Repülő szőnyeggel a Plútóra
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#56
Jópár ilyen ember van csak megkéne hallgatni õket😊
#55
Eloszor inakbb az elmeleti fizikaban/matematikaban/csillagaszatban kellene szereznunk egy uj einsteint, aki megmondja mi hogy mukodik es hogy lehetseges ezt meg azt megcsinalni. 😄
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#54
ezt vágom, de 30 év tech fejlõdés után ezt a kis hatásfokot is fellehet turbozni szerintem, elvégre mindennek nött a teljesitménye akkor ez is megoldható szerintem.
#53
Azok nem olyan igazi nagy atomreaktort vittek megukkal, hanem csak RTG-ket(ezeket amúgysem ismerik a zõdek, bár ezek is lehetnek veszélyesek).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#52
30 éves Voyager szondáknak az energiatermelése is atomenergiával van megoldva igaz a meghajtás nem, de ha 30 év után még müködnek akkor az elég biztonságosnak tûnik, ez kombinálva ionhajtómüvekkel és a napelem mehet nyugdíjba.
#51
tényleg jó cikk, thx! jó lesz Talérdre 😊
#50
wow 😄
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#49
Warp drive, When?
Ez lenne az a cikk, szerintem tokjo olyan hulyeknek is ertheto mint en. 😄
Ez lenne az a cikk, szerintem tokjo olyan hulyeknek is ertheto mint en. 😄
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#48
Ha objektiven nezem a temat akkor arra jutok hogy sose fogunk bolygok, neadjisten csillagok kozott utazni. A nasa hivatalos oldalan van egy iszonyu jo cikk, szepen leirjak miert is nem megyunk/mentunk mar marsra pl. Ok se hulyek de 4-5 tudomanyagban kellene forradalmi fejlodesre szert tenni. (Mindjart mekkeresem a cikket mert marhajo tobbekkozott a startreket is folhozzak, hogy jo az alapelgondolas, de olyasmire epit amit meg nem is ismerunk.)
Ez a repulo "szonyeg" pedig ahogy a cikk is emliti max szondakhoz lehetne jo. Szepen elkuldenenk a marsra, jupiterhez europara, iora, szaturnuszhoz a titanra pl. Emberi kuldetesre szinte biztosra veszem hogy alkalmatlan.
Szerintem a lehetetlen utan kutatunk. 😊
Ez a repulo "szonyeg" pedig ahogy a cikk is emliti max szondakhoz lehetne jo. Szepen elkuldenenk a marsra, jupiterhez europara, iora, szaturnuszhoz a titanra pl. Emberi kuldetesre szinte biztosra veszem hogy alkalmatlan.
Szerintem a lehetetlen utan kutatunk. 😊
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#47
Ott már nincs mit felhasználni a napenergiából, mert nincs 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#46
azért lássuk be, hogy csak jobb lenne egy olyan meghajtás, ami a napenergiát használja fel....ha már lenne rá lehetõség. bár az kétségtelen, hogy ez még x év(tized) az atomenergia meg már felhasználható lenne.
If it ain\'t broken, don\'t fix it.
#45
Ami a napelemek teljesítményét illeti a Plútónál, ha jól emlékszem a Plútó és a Nap távolsága kb. 40 csillagászati egység. Ebbõl következik, hogy az odáig eljutó energia mennyisége 1/40*40, azaz 1/1600 -od része a földkörüli pályán leadottnak.
Úgy naggyából egy telefont azért talán feltölt. De itt van a hideg problémája is, az itteni hõmérsékleten már érdekesen viselkednek az általunk közöséges anyagok.
Úgy naggyából egy telefont azért talán feltölt. De itt van a hideg problémája is, az itteni hõmérsékleten már érdekesen viselkednek az általunk közöséges anyagok.
#44
1. Az 1% az 100-ból 1...
2. Lehetni lehet. Kérdés, mennyivel bonyolítja és drágítja ez meg a dolgokat. Kisebb eszközöknél biztos nem fognak ilyesmivel "szórakozni", csak esetleg nagyobb projektekben.
