Bemutatták az európai városi jármű prototípusát
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Skoda Octavia dettó.
Sok Skodájuk is van. Meg megfigyeltem, hogy a taxisok fele is Octaviával jár.
Kara kánként folytatom tanításom.
No, és persze Lada Niva. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
A tipusválasztáshoz a legjobb stratégia: megnézni, hogy a Demszky meg hasonszõrûek mit vesznek (vetetnek a város pénzén<#mf1>#mf1>)... No, azt a tipust érdemes megcélozni! Így meg lehet spórolni a hosszas tájékozódást, utánaolvasást, szakértõket, stb.
Én azért gondoltam a Citrora, mert a www.totalcar.hu-n ilyen szempontból jókat írnak róla, persze vannak egyéb gondok.
Mondjuk, az nekem is egyértelmû volt, hogy a terepjárók jobban elviselik többek között a budapesti kátyúkat is.
Edzésképpen el lehet menni Erdély eldugottabb vidékeire is.
A rugózás mellett fontos, hogy a hasmagasság is nagyobb legyen.
Én hirtelenjében még a Suzuki Ignisre gondoltam, de felhasználói beszámolók szerint rettenetesen ráz.
Talán légpárnás városi autókat kellene gyártani, egy csapásra meg lenne oldva a sepregetés is. :-)
A gyalogosok meg alkalmazkodnának. Elvégre Irakban, vagy máshol a Közel- vagy Közép-Keleten (homokviharok közepette) is élnek emberek. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Legjobb a terepjáró... Hummer rulez (nekem nem az van:-)
melyik az a jármû, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat?"
Nekem új Skoda Octaviám van. Kiváló a felfüggesztése, macskakövön 60-nál is majdnem olyan, mint a tükörsima aszfalt. Az más kérdés, hogy maga a futómû hogy bírja. Ez még nem derült ki, mert még nincs 2 hónapos.
Egyébként egy jólfejlett kátyún nem segít semmiféle rugózás, mert a magas perem vízszintesen is nagyot üt a kocsin, és azt semmi sem tompítja.
melyik az a jármû, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat?
Talán a citroen?
Kara kánként folytatom tanításom.
Már látom a jövõt... a középréteget szívató sarcoló és taposó háttérbehúzódott alakok majd kitalálják, hogy ehhez nem lesz jó se az A se a B kategóriás jogsi. Majd bevezetik a G kategóriát, jó nagy drága pénzekért persze... Már alakítgatják a jólinformált haverok a vezetõképzõ iskolákat <#boxer>#boxer><#hawaii>#hawaii>
Nem igazán értem, hogy mirõl írsz, mert a békávénak bp.-en nincs versenytársa.
Kara kánként folytatom tanításom.
Nem akarok mindenféle vad elméleteket gyártani, maradnék a tényeknél. Nézzük meg, hogy mi a BKV érdeke. Az már más kérdés, hogy az érdekbõl létrejön-e a szándék és a cselekvés...
Nos, mint minden piaci szereplõnek, a BKV-nek is az az érdeke, hogy ne legyen erõs versenytársa. Márpedig az egyéni közlekedés bizony versenytárs. Miatta nem lehet árat emelni a végtelenségig, miatta nem lehet 2 óránként közlekedtetni a járatokat és nem lehet az utasokat sorbaállítani a megállókban, hogy majd a harmadik buszra talán felférnek... (bár ha így halad elõre a BKV, akkor lassan ide lyukadunk ki)
Erõsen tartok attól, hogy a sokat szellõztetett csipkártyás rendszer valami nagyon nagy disznóság lesz, amit nem mernek bevezetni addig, amig minden versenytársuk a padlóra nem gyengült. Valami hasonló utasellenes disznóság lesz beleépítve, mint a vidéki KV-k buszain a "felszállás csak az élsõ ajtón!" tipusú intézkedés, amelynek hatására a buszok átlagsebessége kb. 10 km/óra alá csökken
Úgy jön ide, hogy az is kicsi és fürge.
Amúgy: pele (filbert mouse).
Kara kánként folytatom tanításom.
Nem feltétlenül. Általában a fejlettebb technológia drágább, de nem mindíg. És az optimalizált energiafelhasználással pénzt is spórolsz.
"Az energiatermelõknek abszolút nem érdeke, h csökkenjen a világ energiafogyasztása."
