78
-
#38
Szerintem bolygó lehetne az az égitest, ami egy nap (csillag) körül kering mérettől függetlenül, valamint holdnak minősülne az, ami egy bolygó vagy más égitest körül kering. Namost, egy bizonyos mérethatárral el lehetne dönteni, hogy az adott bolygót kisbolygónak (aszteroida) nevezzük vagy standard bolygónak. A standard számítana. Természetesen a holdnak is lenne egy alsó mértehatára, így egy gyűrű nem lenne "holdöv". De egy bolygó körül keringő nagyobb aszteroida már lehetne hold, tulajdonképpen a Phobos Mars hold is ilyen. -
Zsoldos #37 Hasznalhatnank az eredeti ógörög definiciót. Szabálytalan, nehezen kiszámítható mozgásokat végző égi jelenségek :) Bevezethetnénk újra a szférákat is..
Miért a Plútó a mérethatár? Azért meg régóta ismerjük és bolygónak hittük? Miért nem a Merkur? Azt sokkal régebbóta hittük legkisebb bolygónknak..
Ha meg a legfrisebb felfedezett bolygószerűségből indulunk ki, akkor máris nem a Plútó a viszonyítási alap, hanem mondjuk az UB313.
Arra akarok kilyukadni, hogy Plútóval kizárólag azért kivételezel, mert nem akarsz változtatni a státuszán, hogy ne kelljen újraírni a tankönyveket. Miközben az egyéb változtatásaid sokkal többet változtatnak:
- gázóriás ( nincs felszíne, de közp. csill. körül kering) jónéhány bolygónk átmenne gázóriás státuszba. Csak mert a startrekben mindig szilárdak a bolygók..
- kisbolygó(Föld átmérő felétől/ Plutó átmérő től ) Merkúr is kiesett.. -
HUmanEmber41st #36 Miért a Plutó lenne a mérethatár??
Éppen azért, mert régóta ismerjük.
Van a Plu.-nál nagyobb mértű holdja is a Jupiternek nem is egy..
Akkor meg legyen a Mars az alsó mérethatár.
Vagy a Föld átmérőjének a fele. Az alatti ojjektum ha a Központi csillag körül kering, legyen kisbolygó.
Mert a keringési pálya, az átmérő, a felszíne ( ha van)jellemzik elsősorban a naprendszerben levő testeket elsősorban.
És így lenne 3 féle bolygó:
-gázóriás ( nincs felszíne, de közp. csill. körül kering)
-bolygó
-kisbolygó ( Föld átmérő felétől/ Plutó átmérő től kisebb)
És akkor mindenki jól jár... -
Smithy87 #35 Gázóriásnak nevezzük azt ami gázból van és óriási. 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#34
A Plutó miért választóvonal? Mert azt már 100 éve ismerjük, és a jelenlegi rendszerben bolygónak tartjuk?
A meghatározás lényege pont az, hogy nincs a besorolásra hatása annak, hogy miből van, vagy milyen a felszíne. A gázóriás is bolygó, a szilárd felszínű kisbolygó is bolygó. Az ilyen meghatározások a bolygó adott típusát határozzák meg, nem pedig magát a bolygó besorolást, mivel most erről megy a vita. Az eddig sose volt megkérdőjelezve, hogy mit nevezünk gázóriásnak... -
waterman #33 "Vagy legyen bolygó az, amit lakhatóvá lehet tenni :)" - azok az 'm'-tipusú bolygók:) Star-trek rulZ:) -
HUmanEmber41st #32 Ha meghozhatnék 1-2 döntést, jobb lenne az élet biztosan :) :)
Akkor csak egy bizonyos mérethatár ( < Pluto < )lenne a választóvonal.
Ha a többi kritériumnak megfelel beszélhetünk kisbolygóról és az felett bolygóról ( ha van szilárd felszíne). A szilárd felszín nélkülieket úgyis gázóriásnak nevezik ( amennyiben nincs saját fénye).
Így a Plútó és a többi Kupier beli "ojjektum" kisbolygó minősítést kapna.. Amik pedig szabálytalan alakúak, azoknál maradna aszteroida elnevezés. -
#31
Ezzel a gázbolygókat azonnal ki is zárnák a bolygók listájából. -
#30
Annyira azért nem vagyok hülye :)
De épp ezaz, hogy 'kő' meg 'gáz'. Úgy gondoltam az összetételbeli meghatározást, hogy 'vagy'-ok is lennének benne különböző típusú bolygókra.
Vagy legyen bolygó az, amit lakhatóvá lehet tenni :) -
#29
Szerintem az a legfontosabb ,hogy a kuiper öv objektumai ne tartozzanak a bolygó definíciójába,de mivel ott vannak nagyobb,hasonló objektumok mint a plútó ezért nehéz olyat megfogalmazni,amibe beletartozik a plútó és azok nem,hacsak nem vesszük egyetlen kivételnek a plútót ,hogy ne kelljen átírni a könyveket...
A másik lehetőség ,hogy a definícióban a feltételeket vagy kapcsolattal látjuk el.
