5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
  • primavis
    #4875
    Nem szélhámosság, hanem némileg felelőtlen általánositás, hipotézisek tényként való beállitása! valami konkrét alapjuk mindig van, de nem mindig vonják le belőlük a megfelelő értékelést!
    Azzal sincs semmi baj, hogy a popularizmusra hajtanak, mivel ők is a piacról élnek és az is haszon . hogy felkeltik a laikusok figyelmét a téma iránt! A sokkal szárazabb tudománynak ez nem sikerülne! Nem az a célunk egy egy kérdésben, hogy a laikusokat győzzük meg valós/vélt igazunkról, hanem a kollegákat, a többi ugyanabban a szakágban működő kutatót!
  • primavis
    #4874
    már miért cáfolnám, ami kézzelfogható? ráadásul jómagam is fogtam eleget a kezemben!-:))
  • W B
    #4873
    Akkor már azt is meg cáfolhatod, hogy dínók léteztek valaha is. XD

    Akkor már ha szakember vagy ennek utána is nézhetsz én a neten semmit nem találtam erről.
  • 1sajat
    #4872
    a bizonyiték mégis miből áll? hogy egy xy nevű kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár?

    Azért látom mutatsz némi fejlődést. Igen, ezt nevezik a természetfilmek bizonyítéknak, miközben nem más mint egy feltételezés. Megalapozott, vagy megalapozatlan, de csak feltételezés. És akkor ezt még négyzetre is emelik, mikor már nem bizonyítéknak nevezik, hanem kijelentő módban, többször elismételve, igazságként vésik bele a fejekbe. Szélhámosság ez kérem a javából. És nem bírnak vele megbukni. Egyre csak szaporodnak az ilyen produkciók, a jónép meg benyalja őket. Komolyan mondom, csak olyanok állhatnák útját ennek a folyamatnak, mint amilyen te is vagy. De neked eszed ágában sincsen tiltakozni. Te még élteted ezt az áltudományos halandzsát. Miért nem szólsz? Illetve most először olvastam tőled hogy szólsz. Vélhetem ezt egyfajta pálfordulásnak? Szeretném hinni, hogy így van!

  • primavis
    #4871
    Te látom nem akarod felfogni, hogy az, hogy valami valahol van csak arra bizonyiték, hogy akkor és ott keletkezett, de arra nem, hogy miért van ott!
    A felfedezők meg persze a legszenzációsabb, legérdekesebb szituációt vázolják fel legvalószinübbnek! Feltáráskor a jelenlétemben történtek érdekes véletlenek! Pl. dinótojást keres mindenki, mig aki egyhelyben áll, annak pont a talpa alatt van egy! Persze a fészek nem ott volt, mivel a talajmozgás/víz vihette le a lejtő aljára.
  • W B
    #4870
    Tárgyi bizonyítékok vannak. Elvileg Bob Bakker vezette a feltárást.
    Régi dokumentum filmben is volt erről szó.
  • primavis
    #4869
    OK, csak hát ennek igencsak különböző okai lehetnek. Az illető felvetése csak egy a sok közül! Persze, ez a legcsábítóbb!
  • W B
    #4868
    Allo helyzetében a feltárásokat végző illető elmondta, hogy több család fészkelt egy helyen, és rengeteg csontot találtak, miben különböző korú (életkor)allosaurus fognyomok vannak.
    Valahol lejjebb már szerepelt ama tudós neve.
  • primavis
    #4867
    Valamennyi ikra/pete/tojásrakó/elevenszülő szárazföldi, de akár vizi állat is (kivéve a nyilt vizieket) készit valamiféle fészket, gondoskodik valamiféleképpen az utódairól, De ez nem jelenti sem azt, hogy kikölti őket, sem azt, hogy gondja is van rájuk kikelés után. A krokodilok az egyedüliek a mai hüllők közül, amelyek efektiv védik a fiókákat, sőt át is viszik őket egyik helyről a másikra, ha szükséges. De ők sem etetik őket.
    mivel a dinoszauruszok, pteroszauruszok, akárcsak a madarak a krokodilok távoli rokonai (Archosauria leszármazottak),feltételezhető hogy az előző két - már kihalt - csoport is ezt tette. A táplálás is elképzelhető. De figyelembe kell venni, hogy a nagytermetűeknél is aránylag igen kicsik a tojások a szülők testméretéhez képest (jóval kisebbek mint pl. ma egy krokodil, strucc, hattyú, gödény esetében) s így mind a védelem, mind a táplálás igencsak problematikus lehet. Nos az Allosaurus vagy a nagy pteroszauruszok esetében ilyen a helyzet.
  • W B
    #4866
    De találtak egy fészekrakó helyet, erről valahol valami elfeledett fiókban legalább valami tudomány cikk csak van.
  • primavis
    #4865
    nézhetni nézhetnék, de szerinted van erre valami mérvadó közvetlen bizonyiték? mert szerintem nincs! legfeljebb olyan közvetett, mint aminek alapján az Oviraptort fészekrablónak képzelték! Vagy igaz , vagy sem! Bármennyire is vonzó téma a dinoszauruszok életmódja, tudomásul kell vennünk - még ha nem is tetszik! - hogy az igazat ebben a témáéban sohasem fogjuk teljes mértékben(sőt jóval kevésbé sem) megismerni! mert egyszerűen lehetetlen! Persze, különféle bakafántos elemzések/méricskélések, stb. alapján lehet eredményekre jutni, csak azokat nem lehet a valósággal egyeztetni, mivel a valóság min.65 milió éve elillant! S nyomot alig hagyott maga után! Magam is ebben a cipőben járok, mivel konkrét bizonyiték hiányában bármilyen szépen is mutat (logikailag levezetve, közvetett bizonyitékokkal megtámogatva) a hipotézisem, mégsem sikerül univerzálisan elfogadtatni, mivel ami hiányzik, az nem pótolható!
  • W B
    #4864
    Juhé már megint egymás mellet beszélünk el.
    Az előbb nem a pterokrol írtam.

