Dinoszaurusz

Most lehet hogy félreértelek, de....akkor nem tekinted madárnak az Archaeopteryxet? Mi lenne az a csoport, amire azt mondanád, hogy madár? Pygostilia? Neornithes? És szerinted ez egy teljesen különálló fejlõdési vonal az Archaeopteryxtõl és társaitól?
1. Nem kell, hogy zavarja õket 😊
2. Az ornithischiák ha jól emlékszem, nem magát a pubist fordították hátra, hanem posztpubikus nyúlványt növesztettek, ami történetesen hátrafelé nézett.
3. Hmmnh...
4. A szõr azért kicsit egyszerûbb képzõdmény mint a toll, nagyobb az esélye, hogy egymástól független csoportoknál megjelenjen.

Ezt a média-marketing-BAD összeesküvéselméletet meg inkább nem kommentálom 😊

Mitõl lennék stresszelt? Csak azt állitom ami a szakmámba tartozik. Attól mert jópár paleontológus, akiknek fontos, hogy a kihalt és csak teljes/részleges vázaik alapján ismert dinókat hús-vér állatokkal lehessen kapcsolatba hozni, a tényeket magasan mellõzve, megtölti a médiát elképzeléseivel és vágyaival (amelyet viszont a dinoszaurusz ipar vigan szponzorál, hiszen a J.parkok, játékok, könyvek, filmek, robotok, stb, stb. mesés hasznot termelnek számukra. Van mibõl adakozniuk), a tudományos tények azok maradnak amik. Neked mint hivõnek lehet alap, nekem nem az. Mit gondolsz Pekingben a SAPE konferencián 2000-ben, miért tûzték ki sokan a BAND (Birds are not Dinosaurs) kitûzõt? S a világ vezetõ paleornitológusai sorakoztak fel közéjük. Persze, õk sem értenek hozzá......

primavis! te most csak a stesz levezetésére használsz minket? Nem tudod meg változtatni, hogy a Madarak a Dinosaurusokból fejlõdtek ki. Ez az ALP.
Más kérdés hogy azok is. (Jrex most ne vitázzunk, oda írtam hogy mi az alap, abban egyetértünk)

Az Opisthocomus hoazin-ra gondoltál? S mi van vele? Unalmas a mese a megmaradt karmaival (amelyek persze a felnbõtt madárnál lehullanak, a fiókék az ágakon kapszkodnak vele, mivel fészekhagyók s mangrove fákon élnek), amelyek állitólag az Archaeopteryxre hajaznak. Csak az a baj, hogy a többi jellege már véletlenül sem.
Hallottál arról a fogalomról, hogy : atavizmus? Nos ez is az. Ugyanis a thecodont õsnek karmai voltak az ujjain, a futó, repülõ vagy úszómadár már nem fejleszti ki õket, de a genomjában ott van elbujva és bármikor "elõ lehet venni"!

Persze, a BAD-osoknál! Már irtam, hogy miért. A Baptornis (egy Hesperonithida) az alsó krétában élt és már hiányoztak a szárnyai! Csak a felkarcsont csökevénye van meg nála! Minden más jelege viszont madár s nem dinoszaurusz!

Háát persze, hiszen az Archaeopteryx egy tollas hüllõ! Gyakorlatilag semmiféle madárjellege sincs! Érdekes, hogy ezt már felfedezésekor megállapitotta Müller a müncheni egyetem akkori paleontológia professzora!
Miért kellene az õs a mai utódra hasonlitson annak utólag megjelent jellegeiben? Hiszen pont az az evolúció, hogy generációról generációra történik az változás. A thecodonta jellegek viszont máig jelen vannak a madarakban!
1. hát a taxonómusokat ez nemigen fogja zavarni!-😊)
2.a hátra forditott szeméremcsont minden madármedencéjüre jellemzõ (attól az aminek nevezik!) viszont pont a theropodák (ahova a Maniraptora csoport is tartozik) a gyikmedencéjüek. Persze, ha nem sorolod be a mezozoikumi madarakat a Maniraptorákhoz!
3. ami csak azt mutatja, hogy ez egy a környezetüknek megfelelõ jelleg volt! Ezért hasonló a cápa/halgyík/delfin uszony is! melesleg nagyon sok madárfajnak elég gyenge a pneumocitása.
4. Ezen az alapon a repülõsárkánygyikok meg emlõsök, mert a patagiumukon szõrszál lernyomatokat fedeztek! Semmi sem tiltja a természetben, hogy hasonló jellegek jelenjenek meg egymástál rokonságilag távolálló csoportoknál!

