Meddig elég még az olaj?

mondasz vmit

A "fejlett" demokratikus társadalmakban most az egyéni deviancia elõnyben részesítése dívik a közjó rovására. Ez a nagy szabadság valójában. Ameddig van pazarolható energia menni fog, utána nagy szarban lesznek a nyugati társadalmak ilyen felfogással.
Nálunk is megfigyelhetõ: a rendszer fenntartásában tulképpen senki sem érdekelt, mindenki kihasználni akarja csupán. Nemsokára sajnos meg lesz az eredménye az energiaválság nélkül is.

Nézd a demokrácia, emberi jogok és minden hasonló szép dolog addig tart amig van olcsó energiahordozó.
Ha ez nem lesz iszonyú dolgok fognak történni.
Nem véletlenül emelkedik az olaj ára, tetõzött a termelés, innen már a leszálló ág van, egyre drágább lesz.
Áltathatod magad alternatívákkal, maximum hihetsz a tudományban, hogy majd megoldja (mint a maják az isteneikben).
Az alternatív megoldások nagyon költségesek és vagy nem termelik emg élettartamuk alatt a beléjük ölt (fosszilis) energiát (pl napelemek) vagy nem mûködhetnek nélküle.
Az egyetlen valós alternatíva, az atomenergia pedig önmagában iszonyú kevés, ráadásul el is van nyomva az olajlobbi által támogatott zöldek segítségével.

Az usa gazdasága hiába betegeskedik, évi kb 1000 Mrd dollár minuszban vannak, de kénytelen mindenki finanszírozni (igen te is) az olajon keresztül.
Az usa egy dologra nagyon vigyáz: az energiahordozónak - amelyen a mai civilizáció alapul - a kereskedelme csak dollárban történhet.
Tudtál arról, hogy Irak megpróbált euro alapú elszámolást bevezetni?
Aztán nem sokal rá demokratizálták.
Irán is euro alapú olajtõzsdét kiván bevezetni...

Vagy akármilyen szénalapú dologból! Kutyából, macskából, fából, emberbõl stb. :)
Szép jövõkép! Az embereket direkt ezért fogják lopdosni, hogy aztán fekete arany készüljön belõlük. Vagy a "használhatatlanokat" (itt gondolok az örgekre, fogyatékosokra). <#szomoru1>
Persze ez csak egy rémkép, de valószínû hogy az olajcégek képesek lennének rá... <#guluszem1>

persze, mer a fejlett társadalmak berendezkedése a kevés gyereket preferálja, a szegényországokban mondjuk inkább azzal van a baj, hogy nem egészséges gyerekek születnek, vmint az emberek hullanak, mint a legyek

hát igen

Gyermekszaporulat és a gazdasági helyzet között nincs kimutatható összefüggés. Sõt inkább a szegényebb országokra jellemzõ a nagyobb szaporulat.

Érdekes, hogy az állítólag csúnyán kizsákmányolt arab államok hülyére keresik magukat az olajon, és látványosan fejlõdnek(Dubai-ról hallottál már?).
Az USA gazdasága meg évek óta betegeskedik.

OFF

"És ennek ismeretében képzeljük el a következõt: négyszeres áron adják az olajat. Nos, nem kell mondanom kinek jelent ez igazából hasznot. És a történet még nem teljes! Sõt! A piszkos sztori még csak most jön."

Érdekes, és tanulságos, amit írsz, persze van benne egyoldalúság.
USA-kizsákmányolásról írsz, amikor a valóság az, hogy a nagy kõolajtartalékokkal rendelkezõ arabus államok "ingyen" pénzeket kapnak csak azért, mert a fenekük alatt ott van véletlenül a kõolaj, és emiatt: 1. nem kényszerülnek reformokra 2. demográfiai robbanás volt/van, amelyet a "kizsákmányoló" nyugat finanszírozott. Érdekes: úgy zsákmányolok ki egy térséget, hogy ott nõ a gyerekszaporulat, nofene.

