Dinoszaurusz

wikipédia, de inkább az angol, magyart nem tudom milyen gyakran frissítik, mert pl az Archaeopteryx még mindig a madarak osztályában csücsül (angolban már jó).

Sziasztok!

Tudtok megbízható weboldalakat, ahol leírják a különbözõ dinoszauruszok fajait/alfajait, elsõ leleteik felfedezésének helyét és idejét, továbbá a felfedezõ nevét? Nem gond, ha angol nyelvû.
Gyûjtõmunkába kezdtem... 😊
Elõre is köszi a segítséget!

Nem tudom. Még jóval a BBC féle szégyen elõtt.

Lehet, nem is kell, találtam magamtól is infókat.

Nem emlékszel, kábé mikori lehetett az az Allosaurus családos doku, amit láttál? Vagy egyáltalán valami részletre azon kívül, hogy a szakállas Bob Bakker meg csapata megy ásni?

"Érdekes mód az Allosaurus fészkelési szokásait is kitárgyalják, de csoportos tevékenységrõl nem esik szó. Tán megint rossz szakértõhöz fordultak, mint annál a pisilõs Postosuchus jelenetnél?"

Mivel a valóság pont hogy az ellentétje ami a filmben van. IGEN. Vagy csak leszarták magasból, mert az átlag TV nézõ nem kedves szülõket akar látni, hanem gonosz szörnyeket.

Továbbá a Diplodocusos jelenet:
Az nekem is tetszik, az egésszel egy elvi hiba van: Mivel csoportosan több család együtt fészkel, így valószínûleg ezek a családok vadásztak így. Nem a semmibõl összeverõdött szörnyek.

Az elsõ jelenet. De az epizód maradék negyed órányi része már szinte tökéletes (olyan dolgoktól eltekintve, hogy a Dryosaurusnak egyel több ujja van, mint kéne, vagy az Ornitholestesnek meg orrkinövése, bár az a készítéskor még "helyes" volt).

A fergeteges Diplodocus vadászjelenetet például a mai napig az egyik legjobb filmre vitt dinoszauruszos pillanatnak tartom. S maga a "ballada" az Ornithocheirusos epizódot ugyan nem múlja felül megható drámaiság szempontjából, de azzal ellentétben legalább nagyrészt szilárd tudományos alapokon nyugszik, ami a második részbõl ki is derül.

Ezért is tartják sokan a legjobb dinoszauruszos mûsornak: mert van maga a történet, aztán azt követi egy félórás doku, amiben kivesézik a jelenetek tudományos hátterét, az Allosaurus sérüléseinek okát, táplálkozási szokásait, hasonlókat.

Érdekes mód az Allosaurus fészkelési szokásait is kitárgyalják, de csoportos tevékenységrõl nem esik szó. Tán megint rossz szakértõhöz fordultak, mint annál a pisilõs Postosuchus jelenetnél?

Csak kár, hogy alapjaiban el van Qrva

Akkor még jó, hogy nekem bejött anno, mert már így is nagy az általam feledni akart mûsorok listája.

Azt nem lehet kimosni. Ez olyan, mintha a halászlét csirkébõl csinálnád.

Nagy Al utóízét szádból ki nem moshatod? A magam részérõl én érdeklõdve várom, mert korábban nagy rajongója voltam legtöbb õskoros munkájuknak, és ha tudománytalanok is, legalább szórakoztatási és kivitelezési szempontból rendszerint élenjárók. Ugyanakkor el se bízom magam, mert... hát mert. Mert minek?

BBC? akkor már most szar

A BBC sem tétlenkedik, mert be is jelentette új õslényes sorozatát itt.

Azt írja, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a tényszerûségre, tudományosságra és élethûségre, mint eddig, de amin a leginkább megakadt a szemem, hogy 24 történetet akarnak filmre vinni, összesen 50 õsállattal. Nem semmi, fõleg, hogy össz-vissz 6 epizód készül.

Ami még érdekes, ám kissé aggasztó is, hogy laza kamerakezelést és gyors vágásokat akarnak, meg drámai, de nem túl giccses történetvezetést. Az utóbbit jó olvasni, ám az ilyen rázós-rezgõs kameramunka inkább egy akciófilmbe illik, nem természetfilmbe.

Ja, és a sorozat címe az eredetiséget fényévekre sugárzó "Planet Dinosaur" lett. Nem gondolják, hogy így könnyû lesz összekeverni a Discvorey-s Dinosaur Planettel?