Szabadna tudnom, hogy te mire válaszoltál? <#wow1>
lol...
a oké azért köszi hogy megkeresed

valahogy sejtettem h elfog tûnni....
egyszer már belinkeltem,de megkeresem megint(azt állította h az archeopteryx csalás)

?!

az Archaeopteryx Dinosaurusnak van besorolva, mindenhol. A Hesperonis is. Pedig ha Primavis állásponntját nézzék, akkor nem dínók. Még lánc sem.
a másik: olyan dolgoról vitatkozunk amirõl felesleges. Felteszem a a következõ képet, hogy pirmavis ismeri-e a fajt. és mi a faj "jelmondata"


fénykép

1. Rendben, errõl nem tudtam. De archosauriának tekinteni akkor sem fogom 😄
2. Voltak nyitott csípõízületi vápa nélküli archosauriák is, amelyek tudtak felegyenesedve járni. És az a hátrafelé fordított szeméremcsont a maniraptoráknál és a madaraknál mégiscsak gyanús...
3. Üreges csontokon a theropodák léghólyagocskákkal összekötött üreges csigolyáit értettem.
4. Miért hagyjuk a tollazatot? Mert túl meggyõzõ? Azon pedig bõven lehetne vitatkozni, hogy azok a nyúlványok a Longisquama hátán tényleg tollak-e.

Származtasd a madarakat "thecodontáktól", de akkor bökj rá nekem egy thecodonta csoportra, ami eléggé hasonlít a madarakhoz. A theropodáknál annyi minden ott van: a csukló, a medence, a furcula, a kültakaró, a hátrahajlítható második lábujj....az Archaeopteryx megszólalásig hasonlít a deinonychosauriákra. Én ennyi hasonlóságot már nem írnék a konvergens evolúció számlájára.

Azon, hogy sokan készpénznek veszenek mindent, amit valaki elég meggyõzõen tud állitani/elõadni! Láthatjuk, hogy ez Danikenn, Hejerdhall, illetve Illig, etc, etc... esetében is jól mûködõ módszer volt.
Én meg azt mondom, hogy csak az tény, ami bizonyitva van, a többit hipotézis szinten kell kezelni. Vagy...vagy... alapon.

a leletek értelmezése nem bizonyiték! feltételezés!

