Europa Universalis 3

lehet a következõ kieg az indiánokkal fog foglalkozni 😛

Persze, hogy nem lehet õket egy kaptafára venni. Nézd meg azt a linket, amit bekopiztam. Például az irokézek: irokézek

Maradjunk az eredeti dilemmánál. Egy olyan társaság, amely sikeresen megkaparintja - a huronoktól - és kézben tartja a prémkereskedelmet, nehezen hihetõ, hogy ne legyen valamilyen rálátása a környékre. És a játékban az irokézeknek és a huronoknak még a Nagy Tavak területe is fehér folt...

Nem, nem véletlenül, hanem gondolom ragaszkodtak valamilyen "mintához", ami segítette õket a túlélésben. Pl.: a bölénycsordák vándorlása, amik ételt, ruhát, és sátrakat adtak nekik. (#8365, te is írtad)

Mellesleg azt se szabad elfelejteni, hogy nem lehet egy kalap alá venni az összes törzset. Attól, hogy az összes "indián", más kultúráik, vallásaik is voltak, meg persze nem is volt mindegyik teljesen nomád.

Te mondtad, hogy mentek a bölények után 😛

Ezt honnan veszed? Szerinted csak véletlenül bekalandozták mondjuk az öt tó környékét? Mondjuk elindultak, hogy majd csak kilyukadnak valahol? Kempingeztek? Ez te se gondolod komolyan!

talán mert ott nem volt konkrét úticél, és nem készítettek pontos feljegyzéseket, hogy éppen hol voltak és hogyan jutottak el oda?

Mondtam, hogy a sarkcsillag nem ér, a többi primitív eszköz használatáról pedig késhegyig menõ vitát folytatnak a szakértõk. De az tény, hogy a vikingek egész jól elnavigáltak velük.

De még egyszer mondom: ha a vikingekrõl magas fokú tengerészeti ismereteket feltételezünk, akkor miért nem gondoljuk ugyanúgy az Észak-amerikai indiánokról is, hogy egész jól elboldogultak a maguk földjén? :-)

link1
link2
link3
link4
link5
link6

kellemes olvasást

Nem én lovagoltam a térképeken, de azért egy viking navigációs "mûszert" szívesen megnéznék! :-) És a sarkcsillag nem ér! :-)

Most nézegettem ezt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Indi%C3%A1nok

Vannak benne érdekes dolgok...

(anno) navigálni nem térképpel szoktak, hanem útinaplókkal és mûszerekkel.

(Fõleg akkor, ha az ominózus indián a Sziklás-hegység vagy a Mississippi mellett sátorozik éppen <#nevetes1>)

OK 😊

Ha annyiban meg tudunk állapodni, hogy egy észak-amerikai indián a Sziklás hegységig, vagy legalább a Missisippiig annyira azért tisztában volt a dolgokkal, mint mondjuk egy tiroli polgár Moszkvát vagy Novgorodot vagy mondjuk Kazanyt illetõen, az nekem már elfogadható. :-)

Okés, meggyõztél! <#eljen> Abszolút hihetõ - az indiánok sem véletlenül laktak sátrakban, hiszen sokat vándoroltak.

Akkor csak a letelepedett népekre lehet igaz az, hogy csak a környezetüket ismerték. De a letelepedés, földmûvelés, gyarapodás stb. miatt elkezdtek technikailag fejlõdni, terjeszkedni, infókat gyûjteni, tehát õk is egyre több ismeretet szerezhettek a világról. Ez nyilván az európai népekre vonatkozik.

Ezek alapján mondjuk egy észak-amerikai indián törzs tényleg ismerhetné Észak-Amerikát.

Figyu, azt tudtad, hogy vannak olyan népcsoportok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak egy évben? Ilyen volt az életmódjuk. Mivel ezt minden évben végigjárták, elég részletesen ismerték és átadták, hidd el. Például ezért nem tudnak mit kezdeni Afrikában a mesterséges határokkal. Dél-Afrikában az esõerdõ és a Jóreménység foka között területet a zuluk uralták. Kivéve a Kalahárit, amit meg a busmanok.

Az Észak-amerikai indiánok egy része ugyanígy követte a bölényeket ezer kilométereken át, majd téli szállásra vonult. A nagy síkság nem olyan nehéz terület... Mások meg az erdõkben prémvadásztak. De voltak letelepedett kultúrák is Észak-Amerika déli részén, aki meg döntõen növénytermesztésbõl éltek. Én nem azt mondom, hogy mindezt rakják bele a játékba, de indokolatlannak érzem, hogy a cserokik nem ismerik a huronokat. Ugyanis ez nem így volt. Akármit mondhatsz, ez tény. Ismerték.

