Europa Universalis 3

Nyugodtan offoljatok engem érdekel😄
...de majd holnap elolvasom, jó éjt mindenkinek további jó vitatkozást😊

"Egyébként meg ha így vesszük, akkor az orosz hadjáraton belül csak Borogyino volt jelentõs, ami pedig egy iszonyat nehezen kivívott pyrrhoszi francia gyõzelem lett, szóval éppenséggel a franciák sem verték az orosz fõsereget szarrá, nemcsak fordítva"
Ez igaz, bár szerintem nagyon azt sem állítottam, hogy a franciák megverték az oroszokat.

FAns am engem érdekeltek Bizáncos storyjaid😄 mindig élvezettel olvastam😛
Ne hagyjd abba csak mert 1 vki azt mondta😊

Nem bántani akarom, csak felvetettem hogy ma el lehetne-e foglalni...

Drezda meg Lützen meg Bautzen igencsak jelentõs csaták mind.

Egyébként meg ha így vesszük, akkor az orosz hadjáraton belül csak Borogyino volt jelentõs, ami pedig egy iszonyat nehezen kivívott pyrrhoszi francia gyõzelem lett, szóval éppenséggel a franciák sem verték az orosz fõsereget szarrá, nemcsak fordítva😛

Malojaroszvec meg azért olyan szempontból igenis jelentõs volt, hogy emiatt kényszerült Napóleon ugyanazon (a már felégetett és felperzselt úton menni visszafelé, amin jött, és nem pedig a délin, ahogy tervezte,ahol bõségesen volt utánpótlás, ergo ekkor dõlt el a Grand Armee sorsa, szal tán mégis illik jelentõsnek nevezni😛

Na de ne offoljunk tényleg😊

Szerintem jelenleg nem Oroszországot kéne bántani😊
Õk az utolsó fahér nagyhatalmak egyikke😊
Inkább a sárga veszedelemtõl és a múzulmán áradattól félek😄

© Petiii94
ma 22:18 | privát | válasz erre | #6221
Fogadd el hogy tél volt!😄
Ahogy édesapám mondaná: "HA a nagymamámnak pöcörõje lenne õ lenne nagyapa"
ne HA-zzunk😊

Oroszországot a mai tudománnyal (szerintem) megoldható lenne elfoglalni, néhány precíz bomba támadás és egy-két atombomba a nagyobb városokra, aztán jöhetnek a tankok és a gyalogság...de mondom csak szerintem, várom a véleményeteket

hopsz, ez a mondat kicsit értelmetlen lett: "Napóleont annyira részletesen talán nem jártam utána mint te (bár szerintem nem kéne a jelentõsebb csatákat összekeverni a kevésbé jelentõsekkel, bár borogyínónak is csak presztízs jelentõsége van inkább), de azt kimerem jelenteni hogy az oroszok jelentõsebb csatában a franciákat, nem verték meg. Maximum a koalíción belül, késõbb." = Napóleonnak annyira részletesen talán nem jártam utána mint te (bár szerintem nem kéne a jelentõsebb csatákat összekeverni a kevésbé jelentõsekkel, bár borogyínónak is csak presztízs jelentõsége van inkább), de tanultam róla kurzuson és azt kimerem jelenteni hogy az oroszok jelentõsebb csatában a franciákat, nem verték meg. Maximum a koalíción belül, késõbb.

Hát igen 😊 Én ezt elfogadom ,de ha 1941-ben nem lett volna tél hidd el mi most itt németül gépenénk😛

Igazad van egyébként, térjünk vissza az EU 3 ra, én pl még némi ottomonverést tervezek még mára lefekvés elõtt😛

Hát ez remek, ettõl függetlenül még mindig nem sok köze van a 16. század eleji magyar és török viszonyokhoz. Napóleont annyira részletesen talán nem jártam utána mint te (bár szerintem nem kéne a jelentõsebb csatákat összekeverni a kevésbé jelentõsekkel, bár borogyínónak is csak presztízs jelentõsége van inkább), de azt kimerem jelenteni hogy az oroszok jelentõsebb csatában a franciákat, nem verték meg. Maximum a koalíción belül, késõbb.