No akkor vegyük sorra:
1. villacsont: a hidasgyíknak is van!
2. a medenceöv közös a hüllõkkel, pl. krokodilokkal. Ami tényleg közös, az a csipõizület belsõ falán levõ ablak. Ez viszont a felegyenesedett járással kapcsolatos hozott/szerzett jelleg.
3. üreges csontok vannak a repülõ sárkánygyíkoknál is.Mellesleg az emlõsöké is üreges, csak éppen velõ van benne (mig sok dinónál, madárnál a tojók/nõstényeknél tojásrakás elõtt meduláris szövet, vagy sok vízimadárnál egy olajszerû folyadék tölti ki).
4. tollazatról irtam, hogy azt hagyjuk most ki. Alapelv: "minden madár tollas állat, de nem minden tollas állat madár!". Egyébként már megjelenik a Longisquama insignis felsõ triászkori kis gyikforma
thecodontánál is!
Azért okoz problémát (a faj-fogalom), mivel a kihalt alakok nemcsak a ma élõk közvetlen elõdjei, hanem olyan vonalak végét is jelentik amelyekrõl csak egyes részletek ismertek ( a ma élõk illetve elõdeik valamennyi jelelge ismert) és így beillesztésük eléggé tetszõleges (minél kevesebbet tudunk róluk, annál inkább!). No ebben rejlik a dinó>madár leszármazás erõltetõinek a kulcsproblémája is! Ha a madarak a dinók leszármazottjai lennének (illetve elfogadjuk ezt a hipotézist), akkor jellegeiket át lehet vinni a dinókra és nem kell a sötétben botorkálni!
Monofiletikus leszármazás lehetetlen, mivel minden ma élõ lény ( mi is) visszavezetheti a családfáját a legõsibbkorú egysejtû élõlényekre, milliárdnyi generáció során át. Amelyik vonal utódok hilyán megszakad, az nem jelenhet meg újra, mivel h megszakad a fonal nincs ki "újra teremtse"! A kihalt fajok egyedinél is ez a helyzet. Így aztán a monofiletikus "törzsfából" tetszik - nem tetszik, polifiletikus bujik elõ! Nem faj, hanem mindig egy szerteágazó bokor! A kladisztika túlburjánzása hozta elõ megint ezt a szemléletet (egy elevé jó ellemzõ módszert elméletté/dogmává változatva, mivel kénytelenek dichotómiában gondolkodni. Miközben a természetben ez rendkivül rintkán fordul elõ!).
De bizony a hidasgyikok az archosauriákhoz tartoznak, akár a krokodilok, dinók, madarak, pterosaurusok is. De ez megint rendszertani vita, ami mint az elõbb irtam, igen képlékeny valami, elegendõ bizonyitó anyag hiányában. S minden bizonyitó anyag sohasem fog elõkerülni (így minden zsiger, lágyszövetek, komplett genomok sem).
Én (és minden BAND-os)a fentebb emlitett társaság egyik fejlõdési vonalának tekintem a madarakat, amelyek kb. a dinókkal s a többiekkel egyidõben kezdték el önálló és a töbiekkel való párhuzamos evolúciójukat. A közös (hüllõ, diapsida, archosauria) hozományból gazdálkodva és azt továbbfejlesztve. Természetesen, hasonló életkörülmények/életmód során hasonló jellegek lehetnek perefrálva a szelekció által. Inne ered sok hasonlóság is. Csak nem közösen szerezték, hanem külön-külön jutottak hozzá.

Primavis:

"A madaraknak vannak bõven hüllõ jellegeik Akár közösen is a dinókkal), de dinó jellegeik nincsenek! (Legfeljebb ha a közös tollazatot nem tekintjük annak!)."

Villacsont? A medenceöv felépítése? A maniraptorák leegyszerûsödött csuklóízülete, szárnyszerûen hátracsukható kezekkel? Üreges csontok? Khm....tollazat?!

"Már miért ne lennének hüllõk a dinók? Minek alapján lehet ezt állitani! A madarakról lehet, mert egyrészt a ma élõ hüllõktõl jelentõsen különböznek (a rendszertant meg ugyebár a recens fajok alapján hozták létre!), másrészt számos jellegük van, amely a hüllõknél, de a dinóknál sem található meg."

Attól, hogy a rendszertant recens fajokra találták ki, a kihalt fajokat miért ne lehetne számításba venni? A hüllõk mint csoport akkor lesz monofiletikus, ha belevesszük a madarakat is. Ennyi erõvel azt is mondhatnád, hogy a Tyrannosaurus nem dinoszaurusz mert van egy rakás jellege, ami nincs meg a primitívebb dinoszauruszoknál.
Tévedés ne essen, nem W B "a dinoszauruszok nem hüllõk" álláspontját védem, hanem a te "a madarak nem hüllõk" álláspontoddal vitatkozom 😊

"annyira, hogy dinoszauruszok mindketten! A madarak viszont a krokodilokkal, hidasgyikokkal és a dinókkal együtt az Archosauria csoport tagjaiként kerülnek egy zsákba!"

Ez már csak szõrszálhasogatás, de a hidasgyík tudomásom szerint nem archosauria...


Érdekelne egyébként, hogy te konkrétan hova tennéd a madarakat az Archosaurián belül.

