Böngészőfejlesztők együtt a biztonságért
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#79
Nehéz meggyõzni.
Másik példa. Az Open Source nem jó semmire a nagy cégek úgyis csak kihasználják,ez sajnos részben igaz is (de nem abból a szemszögbõl ahogy te beállítottad) és általában a gplviolation.org-nál kötnek ki azok az ügyek. 😊 Ilyen például a routeremen futó linux (OpenWRT), csak azért megy az ADSL modem része csak azért megy, mert az egyik azonos chipseten alapuló routereket gyártó cég véletlenül GPL-ben "kitette" a TI ATM vezérlõjének forráskódját (bizti kaptak is érte a TI-tõl 😊), a WLAN része meg azért nem megy, mert annak a forráskódja még nem szivárgott ki bináris kernelmodulként van csak meg az meg az új kernellel természetesen nem megy. Úgyhogy tényleg vannak olyan cégek amik csak kihasználják. 😞
Másik példa. Az Open Source nem jó semmire a nagy cégek úgyis csak kihasználják,ez sajnos részben igaz is (de nem abból a szemszögbõl ahogy te beállítottad) és általában a gplviolation.org-nál kötnek ki azok az ügyek. 😊 Ilyen például a routeremen futó linux (OpenWRT), csak azért megy az ADSL modem része csak azért megy, mert az egyik azonos chipseten alapuló routereket gyártó cég véletlenül GPL-ben "kitette" a TI ATM vezérlõjének forráskódját (bizti kaptak is érte a TI-tõl 😊), a WLAN része meg azért nem megy, mert annak a forráskódja még nem szivárgott ki bináris kernelmodulként van csak meg az meg az új kernellel természetesen nem megy. Úgyhogy tényleg vannak olyan cégek amik csak kihasználják. 😞
#78
már mindent leírtam. olvass.
#76 a searchben továbbra sem értünk egyet, de ezen nincs mit vitatkozni, ha neked nem kell ne használd, de saját magadból kiindúlva ne általánosíts és ne próbáld kitalálni, h egy "vérprofi" mit tenne, nem mintha "vérptofiból" olyan sok lenne, h számítana a véleményük.
avalon: ez az átlátszóság csak következmény, felfoghatod úgy mint egy skint, ha nem tetszik használos a classic kinézetet továbbra is. a lényeg, h 3d alkalmazások hatékonyabb/gyorsabb fejlesztését(!) és futttást teszi majd lehetõvé. ezen nincs mit nem érteni.
#76 a searchben továbbra sem értünk egyet, de ezen nincs mit vitatkozni, ha neked nem kell ne használd, de saját magadból kiindúlva ne általánosíts és ne próbáld kitalálni, h egy "vérprofi" mit tenne, nem mintha "vérptofiból" olyan sok lenne, h számítana a véleményük.
avalon: ez az átlátszóság csak következmény, felfoghatod úgy mint egy skint, ha nem tetszik használos a classic kinézetet továbbra is. a lényeg, h 3d alkalmazások hatékonyabb/gyorsabb fejlesztését(!) és futttást teszi majd lehetõvé. ezen nincs mit nem érteni.
#77
ok..mesélj!..😊
amit idáig kivettem amit írtál, az az h kb feleslegesnek tartod ezt az egész opensource bohóckodást. de javíts ki ha tévedek. 😉
amit idáig kivettem amit írtál, az az h kb feleslegesnek tartod ezt az egész opensource bohóckodást. de javíts ki ha tévedek. 😉
#76
A Desktop Search tulajdonképpen egy vérprofit nem fog igazán meghatni meglátásom szerint. Aki egy nagyvállalat doksijaiban turkászik, az ezt nem fogja már kliensekre bízni. Mondjuk egy sima power user perdig általában tud rendet tartani, ha meg nem akkor abban a keresés soxor önmagában nem elég. Gondolok itt olyan finomságora mint a rendszer install elõtti backup.
