Dinoszaurusz

félreértések elkerülése végett, az atomfizikus vagy csillagász tudós, hivõként el sem gondolkodik, fel sincs készûlve az evolúció megértésén/re.
nem érdekli a kérdés, elfogadja az egyszerû magyarázatokat. de lehet akár nagy mûveltségû ember, vagy éppenséggel biológus is

Nem vagyok egy túl tudomány gondolkodási de az átlag ember se érti mit mondok. Úgy kettõ közt mozgok.

Csak annyi érdekelni, hogy a tudomány. elfogadja, hogy lehetséges egy felsõbb rendû erõ, mi bele piszkálhatott az evolúcióba?

Továbbá, eszembe jutott egy tudományos cikk. Mi olyan DNS részletekrõl írt mi több fajban is megtalálható, de egy a gond, eme fajok nem rokonok egymással. Szóval egy madárban ugyan ez épp úgy meg van mint mondjuk egy rágcsálóban. Viszont a fajok rokonfajaiban nincs benne.
Cikkben az indoklás az volt, hogy betegséges képesek voltak a genetikai kódokat fajok közt átvinni.

Ez a hír mennyire valós, ill. ha valós akkor van más magyarázat? (vírus és a véletlenen kívül?)

háát igen, egyszerû gondolkodású embereknek (=hivõknek), egyszerû válaszokat kell tudni adni az egyszerû kérdéseikre! -😊))Sajna, a tudomány gyakran képtelen egyszerûen fogalmazni, pedig lehetne.

o.O

sejtem, hogy mire akarsz kilyukadni, mivel a" teremtõ/isten/természetfeletti lény" nem más mint a természet antropologizálása a hívõk részérõl!

s mi lenne az? válasz, válasz, de mi rá a bizonyiték?

A kérdésedet már rég megválaszolták.

Szóval a tudomány nem számol olyan dolgokkal mi már bizonyította létét. Érdekes.

nem értem, mi más lehetne az evolúció helyett? ne felejtsd el, hogy az evolúció spontán folyamat és idõmilliomos! Valóságosan is, mivel a változások, a komplexebbé válások sok tiz-százezer-millió generáció nyomán jönnek létre. Két generáció közt minimális a különbség! ahogy nem vagyunk azonosak a szüleinkkel és gyerekeink sem azok velünk, de nagy különbségek sincsenek köztünk! Ezeknek a különbségeknek a megnyilvánulásához millió évek kellenek! Ki másnak van rá ideje mint a természetnek?

Csak annyi: Biztos, hogy az evolúció hozta létre?

Eleve elrendelés elve. Vagy hogy hívják. A tudósok mennyit számolnak azzal, hogy lehet nem csak az evolúció játszott közre a mai élõvilág létrejöttében?

már miért ne lehetne? hiszen sokkal komplikáltabb szerkezeteket, mûködés mechanizmusokat is létrehozott!

ami a mutációt illeti, feltehetõleg valamilyen fehérjében/zsirokban/cukrokban túlgazdag táplálék fogyasztása következtében jöhetett létre. tudni kell, hogy a vér szûrése, mind a vesék, mind a verejtékmirigyek esetében csak bizonyos lyuknagyságú szûrõvel jön létre s ezen csak az ennél kisebb méretû molekulák tudnak áthatolni. Ezért a nagyméretû molekulákkal rendelkezõ fehérjék és zsírok esetében nem történik meg. feltehetõleg ugyanaz az eset jelent meg a tejmirigyekben, mint ami a vesepiramisok kivezetõ csöveiben: ott ugyanis olyan húgyanyagok jelennek meg (ammóniák, stb) amely nincs a vérben, illetve nem szûrõdik át, de ezeket az anyagokat a kivezetõ csövek falának a sejtjei termelik és választják ki a végleges vizeletbe (as visszafelszivódás folyamata után!).

hm.

