Dinoszaurusz

Akó találj meg a tengerbe/óceánban egy levegõért feljövõ teknõst....

Azért nekem itt már túl sok a fikció. Ha mondjuk van egy maradvány tengeri hüllõ, az ugye tüdõs állat lévén fel-fel jön levegõt venni. Méretileg sem éppen apró. Azért illett volna már ezeket észre venni, nem? Nem egy mélytengeri halról, puhatestûrõl van szó amit eddig nem fedeztek fel. Ezelõtt 100-200 évvel még hihetõ lett volna, ma már nem hiszem. Ez az én véleményem. Igazából nem nagyon akarok belefolyni már ebbe.

1, Valószínûbb hogy ott hagyták, mert megint az emberi felsõbb rendûség... mert nála semmi nem csinálhatja jobban. Mi? Csak már többször kiderült, hogy jó pár állat emberibb mint az ember.
2, Tudtommal ott tél, tavasz, nyár és õsz volt. -_- Ja IIIIIIIIIIIIIgen, a dínók megdöglenek a hidegtõl... Csak kár hogy nem igaz. (tudom ez nem dínó speciel)
3, Persze a liopleurodon kimászik majd nem tud vissza mászni és ott döglik meg. Vagy mivel védtelen széttépik a parti dögevõk.
4,
5, Maradványhal... és melyik WC-n húzzam le ezt a kifejezést? Olyan kifejezés akkor nem lehet hogy maradvány theropoda? Vagy maradvány pterosaurus?
6, Ez tény, de mégis, mért vetitek el ezt az elméletet? Ha ezt elvetitek, akkor olyanok lesztek akik kinevették Darwint a pillangó elmélete miatt.
Vagy talán ismét az fáj, hogy az ember nem jobb az állatoknál?

Ma legalább éjfélig fent tudok maradni ezek után <#pias><#finom>

1. s mégis hogyan? hiszen a papa/mama 20-50 tonna a, a kicsi meg 5-10 kiló! valószinübb, hogy az történt mint a teknõsöknél. Beásták a tojásokat a kiköltõ közegbe és sorsukra hagták õket.S ha mégis felügyelték õket, hogy tudták megvédeni õket a fürge ragadozóktól?
2. aha, s honnan lehet azt tudni, hogy akkor is jeges volt a víz? a krétában a mai sarkokon szubtrópikus éghajlat uralkodott! Ld. Antarktisz fossziliáit!
3,4. igen érdekes, hogy nem tudják a csontvázból megállapitani, hogy mi is a lelet, vagy nem?
5.??? A maradványhal (Latimeria chaulumne) a bojtosuszójuak egészen más vonala mint a rhidipisták, amelyekbõl a páncélos kétéltüeket származtatjuk!
6. számtalan olyan természetes nyom van,amely megtévesztõen hasonlit pl. egy lábnyomra, vagy akár egy emberi test/fej körvonalára! Miközben egészen másként jött létre.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Most szakad el a cérna. Emberek, használjatok már logikát!!!!

1, Esélyes, hogy még a nagy termetû sauropodák is gondozták azokat a naaaaaaaaaaaagyon kicsi fiókákat. Tessék utána nézni! Hogy mért? vannak bizonyítékok, láb nyomok, meg aztán hiába nõnek "gyorsan" ha nincs védelmük egy sem érte volna el 20 év alatt az ivarérett kort! Ja és ugye azé lassan nõnek, nincs védelmük, ergó abszolut nem nõttek volna fel soha! Mert levadászták volna õket mind. Most ebbe nem belekötni, mert tény!

2, Találtak "jeges" (sarki, szal idõszakosan hideg) vizekben élõ plesiosauriát is már! Ja felsõ kréta kori azt hiszem. Szóval van rá esély, hogy melegvérû.

3, Liopleurodon, mi az elfogadott elmélet? Eleven szülõ. (tudtommal) Szóval, ez kialakulhat plesiosauriánál is. Vagy a kifogott dög, egy plesiosauriára hasonlító pliosauria.

4, Cápa? Nehezen. Fóka? az se. (láttam már nessi videót... egy betévedt fóka úszkált a tóban, a sok hülye meg 20 méterrõl nem látta hogy az fóka) Hal? Nehezen.