Ezt sokan vitatják szintén, hogy mikor vesztette el Hitler a háborút meg az orosz frontot, véleményem szerint 1941. jún 22 én, vagyis abban a pillanatban, amikor megtámadta õket😊

Egy ekkora országot olyan logisztikai és éghajlati viszonyokkal amilyenekkel, 2000 km széles arcvonalon NEM LEHET elfoglalni még ma sem, akkor pedig pláne nem lehetett.
Arról nem is beszélve, hogy pumpálták bele az amcsi segitséget végig, több tizezer repülõ ,tank, összes létezõ nyersanyag, dzsipek százezereszámra, amivel 43 ra mobilizálták az orosz sereget, stb.

Téma neve: Europa Universalis III és mindenrõl beszéltetek most csak nem a játékról, de amúgy tetszik a vita, nyelvtanórán is vettük de sose gyakoroltuk az érvelést... itt pedig elég szép számban jöttek elõ, ne hagyjátok abba!😄
© JLH Fans ma 22:08 | privát | válasz erre | #6214
Megvan kihez megyek majd korrepetálásra jövõre,😄 mert a mi töritanárunk úgy gagyi ahogy van, a könyvet nem nagyon szeretem olvasni, netrõl meg össze-vissza vannak a témák😊...(Nyugi csak vicc volt a korrepetálás😊 )

Nagyobb vonalakban ábrázoltam a napóleoni háborúk végén, nem pedig minden csatát ábrázolva, és de, a borogyínóhoz hasonló méretû csata a következõ a Lipcsei volt. Jelentõsebb ütközetben (amiket felsoroltál, az mind a vissza vonulás közbeni utóvéd harcok voltak jórészt, ahol egy 80-90%-ban éhenhalt, kimerült, a maradék jó részét vér hasmarta, szét folyt hadsereget rugdostak seggbe a kozákok kb.) az oroszok nem verték meg a franciákat.

De igazából ez is csak szõrszál hasogatás de te kezdted😊 Ha nincs tél ,akkor nem akad el a német elõre nyomulás és nem csak a városokat vesztik el.😊
Ugyanolyan gyors lett volna mint elötte😊 Elveszett volna KAukázus is meg minden Stratégiai hely és valószínû ,hogy sor került volna az ellentámadásra mivel a Keleti seregek megérkeztek volna csak az az egy pici probléma lett volna ,hpogy a keletebre telepített gyársorok ellenére a németek már a Szovjet gyáripari kapacitás jelentõs részét birtokolták volna😊 HA nem áll meg a tél miatt a gyors elõrenyomulás 😊 Szóval ott áll az összevont ellentámadásra kész Szovjet óriási sereg aminek ,csak egy hiánya van😄 Elfogyott a gyolyó 😄

Egyébként Napóleon kivételesen az a téma, ahol nem érdemes vitatkozni velem, hidd el, szemályes óriási kedvencem 10-11 éves koromtól kezdve, így aztán hamar az ÖSSZES LÉTEZÕ elérhetõ forrást és szakirodalmat elolvasattam róla mind és ha 20 könyvet nem, akkor egyet se (és szerintem keveset mondtam, de sokat biztosan nem) szóval kis túlzással mind a mai napig a magánéletétõl kezdve mindes egyes napjáról tudnék mondani valamit, mind a mai napig.

Azért hoztam fel Kurszkot, akkor még a német hadsereg ereje teljében volt, mégis orosz gyõzelem lett a vége.

De igen, mégpedig nem is egyszer.