Én csak annyiban nem vagyok biztos:
Egyáltalán spontán az élet képes ilyenre?

az illetõ anyagok eleve benne vannak a vérben (hiszen az szállitja õket szanaszét a sejtekhez!), csak a váladékban való koncentrációjuk változott meg a mutáció hatására. De nem azért, hogy azt lenyalhassák a fiókák, hanem teljesen véletlenszerüen. Nyilván a kis méretû ivadékok az anya hasához értek könyebben hozzá, onnan nyalogatták fel a váladékot. De az oldalon és háton is megvoltak, ezt bizonyitja, hogy a nutriák mellbimbói a testoldalak háti részén vannak, sõt más, szintén vizi rágcsálóknál még inkább a háton vannak.

Akkor a következõ kérdés:
Mi váltotta ki, hogy cukrok, fehérjék, zsírok és ásványi anyagok (sók már alapból vannak benne) kerültek a verejték? Egy mutáció, minek túlélési arányai nagyobbak voltak?

Nem az evolúció terén vannak logikátlanságok (ez eleve non sens, mert logika csak a céltudatos tevékenységben lehet, de az evolúciónak nincs célja, csak eredménye!) hanem a magyarázatokban, következtetésekben, spekulációkban! A kettõ nem ugyanaz!
Ami a kérdésedet illeti, nos a primitiv gerincesektõl kell kiindulni. Ezek testét nyálkahám boritja, amely tele van egysejtû, majd többsejtû nyálkamirigyekkel. A szárazföldi életmódra való rátéréssel párhuzamosan kialakul a szaruhám,amely a hüllõknél, illetve az anapszid és diapszid hüllõknél teljesen beboritja a testfelületet és nem tartalmaz bõrmirigyeket. Mirigyek csak a testnyíllások környákén vannak. Ez a helyzet a madaraknál is, ahol a kivételt a farktõmirigy képezi.
Az emlõsök a hüllõk egészen más fejlõdési vonalából alakulnak ki (szinapszidok).A szõrzet kialakulásával párhuzamosan - a tollakkal ellentétben - megjelennek a szõrtüszõbe nyílló mirigyek, majd a szõrszálak közti szabad felületen nyílló faggyú és verejtékmirigyek is. Ezeknek a megfelelõi (kelyhes, csöves, bogyós, csöves-bogyós mirigyek) jelen voltak már a belsõ nyálkahártyákban is. A mirigyek szerepe a kiválasztás, aminek számos funkciója lehet (méregtelenités, felesleges anyagok eltávolitása, hõszabályozás, nedvesités, sikositás,védekzés/támadás, stb) és a legváltozatosabb anyagokat tartalmazhatják.
Az emlõsök kialakulásának folyamatában - akár a madaraknál, vagy a dinóknál is esetleg - a hõszabályozás megkerülhetetlen lehetett a melegvérüséghez. Ergo, a verejtékmirigyek megjelenése is az kellett legyen. A verejték összetétele nagyon hasonlit s vérplazmáéhoz (tk. annak szürlete, az elsõdleges vizelethez hasonlóan), ahhoz hogy tejszerû tápláló folyadékká válhasson csak fehérjéket és zsírokat kellett kiválasztani pluszban és több cukrot, mint amennyi a vér szokásos mennyisége. Ez valamilyen mutáció eredményeképpen létrejött a hasi oldal mirigyeiben. Foltokat alkotva már a fiókák számára felnyalható, hasznositható folyadékká vált. Ez a fázis található meg a mai tojásrakó emlõsökben (kacsacsõrû és társai), más tipusoknál viszont a kivezetõ csövek koncentrálódtak és csecsekké alakultak az emlõk felületén.
A szopási ingert valszeg a váladék szaga válthatta ki, mivel a szaglóérzék már az újszülöttben jelen van ( filogéniában is a kültakaró érzékelõi után a legrégebbi érzék, ahogy a szaglóagy is a az agy egyik legrégebbi része!).

Teljesen mindegy, az evolúció terén sok dolog van mi logikátlan.