De ebben a legnagyobb hülyeség az, hogy ha hidegvérû akkor naponta több tonna húst kell elfogyasztania? Ez ott hülyeség ahol van.
A krokodilfélék közül jó pár ha egyszer jól belakik akkor akár egy évnél tovább is kibírja evés nélkül.

persze hogy rokona, csak távoli!-😊)
Az oroszlánnak, tigrisnek sem kell egyszerre egy egész antilop! Az állatkertben is kb. 10 kilónyi húst kapnak naponta! S a szükséges energiaforrás nem egyenes arányban áll a testmérettel!

Melegvérû, csak rokona lehet a madaraknak, kb. egy tehénnyi is elég neki.

Na az elõbb kapcsoltan át az O.Network-rõl egy sportcsatornára, mert amit ott mûveltek az inkább szomorú, mint nevetséges! Amikor olyant lehet hallani az oregoni egyetem tanárától, hogy a T.rex hidegvérû (forditási hiba?), hogy naponta egy elefántnyi húst kellett volna meg egyen, hogy a madarak elõdje (??) volt, azon inkább sírni, mint kínosan röhögni lehet! Pláne, ha tudja az ember, hogy ezt sokan nézhetik, s még rosszabb, el is hihetik ezeket a marhaságokat!

Video elõzetes. A mozgáson itt-ott eléggé látszik, hogy számítógéppel készült, a hátterekbe sem illenek tökéletesen az állatok, amúgy nem valami nagy szám, de nem is szörnyû. Lesz benne meghitt T. rex családi pillanat.

Az egymásra ugró Cryolophosaurusok jelenete egyértelmû utalás Charles Knight híres harcoló Dryptosaurusaira.

Az "arckifejezésére" értettem. Olyan ebbõl a szögbõl, mintha vigyorogna.

Nevetséges?
Most õszintén: Összefutsz egy utahraptorral. Nevetségesen tollas, de attól még megesz. Ennyi

Nem akarok úgy hangzani, mintha reklámozni akarnám a dokut, de jelzem, hogy feltettek még pár képet. Van rendes kép kifejlett Tyrannosaurusról, egy másik a nyomi Allosaurusról, Triceratops és T. rex hullákról, meg egy idétlenül kinézõ Rahonavisról.

Az a rex elég ragyás. Holott a kisebbeken tollak vannak. Szóval ha kiskorában tollas, felnõttként nem lehetne ilyen pikkelyes.

Az átdöfött nyakú T. rex esetét is már eljátszották egyszer egy másik mûsorban. Remélhetõleg itt jobban oldják meg, nem csak úgy, hogy felbotlik és felnyársalja magát.

Az a Rahonvaiv meg olyan nevetségesen fest, kíváncsi vagyok, nem ez lesz-e az az idegesítõ dínó, aminek leharapják a fejét, mint azt valamelyik beszámoló említette.

Hátha tinédzser. Vagy nem is fiatal, csak hirtelen azt hittük róla.

S itt egy Triceratops, ugyanazoktól az animátoroktól. Látom, a színeket nála sem hanyagolták el. Remélem, a kész animáción nem úgy fognak kinézni, mintha lehányták volna õket.

Bár ha az fióka, akkor... nem eléggé hosszúkás a koponyája.

Elülsõ végtag, és igen tollasak a fiókák, elvileg.

nektek is feltûnt hogy a 2. képen a t-rex karjai tollasok?

Ahogy az egyik képen látható, eléggé csorba az állkapcsa. Azt tudom, hogy a mûsorban lesz egy jelenet, amiben egy még mozgó, leharapott Diplodocus farokvég megcsap egy Allosaurust, de egy olyan legyintés nem okozhat ekkora eltorzulást.

Állítólag valami komolyabb lesz, vagy betegség vagy fiatalkori sérülés, de egyelõre titok, hogy mi az oka.

Nem tudom, kövület bizonyíték van ilyen jellegû elformálódásra?

a fogyatékos allosaurus hogy is van?

Ha nem, akkor a készítõk húzhatják be a farkukat, mert már legalább egy éve folyamatosan azt mondogatják, hogy ez lesz az a doku, ami megtöri a jeget. Amikor legutóbb egy ilyen "nagyszabású" produkció nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, akkor nemcsak a netre írogató paleo-fejek, hanem maguk a hivatalos kutatók is felkapták a vizet, és hadat üzentek a készítõknek.