Még egyszer mondom: a manhattani "CoT" tény. Mûködött. És a törzsek pontosan tudták, hogy mi folyik a területen a Sziklás hegységig. Anélkül el sem indulhattak volna, ha nem tudják, hogy éppen ki kivel van.

Sokkal többet tudtak egymásról a primitív népek, mint azt gondolnád. Európában a Selyemút mellett a egy észak-déli kereskedelmi útvonal is létezett, a borostyánút. Ez több 10 ezer éves. Ugyanis kõkori kultúrákban is találták nyomát a létezésének. Tehát találtak Észak-európai borostyánt délen. Szóval a tények makacs dolgok...

Ja, és a busmanok sem ismerhették a Szaharától a Jóreménység fokáig terjedõ területet, ami szintén kb. USA méretû. Ismerték a szomszédos részeket, meg talán ahol ötven vagy száz éve voltak. Ahol kétszáz, pláne ezer éve, azt biztos nem jegyezték meg, nem örökölték tovább részletesen, mert nem voltak írásos emlékeik és ezzel összefüggésben térképeik. Futni jól tudtak és nagy távot megtettek egy nap alatt is, szóval a személyes ismereteik tényleg részletesek voltak, de nem több száz vagy több ezer kilométeres nagyságrendben.

Ja, amúgy tudom, hogy ma is élnek - csak azért írom múltban, mert ugye az 1400-as évekrõl van szó 😊

Bocsánat: "viking-térképes vita" 😊 A kötõjel nélküli változat inkább két viking marakodása a térkép körül <#nevetes1>

Ezt meg pont most gugliztam, bár már nyolc éves. Viking térképes vita 😛
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20020808ujabb1.html

Ha jól emléxem, a vikingeknek magas fokú tengerészeti ismereteik voltak, ergo a tengerekrõl és a bejárt partokról biztosan volt valamilyen térképük. (Nem arra céloztam, hogy egy fotón vagy festményen korabeli vikinget láttam kezében térképpel 😊)

Az indiánok, persze, bejárták a mai USA területét keresztül-kasul, de kötve hiszem, hogy akár egy törzsnek is lett volna tudomása arról bármely idõpillanatban, hogy többé-kevésbé részletesen mi van az Atlanti- meg a Csendes-óceán között. (Tudom, akkor még ezeket se így hívták.) Az egy hatalmas terület. A szomszédos területeket és népeket biztosan ismerték, a régen elhagyottakat nem. A sokkal fejlettebbnek számító és sokkal sûrûbben lakott európai országok-nemzetek is csak Kolumbusz környékére dobtak össze normális térképeket (mondjuk Európát egész jól letérképezték kicsit korábban is, lásd pl. 1375-ös katalán térkép, de a lakatlanabb és messzebb lévõ területekrõl csak sablonos ismereteik voltak, gyakran nem kevés mesét is beleszõttek a messzi vidékek történeteibe).

Nem tudom elképzelni, hogy pl. a Floridában tanyázó törzs arról beszélget, vajon mi folyhat a többezer kilométerrel arrébb lévõ Sziklás-hegység környékén, ahol szó szerint ezer éve jártak <#vigyor2> Ahhoz nem gyenge írásos anyag is kellett volna, hogy ilyen dolgokra emlékezzenek. Nézd meg, ma is honnan tudjuk, hogy honnan jöttünk: forrásokból, és a "fehér foltok" logikával történõ kiegészítésébõl. Pedig a középkorból relatíve sok írásos forrás maradt meg. Az észak-amerikai indiánok maximum az öregek történeteibõl ismerhették a múltjukat, így a korábban már felfedezett-bejárt területeket is.

Miért, Te láttál vikinget világtérképpel? Vagy busmant? Mégis egész jól elnavigáltak, elnavigálnak. :-)

Apropó: nem tudom mond-e neked valamit az a név, hogy Selyemút? Térképe annak sem volt, mégis több ezer évig vándorolt rajta az áru és az arany oda-vissza. :-)

Az, hogy a törzsek jobban gyûlölték egymást, mint az európaiakat, az Indiában is így volt.