Felteszek egy kérdést: Az emlõsöknél, az emlõ és a szoptatás hogy alakult ki?
Nekem azt a magyarázatott adták, hogy módosult verejték mirigy. Erre feltettem 3 kérdést:
1, Volt egyáltálán az õs emlõsöknek verejték mirigyük?
2, Mért úgy alakult, hogy a verejték tápláló folyadék lett? (Erre van magyarázat, mivel a szelektálódásnál az erre az útra vezetõ generációk és egyedek fent maradtak.)
3, Hogy jött az, hogy az utód azt "szlopálják"?

attól hogy "primavis kollega" hangoztatja még igaz is lehet, nemde? de nemcsak én, hanem a paleoornitológia számos neves mûvelõje is ezen a véleményen van (Alan Feduccia, Evghenij Kurochkin, Storrs Olson és sokan mások)! Lásd a 2000-es pekingi SAPE meeting résztvevõi jórésze által viselt kitûzõ tanuságát: BAND (= Birds are not dinosaurs)!
ld: http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0109/05.html

Nos, elsõsorban is nem szabad átmeneti formákról beszélni az evolúció magyarázataként, mivel eleve tévútra terel! Ugyanis minden új generáció átmenet a szülei és utódai közt! A tévedés onnan ered, hogy mivel természetesen nem minden generációból maradtak fenn fosszilizálódott egyedek, hanem csak inkább többé mint közelebbiekbõl, ezek közt már jelentõs különbségek lehetnek. De ezek is az evolúciós lánc láncszemei, csak nagy a távolság idõben és generációszámban köztük.
A rendszerezésbeli zavarokat a kladisztika okozza, ugyanis mivel nem kötelezhetjük a kladogrammokat készitõket arra, hogy minden ismert jelleget vegyenek figyelembe, tetszés szerint válogatnak és persze mindegyik más és más eredményre jut. Persze, az elképzelésének ellentmondó jellegeket számba sem véve, kiiktatva a kalodogrammból!
A hüllõk osztályozásának is igencsak szilárd pillérei vannak, ha ismerjük és tiszteletbe tartjuk azokat. Mint irtam, az A. -t szinte kizárólag tollai miatt tekintették õsmadárnak. Azt a londoni példánynál 6 évvel hamarabb (1855-ben!) felfedezett csontvázlenyomatot amely a hollandiai Haarlem város múzeumába került és csak 1970-ben ismerte fel John Ostrom amerikai paleontológus (a Deinonychus leirója) azért nem tartotta senki madárnak (hanem pteroszaurusként majd dinoszauruszként jelezték) mivel nem voltak tollai! Az meg csak a XX.sz utolsó évtizedeiben derült ki, hogy a toll önmagában még nem jelent madarat!
Elõbbi hozzászólásomban leírtam azokat a jellegeket amelyek a valódi madarakat megkülönböztetik minden más fosszilis lénytõl, így a dinoszauruszoktól is. Ezeket még senki sem tudta érdemlegesen cáfolni.
Ami az utolsó kérdésedet illeti, nos ez akkor történik meg, ha szakemberek veszik a fáradtságot és tudomány/ismeretterjesztõ irást/tv adást eszközölnek, vagy amikor a bulvármédia ráharap a témára.

Mi van?
Én jó pár szór ha madarat látok, akkor dínónak nevezem. XD

Jaja, értem a lényeget, csak azon morfondíroztam, van-e olyan szó vagy kifejezés, amit a dínó=madár hívõk a nem-madár dinoszauruszokra használnak. Olvastam egy félbemaradt vitát errõl, hogy miféle nyelvtani/nevezéktani szabályok vonatkoznak erre a helyzetre, de az nem vezetett eredményre.

Arról van szó, hogy primavis kolléga azt hangoztatja, hogy a madarak és dínók párhuzamosan fejlõdtek, és nincs sok közük egymáshoz, kb. csak annyi hogy tollasak.

Míg én ugye maradok annál, hogy a madarak theropoda dinosurusok fent maradt ága.

Úgy érted, a madár és nem-madár dínó határvonal. 😉 Nem mintha lenne megkülönböztetõ szó.

Vagy van?

A velociraptor sosem lesz madárnak besorolva. Max csak a madár dínó határ vonal mosódik el még jobban.

Nos, mivelhogy valamikor nemrég a "hüllõ" fogalmát is átírták a hagyományos, csakis a mai formákat figyelembe vevõ leírásról egy sokkal átfogóbb értelmezésre, ami magában foglalja az õsi formákat és azok leszármazottait (így a madarakat) is, az Archi mostani státusza nem is annyira "mégsem madár, hanem hüllõ", hanem "mégsem madár, hanem másfajta hüllõ".