De eddig úgy tûnik, ebben már lehet bízni. Van néhány mûvész, akik eléggé népszerûek a dínórajongók világában, és õk tervezték meg a mûsorba kerülõ állatok kinézetét. Mivel tartják a kapcsolatot a netes fórumokra írókkal, nagyjából tudják, hogy mit hogyan kell csinálni, és a tudásukat átadták az animátoroknak is.

Esetleg abban fog sántítani a produktum, hogy a költségvetési korlátok miatt nem tudtak tökéletesen élethû tollazatot összehozni, vagy hogy a TV-s fejesek kérésére néhány anatómiai részletet (pl. a Cryolophosaurus taraját vagy a Shunsoaurus farokbuzogányát) fel kellett nagyítani, hogy a nézõknek jobban feltûnjenek. Meg amiket már említettem, hogy néhány izom az állatokon nem kellõen domború. De ezek inkább apróságok, szó sincs itt olyan borzadályokról, mint a terminátor-Spinosaurus vagy a pikkelyes, JP-stílusú raptorok.


No de többé-kevésbé realisztikus állatok ide vagy oda, azért a bemutatott történeteknek is kell, hogy legyen valóságalapjuk. Szóval ezen a téren még elbukhat a show.

A végén még elfogadható dok. film lesz?

Még pár kép a mûsorból. A fiatal Tyrannosaurus ezek szerint tollas lesz, és szerepelni fog egy fogyatékos Allosaurus is. Továbbá a Shunosaurus a farokbunkójával feltörni látszik a "Sauropodák bénák" klisét.

A keményebb dínómánok persze máris kiszúrták, hogy hol rosszak az izmok és hogy túl sok a pikkely a felnõtt T. rexeken. Ilyenkor kaparom a fejem, hogy miért nem õket kérik meg, hogy tudományos szakértõk legyenek.

Nem is Herrera, hanem Eoraptor. A Sauropodák a másik képen pedig Dinheirosaurusok, amikrõl eddig nem is hallottam.

Néhány kép meg infó a szeptemberben debütáló kerülõ Dinosaur Revolution-bõl. A horrorisztikus T. rex fej még mindig nem tetszik, de jó látni, hogy kevésbé ismert nemek is szerephez jutnak, pl. Cryolophosaurus és egyéb antarktiszi dinoszauruszok, Saurosuchus, Anhanguera, Torvosaurus, Rahonavis, Gigantoraptor, meg Volaticotherium és Beelzebufo.
Az a tollatlan ragadozó meg gondolom, valami Herrerasaurus-féle, vagy más korai forma, mert egyéb képek arról tanúskodnak, hogy a mûsorban szereplõ, fejlett kisméretû Theropoda félék már rendesen tollazottak lesznek.

na ja, mivel Patagóniában, Mongóliában, de még a Szaharában is szinte bele lehet botlani a mondhatni felszínen található dinoszaurusz csontokba, ettõl még senki sem gondolja azt, hogy azok a minap kerültek oda! -😊)
Ma már az amatõr gyûjtõk is kellõen dokumentálják a tafonómiai körülményeket ahol megtalálták a leletet! S ha igen, akkor a szakemberek észreveszik azt, hogy remaniált rétegbõl került-e elõ. Így a leásásokat, ráomlásokat, kéreg eltolódásokat fel lehet deriteni és a lelet pontos korát ki lehet deriteni.

háát azért a jura és a kréta is találkozik valahol, nem? a határt meg ki állapította meg a Jóisten vagy a geológusok? Akár a rendszertan , a rétegtan is segédeszköz, kapaszkodó a tájékozódásunkhoz. Aféle kilométerkövek az evolúció országútján!

Isten igazából Júra kori rétegben van rá kis esély, hogy találnak krétakori állatot. Leásott odáig és meghalt.
Hasonlóra volt már példa.

Aha, csak hát az, hogy mikori rétegben leltek rá, még nem bizonyitja távolról sem azt, hogy a jellegzetes vonásai akkor alakultak volna ki. ld.4785. Ebbe nem azért kötök bele, mert okoskodni szeretnék, hanem mert ez mindig az evolúció folyamatának a félreértését jelzi! S mivel az evolúció legkonkrétabb bizonyitékait a paleontológia nyújtja, elfogadhatatlan benne a fixizmus, a kreacionizmus, de a XIX sz. eleji katasztrófa elméleteket felmelegitõ kihalás elméletek is ide sorolhatóak.