Avalon? Amit tudok róla az azt engedi következtetni hogy más módon fogja kezelni a video karihoz való hozzáférést (ha jól értettem magasabb szinten kezel le dolgokat). Ez kb ok. Viszont bevezet egyfajta 3D megjelenítést, amitõl már akkor sem voltam hanyatt esve amikor még a Sun nyomta asszem' Project Looking Galss néven. Ez szerintem kihagyható lenne. De ha tudsz olyan esetet amikor ez jobb/produktívabb/stabilabb akkor ne kímélj!
Avalon? Amit tudok róla az azt engedi következtetni hogy más módon fogja kezelni a video karihoz való hozzáférést (ha jól értettem magasabb szinten kezel le dolgokat). Ez kb ok. Viszont bevezet egyfajta 3D megjelenítést, amitõl már akkor sem voltam hanyatt esve amikor még a Sun nyomta asszem' Project Looking Galss néven. Ez szerintem kihagyható lenne. De ha tudsz olyan esetet amikor ez jobb/produktívabb/stabilabb akkor ne kímélj!
#75
dzsíí, tényleg nem érted.
pedig ennél jobban már nem tudom szájba rágni. azt nem is tudom, h merült fel, h az ms volt elõbb.
olyan jól alakult ez a vita, kérlek ne rontsd el.
pedig ennél jobban már nem tudom szájba rágni. azt nem is tudom, h merült fel, h az ms volt elõbb.
olyan jól alakult ez a vita, kérlek ne rontsd el.
#74
lol..szerinted az MS elõbb volt mint a Google keresõ területen jelen? Na mind1, ezen ne vesszünk össze, mert tényleg nem tuti hogy átlátom hogy mit akartál érvelni a "akinek a fejébõl kipattant és/vagy elkészítette az elsõ alkalmazást" dologgal ha nem arra hogy aki az elsõ az viszi a dolgot tovább.
Szerintem sincs egyébként gond azzal hogy teszem azt a Google és a Yahoo után az MS is beszáál a keresõ bizniszbe. Ez a piaci verseny. Az hogy most ehhez opensource cuccot használnak fel vagy sem az szerintem tök érdektelen az átlag felhasználó szemszögébõl. Sõt az Én meglátásom szerint ez úgy általában a "fogyasztók" nagy részét hidegen hagyja..tulajdonkéépen érthetõen. Szal' ezért nem is értem soxor a negatív diszkriminációt az opensourceal szemben. Miért ne lehetne ilyen is?..ha van rá igény!?!
Szerintem sincs egyébként gond azzal hogy teszem azt a Google és a Yahoo után az MS is beszáál a keresõ bizniszbe. Ez a piaci verseny. Az hogy most ehhez opensource cuccot használnak fel vagy sem az szerintem tök érdektelen az átlag felhasználó szemszögébõl. Sõt az Én meglátásom szerint ez úgy általában a "fogyasztók" nagy részét hidegen hagyja..tulajdonkéépen érthetõen. Szal' ezért nem is értem soxor a negatív diszkriminációt az opensourceal szemben. Miért ne lehetne ilyen is?..ha van rá igény!?!
#73
egy NEM lemaradt a vagy elõtt
#72
"A Desktop Search kezdõknek tuti jelent vmi segítséget,"
ezzel marhára nem értek egyet. a keresés nagyon jól felhasznáható rendezett jól karbantartott winyón is.
pont azért van a gép, h infókat tároljon arról, amit nem akarok fejben tartani. ha egy mappa jelképez egy kategóriát, és van benne 1000 doksi, akor sokra megyek egy jó keresõ nélkül. ez kb olyan, h a kugli is fölösleges, hiszen aki nem kezdõ az pontosan tudja mit hol talál.
az avalonon mit nem értesz? valami konkrétumot plz.
ezzel marhára nem értek egyet. a keresés nagyon jól felhasznáható rendezett jól karbantartott winyón is.
pont azért van a gép, h infókat tároljon arról, amit nem akarok fejben tartani. ha egy mappa jelképez egy kategóriát, és van benne 1000 doksi, akor sokra megyek egy jó keresõ nélkül. ez kb olyan, h a kugli is fölösleges, hiszen aki nem kezdõ az pontosan tudja mit hol talál.
az avalonon mit nem értesz? valami konkrétumot plz.