5. Okapi, Gorilla, ezek is kriptidként indultak ergó kitalált hülyeségnek. És a bojtos úszójú? Emberek! Van rá esély hogy vannak. De ha alapból eldobjátok... (no komment inkább)

6. Én nem azt mondtam hogy fogta a veloci és atombombát épített. Ha figyeltél volna láttad volna hogy adott egy egy lábnyom az alsó krétában, aztán egy már fejlettebb a felsõben. Lassan de kialakulhatott egy értelmes faj. Bár igaz, mint mondottam ez egy halovány elmélet.

Persze ezt tudom én is. Egyes emberekben azonban mindig megvolt az, hogy ha találnak vmi furcsát, ami hasonlít valamire (lehetõleg olyas valamire, ami semmiképpen sem lehet), akkor ráfogják, hogy az. Ezután pedig elkezdik az érveket felhozni. Nem azt mondom, hogy ezzel gond van, mert sok mindenrõl kiderült már, hogy nem az aminek látszik. De ennél a tetemes esetnél nem sok valóságalapja van a plesiosaurusnak. A Loch Ness-is szörnyet is (többek között) ennek azonosították. Mondjuk ezt elég könnyen cáfolták. Már ott elbukott az egész, hogy a fennmaradás érdekében legalább 20-30 (vagy e körüli) példánynak kéne a tóban élnie, ami pedig ennyi állat számára nem képes táplálékot biztosítani. És akkor arról még szó sem volt, hogy az egész tó egy gleccser volt a Pleisztocénben...
Gondolom lehetne még példákat hozni ilyen esetekre.

nem elfeledni, hogy a plesiosauridák nem valószinû, hogy melegvérüek lettek volna! Enélkül meg hideg tengeri vizekben képtelenek lettek volna állandóan tartózkodni! A halgyikokról tudjuk, hogy melegvérüek és elevenszülõk voltak. Ilyen adat nem ismert az elõbbiekrõl. mellesleg, döglött példányaik jóval gyakrabban kellett volna elõkerüljenek, hiszen õk is csak kisebb-nagyobb populációkban élhettek volna. S ha tojásrakók, hova rakják a tojásokat s azok hogy kelnek ki?

bocsi, de nem vagyok zöldséges! -😊)) Komolyan válaszolva, a dinoszauruszok agyszerkezete/felépitése eleve kizárja, hogy emberhez, de akár fejlettebb emlõsökhöz hasonló intelligenciával rendelkezhessenek! Ezért kell egy paleontológusnak vagy egy érdeklõdõnek alaposan ismerni az összehasonlitó anatómiát! Anélkül tévutakra juthatnak! A dinoszurusz>madár leszármazás hivei szinte kivétel nélkül hiányában vannak ezeknek az ismereteknek, kivel a zömük nem biológus! Pedig annyit tudhatnának legalább mint G.Cuvier a XIX sz. elején!
A dinoszauruszok kihalása a környezeti változásoknak valamint a sokkal gyorsabb, intelligensebb madarak és emlõsök elterjedésének köszönhetõ.
1.minden dinoszaurusz tojásokkal szaporodott. Ivadékgondozásról csak a teropodáknál és a kisebb madármedencéjüeknél tudunk. A naygobb termetüek is aránylag apró tojásokat raktak le. erzekbõl pedig csak tyúk, maximum liba nagyságú fiókák kelhettek ki. Addig amig felnövekedhettek és védekezni tudhattak, túlnyomórészük elpusztult. Ha egy dinó pár nem volt képes 2+x számú ivarérett ivadékot világrahozni, akkor generációról generációra a populáció létszáma csökkent s végül a belterjesség miatt akár ki is halhatott.
2.a ragadozó hüllõk (krokodilok, varánuszok, kigyók, madarak és emlõsök) óriási pusztitást végezhettek a felsõ kréta dinoszaurusz ivadékai közt.
3.jellemzõen a Kárpát-medence valamennyi dinó lelõhelye (Erdély, Bakony) szigeti üledékekbõl került elõ! Mind az iharkuti, mind a hátszegi leleteket tengeri üledékek fedik be! Ergo, a transzgressziót csak azok az állatok élhették túl ezeken a szigeteken, amelyek vagy repülve,vagy úszva eltudták hagyni élõhelyüket és újat találtak! S ez jórészt érvényes még nagyon sok más terület lelõhelyeire is.

