Bemutatta négymagos chipjét az Intel

"Az hogy miért nincs egy gépben 128nál több processzor az azért van mert a processzoroknak valahogy hozzá kell férniük a ramhoz.Na most ezt osztottan teszik,és állandóan frissiteniük kell a tartalmat bizonyos algoritmusok szerint hogy a többi proceszor is aktuális adatokkal tudjon dolgozni. Innentõl kezdve egyszerüen 128 proci felett annyira belassul a rendszer az állandó frissitgetések miatt hogy nincs értelme több procinak.Sõt legtöbb esetben 64 proci alatt maradnak mert onnantól kezdve mérhetõ a lassulás."

Nem tudom, ez milyen rendszerre vonatkozik - egy mai PC-s rendszerben 4 magot sem tud lassulás nélkül kiszolgálni a RAM...

"Viszont a multkor olvastam valahol hogy a kutatók azt vizsgálták hogy egy fénykép felismeréséhez hány agysejt kell,és arra jöttek rá hogy 1.Tehát az ember agyának egy sejtje ismer fel egy képet.Nekünk ehhez mennyi processzor kell?"

1, de annak meg kell dolgoznia... 😛

Mivel ugye kicsit több prociidõt egyik az egyik, mint a másik, így kiegyensúlyozatlan a dolog.

De egy-egy modul (kép, hang, stb.) egy szálú. Az lenne az igazi, ha azok is tudnának többszálon futni (méghozzá alkalmazkodva a rendelkezésre álló procik számához).

"aztne mond, hogy tudatalatt már rég megvan az eredménye 😄 csak tudatosan nem tudja 😄D LOL"

Pedig pontosan így van... Legtöbben az ember tudatos képességeire gondolnak csak, amikor az agyról van szó, de az csak a jéghegy csúcsa. (Vagy inkább egy hegymászó. 😄)

"a lépcsõmászást meg nagyban elõsegíti az emberi szem 3 dimenziós látása"

Ehh, és szerinted azt nem az agy számolja??? 😄

"meg egyértelmû, hogy az ember elsõnek inkább magasabbra emeli a lábát, mert onnan tuti nem bukik meg a lépcsõben és csak utána teszi le, majd ezt érezve már kevésbé magasra teszi következõnek a lábát... ezt logikailag egyáltalán nem nehéz megmondani egy számítógépnek!"

Na de utána megjegyzi a magasságot (1mm-es pontossággal), és utána már ennek alapján irányítja a lépést az agy. Amúgy tutod te, hány izmot kell szimultán (+ oda-vissza hatásokat is figyelembe véve) irányítani? Mellesleg már elõre elég pontosan megbecsüljük a magasságot "szemmérték" alapján. (Próbáld ki, hogy úgy kezdesz neki egy lépcsõnek, hogy nem nézel oda.)

Kömlõdi Ferenc: : HAL gyermekei. Mesterséges elmék
"A tudományos-fantasztikumból átvett kép – emberrel legalább egyenértékû, kommunikációra, logikus gondolkodásra képes gépi értelem, a Homo sapiens és a gép konvergenciája – bármily hatásos volt is a moziban, inkább ártott, mint használt a tényleges kutatásoknak."

http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8516

idõvel kint lesz a teljes cikk.

"Arról volt szó, hogy ma még ritkák a valódi multithread progik."

Dehogy azok. <#smile>
Hemzsegnek meg a te gepeden is. Az osszes jatek ahol kep-hang parhuzamosan fut, medialejatszo programok, CD/DVD ripperek, multimedias encoderek/decoderek, CD-DVD iro alkalmazasok, multimedias szerkesztoprogramok, stb...

Felsorolni is lehetetlen.