Az Észak-amerikai indiánok hogyne ismerték volna a területet, a bölények után bekajtatták az egészet. Törzsszövetségek mûködtek, alkalmi koalíciókkal, váltakozó sikerû háborúkkal. Egyébként nem tudom, hogy tudod-e, de Manhattan szigetén, a mai new yorki tõzsde épületétõl nem messze gyûltek össze a törzsek képviselõi. Itt tartották az éves vásárt, itt volt az éves tõzsde, és itt beszélték meg a megbeszélnivalót. Egy nagy zsibvásár volt az egész. Úgy is mondhatjuk, hogy itt volt az Észak-amerikai CoT. :-)

Szerintem az ottani indiánok sem voltak egységesek. Törzsekben mûködtek, és még a gyarmatosítás megindulása után is sokszor jobban gyûlölték egymást (egyik törzs a másikat), mint a hódítókat. Nyilván kommunikáltak egymással és tanultak egymástól, de hogy az egész USA és Kanada területét ismerte volna bármelyikük is, azt erõsen kétlem. Vándoroltak õk is, de pl. az 1200-as évekbeli magyar se valószínû, hogy "emlékezett", pontosabban tudott a pár száz évvel azelõtti uráli meg urálontúli ténykedésü(n)krõl. Mint ahogy mi, "modern magyarok" sem. (Pedig valahol biztos voltunk Etelköz meg a Nyugat-Urál elõtt is 😊)

Kivételt talán csak a vikingek/normannok képeztek, akik direkt a felfedezésekre meg a hajózásra gyúrtak.

Apropó, láttál már korabeli indiánt világtérképpel? <#nevetes1>

Elég sokan 😊 Itteniek közül nem tudom, DW-ben nemigen volt senkinek türelme hozzá. Erõs országgal indulva, infamy-t kihagyva a számításból, nem nehéz, csak kitartás kell 😊

Nekem pont ez a tervem a Magyarországból lett HRE-vel, a világ kb. 80 %-a már az enyém vagy a királyomé (perszonálunió), és az infamyt is mindig limit alatt tartom, de kb. 2 hónapja nem játszok. Vannak fontosabb dolgaim - Football Manager, Steel Fury 😊)

De egyszer visszatérek még és leverem a maradék népeket is <#violent>

Sokat hezitáltam, hogy mit vegyek fel ötödik ideának, végül - furcsa fintoraként a sorsnak az Újvilág lakójaként - a QftNW-öt választottam. (Mondjuk egyébként nem értem, hogy az Észak-amerikai õslakosok miért csak olyan kis részét látják az elején a világnak, szerintem nagyjából a sarkkör és Mexikó, illetve a keleti-part és a Sziklás hegység közötti részrõl volt tudomásuk.)

Mindegy, mint késõbb kiderült jól döntöttem, ugyanis elkezdtem sorozatban kapni a "fedezd fel ezt meg azt"-típusú küldiket. A teljesítésükhöz ugyan gyakran a világ végére kell elmenni (ráadásul egyszer az egyikbe, máskor meg a másik végébe), de igen jól jövedelmeznek: 5 telepest, amit pénzzel megfizethetetlen jutalom. Így aztán anélkül, hogy elsütöttem volna egyszer is a fegyvert, olyan gyors lett a terjeszkedésem, hogy belefutottam az overextension-ba csak gyarmatosítással. Viszont megoldódott az a probléma, hogy alapból az évi 1,1 telepes kevés.

Egyetlen érdekes mellékhatása van ennek a terjeszkedésnek, hogy néha becsúszik egy gyarmatosítsd ezt meg azt típusú küldi. Azzal semmi baj, ha Dél-Amerikában kell telepet felhúzni, az eleve a prioritáslistán van. De Afrikába, vagy Fiji-re nem szívesen nyomtam meg a send gombot, viszont a küldiket meg pörgetni kellett, hogy jöjjön az újabb 5 telepessel kecsegtetõ misszió. Most 1604-ben járok, és a Missisipi vonaláig enyém Észak-Amerika. Kasztília még mindig bitorol egy részt a keleti partvidékbõl, de majd rá is sort kerítek.

Valaki foglalta már el az egész világot?

de, ez volt azt. köszi!

Ha rámész a kis címerre, hogy kire szavaz az adott választófejedelem, kiírja, hány pontod van nála neked és annak, akire szavaz (nálad ki is listázza, hogy mibõl jön össze). Nincs nálad az, hogy small nation in the empire, ami -50/-100 pont, nem tudom melyik? Mert Ausztriánál biztos van Big nation in the empire, ami +50/+100 pont, nem tudom melyik. Így a kicsi országoknak és a közepeseknek (nincs módosítás) kevesebb esélyük van császárrá válni.

