26
-
#26
Nem a becsapódásra gondoltam, hanem az ismeretlen organizmusokra vagy anyagokra amiket a kis szondácskákn magukkal hoz az égből. -
atys2 #25 aha, persze. azzal a csigalassusagu tempoval amivel erkezne?! -
#24
Ez csak egy feltevés hogy az üstökösök adták az életet. Amúgy látnok vagy hogy aztmondod hogy ez lesz a pusztulásunk forrása? :D
Egy üstökös nem olyan nagy alapból, és nagyon sok jeget tartalmaz. Na ha egy ilyen beérne a föld légkörébe valószítnűleg szépen elpárologna, a légellenállástól. -
#23
Az üstökösök régen az életet adták a földnek, most pedíg ez lesz a pusztulásunk forrása. -
Zedas #22 Valóban, elcsesztem szépen, köszi a kiigazítást.
Itt is van (legközelebb nem fejből írok hülyeséget, hanem megnézem):
http://www.mimi.hu/csillagaszat/parszek.html -
#21
...csodálkozik az ember azokon a misztikus öngyulladásokon -
#20
így van... annyi szén meg hidrogén van bennünk, hogy befeküdhetnénk a kazán mellé. :D -
#19
Utolsó mondat befejezése 
: többi bolygó keringési síkjához képest.
-
#18
A parsec az egy kicsit nagyobb távolság :)
1 parsec = 206265 AU (csillagászati egység, nap föld távolság)
A pluto pályájának legközelebbi pontja a naphoz 29 AU-ra van (ilyenkor az Neptunusz és az Uránusz pályája között van a legtávolabbi pont 49 AU-ra van, tehát erősen ellipszis pályán kering, elég nagy dőlésszögben (17 fok) a többi bolygóhoz képest -
Zedas #17 Sedna lemaradt:
http://www.gps.caltech.edu/~mbrown/sedna/ -
Zedas #16 Valóban, ez eléggé nyilvánvaló, de én hol írtam erről? :)
Mindenesetre köszi a pontosítást.
Egyébként elgondolkoztató hogy a Plútó pályája kb. 11 parszek (nap-föld távolság), az Oort felhő határa pedig több mint 100000. Több holdnagyságú bolygó is keringhet ott (párat már találtak is, pl.: a Quaoar és az Ixion, sőt, igazából a Plútó is ide tartozna és nem a belső naprendszerhez). Van egy elmélet, miszerint olyan 40000 parszekre van egy a Jupiternél 10x nagyobb tömegű valami.
Itt vannak, amiket eddig találtak:
http://home.cwru.edu/~sjr16/advanced/solarsystem_edge.html -
kukacos #15 Sajnos az elemeknek igazából nincs "kora" és története. A kintről gyűjtött minták az összetételük, fizikai szerkezetük és a bennük található molekulák miatt érdekesek. -
#14
miért nem landol vmelyik tengerben? ott nem törne össze, kevesebb kockázat lenne. -
#13
Ja lehet, az ősrobbanásra nem gondoltam :) hiszen akkor is volt egy "kevés" hő, meg nyomás ami beindíthatott egy kis fúziót :D. -
#12
Megreped? Sztem örülhetünk ha nem ég el a légkörben a cucc :) 13 km/h-s belépési sebességgel. Csak összehasonlításképpen az űrsiklók kb 6,5-7,5 km/sec sebességgel lépnek be a légkörbe, és még az sem kevés :) -
BiroAndras #11 "Minden hidrogénnél nehezebb anyag a csillagok halálakor keletkezett"
A hélium nem, abból az ősrobbanás után is keletkezett egy csomó. Meg asszem egy egész kevés lítium is. -
abelr #10 sikertelen landolás következtében megreped a burkolata, akkor a tudósok elbúcsúzhatnak a mintákban rejlő felfedezésektől, illetve egy 7 éven át tartó projekttől - több is az 7 évnél -
#9
Minden hidrogénnél nehezebb anyag a csillagok halálakor keletkezett, szóval nem csak az arany :) -
mondnick #8 jól -
#7
az arany is ugye, szupernovákban képződik ha jól vágom -
abelr #6 "Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz." - Mester! Követlek mindenhová! 
-
echo #5 "Te pl. rengeteg szenet tartalmazol, ami bizony már megjárt legalább egy csillagot."
Kicsit kapcsolódik
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/vinci.html
(egyébként ha visszább mentek egyel van itt egy csomó mókás kérdés) -
#4
13 km/s-el érkezik a légkörbe? az szép :D kíváncsi vagyok kibírja e -
Epikurosz #3 Soha nem felejtem el, amikor a néhai Carl Sagan, egyik tudománynépszerűsítő filmben büszkén jelentette ki, hogy mi mindannyian valamikor réges-régen egy csillag anyagát alkottuk.
Ehhez adnám hozzá én: "Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz." (Mennyivel optimistább a kicsengése, mint a hagyományos mondásnak!)
-
Zedas #2 A földön és a napban minden részecske idősebb magánál a napnál :)
Te pl. rengeteg szenet tartalmazol, ami bizony már megjárt legalább egy csillagot. A hidrogénen kívül szerintem minden (de majd a nagytudású kollégák kiigazítanak).
Az dolog lényege az lenne, hogy az elmélet szerint az üstökösök az Oort felhőből - a nap gravitációjának hatására - kiváló nagyobb tömegű testek. Az Oort felhő veszi körül a naprendszert (a Plútó pályáján túl), és ugyanazokból az anyagokból áll, amiből a belső naprendszer (minket is beleértve) kialakult. Így tehát ha mintát veszünk egy üstökösből, az ugyanaz mintha az eredeti felhőből vennénk mintát, amiből aztán maga a nap is kialakult.
http://www.solstation.com/solsys/oort.jpg -
#1
a földön nincsenek a napnál idősebb részecskék? odáig rendben hogy más csillagok részecskéiért ment a szonda, mit várhatunk egyébként ettől?