Tarutino, Malojaroszvec, Krasznoi, Vjazma, Berezina.
Soroljam még? A tábornokok úgymnd mellékhadszintéren elszenvedett vereségeit nem is tekintve😊

A következõ nagy csata pedig NEM a Lipcsei volt, hanem a Lützeni, aztán a Bautzen, végül pedig Drezda, az elsõ kettõ kisebb, a harmadik pedig hatalmas francia gyõzelemmel végzõdött.

© Petiii94
ma 21:19 | privát | válasz erre | #6190
"Akkor a németek sem kaptak ki sosem az oroszoktól😊 Mert atél gyõzte le õket😊 "
Ellenpélda: 1945 május (tavasz) Berlinben nem volt tél😊 még is nyert az orosz, más kérdés hogy már a németeknek nem volt ütõképes hadseregük meg területük se nagyon😊.

Hát, ebbe megint ne menjünk bele. Igazából lehetséges. Itt szakirodalomban használt szófordulatot használtam😊

A napóleoni háborúkban, az oroszországi hadjárat során a grand Armee egyszer sem kapott ki. Elfoglalta Moszkvát, szobrozott 2 hétig napóleon hogy küldjenek már ugyan követet vagy valamit. Aztán elindult haza fele, az a 600 ezres hadsereg meg szépen szétolvadt. Borógyínónál az oroszok kikaptak. A következõ nagyobb csata, az a lipcsei volt (a népek csatája), ott is koalícióban nyertek.

A porosz államiság valszeg nem semmisül meg, a 18. századi viszonyokat (kompromisszumos békék és megegyezések kora ) csak pár tartományt buknak, a többi meg úgy történt mind, ahogy leírtad.

Moszkva bevétele a tél miatt maradt el valóban, az más kérdés, hogy a bevétele az égvilágon semmit sem változtatott volna a hábórú késõbbi kimenetelén.

Sztálingrád bevétele szintúgy nem, az orosz ellentámadás november 19. én pedig, (Uránusz) és azt azt követõ orosz gyõzelem pedig nem a tél miatt született meg, azt a csatát onnantól nyáron is megnyerték volna, a szárnyakon bezúzták a gyenge olasz és román ellenállást.

A bekerités után pedig SEMMI jelentõsége nem volt, hogy Sztálingrádnak csak 95% a volt a németeké, ahogy a valóságban,vagy a 100% a az lett volna.

Nahát errõl van szó, én is így gondoltam😊. HÁBORÚBA, de nem csatába. A franciák közelében sem voltak a hétéves háborúban a poroszoknak. Ausztriára és Oroszországra bízták a dolgot. Megis semmisült volna a porosz államiság, ha nem következik be a porosz "csoda éve" (1762), amikor az új orosz cár, III. Péter (majd II. Katalin) nem száll ki a háborúból. Akkorra már a franciáknak sem volt érdeke háborúban maradni (az meg pláne nem, hogy az osztrákok vissza szerezzék Sziléziát), fõleg hogy rendesen kimerültek (ahogy mondjuk a poroszok és osztrákok is.

szerintem én sosem írtam, hogy a hódoltság elkerülhetetlen. A hódoltság szót sem használtam nagyon, csak mikor te írtad, arra reagáltam. A vita elején írtam, hogyha Lajos nem hal meg, valószínûleg a török a korábbiakhoz hasonlóan megelégszik sarccal és évenkénti adóval, ami a vazallusi függés elismerését jelentette volna a szultán szemében.

A század eleji csatákat nem tudom , de háborúba keveredtek néhányszor , és biza nem sikerült a franciáknak annektálni Poroszországot.

Viszont a 7éves háborúból (Franciaország+Ausztria+Oroszország vs Poroszország ergo sokszoros túlerõ) tudok mondani néhány csatát, ha gondolod😊

Szulejmán idején elkerülhetetlen volt a függés és az adófizetés valóban, a hódoltság viszont nem.
Szulejmán halála után pedig a függéstõl is meg lehetett volna szabadulni, szóval majdnem egyetértünk.