Hát fene tudja, elvileg óriáscápa.
" Az egyik "csoport" szerint ez egy plesiosaurus-tetem, míg mások az Óriáscápa (Cetorhinus maximus) bomlott tetemére tippelnek. Svéd tudósok, - név szerint Bengt Sjögren és Ove Persson - az Óriáscápa hipotézist vélik elfogadhatónak. "A Plesiosaurus sokkal nagyobb volt és tüdõvel lélegzett. Kizárt, hogy évmilliókig rejtve tudott maradni" mondják. Yoshinori Imaizumi szerint azonban ha a tetem egy cápáé, " A gerincnek jóval kisebbnek kellene lennie, és a nyak maga is túl hosszú, mint ahogyan azt a felvételeken is látni lehet. Én magam elvetem a cápát, mint lehetséges magyarázatot". Fujiro Yasuda véleménye szerint: A test kiterjedése és az uszonyok helyzete teljesen különbözik az összes ismert cápafajétól. Ha ez egy hal, akkor teljesen ismeretlen a tudomány számára".
Nem találtam arról semmilyen cikket, hogy mi lett késõbb. Gondolom a DNS-ét összehasonlították az óriáscápáéval, és kiderült hogy tényleg az. Vagy pedig mégsem, és azóta mirelitként õrzik vmi titkos helyen 😄D

mond, olvastál te másoktól is érveket s nemcsak a dinoszaurusz >madár kapcsolat hiveitõl? mert ha legalább azokat a linkeket elolvastad volna, amiket beirtam, akkor esetleg valamiféle konkrét ellenvetésedrõl vitatkozhatnánk, de így?
a tudomány minden ága folyvást változik, a tudósok ugyanis nem hivõk, hanem mindig az újat keresik és sokszor meg is találják! nincs ez másként az õslénytan esetében sem! Minél többet tudunk, minél több új leletet tudunk vizsgálni, úgy változnak az elképzeléseink a múltról!
Én sem várom el senkitõl, hogy állitásaimat elfogadják vita nélkül, de azt már igen, hogy utána nézzenek a dolgoknak és érvekre ellenérvekkel válaszoljanak! a nem hiszem, nem úgy van, másként lehet, stb. nem számitanak érvnek!

Tudja a fene, de van rá pici esély. Ezért mondtam hogy zárójeles megjegyzésnek való elmélet.

Ammeg azt a dögrõl kiderült mi?

Azt 1977-ben találták. Mondjuk ahogy az kinézett, félig szétrohadva, nem csoda hogy pelsiosaurusnak hitték.

Ahoj😊
Túl magas xenonszint.....következtetés: a dínók atomfegyvereket gyártottak???! Azért ez már kissé túlmisztifikált, nem gondolod?
Az öntvényekrõl is hasonló a véleményem, vagy valamilyen irtó nagy véletlenség következtében keletkeztek, vagy csak valaki beásta poénból egy krétakori lelet mellé.

Akkor felteszek egy kérdést ill. témát:
Mennyi az esélye a bizonyítékok alapján, hogy kifejlõdött egy olyan értelmes dinosaurus faj ami atomfegyvereket volt képes készíteni?
Mert vannak erre bizonyítékok. Túl magas Xenon szint ama rétegben (ezt tudtommal magyar tudós fedezte fel) Felegyenesedett testalkatra utaló theropoda nyomok a kérta korból. (kréta elejérõl, és egy már fejlettebb a végérõl)
továbbá sok kamu hír hogy megkövesedett eszközöket találtak. De van egy amit tudtommal úgy könyveltek el hogy nem kamu. Caen mellet talált 65 millió éves fém öntvények. Elkönyvelték hogy ezek biza 65 millió évesek. (Megjegyzés: földön pár sivatagban úgy mint a Marson szabályos vas golyók találhatóak, ezt a vas vízzel való reakciója / kapcsolata hozza létre. Nem tartom kizárhatónak hogy ama fém öntvények igazából ehhez hasonló fizikai képzõdmények)

A Meteor hipotézis hülyeség, ugyanis túl élték a fajok. De a folyamatos csökkenés fajok kihalása lehet túlvadászás, végül pedig egy atomháború kiiktatta a földi lények nagy részét. Ez az elmélet még megengedheti a túlélõ plesiosauruiák (me' ugye 1971-ben találtak az óceánban egy tetemet) Ill sok dinosaurus jelentés, Afrika, Ausztrália, Óceánia. Úgy mint pterosaurusok is túl élhették.

Ergó az atomháborús teória elfogadható de csak mint zárójeles elmélet, míg nincs komolyabb bizonyíték

"De az biztos, hogy a dinoszauruszokból nem fejlõdött ki semmiféle túlélõ állatcsoport sem! Kihaltak és passz."

