SG.hu·

Elérhetők a nulla energiájú házak

Hamarosan mintegy 40-42 millió forintból kihozható lesz egy energia és fűtés szempontjából önellátó, úgynevezett nulla energiaigényű ház.

Két évvel ezelőtt már megépített egy ilyen házat a texasi Anderson Sargent Custom Builder. A 280 négyzetméteren terpeszkedő építményt 1 millió dollár körül kínálták akkoriban, így nem csoda, ha az emberek tudatában mint megfizethetetlen tétel éktelenkedik az önfenntartó ház.

Ezt a "tévképzetet" kívánta eloszlatni a szintén amerikai Ideal Homes, amely az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala által kiírt Building America program keretein belül egy jóval alacsonyabb árfekvésű ingatlannal állt elő, annak ellenére, hogy ebben a házban is a legkorszerűbb technikák és az energiahatékony építkezés dominálnak. Itt csupán az alapterület kisebb, bár a 150 négyzetméter még így is viszonylag tágasnak mondható.


Előlről semmi különös, egy átlagos amerikai típusú ház

Az Ideal Homes a Nemzeti Megújítható Energiák Laboratóriuma (NREL) által kifejlesztett számítógépes szimulációkkal tesztelte projektjét, illetve végezte el a szükséges módosításokat, hogy konstrukciójuk éves szinten valóban ugyanannyi energiát termeljen, mint amennyit el is fogyaszt.

A világítást hosszú élettartamú kompakt fénycsövekkel oldották meg, az üvegszálas szigetelők helyett pedig cellulóz szigetelést alkalmaztak. Emellett a házat vinil bevonatú ablakokkal, jól szigetelt csővezetékkel és hővisszaverő panelekkel látták el, utóbbi a tető zsindelye alatt kapott helyet. Az igazi csúcstechnikát azonban a nulla közeliről a nullára való csökkentéshez kellett felvonultatni.


Hátulról már gyanítható, hogy energiahatékony működésre tervezték

A hagyományos légkondicionáló és kazán szerepét egy mélyen a földbe ágyazott hőpumpa és az ehhez kapcsolódó, az egész házat behálózó csővezeték látja el. A rendszer a föld egyenletes hőjét használja ki, ebben a mélységben ugyanis a hőmérséklet télen-nyáron állandó, nagyjából 15 Celsius fokos marad. A megoldás egy fűtőrendszerrel összekapcsolva hűti vagy fűti a házat, és a kiinduló 15 foknak köszönhetően nem kell túl nagy erőfeszítéseket tenni, hogy elérje a minden évszakban kellemesnek mondható 20-23 Celsius körüli hőmérsékletet. A másik újdonság egy tartály nélküli vízmelegítő, ami csak annyi vizet melegít a kívánt szintre, amennyit azonnal elfogyaszt a háztartás.

Mivel nulla energiájú házról beszélünk, ezért nem csupán az energiafelhasználás csökkentését, hanem magának az energiának a megtermelését is meg kellett oldaniuk a tervezőknek. Ennek érdekében a már klasszikus módszert, a tetőre szerelhető nappaneleket alkalmazták. A déli oldalon elhelyezett panelek évente megközelítőleg 6000 kilowatt óra elektromosságot termelnek.


Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra. Nyáron azonban a szükségesnél több energia előállítására képes, amit visszaáramoltatva a hálózatba jóváírást kaphat az elektromos művektől, így az év végén a számlák elvileg átlagban nullára futnak ki.

Mindezt a 2005 szeptemberében megépült prototípus az NREL felmérései szerint képes is volt tartani. Az Ideal Home jelenleg csak bérbe adja otthonait, fenntartva a jogot a házak teljesítményének tanulmányozására, hogy az adott területeken akár a mostaninál is hatékonyabbá tegyék a technikát, mielőtt megkezdenék termékük piaci értékesítését.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© babajaga2008. 03. 07.. 21:56||#107
"A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy idõgéphez."