#71
ez elég baj. erre most nem tudok mit mondani. te mit tennél, ha egy szarabbat próbálnának azzal ráderõltetni, h az a jobb és még ingyenes is. ez olyan mint egy rossz tvshop reklám.
#70
valszeg egy olyan vitába szálltál bele, aminek vagy teljesen tisztában az elõzményeivel, bocs de most nincs kedven megmagyarázni. legfõbbképpen a 3asra értem. az 5õsnek meg köze sincs ahhoz amirõl beszélek. ms egy külön technológiát fejlesztett ki ugyan arra a témára mint a kugli vagy yahú, pont errõl beszélek ez a normális. birom amikor egy olyan példát hoznak fel ellenérvnek ami engem igazol.
#69
lol..ezt még nem is hallottam. A Vistában az Avalon értelmét Én nem értem, de ha ez kell a többségnek ám legyen. A Desktop Search kezdõknek tuti jelent vmi segítséget, a WinFs ugyan kimaradt, de majd biztos kiadják késõbb, a PaX viszont remélem benn lesz, mert a túlcsordulásos nyalánkságokat, és hasonló hibáknak elejét lehet vele venni, ergo mondjuk egy mostani IE remote code execution azért elkerülhetõ lenne.
#68
öö..jobb? inkább más. vagyis másban jobb, és másban roszabb 😉.
Én mindkét rendszerrel szoktam szívni..egyikkel itt a másikkal ott..ennyi. Tudnék mesélni, de oldalakat venne el hogy melyikkel minek kell sokat vacakolni. Az biztos hogy tanulni minden rendszerbõl lehet, és azok akik nem látják hogy az MS pl pint ezt teszi, azok talán nem is fogják fel hogy esetleg pont ezért is lehet jobb a késõbbi MS termékek színvonala. A tabbed browsingtól, a PaX-ig szerintem mind jó dolgok amik belekerülnek majd. És szerintem jó szolgálatot tesznek a hithû MS felhasználók számára is (kb mint a Samba, vagy wine kódjai a Linuxosok számára).
Én mindkét rendszerrel szoktam szívni..egyikkel itt a másikkal ott..ennyi. Tudnék mesélni, de oldalakat venne el hogy melyikkel minek kell sokat vacakolni. Az biztos hogy tanulni minden rendszerbõl lehet, és azok akik nem látják hogy az MS pl pint ezt teszi, azok talán nem is fogják fel hogy esetleg pont ezért is lehet jobb a késõbbi MS termékek színvonala. A tabbed browsingtól, a PaX-ig szerintem mind jó dolgok amik belekerülnek majd. És szerintem jó szolgálatot tesznek a hithû MS felhasználók számára is (kb mint a Samba, vagy wine kódjai a Linuxosok számára).
#67
Nem értem, mi a baj ezekkel?
#66
így van. Amúgy is mindenki azt használ amit szeret, én is kipróbáltam, a Windows 2003 Server eval-t, de miután rájöttem, hogy nem szabad internetre kötve telepíteni (azaz szabad csak nem érdemes (1-2 virnya már virított a gépen a telepítés után közvetlenül) maradt a Linux. Akinek persze az a jobb annak szive joga azt használni 😄.
Csak remélni tudom, hogy a Vista beváltja a jelmondtatát:
Confident, Clear, Connected
és nem kell behelyettesíteni a képzeletbeli and és until kötõszavakat 😊.
Csak remélni tudom, hogy a Vista beváltja a jelmondtatát:
Confident, Clear, Connected
és nem kell behelyettesíteni a képzeletbeli and és until kötõszavakat 😊.