Ami az OS-eket (pl. WinServer) illeti, nem kizárt, sõt biztosra vehetõ, hogy ha a processzorok többmagossak lesznek ezt ki fogják majd tudni használni, jelenleg teljessen felesleges, hogy a meglévõ OS-ek ezt támogassák, és mivel a többprocesszoros szerverek 99% a 2, 4 és 8 processzorosokba tartozik, a Windows skálázhatósága is ebbõl ered, ugyan vannak 16 meg 32 meg 64 processzoros szerverek is, de ezek tényleg elég ritkák. Különben már elfogadott dolog, hogy a skálázhatóságot a clustereken keresztül sokkal jobb ROI-val lehet megoldani, éppen ezért sokkal gyakoribbak a 2 vagy 4 processzoros szerverek clusterben mint a stant-alone 8-nál több processzoros gépek. Különben a párhuzamosítást álltalában a szerverek tudják kihasználni, de ha elterjed és a fejlesztõk tapasztalatot szereznek az egyébként nem egyszerû párhuzamos programozásban akkor a home és persze desktop üzleti alkalmazások is sokkal nagyobb teljesítményre lesznek képessek mint a jelenlegi szoftver. Persze ehhez idõ kell, meg ugye még valami a úgynevezett "user paradigm shift" vagyis a usereknek fel kell emelkedniük egy magasabb szintre, hogy ez mikor lesz azt nem tudnám megmondani, de idõvel fokozatossan be fog következni, mindenesetre jómagam nem tudom elképzelni, hogy a mai összetett magokból többszáz legyen egy prociban. Ami pedig a simple processzing unit párhuzamosítást illeti, az valószínüleg hamarossal megérkezik, de nem hiszem, hogy mint általános processzor a gépben, ugyanis az ilyen processzorok programozása teljessen másképpen türténik, és itt inkább egyfaljta önszervezõdésrõl beszélünk (pl, neurális hállózatok, cell automatták stb. - jó öreg Neumann János...) napról napra több potenciális alkalmazás ezeken az alapokon sokkal jobban mûködne mint a szekvenciális architektúrákon, és ezért a következõ 10 évben valószínüleg specializált párhuzamos processzorok zöme fog megjelenni, de ennek vajmi kevés közük lesz az x64-hez vagy a hasonló általános processzor architektúrákhoz. Különben a Sun Niagara is ezt az utat mutatja, 8 mag, de jóval egyszerübb mint az elõdjei, de az alkalmazásterülete is már inkább specializálodott mint webkiszolgáló, a jövõben csak hasonló specializálódott processzorokat várhatunk, de ez a generális, mindenhez megfelelõ persze megmarad, de mellé lesz majd rendelve egy csomó specializálodott co-processor. Különbözõ területekre meg akár speciális processzorokkal ellátott gépek is kerülnek, mert olcsobb lesz megoldani és persze minek a felesleges része. Egy webkiszolgálónak nincs szüksége GFlops FPU-ra, ennek helyében olyan architektúra foglalja el helyét amely a webkiszolgáláshoz optimizált. Mindenesetre a jövõben felbukkanó problémákat mindég nehezebb lesz brute-force metódussal megoldani (ez már látszik a GHz feltekerésének megállásával is, és a multicore is csak egy rövid ideig lesz megoldás), és inkább jön a speciális processzorok kora, persze nem kizárt, hogy több féle egymással együttmûködõ egyszerübb specializált magból akár többszáz is lesz majd egy chipen.

"de az sgi nem nodeterminlogiat hasznal mivel az sgi gepek nem klaszterek hanem SSI-k"

Tiszta sor. De klaszterbe foglalhatoak ahol egy gep egy node, egy geptag egy brick. (nezd meg mit irtam lent, brickenkent 1024, vagy node-onkent)<#smile>

"Arról beszélek? Honnan veszed?"

Innen --> "Futtathatsz több CPU igényes progit egyszerre, ahhoz nem kell egyiknek se több szálon futni."

Andras, egy alkalmazas futtatasa tobb CPUn es tobb szalon, az ket kulonbozo dolog, a kettonek semmi koze egymashoz, azonkivul, hogy elmeleti szinten mindketto parhuzamos programozast igenyel.

Ahhoz, hogy tobb CPUn futtassal egyetlen alkalmazast ahhoz SMP kompatibilis kodot kell irni, vagyis az alkalmazas tobb process-en fog futni. Ez lenne az SMP amirol a srac beszelt lentebb.

