95
  • Penge VM
    #95
    A magfúziós erőműveknek két legfőbb akadálya van.

    1. A magfúziót egyenlőre nem tudják milyen módon lehet szabályozni, vagyis hogy lehet folyamatos, megkívánt energiatermelő szinten tartani. A hasadásos reaktornál ugye nincs gond, mert ott garifit rudakkal, nehéz vízzel lehet a neutronokat szabályozni. A hidrogén bombánál a gyújtást egy hasadásos töltet indítja, hogy meglegyen a magfúzió indulásához szükséges hőmérséklet és nyomás. De hogy lehet előállítani és folyamatosan tartani ezt az állapotot?

    2. Másik gond: Ki tud olyan eszközt mondani, ami a magfúzióval járó hőmérsékletet kibírná, valamint a szükséges nyomást tudná tartani? Szóval technológiai problémák is vannak.

    Ezek a legfőbb problémák. A hasadásos töltettel való indítás ezekhez képest gyerekjáték.
  • Peti0011
    #94
    Bummmm.......?
  • Borzpapir
    #93
    mázli, hogy ennyit kell egy ilyenhez pepecselni, különben többet csináltak volna
  • [NST]Cifu
    #92
    A gyors neutron is képes a maghasadás kiváltására, de a lassú neutron sokkal hatásosabb erre. Inkább a reaktorokban zajló láncreakciónál fontos az, hogy lelassítsák a neutronokat (valamilyen moderátorral, pl. grafit, de jó víz is).
  • SYB
    #91
    U235 felezési ideje 0,7 Milliárd év. Most már késő van, és rohadt lusta vok számolni, de még az unokája is a párnája alá teheti.
  • tomcat1
    #90
    "A hirtelen megfutó reakciót a gyors neutronok hozzák létre."
    Tudomásom szerint a lassú neutronok szükségesek ehhez, persze nem akarok kötözködni, csak pontosítok!
  • BiroAndras
    #89
    Az uránérc radioaktivitása egész kicsi, kevesebb, mint egy darab széné.
    A tiszta U-235 már izgalmasabb, de az se lehet nagyon veszélyes. Ugyanis a sugárzás nagysága fordítottan arányos a felezési idővel, ami az U-235-nél eléggé hosszú. Pár másodperc alatt nem kapsz tőle túl nagy dózist. Persze, ha a párnád alá rakod pár hónapra, az már nem feltétlen tesz jót az egészségednek.
  • fonak
    #88
    A kaliforniumból lehetne elvileg miniatűr atombombát is gyártani, pl. kézifegyverből kilőhető "atomgolyó" is elképzelhető.
  • kukacos
    #87
    Felvetéseteket az cáfolja, hogy az, aki tartotta, értett hozzá, és ő láthatóan nem aggódik.
  • DonRudi
    #86
    Magam is ezen gondolkodtam. Nem vagyok egy nukleáris szakember, de azzal aki egy ekkora nagy tisztaságú U-235-ös korongot tart a kezében azért utána nem fognék kezet. Szerintem az illető utána világított a sötétben.
  • Kryon
    #85
    A Cf-252 felezési ideje tényleg 2.5 év (ezt egyébként neutronforrásnak használják,mert spontán hasad),de a hasadóanyagnak használható Cf-251 felezési ideje 900 év,ezért gondoltam,hogy talán lehet valami igazság a híresztelésekben.Igaz persze,hogy californiumot előállítani nem könnyű....
  • [NST]Cifu
    #84
    Ezért írtam, hogy a "tiszta" csakis képletesen értendő.
  • kukacos
    #83
    "Tiszta" termonukleáris fegyvert eddig kizárólag nagy hatóerővel sikerült gyártani. A kisebb hatóerejűek esetén is lehet különféle trükkökkel korlátozni a sugárzást, de a működési elv (kell a neutronsugárzás a láncreakcióhoz) elvileg is kizárja teljesen "tiszta" fegyver megépítését.
  • kukacos
    #82
    Két nap múlva már igen, és nem is írtam mást.