A század közepén melyik csatában ütköztek meg a Franciák és a poroszok? (nagyobb hadseregek csatájára gondolok)

2007 végéig járattam a Rubicont, meg történész akartam lenni sokáig, szóval nagyjából azért vágom, mire gondolsz😊

Mohács a 16. században volt, miért is nem jó erre 2 daab 18.század eleji példa? Senki se beszélt a forradalmi Franciaországról, én a század elejérõl és közepérõl beszélek, I és II Frigyesrõl, meg Frigyes Vilmosról.

" Franciák az oroszoktól sosem kaptak ki"
Na ne viccelj😊 Tanulmányozd át pár könyv keretében az orosz hadjáratot, bizony nem 1 és 2 és 3 orosz gyõzelemmel fogsz találkozni😊

szerintem én még mindig nem mondtam 1 szóval sem hogy a török hódoltság elkerülhetetlen volt😄 Csak azt, hogy a török függés igen valószínûen -majdhogynem tuti- bekövetkezett volna az állapotok és körülmények állásából fakadóan.

Hoho 😄 De kurszk már a hozadéka voltMoszkvának és Sztálingrádnak ezt nefelejtsd el😊 Ha ott nincs tél és a tigris (vagy Párduc nem tudom melyik volt akkor) nem akad el akkor az oroszokat még abban az évben az Urálig kergetik a németek😛

Utóirat: egyébként én meg történész vagyok, illetve remélem leszek😊

"a politika prostituálja a történelmet.". Ez a mondás aranyat ér. Ezenkívül, a Newtoni fizika is drasztikusan eltér a maitól😊A tudományok fejlõdnek. Az pedig, hogy többfajta véleményé s elmélet ütközik, nem baj. A pluralizmus a tudomány fejlõdését segíti elõ, az érvek ütközése és modellek ütközése és fennmaradása ugyan olyan evolúciós harc, mint a természetben, csak itt elméletek küzdenek a túlélésért a ráció mezején😊 A lényeg: a módszerek változnak, a tudomány fejlõdik😊. Ha érdekel a dolog, olvasd el a Rubicon 2003/6-os számát, ami a historiográfia tudományával foglalkozik. Végig vezeti a különbözõ történelmi elméleteket és alapelveket és magát a történelem tudomány fejlõdését. Ha megnézel 1 19. századi történelmi munkát és 1 mait, észreveszed a különbséget😊

Leírtam az okokat, miszerint a török hódoltság (persze tudnám még folytatni) szerintem még csak majdhogynem elkerülhetetlen sem volt, hanem csak sorozatos és súlyos hibák eredményeként bekövetkezõ esemény volt.

Szerintem nem fogjuk tudni meggyõzni egymást, de - tekintve a vita kultúrált voltát- szerintem ezzel az égvilágon semmi probléma sincs.

Ja és nem vallok sem posztmodern, sem más történelemfelfogást - azt vallom, hogy az adott dologról minél többfajta forrásból kell rengeteg információt összegyûjteni,és így egyre nagyobb az esélyed, hogy korrekt és a valósághoz közelálló véleményt alkothass😊

Uhh a kettõ ég és föld, a németek vereségében a tél csak egy tényezõ volt, semmi több, és ráadásul közel sem a legfontosabb😊

Kurszk sem télen volt egyébként😛

szerintem egy szóval sem mondtam, hogy szükségszerû. Annyit írtam, hogy valószínûen bekövetkezõ esemény - majdhogynem elkerülhetetlen- a körülmények és az állapotok állásából fakadóan.

Persze hogy forrásokból, de akkor miért vannak drasztikusan eltérõ vélemények (nemcsak seregek nagyságáról hanem más dolgokról is) még alig 1-200 évre visszamenõleg is?
Sõt, a dolog érdekességét pont az adja, hogy bizonyos olyan dolgokról, amikrõl teljesen egyértelmû és egyöntetû források vannak, mégis ugyanabból a ténybõl sokan aztán teljesen más következtetésekre jutnak😊

De egyébként a közgazdaságtan is viszonylag komoly tudomány (éppenséggel pont közgazdász vok😛) és hát annak is létezik "néhány"irányzata, szerintem ez sem baj😊

Folyt.