Sok vizet nem zavar, esetleg csak annyiban, hogy nem lehet olyan jól átmeneti formaként jellemezni, ha az evolúciót akarjuk elmagyarázni valakinek.

Persze annyi sok átrendszerezgetés történik, hogy ha valamikor az egész Deinonychusauria (netán egész Maniraptora) ágat átkeresztelik Avialianra vagy valami hasonlóra, akkor meg megint joggal mondhatjuk a jó öreg Archaeopteryxre, hogy "nini, mégiscsak madár", együtt a többi raptorral meg egyebekkel. Legalábbis ha a modern ágrajzokat nézzük, akkor elõfordulhat.


Mellékes kérdés: valakinek van fogalma róla, általában meddig tart, míg egy ilyen új felfedezést vagy elméletet a mi, "közemberek" tudatára adnak? Egy-két év már gyorsnak minõsül, vagy annál is több kell?

Magyarul kéne az összes évad XD

Akit esetleg érdekel,sorozatokingyen.org-on fenn van a 4. és az 5. évad:Primeval

nagyon helyes, bár nem túl friss a hír, csak "közkincsé" most vált! M?ár 1861-ben megmondta az Archaeopteryxrõl Wagner professzor, a müncheni egyetem zoológia tanára, hogy az egy tollas hüllõ! Csak a tollai miatt erõltették a madár mivoltát, miközben a csontvázában semmi madárszerû sincs. Mivel most már számos tollas dinoszauruszt ismerünk, a kérdés immár tisztázódott.
Az Archaeornithes-ek és a valódi madarak (Ornithurinae) közt több alapvetõ különbség van, amely egyöntetûen megvan minden valódi madárnál s hiányzik minden eddigi õsmadárnak tekintettnél. Ezek a következõk:
- az összenõtt kézközépcsontok léte (carpometacarpus);
- a madár (illetve gyik/krokodil) mellkas (ornithotoraces);
- a teljes hosszában összenõtt csûd, aminél a három metatarsushoz, hozzánõ a lábtõcsontok alsó sora (tarsometatarsus);
- a már kialakult tibiotarsus, amelynél a tibia disztális végéhez hozzánõ a lábtõcsontok felsõ sora;
- a változatos csõrformák (az "õsmadaraknál" gyakorlatilag nem különbözik a fajoknál);
- az összenõtt háttájék (amely merevvé teszi ezt a részét a gerincnek);
- a szabadon álló szeméremcsont végek 8a dinóknál s az Archaepterygiáknál is egy szimfizis kapcsolja ösze õket s ez behatárolja a tojások lehetséges méretét is!).
S akkor még nem tudunk szinte semmit a zigerek közti esetleges / de valószinû különbségekrõl.

a pyoraptoros, azt hiszem, abban

az vmelyik discoverys (talán?) dokumentumfilmben is benne volt, ha jól emlékszem

lál
No és az erdélyi Magyarosaurus?

Tudtommal azaz elmélet hogy a deino izzzé france se tudja fejbõl hogy kell leírni, szóval a raptorok és troodoniták elvileg röpképes illetve siklásra képes madarak/madár elõdökbõl alakultak ki. (lásd microraptor)

Rendes dínós hír: Nemrégiben az Archaeopteryx rendszertani helyét áttették a madarak ágáról a Deinonychusauriára. Szóval "már" nem õ az elsõ madár.* Emellett az Anchiornist, amit eddig Troodontidának soroltak be, az Archaeopterigidákhoz költöztették.

* Persze, ha bebizonyosodik az az elmélet, miszerint a raptorok is csak repülni nem képes madarak, akkor tán még vissza is kapja a címet.

Az a Spinosaurust fel-Godzillázó mûsor egyébként mostanság megy a Discovery World-ön esténként, Megaragadozók címen. Önkínzásra vágyók odakapcsolhatnak, hátha pont azt a részt mutatják. Eddig volt a gyilokmadaras és a mosasaurusos epizód (amik nem borzalmasak, csak középszerûek).