Köszönd ezt a jelenséget a jó öreg Discovery Channel-es hang-alámondásnak. A fordítás több állat nevét is elferdítette, pl. Aucasaurus - Arkoszaurusz; Prenocephale - Prenocefalusz meg Prenocefál; Maiasaura - Majaszaurusz; és a Fehértaraj nevû Velociraptort meg Fehérorrnak nevezték az egyik jelenetben. De pont a Magyarosaurus járt a legrosszabbul. És ha jól emlékszek, akkor volt egy nagyon régi õslényes mûsor is, amiben pedig Megalosaurusnak hívták, de lehet, hogy csak én hallottam félre. Biztos a fordítók nem akarták elhinni, hogy van ilyen nevû állat, ezért szándékosan elírták a nevét.


Ha meg idõbeli elterjedésrõl van szó, én általában csak felnézek az állatok angol Wikipédiás lapjaira, mert azokat elég gyakran frissítik, és általában megbízhatók. A kõkemény õslényrajongók persze fejbõl fújják, hogy melyik állatnemzetség melyik faja melyik idõszakban/korban/korszakban élt, és melyik formációban leltek rá, úgyhogy õk szinte azonnal kiszúrják, ha egy képen vagy filmben valamelyik állat pár százezer évvel vagy km-rel félre lett helyezve. Én sajnos nem vagyok ezen a szinten.

Képzeld el, mi lenne, ha nem is minden, de aránylag közeli generációból maradna fenn lelet egy-egy evolúciós láncban! Mellesleg, ez a vita élesben megy pl. a madárõslénytanban, a neogén+kvarter éneseinek tekintetében! mivel ez a rend (Passeriformes) Ausztráliában és a környéki szigetvilágban alakult ki s onnan terjedt át Eurázsiába, Amerikába, Afrikába kb. a paleogén második felében. Európában a felsõ-oligocénban (ritkán) és az alsó-miocénban(már jóval gyakrabban) már a szinte teljes mértékben a mai családokkal jelenik meg! Ezeknek képviselõi rendkivül hasonlitanak csonttanilag a mai képviselõkhöz és ezért nemcsak a nemzetségeket, de a fajokat is rendkívül nehéz elkülöniteni, pedig jó 25 millió év van a legrégebbiek és a legújabbak közt! Ennek az eredménye egyrészt, hogy a mai napig alig két tucatnyi fosszilis énekesfajt írtak le, miközben rengeteg anyagot találtak (Mo-ról is!), másrészt az evolúciót mechanikusan felfogók mindenáron látványos különbségekhez ragaszkodnak ahhoz, hogy a millió generációkkal eltérõ leleteket külön taxonnak lehessen tekinteni! (Figyelembe kell venni, hogy az énekesek többsége, jelenleg 5500 faj él a Földön, egy éves korában ivarérett, költ, ergo a generációk száma évente nõ!).

Persze, de hozzávetõleges. Egy újabb lelet bármikor felboríthatja az addigi elképzeléseket. Az õslénytannak ez a hátránya, de az elõnye is. Ettõl érdekes!

-_-
Attól még van valami behatárolható idõbeli elterjedés.

Csak kladogrammok vannak a különbözõ csoportok/nemzetségek megjelenésének/kihalásának idejével. Csak hát tudomásul kell venni - amit nagyon nem akarnak! - hogy a legrégebbi/legkésõbbi lelet kora =/= a megjelenés/eltûnés idejével! Mivel a régebbi/késõbbi maradványok nem kerültek még elõ/elpusztultak. Mivel ezek a leletek/határkövek csak láncszemek az evolúciós láncban hajlamosak vagyunk rá, hogy a lánctól függetlenül tekintsünk rájuk, pedig a generációs láncban az átmenetek egyik generációról a másikra csak minimális különbségeket mutatnak. Ezek csak sok tizezer/sõt millió generáció után mutatnak lényeges eltéréseket az elõd és az utód közt!

Nincs valami táblázat vagy valami ahol be vannak jelölve a dinosaurus mikor éltek? A gépemen találtam egy képet ahol egy rex család egy kis Pentacerotopsot üldöz, csak ugye nem egy idõben éltek...

