5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
-
W B #4915 Viszont elvben olyan ősökkel rendelkeztek mik melegvérűek lehettek.
De engem két dolog zavar:
1, 15% alatt volt az oxigén szint.
2, És a madármedencéjű dinosaurusok? Az oxigén szint növekedésével mintha a faji diverzitás is nőt volna. Ezeknek az állatoknak mennyire volt könnyített csontozatuk a hüllőmedencéjűekhez képest? illetve rendelkeztek-e légzsákokkal? -
primavis #4914 no ebben elég sok a spekuláció! a szokásosnál is több! Pl. azt egyszerüen lehetetlen bizonyitani, hogy miyen gyakorisággal válthatták a fogaikat. Igaz, az örlőkövek pótolhatták a rágást, csak hát kicsi szájjal csak kicsit lehet harapni/nyelni. ha nem voltak melegvérüek, akkor viszont nem kellett túl sokat egyenek, illetve megtöltve a bendőjüket hosszú ideig emészthettek. -
primavis #4913 hogy rágtak e vagy sem, azt elárulja a foguk rágófelülete. A zsurlókban elég sok szilicium van, annak meg semmi a tápértéke. persze, voltak még páfrányfélék és nyitvatermők is, de azoknak most sem túl a nagy a tápértéke. -
W B #4912 Aha...
Érdekes. -
#4911
Ja elég reális, az idei földtöri jegyzetből halásztam ki. :D
Közben meglett az a cikk is: link
Mondjuk több mint egy éves, azóta lehet megcáfolták már... -
W B #4910 Ez szép és jó... a Diplodocus félék biztos ettek zsurlókat, de pl. a Brachiosaurus? -
#4909
- ugyanakkora
- mivel közelebb volt a Hold, így nyílván vmivel több lehetett, de elhanyagolható mértékben.
Régebben olvastam vhol, hogy a sauropodák azért nőhettek olyan nagyra, mert állandóan zabáltak, nem nagyon rágtak csak nyeltek, mego olyna növényeket ettek, amit a mai növényevők hanyagolnak. Asszem zsurlót is ettek, aminek elég nagy tápértéke van. Elvileg ha mindent alaposna megrágtak volna, mint a mai növényevők, meg haonló koszton éltek volna akkor nem lettek volna ilyen böszme nagyok. -
W B #4908 Most nézem, hogy mikor a Sauropodák a fénykorukat élték, akkor 15% alatt volt az oxigén szint.
Sőt a kor elején majdnem 10% volt.
Ha jól tudom, az ember elájul 10%-nál.
Ez a kis diagram biztos hogy reális? -
W B #4907 Akkor mért is nőttek ekkorára? A sok kaján kívül.
Ami azt illeti, ha lenne elég táplálék, akkor ma a dínók elvben még nagyobbak lennének?
Két dolog jut most eszembe:
- Gravitáció így a bolygó tömege mekkora volt akkor?
- A hold befolyásolása mekkora volt akkor? -
#4906
![]()
Az elmélet inkább az ízeltlábúakra igaz, azokat befolyásolja za O2 szint, a trachea tüdejük miatt, ezért léteztek a karbonban és a permben óriás szitakötők pl. Asszem ezt már kísérletekkel is alátámasztották. Hogy a dinók miért nőttek meg nagyra azt fene tudja már, régen azt volt az elmélet, hogy hidegvérűek voltak és így nehezebben hűltek le, de ezt tudjuk hogy nem igaz. Gondolom azért nőttek meg, mert nem konkurenciájuk, ha azt nézzük az emlősök is milyen szép méreteket ölöttek a dínók eltűnése után, elefántfélék, bálnák vagy mondjuk az Indricotherium.
-
W B #4905 Nem magasabb?
Akkor az az elmélet hülyeség hogy a magas oxigén szinttől is függ az állatok mérete? Szóval alacsonyabb oxigén szint mellett voltak nagyobb állatok mint ma?
Huhú... jó tudni -
#4904
Miért is? Mezozoikumban, főleg a Jurában jóval lacsonyabb volt az O2 szint a légkörben mint most. -
W B #4903 Hát, Jurassic Park marad a TV-ben és a számítógépekben.
