Dinoszaurusz

Nem szélhámosság, hanem némileg felelõtlen általánositás, hipotézisek tényként való beállitása! valami konkrét alapjuk mindig van, de nem mindig vonják le belõlük a megfelelõ értékelést!
Azzal sincs semmi baj, hogy a popularizmusra hajtanak, mivel õk is a piacról élnek és az is haszon . hogy felkeltik a laikusok figyelmét a téma iránt! A sokkal szárazabb tudománynak ez nem sikerülne! Nem az a célunk egy egy kérdésben, hogy a laikusokat gyõzzük meg valós/vélt igazunkról, hanem a kollegákat, a többi ugyanabban a szakágban mûködõ kutatót!

már miért cáfolnám, ami kézzelfogható? ráadásul jómagam is fogtam eleget a kezemben!-😊)

Akkor már azt is meg cáfolhatod, hogy dínók léteztek valaha is. XD

Akkor már ha szakember vagy ennek utána is nézhetsz én a neten semmit nem találtam errõl.

a bizonyiték mégis mibõl áll? hogy egy xy nevû kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár?

Azért látom mutatsz némi fejlõdést. Igen, ezt nevezik a természetfilmek bizonyítéknak, miközben nem más mint egy feltételezés. Megalapozott, vagy megalapozatlan, de csak feltételezés. És akkor ezt még négyzetre is emelik, mikor már nem bizonyítéknak nevezik, hanem kijelentõ módban, többször elismételve, igazságként vésik bele a fejekbe. Szélhámosság ez kérem a javából. És nem bírnak vele megbukni. Egyre csak szaporodnak az ilyen produkciók, a jónép meg benyalja õket. Komolyan mondom, csak olyanok állhatnák útját ennek a folyamatnak, mint amilyen te is vagy. De neked eszed ágában sincsen tiltakozni. Te még élteted ezt az áltudományos halandzsát. Miért nem szólsz? Illetve most elõször olvastam tõled hogy szólsz. Vélhetem ezt egyfajta pálfordulásnak? Szeretném hinni, hogy így van!

<#taps>

Te látom nem akarod felfogni, hogy az, hogy valami valahol van csak arra bizonyiték, hogy akkor és ott keletkezett, de arra nem, hogy miért van ott!
A felfedezõk meg persze a legszenzációsabb, legérdekesebb szituációt vázolják fel legvalószinübbnek! Feltáráskor a jelenlétemben történtek érdekes véletlenek! Pl. dinótojást keres mindenki, mig aki egyhelyben áll, annak pont a talpa alatt van egy! Persze a fészek nem ott volt, mivel a talajmozgás/víz vihette le a lejtõ aljára.

Tárgyi bizonyítékok vannak. Elvileg Bob Bakker vezette a feltárást.
Régi dokumentum filmben is volt errõl szó.

OK, csak hát ennek igencsak különbözõ okai lehetnek. Az illetõ felvetése csak egy a sok közül! Persze, ez a legcsábítóbb!

Allo helyzetében a feltárásokat végzõ illetõ elmondta, hogy több család fészkelt egy helyen, és rengeteg csontot találtak, miben különbözõ korú (életkor)allosaurus fognyomok vannak.
Valahol lejjebb már szerepelt ama tudós neve.

Valamennyi ikra/pete/tojásrakó/elevenszülõ szárazföldi, de akár vizi állat is (kivéve a nyilt vizieket) készit valamiféle fészket, gondoskodik valamiféleképpen az utódairól, De ez nem jelenti sem azt, hogy kikölti õket, sem azt, hogy gondja is van rájuk kikelés után. A krokodilok az egyedüliek a mai hüllõk közül, amelyek efektiv védik a fiókákat, sõt át is viszik õket egyik helyrõl a másikra, ha szükséges. De õk sem etetik õket.
mivel a dinoszauruszok, pteroszauruszok, akárcsak a madarak a krokodilok távoli rokonai (Archosauria leszármazottak),feltételezhetõ hogy az elõzõ két - már kihalt - csoport is ezt tette. A táplálás is elképzelhetõ. De figyelembe kell venni, hogy a nagytermetûeknél is aránylag igen kicsik a tojások a szülõk testméretéhez képest (jóval kisebbek mint pl. ma egy krokodil, strucc, hattyú, gödény esetében) s így mind a védelem, mind a táplálás igencsak problematikus lehet. Nos az Allosaurus vagy a nagy pteroszauruszok esetében ilyen a helyzet.