W.B. nem hipsilophodonta(ha erre nem adtam volna választ)
primavis:
"Élvezem, hogy a dinoszaurusz-hivek milyen magabiztosan állitgatnak olyan dolgokat, amelyekrõl sohasem fogunk biztonággal meggyõzõdni!"
majd ha sikerül életre kelteni õket😊


itt a végefele tulképp min veszekedtek?

Alosaurosnál találtak ovodát. A T-rexnél a leletek bizonyítják. A két faj közt nagy az idõ külömbség, de láthatjuk hogy ez egy bevet módszerük volt, mint a vadászat esetében is a terelés, és meglepetés ereje

Élvezem, hogy a dinoszaurusz-hivek milyen magabiztosan állitgatnak olyan dolgokat, amelyekrõl sohasem fogunk biztonággal meggyõzõdni! Mert lehetetlen! A paleontológia nem így mûködik. Persze, a piac meg másként és a rajongóknak bármit el lehet adni! Ezt hivják úgy, hogy "dinoszaurusz ipar"!
Az, hogy egy faj csoportban él, az fejlezsti a kommunikációját, a védekezési és támadási,segiti átélési stratégiáit, de a fiatalok halálozási rátáját kevébé befolyásolja, fõleg azután, hogy már önállóan táplálkoznak és vadásznak. A császárpingvineknél és más rokonfajoknál az óvoda-rendszer jól mûködik és csökkenti az ivadék halandóságát. De miután vedlettek és a tengerbe mentek, vége a védettségnek! S hol vannak még az ivarérettségtõl? Az emlõsöknél annyiban más a helyzet, hogy a szoptatással hosszú ideig lehet táplálni a fiatalokat és ezt nem csak a vérszerinti anya teheti meg! De oroszlánéknál is igen kevés fiatal állat éri el a nagykorúságot!

khm. rosszúl tudod. a nagy húsevõ Dinosaurusok utódai nagy esélyel nõtek fel. 80-90% a felnõt. Más kérdés, hogy az ivar éretség után a halálozás már nem ilyen jó arányú.
Most megkérdezem: Az anya Rex egyedül képes felnevelni utódait ilyen jó arányban? Nem. Az Apával? Nem. Kis csapattal? Talán, de kétséges. Nagy jól szervezet csapat? Csak így képes. És a nagy csapatokra a biuonyíték:
Találtak egy Allosaurus költõ helyet. Több család költöt egyhelyen és oda hordták az eleséget is.
Ennyi. Ez már egy letárgyalt téma itt. És ebben egyet is értünk, csak abban nem hogy mennyi egyed az a nagy falka... de a lényege: Csoportban éltek.

Irhatnám teljes joggal, hogy ezt senki sem tudhatja! De - mivel a dinók életmódjáról amit tudunk az amúgy is 90% fantázia és 10% a tudomány eredménye, szerintem kb. hasonló lehetett mint a mai csúcsragadozókéé!
A fiatalok felnövési esélyei ( az ivarérett kori eléréséig) sem akkor, sem most nem túl nagyok. Még ideális környezeti viszonyok közt sem. Ha túlszaporodnának, vezsélyeztetik a préda létszámának a megmaradását s így a saját fajuk létét is!

az illem szabályok azok mint mindenhol. Ja és 4 post helyet lehetett volna egy is.

amúgy meg: villám kérdés: MEnnyire volt sikeres a T-rexek utódainak felnövése? MEnnyi élte meg a felnõt kort?

Azt is tiltja az illem, hogy az ilyen ("Ferdék hogy a rugkapálózó áldozat bele ragadjon")kijelentéseket helytelennek tartsam?
Ui. a természetben nincsenek szándékosan /célzatosan kifejlõdött szervek! Csak olyanok, amelyek mutációk révén többé/kevésbé mások mint az elõzõ állapot, viszont mivel jók valamire, beválnak és átörökitõdnek. S mindig a legjobb változat a nyerõ!

