43
-
#43
johát én ugyértem egyben az összes az egy :) -
mrzool #42 Úgyérted a 7. részt, nemde? -
#41
megint lehet izzitani a titkos studiokat a sivatagban hogy leforgassák az ál holdraszállás 2-t -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#40
1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintről felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sőt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is.
Figyelembe véve a CEV program költségeit, az "olcsóbbak" tényezőt azért kisbetüvel és feltételes módban írnám. ;) -
jeec #39 "... de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetőséget is. "
Nem mondanám kis üzletnek. Sőt. Ez az egyik fő alapja a cégük további fejlődésének.
Rutan azt mondta: van még egy célja, amit az életében el akar érni, és ez pedig az, hogy eljusson a Holdra. Ő olyan ember, aki nem beszél össze-vissza. Szóval ez nem amolyan üres szólam, ezt ő komolyan gondolja. Volt már néhány kitűzött célja, és azokat el is érte.
Természetesen ez utóbbi célkitűzése a legkomolyabb, de biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz azért, hogy el tudja érni, és olyan dologba még nem vágott bele, ami ne lett volna kivitelezhető (a számára).
Igazad van abban, hogy a Holdprogramnál a pénz nem számított (megjegyzem - az elején, mivel később pont emiatt ért véget idejekorán).
Azt is látni kell, hogy sokat fejlődött a technika azóta (sok mindenben pont a Hold program indította el az lendületes fejlődést), szóval ezeket az alapokat felhasználva már olcsóbban meg lehet ismételni a teljesítményt. Ez két tényezőt foglal magában:
1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintről felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sőt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is.
2. azóta kifejlesztett új technológiák előnyeit is fel lehet használni. Olyan dolgokat, amikről akkor még nem is álmodhattak.
Az az emberiség szégyene, hogy vannak olyan fejlesztések, amik idővel feledésbe merülnek, és újra ki kell találni azokat, sajnos erre is vannak példák. -
teddybear #38 Összehasonlítottam. Nem vitás, az X-15 -ös program sokkal drágább volt. A SpaceShipOne -t meg egy milliárdos szinte hobbiból pénzelte, de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetőséget is. Nem rajta, hanem az amerikai kormányzaton múlt, hogy nem folytatódik egyenlőre.
A kettő egészen más célból indul. A "nemzeti presztizs-program" sokkal nagyobb forrásokat mozgósított, ennél gazdaságosságról szó sem volt. De a magánszektor szereti, ha nem dobja ki a pénzét csupán semmiért. Csak akkor pénzeli a holdutazást, ha megéri. Ha akadnak olyanok, akik fizetnek a szállításért. Még ha low-cost kivitelű is. -
jeec #37 ...programsorozat... -
jeec #36 teddybear, hasonlítsd össze a SpaceShipOne és az X15 programok költségvetését! Főleg, ha hozávesszük, hogy az X15 egy programsotrozat egyik tagja.
Tanulságos.
Persze egy Holdprogramhoz sok-sok pénz kell, ez nem vitás. Azonban Rutanék másképpen állnak a kérdéshez, mint az USA akkor. Az USA-nak bevétele nem volt az űrprogramjában. Aonban kiadása dögivel. Nem kis apparátussal dolgoztak. -
HUmanEmber41st #35 Nah ebben igazad van, ha nincs pénz, nincs Holdutazás sem. Még low-cost kivitelben sem.. -
teddybear #34 Ami meg a holdutazást illeti, szerintem ez még odébb lesz. A SpaceShipOne kb. megismételte a hatvanas évek eleji X-15 -os teljesítményét, de csak a magasságot érte el, a sebességet nem. Az amiknak innen még úgy egy évtizedébe került, hogy az Apolló programmal elérjék a holdat. Méregdrágán. Többszázezer ember dolgozott közvetve, vagy közvetlenül ezért, és számolatlan ömlött a pénz is a programba. Ezt nem fogják megismételni, főleg a magánszektor nem. -
teddybear #33 Látszik, hogy nincs gépgyártási tapasztalatod. A romokban lévő gépsort leginkább ócskavasként lehet eladni, másra nem jó, majd húsz évvel a leállítás után. Mindent újra kell kezdeni, az alapozástól, ez viszont nagyon sok pénz. -
HUmanEmber41st #32 Akkor is könnyebb egy már akármilyen romokban levő gyártósort feléleszteni, mint valami újat kipróbálni, ami nem is biztos, h elsőre jó lesz.. -
#31
Eredetileg többcélú nehéz hordozórakéta, amely 88 tonnát volt képes 200km magasságú LEO pályára állítani, de elsődleges feladata a Burán űrrepülőgép indítása volt, amely az amerikai űrrepülőgép ellenpárja volt. Összesen kétszer indítottak Enyegiát, az elsőnél egy nagy méretű, meglehetősen kapkodva összeállított, főleg katonai célú műholdat, ennek célja az Enyegia működőképességének bizonyítása. Ez az indítás kudarcba fulladt, de nem az Enyergiam, hanem a műhold hibás navigációs rendszere miatt. A második indítás a Buran űrrepülőgép egyetlen repülése volt, amelyet automatikusan, személyzet nélkül hajtott végre 1988-ban. Utána szovjetunió széthullása miatt a program padlóra került (szó szerint). -
#30
És mire fejlesztették eredetileg az Enyergiát? És miért csak 2 szer repült? -
#29
Elvesztették a NASA nál az előző több mint 10 Hold-expedíció tervrajzait?