Én pontosan tudom. Semennyi. Magvalósíthatatlan dolog nem fogyaszt energiát.
© babajaga2008. 03. 07.. 19:47||#106
"A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékû fogyasztásingadozásokra"

Hogyne ahogy Pityú elképzeli. Azért volt a nagy Amerikai áramszünet ugye?
© digital2008. 03. 06.. 15:37||#105
Ne beszélj már ökörséget. A legjobb klímája, hõ és hang szigetelése a jó vastag vályog falnak van. (legyen az vert vagy vályog-tégla)
Jó beton alapon megépített vályogfal iszonyat kemény több száz évig, új öko házak is ebbõl épülnek. Téglánál még a rönkfaházak is sokkal jobbak, szigetelés és élettani szempontból egyaránt. Tégla=beton panel. Csak az elõbbibe a szöget könnyebben bevered, és kisebb a teherbírása.
© Csaba422007. 04. 10.. 19:21||#104
Az is vagy, mivel én laktam vályogsz*rban, és pont az volt az, ami télen fagyasztó volt, nyáron döglesztõ. Most téglalakásban vagyunk, és kíváló a levegõ télen-nyáron. A szöveged egyes részeirõl pedig illemtanárok vitatkozhatnának<#banplz>
© imika2006. 06. 07.. 21:03||#103
Okosságokat mondasz kedves barátom. Immáron inkább az emberi aspektusokról beszélnék.
Az energia felesleg az éjszakai áram tekintetében nálunk is elfüstölhetõ szar villanykályhákkal meg drágán üzemelõ villanybojlerekkel. Ez még ilyen szocreál nyûg, Ki a picsa használ el 180 l 80 fokos vizet naponta. Nincs ez egy kicsit túlméretezve.
Ha jól tévedek amikor szarásig van enerdzsi a nagyfogysztók is megszívják a rendszert. Leállás az amcsiknál az olaszoknál nem is a fölös kapacitások miatt van/volt hanem a nyári rohadt légkondizás miatt ami egy téli fûtésszámlával ér fel. És pont ekkor nincs szél.
Eddig én is téglalakásban laktunk, nyáron a tökömön is víz csurgott ventillátor meg minden tudjátok.
Most lecseréltük egy vályogra. 20 fok télen nyáron. Nyáron is fel kell öltözni odabent nehoggy megfázz, mellesleg nem érzed azt szar vasszagú légkondi huzatot. Micsinált anyám? Jól leparasztozott, hogy miért ilyen házat vettünk? Hozzáteszem a kégli fullos, elsõre meg nem mondod hogy mibõl van. Nem tiplizel hanem szöget versz a falba jujjujj!!
MÁs Mi emberek világitunk mint a barmok. Ilyen csillár, ilyen spot apám izéje. A burzsujja még este is világítja az udvart. Félre ne "ércsetek" nem vagyok sóher meg koldus se de az értelmetlen pazarlást qrvára utálom. A konyhánk olyan sötét volt, hogy nappal is villanyt kellett gyújtani. A szomszédok nem értették, hogy miért akarunk földig érõ üvegtéglát ütni a falon(mellesleg a kõmûves se). Azért vazze mert minek világítsunk ha a nap ingyen van? És most nem is a gazdaságosságról beszélnék (mert a droid fél napig csákányozta a falat 5000-ért 1 tégla meg vagy 800 péz+ burkoló, mondhatnók ezért sokat lehet világítani by imik@) hanem inkább az elvrõl. Ez nem 0 energiájú ház, hanem tudatosan élt és alakított kégli amelynek ars poeticája a természetesség. Ezen nem mûanyag nyílászárók vannak hanem fa (lehet hogy 10% roszabb hõszigetelõ de ezekbõl már van 100 éve ami mûködik a mûanyagaból???) és nem lindab hanem rendes cserép (mert 2000 évig nem sikerült csak egy marketingesnek elhitetni hogy ez valami nagy áttörés, amcsiknál meg bontja a hurrikán mint a konzervet...)
Plazmát, hidrogént, észt és környezettudatosságot az embereknek !!! Aztán jöhet a szinkronizálás (technikai probl ld. lentebb)
<#banplz>
© BiroAndras2006. 06. 07.. 20:52||#102
"Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövõ(be)"bõl jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat"

Nem, mert nekik opnt hogy teljesítmény kellett, nem energia. Legalábbis ezt mondták a filmben. A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy idõgéphez.
© imika2006. 06. 07.. 20:39||#101
Szevasztok energetikusok.
Megvallom évente 1x írok fórumba, de az elégedettséggel tölt el hogy gondolataimat visszaidézik elemzik a résztvevõk.
Sajna mint mondtam inkább forgógépekkel foglalkozom így a villámhoz nem nagyon értek.
De egy fórumon a következõt olvastam:


