Dinoszaurusz

A faji diverzitást nem a kréta legvégére értem.
Ha nem azt, hogy jura: Stegosauriák és Ornithopodák (dryosaurus, camptosaurus stb.)
Míg krétában ezekbõl úgy mond több volt.
Bár régen foglalkoztam rendszertannal, így lehet tévedek.

Én szerencsére még idejében jutottam értelmesebb forrásokhoz, mielõtt a téves, médiában felvázolt teóriák beleágyazódtak volna az elmémbe.


És mivel olyan nagy dolog volt ebben a fórumban a Magyarosaurus és az a csúnya média, jelentem, készül egy új dokufilm, amibe szintén belekerül a "mi dínónk".

a 80-as évek vége felé jelent meg Nyugati egyetemeken ez a felfogás s rohamosan elterjedt, ma már igen komoly kutatók is csatlakoztak hozzá. Nálunk is. S jól lehet a szakcikkeket neves folyóiratokban közölni ebben a témában! próbálja csak meg valaki a cáfolatukkal! Azon kivül, hogy bizonyos körökben "leprásnak" tekintendõ!
A vicc benne, hogy - utánanéztem - a 80-as- 90 -es években kizárólag a tengeri/óceáni üledékek gerinctlenjeinek maradványairól szól a mese! S csak az utóbbi évtizedben terjesztették ki a szárazföldre is! de ha egy üzlet beindul.....

csak a fene se érti ezt a forditott Nóé bárkája szerû felfogást! Hogy megy az, hogy mindenbõl pusztul is meg marad is, pláne 90/10%-os arányban? Megtizedelés (forditva)? Mert ha egy fajból/családból6rendbõl, stb. minden egyed elpusztul, akkor hogy jelenhet meg késõbb? Újrateremtéssel?
Ugyan , nem egyéb ez , mint a Cuvier idejében divatos kataklizma teóriák felmelegitése! Lám, semmi új sincs a Nap alatt!

na igen, az aszteroida úgymond csak pont volt az i-re. ezt tv-s dolgot én is alá tudom támasztani, fõleg mikor ilyeneket mondanak, hogy a becsapódás után minden olyan állat, ami nagyobb egy macskánál azonnal meghalt. A másik kedvencem meg a földi élet 90%-a kihalt... na meg hogy a Föld történetének legnagyobb kihalási eseménye (inkább legismertebb), gondolom a perm/triász, meg a többi eseményrõl nem hallottak semmit. És az a legrosszab, amikor ezeket egy úgymond "ismeretterjesztõ filmben" hallani...

igaz, de feltehetõleg õ is tudja azt amit a legtöbben nem: a kihalás nem virágkoruk közepén érte a dinókat! a fejükre zuhant aszteroida miatt! Ezt viszont sokan elhiszik a tv-t nézve!

én tudom, de õ a dinoszauroszokra gondolt.

nõtt a faji diverzitás, de nem a dinoszauruszoknál és rokonaiknál, hanem a többi, fõleg melegvérû szárazföldi gerincesnél (a növényeken és gerincteleneken kivül).

az nem lehetséges! melegvérübõl nem lehet változó testhõmérsékletû! Az anyagcseréjük miatt! Hibernálni lehet, akkor lecsökken a testhõmérséklet is, de közben mozogni stb. azt nem!
A madármedencéjüek jóval kisebb termetûek és ott voltak tollak is, ami már melegvérüséget is jelenthet!
Az alacsonyabb oxigénszintet kompenzálni lehet nagyobb vörösvérsejt számmal. A problémát a gázcsere megoldása okozza. ugyanis elõbb a CO2 kell elhagyja a hemoglobint, ahhoz, hogy helyébe belépjen az oxigén! S ez fajlagos gáznyomás különbségen alapszik! Ezért leszünk rosszul egy elhasznált levegõjû teremben! pedig ott is van 15%-nyi oxigén a levegõben! (belégzéskor a beszivott levegõben az oxigén 20,5%, kilégzéáskor 16,5!).
no ezt kellett valahogy az akkori állatok szabályozzák. De mivel a vízben élõ, buvárkodó fajoknak is megy ez, megoldották õk is!

Nõt a faji diverzitás? A Krétában kezdtek eltûnni az egyes ágak, a kréta végére végére már a legtöbb alrend és alrendág már eltûnt vagy kihalófélben volt.