Amirol te beszeltel, az az AMP, ahol az egyes alkalmazasok az alacsonyabb load-dal rendelkezo CPU-ra migralnak, de mindegyikuk standalone-processt alkot. Te idekevertel egy harmadik fogalmat, a tobbszalu programozast, en csak erre vilagitottam ra.

Az, hogy hany szalon fut egy process, tokmindegy, mivel a szal ugy sem tud migralni masik CPUra. Ahhoz, hogy az egy alkalmazas tobb CPUn fusson, CPUnkenti - legalabb egy - parent process nelkul elkepzelhetetlen.

Egy adott alkalmazas feloszthato processekre, egy process feloszthato, szalakra. Az, hogy egy alkalmazast hogyan bontanak szet parhuzamos vegrehajtasra, az a celtol/hardvertol fugg.

de az sgi nem nodeterminlogiat hasznal mivel az sgi gepek nem klaszterek hanem SSI-k

Az analóg számítógépek valóban erõsek, de nem mindenre jók (pl. pontosan számolni nem tudnak).

"Te most az SMP-rol beszelsz, de akkor hogy jon a kepbe multithread?"

Arról beszélek? Honnan veszed? Arról volt szó, hogy ma még ritkák a valódi multithread progik. Err mondtam, hogy nem kell annak lennie, elég ha több fut egyszerre.

"A legtobb asztali alkalmazas multithread-re van irva legalabb tiz evre visszamenoleg. Beleertve a legtobb jatekot is."

Ez nem igaz. Csak azok multithread-esek, amikhez többprocis gépek kellettek régen, és nem nehéz õket így megírni (pl. videotömörítés).
A játékok kifejezetten 1 szálra készültek. A tesztek is remekül mutatták, hogy néhány kivételtõl eltekintve a játékok alatt az egyik mag csutkán van terhelve a másik meg üresjáratban megy.

"nemis nodenak hivja az sgi hanem bricknek"

Az egyes geptagokat hivja igy, de klaszteren belul egy gep egy node, vagyis ugy ertendo ahogy irtam. 😊

"Ezért lépeget egy robot olyan tetülassan."

A maiak már nem lassúak. Pl.: ASIMO

"Viszont a multkor olvastam valahol hogy a kutatók azt vizsgálták hogy egy fénykép felismeréséhez hány agysejt kell,és arra jöttek rá hogy 1."

Valamit félreérthettél. Rengeteg elõfeldolgozáson megy keresztül egy kép, mielõtt egyáltalán nekikezdene az agy a felismerésnek.

"Sokszor 1-1 agysejt lát el olyan funkciókat, amire nekünk egy egész számítógép kellene."

Erre írnál valami példát? Én nem hallottam még ilyenrõl. Meg elképzelni is nehéz, egy sejt szerintem max. egy nagyon egyszerû analóg áramkört helyettesíthet.

Juteszembe, a win2k03 datacenter edition az SMP / NUMA v vmi egesz mas modell szerint fer a ramhoz?
azz irix amugy tudommal nem kezel nodeonkent 1024 procit, az SGI SSI (SingleSistemImage) gepein szuzi linux fut, specialis NUMA kernellel, a nodeok kozott pedig a craytol orokolt lowlatency supercomputer interconnect interface van...es ha mar ittartunk nemis nodenak hivja az sgi hanem bricknek 😊 van cpu brick, io brick, stb. (najo ez csak szorszalhasogatas)
btw a hirek es pletykak szerint keszul a win2k03 hpc verzioja 😊
ra is fer meg a win eleg szarul skalazodik 16 cpu felett (bar ez inkabb a pc architektura korlatja mint a wine)

Arcfelismerésre vannak már gyors és megbízható progik. Persze az ember még miníg jobban csinálja.

"Nem feltétlen. Futtathatsz több CPU igényes progit egyszerre, ahhoz nem kell egyiknek se több szálon futni."<- Na mibe fogadunk? :-)) Írtam 1 álomfejtõ progit, ha 100 progit indítasz belõle vagy 1000-t a másik magot meg sem fogja hatni! XP alatt azt még hozzátenném."