De találtak egy fészekrakó helyet, errõl valahol valami elfeledett fiókban legalább valami tudomány cikk csak van.

nézhetni nézhetnék, de szerinted van erre valami mérvadó közvetlen bizonyiték? mert szerintem nincs! legfeljebb olyan közvetett, mint aminek alapján az Oviraptort fészekrablónak képzelték! Vagy igaz , vagy sem! Bármennyire is vonzó téma a dinoszauruszok életmódja, tudomásul kell vennünk - még ha nem is tetszik! - hogy az igazat ebben a témáéban sohasem fogjuk teljes mértékben(sõt jóval kevésbé sem) megismerni! mert egyszerûen lehetetlen! Persze, különféle bakafántos elemzések/méricskélések, stb. alapján lehet eredményekre jutni, csak azokat nem lehet a valósággal egyeztetni, mivel a valóság min.65 milió éve elillant! S nyomot alig hagyott maga után! Magam is ebben a cipõben járok, mivel konkrét bizonyiték hiányában bármilyen szépen is mutat (logikailag levezetve, közvetett bizonyitékokkal megtámogatva) a hipotézisem, mégsem sikerül univerzálisan elfogadtatni, mivel ami hiányzik, az nem pótolható!

Juhé már megint egymás mellet beszélünk el.
Az elõbb nem a pterokrol írtam.

Tényleg, ha tényleg olyan nagy szakmai illetõség vagy, nem néznél utána az Allosaurus utódgondozásának? Mert neten én sehol nem találtam azt mit kerestem.

a bizonyiték mégis mibõl áll? hogy egy xy nevû kutató úgy véli, hogy repülhettek is akár? vagy videofelvétel van róla? nekem ez a szakmám, de soha nem írtam le egy dolgozatomban sem, hogy x õslény biztosan ezt és ezt csinálta, biztosan tudta ezt vagy azt, stb. Azt igen, hogy ennek és ennek az alapján úgy vélem, hogy csinálhatta ezt vagy azt! A kettõ nem ugyanaz!

Had ne írjam má le milliószór ez nem spekuláció, erre bizonyítékot találtak.
áááááá

Ennyi erõvel már az is csak elmélet, hogy az embernek szüksége van az oxigénre. elmélet, me nincs bizonyítva. Az allosaurusos eset pont ilyen...

no igen,ez az õslénytan spekulációs része! Erre lehetetlen bizonyitékot találni, ahogy pl. a zsigerek többségére sem. Csak közvetett bizonyitékokkal lehet operálni s logikai levezetésekkel.

Ki tudja?
Amikor még mindig ott tartunk hogy az allosaurus gonosz és pár hónaposan elválasztja fiókáit... Akkor innentõl bár mit lehet mondani.

Ez egy ostoba megnyilatkozás volt szerintem.

vagyis a madárfiókáknak is van teljes repülõ tollazatuk.

ezt ugyanbiza ki állapitotta meg és honnan? ja, volt patagiumuk!-😊) csak a már kitollasodott fészekhagyó madaraknak is van, mégis eltelik egy idõ mig repülni tudnak, de a fészekben maradók sem repülnek ki a fészekbõl rögtön a kitollasodás után!

A kikelt fiókák már képesek voltak repülni, ez a lényeg. Nem kellet a talajon lenniük.

persze a párás levegõvel együtt (keltetõgépekben ezért nedvesitik a levegõt) a benne levõ víz is átmegy a pórusokon s bekerülhet a tojásba. Csak kérdés, hogy felhasználódik e? Valószinüleg inkább a kiszáradás ellen védhet.

gondolj ara, hogy számos hüllõ száraz homokba rakja le tojásait! A madarak közül a homoki lábastyúk (Leipoa ocellata) is.

a víz sem! az a víz kerül felhasználásra, ami a szik felhasználásánál felszabadul.

