Dinoszaurusz

ja

cryolophosaurus

tudom h létrejön akkor is,de kevesebb volt,sokkal kevesebb...

ez WB-nek szólt

magyaosaurus. igen

1. Szerintem oxigén mindig volt, mivel nemcsak a fotoszintetizáló növények termelik, hanem létrejön élettelen uton is tiszta, kötetlen oxigén, ami a légkörbe juthat.
2. Nem azért kutatnak tengeri ülededékekben, hanem mert:
- a legtöbb üledék ilyen eredetû
- igen gazdagok rétegenként lerakódott fosszilizálódott maradványokban
- ezeknek a maradványoknak 99%-a gerinctelenektõl származik és nagy faj és egyedszámban vizsgálhatóak (szemben a szárazföldi eredetüekkel).

igen pl kemoszintetizáló baktériumok,
de az akkoriaknak még nem kellett oxigén mert szinte nem is volt.
mivel az élet a tengerekben alakult ki ezért érthetõ h mért tengeri üledékbe kutattak...

Ne haragudj, de ez nagyon nagy butaság.
A fotoszintézisen kívül jó pár másik anyagcsereút van amivel ma is élõ(!) mikroorganizmusok rendelkeznek, és ezekhez bizony sem fényre sem szerves anyagra nincsen szükség. Sõt fotoszintézisbõl is van a "klasszikuson"(amit a növények gyakorolnak) kívöl még jópár, amik minden valószínûség szerint sokkal õsibbek mint az oxigéntermelõ verzió. Magát az oxigéntermelõ fotoszintézist feltehetõen az õsi cyanobaktériumok "találták fel" már jóval az élet megjelenése után!
Az endoszimbiogenezis elmélete ma gyakorlatilag bizonyítottnak tekinthetõ, vagyis bizony nemcsak minden valaha élt állat, de minden valaha élt eukarióta egysejtû, növény, gomba és állat õse heterotróf volt!

Igen, de miért kellett volna kihalniuk és újra megjelenniük a heterotrófoknak? Hiszen baktérium, de gombaféle is bõven életben maradhatott. Az autotróf táplálkozás kényszere ott merülhetett fel, ahol hiányzott a szükséges szerves anyag. Ha tekintetbe vesszük ezeknek a lényeknek a méretét/számát és túlélési képességeit, akkor nyilvánvaló, hogy egyrészt sokáig kibirták mig olyan helyre kerültek ahol vagy volt táplálék, vagy létrejöttek olyan mutások, amelyek a szükséges szervesanyagok egyrészét legalább elõtudták állitani szervetlen anyagokból is. Az utak meg sokfélék lehettek!
Más, a mai indexen és inforádión lehet olvasni egy újabb kihalási elméletrõl. Csak annyiban érdemleges, hogy legalább kiírja, hogy tengeri üledékek tanulmányozása révén jutottak erre az elképzelésre! Ez eddig is közismert volt szakberkekben, csak éppen a khalási elméletek prófétái elhallgatták, hogy merész következetetéseiket fõként tengeri üledékekben talált gerinctelen maradványok alapján állapitották meg!

elsõnek a heterotróf éllények alakultak ki azaz más(meglévõ) szerves anyagokkal táplálkoztak,mivel ezek a szerves anyagok kezdtek megszûnni ezért ezek az élõlények kezdtek kipusztulni,de a közben kialakult autotróf élõlények fennmaradtak és ezután újra kialakultak a heterotróf élõlények........és még van 1 elmélet az endoszimbióta elmélet miszerint egyes 1sejtûek más 1sejtûeket bekebeleztek,de nem emésztették meg hanem szimbiózisba éltek és innen származtatják a zöld színtestet ami a fotoszintézishez kell és a többit tudjátok....Most tanultuk 😛

Csakhát ezek az elképzelések, hipotézisek! Semmivel sem valósabbak/bizonyithatóbbak mint a másfélék! Nem kell fétisizálni a leirt tanokat/dogmákat! A tudomány folytonosan változásban van. Ami igaz volt tegnap, az ma már megkérdõjelezhetõ s holnap már akár az ellenkezõje is bizonyitható! Ami nem kérdõjelezhetõ meg az maga a változás és a végtelenség (igaz az utóbbit képtelenek vagyunk felfogni!). De nem szándékozlak megingatni hitedben, ahogy W.B-t sem abban a meggyõzõdésében, hogy a madarak dinók, illetve belõlük fejlõdtek ki. Felõlem.....

oda írtam zárojelbe hogy elülsõvégtagok. 😊

W.B.:Így már értem mit gondoltál te "karón".
primavis:Lehet, hogy szerinted lehet, hogy mese ez az elmélet, hogy a növények hamarabb fejlõdtek ki mint az állatok de így van.A növények fotoszintézissel táplálkoztak,utána kifejlõdtek az elsõ állatok amelyek a növényi egysejtûekkel táplálkoztak,majd kifejlõdtek a ragadozók amik a növény evõkkel táplálkoztak,az egysejtûekbõl kifejlõdtek a többsejtûek és így tovább.De nem folytatom mert nem akarok akkora vitát kirobbantani ami régen volt.