Erre gondoltál: "2, A T-rex nem dögevõ. A fogai nagyok erõske, hogy a csontokat szét törjék. Ferdék hogy a rugkapálózó áldozat bele ragadjon. A Rex nem dögevõ. Nem más külömben a faj rövid idõn belül kihalt volna."
Hiszen válaszoltam rá: "2. háát kimondottan örlõfogakat én nem láttam még egy T. rex koponyában sem!-😊) Márpedig a csontok megörléséhez ilyenek kellenek. Ld. pl. a hiénákat. De ettõl még lehetne dögevõ, pláne, hogy a mai ragadozók töbsége is többé/kevésbé az is. Kivéve a menyétféléket."
Mindkét változat (dögevõ/csúcsragadozó) csak a hipotézisek szintjén létezik. Egyiket sem lehet érdemben megerõsiteni, de megcáfolni sem. Szerintem - ahogy a mai nagyragadozók vagy a krokodilok is - egyszerre mindkettõ lehetett.

S itt mik az illemszabályok - márcsak hozzátartás végett? Elfogadni szó nélkül, hogy a dinók nem hüllõk, a madarak a dinók mai utódjai, a nessi melegvérû, stb?
A fene se akar meggyõzni, csak azt szeretném ha elgondolkodnál a dolgokon!
ha valamivel - amit irok - nem értsz egyet, akkor cáfold meg tudományos adatokkal/érvekkel. Hatalmi szóval nem megy a dolog.
A Trex kérdésed nem emlékszem mire vonatkozott.

hol akarnád visszakeresni? -😊))

hülyeségrõl nem lehet meggyõzni<#felkialtas>

Amúgy Jrex! a kérdésemre nem adtél választ.


primavis Az illem az illem topikba? khm. Illem mindenhova kell.

No igen, csakhát a csontos labirintusban és hallójáratban van a hártyás, annak a lehetõségeit meg az elõbbi határolja be! A mai krokodilok illetve a madarak hallószerve bõséges összehasonlitható és korellálható anyagot biztosit a kutatók számára a dinók hiányzó hártyás részek elképzeléséhez!

Engedélyt kell tõled kérni? Érdekes egy fórum!
Nem kell ellenõrizetlen butaságokat irni és akkor nem lesznek kritikai észrevételek sem! Pedig csak az elsõ oldalokat olvastam még el.
Mi lenne, ha beigért válaszokat fogalmaznád, igazán kiváncsi vagyok rájuk. Az illemet meg hagyd meg egy azzal foglalkozó topicnak és cenzurázójának!-😊)
Mellesleg, feltételeztem, hogy az ismeretanyag bõvitése, a dinoszauruszoknak és koruknak a megértése a topic célja és mindenki azzal járul hozzá amivel tud. S azt próbálja javitani amit mások rosszul tudnak. Tévedtem volna?

nincs kedvem meg idõm visszakeresni😊
a hüllkbõl alakultak ki,de nem szakadtak le annyira mint a madarak,de már nem hüllõk.
a hallószervnél : "a Corti-féle szerv alatti alaphártya (membrana bazilaris), bár rövid de igen gazdag érzõsejtekben" (nos a membrán,álltalában hámsejtekbõl van ami ugyebár lágy)

hohó! Aki jött az mondjon jó napotot! Mi már régóta itt vagyunk. És tudod, bárki közölünk újoncként megy valahova, nem kezd el "panpogni" hiába gondolja úgy hogy meg tehetné. Amikor én jöttem ide, akkor én is azt tettem, hogy elöbb én mondtam el az én véleményem, NEM leporbáltam oltani, azt ki régebb óta itt van. És lám? Én vagyok jelenleg aki cenzúráz.
Illem. Van Illem tankönyv! ha érdekel én néha csúztam csak ale az átlagba, álltalában mindig magas szinten tartom.

persze, hogy megtudom! De mint az elõbb irtam, várom a te érveidet (dinó jellegek a madaraknál), majd jövök én is!