Szóval, ezek a marxista ihletésû elemzések szépen szólnak, de a valóság ennél sokkalta bonyolultabb.

Hülyeség.
Ha nem tudod eladni az elternatív bigyódat, akkor oldd meg magadnak otthon a fûtést, a villanyszámát stb. Utána jöhetnek a rokonok, barátok, is kíváncsi ismerõsök.

Szeretnélek biztosítani, hogy ha olyan energiaforrást találsz fel, amely a lakásom fûtését olcsóbban kihozza, mint a FÕTÁV, és nem kell 20 év a megtérüléséhez, hanem mondjuk csak 4-5, akkor én leszek az esõ vásárlóid egyike.

Na bummm!

Nem is az értelmeseknek szántam a megjegyzést.
Te úgy tûnik közéjük tartozol.

Így van.

Benzint akár szénbõl is lehet csinálni (a németek csinálták a 2. VH alatt). Az meg jó pár száz évre van elegendõ, illetve szinte minden országban van dögivel, de az usa stratégiai ellenfeleinél biztos.

A Föld környezet szempontból viszont csak pár évtizedig bírja.

Sõt, van zéró emissziós/tiszta foszilis erõmû technológia is, ami H2-t és magnéziumkarbonát kõzetet nyomat ki magából, amit szépen el lehet ásni a kitermelt szén helyére .

A gond nem az hogy mibõl csinálunk energiát, hanem ahogy csináljuk!
Sajnos akik ezt jelenleg ellenõrzésük alatt tartják, képesek az egész bolygót tönkrevágni, néhány nulláért a bankszámlájukon.;(

"Roliika: "Valószínõségszámítással pontosan SEMMIT nem lehet megmondani!"

Aha. Ezzel a semmivel termelnek energiát az atomerõmûvekben és ezzel a semmivel csináltak atomfegyvert és számítógépet amivel állítólag programozol. Tudod, a szabad neutronok keletkezése a reakciókhoz és az ütközések számítása és az egész elmélet a valszámon alapul. Csak a matematikusok egy tetemes részét és pár millió mérnököt szóltál le így félvállról.

Tudod te mi az a mérés hibabcslése? Ja, hogy infós az nem mér semmit csak püföli a billentyûket..."

Az infósokat ne keverjük az olyan agyatlan programozókkal, mint rollika. Én is infós vagyok. És mi tanulunk valszámot, mérés hibabecslését, szabályozástechnikát és még 1000 dolgot. Szóval rollikát és az infó-t egy hozzászólásban emlegetni személyes sértésnek veszem.

Mármint arra a pasasra gondolsz aki állítja, hogy vízzel hajthatja az autókat és mûködik?
Khmmmm.. Csak kicsit lett körberöhögve szegény BME-n és más helyeken. (Nem érti a termodinamika II. fõtételét, a körfolyamtok megvalósíthatóságának elvét.)Meg, ha ez a technológia van miért nem gyártanak ilyen autót?
Az autógyártót nem érdekli mivel megy, ha eladható. És ki nem akarna vízzel tankolni?

Asszem az jelenleg hatályos magyar törvény nem is engednék, mert a hajtóanyagok után - bárimt is használsz - jövedéki adót kell fizetni.(Valahogy így hívják.)

BuzzFuzz: bármibõl kreálhatsz energiát, nem fogod tudni eladni. Éppen errõl írtam az alábbi hozzászólásaimban. Ugyanis az olcsó, bárki által használható alternatívákban nincs haszon, ellenben a földrajzilag helyhez kötött, csak dollárért beszerezhetõ kõolajat drágán el lehet adni, és kialakítható az egyes országok függõsége az olajtól. És ez már üzlet a javából.