Bocs, tán félreolvastam. De azt tudom, hogy nemcsak levegõ, hanem víz is átszivárgott. A számítások szerint akár meg is kétszerezõdhetett a felszívott nedvességtõl a tojások súlya.

3. a héjon csak a levegõ hatolhat át! minden más tápanyag benne kell legyen a szikben!
4. a pterosauruszoknál nyugodtan létezhetett ivadékgondozás/etetés(költés az persze nem), de ha nem, mivel a fiókák 4 lábon tudtak közlekedni a talajon, fogyaszthattak apróbb gerincteleneket/gerinceseket.

ezaz

Erre gondoltál?

Rákerestem angolul, hogy pteroszaurusz meg katicabogár, és ez volt a sokadik találat.

nekem tetszik az a kép, ahol egy katicát tart a csõrében egy fenyõn... de nincs meg 😞

Középsõ jura, méretileg alig egy méterecske hosszú, de farokkal együtt vagy nélkül, azt nem tudom.

A parányi pteroszaurusz, így hogy említed, nekem is rémlik. De sajnos csak annyi rémlik, hogy rémlik. :|

De ez nem zárja ki hogy más Pterosaurusoknál lenne nevelés.

Errõl a fajról nem találok normális magyar leírást, méretei mekkorák és miko' élt? Kína, addig eljutottam, hogy hol.

Emlékszem, nagy hír volt, hogy találtak egy veréb méretû pterosaurust. Lehet hogy az nem külön faj?

És igen, fiókák, csak elírtam.

"1, Mennyi tojást rakott?"
Én konkrétan egyrõl tudok, úgyhogy igazándiból nem tudom, honnan jön a soktojásos elmélet. Lehet, hogy onnan, hogy a tojás maga csak pár centis, és a mai hüllõkéhez hasonló felépítésû, õk meg általában sokat raknak.

"2, A tojásban lévõ embriók fejlettségi szintje milyen volt?"
Kikeléskor gyakorlatilag a felnõttek kicsinyített másai voltak. Az elõtt meg bizonyára fejletlenebbek.

"3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminõsége milyen volt, környezet milyen volt."
Olyan környezetben találták meg, ahonnan a tollas dínók is elõkerültek. Tehát nedves, tápanyagokban gazdag talaj kellett, hogy a lágy héjon át az embrió felszívhassa azokat. A lágy héj azt is bizonyítja, hogy az állatok nem ültek a tojásokon, mint azt korábban feltételezték.

"4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?"
Fikák?

De a fiókák, gondolom, úgy ösztönösen tudták vagy mi. A mostani hüllõk, õk honnan tudják?


Na, persze nem zárható ki, hogy volt némi szülõi nevelés, de mivel a tojások felépítése olyan, mint a mai magányosan felnevelkedõ hüllõk tojásai, az elfogadott nézet az, hogy a pteroszauruszok is így nevelkedtek.

1, Mennyi tojást rakott?
2, A tojásban lévõ embriók fejlettségi szintje milyen volt?
3, Földbe? Akkor mik voltak a növényzeti viszonyok, talajminõsége milyen volt, környezet milyen volt.
4, Ha nincs utód nevelés, akkor a fikák mit ettek stb?

Egyebek felõl kijött egy másik videó is, de ennek még csak a vázlatait tették közzé, nem a kész animációt. Ez lesz a Rahonavis központú történet, benne az madagaszkári óriásbékákkal. Ebben is lesz némi humor.
Itt van, ni.

Maga David Krentz (aki a rendezõ, a dínók egy részének megtervezõje és egyebekben híres paleo-mûvész, szobrász) narrálja a mesét, és õ adja a hangeffektusokat is, amik egészen kitûnõek.

Darwinopterus. A földbe ásta lágy héjú tojásait, és a leletet leíró egyik tudós szerint nem volt szükség szülõi gondozásra, mivel olyan sok utódot nemzett.

Mely fajnál találták ezt meg?

Van egy új felfedezés, hogy az anya a tojásait a szárazföld belsejében rakta le, lényegében mint egy gyík, és otthagyta azokat. Aztán a kicsik elég fejletten keltek ki ahhoz, hogy szinte azonnal repüljenek.