Nem lehet, hogy a többi osztrák vazallus? Akkor rá fognak szavazni. Korábbi verziókba még az mûködött, hogy ilyenkor mentett az ember, kilépett, majd belépett megint, és csodák csodája, arra szavaztak a választók, akire kellett...

az összes electorral maxos a kapcsolatom, és mégis csak egy szavaz rám, az is csak néha, az is csak azért mert szövi. Ezenkívül magas presztízs, 0 infamy, 3 stability... Szóval elvileg minden megvan, de mégse kapok érte lófaszt se.

Emperor akarok lenni.

Miért, itt mi a probléma? 😄

na ilyenkor mivan?

szerk.: rossz linket raktam be, javítva

Érdekes, nálam általában pont fordítva szokott lenni: a császárnál nincs dip. ablak. Melyik verzió? Esetleg elküldheted a mentést, és ránézhetek.

Azzal nincs bajom, hogy legyõzzem õket katonailag, mivel nekem 300,000 fõs seregem van és 15 szintel vagyok elõttük technológiában. Az a baj, hogy daimjókat nem lehet megtámadni, mert csak a császári álamnál van diplomáciai ablak. Így csak a császáron keresztül tudok követelni területeket, de mivel azok nem az õ területei így azokat csak 4 imfamy-ért tudom elvenni.
Közben kezdtem egyet Navarraval. 1480-ban vazallusom az indián népek többsége (annexálltam és megalapítottam õket így keresztények lettek)
afrikábban így járt Kongó is és még enyém az összes Észak-Atlanti sziget. És megszereztem Anglia trónját!!!!

Japánt sosem irányította közvetlenül a császár, az csak egy báb-féle volt. Az igazi hatalom a daimjók kezében van, a játékban ezek különbözõ államként szerepelnek a térképen. Ezeket a daimjókat fogja össze a sógun, vagy a kampaku, így megvéde a császárt, és egymás a külsõ támadásoktól. Ez afféle ultra-konzervatív HRE: háborút külsõ országba csak a sógun üzenhet, ekkor az összes daimjó automatikusan háborúba indul az ellenség ellen.

Tehát ha el akarod foglalni Japánt, akkor elõször a daimjókat kell legyõznöd. Megjegyzem ez keservesen nehéz lesz, az Army tradition-jük szinte állandóan az egekben van, a manpower és a discipline szintúgy.
Talán akkor van a legjobb esélyed, ha éppen nincs választott sógun, vagy kampaku (még jobb, ha polgárháború van - a daimjók egymással harcolnak a sóguni címért).

Hello
Lenne néhány kérdésem. Brunei-el (majd Malay-al) sikerült elérnem, hogy a Csendes-óceán a beltengerem legyen, Japán és Dél-Amerika kivételével. Az elõbbin szeretnék segíteni és végre kaptam imperializmus cb-t. Sajnos csak Japánnak (egy provinciás) tudok hadat üzenni és õt nem tudom annexálni, mert azt írja, hogy az az egy provincia is túlhaladja a 100% warscore-t.
Szóval nem tudom, hogy a DW-ben, hogy lehet elfoglalni Japánt.

A modom készítéséhez a véleményeteket kérném:
A római köztársaság évente választott konzult.
Én ezt túl gyakorinak tartom, mert, a játékban szerintem nem lenne elõnyös, ha egy jó kormányzót le kéne váltani egy év után.
Ezért én egy 5 éves idõszakot gondoltam, és konzul helyett szenátort.
Várom a véleményeket, terveket.
Légyszi, írjatok!

örült <#wink> de azért hajrá <#eljen>

Na, sikerült túlélnem az Észak-amerikai indiánokkal. Very hardon low AI agressziós szinten. Most a creeket választottam, mert az volt a titkos tervem (csendes ulti), hogy felhúzok egy CoT-t a tengerpartra, hogy legyen telepesem (coastal CoT az évi 0.1 telepes).

A creekek ugye másik két indián néppel, a cserokikkal és swanhsee-vel (vagy hogy kell írni õket) élnek szomszédságban. Nos mivel öt tartománnyal kezdtem, szerettem volna 9-et. A cserokik vannak középen, ezért a swanshee-kal szövetkeztem, de a very hardos AI morál és bevétel bónusz miatt nem támadtam azonnal. Csak 10 év múlva amikor a saját lázadóival volt elfoglalva. Gyorsan lenyúltam tõle 4 tartományt, õ még mindig a rebelliseit kergette, így õ könyörgött békéért, amit kegyesen elfogadtam.

A Mexikói CoT forgalma elõször 1426-ban haladta meg a 400 aranyat, de akkor még nem volt 500 aranyam, hogy sajátot csináljak. Aztán összejött a pénz, csak a forgalom nem akarta elérni a 400 pénzt, már majd a hajam téptem ki. Végül 1490-re felpörgött a határérték fölé a mexikói piac, így azonnal megalapítottam a saját CoT-mat. Mint kiderült éppen idõben.