2. Lehetni lehet. Kérdés, mennyivel bonyolítja és drágítja ez meg a dolgokat. Kisebb eszközöknél biztos nem fognak ilyesmivel "szórakozni", csak esetleg nagyobb projektekben.
#43
A rák a 2. leggyakoribb halálozási ok, és egyre több van belõle. És
Akinek volt már a családjában, kicsivel óvatosabb lesz.
Akinek volt már a családjában, kicsivel óvatosabb lesz.
#42
már az uránusznál is egy sima csillagnak látszik mint a többi😊 pedig az "kicsivel" közelebb van 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#41
A kérdés autentikus!😉
A Plutónál a Nap olyan mint egy fényesebb csillag, szal a napelem hatásossága elég erõsen konvergál a zéróhoz.
A Plutónál a Nap olyan mint egy fényesebb csillag, szal a napelem hatásossága elég erõsen konvergál a zéróhoz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Nekem csak egy kérdésem van. Nem vagyok sem fizikus sem tudós, de józan paraszti ésszel gondolkodva ez a napenergiás hajtómû csak a naptól távolodva fejti ki hatását. Remélem nem embereket akarnak a plútóra küldeni ezzel a hajtómûvel😄 mert az rendben, hogy 1 év oda az út, de mennyi lenne vissza?....
#39
Röviden leírom az elérhetõ sebességváltozás kiszámításának módját, mivel úgy látszik, itt némi homály mutatkozik.
v=r*ln(Mi/Mv)
ahol r a kiáramló égéstermék sebessége
Mi a rendszer induló tömege
Mv a rendszer üzemanyag nélküli tömege
ln e alapú logaritmus
Mi/Mv helyett Mi/(Mi-Mü) is írható, ahol Mü az üzemanyag tömege.
Ez a képlet nemrelativisztikus sebességre érvényes, de tökéletesen használható mivel sajnos ott még nem tartunk.
Látszik, hogy az elérhetõ sebességváltozás az üzemanyag kiáramlási sebességétõl, valamint
a teljes tömeg és az üzemanyag tömegének arányától függ. Tehát kémiai üzemanyaggal is elérhetõ igen nagy sebesség, csak iszonyatos üzemanyagkigénye van, mivel a szükséges mennyiség exponenciálisan növekszik az elérhetõ sebesség függvényében. Az ionhajtómûvek kiáramlási sebessége nagyságrenddel meghaladja a kémiai hajtómûvekkel elérhetõ kiáramlási sebességet, így ezekkel valóban nagyobb sebesség érhetõ el, mint azonos tömegû kémiai üzemanyaggal. Azt kijelenteni, hogy ezzel vagy azzal a hajtómûvel pontosan mekkora sebesség érhetõ el, a fentiek fényében nyilvánvaló badarság, tehát ez a 666000 kilométeres sebesség is az. Attól függ, hogy a fent említett 200kg-os szondában mekkora arányt képvisel az üzemanyag, illetve az ionhajtómûbõl mekkora sebességgel áramlik ki. Az eredeti cikk nyilván konkrét értékeken alapul, de ezek leírása nélkül csupán a sebességet közölni nem szerencsés.
v=r*ln(Mi/Mv)
ahol r a kiáramló égéstermék sebessége
Mi a rendszer induló tömege
Mv a rendszer üzemanyag nélküli tömege
ln e alapú logaritmus
Mi/Mv helyett Mi/(Mi-Mü) is írható, ahol Mü az üzemanyag tömege.
Ez a képlet nemrelativisztikus sebességre érvényes, de tökéletesen használható mivel sajnos ott még nem tartunk.
