Dinoszaurusz
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ha a "madárrá alakult egy részük" elmélet igaz akkor köztünk vannak.
A dínók korát sok faj túlélte,de ezek nem dínók valójában:skorpiók pókok,csótányok,bojtosúszós hal.A gõték is talán.De már éltek emlõs õsök is együtt a dínókkal amik szintén nem haltak ki.
A dínók korát sok faj túlélte,de ezek nem dínók valójában:skorpiók pókok,csótányok,bojtosúszós hal.A gõték is talán.De már éltek emlõs õsök is együtt a dínókkal amik szintén nem haltak ki.
Szeretem ezt a témát. Felteszek nektek egy kérdést.
Szerintetek a krokodilokon kívül van más "dinoszaurusz" túlélõ a meteorbecsapódások óta?
Szerintetek a krokodilokon kívül van más "dinoszaurusz" túlélõ a meteorbecsapódások óta?
#4523
Üdv, nem rég csináltam egy kihalt állatokkal foglalkozó blogot Link ha van kedvetek megnézhetnétek, a kommenteknek külön õrülnék. Ha valaki szeretne társszerkesztõ lenni, akkor szóljon.
Eddig csak fajokról írtam, de tervben van elméletek vizsgálása és fajok összehasonlítássá is.
Eddig csak fajokról írtam, de tervben van elméletek vizsgálása és fajok összehasonlítássá is.
#4522
Ichnos
Volume 18, Issue 2, 2011
Hettangian (Early Jurassic) Dinosaur Tracksites from the Mecsek Mountains, Hungary
Preview
Buy now
DOI:10.1080/10420940.2011.573603
Attila Õsia, József Pálfyab, László Makádic, Zoltán Szentesic, Péter Gulyásc, Márton Rabic, Gábor Botfalvaic & Kinga Hipsd
pages 79-94
Available online: 17 Jun 2011Alert me
Volume 18, Issue 2, 2011
Hettangian (Early Jurassic) Dinosaur Tracksites from the Mecsek Mountains, Hungary
Preview
Buy now
DOI:10.1080/10420940.2011.573603
Attila Õsia, József Pálfyab, László Makádic, Zoltán Szentesic, Péter Gulyásc, Márton Rabic, Gábor Botfalvaic & Kinga Hipsd
pages 79-94
Available online: 17 Jun 2011Alert me
#4521
no itt van az eredeti cikk az Ichnoss-ból:
http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/10420940.2011.573603
http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/10420940.2011.573603
#4520
Akkor ez most egy kis termetû húsevõ?
A komlói dinoszaurusz madárszerû teremtmény volt
Magáról a dinoszauruszról újat nem nagyon tudunk meg. Lényeg, hogy talán a triász végén is éltek már, és ha ennek bizonyítékát is találják, "a triász-jura idõszakok globális változásokkal jellemezhetõ határának kutatása szempontjából igen fontos eredmény lehetne". PJ for president 😄 (jó volt a földtöri órája is)
Magáról a dinoszauruszról újat nem nagyon tudunk meg. Lényeg, hogy talán a triász végén is éltek már, és ha ennek bizonyítékát is találják, "a triász-jura idõszakok globális változásokkal jellemezhetõ határának kutatása szempontjából igen fontos eredmény lehetne". PJ for president 😄 (jó volt a földtöri órája is)
Mente et Malleo
#4517
Errõl mi a véleményetek? Szegény marhatenyésztõ azt látja, hogy a jószágot viszi el a szájába egy theropoda. Milyen dolog ez má'? XD
#4516
Akartam is kérdezni, hogy akkor ez a téma hogy áll. Szerintem is ez a legleképzelhetõbb módszer: nem ütik ki egymást, de hasznát veszik a vastag fejüknek.
#4515
Vissza térve a témára, szerintem max, helybõl fejeltek.
#4514
Sajnos nincs, mert a cikk, amihez odabiggyesztették a képet konkrétan a Maniraptorákról szólt, meg arról, hogy sokan helytelenül madárszárnyakkal rajzolják õket. De gondolom, hogy például a rexnek vagy akár az abelisauridáknak nem nagyon kellett hajlékony kéz.
#4513
Érdekes, de csak ennyi van? T-rex, más ragadozókénak nincs meg?
#4512
Megvan a kezes kép!
A maximális hátrahajlást mutatja az egyes Theropoda kezeken.
A maximális hátrahajlást mutatja az egyes Theropoda kezeken.
Ez csak tipp,de szerintem azért lehetett,mert a rágás hatásfoka,hmm,nem volt az igazi.Úgy értem,még egy korai Ornithopodával összehasonlítva is az ankylosaurus kevésbé jól rágta meg a táplálékot.
#4510
Az hogy néha, megeszik egy ló egy egeret... benne van a pakliban. DE ebbõl nem szabad általánosítani.
Nem tudom... Triceratops szerintem normális körülmények közt annyiszor támadna emberre ahányszor egy zebra vagy egy bivaly emberre kajálási szándékkal.
Ebben semmi új nincs. Elõfordul. Úgy mint, hogy vad oroszlán gazella borjút nevel fel. Ennyi erõvel T-rex is felnevelhet edmontosaurus fiókát.