    Tényleg, ha tényleg olyan nagy szakmai illetőség vagy, nem néznél utána az Allosaurus utódgondozásának? Mert neten én sehol nem találtam azt mit kerestem.
  • primavis
    #4863
    a bizonyiték mégis miből áll? hogy egy xy nevű kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár? vagy videofelvétel van róla? nekem ez a szakmám, de soha nem írtam le egy dolgozatomban sem, hogy x őslény biztosan ezt és ezt csinálta, biztosan tudta ezt vagy azt, stb. Azt igen, hogy ennek és ennek az alapján úgy vélem, hogy csinálhatta ezt vagy azt! A kettő nem ugyanaz!
  • W B
    #4862
    Had ne írjam má le milliószór ez nem spekuláció, erre bizonyítékot találtak.
    áááááá

    Ennyi erővel már az is csak elmélet, hogy az embernek szüksége van az oxigénre. elmélet, me nincs bizonyítva. Az allosaurusos eset pont ilyen...
  • primavis
    #4861
    no igen,ez az őslénytan spekulációs része! Erre lehetetlen bizonyitékot találni, ahogy pl. a zsigerek többségére sem. Csak közvetett bizonyitékokkal lehet operálni s logikai levezetésekkel.
  • W B
    #4860
    Ki tudja?
    Amikor még mindig ott tartunk hogy az allosaurus gonosz és pár hónaposan elválasztja fiókáit... Akkor innentől bár mit lehet mondani.
  • 1sajat
    #4859
    Ez egy ostoba megnyilatkozás volt szerintem.
  • primavis
    #4858
    vagyis a madárfiókáknak is van teljes repülő tollazatuk.
  • primavis
    #4857
    ezt ugyanbiza ki állapitotta meg és honnan? ja, volt patagiumuk!-:)) csak a már kitollasodott fészekhagyó madaraknak is van, mégis eltelik egy idő mig repülni tudnak, de a fészekben maradók sem repülnek ki a fészekből rögtön a kitollasodás után!
  • W B
    #4856
    A kikelt fiókák már képesek voltak repülni, ez a lényeg. Nem kellet a talajon lenniük.
  • primavis
    #4855
    persze a párás levegővel együtt (keltetőgépekben ezért nedvesitik a levegőt) a benne levő víz is átmegy a pórusokon s bekerülhet a tojásba. Csak kérdés, hogy felhasználódik e? Valószinüleg inkább a kiszáradás ellen védhet.
  • primavis
    #4854
    gondolj ara, hogy számos hüllő száraz homokba rakja le tojásait! A madarak közül a homoki lábastyúk (Leipoa ocellata) is.
  • primavis
    #4853
    a víz sem! az a víz kerül felhasználásra, ami a szik felhasználásánál felszabadul.
  • Vrahno
    #4852
    Bocs, tán félreolvastam. De azt tudom, hogy nemcsak levegő, hanem víz is átszivárgott. A számítások szerint akár meg is kétszereződhetett a felszívott nedvességtől a tojások súlya.
  • primavis
    #4851
    3. a héjon csak a levegő hatolhat át! minden más tápanyag benne kell legyen a szikben!
    4. a pterosauruszoknál nyugodtan létezhetett ivadékgondozás/etetés(költés az persze nem), de ha nem, mivel a fiókák 4 lábon tudtak közlekedni a talajon, fogyaszthattak apróbb gerincteleneket/gerinceseket.
  • W B
    #4850
    ezaz
  • Vrahno
    #4849
    Erre gondoltál?

    Rákerestem angolul, hogy pteroszaurusz meg katicabogár, és ez volt a sokadik találat.
  • W B
    #4848
    nekem tetszik az a kép, ahol egy katicát tart a csőrében egy fenyőn... de nincs meg :(
  • Vrahno
    #4847
    Középső jura, méretileg alig egy méterecske hosszú, de farokkal együtt vagy nélkül, azt nem tudom.