MInek írnak ki új pályázatot, hiszen van már jól bevált, működő modelljük???
Igen, amelynek a hordozórakétája mai áron durván 3 milliárd dollárba kerülne, amelyet amúgy is át kell dolgozni, hogy az időközben kifejlesztett technológiákat beleépítsék, stb.
A NASA most gyakorlatilag a jelenleg kéznél lévő eszközök felhasználásával (SSME hajtóművek, SRB gyorsítórakéták és az ET külső üzemanyagtartály, illetve a már létező infrastruktúra) próbál létrehozni egy új rendszert. Nem biztos, hogy ez gazdaságosabb lesz, de különféle okokból e mellett döntöttek.
Ott van az oroszoknak a baromi erős rakétájuk, ráteszik amit kell, aztán gyerünk..
Ha az Enyergiára gondolsz, akkor az az "ott" annyit tesz, hogy kb. olyan szinten van, mint a Saturn V. Tehát a gyártósor (ha még egyáltalán megvan) romokban, a szakemberek egy része már talán nem is él, vagy legalábbis mást csinál, stb.
Emlékeztetőleg: több, mint 15 éve repült kétszer az Enyergia. Slussz. -
HUmanEmber41st #28 De azért valamit nem értek.
Elvesztették a NASA nál az előző több mint 10 Hold-expedíció tervrajzait?
MInek írnak ki új pályázatot, hiszen van már jól bevált, működő modelljük???
Feltenném a kérdést, h akkor most voltak-e vagy nem?
De nem teszem fel, mert ez off téma, máshol már csámcsogtunk rajta ( Holdraszállás igaz-e....)eleget.
Mivel nem várható, h rakétás indításon kívül bármilyen más módszer szóba jöhetne ( mert nem építenek lineáris mágneses gyorsítót, sem egyéb hajtóművet, és a különféle JETek is még kísérleti stádiumban vannak..) akkor mit szarakodnak annyit?
Ott van az oroszoknak a baromi erős rakétájuk, ráteszik amit kell, aztán gyerünk..
Amennyit szenvednek ezzel a Holdra szállással, kezdem azt hinni, h még tényleg nem voltak..vagy voltak, csak éppen nem sikerültek a küldetések és azért álltak le a Hold meghódításával?
Ehh, megint csak kérdések.. -
Tiberius B #27 fene:-) -
#26
Nem, mer biztos hogy őkis rájöttek erre a módszerre, jópár helyen olvastam róla :) -
kamov #25 A jelenlegi ionhajtóműves technológiával alacsony földkörüli pályáról indulva egy éves menetidővel kell számolni! A Smart-1 nek másfél évbe telt magas pályáról a holdhoz jutni. A tolóerő 0.1N körüli volt. -
Tiberius B #24 de jó ötlet! terjeszd be a NASA-nak, biztos adnak érte vmit:-) -
#23
Az biztos! Akkor akár egyszerű hőálló konténereket is lődözhetnének a föld felé, megfelelő gyorsítással, és időzítéssel oda érkezik ahova kell hajtómű nélkül :) -
Tiberius B #22 én is azt mondtam, hogy a mágnesesnél az a baj, de mondjuk mi lenne, ha mágneses gyorsító+szárny lenne, felszállás megspórolva, bár belegondolva nem biztos, hogy az olyan jó
ejtsük a mágneses gyorsítót, az majd a Holdbázisnak jön majd jól -
Tiberius B #21 kicsi a tolóereje az igaz, de annyira nem gáz, már olvastam egy pár 10 éves könyvet, amiben már azt taglalták, hogy az ionhajtőmű már a felsőlégkörből használható és takarékos, a tolóereje meg nem is annyira gáz, az űrben meg nem tök mindegy, mire kiér a hajó a légkörből már akkora lendület lesz, hogy nem kell már neki túl sok noszogatás, szerintem
ott már csak oldalba kell bökni, hogy irányba álljon
a Holdról való elinduláshoz mondjuk nem tom elég lenne-e, de asszem igen -
#20
Mágneses gyorsításnál meg az a baj, hogy nem lehet olyan nagyon felgyorsítani, mert a sűrű légkörben túlhevülne az űrhajó, ha meg nem gyorsítják nagyon akkor meg nem segít olyan sokat(vagy a mount everest oldalán építik meg a gyorsítót, így az űrhajó alapból 8km-ről kezd :) ), és költséges a gyorsító építése. Végül az ionhajtóművel meg az a gond, hogy kicsi a tolóereje, egy Hold felé vezető pálya elérésére sztem nem is lenne elég, csak hosszabb utakon lenne hasznos egy kis extra sebesség elérésére. -
Tiberius B #19 hát a mágneses alagúttal való gyorsítás sem egy nagyon rossz ötlet [vmikor még azt hittem az enyém:-(], és utána ramjet, scramjet, és végül ion/plazma, na ez milyen?