Abban viszont van valami, hogy ugye a ceratopsidák erõs növényi részeket is ettek. Szóval, betéved egy torosaurus vagy psittacosaurus olyan környékre ahol csak zsenge lágy növények vannak, akkor lehet hiányolja az erõs dolgok rágását, és talált csontot rág.
Errõl eszembe jut valami. Az ankylosauriák tudtak rágni nem? Akkor mért találtak követ a gyomrukban?
Nem tudom... Triceratops szerintem normális körülmények közt annyiszor támadna emberre ahányszor egy zebra vagy egy bivaly emberre kajálási szándékkal.
Ebben semmi új nincs. Elõfordul. Úgy mint, hogy vad oroszlán gazella borjút nevel fel. Ennyi erõvel T-rex is felnevelhet edmontosaurus fiókát.
Abban viszont van valami, hogy ugye a ceratopsidák erõs növényi részeket is ettek. Szóval, betéved egy torosaurus vagy psittacosaurus olyan környékre ahol csak zsenge lágy növények vannak, akkor lehet hiányolja az erõs dolgok rágását, és talált csontot rág.
Errõl eszembe jut valami. Az ankylosauriák tudtak rágni nem? Akkor mért találtak követ a gyomrukban?
#4509
Valahogy úgy. Láttam egy képet, amin le volt rajzolva, hogy melyik dínó hogy tartotta a kezét, csak az istennek se lelem. Arra viszont emlékszek, hogy az Allosaurus konkrétan úgy tartotta a kezét maga elé, mintha folyton ciciket akart volna fogdosni.
Arról meg tudtommal vitáznak, hogy ez a raptoroknál hogy nézett ki. Mivel ha elõre tartják, akkor a szárnytollaik csúcsa a földet súrolja, ám behajlítani sem tudták annyira, mint a madarak. Valószínûsíthetõ, hogy hátravetették õket, mintha a combjukat vakarnák.
A húsevõ ceratopsiákról azt írja az illetõ, hogy a fogaik kellõen élesek lehettek (már csak a folytonos rágás miatti csiszolódás következtében is) a húsevésre, és állítólag van egy Psittacosaurus lelet, aminek a gyomortartalma csontokat rejt. Azt vonja le ebbõl, hogy a ceratopsiák amolyan õsi malacok lehettek. De ma élõ növényevõ álltoknál is van bizonyíték ideiglenes étrendcserére, ha nem jutnak elég tápanyaghoz. Például van egy videó (én nem láttam, csak hallottam róla), amiben egy tehén levadászik és megesz egy csirkefiókát. Ezek után nem nagy ostobaság (szerintem) azt gondolni, hogy korábban is felmerült ez a fajta viselkedésmód a növényevõknél.
Amúgy a cikk konkrétan azt a klisét akarta megcáfolni, hogy a Triceratopsot és társait mindig békés, jóságos lényekként állítja be a média, holott õk is vetemedhettek amolyan "csúnya, gonosz" dolgokra, mint ragadozó szomszédaik.
Arról meg tudtommal vitáznak, hogy ez a raptoroknál hogy nézett ki. Mivel ha elõre tartják, akkor a szárnytollaik csúcsa a földet súrolja, ám behajlítani sem tudták annyira, mint a madarak. Valószínûsíthetõ, hogy hátravetették õket, mintha a combjukat vakarnák.
A húsevõ ceratopsiákról azt írja az illetõ, hogy a fogaik kellõen élesek lehettek (már csak a folytonos rágás miatti csiszolódás következtében is) a húsevésre, és állítólag van egy Psittacosaurus lelet, aminek a gyomortartalma csontokat rejt. Azt vonja le ebbõl, hogy a ceratopsiák amolyan õsi malacok lehettek. De ma élõ növényevõ álltoknál is van bizonyíték ideiglenes étrendcserére, ha nem jutnak elég tápanyaghoz. Például van egy videó (én nem láttam, csak hallottam róla), amiben egy tehén levadászik és megesz egy csirkefiókát. Ezek után nem nagy ostobaság (szerintem) azt gondolni, hogy korábban is felmerült ez a fajta viselkedésmód a növényevõknél.
Amúgy a cikk konkrétan azt a klisét akarta megcáfolni, hogy a Triceratopsot és társait mindig békés, jóságos lényekként állítja be a média, holott õk is vetemedhettek amolyan "csúnya, gonosz" dolgokra, mint ragadozó szomszédaik.
#4508
Angolul sajna nem tudok. De sztem. hülyeség hogy ceratopsidák húst egyenek. Az hogy csontot rágcsálnak... még a korai fajoknál oké.
Ez a rakjunk húst étrendbe... van bizonyíték? Pachi fognyom csonton vagy valami?
Ez akkor jó kéztartás (kicsit sárkányos, de a kép maga tetszik)
Ez akkor a rossz kéztartás (régi kép)
Ez meg ugye valószínutlen, ugyanis maniraptora dínóknál van ilyen.
Ez a rakjunk húst étrendbe... van bizonyíték? Pachi fognyom csonton vagy valami?