Viszont elvben olyan õsökkel rendelkeztek mik melegvérûek lehettek.
De engem két dolog zavar:
1, 15% alatt volt az oxigén szint.
2, És a madármedencéjû dinosaurusok? Az oxigén szint növekedésével mintha a faji diverzitás is nõt volna. Ezeknek az állatoknak mennyire volt könnyített csontozatuk a hüllõmedencéjûekhez képest? illetve rendelkeztek-e légzsákokkal?

no ebben elég sok a spekuláció! a szokásosnál is több! Pl. azt egyszerüen lehetetlen bizonyitani, hogy miyen gyakorisággal válthatták a fogaikat. Igaz, az örlõkövek pótolhatták a rágást, csak hát kicsi szájjal csak kicsit lehet harapni/nyelni. ha nem voltak melegvérüek, akkor viszont nem kellett túl sokat egyenek, illetve megtöltve a bendõjüket hosszú ideig emészthettek.

hogy rágtak e vagy sem, azt elárulja a foguk rágófelülete. A zsurlókban elég sok szilicium van, annak meg semmi a tápértéke. persze, voltak még páfrányfélék és nyitvatermõk is, de azoknak most sem túl a nagy a tápértéke.

Aha...
Érdekes.

Ja elég reális, az idei földtöri jegyzetbõl halásztam ki. 😄

Közben meglett az a cikk is: link
Mondjuk több mint egy éves, azóta lehet megcáfolták már...

Ez szép és jó... a Diplodocus félék biztos ettek zsurlókat, de pl. a Brachiosaurus?

- ugyanakkora
- mivel közelebb volt a Hold, így nyílván vmivel több lehetett, de elhanyagolható mértékben.

Régebben olvastam vhol, hogy a sauropodák azért nõhettek olyan nagyra, mert állandóan zabáltak, nem nagyon rágtak csak nyeltek, mego olyna növényeket ettek, amit a mai növényevõk hanyagolnak. Asszem zsurlót is ettek, aminek elég nagy tápértéke van. Elvileg ha mindent alaposna megrágtak volna, mint a mai növényevõk, meg haonló koszton éltek volna akkor nem lettek volna ilyen böszme nagyok.

Most nézem, hogy mikor a Sauropodák a fénykorukat élték, akkor 15% alatt volt az oxigén szint.
Sõt a kor elején majdnem 10% volt.

Ha jól tudom, az ember elájul 10%-nál.

Ez a kis diagram biztos hogy reális?

Akkor mért is nõttek ekkorára? A sok kaján kívül.
Ami azt illeti, ha lenne elég táplálék, akkor ma a dínók elvben még nagyobbak lennének?

Két dolog jut most eszembe:
- Gravitáció így a bolygó tömege mekkora volt akkor?
- A hold befolyásolása mekkora volt akkor?

Az elmélet inkább az ízeltlábúakra igaz, azokat befolyásolja za O2 szint, a trachea tüdejük miatt, ezért léteztek a karbonban és a permben óriás szitakötõk pl. Asszem ezt már kísérletekkel is alátámasztották. Hogy a dinók miért nõttek meg nagyra azt fene tudja már, régen azt volt az elmélet, hogy hidegvérûek voltak és így nehezebben hûltek le, de ezt tudjuk hogy nem igaz. Gondolom azért nõttek meg, mert nem konkurenciájuk, ha azt nézzük az emlõsök is milyen szép méreteket ölöttek a dínók eltûnése után, elefántfélék, bálnák vagy mondjuk az Indricotherium.

Nem magasabb?
Akkor az az elmélet hülyeség hogy a magas oxigén szinttõl is függ az állatok mérete? Szóval alacsonyabb oxigén szint mellett voltak nagyobb állatok mint ma?
Huhú... jó tudni

Miért is? Mezozoikumban, fõleg a Jurában jóval lacsonyabb volt az O2 szint a légkörben mint most.

Hát, Jurassic Park marad a TV-ben és a számítógépekben.

Amúgy is, komoly légzési nehézségeik lettek volna szegény dínknak.

persze, de semmi sem tart örökké!Pláne ásványi sókban pácolva százmillió évig!

Akkor a dínóknak is vót nagy eséllyel, de attól még a klónozásuk lehetetlen.

De.azoknak van.

A madaraknak és hüllõknek sincs sejtmagjuk? Mert valami olyasmi rémlik, hogy nekik van.

emlõs vérnél meg azért sem, mert nincs a vörösvérsejteknek sejtmagjuk. A fehéreknek van, csak hát azok tényleg gyorsan megemésztõdnek.

háát, eddig ahány borostyánba ágyazott állatot (legyen az gerinctelen vagy gerinces) próbáltak kiszabaditani, mindig csak egy csipetnyi por volt az eredmény! Elméletileg a szúnyog, tetû,bolha, kullancs a melegvérüeket kéri fel véradásra, de láttam már gyíkot tele kullanccsal! Ha sikerül a szarupáncélon áthatolni, akkor elvileg nincs akadálya vérszívásnak.