"Judith Miller (jelenleg börtönbüntetését töltõ újságírónõ) írja nagyon találóan:" A kõolaj nem egyszerûen egy anyag. Az olaj a modern világ heroinja. Olyan életformát táplál, melyet egyetlen más anyag sem tudna kielégíteni ilyen hatékonyan és olcsón"

Szinte 100% hogy nincs igaza!! Elég ha arra a magyar találmányra gondolunk ami vízbõl "kreál" hajtóanyagot.... ha nem is mostanában, de az olajat fel fogja váltani valami más 50-80 éven bellül..

addig elég ameddig el-ég <#vigyor3><#vigyor3><#vigyor3><#nezze>

amit elõbb írtam, ahhoz vedd hozzá az elmúlt években Irak miatt az USA-ban kialakult légkört. amikor is egy csomóan tüntettek az USA Irak politikája ellen. vedd hozzá, hogy Bush év elején azt mondta a beszédében, hogy meg akarja szüntetni a közel-keleti olajtól való függõségüket. és vedd hozzá, hogy pl. Hollywoodban milyen filmek is voltak az Oscar gálán (fõként a Szirianát és a Good Night, Good Luck-ot). ha ezeket így egymás után rakod, akkor abból az jön ki, hogy Katrina után az USA változtatott az olajpolitikáján, és az iraki helyzet rendezésében lett érdekelt (lásd. 27 év után Irán is felvette vele a kapcsolatot ez ügyben), illetve abban, hogy az olajat alternatívákkal ki tudja váltani. végy még hozzá olyan dolgokat, mint, hogy USA jobbkezet nyújtott Indiának az atomerõmû programjában, vagy, hogy megemelte az alternatív üzemanyagok kutatására fordított összeget és támogatásokat.
ugyanakkor a világban egyre több autóforgalmazó ad ki hybrideket és olaj cégek is reklámozzák alternatív üzemanyagokat (lásd Time, Newsweek, Economist). azaz az alternatívák a Katrinának köszönhetõen teret nyertek... persze, még ez korántsem végleges helyzet, de jelenleg (vagy a közelmúltban) terjedõben vannak/voltak erõteljesen.

A nagy mértékû olajfelhasználás hozza magával a klímaváltozást. És a Katrina hurrikán (meg az évi egész Mexikói-öböli "hurrikanizmus") szembesítette azzal az USA-t, hogy a klímaváltozás nála is okozhat súlyos károkat. Lásd New Orleans.

Ezt nem értem. A Katrina letámadta New Orleanst, és az is igaz, az amerikai katasztrófa-védelem látványosat bukott. De mi köze ennek az olajhoz?

Persze, a Mexikói - öböl fúrótornyait is értintette, volt ahol némi bajt is csinált, de a hiszti sokkal nagyobb volt, mint a baj. Ebbõl is csak a spekulánsok csináltak üzletet.

szerintem az általad változott helyzet már idejétmúlt. tavaly óta, mióta a Katrina hurrikán áttörte New Orleans gátjait és a várost elöntötte az ár, azóta másképp gondolkoznak errõl az USA-ban.

OFF
Cat: Ha ilyen egyszerû lenne, már megtették volna - Teddynek igaza van. Ne feledkezz meg az európai és japán bankok dollárban elszámolt követeléseirõl, de legfõképpen Kínáról (és Ázsiáról) amely áruiért cserébe dollárt kap az USA-tól. Amennyiben a dollár bebukik, Kína egy halom játékpénzt õriz majd bankjaiban, az EU és Japán pedig elveszíti befektetéseit/követeléseit. Mellesleg az USA a válságtól függetlenül megõrizné hadseregét és atomrakétáit (továbbra is szuperhatalom maradna), valamint nagy valószínûséggel tovább gyakorolná a Közel-Kelet és a Mexikói-Öböl kõolajkészletének ellenõrzését. Mindössze adósságától szabadulna meg. Persze az Egyesült Államok sem lehet annyira ostoba hogy egy ilyen válságot csak úgy megengedjen, de nincs igazán jó megoldás erre a problémára. A dollár - éppen az erõszakos status quo miatt - egyre inkább haldoklik.