Honnan tudod, hogy nem fogja meghajtani a másik magot? Netán próbáltad?
És akiknek most is van kétprocis, vagyx kétmagos, vagy csak simán HT-s procijuk, azoknak miért megy mindkettõ rendesen?
Volt régebben olyan teszt is, ami direkt azt nézte, hogy ha játék közben elindítunk egy tömörítést, akkor mi lesz. Nos az lett, hogy a dualcore procikon a játék ugyanúgy futott tovább, mintha nem is menne más közben.

""Pontosabban 256 milliárd 32 bites, vagy 32 milliárd 64 bites mûveletet." <- Na ezt+ honnét szedted? Cell proci többet tud."

Az IBM-tõl szedtem. Õk csak tudják.

"Pláne mert voltak olyan hírek,hogy 5 lesz benne"

4-rõl volt szó régebben, és az volt a terv, hogy a GPU-t is kiváltják. De csak 1 lesz benne, meg egy izmos GPU.

Emberek!

A jövõ EZ !!!!!

SMP helyett AMP

"jajj de jó, hogy jövõre jön a 4 magos gondolom 64 bites cpu, mikor home user oldalon még MINDEN szoftver 32bit/ 1 cpu magra készül"

"A jelenleg még fejlesztés alatt álló Clovertown kódnevû szerverchipet..."

Hogy jon ide a home user?

"A 64 bites 2K3 datacenter server pl. 64 procit képes kezelni."

Irix meg node-onkent 1024-et.

"Nem feltétlen. Futtathatsz több CPU igényes progit egyszerre, ahhoz nem kell egyiknek se több szálon futni.

Te most az SMP-rol beszelsz, de akkor hogy jon a kepbe multithread? A legtobb asztali alkalmazas multithread-re van irva legalabb tiz evre visszamenoleg. Beleertve a legtobb jatekot is.

lehet 100 mag, lehet 10ghz is, de az nem a ma ismert x86 cpu-ra értendõ ... ld. power6, ott is erõsen butitanak a magokon, lehet ez a jövõ: több, de butább mag.

viszont, arról meg vagyok gyõzõdve, hogy ez a faszi a mostani magokról képzeli, h 100 db lesz egyben 😊 mit neki hûtés, még ha csak 5W-ot is enne egy db ...

Meg persze, ki tudná ezt megvenni otthonra? Black Rose jól irta, otthonra ez elég életképtelen elképzelés ... az viszont valószínû, h más ötletük jelenleg nincs, mint a magok soxorozása 😊)) Látszik ahogy kapálózik mind2 gyártó ... 😞

Az hogy miért nincs egy gépben 128nál több processzor az azért van mert a processzoroknak valahogy hozzá kell férniük a ramhoz.Na most ezt osztottan teszik,és állandóan frissiteniük kell a tartalmat bizonyos algoritmusok szerint hogy a többi proceszor is aktuális adatokkal tudjon dolgozni. Innentõl kezdve egyszerüen 128 proci felett annyira belassul a rendszer az állandó frissitgetések miatt hogy nincs értelme több procinak.Sõt legtöbb esetben 64 proci alatt maradnak mert onnantól kezdve mérhetõ a lassulás.

Akuma:Nem nehéz, csak rettentõ sok számolást igényel hogy egyensulyban maradjon és ne essen el a robot.Arról nem beszélve hogy mi vaa ha mozog az a lépcsõ... És egyszerüen hiába használsz szuperszámitógépeket amik mpként többszázmilliárd müveletet tudnak végrehajtani, igy is túl lassú lesz az egész,túl sok számolást igényel.Ezért lépeget egy robot olyan tetülassan.
Viszont a multkor olvastam valahol hogy a kutatók azt vizsgálták hogy egy fénykép felismeréséhez hány agysejt kell,és arra jöttek rá hogy 1.Tehát az ember agyának egy sejtje ismer fel egy képet.Nekünk ehhez mennyi processzor kell?Szóval az MI még nagyon nagyon messze van.

aztne mond, hogy tudatalatt már rég megvan az eredménye 😄 csak tudatosan nem tudja 😄D LOL
a lépcsõmászást meg nagyban elõsegíti az emberi szem 3 dimenziós látása
meg egyértelmû, hogy az ember elsõnek inkább magasabbra emeli a lábát, mert onnan tuti nem bukik meg a lépcsõben és csak utána teszi le, majd ezt érezve már kevésbé magasra teszi következõnek a lábát... ezt logikailag egyáltalán nem nehéz megmondani egy számítógépnek!