Az európaiak ugyanis váratlan gyorsasággal itt teremtek az Újvilágban. Kasztíliának 1500-ban már három gyarmata is volt a partvidéken. Szerencsére nem mellettem, hanem az irokézek magasságában. Gyors fejszámolás: egy kis átrendezéssel az idõközben keletkezett egyetlen telepesemmel el tudom érni õket! Ehhez a következõ kellett: Cumberlandot el kellett venni Swanshee-tõl, meg kellett várni, míg az ezzel szomszédos tartomány "felderítõdik, oda küldeni egy telepest, és imádkozni, hogy a 60 százalékos esély segítségével, sikerüljön a gyarmatosítás. Mivel Cumberland lenyúlásával átléptem a 9 tartományos határt, ezért Chiahá-t eladtam az idõközben vazallussá tett Cserokiknak, hogy ne terjeszkedjek túl (Chiahára már úgyis volt core-om, és a küldim a Cserokik diploannekszálása volt akkor).

Lényeg a lényeg: sikerült. A nyugatosítás és az államforma reformja is. 1570-ben vagyok, land tech-be már vezetek, a többibe sem állok rosszul. Egyedül a portugálok üzentek egyszer hadat, de nem találtak meg, így white peace lett belõle. Kasztília az irokézeket lerohanta, de a huronokat sikerült annektálnom elõttük. Most a spanyolok kiszorítását tervezgetem, Közép-Amerikát most szálltam meg preventív jelleggel. :-)

Amit megfigyeltem: az európaiakat nem elsõsorban a diplomáciai jó viszony tartja vissza. A presztízsnek óriási szerepe van. Az európaiak megérkezéséig a három indián állam elszórakozhat egymással. Vannak mindenféle területlenyúlós küldik, vazallussá tétel, vagy csak fosztogatás, ami mind presztízst jelent. Plusz beruháztam egy 6 csillagos filozófusba, aki magától fel tudja vinni a presztízst 50-re, de ha feltornázza az ember a különbözõ akciókkal 100-ra, akkor azt ott meg tudja tartani. Tehát a magas presztízsnek nagyobb a visszatartó ereje, mint a diplomáciának.

szerintem vazallus csinálok majd belõlük, köszönöm a tanácsokat! <#eljen>

azért van ott emberanyag bõven, de ha lehet én rögtön visszadanám Kentet az angoloknak és erõsen meghuznám magam 😊

ui: bár nem tudom, hogy ennél a verziónál mennyire keménykedik a gép az ilyen jellegû aggresszorokkal.

Jól írja pecaboy, sokkal inkább a vazallus, mintsem a kilépés. Ahogy nézem Kentre van az angoloknak reconquest CB-jük, valószínûleg a franciák is szövetkezni fognak velük (sajnos ellenedben). Azzal hogy a HRE-bõl kilépsz, aláírod a halálos ítéleted 😄
Ekkora infamyval meg nem tudom mennyire van értelme egyáltalán tolni, ha olyan erõs lennél hogy elviselnéd 3-4 ország együttes támadását akkor még érteném, így nem nagyon. Bár tény, az elején még 1 országgal sem lehet annyira erõsnek lenni. 😊

Esetleg vazallust csinálsz belõlük, már ha tudsz.

Akkor valószínûleg neked is ki kell lépni a HRE-bõl (amit úgy érsz el, hogy kilépteted a fõvárosod tartományát). Vagy kivárod az ötven évet és addig szívod a fogad... 😊

igen ez oké, de nincs akkor sincs a választhatók közt a kiválás a hre-bõl

Asszem 1 magiszter per tartomány.

na de erre mikor lesz lehetõségem? amint core-ok lesznek ezek a provinciák? mert most lecsekkoltam és még nincs ilyen...

4.1b, na

tényleg! köszi!

heir to the throne 1.4b

léptesd ki a tartományokat a birodalomból.
ez melyik verzió?

nos kezdtem egyet a burgundokkal (amire nagyon kíváncsi leszek, hogy "lucky nations" randomra állítva mit eredményez majd.)

25 év után így nézünk ki

egy nagy szopás van és az az UIT... mivel lehet ezt a penalty-t csökkenteni vagy eltüntetni? egyszerûen nem csak hogy nem engedi, hogy csökkenjen az infamy, még nõ is havonta két egész századot... pedig amint látható felbéreltem három háromcsillagos infamy csökkentõ tanácsadót is.