De õk max kívülrõl szólhatnak bele. És rajtuk kívül van még pár érdekcsoport, aminek más az érdeke.
"Ha megvalósul ( mert ugye van 1-2 akadály, megoldásra váró kérdés)sem lesz olcsóbb az elektromos energia"
Már mért ne lenne olcsóbb? Van ám olyan is, hogy piaci verseny (ne Magyarországra gondolj).
Nem találtam utalást ilyen állatra a neten. Szeritnem félreértetted a nevét.
Egyébként hogy jön ez ide?
Eme áldatlan állapot felszámolására még akár a nemzeti vagyon kirablását lehtõvé tevõ privatizáció is jobb lenne.
Amúgy forognak fent olyan elméletek, hogy egyeseknek épp az a célja, hogy tönkretegyenek cégeket, amelyeket aztán olcsón lehet emiatt az államtól megszerezni ("privatizélni") + a fogyasztók is megváltóként üdvözlik az újra színvonalas szolgáltatást nyújtó privátot.
Kara kánként folytatom tanításom.
Teljesen új megvilágításba helyezõdik e kis jármû akkor, ha folyékony hidrogént kell majd tankolni.
Ha csinálnánk egy olyan BKV-t, ami olyan gyors, rugalmas, kényelmes, mint a személyautó, akkor tul.képpen csináltunk egy személyautó változatot, csak éppen sokszoros áron.
A cikkben szereplõ kiautó-motorbicikli egyik nagy elõnye, hogy lefedi azt a közlekedési szükségletet, amit a magányos (egyedül) autózók jelentenek, egy szál aktatáskával. A közlekedéséhez sokkal keskenyebb sáv elegendõ mint egy autóhoz, a parkoláshoz pedig sokkal kisebb hely, de ezt mindenki látja.
Az elterjedését illetõen nekem is vannak kétségeim. Egyfelõl az ára (hogy második-harmadik "autó" legyen a családban), másfelõl az emberek szokásai, attitûdjei. Az USA-ban sem igazán terjednek az európai méretû autók ha jól tudom
Az energiatermelõknek abszolút nem érdeke, h csökkenjen a világ energiafogyasztása.
Ha megvalósul ( mert ugye van 1-2 akadály, megoldásra váró kérdés)sem lesz olcsóbb az elektromos energia, csak jobban lehet sokat termelni..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A BKV-n utazók 30%-a bliccel, 1%-a ellenõr. Ezek nem fizetnek.
Ha csökkented a bliccelõk számát, csökkentheted az ellenõrökét is. Ott a pénz.
"Autós közlekedés optimalizálásához szintén az elõbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt..."
Ez nem kerülne olyan sokba. Számítógép ma már minden sufniban van, épp csak az érzékelõket kellene felszerelni az útkeresztezõdésekbe és bekötni az összes jelzõlámpát.
Van egy tippem: a kínaiaktól lehet venni olcsó érzékelõket. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
városi közlekedés: ó, hogy az a magasságos atya úr isten, ami kéne ahhoz, hogy rendes BKV legyen: pénz, pénz, pénz. Már csak szerezni kéne, meg spórolni. Autós közlekedés optimalizálásához szintén az elõbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt.
Buszsávot ki említette? Mert azt az autósok nem igazán hagyják üresen, ergo a busz is áll a dugóban.
Vízhajtású kocsi? csinálja meg, furikázzon a városban, vizsgáltassa be a BME-vel... és feltétlen híveket szerez. Én mondjuk már a pi-vizet se értem.
Egelynek volt egy könyve az örökmozgókról csak nem emlékszem a nevére, ha az abban leírtak mind igazak, akkor nagyon le vagyunk maradva az univerzum megismerésében.
Vélemény a cikkhez: ez a kocsi soha nem fog elterjedni, soha, fog lenni meg minden, de elõbb fogunk dodzsemen járni, minthogy ez elterjedjen széles körben
szabad energia a térbõl? elsõ nekifutásra nekem manapság már mindenféle eszembe jut szokványos fizikával, de az max a karórához lenne elég, és már sokat megvalósítottak(/nem hatékony).
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Na, jó, neked nem, nekem meglepõ.Azért hoztam szóba a lézeres szemmûtétet, mert épp ilyen után lábadozom.
Amúgy el szeretném mesélni egy érdekes élményem.