F*sz*m.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy HÜLYÉK.
1989-ben fedezték fel a baryonyxet. Már akkor tudták hogy halakat evett. Pár éve meg olvastam egy tudományos cikket, hogy tudósok a leletek tanulmányozásából rájöttek, hogy halakat EHETETT. Baze.... ennyire szenzáció hajhász bandát még nem láttam. Szánalmas. Ennél már már csak a régészet aranykora a jobb. Mikor a rivális társaságok este beosoton egymás táborába és széttörték a fosszíliákat.

Olvastam is valahol, hogy nemrég kijött egy tanulmány, miszerint a Sauropodák nyaka azért volt hosszú, hogy messzire érjenek vele. Mert valaki ezt a gondolatot is megkérdõjelezte.

Amikor a JP3ban megláttam a spinot...
Nézem... ez egy baryonyx egy lemezzel. A legröhejesebb az egész JP3ban az, hogy a spino egy csúcsragadozó (igaz, hogy genetikailag módosított)... de mikor az embereket kéne kiszedni a vízbõl nem tudja kiszedni õket XD Valóságban úgy kapkodná ki õket mint ahogy a kacsa eszi meg a meztelencsigát. Az embereknek esélyük se lenne.

Én már a spino kinézetérõl tudtam, hogy hal / dög evõ. A Tudomány meg 10 év múlva jut el arra szintre, hogy "lehet, hogy halakat IS evett?"


Kész kabaré ez az õslénytan.

Nos, csak azt tudom mondani mindkettõtök hozzászólására, hogy ja. Ennyi, ja.

És fogom a fejem.

Mellesleg megjegyzem, aprócska reménysugár, hogy az új, készülõ BBC-s dokuban a Spino már halakat eszik. És a NatGeo is csinált már egy filmecskét, amiben megvitatják a JP-féle szárazföldi csúcsragadozó képet. Haladás.

milyen szép pázsitos mezõn sétálnak...

Már meg bocsássatok de a f*sz*m tele van azzal hogy a Spinosaurus a hiper szuper csúcsúcsúragadozó. Egy Allosaurus elõl sírva menekülne a maga 18 méterével (holott csak 12m az elvileges biztos test hossz) Az állat felépítése arra volt jó hogy halakat fogjon, meg dögöt egyen. Carcharodontosaurus reggelire spinosaurusokat vert...

Jurassic Park 3-ban csak azért vették elõ a spinot mert másként néz ki mint a többi ragadozó. Plusz, aki utána olvas, az tudja annak a variánsnak a teljes nevét. spinosaurus aegyptiacus robustus
Ergó genetikailag módosított, mint a dilophosaurus vagy a velocik.

Egy ilyen szórakoztatásra készült filmre alapoznak a spinosaurus terén mindenhol. Kicsit szánalmas, nem?

Tudtommal a Prehistoric Parknak van némi köze a BBC szüleményeihez, ha másban nem is, hát abban a tekintetben, hogy ugyanaz a stúdió készítette hozzá az animációt, és ugyanaz a cég támogatta. Sõt néhány oldalon egy kalap alá veszik a BBC-s filmekkel, mint egyfajta leagázását azoknak.

Valamikor láttam én is, magyarul. Nigel valami vén fószer hangot kapott, ami eléggé zavart, de ettõl még élveztem. Igyekeztem eltekinteni attól a logikai hibától, hogy noha van idõgépük, így is lekésnek egy csomó dolgot.

Itt egy videó arról, amirõl beszéltem. Bár ebben nincs benne, amikor a Spinosaurus széttép egy Sarcosuchust és egyetlen ütéssel megöl egy Carcharodontosaurust (de oldalt vannak linkek azokhoz). Ez egy amolyan magát mérhetetlenül epikusnak és izgalmasnak beállítani akaró dokufilm, szóval tele van kamerarángatózással, vad fény-effektusokkal, állandóan ismétlõdõ jelenetekkel, bõséges vérontással és egy folyamatosan hallható ricsaj-kísérettel, ami rettenetesen évezhetetlenné teszi az egészet. "Ajánlom" még az Acrocanthosaurusról készült epizódot is, amiben van ugyan tudományosság (például csontváz-dinamika), de a dínók olyan röhejesen ölik egymást, hogy az már paródia-szintû. Ilyen rajzfilm "RECCS!" hangeffekteket kevernek az állatok mozgása alá.