Lásd #44-es hozzászólásom.
Attól még,hogy tudatosan lassan számol az ember, tudatalatt elég furi dolgokat mûvel, mit gondolsz miért volt nagy dolog, hogy egy robot képes volt lépcsõt mászni?
Az ember kb. 1 mm-es pontossággal kiszámolja (fejben) a lépcsõfokok magasságát és 3 lépcsõfok után beáll erre az értékre, ha megbuksz a lépcsõn, ott van, akár csak 1-2 mm-nyi eltérés.

álmodozzon még mindenki nyugodtan, én is nemrég keltem, de ideje lenne már felébredni :-)
a jelenlegi kétmagos rendszerek sincsenek kihasználva, akkor meg nemtudom miért kell több száz magról beszélni... most az Intel is kampányol vagy mi??? õk 4 magot mondanak, AMD meg 8-at fog mondani, ilyen egyszerû... és akkor mi van???
elárulom nektek, hogy a komplex összeadásokat egyéb matematikai mûveleteket a régi 486-os is gyorsabban kiszámolja, mint ti bármelyikõtök fejben vagy papíron... ennyit az agyatok komplexitásáról
az hogy bonyolult az agy, nem jelenti azt, hogy 100%-ban hasznos is

Végülis 10 év alatt sokminden történhet. Sõt, tuti, hogy ki fog derülni, hogy pl. 100db, egymástól függetlenül mûködõ x86-os procinak nincs sok értelme, és valami egészen új kialakítás jelenik meg. Szal ez megint olyan szöveg, mint a híres 10GHz-es P4. Inkább csak üres markering.

jövõre magos AMD, M2 foglalatban...
áááááááá á hhhhhhh 😊

jövõre az AGP-s 6600Gt kártyám mellé berakok egy XXXX PCI-E-t és egy M2-es foglalatos 4 magos pocit??? <#nyes> Na akkor mégis csak Jézus az isten, és Mohamed az õ prófétája (református muzulmán vagyok) <#bohoc> nekem emg brutális gépem lesz.
Ass rock hehehe

Majd jönnek a 3D procik... a tranzistorok térbeli és nemcsak síkbeli elhelyezése... persze csak viccelek <#smile> mert ez már azért mégis kicsúszik az én szakterületemrõl.

"Ennek ugyanis némileg ellentmond, hogy már a nyolcmagosoknál nagy kihívást jelent majd a megfelelõ gyorsítótár elhelyezése."

A fõmemória-hozzáférésrõl nem is beszélve... Ott is alaposan bele kellene húzni a fejlesztésekbe. (Nem csak ilyen DDR2-3-4 lépések.)

Szerintem is egy picit túltekerte, na lehet, hogy jobban tudja mint mi, de szerintem úgy 64 mag esetleg 128 mag elképzelhetõ, de több nem igen hiszem, persze nem mondom, hogy lehetetlen lenne technológiailag megoldani, de ma pl. megoldható egy többszáz processzoros gép is semmi nagyobb gond nélkül, de mégis valahogy a 64 procis általában a határ, de még ez is ritkán van alkalmazva. Igaz vannak ettõl sokkal több processzoros szuperszámítógépek is, de ez a piac annyira elenyészõ részét képzik, hogy egyáltalán nem említhetõek egy ilyen témában. Na legyen úgy, de szerintem nem lesz piac akinek 64 vagy 128 magos procinál több mag kellene, bár nem akkora mértékben, hogy a fejlesztések kifezetõdõk legyenek. Igaz nem akarok a "640 KB mindenre elég..." dumával jönni, mert könnyen tévedhetek, de szerintem mégis valahol a 64 mag körül újabb innovációra lesz majd szükség, mert csupán a magok duplázása nem lesz válasz a piac szükségleteire. Különben a párhuzamosítás híve vagyok, de azért nem hiszem, hogy az lenne a válasz a végtelenségbe.