Ez akkor jó kéztartás (kicsit sárkányos, de a kép maga tetszik)
Ez akkor a rossz kéztartás (régi kép)
Ez meg ugye valószínutlen, ugyanis maniraptora dínóknál van ilyen.
#4507
Pronált = nem így van magyarul, hogy "pronated"? Így olvastam valahol. Másnéven kengurukéz vagy nyuszikéz, azaz a tenyér hátranéz. Holott a dinoszauruszok nagy része nem tudta így tartani a kezét, hanem csak a tenyérrel befelé.
Itt a kép és magyarázó szöveg a TOLLAS Styracóról.
Itt a kép és magyarázó szöveg a TOLLAS Styracóról.
#4506
pronált mit is jelent pontosan?
Azt a tollas (nem szõrös, tollas) dögevõ styracosaurus cuccot megmutatnád?
Azt a tollas (nem szõrös, tollas) dögevõ styracosaurus cuccot megmutatnád?
#4505
Jobban megnézve, nem is olyan pronált az a Spino kéz.
#4504
Valaki látta, hogy hegyesek a fogaik, aztán onnan jött az ihlet az új elméletre (vagy talán csak tetszett valakinek az Õslények országa c. filmbõl, amikor a Pachyk a fõhõsöket akarták megenni). Amúgy divatos lett a növényevõk húsevõ oldalának fitogtatása, és láttam már olyan képet, amin egy szõrös Styracosaurus tyrannosaurida dögöt csócsál, de van csontot rágcsáló Psittacosaurusos kép is. Étrend-kiegészítésként egyáltalán nem elvont ötlet.
Meg, nem tudom, kit érdekel innen, ám kiszivárgott egy kevés animációs jelenet a BBC új dínós sorozatából, ami az új Walking with Dinosaurs akar lenni. Itt van, amíg le nem szedik. Az effektek jók, csak engem zavar a sok vér meg a pronált kezû Spinosaurus. Nem fûzök hozzá sok reményt, de csak nem lesz egy Jurassic Fight Club szintû szenzációhajhász fos.
Meg, nem tudom, kit érdekel innen, ám kiszivárgott egy kevés animációs jelenet a BBC új dínós sorozatából, ami az új Walking with Dinosaurs akar lenni. Itt van, amíg le nem szedik. Az effektek jók, csak engem zavar a sok vér meg a pronált kezû Spinosaurus. Nem fûzök hozzá sok reményt, de csak nem lesz egy Jurassic Fight Club szintû szenzációhajhász fos.
#4503
Már régebben is gondolkodtam azon, hogy nem volt beépített "csillapítójuk" ergó naaaagyon fájhatott nekik. Továbbá ha lapos koponya lenne ill nagyobb felület (mint a mai hasonló állatoknál) akkor az egymásnak rohanás oké lenne... de így tényleg erõsen célt téveszthetnek.
Helybõl öklelés nem nagy erõvel az oké.
Ki a frász találta ki, hogy húst is ettek?
Helybõl öklelés nem nagy erõvel az oké.
Ki a frász találta ki, hogy húst is ettek?
#4502
Na jó... kezdeményezzünk egy remélhetõleg kevésbé heves, beszédet, ami ennek dacára szintén harcról szól. Ám nem emberek netes viadaláról, hanem boltozatos fejû dinoszauruszokéról.
Kissé értetlen vagyok. Mi a legújabb hipotézis/teória/tény a pachycephalosauridák harci szokásairól? Évek óta olvasom meg látom a TV-ben és a neten, hogy a fejük nem bírta a heves csapásokat, mert nem szivacsos a koponya szerkezete (így nem tompítja az ütéseket kellõen), meg hogy a lekerekített koponyatetõ miatt lepattannának egymásról az állatok. Másutt azt olvasom, hogy számítógépes modellek szerint nem ez a helyzet, de valószínûleg nem rontottak egymásnak, csak helybõl fejelték egymást az állatok. Megint máshol olyat olvasok, hogy oldalba lökték egymást, nem fejbe, és a csontsisakot védekezésre, esetleg kisebb prédaállatok elejtésére is használhatták (mivel elvileg mindenevõk voltak).
Itt egy újabb keltû, elég mélyreható írás a témában, aminek csak az elejét tudtam elolvasni, ha ez segít kideríteni a pontos választ. Ez a cikk lenne a legelfogadhatóbb, vagy még mindig vitatható, hogy valóban fejel rontottak-e egymásnak?
Kissé értetlen vagyok. Mi a legújabb hipotézis/teória/tény a pachycephalosauridák harci szokásairól? Évek óta olvasom meg látom a TV-ben és a neten, hogy a fejük nem bírta a heves csapásokat, mert nem szivacsos a koponya szerkezete (így nem tompítja az ütéseket kellõen), meg hogy a lekerekített koponyatetõ miatt lepattannának egymásról az állatok. Másutt azt olvasom, hogy számítógépes modellek szerint nem ez a helyzet, de valószínûleg nem rontottak egymásnak, csak helybõl fejelték egymást az állatok. Megint máshol olyat olvasok, hogy oldalba lökték egymást, nem fejbe, és a csontsisakot védekezésre, esetleg kisebb prédaállatok elejtésére is használhatták (mivel elvileg mindenevõk voltak).