JP féle "elmélet". Valóságban nem mûködik több okból, révén az egy emésztet vér, stb.

Az sem lehetséges, azt a szúnyogot már csak a borostyán tartja össze. Amint levegõt kap, szét is bomlik vagy ilyesmi, ha jól emlékszem az ÉFT elõadásra.

El megyünk az õs dínó DNS bótba és veszünk.
Ha sikerül is dínó DNS-t kivonni, akkor is töredékes, és esély hogy sikerülne ugyan abból a fajból teljeset összerakni nagyon lehetetlen. Jégkorszakban kihalt állatok klónozása még lehetséges, de azon túl nem.

Most eszembe jutott valami. a JP féle elmélet hogy borostyánban lévõ szúnyogból vért kivonni...
A szúnyogok nem csak melegvérû állatokat támadnak meg?

no igen, mamuthoz nem nehéz ép DNS-t nyerni (sejtmagostól), amit egy elefántsejtbe/petesejtbe ültetve mamutfiókát lehet elvileg létrehozni. de honnan szereznek dinoszaurusz DNS-t/sejtmagot??????

"Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár...."

Ahogy a közismert kisiskolás mondás egy kicsit elcsavart változata tartja, "minden madár dínó, de nem minden dínó madár".

Tényleg,minden nap? de jó neked....A madár az madár....
Látszik nem sokat értesz a genetikához,attól,hogy madarakból állítanák elõ,nem fogas madarak lesznek.Csak mivel a legközelebbi rokonaik belõlük lenne "egyszerûbb".Az igaz,hogy nem konkrét faj lenne,de akkor sem értem,hogy például a kutyatenyésztésnél,vagy egyéb genetikailag módosított állatoknál mért erkölcstelenebb....
mindenesetre én támogatom az ötletet.

erkölcsös, lol

Nini, az imént a TV-ben is pont errõl beszéltek az egyik ismeretterjesztõ csatornán, meg mutatták a folyamatot is. Bár nem mondtak sokat, mert a mûsor lényege a Torosaurus=Triceartops elmélet volt.

Kezdjük azzal, hogy pl. a mamut esélyes, hogy a mi hibánkból halt ki, így az az erkölcsös ha kijavítjuk a hibánkat.
A Csirkeszaruszrol meg csak annyit, hogy nagyon férre sikerülne ha megcsinálnák.

Hüm. Várom a sok riadalmat meg filozofálást, hogy megvalósul a Jurassic Park, mint amikor a mamutklónozást is bejelentették.
Mert tudjuk, ha mamutot vagy fogasmadarat csinálnak, akkor annak elkerülhetetlenül emberevõ T. rex lesz az eredménye, kövér, szabotáló beépített kettõsügynökök ide vagy oda.

Én naponta reeeeeeeeeeeengeteg élõ dínót látok.
Mellesleg, ha így csinálod ez egy mestersége faj lenne.
Plusz jajde sokat érnénk egy kotkodácsoló "tényleges" dínóval.

De nem értem mért kellett "etikai" okokból elpusztítani õket....
vagy legalább képet tehettek volna be róluk...

Érdekes.

Így talán még a mi életünkben láthatunk élõ dinoszauruszt.😊

De még nem írták le a leletet szakértõk, szóval a tövises rész egyelõre csak pletyka. A krokodilhas és rücsökhát azonban igaz a Tirceratopsra.

Juhé, tüskés / tollas trici
Jöhet a tollas ankylosaurus is.

Tollnak nem mondanám, inkább amolyan vastag szõr-rostok vagy tüskék, ha pontosabbak akarunk lenni. A Psittacosaurus ugyebár tövises farokkal rendelkezett, de hogy a csoport egyéb nemzetségei is... Van az a sokat tárgyalt Triceratops lelet, amit évekkel ezelõtt találtak, és megvan a bõrlenyomata is: nagy, krokodilszerû pikkelyek a hason, a háton elszórt rücskök, és állítólag a farkon (de tán a háton is) tövisek.

Sajnos nem találok róla rendes tudományos cikket (van egyáltalán?).

Akó most, hogy is van a Ceratopsidák tollassága?

A Discovery közzétett még némi infót a mûsorukról.

Itt látható három új kép: Torvosaurus (asszem), Protoceratops meg egy nagyon rosszul tollazott Velociraptor.

