131
  • BiroAndras
    #131
    "Ahol a nyelvem elharapásától félve összeszorított foggal járok, ahol a tetemes futóműves számlát vizionáló barátnőm nyolcvanas tempónál esztelen rohanásra figyelmeztet, ott a Daciával százhússzal suhantam végig. Mint egy légpárnás, isten bizony. Hallom, hogy rossz az út, de alig érzem. Mint egy enduró, úgy tünteti el a kátyúkat."

    Skoda Octavia dettó.
  • BiroAndras
    #130
    "Mondjuk a rendőrségnél van Ford Focus és Volkswagen Polo (vagy Golf?) is."

    Sok Skodájuk is van. Meg megfigyeltem, hogy a taxisok fele is Octaviával jár.
  • Epikurosz
    #129
    Olálá!

    Megvan a kocsim:
    [URL=http://totalcar.hu/tesztek/logan15dci/]"Ahol a nyelvem elharapásától félve összeszorított foggal járok, ahol a tetemes futóműves számlát vizionáló barátnőm nyolcvanas tempónál esztelen rohanásra figyelmeztet, ott a Daciával százhússzal suhantam végig. Mint egy légpárnás, isten bizony. Hallom, hogy rossz az út, de alig érzem. Mint egy enduró, úgy tünteti el a kátyúkat." [/URL]
  • Epikurosz
    #128
    Mondjuk a rendőrségnél van Ford Focus és Volkswagen Polo (vagy Golf?) is.
    No, és persze Lada Niva. :-)
  • halgatyó
    #127
    Mint írtam volt (zérójelben) nem Hummerem van, sajna.

    A tipusválasztáshoz a legjobb stratégia: megnézni, hogy a Demszky meg hasonszőrűek mit vesznek (vetetnek a város pénzén)... No, azt a tipust érdemes megcélozni! Így meg lehet spórolni a hosszas tájékozódást, utánaolvasást, szakértőket, stb.
  • halgatyó
    #126
    A magyar utakon sok a K.tyúk!
  • Epikurosz
    #125
    Hát, ha Hummered van, akkor jó sok pénzed is van. :-)

    Én azért gondoltam a Citrora, mert a www.totalcar.hu-n ilyen szempontból jókat írnak róla, persze vannak egyéb gondok.

    Mondjuk, az nekem is egyértelmű volt, hogy a terepjárók jobban elviselik többek között a budapesti kátyúkat is.
    Edzésképpen el lehet menni Erdély eldugottabb vidékeire is.

    A rugózás mellett fontos, hogy a hasmagasság is nagyobb legyen.

    Én hirtelenjében még a Suzuki Ignisre gondoltam, de felhasználói beszámolók szerint rettenetesen ráz.

    Talán légpárnás városi autókat kellene gyártani, egy csapásra meg lenne oldva a sepregetés is. :-)

    A gyalogosok meg alkalmazkodnának. Elvégre Irakban, vagy máshol a Közel- vagy Közép-Keleten (homokviharok közepette) is élnek emberek. :-)
  • halgatyó
    #124
    Asszem, többféle úthiba is van. Ugye egyik az éles szélű (mondjuk lavor tipusú) amit általában kátyúnak hívunk. Ez először a gumit károsítja (már volt dolgom ilyesmivel, az a tapasztalatom, hogy a gumi a leggyengébb lácszem) Másik az egyre gyakoribb és sokkal alattomosabb horpadás. Ez egy tányérszerű valami, pl. 2-4 méter hosszú és 10-30 cm mély, lankás valami. A gumit nem veszi igénybe, viszont az autó határozott nyekkenéssel megy át rajta, a futóművet biztosan rongálja de talán a kasztnit is.

    Legjobb a terepjáró... Hummer rulez (nekem nem az van:-)
  • BiroAndras
    #123
    "Amúgy, tényleg kíváncsi vagyok, hátha tudja valaki:
    melyik az a jármű, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat?"