Látszik, hogy az elérhetõ sebességváltozás az üzemanyag kiáramlási sebességétõl, valamint
a teljes tömeg és az üzemanyag tömegének arányától függ. Tehát kémiai üzemanyaggal is elérhetõ igen nagy sebesség, csak iszonyatos üzemanyagkigénye van, mivel a szükséges mennyiség exponenciálisan növekszik az elérhetõ sebesség függvényében. Az ionhajtómûvek kiáramlási sebessége nagyságrenddel meghaladja a kémiai hajtómûvekkel elérhetõ kiáramlási sebességet, így ezekkel valóban nagyobb sebesség érhetõ el, mint azonos tömegû kémiai üzemanyaggal. Azt kijelenteni, hogy ezzel vagy azzal a hajtómûvel pontosan mekkora sebesség érhetõ el, a fentiek fényében nyilvánvaló badarság, tehát ez a 666000 kilométeres sebesség is az. Attól függ, hogy a fent említett 200kg-os szondában mekkora arányt képvisel az üzemanyag, illetve az ionhajtómûbõl mekkora sebességgel áramlik ki. Az eredeti cikk nyilván konkrét értékeken alapul, de ezek leírása nélkül csupán a sebességet közölni nem szerencsés.
#38
"nukleáris hulladékként radioaktív anyagával szennyezheti a bolygóközi ûrt." szegeny ur 😞 inkabb a Foldet kene vedeni, nem pedig a vegtelen vilagurt.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#37
Na igen!
Eltekintve attól, hogy azt nukleáris hulladéklerakónak is építették. De volt egy szuper sorozat belõle! Tavaly ismételték a Filmmúzeumban, nagyon jó volt!
Eltekintve attól, hogy azt nukleáris hulladéklerakónak is építették. De volt egy szuper sorozat belõle! Tavaly ismételték a Filmmúzeumban, nagyon jó volt!
#36
Alfahódbázis RULEZ!<#eljen><#worship><#vigyor>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
Star Trek-es technologia kéne ide itt is van egy cím a trekkis technika megvalósitása http://ssdoo.gsfc.nasa.gov/education/just_for_fun/startrek.html
#34
Ez a holbázis már nekem többször is eszembe jutott. Szerintem egy nagyobb bázist simán felépíthetnének a holdtalajban, mint a metrót itt nálunk. Ebben az esetben a sugárveszélyt is kivédnék. A kohókat a felszínen építenék fel, és távvezérelt ezközökkel automatikusan mûködtetnék.
Mivel a Hold körüli pálya eléréséhez jóval kisebb teljesítmény is elég, ezért ehhez olcsóbb rakéta is elég lenne, vagy egy lineáris gyorsító.
Mivel a Hold körüli pálya eléréséhez jóval kisebb teljesítmény is elég, ezért ehhez olcsóbb rakéta is elég lenne, vagy egy lineáris gyorsító.
#33
Fõleg az a gond, hogy a szemét itt van a földön, vagy alatta, az energiára meg a világûrben lenne szükség. Amíg nincs olyan módszer az energiatárolásra, amellyel gazdaságosan szállítható lenne ez a megtermelt energia, addig ez így egy hamvábaholt ötlet.
Arról nem is beszélve, hogy a sötétzöldek már az elkészült szemétégetõmûvek minden mûszaki hibájánál azért üzöltöznek, hogy zárják be mind. (Dorog, Újpest)
Arról nem is beszélve, hogy a sötétzöldek már az elkészült szemétégetõmûvek minden mûszaki hibájánál azért üzöltöznek, hogy zárják be mind. (Dorog, Újpest)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#32
A probléma ezzel, hogy csak reálisan a belsõ bolygóknál lehet használni, ahogy távolodunk el a naptól, úgy romlik a hatásfoka ennek a megoldásnak. Emiatt van szükség nukleáris energiára ami az egyetlen általunk ismert és jelenleg is elérhetõ energiaforrás egy ilyen külsõ bolygókhoz induló, hosszú élettartamú mûholdnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
1.: Az a "nem olyan ritka" esemény azért a megbízhatóbb hordozóeszközöknél olyan 1% körül van.
2.: A hasadóanyagot késõbb, a világûrben is be lehet helyezni a reaktorba, tehát tényleg elég csak az üzemanyag tárolótartályát felkészíteni a balesetre.
2.: A hasadóanyagot késõbb, a világûrben is be lehet helyezni a reaktorba, tehát tényleg elég csak az üzemanyag tárolótartályát felkészíteni a balesetre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
Miben van "ráció"? Abban hogy rohadt sok a szemét vagy hogy semmire sem lehet használni?