És tegyük hozzá: "Az agykéreg felülete kiterítve 2200 cm^2, kb. négy A4-es lapot tehetne ki." forrás, de van itt más is 😊

Ennek nagy részét mintha én is folyamaosan szajkóznám, ill nem, csak úgy veszem tudják (pl. az axonos részt). Nemrég volt egy kísérlet egy 1 négyzetcentis 3 centi "mély" szürkeállomány lemodellezésére, több 100 000 proci kell hozzá, pedig az agyunk azért nagyobb mint néhány négyzetcenti, és mélyebb 3 centinél. Az emberi agy elég érdekes, és baromi bonyolult. Egyébként azért az agytekervényekben nagyrészt van "kiszolgálólegénység" is.

"Pláne mert voltak olyan hírek,hogy 5 lesz benne...."

Mármint miben? Saját magában? 😊 Vagy a PS3-ban? Annak specifikációi már többé-kevésbé publikusak, és 1db Cell lesz benne.

Egyábként lehet, hogy lesz "robotinvázió" 20 év múlva, de azok is elég egyszerûek lesznek, egy emberhez képest. Bár arra már pl. jók lehetnek, hogy velük alaposan kordában tartsák a népességet... És nem gondolkodnak el rajta, ez jó vagy rossz, csak csinálják. Tökéletes katonák.

"meg pár a kráterekben kutakodó robotunk."

Távirányításúak. 😊

"Egy processzor mag sokkalta gyorsabb és többmindent tud mint egyetlen neuron."

Ez így értelmetlen. Egy neuron meg sok olyat tud, amit egy proci nem. A neuronális-hálós modellek enyhén szólva nem vesznek számításba mindent ezek közül (fõleg hogy nem is tudnak róluk mindent), csak egyszerû mûveletek reprezentálják a csomópontokat. Még valami: az igazi neuron egy élõ sejt, ha valaki elfelejtette volna.

Egyébként az agy tömegének nagyobb részét asszem nem is a neuronok teszik ki, hanem az õ axonjaik.

"Igazából egy neuron másodpercenként csak pár százszor tud jelet adni jó esetben."

Nem ez számít. Hanem hogy mi történik belül. Sokszor 1-1 agysejt lát el olyan funkciókat, amire nekünk egy egész számítógép kellene.

"Azok a neuronhálózatos dolgoknak nem sok közük van a mesterséges inteligenciához.."

Márpedig azokban látják a megoldást a problémára, mivel a hagyományos módon programozott intelligencia megvalósításában kissé elakadtak. De a neuron-hálós próbálkozás is elég nyögvenyelõsen halad.

"És ahogy elnézem eddig csak gyenge kísérletek voltak ilyesmik fejlesztésére."

Nem, nagyon is komoly próbálkozások vannak, voltak, csak eddig nem voltak túl sikeresek. Kicsit nagyobb fába vágták a fejszéjüket, mint gondolták.

Biometrikus azonosítókról nem is esett szó. Azokat arra "tervezik", hogy számszerûsíthetõk és változatlanok legyenek. ITT most arcfelismerésrõl van szó.
Az MI-rõl beszélgettünk számtek tanárral is, és õ mondta, hogy pl. Neumann-ról van egy olyan történet, ami feltehetõleg igaz, hogy a hülye amcsi diákjai kipróbálták, tényleg fejben oldogat-e meg differenciál egyenleteket, és több hónap számolgatás után, az eredményekkel a zsebükben, elérakták az eredeti egyenletet, erre kb. negyed perc alatt kibökte a megoldásokat, 1 mp, 5mp, 10 mp megoldási idõkkel, agyrákban halt meg szegény. Vmi nem stimmelt az agyával, az tuti. Enyhén zseni volt.
Sok okos állítja, hogy az "átlagember" csak néhány %-át használja ki az agyának. Van benne vmi.