    Nekem új Skoda Octaviám van. Kiváló a felfüggesztése, macskakövön 60-nál is majdnem olyan, mint a tükörsima aszfalt. Az más kérdés, hogy maga a futómű hogy bírja. Ez még nem derült ki, mert még nincs 2 hónapos.
    Egyébként egy jólfejlett kátyún nem segít semmiféle rugózás, mert a magas perem vízszintesen is nagyot üt a kocsin, és azt semmi sem tompítja.
  • Epikurosz
    #122
    Amúgy, tényleg kíváncsi vagyok, hátha tudja valaki:
    melyik az a jármű, amelynek a legjobb a rugózása, vagyis a legjobban viseli a kátyúkat?
    Talán a citroen?
  • halgatyó
    #121
    "...kikövezheti az utat a városi járművek egy új kategóriája előtt"

    Már látom a jövőt... a középréteget szívató sarcoló és taposó háttérbehúzódott alakok majd kitalálják, hogy ehhez nem lesz jó se az A se a B kategóriás jogsi. Majd bevezetik a G kategóriát, jó nagy drága pénzekért persze... Már alakítgatják a jólinformált haverok a vezetőképző iskolákat
  • halgatyó
    #120
    Most még van: az egyéni közlekedés (főleg autó)
  • Epikurosz
    #119
    "Erősen tartok attól, hogy a sokat szellőztetett csipkártyás rendszer valami nagyon nagy disznóság lesz, amit nem mernek bevezetni addig, amig minden versenytársuk a padlóra nem gyengült. "

    Nem igazán értem, hogy miről írsz, mert a békávénak bp.-en nincs versenytársa.
  • Bankrupt #118
    Erről már régebben is volt szó az Autómániában, az a lényege, hogy kanyarban dől a kanyar irányába, így javítja az irányíthatóságot.
  • halgatyó
    #117
    Vannak erős félelmeim a privatizációs ügyekkel kapcsolatban. Az lehet, hogy a BKV valamivel jobb lesz, az viszont biztos, hogy sokkal drágább.

    Nem akarok mindenféle vad elméleteket gyártani, maradnék a tényeknél. Nézzük meg, hogy mi a BKV érdeke. Az már más kérdés, hogy az érdekből létrejön-e a szándék és a cselekvés...

    Nos, mint minden piaci szereplőnek, a BKV-nek is az az érdeke, hogy ne legyen erős versenytársa. Márpedig az egyéni közlekedés bizony versenytárs. Miatta nem lehet árat emelni a végtelenségig, miatta nem lehet 2 óránként közlekedtetni a járatokat és nem lehet az utasokat sorbaállítani a megállókban, hogy majd a harmadik buszra talán felférnek... (bár ha így halad előre a BKV, akkor lassan ide lyukadunk ki)

    Erősen tartok attól, hogy a sokat szellőztetett csipkártyás rendszer valami nagyon nagy disznóság lesz, amit nem mernek bevezetni addig, amig minden versenytársuk a padlóra nem gyengült. Valami hasonló utasellenes disznóság lesz beleépítve, mint a vidéki KV-k buszain a "felszállás csak az élső ajtón!" tipusú intézkedés, amelynek hatására a buszok átlagsebessége kb. 10 km/óra alá csökken
  • Epikurosz
    #116
    Ejnye, milyen kötekedő vagy.
    Úgy jön ide, hogy az is kicsi és fürge.
    Amúgy: pele (filbert mouse).
  • BiroAndras
    #115
    "Azt beláthatjátok, h az energiatakarékos megoldással üzemelő berendezések sokkal többe kerülnek, mint az energiazabáló társaik."

    Nem feltétlenül. Általában a fejlettebb technológia drágább, de nem mindíg. És az optimalizált energiafelhasználással pénzt is spórolsz.

    "Az energiatermelőknek abszolút nem érdeke, h csökkenjen a világ energiafogyasztása."

    De ők max kívülről szólhatnak bele. És rajtuk kívül van még pár érdekcsoport, aminek más az érdeke.