    "The neutron flux can induce significant amounts of short-lived secondary radioactivity in the environment in the high flux region near the burst point. The alloys used in steel armor can develop radioactivity that is dangerous for 24-48 hours. If a tank exposed to a 1 kt neutron bomb at 690 m (the effective range for immediate crew incapacitation) is immediately occupied by a new crew, they will receive a lethal dose of radiation within 24 hours."
  • Tetsuo
    #81
    A csávó aki tartotta az Urániumot a képen, már biztos nem él.
  • [NST]Cifu
    #80
    Olvastam vitákat ebben a témában, de nekem az jött le, hogy valószinütlen a californium alkalmazása e feladatkörben, mert túlságosan is rövid a felezési ideje (valami két és fél év körül (fejből pontosan nem tudom)), és igen radioaktív, tehát nehéz a kezelése. Amúgy egyes elemzések azt taglalták, hogy a Pu-239 is tökéletes mini-begyújtótöltetnek, hiszen nagyon kicsi fissziós töltet (atombomba) is megvalósítható vele, a fejlesztett berobbantásos eljárás segítségével a kritikus tömeg akár 1kg környékére is leszorítható (persze a "tiszta" szó képletesen értendő, mert ha mondjuk 40%-os a reakció hatásfoka, akkor is mintegy 0.6kg plutónium szóródik szét...).
  • [NST]Cifu
    #79
    Első oldal, hatodik bekezdés. :)
  • Molnibalage
    #78
    Igen, de azokat folyamatosan karabantartják. A Pu-t tartalmazó robbanófejekben a Pu továbbra is bomlik, és közben annyit hőt is termel, hogy szép lassan gallyra vágja az egészet(néhány év), főleg a precizíós részt, a berobbantást szabályzó részeket. Lehet szétszerelni és bülykölni a fejet.(Hát ezért is olyan kurva drága az egész.)
    Minden fegyverre és technikai eszközre igaz, hogy minél régebben/vagy egyáltalán nem tartod karban a működőképesége és használhatósága szépen tart a 0-hoz.


    Azért volt régen annyi kísérleti robbantás, hogy tszteljék a fegyverek bevethetőségét X idő után. Bizony volt olyan, hogy az adott típus nem robban. (és minden típust ellenőrizni kell ám...)

    Maguk az amik is úgy határozták megt a szükséges robbanófej számot, hogy úgy kalkuláltak, hogy az indított robbanófejek 25% ilyen-olyan úton nem fog működni. (Ez magából az implóziós elvből is adódik. Gyártás után nem tudod rendesenh ellenőrizni, hogy tényleg pontos -e. Csak robbantáskor derül ki a dolog, hogy VALÓBAN felrobban -e.)
  • Kryon
    #77
    Úgy híresztelik,hogy ezeknek a "tiszta" fegyvereknek a begyújtásához californiumot használnak,mert annak nagyon kicsi a kritikus tömege.Nem tudod véletlenül mi ebben az igazság,és mennyi ez a kritikus tömeg?
  • Sanyix
    #76
    Jól tudod.
  • Invader
    #75
    Az a baj ezekkel a "földrengéskeltő fegyverekkel", hogy még a legalacsonyabb, 0.1-1kt-ás kategóriájú robbanótölteteket is (talaj/alapkőzet típustól függően) jó 100 méter mélyre le kéne juttatni, hogy biztosan ne érjen felszínre a robbanás krátere, tehát minimalizálják a felszínre jutó extra sugárzást. (Ugyanis ezeket a fegyvereket civil környezetbe "rejetett" bunkerek ellen terveznék, amiket szinte lehetetelen levegőből, kevés civil áldozattal támadni)