Látod, az ilyen kijelentések miatt nem tudom teljességgel komolyan venni a hsz-eidet. Mint tudjuk, a kladisztika folyton változik, és pontos ágrajzot szinte lehetetlen készíteni a fejlõdéstörténetrõl. Ennek ellenére állandóan tényként húzod elõ ezt a "madarak nem dínók" dolgot, holott a leletek java egyértelmûen azt látszik bizonyítani, hogy azok.

De tekintsünk el a bizonyítékoktól, mert másra akarok kitérni. Én fenntartom annak a lehetõségét, hogy a modern paleontológia téved. Folyamatosan átírják, változik, akár tudósról tudósra is, és ez a tudományág egyik legfõbb velejárója. Ám azt is jelenti, hogy te sem tehetsz ilyen kijelentéseket, legalábbis úgy, hogy elvárod másoktól, hogy kétségek nélkül elhiggyék.

Ja annó abban a dok filmben is a repülõ életmóddal magyarázták.
A Hadrosaurusok fészeknyomaiból következtettek a páros tojócsõre, ha jól emlékszem.

olyan nincs, hogy egy faj kihalásra legyen ítélve! Minden faj minden túlélõ egyede úgy tökéletes ahogy van! legfeljebb többé-kevésbé érzékeny a környezet változására amelyben kialakult/megél. Ha rövidebb ideig élnek, akkor hamarabb jutnak el az ivarérettséghez ( Ld. a kis emlõsöket: egerek, hörcsögök, pockok, cickányok, stb) és gyakrabban szaporodnak. De az biztos, hogy a dinoszauruszokból nem fejlõdött ki semmiféle túlélõ állatcsoport sem! Kihaltak és passz. csak nem egyszerre, hanem folyamatosan a majd 200 millió év alatt amig a Földön éltek és szaporodtak. A kréta végét már csak kevés nemzetség (kb.20) érte el, kevés fajjal, de nagy egyedszámmal. Ezek is túlspecializálódott típusokhoz tartoztak.
Te tarthatod magad a dinoszaurusz>madár folytonossághoz, csak ehhez tényekkel, bizonyitékokkal is kellene szolgálj. Vélemények nem számitanak annak. Bárki is fogalmazta meg õket!
Ami a zsigereket, így a petevezetékeket (nem tojócsõ) is illeti, nos csak a madarakét ismerjük, amely sokban eltér a többi ma élõ hüllõkétõl. Viszont nem ismerjük a dinoszauruszok hasonló szerveit. feltehetõen nemcsak a petevezetékük volt páros, hanem az aortaívük is. Ahogy a ma élõ hüllõknek. A madaraknál mindkettõbõl csak az egyik maradt fenn. Aortaívbõl a jobboldali, petevezetékbõl a baloldali. Az utóbbinál jobboldali már csak azért sem lehet, mivel a petefészek is hiányzik azon az oldalon! Feltételezhetõen a repülõéletmódhoz való alkalmazkodásként (súlycsökkentés), de ez korántsem biztos. "Ezer" más oka is lehet.

Hát na, egy dok filmben volt arról szó hogy a dínók alapból kihalásra voltak ítélve mert nem éltek a fajok valami sokáig. Nem tudom kik csinálták azt a filmet de azok nem voltak tisztában azzal, hogy nem kihaltak, hanem átalakultak, tovább fejlõdtek.

Én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a madarak a dinosaurusok leszármazottai (minimum), vagy inkább ma is élõ jelentõsen tovább fejlett ága.

Ám a madár-dínó elmélet ellen van olyan érv ami a tojó csõre épül. Azaz dupla tojó csövük volt a dinosaurusoknak. Ez a madár és hüllõ medencéjûekre is igaz vagy csak bizonyos esetekben? Errõl nem sokat láttam a neten.

Más, hallottatok-e a most felfedezett legkisebb teropodáról (Discovery News)? Darren Naish és Steven Sweetmann fedezték fel alsó-krétai üledékben East Sussex-ben (Anglia) a mindössze 30 cm hosszú és 198 grammosra becsült állatka csontvázát! Az egyelõre "Ashdown maniraptoran" -nak hívott új faj tipikus maniraptor teropóda.
Ennél a fajnál mennyi is lehetett a fajöltõ?