    "Ha megvalósul ( mert ugye van 1-2 akadály, megoldásra váró kérdés)sem lesz olcsóbb az elektromos energia"

    Már mért ne lenne olcsóbb? Van ám olyan is, hogy piaci verseny (ne Magyarországra gondolj).
  • BiroAndras
    #114
    "kis monguzszerű állatról beszélnek (nem tudom minek az apropóján), amelytől óvakodni kell, ám, mert, ha sarokba szorítják, nagyon tud karmolni és harapni. A neve pelé."

    Nem találtam utalást ilyen állatra a neten. Szeritnem félreértetted a nevét.
    Egyébként hogy jön ez ide?
  • Epikurosz
    #113
    Igen, a BKV egy feneketlen zsák, amely nyeli a pénzt, amely kell egyrészt a működésére, másrészt a csődközeli állapotú cég legfelsőbb vezetőinek a "sikerdíjazására".

    Eme áldatlan állapot felszámolására még akár a nemzeti vagyon kirablását lehtővé tevő privatizáció is jobb lenne.

    Amúgy forognak fent olyan elméletek, hogy egyeseknek épp az a célja, hogy tönkretegyenek cégeket, amelyeket aztán olcsón lehet emiatt az államtól megszerezni ("privatizélni") + a fogyasztók is megváltóként üdvözlik az újra színvonalas szolgáltatást nyújtó privátot.
  • halgatyó
    #112
    A balesetbiztonságához még egy gondolat. Eddig csak a vezető biztonságára gondoltunk, de hallgatólagosan fel volt tételezve a viszonylag biztonsgos és kis helyen elférő benzin és gázolaj. (amelynnek a napjai meg vannak számlálva)

    Teljesen új megvilágításba helyeződik e kis jármű akkor, ha folyékony hidrogént kell majd tankolni.
  • halgatyó
    #111
    A BKV-hoz pénz és pénz... már eddig is rengeteget költöttek rá, és milyen? Rugalmatlan, lassú, kényelmetlen, fertőzésveszélyes (vagy csak símán undorító, amikor megfogom a zsírtól csöpögő fogantyúkat?) stb.

    Ha csinálnánk egy olyan BKV-t, ami olyan gyors, rugalmas, kényelmes, mint a személyautó, akkor tul.képpen csináltunk egy személyautó változatot, csak éppen sokszoros áron.

    A cikkben szereplő kiautó-motorbicikli egyik nagy előnye, hogy lefedi azt a közlekedési szükségletet, amit a magányos (egyedül) autózók jelentenek, egy szál aktatáskával. A közlekedéséhez sokkal keskenyebb sáv elegendő mint egy autóhoz, a parkoláshoz pedig sokkal kisebb hely, de ezt mindenki látja.

    Az elterjedését illetően nekem is vannak kétségeim. Egyfelől az ára (hogy második-harmadik "autó" legyen a családban), másfelől az emberek szokásai, attitűdjei. Az USA-ban sem igazán terjednek az európai méretű autók ha jól tudom
  • HUmanEmber41st
    #110
    Azt beláthatjátok, h az energiatakarékos megoldással üzemelő berendezések sokkal többe kerülnek, mint az energiazabáló társaik.
    Az energiatermelőknek abszolút nem érdeke, h csökkenjen a világ energiafogyasztása.
    Ha megvalósul ( mert ugye van 1-2 akadály, megoldásra váró kérdés)sem lesz olcsóbb az elektromos energia, csak jobban lehet sokat termelni..
  • Epikurosz
    #109
    "ami kéne ahhoz, hogy rendes BKV legyen: pénz, pénz, pénz. "

    A BKV-n utazók 30%-a bliccel, 1%-a ellenőr. Ezek nem fizetnek.
    Ha csökkented a bliccelők számát, csökkentheted az ellenőrökét is. Ott a pénz.


    "Autós közlekedés optimalizálásához szintén az előbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt..."