Itt egy újabb keltû, elég mélyreható írás a témában, aminek csak az elejét tudtam elolvasni, ha ez segít kideríteni a pontos választ. Ez a cikk lenne a legelfogadhatóbb, vagy még mindig vitatható, hogy valóban fejel rontottak-e egymásnak?
#4501
Ha ennyit értettél meg belõle, akkor...sorry
#4500
Vagyis agyuk el a lelkünket...
Ahhoz hogy a valóságot megismerjük, ferdítsük el akár ellentétére is a valóságot?
Kösz ebbõl nem kérek.
Ahhoz hogy a valóságot megismerjük, ferdítsük el akár ellentétére is a valóságot?
Kösz ebbõl nem kérek.
#4499
S te rettegni akarsz a tv elõtt??? valami értelemsebbet nem találsz idõtöltésként? Õszintén mondom, le emelem a kalapom az ismeretanyagotokon a dinókról s mindenrõl ami hozzájuk tartozik, de azt ti is el kellene fogadjátok azt a tanácsot, hogy minden információt kellõ kétkedéssel kell kezelni! Elsõsorban az alapfogalmakkal való egyezést kell vizsgálni! Ami ellentmond a természet törvényeinek, azt kellõ óvatossággal kell kezelni! A jelenlegi dinós élszakemberek többségével személyes ismeretségben vagyok, sokukkal találkoztam, másokkal leveleztünk. Látom a filmjeiket a Spectrumon, a NG-kon, a Discoveryn, stb. és somolygok rajtuk. Mert tudom, hogy mennyi benne a valóság s mennyi a körités. s azt is tudom, hogy miért. Mert a mai tudományos életben egy fiatal vagy akár középkorú kutató ha nevet akar magának szerezni, akkor nemcsak jó kutatónak, hanem jó menedzsernek is kell lennie! Mert csak az utóbbi hoz sok pénzt a kutatások folytatására! Erre a legjobb közeli példa Õsi Attila, aki nemcsak jó kutató, de kiválóan tudja az érdekeit képviselni! ld. a délamerikai, mongóliai, kinai, stb, expediciós részvételeit, személyes kapcsolatait, a Nature-ben és máshol publikált cikkeit és most a Lendület ösztöndij elnyerését is! 5 évre neki és 9 társának biztositva van az existenciája az iharkuti lelõhelybõl! Egy kevésbé rátermettebb, de nem kevésbé jól képzett kutató távolról sem jutott volna el oda ahova õ! Ez van....ezzel szemben én mindent a magam munkájából értem el, gyakorlatilag segitség nélkül. Akkor anno! Ma már nem menne, látom a többi tanitványom életpályáján!
#4498
Tudod milyen félelmetes, ahogy egy lábáztató lavor méretû trilobita ráugrik az emberre? Meg ahogy ott csúszik a földön? XD
#4497
De gustibus, non disputandum.....-😊)
#4496
Mert szeretem a "gagyi" horror filmeket. Bár egy ember evõ szárazon mozgó ugró trilobita minden csak nem hihetõ és félelmetes.
#4495
tajdak, ezt csak szokták mondani! Elég gyakran átjárok Taksonyon. Csak áruld el, hogy miért kell megnézni valamit, amirõl lehet tudni anélkül is, hogy hülyeség?
#4494
Te most észnél vagy? Ki mondta hogy elhiszem? Az emberre ugró ember evõ trilobita tudod milyen vicces?
Azé néztem meg, mert hülyeség.
Akkor hipotézis, na.
Ebben a faluban faépület már alig van....
Azé néztem meg, mert hülyeség.
Akkor hipotézis, na.
Ebben a faluban faépület már alig van....
#4493
Mi bajom lenne a vidékkel? Hiszen fatornyos falud nincs is messze tõlünk! -😊)
Az elméleteddel az a problémám, hogy az nem elmélet! Csak hipotézis, feltételezés! Az elmélethez ugyanis már tények, közvetlen vagy közvetett bizonyitékok is társulnak. Míg a hipotézis csak puszta elképzelés is lehet, minden konkrétum nélkül!
Mellesleg, ha elolvastad volna legalább az IPM-s cikket az ajánlott linkek közül, akkor tudnád, hogy milyen fontos szerepe volt a csõrnek a madarak evolúciójában. Ezt én sem tagadom, sõt fenntartom.
Nem kellene annyi áltudományos sci-fit nézned és fõleg elhinned az állitásaikat....
Az elméleteddel az a problémám, hogy az nem elmélet! Csak hipotézis, feltételezés! Az elmélethez ugyanis már tények, közvetlen vagy közvetett bizonyitékok is társulnak. Míg a hipotézis csak puszta elképzelés is lehet, minden konkrétum nélkül!
Mellesleg, ha elolvastad volna legalább az IPM-s cikket az ajánlott linkek közül, akkor tudnád, hogy milyen fontos szerepe volt a csõrnek a madarak evolúciójában. Ezt én sem tagadom, sõt fenntartom.
Nem kellene annyi áltudományos sci-fit nézned és fõleg elhinned az állitásaikat....