Olvasd el a második linket amit beírtam! Ott van szó a fajöltõrõl!
Ez alatt azt értjük, hogy mivel minden gerinces ivaros szaporodás révén jön a világra és õ maga is ivaros úton hozza létra utódait a genetika törvényszerüségeinek értelmében (egyrészt a saját ivarsejtek DNS-ének mutációi, másrészt a két ivarsejt egyesülése következtében bekövetkezõ rekombinációk miatt) az utód már kissé eltér a szülõktõl. Ez pár generáció során nem okoz észrevehetõ eltérést, de sok tíz/százezer, millió generáció után már igen! Ha a Homo sapiens korát 300.000 évre tesszük, akkor a kb. 15 éves ivarérettség alapján azt jelenti, hogy 20.000 generációja volt eddig! Egy dinoszaurusz esetében a kisebb termetûeknél a ivarérettség pár év, a nagyoknál akár pár évtized is lehet, ergo tiz millió év alatt a kisebb fajoknál 2-3 millió, a nagyoknál is kb. egymillió generáció élhetett egymás után! Az énekes madarak egy évesen már szaporodnak, náluk tehát 1 millió év= egy millió generációval! Egy ilyen hosszú generációs sor két vége már jelentõsen eltérhet egymástól! Ezért nem lehet több százezer/millió generáció után a sor két végét azonos fajnak tartani!
A valódi madarak esetében a legalsó krétai (beriászi emelet) valódi madarak (Angliából, Franciaországból és Romániából) már jellegeikben olyan nagy mértékben eltérnek a dinoszuruszoktól, hogy az pár millió év alatt nem jöhetett létre! Az Archaeopteryx viszont ténylegesen egy tollas dinoszaurusz és ez az alapja a két állatcsoport összekapcsolásának. Csak hát az A. nem madár! S pláne nem valódi madár!

no igen, a madarak a dinoszauruszokból való leszármazását éppen kladogramokkal próbálták eddig is bizonyitgatni! Csak éppen a kladisztika korlátjait használták fel rá! Ezekre Géczy Barnabás akadémikus a "Gerincesek õslénytana" cimû mûvében már évtizedek óta rámutatott! A rengeteg kladogram ami azóta is megjelent a témában egyrészt eltér egymástól részleteiben, másrészt közös bennük, hogy a vizsgált és összehasonlított jellegeket tetszés szerint választják ki a szerzõk s az elágazási/csomó pontokat is eszerint választják ki! No meg azokat a jellegeket amelyek nem illenek bele az elképzelésbe egyszerûen figyelmen kívül hagyták! A madaraknál pl. a bordák és a mellkas jellegét (bár Chiappe-ék ezt elkerülendõ létrehozták a valódi madarak számára az Ornithotoraces rendszertani egységet, de ezzel sem oldottak meg semmit!), a hátcsigolyák összekapcsolódását, a medence szerkezetét, a carpometacarpus jellegeit, a kézujjak kialakulásának és fennmaradásának jellegét, a combcsont disztális végének a jellegeit, a csüd felépitését, stb. Ezek után a megmaradtakból már könnyü arra a következtetésre jutni, hogy a madarak is dinoszauruszok, hiszen azok közös jellegek egyrészt a gerincesekkel, másrészt a hüllõkkel s azokon belül az archosauriákkal! Arról már nem is beszélve, hogy a zsigerekrõl édes keveset tudunk a dinoszauruszok esetében, mig as hüllõk és madarak közti fõbb eltérések pont itt találhatóak meg!

teljes vagy részben teljes DNS nem maradt fenn több millió éves - pláne 65-220 millió éves -élõlények sejtjeiben, legfeljebb annak töredéke! Egy töredékbõl pedig nem lehet rekonstruálni az egészet! Maximum annyit lehet megtudni belõle, amit amúgy is tudhat az ember a csont morfológiája alapján: hogy állat, hogy gerinces, esetleg - szerencsés esetben -hogy hüllõ! Amit rendszerint félreértenek a laikusok az ilyen közleményekbõl, az rendszerint fehérje töredékekbõl levont következtetésekre vonatkozik! Mivel ezek is rendkívül ritkák, nyilván szenzációszámba mennek és tudományos bulvár témaként szolgálnak, csak éppen tudományos jelentõségük alig van.

Jaj, az a szmájli véletlen, bocs.

"Ha nem veszünk tudomást lényeges dolgokról, viszont kiemnelünk kevésbé lényegeseket, akkor szépen el kladisztikázhatunk akármilyen irányba is.
<...>
a madarak nem a dinoszaruszokból fejlõdtek ki."