    Ez nem kerülne olyan sokba. Számítógép ma már minden sufniban van, épp csak az érzékelőket kellene felszerelni az útkereszteződésekbe és bekötni az összes jelzőlámpát.
    Van egy tippem: a kínaiaktól lehet venni olcsó érzékelőket. :-)
  • Tiberius B
    #108
    hidegfúzió: jó lenne megvalósítani végre, vannak rá próbálkozások tudományos alapokon
    városi közlekedés: ó, hogy az a magasságos atya úr isten, ami kéne ahhoz, hogy rendes BKV legyen: pénz, pénz, pénz. Már csak szerezni kéne, meg spórolni. Autós közlekedés optimalizálásához szintén az előbbi három dolog kéne, szintén ugyanazokkal az akadályokkal. Tetszett az a Bp.-i közlekedési háló, amit Epikurosz felvázolt.
    Buszsávot ki említette? Mert azt az autósok nem igazán hagyják üresen, ergo a busz is áll a dugóban.
    Vízhajtású kocsi? csinálja meg, furikázzon a városban, vizsgáltassa be a BME-vel... és feltétlen híveket szerez. Én mondjuk már a pi-vizet se értem.
    Egelynek volt egy könyve az örökmozgókról csak nem emlékszem a nevére, ha az abban leírtak mind igazak, akkor nagyon le vagyunk maradva az univerzum megismerésében.
    Vélemény a cikkhez: ez a kocsi soha nem fog elterjedni, soha, fog lenni meg minden, de előbb fogunk dodzsemen járni, minthogy ez elterjedjen széles körben
    szabad energia a térből? első nekifutásra nekem manapság már mindenféle eszembe jut szokványos fizikával, de az max a karórához lenne elég, és már sokat megvalósítottak(/nem hatékony).
  • Epikurosz
    #107
    "Azért ez annyira nem meglepő."

    Na, jó, neked nem, nekem meglepő.Azért hoztam szóba a lézeres szemműtétet, mert épp ilyen után lábadozom.

    Amúgy el szeretném mesélni egy érdekes élményem.
    Az éjjel volt egy érdekes álmom, valahol a Nagyalföldön bóklásztam, egy tanyán, lovak, tanyasi emberek, stb. Mentem a mezőn, és egy kis apró állat ugrándozott előttem. Vöröses színe volt, hasonlított a mókushoz, de annál kisebb, és nem volt olyan nagy lompos farka sem. Meg akartam fogni, de mindig elugrott előlem. Gondolkodtam, mi lehet a neve, mert az állathatározómban láttam már, de nem jutott eszembe, bármennyire is erőlködtem.

    Ma délelőtt megy a rádió Napközben c. műsora, amolyan háttérzajként. A Bozsik gazda c. rovatban egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy egy kis monguzszerű állatról beszélnek (nem tudom minek az apropóján), amelytől óvakodni kell, ám, mert, ha sarokba szorítják, nagyon tud karmolni és harapni. A neve pelé.

    Igazából ezt dez tudná kommentálni. ;-)


  • BiroAndras
    #106
    "A kísérletet reprodukálták."

    Van erről valami link?
    Amit én találtam:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Bubble_fusion
    http://physicsweb.org/articles/world/15/4/8
    http://www.heise.de/tp/r4/artikel/20/20542/1.html
    http://www.sciencenews.org/articles/20060121/fob7.asp

    Mind arról szól, hogy nem sikerült reprodukálni, és egyébként is vannak kétségek.
    De legalább ez egy olyan dolog, ami elvben lehetséges.
    Bár a 10 millió fok kevés a fúzióhoz. A Napban az óriási sűrűség és az alagút effektus segítségével működik a fúzió. A Földön ugyanez nem megy, nekünk többszáz millió fok kell (az ITER esetén 500.000.000 fokkal számolnak, ha jól rémlik).

    "Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak műteni."