1. ki látott már Nessit és fõleg ki állapitotta meg a testhõmérsékletét?
2. háát kimondottan örlõfogakat én nem láttam még egy T. rex koponyában sem!-😊) Márpedig a csontok megörléséhez ilyenek kellenek. Ld. pl. a hiénákat. De ettõl még lehetne dögevõ, pláne, hogy a mai ragadozók töbsége is többé/kevésbé az is. Kivéve a menyétféléket.
3. tollakat eddig csak a theropodáknál találtak. Mintha nemcsak õk tartoznának a dinók közé, vagy nem?
4. tekintve, hogy Mo-on egy kézen meglehet számolni azokat akik dinoszauruszokkal foglalkoznak és tanitják is valahol, az "amatõrök" hibáiért nem vállalhatják a felelõséget sem!-😊)
5. sajnálom, nem olvastam. ez van.
6. egy érzékszerv sem véletlenül fejlett/fejlettlen! Ha az állatnak (fajnak)szüksége van rá, akkor eleve a szelekció a jobb képességüeket favorizálja s azt öröklik az utódok. A hallószervvel sincs másképpen.
7. nos megkérnélek akkor, hogy sorold fel azokat a dinó jellegeket, amelyek más hüllõknél nincsenek meg, de a madaraknál megvannak. (Tollazat és melegvérüség most nem számit!).Majd utána, én jövök a madárjellegekkel, amelyekkel viszont a dinók és a többi hüllõ sem rendelkezik. OK?

indokold meg! meg tudod? ha igen és észszerûenakkor oké...

Már miért ne lennének hüllõk a dinók? Minek alapján lehet ezt állitani! A madarakról lehet, mert egyrészt a ma élõ hüllõktõl jelentõsen különböznek (a rendszertant meg ugyebár a recens fajok alapján hozták létre!), másrészt számos jellegük van, amely a hüllõknél, de a dinóknál sem található meg.
A belsõfület a csontos labirintus képezi kivülrõl s az mindig elég jól megmarad. Abból - meg a mai állatok jellegeibõl - nem nehéz visszakövetkeztetni!

annyira, hogy dinoszauruszok mindketten! A madarak viszont a krokodilokkal, hidasgyikokkal és a dinókkal együtt az Archosauria csoport tagjaiként kerülnek egy zsákba!

hisz, oda irtam a hsz-ok számát amelyekre válaszoltam!!! Nézd csak meg, ott van a kék csik jobbszélén!-😊)

na. a madár terén. egyzezzünk kivalamiben!
A Hüllõ és madár medencéjûek mennyire rokonok? a kettõ közt nagy a rés. túlnagy. oda még a madarak lazán beférnek, viszont ha aszt mondjátok hogy a madar nem dínók, akkor döntsetek: a hüülõ avagy madár medencéjûek a dínók.

na ez kicsit fenyegetõzésesnek sikerült.

primavis így nem tom mikre írtál,de a T-rex tényleg nem volt dögevõ(részben), a dinoszauruszok nem hüllõk(belõlük fejlõdtek tovább) és a madarak sem dínok,hanem a madarak a dinókból fejlõdtek ki(bár egyes tudósok máshogy értelmezik az osztályozást), a hallásról annyit h, a fülbe nagyrészt lágy szövetek vannak így azok nem nagyon maradnak meg,tehát ez a kép nem teljes....
WB: a 3. újjat te is láttad képen,tehát nem nagyon kellett megváltoztatnod a kialakúltképed
és nem vok benne biztos h, hypsilophodontida féle van a képen mert a nevében nincsbenne,de hasonló

1, Nessi melegvérû, én nem nevezném hüllõnek. A legelsõ felbukanásánál egy pap meg is áldotta. A tó ideiglenes lakhelyük lehet (jappán fogás alapján) És lehet hogy hosszú életû lassan szaporodó állat.
2, A T-rex nem dögevõ. A fogai nagyok erõske, hogy a csontokat szét törjék. Ferdék hogy a rugkapálózó áldozat bele ragadjon. A Rex nem dögevõ. Nem más külömben a faj rövid idõn belül kihalt volna.
3, A dínók nem hüllõk. már a legelsõ fajok is nagy eséllyes tollasok voltak. Mutas nekem egy kültakaros hüllõt!
4, De ezt tanítják, egy olyan személy mondta ki ebben az évben vizsgázott, és nekik ezt kellet megtanulni.
5, mivan? elözõleg leírtam a lényeget etéren
6, Ez a hallás dolog... khm. T-rex gyenge halló volt. És? A Brachi gyenge halló volt? és? Veloci jó halló volt? és?
7, Madarak dínó jellegei. nos: ha láttál már a valóságban madarakat akkor tudnád.