Aztán kijött egy epizódlista is, ami a következõket ígéri:

1. Epizód: A dinoszauruszok fejlõdése, kezdve az Eoraptortól a Cryolophosauruson és Gigantoraptoron át a T. rexig. Úgy látom, fõleg a Theropodákra koncentrálnak. Lesz benne egy, a kicsinyeit védelmezõ Mosasaurus is.

2. Epizód: Jura idõszaki Portugália, ahol egy tavacska körüli élõvilágot és a különféle dinoszaurusz fajok egymással való kapcsolatát mutatják be.

3. Epizód: Raptorok minden méretben. Lesznek csoportosan vadászó Utahraptorok (ami lassan egy elavult klisé már), meg fára mászó Rahonavis. Az egyik történet egy kis Protoceratopsról szól, aki egyedül maradt, egy másik meg az Anhanguerákról, akiket valami ragadozó tart rettegésben. Aztán még egy történet mezozoikumi emlõsökrõl fog szólni.

4. Epizód: A kihalás. Ebben lesz látható a Tyrannosaurusok családi élete, és az, hogy a kihalás után a túlélõk (konkrétan az utolsó Troodonok) hogyan boldogultak. Állítólag szívbemarkoló és megható történet lesz.


Érdekes mûsorka lesz, csak kár, hogy a raptorokat még mindig nem tudták rendesen feltollazni -- gondolok a csupaszon maradt fejükre meg a szárnyukra, ami mintha a csuklójukig tartana, holott igazából a szárnytollak a középsõ ujjuk végéig nõttek.

Az a tény, hogy rengeteg csont gyûlt össze egy helyen az nem jelent okvetlenül fészket! Az hogy fiatal példányok fogainak a nyoma megtalálható a zsákmány csontjain csak annyit jelent, hogy a felnõttekkel együtt táplálkoztak, de azt már nem okvetlenül, hogy direkt a számukra vitték oda az ennivalót.
Ami meg a pterosaurus bébit illeti, kérdés, hogy ez a homályos "majdnem teljesen megegyezett a felnõttekkel" valójában mit is jelent? Kötve hiszem, hogy a teljes elcsontosodást, mert akkor biza nem tudtak volna tovább nõni! ha meg nincs teljes elcsontosodás, akkor a jellegek sem lehetnek végleg kialakulva. Persze, hogy olyan a csontváza mint a felnõtteké, hiszen a csirke magzat csontváza sem a krokodilra hasonlit, hanem a madarakéra, méghozzá a tyúkfélékére! DE aki egy tyúkféle embrió csontjairól eltudja dönteni valaki, hogy az tyúk, fácán, avagy fajd csontjai az kész csoda lenne!

Emberek, én is végeztem némi netes kutatómunkát az Allosaurusos ügyben, mázsaszámra lapozgattam át a weboldalakat, és egy ilyen témájú könyvbe is belenéztem, de csak arra jutottam, hogy:

Igen, Bakker valóban híressé vált az Allosaurus fészkek megtalálása miatt. Mivel rengeteg csontot és fogat fedezett fel a helyen, köztük Sauropoda csontokba ékelõdött bébi Allosaurus fogakat is, arra a következtetésre jutott, hogy kisebb korukban a szülõ hozta nekik az elemózsiát. De a szövegek azt is megjegyezték, hogy ez az elmélet eredetileg erõsen vitatott volt. Hogy azóta mennyire elfogadott, azt nem tudom. Csak Bakker neve kapcsán találtam olvasnivalót, más tudósok talán tagadják az õ elképzeléseit.

A csoportos fészkelésrõl azonban semmit nem találtam. Megkérdeztem egy netre írogató dínó szakértõ fazont is, de õ csak a Coelurosauriák fészkelési szokásait ismeri, amik meg fészekhagyók.


Ami a szárnyas õshüllõket illeti, nos, akár homlokon is csaphatnám magam, hogy nem jutott eszembe hamarább ellátogatni a Pterosaur.net-re, amit kimondottan pteroszaurusz szakértõk állítottak össze. Ottan aztat írják, kérem szépen, hogy van egy még ki nem kelt Pterodaustro embriót õrzõ lelet, aminek csontozata szinte teljesen megegyezett a felnõttekével, csak épp sokkal kisebb volt. Elég erõsek voltak a végtagjai a járáshoz, és akár a repüléshez is.

Ez azt bizonyítja, hogy a pteroszauruszok rögtön kikelésükkor is úgy néztek ki, mint a felnõttek, nem kellett felnõttkorukig várni a repüléshez, és ebbõl gondolják, hogy nem kellett szülõi felügyelet se.

Olvasd el kérlek mégegyszer amit írtam. Mert nem is arra válaszoltál.