    Azért ez annyira nem meglepő.
  • Epikurosz
    #105
    A kísérletet reprodukálták. A fúziót gerjesztett vibrációval idézik elő, pontosabban a rezgések hatására kis gázbuborékok jönnek létre, amelyek térfogata nő, majd kipukkannak. A nagyfrekvenciájú rezgések miatt a gázbuborékok nem tudnak elég gyorsan kipukkanni, már kapják is a következő lökést, emiatt összeomlanak. Az összeomlás olyan hirtelen következik be, hogy eszméletlen nyomás, és kb. 20 millió Celsius fok keletkezik a másodperc nagyon kicsiny törtrészéig, amelynek hatására kis lokális magfúziók jönnek létre. A folyadék hőmérséklete, összességében nem is nő sokat, innen a szobahőmérséklet.
    Ennyit tudok én erről, dióhéjban.

    Az Iteres kérdés jogos. A fenti reakciónál az a problem, hogy sok kis apró helyen keletkezik (főleg hő)energia, amely - ha nem tévedek - kisebb, mint a befektetett energia. Egyelőre áramtermelésre nem lehet felhasználni, de ez a jövőben még változhat. Hogy csak egy példát mondjak, ki gondolta volna anno, hogy egyszer lézerrel szemet fognak műteni.
  • BiroAndras
    #104
    "Mit ad isten, kiderült, hogy ultrahangos bizbasz hatása alatt milliós hőfokok alakulnak ki azokban a fránya kis gázbuborékokban, lombikban, a konahaasztalon."

    Vagyis nem szobahőmérsékleten történik, hanem ahogy kell, milliós hőfokon.
    Egyébként nem tudok róla, hogy igazolták volna a működését. Mert akkor mintek az ITER?

    Mások már megvitatták ezt
  • halgatyó
    #103
    Arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha ez a jármű kezd elterjedni, akkor a menettulajdonságai alapján és egyéb jellemzők alapján a használók minek fogják tartani: csupán a mototrbicikli egy változatának, vagy teljesen új járműnek?

    Manapság (pár évtizedes tendencia) a biztonsági követelmények fokozódását tapasztalhatjuk, legalábbis a technikai eszközökre vonatkozóan. (Sajna, az élet egyéb területein nem éppen)

    Namármost. Ha ez a kicsi tömegű és igazi gyűrődési zónákat nem tartalmazó járművet a 10-15 év múlva általam elképzelt biztonsági követelményeknek megfelelően építik meg, akkor abból bizony mindenféle karbonszálas kompozitok meg hasonlók lesznek, légzsákokkal, stb. Szóval attól tartok, hogy az ára lesz az elterjedésének legfőbb akadálya. Főleg akkor, ha a konkurrencia is besegít egy ks lobbizással.
  • halgatyó
    #102
    Hát, a "nagypofájú" kritikusok nincsenek sehol. Szerintem nem is voltak. Csak néhány tudós ember a kétkedését fejezte ki, ugyanis e csodatalálmányoknak van egy közös tulajdonságuk: az elméleti alapok is hibádzanak. A tudomány ugyanis nem egymástól független megállapítások laza halmaza, hanem rendszer, amelynek elemei nagyon logikusan és szorosan illeszkedenk egymásba. Ahol meg nem illeszkednek, ott kell kutatni.

    A buborékfúzióról sajnos csak annyit tudok, amennyit az ismeretterjesztő sajtóban (elektronikus) el lehet olvasni. Az pedig kevés ahhoz, hogy mellette vagy ellene határozott állást lehessen foglalni. Csupán a sajtóban olvasható információkról tudok állást foglalni, ami nem biztos hogy azonos a sokezer kilométerre levő laborban történtekkel.

    Egy dologban például biztos vagyok: HA igaz az, hogy a buborékokat részecskesugárzással hozták létre, akkor az keletkező neutronok alapján fúzióra következtetni ... hát, hmmm.