Nekem nagyon tetszik a pteros rész XD
Ez vicces XD

Honnan is tudjuk, hogy a pterosaurusok kikelés után már tudtak repülni?

Na, újabb videó elõzetesek:

Pszichedelikus Sauropoda -- egy Shunosaurus gombát eszik, és elkezd hallucinálni.

Pteroszaurusz Bolondos dallamok -- ez meg egy régi Tapsi Hapsi rajzfilm újragondolása, csak ügyefogyott keselyû helyett valami segghülye Anhanguera anyával, aki lehajítja a fiókáit a szikláról. Pedig úgy tudtam, bizonyítékok támasztják alá, hogy a pteroszauruszok maguktól nevelkedtek, és alapból tudtak repülni.


S azt hiszem, ezennel meg is foszthatjuk a filmtõl a dokumentumfilm címet, és besorolhatjuk groteszk animációs komédiának. Szinte csak a "zsutty" meg "platty" hangeffektusok hiányoztak.

Ez már tényleg röhej XD

Ja, itt egy újabb videó is. Egy szerencsétlen Torvosaurus harcol Dinheirosaurusokkal, egy Allosaurusszal meg egy csapat Miragaiával. Eléggé random, ahogy egyik pillanatról a másikra elõjön a sok dínó a semmibõl. Ez is kissé humoros, már csak annyiban, hogy a Torvosaurus balszerencséje komédiába illõ. De hatalmas pozitívum, hogy nem egy legyõzhetetlen über-szörnyként mutatják be.

Ez meg egy harcjelenet két T. rex között. Figyeljétek meg, ahogy az egyik megropogtatja a nyakát, mielõtt harcba szállna.

Csak gondoltam, ha ez egy éjszaka aktív állat, akkor biztosan jó a látása a sötétben, plusz ha a fejét kapta el, akkor nyilván nem hátulról támadt.

De hát úgy nem lett volna teljes a poén, ugyebár.

Dzsungelben az ember se veszi észre, hogy 2 méterre tõle egy elefánt van.
Továbbá jó kérdés hogy mé nem ette meg. Lehet te volt a bendõjük.

Reálisnak valamelyest reális, mi több, nemrég olvastam, hogy még az ember is "él" akár egy teljes percig is, ha lefejezik, csak... hát, mint írtam, kissé morbid. Akkor már miért nem ette meg az egészet? Meg hogyhogy nem látta, hogy jön az anya?

Tök reális... Ilyen valóságban is volt, csak én nem láttam. De már ismerõs mondta hogy a lakásban a lefejezett csirke elkezdett rohangálni.

Valaki feltett egy klipet az új Dinosaur Revolution dokuból.

Itt megtekinthetõ.

Ez az a hírhedt jelenet, amiben egy fej nélküli dínó rohangál, miután egy felbõszült ragadozóanya lefejezte. Eléggé morbid, és ez a humor is erõltetettnek érzõdik.

De pozitívum, hogy alig van narráció.

Néha én is nekilátok egy-egy magyar Wiki cikk átírásának vagy frissítésének, de hamar elmegy a kedvem, olyan hiányosak.

Köszi srácok. Wikinek nekiesek, meg pár egyéb angol oldalnak. Tényleg gáz, h magyar wikin az Archaeopteryx madárként van... :S

Ha gondolod, beszállok... 😛

Magyarban még az is vicces, hogy még a hazai fajokról is alig írnak vmit, jóval több van az angol nyelvû részben... Ha lenne idõm még meg is csinálnám, majd talán idõt szakítok rá 2 õslénytan elõadás és gyak között 😄

Igen, én is azt javaslom. A Wikipédia általában megbízhatlan, de az õslényes lapokat ellenõrzik és rendesen frissítik, meg szerencsére forrásokban is gazdagok.

Persze mindent azok se írnak le, de amit keresel, azok ott vannak. Csak vigyázni kell, mert elég sok állatról nehéz eldönteni, hogy külön faj vagy ugyanaz, mint egy másik. És mivel ezekrõl még folynak a viták, a Wikipédia nem tud állást foglalni az ügyben.