    A gond ezzel az, hogy pusztán kinetikus energiával megoldva a földbe juttatást nincs olyan burkolóanyag, amivel 10 méternél mélyebbre lehetne hatolni úgy, hogy a rakéta burkolata épségben megóvja a belsejében levő nuk. fegyvert.
    Önmagát villámgyorsan "beásó" fegyvert pedig még nem csináltak. (ha lassan ásna, rádobnak pár kézigránátot, vagy valami nagyobbat, és a veszély elhárul)
  • Tiberius B
    #74
    Ha jól tom, a kritikus tömeg az a minimális hasadóanyagmennyiség tömegben kifejezve, amelyben már elindulhat a láncreakció.
    Ha jól tom, de ha tévednék nyugodtan javítsatok ki.
  • mstummer
    #73
    Benne van:
    "Az U-235 kritikus tömege gömb formában mintegy 47 kg, a Pu-239-nek 10 kg körüli."
  • SPQR3
    #72
    Csak azt felejtette el elmegyarázni a cikk hogy mi az a kritikus tömeg. :S Csak beszélt róla... de hogy mi az arról még minidg fogalmam sincs :/
  • [NST]Cifu
    #71
    Lehet nagyon "tiszta" termonukleáris fegyvert is gyártani, ahol a szétszóród hasadóanyag és a keletkező sugárzás minimális, a kérdés inkább a második pont, vagyis a morális/etikai kérdés...
  • [NST]Cifu
    #70
    Jól gondolod, de ezek a 10-20 centrifugás kaszkádok még nem túl komolyak (civil célú felhasználásra sem), a feltételezések és a nyílvánosságra került hírszerzési adatok alapján gondjaik akadtak a centrifugák beüzemelésével.
  • [NST]Cifu
    #69
    Ez a következő részekben lesz taglalva (stratégiai és taktikai tagozódás), a neutronbombára sem igaz, hogy a felaktivált harckocsiban tovább lehet (sokkal) harcolni, ez is a következő részben fog szerepelni (sorry, de maradjon puskapor akkora is :)). ;)
  • kukacos
    #68
    Ezek a fegyverek pár éve sokat szerepeltek a sajtóban, amikor a Bush-kormányzat támogatni kezdte a kifejlesztésüket. Alacsony erejű nukleáris töltetet használnának, hogy lehetőleg csak minimális mennyiségű sugárzás szabaduljon ki a keletkező robbanás után. A kritikájuk kétoldali: 1. a radioaktív szennyeződés továbbra is nagyon valószínű, 2. elkenik a határt a koncencionális és a nukleáris fegyverek között - ha "kicsit" be lehet vetni, akkor ki mondja meg, mi számít "nagynak"?
  • Kryon
    #67
    Az üzemképességükben én annyira nem kételkednék.Vannak már 40 éve hadrendben álló atomtöltetek is,de a tulajdonos országok eléggé bíznak működőképességükben,bár azért a Pu bomlása miatt biztosan amortizálódnak valamicskét.....
  • Kryon
    #66
    Annak amiről én hallottam plutónium a hasadóanyaga,a vöröshigany nemtom mi....
  • Kryon
    #65
    Úgy tudom az USA dolgozik egy szeizmikus bombának nevezett fegyveren,mely gyakorlatilag egy atomtöltetű bunkerromboló.Ez mélyen lemegy a föld alá,majd ott robban.Atomot hasznélva ez egy komolyabb földrengéssel jár,amely beomlasztja földalatti létesítményeket.....
  • RoLii
    #64
    kaszkad alatt itt azt ertjuk hogy ami az elsobol kijon az megy a masodikba ugye? es igy eri el a megfelelo dusitast? v rosszul gondolom?:)
  • Cat #63
    [i]Egyre valószínűbb, hogy az iráni atomprogram vezetője csak időhúzási célzattal jelentette ki vasárnap, hogy elvi egyezség született az orosz-iráni közös urándúsító vállalat létrehozásáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) keddi jelentése szerint Irán már február 15-én beüzemelt egy tíz centrifugából álló kaszkádot és most egy húszcentrifugás tesztelését is megkezdte, jelentette a BBC.
  • John Wayne #62
    :)
  • Sanyix
    #61
    Az hogy nukleáris az nem azt jelenti, hogy maghasadás. Nukleárisba beletartoznak a maghasadásos, és a fúziós elven működő működő fegyverek is.
    A hidrogénbombát is sima maghasadásos fegyverrel indítják be, mert jelenleg csak így lehet a megfelelő hőmérsékletet és nyomást létrehozni, hogy beinduljon a fúzió. Ez az egyik akadálya a fúziós erőműveknek is.
  • kukacos
    #60
    Mellesleg épp ez a vicc az atomfegyverekben, szinte kizárólag puha célok (például városok) ellen hatásos, de azok ellen nagyon. Hadseregek ellen viszont csak nagy számban ér valamit. Egy tank majdnem tökéletes atomóvóhely. A neutronfegyvereket is sokat kritizálták amiatt, hogy semmi értelme felaktiválni a tankot, amikor váltott legénységgel két nap múlva megint harcképes. A neutronfegyverek maximum rövid időre késleltetni tudták volna csak a szovjet előrenyomulást.
  • kukacos
    #59
    Ugyanezt írtam #55-ben. #56 nem a neutronbombára vonatkozott.
  • RoLii
    #58
    Raketasilok es bunkerek ellen nemsokra mesz neutronbombaval..(katonai terminologiaval elve: fokozott sugarhatasu nuklearis eszkoz) mivel a silok/bunkerek vasbeton, stb falai elnyelik a sugarzast.
    a neutronbombakat a NATO a nemet/lengyel siksagon szetbontakozo VSZ harckocsitomegek ellen szandekozott bevetni..( az NSZK/NDK hataron volt atomaknazar is)
  • kukacos
    #57
    Mind a két oldalon gyártottak ilyet (amerikai oldalon Mk-54 SADM a neve). Az aktatáska túlzás, már amennyiben egy 50 kilós bőröndöt aktatáskának lehet nevezni. Az eltűnésről szóló hírek időről-időre felbukkannak, de hát ivánéknál így megy ez, sosem lehet tudni, mi az igazság. Mindenesetre biztató, hogy ha eddig nem robbantottak terráristák, most már egyre kevésbé valószínű.
  • kukacos
    #56
    Attól függ, mi a cél. Ha egy földalatti létesítményt vagy rakétasilót kell megsemmisíteni, földközelben röbbantanak.