Szép példát hoztál! <#hamm>

Voltam, érdekes és tartalmas volt 😊

Hm. Akkor Edmontosaurus DNS sincs?

Akkor felteszek egy egyszerû kérdést: A tudósok a dinosaurusok kihalásának okai közé róják fel azt hogy egy faj sem élt túl sokáig. Csak pár millió évig. Ez mért ok?

+ egy korábbi tanulmánya hasonló témában:
http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/09.htm
Amúgy meg tessék beiratkozni/látogatni a kurzusára/t az ELTE Õslénytan Tsz-én: "Dinoszauruszok és õsmadarak" címen megy immár 9 éve.

bocsi, hogy belekotyogok, csak úgy szagértõként.
1. a T rexbõl semmiféle DNS-t nem vontak ki, hanem a combcsont fejében fennmaradt vértestecskék fehérje töredékeibõl következtettek arra, hogy az hasonlít a madarékéhoz! Persze, hiszen rokonok az archosauriák révén!
2. az archosauria diapszidák ugyanúgy hüllõk mint a szinaspszidák , a többi diapszida, vagy akár az euryapszidák, parapszidák, vagy anapszidák is.Számos közös jellegük ezt tanúsítja. Az más kérdés, hogy nem ugyanabból a páncélos kétéltû vonalból származtak le! Az hogy ki mit emel ki és hova tesz, az a rendszertan "játéka" csupán. Ha nem veszünk tudomást lényeges dolgokról, viszont kiemnelünk kevésbé lényegeseket, akkor szépen el kladisztikázhatunk akármilyen irányba is.
3. sem a krokodilok, sem a többi hüllõ nem hidegvérû, hanem változó testhõmérsékletû! Ergo, szükségük van a meleg vérre az izmaik müködtetéséhez, de a legtöbbjük ehhez a hõenergiát a környezetbõl veszi fel, vagy részben onnan és részben képesek saját anyagcseréjük révén elõállítani. Míg a melegvérüek már teljes mértékben ezt teszik. A méret azért lehet lényeges ebben, mivel minél kisebb az állat, annál nagyobb a testfelülete a tömegéhez/köbtartalmához képest. Tehát, nagyobb a kisugárzott és elveszõ hõmennyiség is. Egy hõszigetelõ réteg ezt csökkenti/akadályozza.
4. a madarak nem a dinoszaruszokból fejlõdtek ki. Tessék szíves lenni olyan érveket/tényeket is figyelembe venni amelyeket a dinoszaurusz>madár eredet hívei "szemérmesen" elhallgatnak! Ehhez már magyarul is lehet olvasni tanulmányt/ismertetést, ld.
http://www.matud.iif.hu/2010/06/01.htm
vagy ugyanettõl a szerzõtõl az IPM 2011/1 számában.

Elõbb én azt írtam hogy az archosauriák úgyszintén nagy eséllyel nem köthetõek a hüllõkhöz. T-rex DNS töredék alapján. Ergó az a nézet hogy lassú buta hüllõk alapból nem jó.

Igazából nekünk ez még új, hogy nem úgy volt, hogy kétéltû, hüllõ, dínó (madár) és emlõs.


Xenonnak hívják azt a nemes gázt minek a bomlása több mint 65 millió év? Ill. atomrobbanáskor keletkezik?

Lehetséges, habár a legfrissebb tudásom szerint az emlõsöket (és az egész szinapszida vonalat) már kiemelték a hüllõk gyûjtõnév alól. Szóval a helyesebb megfogalmazás az lenne, hogy a kétéltûekbõl kiváltak az amnióták, azokból a szinapszidák (s így emlõsök), míg egy másik ág a hüllõkhöz vezetett, aztán onnan bomlott tovább archosauriákra meg a többire.

Csak azt nem értem, ebben a nagy kladisztikai átrendezgetésben az anapszidák hová kerültek... Láttam olyan ágrajzot, ahol nem is anapszidának hívják a csoportot, hanem "parareptilia" néven utaltak rájuk.

A T-rex DNS vizsgálatából az derült ki, hogy bszttul közel van a madarakhoz, és a másik közeli ismert ág a farkoskétéltûek. Hüllõk? A-a. Az nem volt benne, lehet azért mert töredékes a DNS, de lehet hogy nem.
Ergó a kétéltûekbõl kiváltak a hüllõk és belõlük az emlõsök, és egy másik ág az archosauriák.
Lehetséges nem?