Manuel császár 2 hûséges õrével kik gyerekkori barátai közül kerültek ki Tomas és Aszkanidész. Elmentek titokban egy jóshoz álruhában, nehogy az amúgyis ingatag birodalomban az Ortodox pátriárka megvádolja a császárt az eretnekséggel és Istentelenséggel. Mánuel Istenhívõ ként tartja magát számon, de néha nem riad vissza, ha régi kori mágiát kell alkalmaznia, hogy megtudjon pár dolgot amit önmaga nem tud annyira értelmezni. Konstantinápoly egyik külsõ kerületébe utazott 2 rendkívül hûséges õrével kik nélkül még hadjáratba se lenne hajlandó elmenni. Mikor megérkeznek a jós házához a két õrt megkéri Manuel, hogy õrízzék a bejáratot.

-Megérkezés Rhodoszi Pürhosz jóshoz-

-Manuel: Üdvözletem jós uram!
-Pürhosz: Üdvözöllek Manuel császár szerény hajlékomban. Már tudtam, hogy jönni fogsz. Azt is tudom, hogy volt egy álmod amely a 3 kigyóról szólt melyet már pár éve sokan megálmodtak. Nem csak te.
-Manuel: Kérlek mesélj! Mond el mit jelenthet ez az álom számomra!
-Pürhosz: Egy pillanat...Látom, hogy az álmod arról szól, hogy a birodalmat a régi dicsfényébe akarod állítani. Elõre megmondom, hogy ez a terv jelenleg nem kivitelezhetõ. Várj pár évet amíg nem tudod meggyõzni a hajdani poliszok lakosait kik lázadjanak fel a türk uralom ellen és segítsék szent hadjáratodat. A kígyó mely téged bekapott az maga a török veszedelem lesz, ha idõ elõtt lépsz.
-Manuel: Igen ez igaz. Vissza akarom állítani a régi birodalom dicsõségét. Kérlek folytasd tovább a jóslást.
Pürhosz: Látok még pár dolgot...Áhhh...Igen...Igen. A terved végbe fog menni csak addigra már nem te leszel az uralkodó, hanem valamelyik leszármazottad. Az ár nagyon nagy lesz és a rizikó is. Rengeteg görög férfi, nõ, gyerek és öreg vére fogja áztatni a földet. Kb. 100 éven belül a Birodalom eléri régi dicsfényét, de azt már nem tudom neked megmondani, hogy az utána örökre fenn is marad e...
-Manuel: Miii?...Nem én leszek addigra az uralkodó mire a régi birodalom dicsfénye visszatér?...De hát akkor mit tegyek?
-Pürhosz: Nyugodj meg. A lökést te fogod adni ezen folyamat beindításához, de mint már mondtam nem te fogod azt befejezni. Hanem valaki más.
-Manuel: Szóval akkor várjak némi idõt és közben szereljem fel a birodalom haderejét.
-Pürhosz: Pontosan...
-Manuel: Köszönöm, hogy végig hallgattál. Tessék szolgálataid ért itt egy tarsolynyi arany.

Manuel császár ismét magára aggatja álruháját és vissza settenkedik 2 megbízható õrével a palotába...

Folyt köv...