ON
Dióhéjban összefoglalva: miután a kõolaj kitermelésének/elosztásának birtoklása (lentebb írt kiselõadásomból kiderül) nem akármilyen hatalmat jelent, ráadásul a kõolaj keletkezését illetõen a nem-fosszilis kialakulás egyre inkább igazolódó sejtése valószínûsíti a kõolaj lassú újratermelõdését a földkéregben, én ki merem jelenteni: a kõolaj (és vele együtt a drágán mért energia) megmarad még igen sokáig púpnak a hátunkra.

Cat! Ez ugyan geo-gazdasági probléma, amihez tulképp nem nagyon értek, de a magánvéleményem szerint az egész föld pénzügyi rendszerét magával rántaná a dollár bukása. A harmincas évek elején is mekkora gazdasági válság robbant ki az amerikai tõzsdekrach hatására, pedig abban az idõben még nem fonódott össze egymással minden nemzetgazdaság.

ha a dollár bebukik, a nagy piacok gondolkodás nélkül áttérnek euró elszámolásra.

Kicsit OFF-Topic

Dave77: A The Economist címû gazdasági lapban megjelent adatok szerint az USA külföldi adósságának 40%-ában fizetésképtelenné vált. Az USA ingatag játékot folytat, gyakorlatilag arra is képes, hogy felvett vagy felhalmozott adósságait (EU, Japán) nem fizeti vissza (!!!). Ezért reagált úgy a piac, hogy a dollár értékének 40%-át elvesztette, a korábbi 0.80 centes jegyzésrõl 1.33-ra ugorva az eurót illetõen. Ez a folyamat egy elszakadási kísérlet (vagy inkább kényszer) az USA gazdasági hegemóniájától.
Az USA GDP-jének egyharmadát kitevõ összeggel tartozik a világ többi részének (többek között a lent is írt "biztos befektetési területre" jószándékúan befektetõ külföldieknek, akik erõsnek gondolván az USA gazdaságát, be lettek palizva)
Nagyon látványos összeomlás várható Kínát, pontosabban a vele folytatott kereskedelmet illetõen (ugyanis az USA rendkívül nagy passzívumot halmoz fel a tengernyi, USA-ba érkezõ kínai áru miatt): ám ennek a válságnak (is) az lesz a végeredménye, hogy a dollár ugyan bebukik, de az USA megszabadul csillagászati adósságaitól. A lent említett kõolaj-rendszer pedig ettõl függetlenül a kezében marad...

Ha még mindíg szupehatalom, akkor miért zuhant a dollár árfolyama az utóbbi 5 évben? Mivel én külföldön dolgozok és dollárban keresek, igen aggódva figyelem, hogy 2001-ben 310 Ft körül váltottam, most meg kb. 210 és még örülhetek is, mert tavaly januárban ~175 is volt.

Ígért anarchista kiselõadásom, azaz A nagy olajsztori.

1973 nagyon fontos év volt a világtörténelemben. Nemcsak szerény személyem született akkortájt, és fejezte be az USA vietnámi háborúját - hanem történt egy olyan mélyreható vátozás, amelynek hatása mai napig érezhetõ. 1973 az olajár-robbanás éve volt. Igen rövid idõ alatt négyszeresére(!) emelkedett a kõolaj világpiaci ára. Ennek okaként akkoriban az arab országok gazdaságpolitikáját jelölték meg (az újabb sikertelen Izrael elleni háborút), azonban - mit a leírtakból kiderül majd - az USA érdekcsoportjai álltak a háttérben.