Az igaz, hogy pár pigment alapanyagot sikerült azonosítani a fossziliákat körülvevõ tolllenyomatokból, de ami utána következik az már bizony a fantázia terméke! Kék színpigment azonban van, mivel a kék az alapszínek egyike.Persze, más is keltheti ezt az érzetet, lásd a tenger vagy az égbolt színét! De akárcsak a virágoknál az antocián, a tollak esetében is fémjellegû pigmentek is okozhatják a kék szint, ugyanis õk verik vissza azt a hullámhosszú fényt amit a fizika/optika a kék sávjaként ismer. Amirõl olvastál az valószinüleg a mélykék (pl. a paradicsommadarak, de akár a holló tollainál) esetében jelentkezõ fényvisszaverõdési jelenség.

Akkor írok a Kuruc.infó-nak az Anti Magyarosaurusmuz miatt.

A jó büdös ----Cenzúra---- dó annyukat már. Már itt is a magyar mivoltot pusztítják?

Ebben is az a kékre színezett kép látható. Pedig úgy olvastam, hogy a kék szín a tollakban nem pigmentek vagy hasonlók mûve, hanem a szálak közé rekedt levegõ kelti a kék szín illúzióját. Ezért a fosszilis tollak vizsgálatával is meg lehet állapítani, hogy egy õslény tollai kékek voltak-e vagy sem. Márpedig tudtommal ezt nem állapították még meg, szóval elhamarkodott döntés volt kékre festeni a képet.
Madárszakértõk, tõletek kérdem: ez így igaz, amit olvastam?

És, más téma, ám annyit emlegették már itt a mûsort, hogy jelentem: ma van a TV-ben a Dinoszauruszok bolygójának Pyroraptoros epizódja, benne a narrátor által "Magiaszaurusznak" nevezett Magyarosaurusszal.

Egy kis friss olvasnivaló:
http://www.origo.hu/tudomany/komment/20110729-dinoszaurusz-fosszilia-xiaotingia-a-madarak-kozul-a-tollas-dinok-koze.html?SYSref=http%3A%2F%2Fbelepes.t-online.hu%2Fauth.html%3Fcmd%3Dauth%26backurl%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.origo.hu%252Ftudomany%252Fkomment%252F20110729-dinoszaurusz-fosszilia-xiaotingia-a-madarak-kozul-a-tollas-dinok-koze.html%253FSYSref%253D

nagyon jó példa pl. a toll és szõr megjelenése egymástól függetlenül és párhuzamosan fejlõdõ gerinces állatcsoportoknál!

jó, örvendek neki, de nem biztos, hogy más olvasó is tudja!-😊)

Nem kell magyarázni mi a DNS tudom.

Csak arra voltam kíváncsi mennyire esélyes ilyen genetikai megegyezés.

nem fogadja el! ugyanis nincs belepiszkálás, hanem folyamatos változás történik! ahogy írtam az utód sohasem pontos mása az elõdnek! S millió generáció után már jelentõs eltérés lehet az õssel szemben! Az más tészta, hogy amikor a környezet rendkivûl lassan változik, akkor a konzervativ szelekció sorozatosan kizárja a jobban eltérõ változatokat, mig a változó környezet meg õket helyezi elõnyösebb helyzetebe!
Ami a DNS-t illeti, az nem más mint egy "tervrajz" ami megvalósul az egyedfejlõdés során. A tervrajz jeleit az a mindössze 4 nukleinsav kombinációi képezik. Próbálj racionálisan gondolkodni: vegyünk egy épület tervrajzot. nagyon sok épületen van kémény, ajtó, ablak, nemde? Azokat ugyanúgy jelölik, legfeljebb a kémények/ajtók/ablakok közti különbség van feltüntetve (legfeljebb a méret, elhelyezkedés, anyag, funkció, stb tér el), annak ellenére hogy az egyik épület lakóház, a másik üzletház, a harmadik meg gyár! Ergo, azonos jelleget azonos DNS részlet kodifikálhat! Ez rokonság független, itt a jelleg rokon!
Persze, a virusok/baktériumok képesek egyes géneket átvinni (természetes GMO) de nem ez okozza a hasonlóságokat alapjában véve, hanem a jelleg azonos szerepe. A halgyíkok, cápák, delfinek közt is számos hasonlóság van, pl. a testalkat, a melluszonyok tekintetében, de senki sem gondolja, hogy ezt valamiféle rokonsággal kellene magyarázni!