Akkor a németek sem kaptak ki sosem az oroszoktól😊 Mert atél gyõzte le õket😊

Ne ess bele az anakronizmus hibájába. Ne hozakodj elõ 18-19. századi vagy ókori példákkal. Nem releváns. A 18. század végi forradalmi fejlett franciaország szerintem nem igazán jó példa a 15-16. századi magyarországra és törökországra😄 Franciák az oroszoktól sosem kaptak ki. A francia sereg egyszerûen felmorzsolódott az orosz télben, más állapotok körülmények, irreleváns példa (más század is, más infrastrukturális és technikai viszonyok, hülyeség ilyen példákat felhozni 15-16. századi esemény bizonyítására, ezt anakronizmusnak hívja a szakzsargon) Francia és porosz viszonylat is más. Egy-az-egyben megütközni csak a francia forradalom ideje alatt ütköztek meg. A francia eredmények, forradalmi újításaiknak, hatékonyabb társadalmi szervezetüknek (mivel a forradalom átalakította a társadalom rétegei közti viszonyt is, ami nagyobb mobilitást és hasznosíthatóságot vont maga után: lásd a francia forradalomban volt elõször olyan, hogy mozgósítás, tömeghadsereg).

DE ha lettt volna eszünk tényleg behódolunk a töröknek ,fizetjük az adót és Horvátországon keresztül tovább engedjük:Nesze ott van Bécs!😄
És lahat ,hogy pár száz éven belül nem még mindig 4-5 millióan lettünk volna(45% magyarral) hanem 14-5 millioan( 80%)-al😄

Vélményem szerint sem volt szükségszerû.
És higyjétek el igen is mérvadó a király. Pl. vegyük azt ,hogy ma MAgyarországon mennyi hülyeség történik... Ha lenne egy erõs kezû vezetönk biztos ,hgoy magyarország is sokkal de sokkal többet tudna mint most!!!
A másik meg bármit lehet mondani tény ,hogy a nyugati sereg ebben az idõben elönnyel volt a keletivel szemben és MAgyarországnak elég jó nyugati serege volt.Gondolok itt a nehéz lovasságra ami a törököknek õrült nagy gyenge pontjuk volt és ezért is kaptak sokszor ki még 2-3-4-5 szörös túlerõben is!NEm is egyszer!
A baj pl. mohácsnál (Vezetõk hülye csatahely választása) nem lehetett kihasználni ezt a fölényt ,ami iszonyúnagy hátrányt jelentett .Így már a túlerõben lévõ múzulmán seregek könnyen gyõzhettek...A másik 2 magyar sereg tétova hülyéskedését meg már más is írta.
Kb. Ugyan az mint Muhi. Azt gondolták ,ha Mohácsnál kipicsázzák Lajost akkor majd Lajcsi könyörögni fog és adományok fejében ráveszi õket a segítségre.Azt gondolták Mohács után majd még kiverjük a törököt.Jönnek a keresztesek stb...

Egyébként a leírtakból ítélve, te majdhogynem teljes egészében a posztmodern történetírás filozófiáját vallod, amit a történészek legtöbbje (és én is😊) elvet.

A történelem is tudomány. Ok okozati összefüggések feltárása az alapja. "Bizonyítsd be pl, hogy II. Ramszesznek 20 ezer embere volt Muwatallis hettita királynak meg 30 ezer mondjuka kadesi csatában.". Erre vannak a források. Vannak elsõdleges és másodlagos források. Természetes, hogy minél régebbre nyúlunk vissza, annál kevesebb a forrás értékû dolog, amibõl építkezhetünk, ettõl függetlenül még mindig áll hogy FORRÁSBÓL, nem fikcióból építkezünk. Modellekkel dolgozunk, mint a természettudományok is, amelyek a források mennyiségétõl és értékétõl függõen rendelkeznek egyfajta valószínûséggel. Minél valószínûbb egy modell, annál elfogadottabb. A fizikában sincs ez így. Kezdetben volt a klasszikus newtoni fizika, mely egy statikus univerzumot írt le,majd jött az Einsteini 1905-ös dolgozat, mely egy relatív univerzumot írt le, ahol minden a szemlélõ helyzetének függvénye. Aztán késõbb jött a kvantum mechanika, amely újabb modellt készített, aztán a húr elmélet stb. A lényeg: A történettudomány, ahogy a természettudomány is fejlõdik: egyre pontosabb, a valóságot jobban leíró modelleket készít. De ez már tényleg történelem filozófia, amire kvára nem akartam kitérni.