Jólvan hagyjuk elfáradtam.:-D

Hehe, ezek a Terminatorral példálóztak?😊 Azért attól még messze vagyunk! (szerencsére)
assdf: GPS az, nem GPRS😊 (elsõ Global Positioning System, második General Packet Radio Service)

Pont forditva,nem a programmal van a probléma hanem a géppel.
Röviden:van két képed amin ugyanaz az ember van de az egyiken pl van a szakálla a másikon nincs.
Ez esetben a gépnek ki kell számolnia hogy ha a szakállosról eltávolitja a szakállt akkor ugy nézhet e ki mint az eredeti képen.Ha igen és a többi jegy is stimmel x %ban akkor x valószinüséggel felismeri az embert.A probléma az hogy ehhez bonyolult számitások kellenek amik soká tartanak és a két kép között rengetek eltérés lehet.(pl karikák a szem körül, hajszin,szakáll bajusz,szemöldök amik mindennapos eltérések egy ember arcánál).Tehát a gép rettentõ lassan fogja megmondani hogy szerinte a két kép ugyanazt az embert ábrázolja e.

jah, csak gondolom nagymamád bölcs volt, nem pedig marketinges 😄

itt más a helyzet, ezzel igyekeztem célozni a "10ghzes p4 is lesz" eset felemlegetésével. cirkuszi majom ez a fazon ...

Ez eddig stimm, de ha MI-rõl beszélünk akkor definiálni kéne az intelligencia fogalmát. Az alatt pedig általában a kreativitás,problémamegoldás képességét értik.
Tehát annál intelligensebb valami minnél jobb a problémamegoldó képessége.
Na most a te rakétád egyáltalán nem intelligens csak egy végeszköz, olyan mint egy távirányitós autó.Ezért mondtam h kb. olyan intelligens mint egy mosópor.Esetleg az irányitó lehet intelligens.
Akkor innentõl kezdve már csak arról vitatkozhatunk hogy mennyire intelligens egy gprs mühold.Ezt meg csak annyi hogy direkt eltájolod a müholdat hogy ne ismerje fel egybõl a helyzetét.Ezek után várod hogy be tudja e magát ismét kalibrálni.Elhiheted nekem 10bõl 8 nagyon gyorsan lezuhan.

:-DDDD Minden emberi gondolatot is le lehet bontani apró elemekre és mi is az árnyékok szagok színek alapján tájékozódunk majdnem mint a gps-es mûhold.:-) Ami küldözgeti a jeleket.

Mert a biometrikus azonosítók még kicsit gagyik. De ha írnának 1 normális progit szerintem egy mai gép is simán felismerne 1 embert. Vannak emberek akik ránézésre meg tudják mondani 1 kupac gyufáról hogy hány szál van benne és marha gyorsan tudnak számolni is...szerintem ez programozás kérdése és proci kérdése együtt a gépi részrõl. De akárhogy fogod programozni a gépet a lélek fogalmát nem fogja megérteni. Sem a halálét.

Persze vannak.Annyira intelligens hogy képesek egy célt eltalálni ha van fölötte 3 mühold ami küldi neki a gprs adatokat.Kb. annyira intelligens mint a mosóporod.

KHMMMM....azért vannak robotrepülõk amik "nem olyan rosszak" és bármibe lefogadnám, hogy vannak inteligens bombák-repülõk csak senki orrára nem kötik.

""Ahoz hogy kihasználd nem csak az oprendszernek kell tudni használni,hanem az a programozó aki a progit írja"

Nem feltétlen. Futtathatsz több CPU igényes progit egyszerre, ahhoz nem kell egyiknek se több szálon futni."<- Na mibe fogadunk? :-)) Írtam 1 álomfejtõ progit, ha 100 progit indítasz belõle vagy 1000-t a másik magot meg sem fogja hatni! XP alatt azt még hozzátenném.

"Pontosabban 256 milliárd 32 bites, vagy 32 milliárd 64 bites mûveletet." <- Na ezt+ honnét szedted? Cell proci többet tud. Pláne mert voltak olyan hírek,hogy 5 lesz benne....de ez most mindegy csak viszonyításképpen mondtam hogy ma itt tartunk 20 év múlva meg robotinvázió...:-D