bocs hogy nagyon csipkelõdõen írtam le, java részt olyan dolgok ezek, mik úgy vannak ahogy. És hiába ûz az ember álomképeket ha nem úgy van. (nekem állom kép volt az hogy a recnek 2 ujja volt, de kiderült hogy 3... na emiatt kicsit át kellet írni az elméletem)

Mint új tag, csak pár megjegyzést tennék a frissebb "terméssel" kapcsolatban! Ime:
3141. Jó lenne, ha valaki magyarázatot tudna arra adni, hogy:
- hogyan élhet meg folyamatosan egy hüllõ 10-15 fokos vízben?
- hogyan tarthat fenn igen hoszú idõ alatt olyan kicsi populációt, hogy egyetlen tagjának a teteme se kerüljön felfedezésre?
- hogyan szaporodik?
Egyelõre ennyi elég is lenne.
3128. A dögevéshez a fogazat egyrészt a vastag kûltakaró felvágásához, másrészt a csontok szétroppantásához kell alkalmazkodjon. S ez a különbözõ dögevõknél eltérõ módon valósul meg.
3118. No persze, hiszen a dokumentumfilmet „pro”-k (BAD) készítették! Gondolom a BAND-osok érveit nem igen vették figyelembe, vagy elferdítették õket! Ki kell ábrándítsalak: a dinók biza hüllõk! Minden vizsgálható jellegük errõl árulkodik.
3100. Azt sohasem tanították sehol, hogy a madarak úgy rokonok a Theropodákkal mint a Sauropodák! Vagy azt, hogy nem rokonok sehogy (illetve annyiban, hogy szintén az Archosauriáktól származnak), vagy hogy Theropodák!
3094. No az a vizsgálati eredmény értékelés is elég vitatható, mert egyrészt nyilvánvaló, hogy ha az eredet közös akkor a genom sem lehet gyökeresen más, másrészt ha a fenotípus és az életmód hasonló, akkor a recept/tervrajz sem lehet túlságosan eltérõ!
3090. Tekintve, hogy a hüllõ fülszerkezet a madarakra is jellemzõ, a csiga még nem csiga, de a hangérzékelés fejlettsége életszükséglet, a Corti-féle szerv alatti alaphártya (membrana bazilaris), bár rövid de igen gazdag érzõsejtekben (így a frekvencia-spektrum rövidebb , de a hangintenzitás érzékelése jobb mint az emlõsöknél!), miért lenne különös, hogy a szintén fõleg hangokkal kommunikáló dinóknál is hasonló a fülszerkezet illetve mûködése?
3088. Az meg sem fordult a kobakodban, hogy akkor miért a hüllõmedécéjû theropodák hasonlóak fenotipikusan a madarakra és nem a madármedencéjüek? Mellesleg, az osztályozás mindig mesterséges valami és elõzetes tapasztalatokon alapul. A XIX. században ez egy fontos szempont volt még. A madaraknak vannak bõven hüllõ jellegeik Akár közösen is a dinókkal), de dinó jellegeik nincsenek! (Legfeljebb ha a közös tollazatot nem tekintjük annak!).

Ebben legalább egyet értünk.

A képen valamien Hypsi van?

az h hülyeséget ír abban h, a charcha a legnagyobb,de legallább abban nem h, a spino halevõ........

mivan?

azt írják benne hogy a Charcaradontosaurus a legnagyobb ragadozó.
de a Spino legalább halat eszik benne.

a könyv nekem is meg van

ja

muttaburasaurus?

szerintem ez szép kis kép

Gryposaurus volt.
Új:

Na, õk már a testhosszra írták a 32 métert. Így egy kicsit reálisabb 😊