#65
1,legyõzni, vagy alternatívát kínálni? szvsz jobb ha mellett mint ha ellen.
2,valóban, viszont rengeteg (szellemi) kapacitás van (az MS is merít belõle rendesen, és jól is teszi!)
3,Én nem érzem azt szánalmasnak hogyha valaki azért kap pénzt mert azt csinálja amit szeret. Az hogy csak morzsákat szórnak szét a nagy cégek a programozóknak nem újdonság. Miért gondod hogy ez csak az opensource területén dívik. (pont nekünk magyaroknak sajnos fáj ez eléggé 😞( )
4,Én amikor az XP licenszét megláttam (különös tekintettel a remote desktop részekre) nem azt éreztem hogy azért választottam mert olyan jól megfelel nekem, hanem mert rá voltam szorítva. Ezt hívják felénk szoftvercsapdának. Persze ez nem jelenti azt hogy az MS ne csinálna jól dolgokat, inkább hogy nem mindíg érdkli hogy a felhasználóknak soxor már inkább megérné váltani semmint hogy az extra-extar profitot kifizessék.
5, hátõõ..azért az MS ennek a kijelentésednek nem örülne a keresõ piacon. 😉
6, ok 😉
7, 1 kis genetika: homogén génállományó állományt egyetlen vírus is képes megtizedelni. Licenszeknél ez ugyan nem játszik annyira, de a sokszínûség a disztrók terén pl hasznos ha a security dolgokat nézzük. A liszenszelés kicsit más tészta..ebben tudnék neked olyan dolgot mondani ami még 2-3 év múlva is problémás lehet. 😉 (hmm..mondjuk az MS-t is szokták azért a bíróság elé citálni)
2,valóban, viszont rengeteg (szellemi) kapacitás van (az MS is merít belõle rendesen, és jól is teszi!)
3,Én nem érzem azt szánalmasnak hogyha valaki azért kap pénzt mert azt csinálja amit szeret. Az hogy csak morzsákat szórnak szét a nagy cégek a programozóknak nem újdonság. Miért gondod hogy ez csak az opensource területén dívik. (pont nekünk magyaroknak sajnos fáj ez eléggé 😞( )
4,Én amikor az XP licenszét megláttam (különös tekintettel a remote desktop részekre) nem azt éreztem hogy azért választottam mert olyan jól megfelel nekem, hanem mert rá voltam szorítva. Ezt hívják felénk szoftvercsapdának. Persze ez nem jelenti azt hogy az MS ne csinálna jól dolgokat, inkább hogy nem mindíg érdkli hogy a felhasználóknak soxor már inkább megérné váltani semmint hogy az extra-extar profitot kifizessék.
5, hátõõ..azért az MS ennek a kijelentésednek nem örülne a keresõ piacon. 😉
6, ok 😉
7, 1 kis genetika: homogén génállományó állományt egyetlen vírus is képes megtizedelni. Licenszeknél ez ugyan nem játszik annyira, de a sokszínûség a disztrók terén pl hasznos ha a security dolgokat nézzük. A liszenszelés kicsit más tészta..ebben tudnék neked olyan dolgot mondani ami még 2-3 év múlva is problémás lehet. 😉 (hmm..mondjuk az MS-t is szokták azért a bíróság elé citálni)
#64
ezzel nincs is probléma addig, amíg nen próbálják bemagyarázni, h az a jobb. lásd open ofisz (vagy akár a linux...)
#63
Persze nem õrültség, itt csak arra próbáltam utalni, hogy a Microsoft és sok egyéb cég nézõpontja is tökéletesen érthetõ és logikus.
Ha én, mint programozó (cég), kitalálok valamit, ami megold egy problémát és párja sincs a piacon, lehet, hogy ésszerõbb megoldás zárt forrással kiadni, mert lehet, hogy ebbõl fogok meggazdagodni (vagy nem).