Keszike! Ne okoskodj! Ha te eltudsz képzelni az õseid közt olyan állatot amely növénybõl vagy gombából származik, akkor ügyes vagy!
Azt, hogy ma mit képzelnek el egyesek az egy dolog és más az, hogy mi történhetett a kezdetekben! Ez "a növényvilág megelõzte az állatokat (idõben/térben/szárazföldön, stb) mese már rég idejét múlta, csakhát sajna még tanitják is.
Próbálj egy kicsit gondolkodni! Ha nem lett volna "élõ" szerves anyag, akkor élõlény sem alakulhatott volna ki. S ezek az elsõ élõlények nyilvánvalóan a létezõ s nem élõlények által elõállitott szerves anyagokkal táplálkozhattak csak! Abból, amibõl jómaguk is kialakultak! A specializálódás különbözõ életmód/táplálkozás/szaporodás irányában csak ezután következhetett be! Az ostorosod egy jóval késõbbi állapot és az ambivalens életmódja nem kötelezõen utal arra, hogy belõle váltakk szét a növények és állatok! Márcsak azért sem, mert nem a komplexebb szervezetekbõl keletkeznek az egyszerübek (kivétel a szélsõséges élõsködésre való átálás! De gondolom nem erre utaltál).

íme

van egy ilyen teror madár. a képe régebben bevolt linkelve.

Garex: Magyarosaurus

itt a kép

W.B.:Karóká?EZt magyarázd már el jobban mert így nekem ugrik be,hogy te miként érted a karót.
Primavis:Minden élõ lény egy nagyon kicsit rokona egymásnak mert az elsõ egy sejtûek ugyan azok voltak.Az állatok még kisebb részben rokona a növényeknek is mert az elsõ egy sejtûek növényi egysejtûek voltak és csak utána jelentek meg az állati egysejtûek.De maradtak olyan egysejtûek is amelyek a közép utat választották és egyszere növények és állatok pl.:zöld szemostoros amely fényben növényként viselkedik és fotoszintetizál sötétben meg állatként viselkedik.

További kellemes játszadozást a gyerekeknek! Bár tanulni sem ártana!

puf! vége.
Innentõl már csak mosolyogtatóak az irományaid😊

Garex! dobhatod képed

No, ezt a karos dolgot - mint még sok mindent - rosszul tudod! Létezik egy olyan biológiai alaptörvény, hogy az evolúcióban nincs visszaút! Ami egyszer megváltozott, az ugyanoda nem juthat vissza! Úgyhogy kiváncsi lennék erre a - ezt a tételt cáfoló - példádra!
Tudni meg nem elég látni! Fõleg nem azt, amit nektek mutatnak a rekonstruált fantáziaképek! Ezek csak a készitõik koncepcióját /elképzeléseit mutatják, de semmiféle garancia sincs rá, hogy megközelitenék a valóságot! S te ezt magadévá téve hadakozol azok ellen, akik másként képzelik el!

kösz az infókat, de tudjuk... ha valaki tudja hogy gastorni akkor ezt is tudja. ha nem akkor ha tényleg érdekli utánna néz, ha meg nem talál akkor kérdez. ez a lényege a játéknak.
Amúgy a dínó - madár dolgot még bizonyítja hogy eggyes terorr madaraknak (tudtommal egy faj) a szárnya KAROKKÁ (jó elülsõ végtagokká) alakultak.

Azért ezt az egy õst tessék rugalmasabban kezelni! Arról van szó ugyanis, hogy minden ma elõ lény kötelezõ módon visszavezetheti "családfáját" a legõsibb élõlényekig. Node, ezekbõl nem egy élt egyszerre a fÖldön, hanem számtalan, hiszen igen egyszerû, mikroszkópikus lények voltak. S utódaik is számtalan változatban örökiteték tovább tulajdonságaikat. Ahol egy leszármazási vonal utódok nélkül megszakadt, omnnan nincs tovább út! Ez történt a kihalt fajok egyedeivel is (pl. a dinókkal is!). A mi õseink nem haltak ki, mivel akkor mi sem lennénk! Csak éppen generációról generációra módosultak/változtak (annyira amennyire ez szülõ/utód viszonylatban megtörténhetett!) s így elérünk jó másfél milliáérd év után hozzánk és kortárs élõlényekhez, a baktériumoktól az embe
rig.
Más. A Gastornithiformes rend tagjai, pl. a Gastornis edwardsii vagy a Diatryma gigantea (a megfelelõ nevû családokból) már a földtörténeti újkorban (kainozoikum) éltek, a paleocénban és eocénban (É-Amerika, Európa, Kina) és nagytermetû röpképtelen ragadozómadarak voltak! Szinte teljesen visszafejlõdött szárnykkal és szõr/piheszerû tollazattal.

Amúgy igen Gastonis.

az ember rokon a légyölõ galócával. egy õstõl származunk.

az egysejtûekrõl😊

amúgy az ember is rokon a T-rexel.

gastornis. amúgy ha jól emléxem már Sarchosochus is volt belinkelve ami njem dino és sokkal távolabbi rokon. szóval nem értem a vitát

akkori fajokat lehet. sõt kétéltût is lehet!

de pl a krokodilok is rokonaik,sõtt még kortásaik is voltak

én is ezt mondom, és az elöbb nem vitának írtam. csak azt hogy mind a ketõnk szemszögébõl lehet madarat linkelni.