Amit leirtál kb. annyit takar, hogy lehetne akár egy csodalámpánk is 3 kivánsággal és az mindent megoldana.
Amit leirtál kb. annyit takar, hogy lehetne akár egy csodalámpánk is 3 kivánsággal és az mindent megoldana.
#29
es arra is van otleted hogy azt a rengeteg pelenkat hogyan vigyek fel az urbe?
egy uj reaktor nem tartalmaz szuksegszeruen sugarzo anyagokat, ha az szejjeltrancsirozodik a fold felszinen keletkezik nemi anyagi kar, esetleg raesik vkire, de ez csak a sajtonak katasztrofa, siman baleset nagysagrend.
maga az uzemanyag a problemas de azt fel lehet vinni kulon, erosen tulbiztositva hogy majd fent belerakjak. (par kilo cucc, baromi eros kontenerben, plusz ejtoernyo hozza meg mi1mas) az meg hogy vhol a tavoli urben szetszorodik, mar boven vallalhato kockazat, mondta mar mas is, van ott rosszabb is ennel.
egy uj reaktor nem tartalmaz szuksegszeruen sugarzo anyagokat, ha az szejjeltrancsirozodik a fold felszinen keletkezik nemi anyagi kar, esetleg raesik vkire, de ez csak a sajtonak katasztrofa, siman baleset nagysagrend.
maga az uzemanyag a problemas de azt fel lehet vinni kulon, erosen tulbiztositva hogy majd fent belerakjak. (par kilo cucc, baromi eros kontenerben, plusz ejtoernyo hozza meg mi1mas) az meg hogy vhol a tavoli urben szetszorodik, mar boven vallalhato kockazat, mondta mar mas is, van ott rosszabb is ennel.
#28
Fú ez a mondat tényleg olyan mintha az Árpi, Szalacsi "Miko" Sándor barátja mondta volna 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#27
Véleményem szerint egy olyan hajtómû sem lenne rossz amiben az energiát a földön lévõ rengeteg szemét elégetése szolgáltatná. Abból aztán van bõven. Épp minap olvastam egy cikket az interneten,hogy csak használt pelenkából annyi termelõdik egy évben ,hogy egy 1 méter széles és 1 méter magas töltést lehetne felhúzni belõle az egyenlítõ mentén. És ez csak a pelenka!! Most nyugodtan lehet engem támadni,hogy mekkora hülyeséget mondtam de véleményem szerint van benne ráció!
A kozmosz a kozmosz része s nincs eleje se vége.
#26
"ha az általa hajtott eszköz üzemképtelenné válik, nukleáris hulladékként radioaktív anyagával szennyezheti a bolygóközi ûrt."
ennel azert ritkabban olvasok nagyobb ostobasagot. a vilagur egyreszt vegtelen, masreszt vannak ott csunyabb sugarzasok is
ennel azert ritkabban olvasok nagyobb ostobasagot. a vilagur egyreszt vegtelen, masreszt vannak ott csunyabb sugarzasok is
#25
"Einstein tanulmánya szerint soha nem fogunk tudni atommeghajtású ûrhajót/rakétát építeni."
Erre tudsz hozni vmi forrást? Már a 60-70-es években építettek atomhajtómûveket, lásd pl. a NERVA programot.
Erre tudsz hozni vmi forrást? Már a 60-70-es években építettek atomhajtómûveket, lásd pl. a NERVA programot.
#24
"Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos rakéták egyes üzemanyagai is igen csak mérgezõek és azok is a légkörbe jutnak, akkor lehet, hogy az atomenergia lenne a kedvezõbb megoldás.
Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erõmûveknél."
Csak az a baj, hogy míg az atomerõmûvek nagy számú hõerõmûvet váltanak ki, addig a reaktort cipelõ szondákat ugyanolyan rakétákkal kell feljuttatni.
Einstein tanulmánya szerint soha nem fogunk tudni atommeghajtású ûrhajót/rakétát építeni. Remélem tévedett! 😊
Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erõmûveknél."
Csak az a baj, hogy míg az atomerõmûvek nagy számú hõerõmûvet váltanak ki, addig a reaktort cipelõ szondákat ugyanolyan rakétákkal kell feljuttatni.