MySQL viszont a semmiben tûnt volna el, ha nem ezt a modellt választják egy olyan érában, amikor az övékénél sokkal fejlettebb adatbázis-kezelõk uralták a piacot.
Szerintem annyi az egész, hogy ésszerûen kell dönteni nyílt és zárt forrás között.
Ha én, mint programozó (cég), kitalálok valamit, ami megold egy problémát és párja sincs a piacon, lehet, hogy ésszerõbb megoldás zárt forrással kiadni, mert lehet, hogy ebbõl fogok meggazdagodni (vagy nem).
MySQL viszont a semmiben tûnt volna el, ha nem ezt a modellt választják egy olyan érában, amikor az övékénél sokkal fejlettebb adatbázis-kezelõk uralták a piacot.
Szerintem annyi az egész, hogy ésszerûen kell dönteni nyílt és zárt forrás között.
#62
OS az az Operating System és nem open source.
a felvetésed meg nyakatekert. egyáltalán nincs szükség az opensorcera egy ilyen üzleti tervben. meintcsak a nemlétezõ hiány potlása van.
#60 nyílt forrásnál nem a termékért kérnek pénzt, hanem a szolgáltatásért. kérek azért pénz, h megírtam 1x, aztán több pénzt nem látok belõle.
a starofisz meg pont a disztribes felvetésemre jó példa.
a felvetésed meg nyakatekert. egyáltalán nincs szükség az opensorcera egy ilyen üzleti tervben. meintcsak a nemlétezõ hiány potlása van.
#60 nyílt forrásnál nem a termékért kérnek pénzt, hanem a szolgáltatásért. kérek azért pénz, h megírtam 1x, aztán több pénzt nem látok belõle.
a starofisz meg pont a disztribes felvetésemre jó példa.
#61
1. probléma az, h az nyílt modellel akarják legyõzni a zártat. tudod fanatikusok, éjjen a linux stb.
2. egyetemi keretben nincs olyan, h piac.
3. a) az, h pénzt keresün/fejlõdünk és a sikerült összekaparni a pénz a fennmaradásra azért elég érdekes párosítás.
b) már írtam, ezek a nagy cégek egyértelmûen kihasználják az open source naívitást. ezért szánalmas az egész.
c) az xml ms felvetésre ms pénzelése mellettt fejlesztette ki a w3c.
4. ugyan már, ms sem monopolként kezdte, eltalálta a piaci igényt ezért érte el a mostani állapotát és ezért is tudja megtartani. minden más csak belemagyarázás.
#57 nincs semilyen baj/gond. annak a kezében legyen (akár cég), akinek a fejébõl kipattant és/vagy elkészítette az elsõ alkalmazást. úgy ahogy ez minden máshol lenni szokott.
6. összesküvés elméletekkel kímélj.
7. rátapintottál a lényegre, nincs egység, nuku stabilités, de cserébe viszont van káosz. ezek aztán a meggyõzõ érvek.
2. egyetemi keretben nincs olyan, h piac.
3. a) az, h pénzt keresün/fejlõdünk és a sikerült összekaparni a pénz a fennmaradásra azért elég érdekes párosítás.
b) már írtam, ezek a nagy cégek egyértelmûen kihasználják az open source naívitást. ezért szánalmas az egész.
c) az xml ms felvetésre ms pénzelése mellettt fejlesztette ki a w3c.
4. ugyan már, ms sem monopolként kezdte, eltalálta a piaci igényt ezért érte el a mostani állapotát és ezért is tudja megtartani. minden más csak belemagyarázás.
#57 nincs semilyen baj/gond. annak a kezében legyen (akár cég), akinek a fejébõl kipattant és/vagy elkészítette az elsõ alkalmazást. úgy ahogy ez minden máshol lenni szokott.
6. összesküvés elméletekkel kímélj.
7. rátapintottál a lényegre, nincs egység, nuku stabilités, de cserébe viszont van káosz. ezek aztán a meggyõzõ érvek.