#4492
Ezt már egy ideje meg akartam kérdezni, és megtettem. Magyar nyelv védelme fontos, szóval ne hódoljunk be a multikultinak. (Jó pár év után csak felfogom ezt.)
Ha már egymás csépelése: Mi bajod vidékkel? Talán az hogy a vidéki nem tudja a definíciót, de hibátlanul megoldja a problémát?
Amúgy meg, elmélet, hogy intelligens dinosaurus is kialakulhatott. Mint mondtam ez egy olyan elmélet mit zárójelben lehet említeni. Így a vita miért is van? Azért, mert a madarak nem intelligensek? Hát, tanulékonyak az biztos. Láttam már Pesten pitizõ "vad" galambot. (Momentán szerintem a kutyákat akarta leutánozni, hogy adjak neki kaját.)
A madarak intelligenciája, ahhoz képest hogy milyen lehetõségeik vannak elég magas. Te éppenséggel ezt ellen érvnek mondod. Könyörgöm, nem képesek a rendes fogásra és így is elég jó eszközöket tudnak készíteni.
Én innentõl a vitát zárom, elég agyrák volt a ZS kategóriás horror film amit elõbb néztem XD. Antarktiszi levegõt belélegzõ vérszívó, emberbe belemászó(illetve belerágó) óriás trilobita.
Ha már egymás csépelése: Mi bajod vidékkel? Talán az hogy a vidéki nem tudja a definíciót, de hibátlanul megoldja a problémát?
Amúgy meg, elmélet, hogy intelligens dinosaurus is kialakulhatott. Mint mondtam ez egy olyan elmélet mit zárójelben lehet említeni. Így a vita miért is van? Azért, mert a madarak nem intelligensek? Hát, tanulékonyak az biztos. Láttam már Pesten pitizõ "vad" galambot. (Momentán szerintem a kutyákat akarta leutánozni, hogy adjak neki kaját.)
A madarak intelligenciája, ahhoz képest hogy milyen lehetõségeik vannak elég magas. Te éppenséggel ezt ellen érvnek mondod. Könyörgöm, nem képesek a rendes fogásra és így is elég jó eszközöket tudnak készíteni.
Én innentõl a vitát zárom, elég agyrák volt a ZS kategóriás horror film amit elõbb néztem XD. Antarktiszi levegõt belélegzõ vérszívó, emberbe belemászó(illetve belerágó) óriás trilobita.
#4491
milyen elméletre gondoltál? ugyanis bármilyen elmélet még nem kész tény, hanem csak valószínûség.
#4490
mert a neten nem kötelezõ! ahogy pl az ékezetek használata sem.Látom érvek hiányában megint átmentél pokrócba. váljék egészségedre ott Taksonyban! vakáción vagy már?
#4489
Egy kérdés, ill. három:
Ha maga olyan nagy egyetemi profeszorussaurus akkor a hozzászólásait mért nem nagy betûvel kezdi? Továbbá diszlexia, diszgráfia probléma is van? Akkor értem...
Az elmélet szóból melyik betû nem érthetõ?
Ha maga olyan nagy egyetemi profeszorussaurus akkor a hozzászólásait mért nem nagy betûvel kezdi? Továbbá diszlexia, diszgráfia probléma is van? Akkor értem...
Az elmélet szóból melyik betû nem érthetõ?
#4488
ugyan, ha nagymamámnak áramszedõje lett volna, akkor õ lett volna a 2-es villamos! -😊)
Milyen bizonyitékot tudsz hozni a dinoszauruszok emberrel felérõ intelligenciájára? Az emlõsök közül sem érte el más faj ezt a szintet, nemhogy a hüllõk közé tartozó állatok. A polip agydúca is vetekszik neuronszámban egyes emlõsökkel, de akárcsak a delfinek esetében a monoton, aránylag egyhangú közegben amiben élnek túl sok idegsejtjüket foglalja le a tájékozódásra szolgáló idegi területek szükséges fejlettsége. Minél változatosabb környezetben él egy állat, annál többféle úton kell kapcsolatban legyen vele, ergo többféle érzékszerve kell fejlett legyen. Egy közösségben élõ állatnál meg pláne. ( a ceteknél ez halláson és tapintáson kivül ez is lényeges eleme az intelligencia szintjüknek).
Milyen bizonyitékot tudsz hozni a dinoszauruszok emberrel felérõ intelligenciájára? Az emlõsök közül sem érte el más faj ezt a szintet, nemhogy a hüllõk közé tartozó állatok. A polip agydúca is vetekszik neuronszámban egyes emlõsökkel, de akárcsak a delfinek esetében a monoton, aránylag egyhangú közegben amiben élnek túl sok idegsejtjüket foglalja le a tájékozódásra szolgáló idegi területek szükséges fejlettsége. Minél változatosabb környezetben él egy állat, annál többféle úton kell kapcsolatban legyen vele, ergo többféle érzékszerve kell fejlett legyen. Egy közösségben élõ állatnál meg pláne. ( a ceteknél ez halláson és tapintáson kivül ez is lényeges eleme az intelligencia szintjüknek).
#4487
sajnálom, de nem szoktam felelõtlen állitásokat tenni.