Amúgy is, komoly légzési nehézségeik lettek volna szegény dínknak. -
primavis #4902 persze, de semmi sem tart örökké!Pláne ásványi sókban pácolva százmillió évig! -
W B #4901 Akkor a dínóknak is vót nagy eséllyel, de attól még a klónozásuk lehetetlen. -
#4900
De.azoknak van. -
W B #4899 A madaraknak és hüllőknek sincs sejtmagjuk? Mert valami olyasmi rémlik, hogy nekik van. -
primavis #4898 emlős vérnél meg azért sem, mert nincs a vörösvérsejteknek sejtmagjuk. A fehéreknek van, csak hát azok tényleg gyorsan megemésztődnek. -
primavis #4897 háát, eddig ahány borostyánba ágyazott állatot (legyen az gerinctelen vagy gerinces) próbáltak kiszabaditani, mindig csak egy csipetnyi por volt az eredmény! Elméletileg a szúnyog, tetű,bolha, kullancs a melegvérüeket kéri fel véradásra, de láttam már gyíkot tele kullanccsal! Ha sikerül a szarupáncélon áthatolni, akkor elvileg nincs akadálya vérszívásnak. -
W B #4896 JP féle "elmélet". Valóságban nem működik több okból, révén az egy emésztet vér, stb. -
#4895
Az sem lehetséges, azt a szúnyogot már csak a borostyán tartja össze. Amint levegőt kap, szét is bomlik vagy ilyesmi, ha jól emlékszem az ÉFT előadásra. -
W B #4894 El megyünk az ős dínó DNS bótba és veszünk.
Ha sikerül is dínó DNS-t kivonni, akkor is töredékes, és esély hogy sikerülne ugyan abból a fajból teljeset összerakni nagyon lehetetlen. Jégkorszakban kihalt állatok klónozása még lehetséges, de azon túl nem.
Most eszembe jutott valami. a JP féle elmélet hogy borostyánban lévő szúnyogból vért kivonni...
A szúnyogok nem csak melegvérű állatokat támadnak meg? -
primavis #4893 no igen, mamuthoz nem nehéz ép DNS-t nyerni (sejtmagostól), amit egy elefántsejtbe/petesejtbe ültetve mamutfiókát lehet elvileg létrehozni. de honnan szereznek dinoszaurusz DNS-t/sejtmagot?????? -
Vrahno #4892 "Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár...."
Ahogy a közismert kisiskolás mondás egy kicsit elcsavart változata tartja, "minden madár dínó, de nem minden dínó madár". -
#4891
Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár....
Látszik nem sokat értesz a genetikához,attól,hogy madarakból állítanák elő,nem fogas madarak lesznek.Csak mivel a legközelebbi rokonaik belőlük lenne "egyszerűbb".Az igaz,hogy nem konkrét faj lenne,de akkor sem értem,hogy például a kutyatenyésztésnél,vagy egyéb genetikailag módosított állatoknál mért erkölcstelenebb....
mindenesetre én támogatom az ötletet. -
#4890
erkölcsös, lol
-
Vrahno #4889 Nini, az imént a TV-ben is pont erről beszéltek az egyik ismeretterjesztő csatornán, meg mutatták a folyamatot is. Bár nem mondtak sokat, mert a műsor lényege a Torosaurus=Triceartops elmélet volt. -
W B #4888 Kezdjük azzal, hogy pl. a mamut esélyes, hogy a mi hibánkból halt ki, így az az erkölcsös ha kijavítjuk a hibánkat.
A Csirkeszaruszrol meg csak annyit, hogy nagyon férre sikerülne ha megcsinálnák. -
Vrahno #4887 Hüm. Várom a sok riadalmat meg filozofálást, hogy megvalósul a Jurassic Park, mint amikor a mamutklónozást is bejelentették.
Mert tudjuk, ha mamutot vagy fogasmadarat csinálnak, akkor annak elkerülhetetlenül emberevő T. rex lesz az eredménye, kövér, szabotáló beépített kettősügynökök ide vagy oda. -
W B #4886 Én naponta reeeeeeeeeeeengeteg élő dínót látok.
Mellesleg, ha így csinálod ez egy mestersége faj lenne.
Plusz jajde sokat érnénk egy kotkodácsoló "tényleges" dínóval. -
#4885
De nem értem mért kellett "etikai" okokból elpusztítani őket....
vagy legalább képet tehettek volna be róluk...
-
#4884
Érdekes.
Így talán még a mi életünkben láthatunk élő dinoszauruszt.:) -
Vrahno #4883 De még nem írták le a leletet szakértők, szóval a tövises rész egyelőre csak pletyka. A krokodilhas és rücsökhát azonban igaz a Tirceratopsra. -
W B #4882 Juhé, tüskés / tollas trici
Jöhet a tollas ankylosaurus is. -
Vrahno #4881 Tollnak nem mondanám, inkább amolyan vastag szőr-rostok vagy tüskék, ha pontosabbak akarunk lenni. A Psittacosaurus ugyebár tövises farokkal rendelkezett, de hogy a csoport egyéb nemzetségei is... Van az a sokat tárgyalt Triceratops lelet, amit évekkel ezelőtt találtak, és megvan a bőrlenyomata is: nagy, krokodilszerű pikkelyek a hason, a háton elszórt rücskök, és állítólag a farkon (de tán a háton is) tövisek.
Sajnos nem találok róla rendes tudományos cikket (van egyáltalán?). -
W B #4880 Akó most, hogy is van a Ceratopsidák tollassága? -
Vrahno #4879 A Discovery közzétett még némi infót a műsorukról.