A petrodollár

Hogy megértsük a történet egészét, ismernünk kell néhány dolgot. Az Egyesült Államok - amely jelenleg egyetlen szuperhatalma a Földnek - ereje három pilléren nyugszik. Ez a három pillér a kõolaj-hegemónia (ezt kivessézzük lentebb), a világ legütõképesebb hadserege és atomarzenálja, illetve a világ kétharmadára kényszerített egyenlõtlen gazdasági kapcsolatrendszer. Közelebbrõl vizsgálva és igen röviden összefoglalva a kõolajra épített gazdasági rendszer a következõképpen mûködik: az USA legnagyobb "fegyverténye", hogy szuperhatalomként (még a SZU létezése idejében) el tudta érni szövetségeseinél (zsarolásnak is hívható akár) hogy valutájával, azaz a US dollárral fizessenek a kõolajért cserébe. A világ akkori "szabad" harmadának és a fejlõdõ országoknak nemigen lehetett ellenvetése - az USA pedig szép hasznot húz ebbõl a mai napig. De térjünk vissza 1973-ba, és tudjuk meg, milyen hatalma van annak a pénzügyi csoportnak, amely elõkészítette és kirobbantotta az olajválságot, s amely lehalászta ennek minden (és tetemes) hasznát.
Tehát 1973. A kõolajért ugyan már dollárban kell fizetni, de ekkoriban még egy igen olcsó nyersanyagról van szó - különösebb zokszó nélkül elfogadja mindenki, különösen az ekkoriban igen intenzíven fejlõdõ Nyugat-Európa. Kövessük végig egy dollárnak az útját a kõolaj piacon! Az USA kibocsájtaja a dollárt, mint valutáját. A kõolajat vásárolni szándékozó ország/cég kénytelen dollárt szerezni, amely közvetlenül vagy közvetetten már haszonnal jár az USA jegybankja, a zöldhasút kibocsájtó, híres-hírhedett FED számára. A vásárló kifizeti a megszerzett dollárt a kõolajért pl. egy arab országnak. A dollár azonban nem marad az araboknál, õk ezt a pénzt befektetik - mégpedig amerikai bankfiókokba és kincstári kötvényekbe, mivel az USA a világ legerõsebb gazdaságával és hadseregével igen erõs garanciát jelent a megtérülésre - még akkor is ha csak három százalékos (kincstárjegyre egy százalékos) éves kamatot ad a külföldi befektetõnek. (az USA a legmegbízhatóbb befektetési terület a mai napig)
És ennek ismeretében képzeljük el a következõt: négyszeres áron adják az olajat. Nos, nem kell mondanom kinek jelent ez igazából hasznot. És a történet még nem teljes! Sõt! A piszkos sztori még csak most jön.

Az olajár-robbanást követõen a bankokban felhalmozódó petro-dollárokat (a kõolaj-kereskedelemben résztvevõ pénzt) a hetvenes években igen kedvezõ hitelként kínálták fel a világ országainak ezek a pénzintézetek. Alig 5-6 százalékos kamatra adták a dollár-hitelt, és ezzel a rendkívül méltányos hitellel szinte minden ország élni kívánt - legyen akár fejlett, akár fejlõdõ, vagy szocialista ország. A kánaán egy évtizedig sem tartott: 1979-ben ezen bankok ún. irányadó kamatukat 20 percent felé emelték, az addigi igen kedvezõ 5-6-ról. Egy csendes világgazdasági válság tört ki: pl. hazánk, amely akorra már sokmilliárd (legalább 7 de inkább 10 Mrd) dollárban mérte külföldi adósságát, 1982-re hajszál híján fizetésképtelenné vált. EGYÉRTELMÛ TÉNY HOGY A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER EZEN GAZDASÁGI KEGYELEMDÖFÉS MIATT KÉNYSZERÜLT TÉRDRE. Ám a fiatal fejlõdõ országok ennél is rosszabbul jártak: nyereséget (aktívumot) termelõ gazdaságuk véglegesen veszteségessé vált. A világ legtöbb országa adósságcsapdába került a petrodollár-kölcsönök révén, így pl. mi is (adósságcsapda: amikor már azért veszünk fel hitelt, hogy az elõzõ kamatait fizetni tudjuk) Így tett szert az USA a kõolaj révén gazdasági hegemóniára. Ha modern életet akarsz élni, ahoz motorizáció kell, amihez pediglen kõolajat muszáj vásárolnod, ehhez pedig dollárra lesz szükséged. Az USA rátette a kezét a Közel-Kelet kõolajára éppúgy mint az ún. Mexikói-Öböl környéki olajmezõkére (Venezuela) és egyre inkább behatol az orosz olajcégekbe is (Hodorkovszkij-ügy) A legnagyobb kõolaj-termelõ/finomító és szállító cégek amerikai érdekeltségûek (Hét Nõvér)...