Jurassic Fight Club szintûen komolytalan, csak nem párharcról szól. Noha úgy olvastam, hogy a medvekutyákról szóló epizód egészen jó.

Bob Bakker, guglin rákerestem, ja valszeg õ volt az.

Dok. filmek terén én a Prehistoric Park-ot tudom ajánlani. Azt hiszem hogy az animel planet szárnyai alatt készült. Ebben is Nigel Marven szerepel. De a BBC féle sorozatnál mérföldekkel jobb. Akinek van egy kis tudása, az pl. Rájön a, hogy a T-rex fiókák mért esnek egymásnak. (mert nincs szülõ ki tanítaná/fegyelmezné õket) Bár T-rex ama sebbõl vérzik, hogy ha nagy falkákban élt, (amit be is mutat jól) akkor ugyan abban részben a falka tag mért külön költ és neveli két fiókáit. Meg vannak hibái, de a BBC filmeknél sokkal jobb és reálisabb. (meg mondjuk én úgy vagyok vele hogy ha embert is raknak z állat mellé akkor a nézõ felfogja, hogy tényleg mekkora, stb.)

Említetted a pyoraptorosat azt csak angolul láttam. De annak a dok. filmsorozatnak meg van az Észak-Amerikás része szinkronosan a gépen. Ennek is sok hibája van, de még mindig jobb mint több másik dok. film.


Jurasicc Fight club ott szar ahogy van. Minden kitûnõ példának az allosaurusokkal foglalkozó részt tudom felhozni. Ha ilyen hülye lett volna a faj, egy évig sem létezett volna. Nem beszélve arrol, hogy szinte mai, pár éves dok film. Aztán egy szál toll nincs a maniraptorákon.

Ez az über spinosaurus dok fim hogy is van? Tudsz jelenetet mutatni?

Meg a Dinoszauruszok csatája címet viselõ csodának azon epizódja is a dokufilm förtelmességek csúcsa, amiben a filmesek úgy szerkesztették össze az egyik meginterjúvolt paleontológus szövegét, hogy hazugságot közvetítsen a nézõk felé, és a nevét is elírták. Ebben volt még a T. rex pisit UV-látással bemérõ, pikkelyes Quetzalcoatlus, a puha ajkú kacsacsõrûek, akik szuperszonikus hangjukkal kiütik a ragadozók agyát, meg a félig felnõtt Sauroposeidonra támadó félig pikkelyes Deiononychusok.

Nem lehet eleget becsmérelni a mûsort.

Amúgy szerintem Bob Bakker volt abban a filmben, amit láttál. Rá illik a leírás.

Még így is, sajnos, a BBC-féle filmek a "legjobbak". Habár a Dinoszauruszok, a Föld urai (aminek ugyebár a Nagy Al a különkiadása) valóban több helyen is a saját képére formálta a bizonyított tényeket (pisilõ Postosuchus, 25 m-es Liopleurodon 7 m-es helyett, pikkelyes raptorok, nyakizom-mentes T. rex), az emlõsökrõl szóló folytatása még ma is egészen elfogadható.
Csak hát aztán áttértek erre az "emberi mûsorvezetõ visszamegy az idõben" vonalra, amivel valahogy cápát ugrottak.

Ám, ahogy mondtam, a History és a Discovery Channel jóval többet szerette ferdíteni az ismeretanyagokat. Az a Spinosaurusos mûsor, amit egy nap láttam, viszi a pálmát a szememben. Az állat csak úgy felkapott egy 10 m-es Rugopsot, aztán egy karmolással zselét csinált egy csontpáncélos krokodilból... És egy Suchomimus koponyája volt, mert a rendes Spinóé nem volt elég durva vagy mi, hogy megfeleljen a mûsor elvárásainak.

Ezért is van az, hogy míg mások olyan nagy reményeket fûznek az alább kitárgyalt mûsorhoz, én, nos, nem fûzök.

Több dokk filmeben is láttam. Ha jól emlékszem valami nagy darab szakállas cowboy kalapos emberke és csapata tárta fel a helyet. Még annyira emlékszem hogy magyarázta, hogy olyat is találtak hogy az Allosaurus lágyékát sikeresen eltalálta egy stegosaurus a tüskéivel, a csontokban megtalálták a stego tüskéi által ejtett lukakat. Az allo túlélte, de élete végéig fájhatott neki.