Einstein tanulmánya szerint soha nem fogunk tudni atommeghajtású ûrhajót/rakétát építeni. Remélem tévedett! 😊
#23
Egyébként lehetne a napsugárzás termikus energiáját is kihasználni.
Az lenne az izgalmas.
Akár arra is felhasználható lenne, hogy a rakéta csak vizet visz magával, azt meg lehet magas hõmérsékleten disszociáltatni, rá egy mágneses teret, hidrogén-oxigén kettéválik, mehet a rakétába.
És akkor asszem minden környezetvédelmi elõírásnak eleget tettünk 😛
Persze az lendület/tömeg arány nem lesz túl jó.
Ahhoz valóban nagy sebességgel kilépõ ionok kellenek.
Csak akkor meg a lendület/energia arány romlik el.
De ha valakit érdekel, akkor nézzen fel a wikipediára, ott van elég sok létezõ és lehetséges meghajtás.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_Propulsion
Az lenne az izgalmas.
Akár arra is felhasználható lenne, hogy a rakéta csak vizet visz magával, azt meg lehet magas hõmérsékleten disszociáltatni, rá egy mágneses teret, hidrogén-oxigén kettéválik, mehet a rakétába.
És akkor asszem minden környezetvédelmi elõírásnak eleget tettünk 😛
Persze az lendület/tömeg arány nem lesz túl jó.
Ahhoz valóban nagy sebességgel kilépõ ionok kellenek.
Csak akkor meg a lendület/energia arány romlik el.
De ha valakit érdekel, akkor nézzen fel a wikipediára, ott van elég sok létezõ és lehetséges meghajtás.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_Propulsion
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#22
Én is erre gondoltam. És akárhányszor fel lehetne használni.
Mindegy mi hajtja.
Talán egyszer fúzió fogja...
Mindegy mi hajtja.
Talán egyszer fúzió fogja...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#21
A piszkos bombák is csak kis távolságokra hatásosak (mint a városközpontra zuhanó reaktor), és az sem „a mindenki meghal a többiek meg rákosok lesznek” eredménnyel zárul, mivel igen könnyû védekezni ellenük. A hatásuk majdnem kizárólag csak pszihikai és anyagi károkat okoz.
A tüdõszûréseknek is ugyanilyen hatása van. Mégsem tiltják, pedig valószínûleg sokan vannak akik éppen azért kaptak rákot mert elmentek a vizsgálatra. Viszont még többen, akinek az idõben felismert betegség kezelése mentette meg az életét.
Persze sugárterhelés esetén nem zárható ki a rákos elváltozások kockázata, de érdemes megnézni ezek valószínûségét is. Százezer emberbõl biztos lesz néhány, de a valóságban sokkal nagyobb halálozási kockázatot jelent pl. kocsival járni dolgozni tömegközlekedés helyett. És ezt is igen sokan bevállaljuk. Meg is hal közülünk minden héten néhány, sõt olyanok is, akik nem is akarták vállalni ezt a fajta kockázatot csak az úttest közelében jártak. Mégsem fogják betiltani a közlekedésnek ezt a formáját, pedig lehetne élni nélküle, csak körülményesebben. Ez a helyzet az atomtechnikával is. Csak könnyebb tiltani gátolni olyan dolgokat, amiknek a hasznosságát még nem ismeri az emberiség.
A tüdõszûréseknek is ugyanilyen hatása van. Mégsem tiltják, pedig valószínûleg sokan vannak akik éppen azért kaptak rákot mert elmentek a vizsgálatra. Viszont még többen, akinek az idõben felismert betegség kezelése mentette meg az életét.
Persze sugárterhelés esetén nem zárható ki a rákos elváltozások kockázata, de érdemes megnézni ezek valószínûségét is. Százezer emberbõl biztos lesz néhány, de a valóságban sokkal nagyobb halálozási kockázatot jelent pl. kocsival járni dolgozni tömegközlekedés helyett. És ezt is igen sokan bevállaljuk. Meg is hal közülünk minden héten néhány, sõt olyanok is, akik nem is akarták vállalni ezt a fajta kockázatot csak az úttest közelében jártak. Mégsem fogják betiltani a közlekedésnek ezt a formáját, pedig lehetne élni nélküle, csak körülményesebben. Ez a helyzet az atomtechnikával is. Csak könnyebb tiltani gátolni olyan dolgokat, amiknek a hasznosságát még nem ismeri az emberiség.