Pl:közel gömb alakú és(x tömegű vagy y távolságra kering a naptól)
Természetesen sokkal bonyorultabb feltételt is meg lehet fogalmazni,de sokat segitene,ha ismernénk más bolygórendszereket,ami elég változatos.
De a bolygón belül is megalkothatunk ujabb definiciókat,és egy jelzőt elérakva utalnánk másságára pl:kóborbolygó....
Szóval elég sokáig lehet ezt bonyorítani,nem olyan egyszerű.Gondolom nem szeretnék mégegyszer átfogalmazni,mikor már olyan csillagászati megfigyelőberendezéseket építünk,amik más bolygórendszereket pásztáznak.Éppen ezért kellő körültekintéssel kell eljárni. -
Zsoldos #28 Ha mar ilyen egyszeruen egy huszarvagassal megoldottad a magzatgyilok problemajat, esetleg ki lehetne talalni meg egy hatart arra vonatkozoan, mennyi idos lehet a magzat, mikor megtortenik. Gondolom 8 es fel honaposan kivegezni mar nem tul etikus.. Az idealis hatar valahol 3 honap 2 het es 4 nap korul van. Akkor meg ugyis csak kicsiket tud rugni es nem tul nagy pszihikai stressz a hianya. Ja es kevesbe kapalozik es harcol az eleteert az ultrahangos felvetelen, mig elkezdik elevenen darabokra daralni nem-e?
(esetleg radferne, hogy megnezz egy ilyen videot..)
Ne erts felre, nincs hatarozott allasfoglalasom az ugyben, nem vagyok aktivista sem. De nem is mernem kijelenteni, hogy donteni tudok vagy akar merek az ugyben.
Talan kicsit offnak tunhet ez itt, azert hoztam ezt a hasonlatot, mert egy tipikusan olyan tema amit nem egy embernek kell meghoznia, plane nem otthon a szekjeben okoskodva. Ok egy bolygodefinicio azert kicsit mas teszta, de egy benan megvalasztott definicio kesobb sokak munkajat nehezitheti meg, akik nap mint nap hasznaljak. A lenyeg, hogy tovabb lassunk az orrunknal. -
echo #27 Hát igen, végül is jó a hasonlat mert itt is a részletekben van az ördög: ponosan meddig dönthet az a anya, mert a szülés előtt egy percel nyilván nem. A bolygóknál is az lesz a szívás, hogy úgy tűnik önkényesen kell bevezetni határvonalakat. Szerintem egyébként csak a tömegnél kellene maradni(vagy átmérő esetleg) és max hozzáfűzni, hogy ettől függetlenül vannak érdekes és kevésbé érdekes bolygók, és ilyen alapon nem rakjuk bele az összeset a tankönyvekbe. Csak akkor van a baj, hogy ha valaki megkérdezi, hogy mégis mi az egzakt kritériuma az 'érdekesnek' :) -
#26
Az abortusz kérdést én fél perc alatt is eldönteném.
Mindenkinek saját joga az abortusz (18.év feletti kor és épelméjűség feltétel), csak a nő dönt. Viszont ha a pasi nem akarja a gyereket a nő meg igen, akkor csak a nőé marad; gyerektartás az bonyolultabb.
A zegyház meg elmehet a búsba. -
#25
"szinte".. Itt pontos definíciót akarnak meghatározni.
Távoli csillagok (amik körül bolygókat feltételezünk) forgástengelyét felállítani, hm elég nehéz. -
#24
LOL
Más naprendszerekkel mi van?
Mi az h gömb alakú?! :DD -
juzosch #23 Akkor vagy a kő, vagy a gázbolygók tuti kiesnének. -
#22
Lehet h hülye ötlet, de nem lehetne az alapvető meghatározó az összetétel? Persze a méret és pálya mellett
A csillagok is nagyrészt emiatt csillagok. Az összetételük összefügg azzal, hogy világítanak.
Ugyanígy egy bolygót is meg lehetne határozni, hogy ez-meg-az-vagy-amaz-kell-hozzá-ennyi-meg-ennyi-százalékban-és-akkor-lehet-bolygó.
Mongyuk a nagykoponyák biztos belevesznek mindenfélét.
Majd szeptemberben meglesz a "Bolygó Receptje, avagy mi kell ahhoz, hogy egy égitest bolygó legyen".
-
#21
plutó nem metszi a neptunusz pályáját, csak 2d-ben felülnézeti ábránál úgy tűnik, de amúgy nem így van a plutó pályájának 17 fokos dőlése miatt. -
Zsoldos #20 Jo hogy ennyi eszed van, meg szerencse, hogy nem te hozod ezeket a donteseket :)
Enis mindjart hozok egy 2 perces dontest hasrautesszeruen mondjuk az abortuszrol, amin 100 eve "vakarodznak" a hulyek.. -
csimmasz #19 Ki kell nevezni valakit aki majd eldönti! 
A nagy fehér varázslo mondani bolygó!Juhéj!!!
-
#18
Néhány elgondolkoztató dolog azért:
-Működik-e a meghatározás többcsillagos rendszerekben?