Az éjjel volt egy érdekes álmom, valahol a Nagyalföldön bóklásztam, egy tanyán, lovak, tanyasi emberek, stb. Mentem a mezõn, és egy kis apró állat ugrándozott elõttem. Vöröses színe volt, hasonlított a mókushoz, de annál kisebb, és nem volt olyan nagy lompos farka sem. Meg akartam fogni, de mindig elugrott elõlem. Gondolkodtam, mi lehet a neve, mert az állathatározómban láttam már, de nem jutott eszembe, bármennyire is erõlködtem.
Ma délelõtt megy a rádió Napközben c. mûsora, amolyan háttérzajként. A Bozsik gazda c. rovatban egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy egy kis monguzszerû állatról beszélnek (nem tudom minek az apropóján), amelytõl óvakodni kell, ám, mert, ha sarokba szorítják, nagyon tud karmolni és harapni. A neve pelé.
Igazából ezt dez tudná kommentálni. ;-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Van errõl valami link?
Amit én találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/Bubble_fusion
http://physicsweb.org/articles/world/15/4/8
http://www.heise.de/tp/r4/artikel/20/20542/1.html
http://www.sciencenews.org/articles/20060121/fob7.asp
Mind arról szól, hogy nem sikerült reprodukálni, és egyébként is vannak kétségek.
De legalább ez egy olyan dolog, ami elvben lehetséges.
Bár a 10 millió fok kevés a fúzióhoz. A Napban az óriási sûrûség és az alagút effektus segítségével mûködik a fúzió. A Földön ugyanez nem megy, nekünk többszáz millió fok kell (az ITER esetén 500.000.000 fokkal számolnak, ha jól rémlik).
"Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak mûteni."
Azért ez annyira nem meglepõ.
Ennyit tudok én errõl, dióhéjban.
Az Iteres kérdés jogos. A fenti reakciónál az a problem, hogy sok kis apró helyen keletkezik (fõleg hõ)energia, amely - ha nem tévedek - kisebb, mint a befektetett energia. Egyelõre áramtermelésre nem lehet felhasználni, de ez a jövõben még változhat. Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak mûteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
Vagyis nem szobahõmérsékleten történik, hanem ahogy kell, milliós hõfokon.
Egyébként nem tudok róla, hogy igazolták volna a mûködését. Mert akkor mintek az ITER?
Mások már megvitatták ezt
Manapság (pár évtizedes tendencia) a biztonsági követelmények fokozódását tapasztalhatjuk, legalábbis a technikai eszközökre vonatkozóan. (Sajna, az élet egyéb területein nem éppen)
Namármost. Ha ez a kicsi tömegû és igazi gyûrõdési zónákat nem tartalmazó jármûvet a 10-15 év múlva általam elképzelt biztonsági követelményeknek megfelelõen építik meg, akkor abból bizony mindenféle karbonszálas kompozitok meg hasonlók lesznek, légzsákokkal, stb. Szóval attól tartok, hogy az ára lesz az elterjedésének legfõbb akadálya. Fõleg akkor, ha a konkurrencia is besegít egy ks lobbizással.
A buborékfúzióról sajnos csak annyit tudok, amennyit az ismeretterjesztõ sajtóban (elektronikus) el lehet olvasni. Az pedig kevés ahhoz, hogy mellette vagy ellene határozott állást lehessen foglalni. Csupán a sajtóban olvasható információkról tudok állást foglalni, ami nem biztos hogy azonos a sokezer kilométerre levõ laborban történtekkel.
Egy dologban például biztos vagyok: HA igaz az, hogy a buborékokat részecskesugárzással hozták létre, akkor az keletkezõ neutronok alapján fúzióra következtetni ... hát, hmmm.
Addig, amíg nem kezd mûködni valamelyik energiagyártó csoda, addig is marad a hagyományos energiatermelés és az ésszerû takarékosság. Ez utóbbinak egy jelentõs lépése lenne ez a városi kis jármû, ha lesz belõle valami...
Ha én találnám fel a vízes autót, én sem lennék bõbeszédûbb, mint gróf Spanyol.
Hány példa van rá, hogy élelmes vállalkozók ellopták a feltaláló ötletét, a találmányát, és milliárdokat gründoltak össze maguknak?
Elég csak mondjuk Bill Gécre gondolni.