ebben a felállásban csak az első fokozatra kéne vmi elfogadható megoldás
egyébként a mágnesessel csak az a nagyon nagy baj, hogy nagyon nagy "területet" foglal -
#18
Sztem meg szárnyak+sugárhajtómű->ramjet->scramjet->folyékony hajtóanyagú rakéta. Ez így szép óccsó, fullosan újrafelhasználható lenne. -
HUmanEmber41st #17 Azért kell erőltetni a függőleges felszállást, mert a Holdon igen kevés a betonozott kifutópálya és mivel levegő is kevés van, így a vízszintes gyorsulásnak sincs sok értelme, ugyanis nem képződik felhajtóerő a szárnyakon.
A Föld ( bolygóról) való indítást a következő képpen képzelem el:
A hasznos tehert ( lakókabin üzemanyag műszerek stb) külön küldeném fel egy hegyoldalba telepített lineáris mágnesmotorról. Ez kb az első fokozat rakétáit váltaná ki. Így a II. és a III. fokozatba kellene csak üzemanyag. Ebben nem utazna személyzet. Földkörüli pályára állna, majd a személyzet az X díj- győztes járművével követné. Ebben meg csak emberek utaznának. Összekapcsolódás után ellenőriznék az egész cuccot, a kilövéskor keletkezett hibákat kijavítva, nyugodtan útra kelhetnének a Holdra. Aztán a nagy űrhajót a Holdról visszatérve nem kellene elégetni a légkörben, hanem csak pályán maradva üzemanyagot és egy leszállókabint kellene újból feljuttatni rá. ( meg a személyzetet.) Postafordultával máris indulhat az újabb expedíció a Holdra.. -
#16
Szerintem van benne reáció.
Amire a NASA most nem képes megoldjá egy sufniban. -
Freddy TNT #15 természetesen a földről felszálva gondoltam.....jóval több üzemanyag maradna meg. Ez egyszerűen pazarlás. -
Fatanur #14 Hát nem tűnik valami nehéznek ez a pályázat... -
#13
"Nem a földről van szó, hanem a földről." aha igy mar vilagos 
-
#12
Nem a földről van szó, hanem a földről. Egyébként tényleg jólenne ha fölről felszállásnál félretennék a nyers rakátétás fosokat, és normális szárnyakat növesztenének. -
#11
igen, ez erdekes lenne:) -
saldi #10 Holdon a levegő felhajtóerejét használva? -
Freddy TNT #9 Nem értem, hogy mi a francért küszködnek a függőleges felszállással 
Miért nem lehet vízszintesen felszállni a levegő felhajtóerejével (meg persze rakétával) felmenni ? 
-
Szefmester #8 nem is tudom.. mintha eddig sem párszázezres díjak lettek volna.. szerintem 1 nullát elnéztek a cikkírók..
Remélem Carmack bácsi a Q3 engine-hez hasónló cuccal megveri a mezőnyt.. mert amit mostanában csinál az már nem az igazi...
jussanak ki szálljanak le induljon a verseny.. :) -
atothhu #7 :D
-
#6
-
Grandpenge #5 én ingyen megmondom, hogy hogyan kell leszállni a holdra!!!!
NAGYON ÓVATOSAN!
:)) -
Tiberius B #4 igaz, igaz!