Na, érezzük már a mélységét a kõolaj-lobbynak?

Roliika: "Valószínõségszámítással pontosan SEMMIT nem lehet megmondani!"

Aha. Ezzel a semmivel termelnek energiát az atomerõmûvekben és ezzel a semmivel csináltak atomfegyvert és számítógépet amivel állítólag programozol. Tudod, a szabad neutronok keletkezése a reakciókhoz és az ütközések számítása és az egész elmélet a valszámon alapul. Csak a matematikusok egy tetemes részét és pár millió mérnököt szóltál le így félvállról.

Tudod te mi az a mérés hibabcslése? Ja, hogy infós az nem mér semmit csak püföli a billentyûket...


Mardel: Sajnos az emberiség nem látja be, hogy az atomenergián kívül sok HATÁSOS alternatíva nincs a láthatáron.(a fúzión azért még dolgozni kell)
A radioaktív TÖKÉLETESEN tárolható a föld alatti kõsótömbökben, amik pár száz milló éve õrzik integritásukat. Mellesleg sok ezer év múlva igen értékes anyagok nyerhetõk ki belõlük, mikor már nem sugároznak. Az elbomlott fûtõelemekben gyakorlatilag a periódusos rendszer összes stabil eleme megtalálható, az igen ritka elemek is. Ez hihetetlennek tûnik, pedig így van. Pár ezer év múlva pl: ki tudja mennyi titán lsz? BME Nukleáris Technikai Intézet munkatársaitól IGEN bölcs dolgokat lehet megtanulni.

ÕÕÕ a nagy fejszámolók akik számolgatják mikófogy el ez meg az belekalkulálták a Forma 1 új baromszabályát (végsõ idõmérõ) amiben a 15 percbõl 10 perc gyakorlatilag üzemanyagpocsékolással telik el?:)

Japánban és Európában nem nagyon van kõolajlobby. Kutatási potenciál viszont annál is inkább. Nem véletlenül ez a két helyszín jött számításba a kísérleti erõmû éítéséhez.

"Mardel: mi a nagyobb üzlet - drágán eladni a xart (fosszilis energia), vagy olcsón a jót?"

Amíg az ember nem tapasztalta meg mind kettõt,csak az egyiket, akkor azt veszi ami van...

Egy jó óra szusszantásnyi idõt kérek a fiataloktól (hiába, alattam már nem szalad úgy a szekér) és írok egy rövidebb kiselõadást a kõolaj-lobby mélységeirõl. Elõre szólok: tanulságos olvasmány lesz.

A fúzió nagy üzlet lehet. 10ed annyiért elõállítod, feleannyiért eladod.

Egyébként a nagy lobbyk pártolnak el a foszilis energiahordozóktól. Az autógyárak elindították a nem foszilis alapú jármûvek tervezését, sõt már árulják is. Az egyesült államoknak is kezd igen kényelmetlenné válni az olajtól való függés.

?!?! nem értem. Nem írtam én semmi atomosat.:-) Sõt ellene vagyok!

Mardel: mi a nagyobb üzlet - drágán eladni a xart (fosszilis energia), vagy olcsón a jót? :) Ne feled azt sem: a kõolaj-lobby nemzetközi szinten szervezi magát, ahol már rég nincsenek különálló egyének, egy szép, nagy, boldog kartell-maffia az egész.
Jaj miket mondok itt :)

Tiberius B: olvasd el a #177-es hozzászólásom linkjét (Honnét jön a kõolaj). Meggyõzõ.

