
  • Caro
    #79
    Ja a víz:
    szerintem elég triviális, hogy a hidrogén, ami nagy mennyiségben volt jelen elégett az oxigénben, amiből nem volt olyan sok.
    És ott a víz.
  • Caro
    #78
    Nem biztos.
    Sőt, biztosan nem.
    Ugyanis mivel kezdetben csak hidrogén volt, ezért át kellett rajt mennie :)
    De nem a mi Napunkban, abban még be se indult, hanem szennyeződés lehet egy korábbi csillagból.
    Úgy már lehet 1/100. Meg azért azt is vedd figyelembe, hogy nem megy át a csillag összes anyaga a szén-nitrogén cikluson.
  • ge3lan
    #77
    Igen a szén fúziós termék, pont ez a lényeg, hogy a csillagokban a CNO ciklus 1/4 arányban eredményez ilyen izotópokat, a Földön pedig 1/100-od találunk. Ez nem kis eltérés. Tehát a Föld anyaga nem ment át CNO cikluson (amin pedig minden csillag átmegy)?!
    Ezt nem csak így kilóra mérik, hogy hát termelődött szén és akkor itt van.
  • kbupdate
    #76
    hát ezt beszoptad mert geofizikus:D
  • Gabest
    #75
    Ha a felszinre hoznánk a föld magját, akkor attól belassulna a forgása. Többet lehetne ébren lenni és aludni is. Támogatom az ötletet!
  • Caro
    #74
    Gravitáció.
    Mint ahogyan a vízben is leülepednek a nehezebb elemek, csak sokkal lassabb.
  • Caro
    #73
    Nem omlana össze. Akkor ott nem lenne gravitáció.