    Addig, amíg nem kezd működni valamelyik energiagyártó csoda, addig is marad a hagyományos energiatermelés és az ésszerű takarékosság. Ez utóbbinak egy jelentős lépése lenne ez a városi kis jármű, ha lesz belőle valami...
  • Epikurosz
    #101
    Ja, még egy:
    Ha én találnám fel a vízes autót, én sem lennék bőbeszédűbb, mint gróf Spanyol.
    Hány példa van rá, hogy élelmes vállalkozók ellopták a feltaláló ötletét, a találmányát, és milliárdokat gründoltak össze maguknak?
    Elég csak mondjuk Bill Gécre gondolni.
    Az a szerencsétlen Simonyi András, a Word és az Excel magyar atyja gürcölte neki évtizedeken át, pár éve nyílt ki a csipája - túl későn! - és saját céget alapított. Veszett fejsze nyele.
    Hány jó ötlet fogalmazódik meg itt, Magyarországon, mezei szakdolgozatban, cikkben, szakköri tanulmányban, magyar diákok agyából kipattanva, amely aztán Amerikában, Németországban, Franciaországban, Izraelben, Nagy-Britanniában válik fejőstehénné élelmes üzletemberek és spionok ténykedése révén??
    Amúgy, még a fórumokat is átnyálazzák figyelő szemek... Kész paranoia, mi?:-)
  • Epikurosz
    #100
    No, azért nem eszik ilyen forrón a kását.
    Emlékezzünk csak vissza, kedves tudós barátaim, hogy a nukleáris fúziót szobahőmérsékleten az akadémikusok teljesen kizártnak tartották.
    Méghogy egy lombikban két hidrogénatom héliummá egyesüljün, pfúj, le vele, agyon köll lőőni!

    Mit ad isten, kiderült, hogy ultrahangos bizbasz hatása alatt milliós hőfokok alakulnak ki azokban a fránya kis gázbuborékokban, lombikban, a konahaasztalon.
    Hun vannak most azok a nagypofájú kritikusok???

    Ettől függetlenül: én nem azt mondom, hogy gróf Spanyol Zoltán megtalálta a tuttit, csak óvatosságra intek, és azt mondom: ne dobjuk el vagy le a súlykot.
    Persze, gróf Spanyol úr csináljon vizes autót, járjon azzal, és akkor teljesen más lesz a leányzó fekvése. Mert egyelőre a sajtótájékoztatókra őkelme is benzines autóval jár.
  • halgatyó
    #99
    A vízhajtású autót megnéztem ezekben a linkekben. Nem új dolog, néhány éve kezdődött ez a szélhámosság. Tudományosnak látszó zagyvaság az egész.

    Sajnos, energiát nem tudunk teremteni. Sem elektronspinekkel, sem anélkül. A nagy gond ezekkel a vízhajtású meg nullponti-energia-hajtűsú ketyerékkel, hogy egyetlen működő példányt sem tudtak csinálni. És ez nem véletlen. A káros hatásuk viszont az, hogy sok emberben keltenek hamis illúziókat az energia-probléma megoldási lehetőségeiről.

    Az olaj és a földgáz egyszer elfogy. Nem egy pillanat alatt, hanem lassacskán, egyre növekvő árak mellett. Most, a fűtött szobában kell kitalálnunk, hogy mi legyen utána. Sajnos, ha az ilyen csodatalálmányokra várunk, akkor igencsak dideregni fognak a fiaink, és télen is hideg vízben fognak majd fürdeni.

    A felelősség rajtunk áll most. Egy icipicit azokon is, akik elhiszik és továbbadják ezeket a marhaságokat. De az igazi felelősség azokon van, akik pénz kicsalására hasznáják.
  • halgatyó
    #98
    Ez egyébként már régóta ismert. Amikor a kötelező felelősségbiztosítás jelenlegi rendszerét bevezették, akkor nyilvánvaló volt (és sokan ki is mondták) hogy mekkora toprongy az egész rendszer. Mert egyáltalán nem ösztönöz takarékosságra, ha az autó akkor is fogyaszt, ha a garázsban áll.