Az a baj, hogy mindent nagyban próbálunk elképzelni.
Sok profit reményében nagy ár.
Sok energia reményében egy "nagy erõmû".
Az ember sem úgyszületett, sõt nem is úgy fogant, hogy egybõl elérte azt a magasságát ami most van.
Sok kicsi sokra megy...

A fúziós energiát egyrészt azért nem hasznosítják,mert még nincs készen a technológia hozzá,másrészt pedig,mert nem lesz túl olcsó,bár legalább korlátlan.Úgy tudon kb. 10 GW teljesítmény fölött lesz gazdaságos fúziós erõmûvet építeni,ami nagyon sok,épp ez lesz a baj.Egy ekkora erõmû több ország,vagy nagyváros energiaellátását biztosíthatná,de ha valamiért leáll,komoly áramszünet lenne.Kérdéses,hogy mely ország vállalna be egy ilyen rizikót....

Ez igaz, csak hogy itt nem 100 milliós nyereségrõl van szó hanem sokkal többröl és olyan iparágról amely ha azt mondná, hogy nem ad többet akkor pár hónapon belül leállna a civilizáció vagy 1000x haszonnal zárnák az eseményt és hirelen senki sem tudná helyettesíteni.

"A fúziós kísérleti-erõmû vitája éppen azt jelzi: van kinyerhetõ fúziós energia, csak a közeljövõben nem kívánják elõtérbe tenni. (Ugyanis túl olcsón termelne energiát, ami egyesek számára nem üzlet)."

Rossz felfogás. Ugyanis ha egy áruház vmit olcsóbban ad mint a másik, akkor oda többen mennek vásárolni és egy két ember nem egyet vesz, hanem kettõt, vagy többet.
Tehát a profitot nem csak a drága termékekbõl lehet nyerni.
Pl. Tesco vs többi benzinkút. A tesó csak pár forinttal vitte lejebb az árakat és máris milyen forgalmat generált...

elmélet vagy gyakorlat?

Szerintem is inkább a gazdasági problémák lassítják ezeket, és ez nem csak erre az iparágra jellemzõ... akik elkövetik pedig gyakran a társadalom stabilitására hivatkoznak miközban megszedik magukat... bárcsak nekem is ez lenne a problémám.

Metán: Lehetséges

Fúzió: Épp azon vitáztak, hogy hol is épüljön. Európa Franciaországban szerette voln, Usa és Japán Japánban. Nem úgy tûnik, mint akik az idõt húzzák szándékosan.

Juzosch: A metán a földkéregbõl "kiszabaduló", a Föld keletkezése során a mélyben rekedt hidrogénbõl és szénbõl (két igen gyakori elem) keletkezõ igen egyszerû vegyület. A metán jelenléte önmagában még nem utal semmiféle organikus tevékenységre (csillagködökben is megtalálható)

A fúziós kísérleti-erõmû vitája éppen azt jelzi: van kinyerhetõ fúziós energia, csak a közeljövõben nem kívánják elõtérbe tenni. (Ugyanis túl olcsón termelne energiát, ami egyesek számára nem üzlet).

Csak ehhez kell pár100 mllió év:)

Van egy elég egyszerõ technika növények, gombák amelyek szenet vesznek fel a levegõböl m iközben növekszenek... aprít, súrít, kezel, feldolgoz és máris lehet hasznosítani

Jaaaaaaaa. Leesett. A mûanyagokhoz kéne.

Most igen mert ez az olcsó, de késõbb majd inkább (plazma,atom,ûrizé stb) a szén fontosabbá válik

Bár egy ilyen technológia nem lenne rossz. De nem ebbõl a célból. Ha már tiszta energiaforrásokat használunk, megtisztíthatnánk tõlük a légkört.

Épp az energiát akarjuk kinyerni belõle:)