1. ornitológiával is foglalkoztam évekig, ergo ismerem a madarakat;
2. az összehasonlitó anatómia és élettan a szakmám. tehát konyitok valamennyit hozzá (egyetemi tankönyvet is irtam a témában), az ismereteimet nem tudomány ismertetõ könyvekbõl, cikkekbõl, filmekbõl szereztem.Ergo, semmi sincs cáfolva!
3.a delfinek , elefántok, majmok, tudtommal emlõsök, nemde?
4. a varjúfélék tényleg a leginteligensebb madarak közé tartoznak, de a korlátaikat (amelyek anatómiailag adottak9 nem haladhatják meg! Persze, senki sem vitatja el amadaraktól azt ami az övék, de ettõl még az adottságaik nem érik el a fejlettebb emlõsök intelligencia szintjét.
5. probáld már tudomásul venni, hogy egy Windows 7 -est nem lehet olyan számitógépre telepiteni, amelynek a kapacitása ezt nem engedi meg! Nos, nincs ez másképpen a hüllõk és a madarak agyával sem. Egyszerûen nincs hozzá neuron kapacitásuk, pont a keskenyalapú koponyájuk miatt!
Amig ezekkel a fogalmakkal nem leszel tisztában, addig tovább is értetlenkedni fogsz. sorry....
1. ornitológiával is foglalkoztam évekig, ergo ismerem a madarakat;
2. az összehasonlitó anatómia és élettan a szakmám. tehát konyitok valamennyit hozzá (egyetemi tankönyvet is irtam a témában), az ismereteimet nem tudomány ismertetõ könyvekbõl, cikkekbõl, filmekbõl szereztem.Ergo, semmi sincs cáfolva!
3.a delfinek , elefántok, majmok, tudtommal emlõsök, nemde?
4. a varjúfélék tényleg a leginteligensebb madarak közé tartoznak, de a korlátaikat (amelyek anatómiailag adottak9 nem haladhatják meg! Persze, senki sem vitatja el amadaraktól azt ami az övék, de ettõl még az adottságaik nem érik el a fejlettebb emlõsök intelligencia szintjét.
5. probáld már tudomásul venni, hogy egy Windows 7 -est nem lehet olyan számitógépre telepiteni, amelynek a kapacitása ezt nem engedi meg! Nos, nincs ez másképpen a hüllõk és a madarak agyával sem. Egyszerûen nincs hozzá neuron kapacitásuk, pont a keskenyalapú koponyájuk miatt!
Amig ezekkel a fogalmakkal nem leszel tisztában, addig tovább is értetlenkedni fogsz. sorry....
#4486
Jó, helyesírás még mindig nem erõsségem.
#4485
"Már irtam, hogya hüllõk s így a dinók de a madarak agya sem képes az emlõsöknél magasabb vagy vele egyenrangú intelligenciaszintet elérni."
Professzor úr kijelentése teljességgel megcáfolva.
Ez alapvetõ dolog azoknál kik állatokkal, sõt dinosaurusokkal foglalkoznak, hogy a madarak lehetõségeikhez képest nagyon is intelligensek.
Elefántokról tudjuk, hogy tudják mi a halál, és feltehetõen meggyászolják az elhunyt elefántot. olyanról is hallottam, hogy az épp meghalt elefántot levelekkel takarták be. Továbbá, TV-ben is mutatták, hogy van afrikai elefánt egy sárgödörbe beragadt, és hamar felfogta, hogy az emberek segítenek neki és együttmûködött. És mikor kihúzták, semmilyen agressziót nem mutatott az emberek fele, mi egy vad elefánttól furcsa viselkedés.
Alapvetõ vezény szavakat képesek megtanulni, mit is jelent.
Delfinek, igen, elõfordul, hogy kisegítik az embert a parthoz. Sõt, tudósok készítettek egy jelrendszert, mivel képesek kommunikálni azokkal a delfinekkel kik megtanulták ezt a rendszert. Azaz nagyon alapszintû kommunikációt tudunk velük létesíteni (de sajna csak az erre betanított példányokkal)
Majmok. Nem lehet vitatani az intelligenciájukat. Csimpánzok és gorilliák úgy szintén megtaníthatóak ilyen jelrendszerekre, azaz velük is képesek vagyunk minimális kommunikációra.
Na igen, papagájok nagy része nem érti mit mond, de van amelyik igen. Sõt páratlan probléma megoldó képességeik vannak. Nagyon jó példa a kea.
ott van a holló. Kevés szóra lehet naaaaagyon nehezen megtanítani, de azt érti.
Az olyan dolgok, amik a darwin pintyeknél mindennaposak, mint a kaktusz tüskével kukacot fogni, sok fajnál jelen van.
Összességében, jó pár madár pályázhat az elsõ címre. Nincs karjuk... csak szájuk (csõrük) és lábuk. ezek alapján kreatívabbak mint a majmok.
De, még nem hallottam, olyat hogy jelrendszerrel sikerült volna madárral kommunikálni.
Madarak igen is okosak, az hogy valami nem hasonlít az emberéhez, nem z árja ki, hogy ugyan olyan hatékony vagy hatékonyabb legyen.