Vannak olyan emberek is akiknek tollas a hátuk.

A Protoavis biztos, hogy tollas volt? Úgy olvastam, ez vitatott. De ha az is volt, akkor logikus gondolat, hogy az akkori archosauriák egy része már javából áttért a szõrös/prototollas befedettségre, és ez nem függetlenül jelent meg a pteroszauruszoknál, a hüllõmedencéjû dínóknál és a madármedencéjûeknél.

Protoavis: tollas és triász. a legcukibb hogy rögtön madárnak (madár elõd vagy ilyesmi)sorolják be mikor ez inkább földön rohangáló kis húsevõ volt. Ennyi erõvel a Velociraptor is madár(elõd), meg a T-rex is. Szal a dínó mivoltot kihagyják.

A Coelophysisnek is vannak tollas ábrázolásai. Annó még egy élethû nagyságú modelrõl is láttam képet. Tollas volt.


Hm. annó a tudósok azzal érveltek, hogy a dínók azért maradtak fent kezdetekben, mert este vadászták. Ezzel egy gond van: Kicsik és véznák voltak, szal hamar lehülltek így nem tudtak mozogni. Az elmélet csak melegvérûséggel helytálló.

Pterosaurusok közt volt nem szõrös? Ill mit tudunk az õseikrõl?


Mert én azt most felvetem, hogy a a krokodilok megnõttek gyorsan nagyra ezért hidegvérûek maradtak, míg a másik két ág sokáig kicsi volt, ezért vált melegvérûvé. (bár ez most egy gyors röpke gondolat)

Ezek után már azt várom, hogy felfedezzék, minden dinoszaurusz õse alapból tollas vagy szõrös volt. Valami alap-archosauria, amibõl a szõrös pteroszauruszok is kifejlõdtek.

Meg akkor már szõrös krokodilfélék is jöhetnek.

Ilyesmi szintû tollakra gondolok a tricinél.

Me ugye van ez a tollas kis madármedencéjû. Ha jól tudom alsó júrában élt.

Én a trici és toro egybe olvasztását elhamarkodottnak vélem. Lehet jó nagyot tévednek.

Az emberek hülyék.
Mikor mondtam ismerõsnek, hogy a madarak dínók. Akkor a reakciója az volt hogy hülye vagyok, meg ha igaz lenne mért nem dínónak hívjuk õket? Meg mikor levezettem neki hogy bíza nekem van igazam akkor se fogadta el.
Ill mikor közlöm, hogy a raptor tollas volt erre, jön ugye a sokat emlegetett JP efektus. Pedig... pl. a Triceratops õsei közt is van tollas.

És most ez van a valóságban is. Gondolok arra, hogy a pikkelyes hüllõkép annyira beépült az emberek elméjébe, hogy filmekben, sorozatokban csak nagyon óvatosan bánnak a tollakkal, mert az elfogult elvárásoknak fontosabb megfelelni, mint a valóságnak.

Nem értem, miért ilyen lassan változik csak meg a közvélemény, hiszen nem új felfedezésekrõl van szó. Ellenben az olyan hírek, mint mondjuk a Plútó lefokozása szinte egy csapásra szétterjednek a bolygón. Kíváncsi vagyok, ha a tollas dínók köré is ekkora hírverést csináltak volna, vajon azok ellen is úgy tüntettek volna-e, mint ahogy a Plútó státusza ellen tették. No meg tüntettek a Triceratopsért is, akik nem fogták fel, hogy nem a Triceratops, hanem a Torosaurus név válik feleslegessé.

A könyvben is intelligens melegvérû állatok voltak. (sõt ha jól emlékszek a Hadrosaurus fiókának tollai voltak, úgy mint a T-rex fiókának is)
Csak épp a gazdasági okokból akarták lecserélni az állományt. Ugyanis már ott le volt írva hogy a jó népnek nem a valóság kell, hiába az van elõttük.

Ehhez képest elég fura, hogy a filmben meg éppen hogy a modernebb ötleteket alkalmazták, gyorsaságot, intelligenciát, de az olyan dolgok tekintetében, mint a raptorok rendes neve (ami ugyebár Deinonychus, csak az nem olyan megkapó és könnyen kiejthetõ) vagy a tollak (amiket már Bob Bakker és Greg Paul még fosszíliák híján is javasolt), röviden amik a filmesek szerint rontanák a "Velociraptor" összképet, azokat kihagyták.