,,A zivatarfelhõben lévõ töltésgóc feszültsége - a mérések szerint - 100 millió volt nagyságrendû. Egy átlagos villám energiája - 10 coulomb töltéssel számolva - kereken 140 kilowattóra, amely egy lakás egyhavi szerény fogyasztásának felel meg. Országosan körülbelül kétszázezer villámcsapással számolhatunk egy évben, ezek energiája összesen 28 millió kilowattóra, az ország évi villamosenergiafogyasztásának körülbelül 0,1 százaléka. Ez nem is olyan kevés. Hasznosítására azonban nincs lehetõség; ehhez olyan százszázalékos hatásfokú berendezésre volna szükség, amely az egész országot beborítja valamilyen felfogóhálóval."
> (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9625/06.html)

,,Mekkora áram folyik a villámláskor?"

,,20000 A áram. 20-100 mA között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Egy villám energiája 3 hónapon keresztül mûködtethetne egy 100 W-os izzót."
> (http://www.szamitogep.hu/show/read.php?id=11579)

Egyébként a villámos sztorit elsõsorban a gázolaj energiasûrûségére vonatkoztattam.
A villám effajta megközelítését a villámvédelem tantárgy elsõ órájának elsõ percében "oktassák"... Némelyek egy vödört míg mások 1 hordót mondanak.

Ezt a qoulombost szart már nem tudom mer régen jártam iskolába de ha villamos munkaként számoljuk P=UxIxt. Persze a t-t órába a wttot meg kwra kell konvertrálni.
Mazochisták számoljanak utána.
© Tiberius B2006. 06. 07.. 07:13||#100
Ez az igazi! Na látod én is elszúrtam:-(
De a példa szempontjából elég a mozgási is, mert az olajból/benzinbõl azt nyernéd ki. Na de gondolom, mikor vki azt mondja nagyobb E van egy hordóban, mint egy villámban, akkor a kinyerhetõ E-t kell számolni, tehát, mint mondották, a fûtõértéket.
© laszilo2006. 06. 07.. 00:48||#99
Sziasztok!
„...fúj szél mindenki visszatölteni akar,.... ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
… az jelen energatikai rendszer még néhány erõmûnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.”

Ezek valós problémák, de potenciálisan éppen erõsíthetik az energiarendszert, csak a megfelelõ vezérlési struktúrákat kell kialakítani.

A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékû fogyasztásingadozásokra, tehát az ugyanilyen mértékû erõmûvi energiabevitel követelményre is (az energiamegmaradás tv. okán).

Egy bizonyos határig technikailag semmilyen gondot nem kell, hogy okozzon a teljes forgalom reménybeli 10-20 százalékát kitevõ bizonytalan szélerõmûvi kapacitás sem.
Annál is inkább, mert egyszerre nem áll le egész Európában a szél, és mi ugye rajta vagyunk, másrészt más erõmûvek is kiesnek tervezetten, vagy anélkül, sokszoros kapacitással. Pl.: az üzemzavar miatt hónapokig állt Paks egy blokkja 440MW, nem dõlt össze a világ. Mikor lesz ennyi szélerõmûvi kapacitásunk?
Más dolog a vezérelhetõ mikroerõmûvek kérdése, ahol ha megoldják a mostani nagyerõmûveknél már mûködõ központi szabályozás lehetõségét, akkor egy „elusztíthatatlan” hálózat hozható létre, ráadásul itt a saját igény ciklusai általában egybeesnek a hálózatigény ciklusokkal, tehát központi vezérlés nélkül is elég jól harmonizálnak.
Az üzemelési, szerzõdési struktúrák miatt valóban bármilyen külsõ energiaforrás... bármilyen... a rendszer fiskális mûködését veszélyezteti, ennek átalakítása pedig bizonytalan pénzügyi helyzetet teremthet a nagyerõmûvek számára.
Érthetõ tehát a berzenkedés.
© Epikurosz2006. 06. 06.. 22:18||#98
"Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapásban rejlõ energia csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk (33,6 megajoule). "

Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövõ(be)"bõl jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat (petróleumot, ugyanis az már volt az 1800-as évek végén) és Michael Fox-szal vígan repkedhettek volna térben és idõben. :-)

Különben nagyon köszi a profi válaszért.