Az a szerencsétlen Simonyi András, a Word és az Excel magyar atyja gürcölte neki évtizedeken át, pár éve nyílt ki a csipája - túl késõn! - és saját céget alapított. Veszett fejsze nyele.
Hány jó ötlet fogalmazódik meg itt, Magyarországon, mezei szakdolgozatban, cikkben, szakköri tanulmányban, magyar diákok agyából kipattanva, amely aztán Amerikában, Németországban, Franciaországban, Izraelben, Nagy-Britanniában válik fejõstehénné élelmes üzletemberek és spionok ténykedése révén??
Amúgy, még a fórumokat is átnyálazzák figyelõ szemek... Kész paranoia, mi?:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Emlékezzünk csak vissza, kedves tudós barátaim, hogy a nukleáris fúziót szobahõmérsékleten az akadémikusok teljesen kizártnak tartották.
Méghogy egy lombikban két hidrogénatom héliummá egyesüljün, pfúj, le vele, agyon köll lõõni!
Mit ad isten, kiderült, hogy ultrahangos bizbasz hatása alatt milliós hõfokok alakulnak ki azokban a fránya kis gázbuborékokban, lombikban, a konahaasztalon.
Hun vannak most azok a nagypofájú kritikusok???
Ettõl függetlenül: én nem azt mondom, hogy gróf Spanyol Zoltán megtalálta a tuttit, csak óvatosságra intek, és azt mondom: ne dobjuk el vagy le a súlykot.
Persze, gróf Spanyol úr csináljon vizes autót, járjon azzal, és akkor teljesen más lesz a leányzó fekvése. Mert egyelõre a sajtótájékoztatókra õkelme is benzines autóval jár.
Kara kánként folytatom tanításom.
Sajnos, energiát nem tudunk teremteni. Sem elektronspinekkel, sem anélkül. A nagy gond ezekkel a vízhajtású meg nullponti-energia-hajtûsú ketyerékkel, hogy egyetlen mûködõ példányt sem tudtak csinálni. És ez nem véletlen. A káros hatásuk viszont az, hogy sok emberben keltenek hamis illúziókat az energia-probléma megoldási lehetõségeirõl.
Az olaj és a földgáz egyszer elfogy. Nem egy pillanat alatt, hanem lassacskán, egyre növekvõ árak mellett. Most, a fûtött szobában kell kitalálnunk, hogy mi legyen utána. Sajnos, ha az ilyen csodatalálmányokra várunk, akkor igencsak dideregni fognak a fiaink, és télen is hideg vízben fognak majd fürdeni.
A felelõsség rajtunk áll most. Egy icipicit azokon is, akik elhiszik és továbbadják ezeket a marhaságokat. De az igazi felelõsség azokon van, akik pénz kicsalására hasznáják.
A kötelezõ GFB-t sorra követték az újabb - hasonló alapállású - intézkedések. Ha végiggondoljátok az azóta eltelt kb.15 évet, láthatjátok hogy az az idõ az autóval közlekedõ emberek egyre fokozódó tiprásával, sarcolásával telt el. És ennek a folyamatnak még nem látom a végét.
A közlekedési dugók nagy részéért az önkormányzatok hibáztathatók, a részletek nem férnek bele ebbe a hozzászólásba.
Ma Magyarországon 2,9 millió személygépkocsi van, amelyek többsége családi használati tárgy. A családok túlnyomó többségének 1 darab van ebbõl az eszközbõl, amely leírhatatlan mértékben teszi értelmesebbé, értékesebbé az életüket, leírhatatlan mennyiségû idõ megspórolását teszi lehetõvé.
E 2,9 millió autó döntõ hányada a dolgozó középréyeg tulajdonában és használatában van. Óriási áldozatot vállaltak azért, hogy autójuk legyen. Egy átlagos autó ma 1-3 millió forintba kerül (többé-kevésbé használtan, azaz úgy ahogy a többség meg tudja venni).
Ezek az emberek (7-8 millió ember) az autó használata mellett szavazott. Igen szavazott, méghozzá igen erõs módon!
Nehéz szavakkal leírni azt az ordító különbséget, ami a kétféle szavazás között van: nem mindegy, hogy évekig töpörtyût eszik a család (képletesen) vagy csak egy sz..ros x-et húz bele egy papírra, bármiféle lemondás és áldozatvállalás nélkül...