Jah hogy én IRL rõl beszéltem, nem a játékról, nem baj, picit félreértettük egymást , de nem bánom, mert nem volt haszontalan a kisebb vita szerintem közel sem😊

Mohács UTÁN már az volt amúgy valóban, addig nem, már írtam, hogy megvolt a lehetõség még Lajos alatt is arra, hogy 42 ezres sereggel fogadjuk a Drávánál a törököket, nem pedig 26 ezressel Mohácsnál😊

Támadó háborúban nem, az akciórádusz miatt viszont védekezõ háborúban annál inkább.

Lásd Napóleon hadjáratát, 450.000 es sereggel indult, egész Európa az övé volt addigra, gazdaságilag is SOKKAL fejletebb volt, lakosságszámban meg mindenben is, jah és az orosz sereg 150.000 es volt.

Az eredményt ismerjük😊😊😊
Poroszország lakossága meg 3 millió volt, Franciaországé 25.
Azért ez "némi különbség. (Én még a 18. századról beszélek, nem az 1871 es német-francia háborúról)

1 szó mint 100: a török elleni bukás és Mohács nem volt szükségszerû😊

"Egyébként meg miért is zárod ki, hogy Lajos halála után ismét normális képességû uralkodóink lettek volna?
Mellesleg a Török Birodalom minden általad tekintett tényezõben messze felülmúlta a Habsburg Birodalom erejét is, és láss csodát....😊
Szóval tartom, a török hódoltság NAGYON NEM volt szükségszerûen bekövetkezõ dolog😊"

Szerintem félreértetted az alapvetõ felvetést. Nem azt írtam hogy a török hódoltság volt elkerülhetetlen, mint történelmi esemény, hanem azt, hogy ennek, a játékban 99%-ban be kellene következnie, révén hogy ez egy történelmi játék, a történelem eseményeit szimulálja, ergó ami megtörtént, következzen már be ugyan, hogy meg legyen a történelmi érzés a játékosban. Különben sosem mondtam, hogy a TÖRÖK HÓDOLTSÁG elkerülhetetlen, csupán annyit írtam, hogy a Magyar alávetettség volt majdhogynem elkerülhetetlen. Igen, ha magyarország egy központosított erõs állam lett volna, ahol van egy több évszázada uralkodó erõs legitimitással rendelkezõ dinasztia, amely uralkodása az alattvalókban megteremti az erõs központi kormányzás kultúráját, akkor esetleg máshogy alakulnak a dolgok. De nem így történt, mivel nem ezek voltak az állapotok és a körülmények és az állapotok és körülmények alakulása mélyebb törvényszerûségek eredménye, nem feltétlen 1-2 reformer személyiség eredménye, bár a személyiségi tényezõ sem elhanyagolható, de nem az egyetlen törvény a történelemben.
Vissza térve a hódoltságra: lejjebb írtam is, hogy ha II. Lajos nem hal meg, akkor valószínûleg a szokásos forgató könyv megy végbe: törökökhöz követek, akik jó nagy hadisarc és évenkénti adó fejében elvonulnak s ezáltal elismerve a török-magyar vazallusi viszonyt. A szultán várt is a követekre és nem is nagyon értette, hogy most mi van. Magyar részrõl is káosz volt, mert nem tudták, hogy mi lett a királlyal, holttestét csak 2-3 hét után találták meg.

Nem feltétlen. A történelemtudomány alapja pont nem, ez nem matamatika vagy fizika. Bizonyítsd be pl, hogy II. Ramszesznek 20 ezer embere volt Muwatallis hettita királynak meg 30 ezer mondjuka kadesi csatában.
Vagy hogy tényleg döntetlen lett az eredmény.

Ugye hogy ugye😛