A könyvet én is olvastam, abban jobban ki volt fejtve. Mert ugye vita volt benne, hogy az egész állományt lecserélik, ugyanis az embereknek szokatlanok a gyors és intelligens dínók.

Ja, és sternbergi-nek írják, de egyesek szerint az nem is egy Pteranodon faj, hanem egy külön nemzetség, a Geosternbergia.

Azt a "nem elmagyarázva' dolgot úgy értettem, hogy bár rátapintanak a témára, inkább csak a többnemûségre adtak magyarázatot vele, de azt nem fejezték ki, hogy egyéb tekintetekben is mutánsok az állatok. Erre a tudtommal könyvben alaposabban kitérnek.

Ezért van, hogy az emberek hitelesnek vélik a filmdínókat, na meg azért is, mivel annyira reklámozták, hogy ez meg az a paleontológus ellenõrizte a filmet.

Amúgy kösz a véleményed. Ezentúl ha mondjuk élethû raptort rajzolok, odateszem a hártyát is.

A Jurassic Parkban meg van magyarázva. Sikeresen nemváltós béka DNSsel pótolták a hiányokat. Ezért van, hogy az összes klónozott példány képes a nemét megváltoztatni. Továbbá mivel a DNS jó pár fajnál össze van kutyulva (pl. csúcsragadozó spinosaurus, tollatlan raptor, fogas pteranodon, túl nagy stego és trici) Pl. Velociból és két fajta van. Van ugye az elsõ két filmben látott, ez egy genetikailag butított változat. És van a harmadikban lévõ, ezt butították, hogy ne legyen olyan veszélyes és intelligens. Pteranodonból meg van lognicips meg stermbergi (így kell írni?) és a harmadik filmben látott sterbergi "hipokratesis"
Szal meg van van jól magyarázva az egész, csak az emberek kbszt lusták gondolkodni


Eredeti témára vissza térve:
Végül is, a Microraptor is a raptorok közé van sorolva. Továbbá képesek lehettek fára mászni és onnan leugorva meglepni a prédát.
Illetve van egy elmélet, hogy már röpképes dinosaurusokból alakultak vissza.

"Mivel, azoknak a raptoroknak nem teljes a gén készlete szal ezé nem úgy néznek ki mint kéne."
Kár, hogy ezt a filmben nem magyarázták el, és ezért a pikkelyes raptorok épültek be a köztudatba. Annyi meg annyi véleményt olvastam már emberektõl, akik szerint a tollak teljességgel nevetségessé teszik az állatokat, sõt olyannal is találkoztam, aki még mindig le volt maradva a "lomha hidegvérûek" elméletnél. Mi több, még néhány *tudós* is azon a nézeten van, hogy a tollak puhánnyá teszik a dínókat (ezt konkrétan egy NatGeo-n leadott dokumentumfilmben mondták).

No de ez más téma. Akkor ez a karhártya dolog mennyire lehet értelmes? Végtére is a raptorok viszonylag fejlett szárnyakkal rendelkeztek, amiket egyesek siklórepülésre használták, szóval én gondolom, lehetett nekik, ha a mai madaraknak is van.

A Jurassic Parkban nem hülyeség ami van. Mivel, azoknak a raptoroknak nem teljes a gén készlete szal ezé nem úgy néznek ki mint kéne.

Ám meg szánalmas hogy egy mozifilm hatására tolatlanítanak.

Azt írja, hogy "published in 1996". Szóval amikor még tombolt a Jurassic Park hatás, és alig ismertek tollas leleteket. Igaz, a komolyabb tudósok már ekkor is javasolták a tollakat.

Tollak nélkül ábrázolni azt mi tollas... remek.

Én az egésszel úgy vagyok az ilyenek esetében, ha ekkora ordenális hülyeség van benne (nincs toll) akkor arra nem alapozok.

Mikor jött ki a könyv?

Például itt van egy elemzés a könyvrõl, amit említettem. Tollak nélkül ábrázolják benne a raptorokat, ezért jobban láthatók a hártyák.

Azt nem tudom, hogy csak ez a könyv tette olyan népszerûvé az ötletet, vagy tényleg egy szélesebb körben elfogadott elméletrõl van szó. Mert mielõtt a fent belinkelt könyvismertetés megjelent volna, alig találkoztam ilyen hártyás rajzokkal.

Tudnál ilyen képet mutatni?