-Mi van akkor, ha egy nagyobb csillag körül egy másik, kisebb csillag kering, és az égitest e második, kisebb csillag körül kering?
-Mi van, ha nagy méretű sziklás test (mint pl. a Föld vagy a Mars), de szabálytalan alakú (mondjuk egy kozmikus ütközés maradványa)?
-Mi van, ha egy bolygópárról van szó (két nagy méretű égitest egymás körül is kering)?
-Mi van, ha nem stabil a pályája?
Csak pár felmerült ötlet... -
HUmanEmber41st #17 Milyen legyen 1 "rendes" bolygó?
Keringjen az ekliptika síkjában + - 10-20 fok eltéréssel, legyen nagyobb, mint a Plútó, ne keringjen más szilárd égitest csak a Nap ( vagy központi csillag) körül. ( A Plutó metszi két helyen is az Uránusz pályáját, mintha a holdja lett volna)
Ezt most kb 2 perc alatt írtam. Mit kell ezen éveket vakaródzni??
Meg lehet adni a pontos számokat, és kész.. -
#15
A nap egyenlítője nemnagyon tér el az ekliptika síkjától nem? Valószínű hogy más naprendszerben is a csillag egyenlítői ezen a síkja közelében alakultak ki a bolygók(mert feltehetően ugyanabból a porfelhőből alakulnak ki, és ez a porfelhő valószínűleg egy koronggként terült szét egy síkban). A naprendszerben is a 8 bolygó is nagyjából ugyanabban a síkban kering a nap körül, kivéve a plutó. És a 8 bolygó pályájának legtávolabbi és legközelebbi pontja elég közel állnak egymáshoz(mondjuk a merkúr pályája kicsit nyújtottabb). -
#14
Az ekliptika síkja szinte megeggyezik a központi csillag (vagy többcsillagos rendszer esetén tömegközéppont) forgástengelyével.. a gravitációnak van egy fajta csavaró hatása is,minnél gyorsabban forog egy minnél nagyobb tömegű test annál jobban igyekszik a befelé zuhanó test a forgási sík felé (az esés mellett persze=) Pl az Uránusz is (javítsatok ki ha erre rosszul emléxem) 97°55°es szögben forog az ekliptika síkjára, és a gyűrűi is uebebn a szögben,az eggyenlítője fölött alakultak ki.
Csak azt tudom elképzelni hogy ennek a hatásnak az érvényesüléséhez idő kell, ezért keringenek még részegen azok az óriásbolygók
-
Thrawn #13 Egy másik csillagnál hogy definiálod az ekliptikát? Mert hogy az mifelénk a Föld keringési síkja. Ott mihez rögzítenéd? Miért zárnád ki az excentrikus bályán mozgó égitesteket. Az eddig felfedezett exobolygók jó része ki is esne a rostádon. -
#12
Na amugy naon jó ötlet, és sztem 8 bolygója lessz a naprendszernek. Amugy sztem ami a merkurnál kisebb az nem lehet bolygó.
-
#11
Már most is ismerünk más csillagok körül keringő óriásbolygókat... -
#10
Gondolom előjönnek egy ilyesmivel, hogy: minden, csillag körül keringő, az ekliptika síkjára max mondjuk +-5 fokos dőlésszögű pályán, 10%-nál kisebb elliptikussággal keringő, gömb alakú ojjektum. Na valami hasonlóval :) -
Déta #9 Bolygó minden olyan ízé, ami nagy és kerek és ott fönn van és ha a szemedbe megy, fáj. 
-
runner78 #8 Csak itt müködik, majd ha utazunk mindenhova ujra kell alkotni egy jobb definiciót.
Majd olyan 3000 körül...
-
#7
és ezt a bolygó definíciót hogy teszed át mondjuk egy másik galaxis egyik naprendszerére? :) Akkor ott hogy definiálnád a bolygókat? :) -
Szefmester #6 nem rossz 5let... :P -
runner78 #5 Van haszna azért. Tényleg kell egy megállapodás.
A Plutóra már ráragadt a bolygó elnevezés, és az emberiség sokszor megy ugy az idöben előre, hogy ilyen kis "tévedések" nem lesznek már kijavitva a berögzödés miatt.
Nekem egyszerü bolygó definicióm lenne:
Bolygó minden olyan égitest (itt a naprendszerünkben), ami a nap körül kering, gömb alakú, és idöszámitásunk szerint 2000 elött fedezték fel.
Igy megmaradna a 9 bolygó, több se lenne, könyveket se kell átirni... -
#4
ha jobban belegondolunk ez is olyan nagy értelmetlenség, mint amikor az angolok kiszámolták hogy mekkora sebességgel végzi a nagydolgát a pingvin. vagyis gyakorlati haszna nincs... -
#3
nah erre kiváncsi vagyok mit hoznak össze. Biztos rengeteg paramétere lesz és nagyon sok dologtól függ, de azért az kissé dúrva hogy csak az előterjesztést 1 évig csinálták. Biztos nagyon keményen melóztak végig.. :) -
Kaziking #2 vagy hogy csak a föld az -
Blacktom #1 A végére kitalálják azt is, hogy a Föld se bolygó