Itt látható három új kép: Torvosaurus (asszem), Protoceratops meg egy nagyon rosszul tollazott Velociraptor.
Aztán kijött egy epizódlista is, ami a következőket ígéri:
1. Epizód: A dinoszauruszok fejlődése, kezdve az Eoraptortól a Cryolophosauruson és Gigantoraptoron át a T. rexig. Úgy látom, főleg a Theropodákra koncentrálnak. Lesz benne egy, a kicsinyeit védelmező Mosasaurus is.
2. Epizód: Jura időszaki Portugália, ahol egy tavacska körüli élővilágot és a különféle dinoszaurusz fajok egymással való kapcsolatát mutatják be.
3. Epizód: Raptorok minden méretben. Lesznek csoportosan vadászó Utahraptorok (ami lassan egy elavult klisé már), meg fára mászó Rahonavis. Az egyik történet egy kis Protoceratopsról szól, aki egyedül maradt, egy másik meg az Anhanguerákról, akiket valami ragadozó tart rettegésben. Aztán még egy történet mezozoikumi emlősökről fog szólni.
4. Epizód: A kihalás. Ebben lesz látható a Tyrannosaurusok családi élete, és az, hogy a kihalás után a túlélők (konkrétan az utolsó Troodonok) hogyan boldogultak. Állítólag szívbemarkoló és megható történet lesz.
Érdekes műsorka lesz, csak kár, hogy a raptorokat még mindig nem tudták rendesen feltollazni -- gondolok a csupaszon maradt fejükre meg a szárnyukra, ami mintha a csuklójukig tartana, holott igazából a szárnytollak a középső ujjuk végéig nőttek. -
primavis #4878 Az a tény, hogy rengeteg csont gyűlt össze egy helyen az nem jelent okvetlenül fészket! Az hogy fiatal példányok fogainak a nyoma megtalálható a zsákmány csontjain csak annyit jelent, hogy a felnőttekkel együtt táplálkoztak, de azt már nem okvetlenül, hogy direkt a számukra vitték oda az ennivalót.
Ami meg a pterosaurus bébit illeti, kérdés, hogy ez a homályos "majdnem teljesen megegyezett a felnőttekkel" valójában mit is jelent? Kötve hiszem, hogy a teljes elcsontosodást, mert akkor biza nem tudtak volna tovább nőni! ha meg nincs teljes elcsontosodás, akkor a jellegek sem lehetnek végleg kialakulva. Persze, hogy olyan a csontváza mint a felnőtteké, hiszen a csirke magzat csontváza sem a krokodilra hasonlit, hanem a madarakéra, méghozzá a tyúkfélékére! DE aki egy tyúkféle embrió csontjairól eltudja dönteni valaki, hogy az tyúk, fácán, avagy fajd csontjai az kész csoda lenne! -
Vrahno #4877 Emberek, én is végeztem némi netes kutatómunkát az Allosaurusos ügyben, mázsaszámra lapozgattam át a weboldalakat, és egy ilyen témájú könyvbe is belenéztem, de csak arra jutottam, hogy:
Igen, Bakker valóban híressé vált az Allosaurus fészkek megtalálása miatt. Mivel rengeteg csontot és fogat fedezett fel a helyen, köztük Sauropoda csontokba ékelődött bébi Allosaurus fogakat is, arra a következtetésre jutott, hogy kisebb korukban a szülő hozta nekik az elemózsiát. De a szövegek azt is megjegyezték, hogy ez az elmélet eredetileg erősen vitatott volt. Hogy azóta mennyire elfogadott, azt nem tudom. Csak Bakker neve kapcsán találtam olvasnivalót, más tudósok talán tagadják az ő elképzeléseit.
A csoportos fészkelésről azonban semmit nem találtam. Megkérdeztem egy netre írogató dínó szakértő fazont is, de ő csak a Coelurosauriák fészkelési szokásait ismeri, amik meg fészekhagyók.
Ami a szárnyas őshüllőket illeti, nos, akár homlokon is csaphatnám magam, hogy nem jutott eszembe hamarább ellátogatni a Pterosaur.net-re, amit kimondottan pteroszaurusz szakértők állítottak össze. Ottan aztat írják, kérem szépen, hogy van egy még ki nem kelt Pterodaustro embriót őrző lelet, aminek csontozata szinte teljesen megegyezett a felnőttekével, csak épp sokkal kisebb volt. Elég erősek voltak a végtagjai a járáshoz, és akár a repüléshez is.
Ez azt bizonyítja, hogy a pteroszauruszok rögtön kikelésükkor is úgy néztek ki, mint a felnőttek, nem kellett felnőttkorukig várni a repüléshez, és ebből gondolják, hogy nem kellett szülői felügyelet se. -
1sajat #4876 Olvasd el kérlek mégegyszer amit írtam. Mert nem is arra válaszoltál.