    A kötelező GFB-t sorra követték az újabb - hasonló alapállású - intézkedések. Ha végiggondoljátok az azóta eltelt kb.15 évet, láthatjátok hogy az az idő az autóval közlekedő emberek egyre fokozódó tiprásával, sarcolásával telt el. És ennek a folyamatnak még nem látom a végét.

    A közlekedési dugók nagy részéért az önkormányzatok hibáztathatók, a részletek nem férnek bele ebbe a hozzászólásba.

    Ma Magyarországon 2,9 millió személygépkocsi van, amelyek többsége családi használati tárgy. A családok túlnyomó többségének 1 darab van ebből az eszközből, amely leírhatatlan mértékben teszi értelmesebbé, értékesebbé az életüket, leírhatatlan mennyiségű idő megspórolását teszi lehetővé.

    E 2,9 millió autó döntő hányada a dolgozó középréyeg tulajdonában és használatában van. Óriási áldozatot vállaltak azért, hogy autójuk legyen. Egy átlagos autó ma 1-3 millió forintba kerül (többé-kevésbé használtan, azaz úgy ahogy a többség meg tudja venni).

    Ezek az emberek (7-8 millió ember) az autó használata mellett szavazott. Igen szavazott, méghozzá igen erős módon!

    Nehéz szavakkal leírni azt az ordító különbséget, ami a kétféle szavazás között van: nem mindegy, hogy évekig töpörtyűt eszik a család (képletesen) vagy csak egy sz..ros x-et húz bele egy papírra, bármiféle lemondás és áldozatvállalás nélkül...

    Vajon ha 1-3 millió forintba kerülne, hogy elmenjen valaki a zöldekre szavazni, megtenné-e? Vagy hogy írjon egy levelet az önkormányzatnak újabb fekvőrendőr kihelyezését kérve, stb.stb..

    Ennyit az autók visszaszorításáról. A dolgozó középosztály céljait, terveit, álmait szorítják vissza. Sok millió emberét, néhány száz sötét szándékú és csekély gondolkódóképességű ember miatt, akik szeretik környezetvédőnek titulálni magukat.

    Biciklizni meg jó dolog, igen. Én is szeretek biciklizni... ha süt a nap, ha nem kell munkába sietni, stb.stb.

    Azt hiszem, ezt el kellett mondani, mert nem nagyon mondják el, főleg az egyoldalúan autó(s)ellenes sajtóban.
  • dez
    #97
    Kíváncsi lennék, hogy ez máshol is így van-e. Máshol állítólag próbálják visszafogni az autóhasználatot.
  • BiroAndras
    #96
    ""Pl. én a belvárosban lakom albérletben, és mivel a parkolás pénzbe kerül, muszály kocsival járnom."
    Ezt nem egészen értem. :)"

    Van kocsim. Nem csak munkába járásra, hanem egyébként is jó (hétvégén hazamenni, nagybevásárláshoz, meg ilyenek). De a belvárosban lakom, ahol nem tudok napközben parkolni, mert pénzbe kerül (többe, mint a benzin). Szólval ez +1 érv a kocsival járás mellett.

    "Hát, a benzin is pénzbe kerül..."

    Ha nem használom a kocsit, az kb. 30.000 forintba kerül havonta. Csak munkábajárással a benzinköltség havi kb. 10.000 (max 15). Tehát nem igazán spórolok, ha nem használom.
  • Ryuuzaki
    #95
    Ez mind szép és jó, de értelme az nem sok van...
    Egyszerűbb és olcsóbb a két-kerék. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az a hátsó ülés elég szűkösnek tűnik. Hol fér el az utas lába? Kilógatja? Vagy a másik mellett, de akkor hol van a kényelem, meg a biztonsági tényező balesetnél???
  • dez
    #94
    (Már be volt linkelve 1-2 topikban.)
  • dez
    #93
    Hát épp ezért kérdezem. Az a bizonyos "elég jó kérdés", amire utaltam, Härtlein Károlytól származik. (Persze adja is magát.)
  • teddybear
    #92
    Itt van a BME honlapján az állásfoglalás.