Vajon ha 1-3 millió forintba kerülne, hogy elmenjen valaki a zöldekre szavazni, megtenné-e? Vagy hogy írjon egy levelet az önkormányzatnak újabb fekvõrendõr kihelyezését kérve, stb.stb..
Ennyit az autók visszaszorításáról. A dolgozó középosztály céljait, terveit, álmait szorítják vissza. Sok millió emberét, néhány száz sötét szándékú és csekély gondolkódóképességû ember miatt, akik szeretik környezetvédõnek titulálni magukat.
Biciklizni meg jó dolog, igen. Én is szeretek biciklizni... ha süt a nap, ha nem kell munkába sietni, stb.stb.
Azt hiszem, ezt el kellett mondani, mert nem nagyon mondják el, fõleg az egyoldalúan autó(s)ellenes sajtóban.<#szomoru2>#szomoru2><#szomoru2>#szomoru2><#szomoru2>#szomoru2><#szomoru2>#szomoru2><#szomoru2>#szomoru2><#szomoru2>#szomoru2>
Ezt nem egészen értem. 😊"
Van kocsim. Nem csak munkába járásra, hanem egyébként is jó (hétvégén hazamenni, nagybevásárláshoz, meg ilyenek). De a belvárosban lakom, ahol nem tudok napközben parkolni, mert pénzbe kerül (többe, mint a benzin). Szólval ez +1 érv a kocsival járás mellett.
"Hát, a benzin is pénzbe kerül..."
Ha nem használom a kocsit, az kb. 30.000 forintba kerül havonta. Csak munkábajárással a benzinköltség havi kb. 10.000 (max 15). Tehát nem igazán spórolok, ha nem használom.
Egyszerûbb és olcsóbb a két-kerék. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az a hátsó ülés elég szûkösnek tûnik. Hol fér el az utas lába? Kilógatja? Vagy a másik mellett, de akkor hol van a kényelem, meg a biztonsági tényezõ balesetnél???<#nemtudom>#nemtudom>
Ezt nem egészen értem. 😊
"A másik meg hogy olyan drága az adó meg a biztosítás a kocsira, hogy nem éri meg keveset használni, mert relative nem sokat spórol rajta az ember."
Hát, a benzin is pénzbe kerül...
Egyelõre. Aztán ahogy egyre több lesz az autó, egyre nagyobbak lesznek a dugók.
Ezzel egy idõben meg egyre nagyobb prioritást kap a tömegközlekedés az utakon. Már most is sok helyen külön sáv van a buszoknak. Hiába van dugó a többi sávon, a busz attól még mehet.
Sõt!
Itt egyébként számítások is vannak, de nem az én szakterületem.
Kara kánként folytatom tanításom.
Miért nem csinálja azt a gróf úr, hogy elkezdi eme plazmavágó pisztolyok kiskereskedelmi forgalmazását, és az így realizált nyereségbõl majd megépítené a vízüzemi autót (labort, gyártóüzemet)?
Nekem nem áll össze a kép.
Kara kánként folytatom tanításom.
Pl. én a belvárosban lakom albérletben, és mivel a parkolás pénzbe kerül, muszály kocsival járnom.
A másik meg hogy olyan drága az adó meg a biztosítás a kocsira, hogy nem éri meg keveset használni, mert relative nem sokat spórol rajta az ember.
Lehet, hogy még nem próbáltad saját kocsival. Még a dugókkal együtt is általában gyorsabb (nagy távolságokon, mondjuk a külvárosok felé verhetetlen). Csak a metróval nem tud versenyezni, de abból meg kevés van.
Emellett kényelem tekintetében fényévek választják el egymástól a kocsit a BKV-tõl. Ha meg valami csomagod van, akkor pláne jó egy kocsi.
Én nemrég vettem kocsit, és nagyon élvezem.
"sajátkocsi presztizskérdés"
Részben igen. De nagyon praktikus is.
"de rohattul optimális dolog, ha egykocsiban 1 ember megy a mamához ebédre..."
Sajnos nem állítható a kocsi mérete. Városban a kis kocsi a jó, de az országúton a nagy kényelmesebb, és biztonságosabb. Ha meg a családot is vinni kell, akkor pláne. 2 kocsit tartani meg 2x drágább, és 2x annyi parkolót igényel.