    A parányi pteroszaurusz, így hogy említed, nekem is rémlik. De sajnos csak annyi rémlik, hogy rémlik. :|
  • W B
    #4846
    De ez nem zárja ki hogy más Pterosaurusoknál lenne nevelés.

    Erről a fajról nem találok normális magyar leírást, méretei mekkorák és miko' élt? Kína, addig eljutottam, hogy hol.

    Emlékszem, nagy hír volt, hogy találtak egy veréb méretű pterosaurust. Lehet hogy az nem külön faj?

    És igen, fiókák, csak elírtam.
  • Vrahno
    #4845
    "1, Mennyi tojást rakott?"
    Én konkrétan egyről tudok, úgyhogy igazándiból nem tudom, honnan jön a soktojásos elmélet. Lehet, hogy onnan, hogy a tojás maga csak pár centis, és a mai hüllőkéhez hasonló felépítésű, ők meg általában sokat raknak.

    "2, A tojásban lévő embriók fejlettségi szintje milyen volt?"
    Kikeléskor gyakorlatilag a felnőttek kicsinyített másai voltak. Az előtt meg bizonyára fejletlenebbek.

    "3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminősége milyen volt, környezet milyen volt."
    Olyan környezetben találták meg, ahonnan a tollas dínók is előkerültek. Tehát nedves, tápanyagokban gazdag talaj kellett, hogy a lágy héjon át az embrió felszívhassa azokat. A lágy héj azt is bizonyítja, hogy az állatok nem ültek a tojásokon, mint azt korábban feltételezték.

    "4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?"
    Fikák?

    De a fiókák, gondolom, úgy ösztönösen tudták vagy mi. A mostani hüllők, ők honnan tudják?


    Na, persze nem zárható ki, hogy volt némi szülői nevelés, de mivel a tojások felépítése olyan, mint a mai magányosan felnevelkedő hüllők tojásai, az elfogadott nézet az, hogy a pteroszauruszok is így nevelkedtek.
  • W B
    #4844
    1, Mennyi tojást rakott?
    2, A tojásban lévő embriók fejlettségi szintje milyen volt?
    3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminősége milyen volt, környezet milyen volt.
    4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?
  • Vrahno
    #4843
    Egyebek felől kijött egy másik videó is, de ennek még csak a vázlatait tették közzé, nem a kész animációt. Ez lesz a Rahonavis központú történet, benne az madagaszkári óriásbékákkal. Ebben is lesz némi humor.
    Itt van, ni.

    Maga David Krentz (aki a rendező, a dínók egy részének megtervezője és egyebekben híres paleo-művész, szobrász) narrálja a mesét, és ő adja a hangeffektusokat is, amik egészen kitűnőek.
  • Vrahno
    #4842
    Darwinopterus. A földbe ásta lágy héjú tojásait, és a leletet leíró egyik tudós szerint nem volt szükség szülői gondozásra, mivel olyan sok utódot nemzett.
  • W B
    #4841
    Mely fajnál találták ezt meg?
  • Vrahno
    #4840
    Van egy új felfedezés, hogy az anya a tojásait a szárazföld belsejében rakta le, lényegében mint egy gyík, és otthagyta azokat. Aztán a kicsik elég fejletten keltek ki ahhoz, hogy szinte azonnal repüljenek.
  • W B
    #4839
    Nekem nagyon tetszik a pteros rész XD
    Ez vicces XD

    Honnan is tudjuk, hogy a pterosaurusok kikelés után már tudtak repülni?
  • Vrahno
    #4838
    Na, újabb videó előzetesek:

    Pszichedelikus Sauropoda -- egy Shunosaurus gombát eszik, és elkezd hallucinálni.

    Pteroszaurusz Bolondos dallamok -- ez meg egy régi Tapsi Hapsi rajzfilm újragondolása, csak ügyefogyott keselyű helyett valami segghülye Anhanguera anyával, aki lehajítja a fiókáit a szikláról. Pedig úgy tudtam, bizonyítékok támasztják alá, hogy a pteroszauruszok maguktól nevelkedtek, és alapból tudtak repülni.


    S azt hiszem, ezennel meg is foszthatjuk a filmtől a dokumentumfilm címet, és besorolhatjuk groteszk animációs komédiának. Szinte csak a "zsutty" meg "platty" hangeffektusok hiányoztak.
  • W B
    #4837
    Ez már tényleg röhej XD
  • Vrahno
    #4836
    Ja, itt egy újabb videó is. Egy szerencsétlen Torvosaurus harcol Dinheirosaurusokkal, egy Allosaurusszal meg egy csapat Miragaiával. Eléggé random, ahogy egyik pillanatról a másikra előjön a sok dínó a semmiből. Ez is kissé humoros, már csak annyiban, hogy a Torvosaurus balszerencséje komédiába illő. De hatalmas pozitívum, hogy nem egy legyőzhetetlen über-szörnyként mutatják be.

    Ez meg egy harcjelenet két T. rex között. Figyeljétek meg, ahogy az egyik megropogtatja a nyakát, mielőtt harcba szállna.