Professzor úr kijelentése teljességgel megcáfolva.
Ez alapvetõ dolog azoknál kik állatokkal, sõt dinosaurusokkal foglalkoznak, hogy a madarak lehetõségeikhez képest nagyon is intelligensek.
Elefántokról tudjuk, hogy tudják mi a halál, és feltehetõen meggyászolják az elhunyt elefántot. olyanról is hallottam, hogy az épp meghalt elefántot levelekkel takarták be. Továbbá, TV-ben is mutatták, hogy van afrikai elefánt egy sárgödörbe beragadt, és hamar felfogta, hogy az emberek segítenek neki és együttmûködött. És mikor kihúzták, semmilyen agressziót nem mutatott az emberek fele, mi egy vad elefánttól furcsa viselkedés.
Alapvetõ vezény szavakat képesek megtanulni, mit is jelent.
Delfinek, igen, elõfordul, hogy kisegítik az embert a parthoz. Sõt, tudósok készítettek egy jelrendszert, mivel képesek kommunikálni azokkal a delfinekkel kik megtanulták ezt a rendszert. Azaz nagyon alapszintû kommunikációt tudunk velük létesíteni (de sajna csak az erre betanított példányokkal)
Majmok. Nem lehet vitatani az intelligenciájukat. Csimpánzok és gorilliák úgy szintén megtaníthatóak ilyen jelrendszerekre, azaz velük is képesek vagyunk minimális kommunikációra.
Na igen, papagájok nagy része nem érti mit mond, de van amelyik igen. Sõt páratlan probléma megoldó képességeik vannak. Nagyon jó példa a kea.
ott van a holló. Kevés szóra lehet naaaaagyon nehezen megtanítani, de azt érti.
Az olyan dolgok, amik a darwin pintyeknél mindennaposak, mint a kaktusz tüskével kukacot fogni, sok fajnál jelen van.
Összességében, jó pár madár pályázhat az elsõ címre. Nincs karjuk... csak szájuk (csõrük) és lábuk. ezek alapján kreatívabbak mint a majmok.
De, még nem hallottam, olyat hogy jelrendszerrel sikerült volna madárral kommunikálni.
Madarak igen is okosak, az hogy valami nem hasonlít az emberéhez, nem z árja ki, hogy ugyan olyan hatékony vagy hatékonyabb legyen.
#4484
http://www.mommo.hu/media/A_vilag_legokosabb_allata
Nem jelenthetõ ki biztosan, de annyi biztos, hogy nem primitív.
Nem jelenthetõ ki biztosan, de annyi biztos, hogy nem primitív.
#4483
Térjünk csak vissza egy hatalmas nagy hülyeségre!
A madarak agya primitív? Láttál te már papagájt? Vagy inkább hollót?
Ha egy állat felismeri magát a tükörben, akkor az nagyon nem "hülye".
Ember, elefánt, emberszabásúak, delfinek, holló (holló, varjú, szarka) Saját lehetõségeikhez képest a madarak közt naaaagyon fejlett fajok vannak. Ja és... eszköz használó fajok: Majmok, madarak közül kerülnek ki.
Ezt vessük, ahhoz, hogy volt több mint 100 milló évnyi idejük a dinosaurusoknak a fejlõdéshez. Így nem lehetetlen hogy valami értelmesebb faj is kifejlõdjön. Ergó, esély van rá, hogy volt mai madaraknál is intelligensebb dinosaurus.
Plusz adalék az, hogy az ember óriási egójából jön az, hogy nincs teremtõ. Mi van ha nem mi vagyunk az elsõ próbálkozás a bolygón? Sõt ez több mint a biztos, a dinosaurus nagy sikerét nézve.
A madarak agya primitív? Láttál te már papagájt? Vagy inkább hollót?
Ha egy állat felismeri magát a tükörben, akkor az nagyon nem "hülye".
Ember, elefánt, emberszabásúak, delfinek, holló (holló, varjú, szarka) Saját lehetõségeikhez képest a madarak közt naaaagyon fejlett fajok vannak. Ja és... eszköz használó fajok: Majmok, madarak közül kerülnek ki.
Ezt vessük, ahhoz, hogy volt több mint 100 milló évnyi idejük a dinosaurusoknak a fejlõdéshez. Így nem lehetetlen hogy valami értelmesebb faj is kifejlõdjön. Ergó, esély van rá, hogy volt mai madaraknál is intelligensebb dinosaurus.
Plusz adalék az, hogy az ember óriási egójából jön az, hogy nincs teremtõ. Mi van ha nem mi vagyunk az elsõ próbálkozás a bolygón? Sõt ez több mint a biztos, a dinosaurus nagy sikerét nézve.
#4482
Bocsi, de a tudósok csak feltalálnak, kidolgoznak tudományos eljárásokat!Az a dolguk! Az alkalmazás mindig a politikusok meg a gazdaság irányitók kezében van! Senki sem szórakozott az atommal, sõt sok kutató bele is halt a kutatásába. Nem az atomtudósok dobatták le az atombombát Japánra! A dinamitot, lõport is lehet békés célra használni, sõt nélkülük pl.faraghatnánk ki a köveket a hegybõl, mint eleink tették! Nem lehetne alagutakat se épiteni, stb.