#20
Megsérül, lezuhan és atomkatasztrófa lesz. A valóság meg az, hogy párszáz atomreaktor már hever az óceánban, és néhányuknak a burkolata is megsérült. Van még néhány tíz darab „elvesztett” atombomba, amelyek közül néhánynak a kémiai robbanótöltete is felrobbant szétszórva a hasadóanyagot. A hidegháború idején fel is robbant pár tonna hasadóanyag a légkörben (itt már a láncreakciók megtermelték a ténylegesen veszélyes hasadványtermékeket is), és mégsem volt ökológiailg kimutatható hatása. Persze mérni lehetett a sugárzást és következtetni a sugárterhelésekre, de a tényleges dozimetriai hatásuk mérhetetlenül kicsi volt.
Még a földrõl induló atomrakéták sem jelentenének nagyobb kockázatot. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos rakéták egyes üzemanyagai is igen csak mérgezõek és azok is a légkörbe jutnak, akkor lehet, hogy az atomenergia lenne a kedvezõbb megoldás.
Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erõmûveknél. Csak azok már szerencsére üzemelnek. Ha csak most fejlesztenék õket, a szerencsétlen politikusok a zöldmajmok hatására inkább tovább pusztítanák a környezetet és már kétszer annyi szennyezõanyag lenne a levegõben, mint most.
A másik lehetõség a cikkben is felvetett ilyen „alternatív energiaforrások” (amik persze nem alternatívák, mert nem tudnák kiváltani a hagyományos energiaforrásokat sem a földön, sem az ûrben), és azok gyártásának hulladéka jelent csak igazán nagy veszélyt a környezetre.
Még a földrõl induló atomrakéták sem jelentenének nagyobb kockázatot. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos rakéták egyes üzemanyagai is igen csak mérgezõek és azok is a légkörbe jutnak, akkor lehet, hogy az atomenergia lenne a kedvezõbb megoldás.
Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erõmûveknél. Csak azok már szerencsére üzemelnek. Ha csak most fejlesztenék õket, a szerencsétlen politikusok a zöldmajmok hatására inkább tovább pusztítanák a környezetet és már kétszer annyi szennyezõanyag lenne a levegõben, mint most.
A másik lehetõség a cikkben is felvetett ilyen „alternatív energiaforrások” (amik persze nem alternatívák, mert nem tudnák kiváltani a hagyományos energiaforrásokat sem a földön, sem az ûrben), és azok gyártásának hulladéka jelent csak igazán nagy veszélyt a környezetre.
#19
Nem tartályból megy nukleáris motorba? Én inkább a reaktor szót használnám, és miért ne vihetnék fel külön az üzemanyagot, és külön a reaktort? A földi atomreaktorokat is töltik üzemanyaggal, szóval mi itt a probléma? Amúgy elég masszív dolgokat tudnak csinálni, ami kibírná egy rakéta robbanását, a légkörbe eséskor sem ég el. A stardust visszatérõ egysége 14 km/sec sebességgel lépett a légkörbe és kibírta. Márpedig ha baleset történik, akkor is max 7 km/seccel esne vissza a légkörbe, amit ugye eddig a legtöbb visszatérõ egység simán elviselt, és az csak a fele annak a 14km/sec-nek, ha ezt meg tudták egyszer csinálni, hasonlóan erõs szerkezeteket tudnak újra csinálni. Amúgy a legtöbb baleset kilövés elsõ perceiben történik, akkor meg még nagy sebességre sem gyorsul az ûrhajó, szóval a tartálynak csak egy nagyobb sebességû csobbanást kell kibírnia.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#18
Igazad van. Talán ezért kéne egy értelmes holdbázist létrehozni, üzemanyag + építõanyag az ûrhajóknak.
És akkor nem kellene a földrõl feljuttatni ezeket drága pénzért.