Ne kezdjük már el megint ezt a vitát.Egyezünk meg valamiben.A dino-madár témát ne hozzuk fel többet.

figyelj, a te szemszögedbõl nézve a madár rokon, + a madár engedélyezve van vagyis azt is lehet linkelni. felõlem jácinkékarát is linkelhetsz.

viszont az én szemszögembõl a madár is dínó. ennyi.

tehát ha nem kortás,de rokon akkor lehet?

DE MADÁR

de nem kortárs

madár
magyarán számodra a ********* nem madár?

"Dinoszaruruszok, kiket már föld és homok fed. Vagy mégse, itt vannak köztünk, csak ki kell nyitni szemünk. A játékban Csak dinosaurusokat illetve rokon vagy kortárs állatokat lehet fel tenni. Magyarán: Dinosaurus -> madár, Pterosaurus, Pliosauruia, Plesiosauria, Ichtiosauria, stb. "
de ez nem kortás mert néhány millió évvel késõbb élt.

NE kötöszködj! Tudod jól hogy fejet tépek legszivesebben, de mivel nem tehetem ezért.... mind1. én szerintem nincs igazad, de te szerinted nekem nincs igazam. lényegtelen. és ne kezdõdjön a vite ismét.
tudod mien dínó vagy sem? Jó van na madár

ezt a filmet láttam és nem dino hanem egy terrormadár

egyik kedvenc toll csomom 😊

igen

ja nem, azt mondtad hogy nem vagy benne biztos. bocs

Kentrosaurus.

amúgy meg a dryosaurus egy hipsylophodonta. és ha jól éemlékszem azt mondtad NEM AZ.

dryosaurus volt

mond

még nem olvastam végig a mai termést,de "bólogató jánosok" márbocs de én nem bólogatok mindenre XD(mert janos vagyok XD)
akkor megmondjam mi volt a képen?

Irtam már: a kihaláselméleteket a tengeri gerinctelenek alapján határozták meg/állitják. A szárazföldeken ez nemcsak követhetetlen , de bizonyithatatlan is!
Egy élõlény tipus és egyedei akkor kerülnek vészhelyzetbe, ha a környezeti feltételek túllépnek az õk alkalmazkodási (adaptációs) lehetõségein! Ilyenkor két lehetõség van (persze nem szándékos) a túlélésre: elegendõ s megfelelõ mutáns utód létrejötte, amelyek már betudnak illeszkedni az új környezeti feltételek közé és szaporodni is képesek, vagy a tipus egyedei olyan környezetbe tudnak visszahúzódni, amelyben megtudnak élni a régi jellegeikkel is.
Nem kötelezõ, hogy az alkalmazkodás morfológiai jellegû legyen, gyakran fõleg életttani s ilyenkor látszólag változatlan külsõvel élnek hosszú ideig bizonyos típusok (ld. a teknõsöket, krokodilokat, stb).
Az az aránylag kevés ( a túlélõk számához viszonyitva!) gerinces faj (bennük a dinók, pterosaurusok, tengeri hüllõk, stb) amely nem érte meg a kainozoikumot feltehetõen képtelen volt a felsorolt túlélési utak egyikének is felhasználására. Ma még túl keveset tudunk/ismerünk ahhoz ezekbõl a feltételekbõl, hogy tudhatnánk melyiknek volt lényegesebb szerepe a kipusztulásukban.
Mellesleg a "kihalás" folytonos, hiszen csak az ember evolúciója során több Homo faj/tipus is kipusztult! S ez az idõsáv alig több mint 1,5 millió év!

Akit megteheti....-😊)
310/316: az emlõs fejlõdési vonal már kezdettõl más irányban indult el mint a többi hüllõé! Kilakult jellegeik meg sikeresebbé tették õket. Csak egyet mondjak: a hüllõk keskenyalapú koponyájuak (beleértve a madarakat is), mig az emlõsök szélesalapú koponyával rendelkeznek. Ez megnyilvánul egyrészt a szemüregek helyzetében (a két szemüreget egy válaszfal választja el egymástól, mig az emlõsöknél a két szemüreg belsõ/hátsó fala között az orrtájékig folytatódik a koponyaüreg az agy számára! De lényeges különbségek még: az alsóállkapocs rögzülési módja, a a fül és a szem szerkezete, a fejnek az atlaszhoz való izesülése, a bordák és a mellkas jellege s vele együtt a tüdõszerkezet és a légzés módja, a vérkeringéás egyes sajátosságai, az anyagcsere jellegztességei, a szaporodás és ivadékgondozás eltérõ jellege, stb. Ezek adott körülmények közt mind elõnyösebbek lehetnek mint a hüllõknél létezõek.
365. én találtam.....csak sajna igen kis részét, de ez is elég a meghatározáshoz/elnevezéshez;
407. én is, csak eszközként/módszerként használom s nem értékelem túl a jelentõségüket!