A BBCféle Nagy al balladája ott baromság ahol van. Ilyen egyszerûen magasról lesz*rni a tényeket már bûn. Ez volt az a pont ahol azt mondtam, hogy a BBC féle dokfilmek kalap kakit nem érnek, mert ilyet meg mertek tenni.

Mellesleg az allo fészekrakó helyet már elõbb felfedezték, mint hogy bele kezdtek volna ebbe a dok filmbe.

A Nagy Alosat inkább úgy értettem élethûbbnek, hogy az állatokat állatokként is mutatták be, szemben az olyan filmekkel, ahol a valószerûtlenségig antropomorfizálják (vagy hogy kell írni), vagy meseszerû helyzetekbe teszik õket, mint a Dinoszauruszok bolygójában (ahol egy Pyroraptor a román törpedínók ura lett) vagy A nagy dínóvándorlásban (ahol a ragadozó addig cammog, míg a fõhõs valami agyament módon meg nem menekül elõle). Ezek szinte olyanok, mint a Disney-féle Dínó vagy az Õslények országa, csak nem beszélnek meg énekelnek bennük emberi nyelven.

Amúgy -- hû, ennyire még én sem olvastam lehordva azt a filmet. Pedig sokan a leghitelesebb dínós mûsornak tartják, épp amiatt, hogy a cselekmény zöme kövületekkel van alátámasztva, így kisebb hányada spekuláció. A költõhelyet egyébként hol/mikor? Érdekelne, és eddig nem hallottam róla.

Nagy Al balladája ott volt baromság ahol van. Hogy is volt? Allosaurusok magányosan élnek a fiókákat a szülõ elválasztja? A Frászt. Találtak allosaurus költõ helyet, több család egy helyen költött, oda hordák a táplálékot stb. -_- Az a film ott baromság ahol van.

Leghitelesebb legrealisztikusabb? Végül is ez alapján a T-rex megint egy magányos idegbeteg lesz. Holott ez megint nem igaz.

Dokumentum filmek hitelesek legyenek? Hol élsz te? Megnézzük, jót röhögünk és szitkozódunk. Erre jók.

Az a baj az ilyen jellegû dokumentumfilmekkel, hogy az egész 3d...... innentõl kezdve ne legyen dokumentumfilm, hanem mese.

Dínós média hírek!

Dinosaur Revolution poszter, avagy ezzé nevezték át az eddig "Reign of the Dinosaurs" címen emlegetett új dokumentumfilmet. Na, állítólag ez lesz az eddigi leglátványosabb és legtudományosabb õskoros-dinoszauruszos film, de engem több infó-morzsa is aggaszt.

Elõször is, bár tény, hogy igen "keménynek" meg "cool"-nak néz ki az a T. rex a poszteren, de kissé horrorfilmes, semmint dokumentumfilmes, nem? Mintha a komolytalanság látszatát keltené. Továbbá azt mondják, a film (vagy sorozat, vagy mi ez) nem általánosságban vizsgálja meg a dínókat, hanem egy-egy példány történetét követi végig, ergo valamilyen személyiséggel ruházza fel õket, ami igen könnyen átmehet elcsépeltbe, giccsesbe, mint a Dinoszauruszok bolygója c. sorozatban. Remélem, hogy inkább a Nagy Al balladája c. alkotásra hajaz majd, mert az sokkalta tudományosabb és reálisabb volt.

Ám vannak egyéb információk is a filmrõl. Lesz benne egy Allosaurus, akit megcsap egy Diplodocus leharapott farka, miközben eszi azt; Tyrannosaurusok, akik egymás karját tépik le; és egy fej nélkül rohangáló kisméretû dínó is, akit egy ideges dínóanya fejezett le, amiért a közelében rikácsolt. És ez számomra nem realisztikusnak hangzik, hanem egy kicsit úgy, mintha szükségtelen erõszakot és humor akarnának beleerõltetni a produkcióba.

Szóval én a látványosságot elvárom majd a filmtõl, de abban kételkedek, hogy olyan élethû és tudományos lenne, mint amilyennek mondják.

TIREXI <#violent><#violent><#violent>