Ja meg attól sem kellene félni hogy valami baleset folytán bajtörténik.
Ez viszont csak is a Föld összes erre rendelkezésre álló erõforrásainak egyesítésével lenne lehetséges.
Ez pedig sajna leányálom, addig meg maradnak a kirakat rakéták, kirakat célokért.
;(
És akkor nem kellene a földrõl feljuttatni ezeket drága pénzért.
Ja meg attól sem kellene félni hogy valami baleset folytán bajtörténik.
Ez viszont csak is a Föld összes erre rendelkezésre álló erõforrásainak egyesítésével lenne lehetséges.
Ez pedig sajna leányálom, addig meg maradnak a kirakat rakéták, kirakat célokért.
;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
Talán az, hogy ha pl. fellövéskor felrobban, megvalósítja a "piszkos atombomba" esetét. Nem is tudom, miért olyan nagy probléma ez, hiszen nem halnak meg tõle azonnal a környéken lévõk. Csak késõbb rákban. Meg születik pár torzszülött gyerek, mi az.
#16
Ó, tudod, hogy nem az ûrbeli tartózkodásáról van szó, hanem legfõképpen a nem ritka fellövéskori balesetekrõl, Föld körüli pálya esetén a késõbbi visszaesésrõl, de az sem az igazi, ha a célállomáson zuhan le, ha oda késõbb ember is akar menni.
#15
Nos, a "nukleáris üzemanyag" nem egy tartályból megy egy nem létezõ nukleáris motorba, hanem egy kis reaktor belsejében van. Az egészet kellene körülvenni egy olyan burokkal, ami sem fellövéskori robbanáskor, sem Föld körüli pályáról visszaesvén a légkörben való felizzástól nem esik szét.
#14
Hát azért a voyager-tõl még messze vunk... (fõleg azért mert nincsenek "mindentmegmondó" trikordereink... 😄) De valóban sokkal értelmesebb lenne szerintem is az ûrben összerakni valami gigabrutálnagy gépet... azzal el lehetne rohangálni felkutatni a naprendszert...
#13
mi bajuk ezeknek az atommal ?
#12
"szétrobban, és csobban egyet az óceánbe (bár ennek amúgy sincs sok esélye)"
azért én meznék pár kilövési statisztikát😊
azért én meznék pár kilövési statisztikát😊
#11
Höhöhö, az ûrben jelenlegi tudásunk szerint csak egyetlen hely van ahol egy ember sugárzás elleni védõberendezések nélkül, csupasz börrel is mászkálhat: és ez a Föld felszíne.
Mindenhol máshol gyilkos sugárzás van, amit az ember max percekig tud elviselni, ha ezek után a zöldek azzal jönnek hogy kinn az ûrben veszélyes atomot használni, az kb olyan mintha valaki egy vulkán közepén betiltaná a dohányzást!😉))
Mindenhol máshol gyilkos sugárzás van, amit az ember max percekig tud elviselni, ha ezek után a zöldek azzal jönnek hogy kinn az ûrben veszélyes atomot használni, az kb olyan mintha valaki egy vulkán közepén betiltaná a dohányzást!😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
És hogy fog megállni? Mert szép és jó, hogy olyan gyorsan eléri a Plútót, de úgy fog mellette elhúzni, hogy fel sem tûnik neki.
SWTOR: Dee'Greg, Conqueror of the Dread Fortress, lvl 55 commando - The Red Eclipse
évekig eltarthatna, de miért nem foglalkoztatja a kutatókat, hogy kint az ûrben építsenek meg egy Voyagert?? tudom, lassú lenne az építése, de mégsem kellene akkora mint a ISS, és kicsikbõl megépíteni talán nem akkora gond, mint földrõl kilõni giga tonnájú anyahajót..
#8
<#beka3>
iSS!
#7
"ha nem lenne a sok tudatlan ellenzõ"
Nagyon egyetértek! A legnagyobb kárt a föld légkörében ezek a "sötétzöldek" okozzák!
Nagyon egyetértek! A legnagyobb kárt a föld légkörében ezek a "sötétzöldek" okozzák!
Oldal 1 / 2Következő →