#4481
Nem kellet volna atommal szórakozni, meg ha a tudósok olyan jók, hajrá, mentsétek meg a bolygót. Ja hogy a pénz elõrébb való... ééééértem
A civilizálatlan társadalmakba való elvonulás terén: Ott is utol ér a vég.
Én a tudósoktól azt hiányolom, hogy szinte sosem gondolnak a káros következményekre. Ennyi.
A civilizálatlan társadalmakba való elvonulás terén: Ott is utol ér a vég.
Én a tudósoktól azt hiányolom, hogy szinte sosem gondolnak a káros következményekre. Ennyi.
#4480
ja bocsi, arról sem szabad lenne megfeledkezni, hogy azok az ismeretek amelyekkel rendelkezel a dinókról szintén a tudósok eredményei. Õk akkor a jó tudósok, akik meg más véleményen vannak azok a rosszak, nemde? Ahogy eddig azok akik a növénycsírák egészséges hatásáról írogattak voltak a jók, akik meg a veszélyre figyelmeztetek, azok a rosszak! S ma?
#4479
aha, a tudós=szakember, ergo azért nem használunk olyan eszközöket mint a majmok, mivel mindig voltak okosabb emberek az átlagnál (õk voltak az akkori tudósok, szakemberek), akik elõre vitték a társadalmat. Tehát nélkülük nem lenne áram, net és sok minden más sem. De akinek ez terhes, az elmehet egy tudósok nélküli társadalomba. Vannak teljesen civilizálatlan népek ma még a Földön, sajnos akár hazánkban is! -😊) Lehet köztük élni.
#4478
Most már tudom mért fog az történni a Földel ami... A tudósok szûk látóköre miatt.
#4477
1. a fenét, egyszerüen etológia, amirõl nem akarsz tudomást venni!
2. rosszul tudod, tk. évszakok csak egész késõn, a neogénban jöttek létre! A változó testhõmérsékletû hüllõk (dinók vagy mások) biza vagy hibernálnak, vagy ha tudnak elvonulnak a hideg elõl!
3.vannak dolgok amiket sohasem fogunk megtudni, mivel az idõt nem lehet visszatekerni, kutatható nyomuk meg nem maradt! De ettõl függetlenül, a valóság nem helyettesithetõ be mesével!
5.sajnálom, de így hívják magyarul!
6.rossz a példa! egy dolog az ignorancia és más a szkepticizmus! Egy kutatónak alapállás a kétkedés. Állitani csak azt lehet,amit legalább részben bizonyitani tudunk. Már irtam, hogya hüllõk s így a dinók de a madarak agya sem képes az emlõsöknél magasabb vagy vele egyenrangú intelligenciaszintet elérni. s ennek az az egyszerû anatómiai oka, hogy az elõbbieknek keskenyalapú , mig az utóbbiaknak széles alapú koponyája van! A keskenyalapúnál a szemgödrök belsõ fal összeér, sõt össze is forr, ergo az agy a szemtájék mögé szorul, mig az utóbbiaknál a két szemgödör belsõ fala közt az agy elõrenyomulhat az orrtájékig! Ez az alapja az emlõsök elõagya által elérhetõ fejlõdésnek. Az emberi agynak is szüksége van arra hogy a homlok függõleges legyen és a koponyatetõ kidomborodjon! Ez teszi lehetõvé a megfelelõ számú idegsejt helyét. S ezért 800 grammos az emberi agy alsó súlyhatára.
2. rosszul tudod, tk. évszakok csak egész késõn, a neogénban jöttek létre! A változó testhõmérsékletû hüllõk (dinók vagy mások) biza vagy hibernálnak, vagy ha tudnak elvonulnak a hideg elõl!
3.vannak dolgok amiket sohasem fogunk megtudni, mivel az idõt nem lehet visszatekerni, kutatható nyomuk meg nem maradt! De ettõl függetlenül, a valóság nem helyettesithetõ be mesével!
5.sajnálom, de így hívják magyarul!
6.rossz a példa! egy dolog az ignorancia és más a szkepticizmus! Egy kutatónak alapállás a kétkedés. Állitani csak azt lehet,amit legalább részben bizonyitani tudunk. Már irtam, hogya hüllõk s így a dinók de a madarak agya sem képes az emlõsöknél magasabb vagy vele egyenrangú intelligenciaszintet elérni. s ennek az az egyszerû anatómiai oka, hogy az elõbbieknek keskenyalapú , mig az utóbbiaknak széles alapú koponyája van! A keskenyalapúnál a szemgödrök belsõ fal összeér, sõt össze is forr, ergo az agy a szemtájék mögé szorul, mig az utóbbiaknál a két szemgödör belsõ fala közt az agy elõrenyomulhat az orrtájékig! Ez az alapja az emlõsök elõagya által elérhetõ fejlõdésnek. Az emberi agynak is szüksége van arra hogy a homlok függõleges legyen és a koponyatetõ kidomborodjon! Ez teszi lehetõvé a megfelelõ számú idegsejt helyét. S ezért 800 grammos az emberi agy alsó súlyhatára.