#60
Az OOo-ból ma már nem egy fizetõs Oficce épült (MagyarOffice, StarOffice), és ez teljesen rendben is van. Akinek kell a plussz motyó+támogatás az természetesen megveszi. A linux kb dettó, csak pepitában: több variálási lehetõség, és jóval több termék. A gyakorlat azt mutatja hogy nílt forrású dolgokat is el lehet adni. Te magad is építhetsz nyílt forrású cuccból kereskedelmi forgalomba hozható sw terméket. Csak egy dolgot kell szem elõtt tartanod: a opensource termék eredeti licenszét.
#59
Azért nem vagyok benne biztos hogy õrültség teljesen OS szoftvert fejleszteni. A szerzõ(k) jogában áll a dual licecelés (pl: MySQL), és ha úgy tetszik a GPL verzió elõmelegíti a piacot a zárt kódú terméknek. Vagy egy másik érdekes project a Webmin pl BSD alapú, de ha akarsz hozzá modult fejleszteni, és nem látod át a webmin kódját (azé' a perl nem éppen könnyen olvasható..illetve könnyû benne olvashatatlan forrást produkálni) akkor pénzért írathatsz magadnak modult a szerzõvel.
#58
ez szép belátás, de akkor mivel magyarázod a linuxot, vagy az open ofiszt?
megint elmélet vs. gyakorlatnál vagyunk.
"Hagyományos esetben a megrendelõ tulajdonába kerül a kód"
ez egyáltalán nincs így. semmi nem zárja ki, h a megrendelõbõl ne legyen licenszelõ.
úgy már helyes a megállapítás, h a fejlesztõ cég kezébe kerül, de ott is csak akkor lehet gond ez, ha egyfõs fejlesztõ csapat vagyunk és épp elhagyjuk a céget.
megint elmélet vs. gyakorlatnál vagyunk.
"Hagyományos esetben a megrendelõ tulajdonába kerül a kód"
ez egyáltalán nincs így. semmi nem zárja ki, h a megrendelõbõl ne legyen licenszelõ.
úgy már helyes a megállapítás, h a fejlesztõ cég kezébe kerül, de ott is csak akkor lehet gond ez, ha egyfõs fejlesztõ csapat vagyunk és épp elhagyjuk a céget.
#57
Ezzel csak az a baj hogy ha egy kézben van akkor ki legyen az az egy kéz akiben _mindenki_ megbízik. Ez volt a porbléma a .Net passportok felvetésekor is, vagy most a Googleval is. Az a cég ami a fél bolygó (a kínaiakat nem vesezm bele :-P) adatait kezeli akkora hatalomra tesz szert hogy az elcsábulás veszélye önmagában túl nagy, és akkor még nem is beszéltem aról h miyeln célpont lenne a cég teszem azt terroristák/kémek/stb szemében. A nyílt dolgoknál ott van a fork mint elágazási lehetõség, és az erõsebb marad fent. Olyan ez mint az evolúció..az talán csak nem rossz, mi? 😉
A másik pedig hogy ha van is elhagyott project, akkor is fel lehet késõbb venni a fejlesztés szálát.
Na, de hogy mondjak végre valami hibát/hiányosságot is:
1, nincs tökéletes opensource licenc, mindegyiknek megvan a maga baja
2, viszont rengeteg fajtájuk van..ez maga a káosz ha úgy tetszik
A másik pedig hogy ha van is elhagyott project, akkor is fel lehet késõbb venni a fejlesztés szálát.
Na, de hogy mondjak végre valami hibát/hiányosságot is:
1, nincs tökéletes opensource licenc, mindegyiknek megvan a maga baja
2, viszont rengeteg fajtájuk van..ez maga a káosz ha úgy tetszik
#56
Nem mondom, hogy nem szabad zárt forrással programot írni. Ha én, mint programozó cég mûködök és saját ötletembõl saját befektetésemmel fejlesztek valamit, majd piacra dobom, természetesen õrült lennék, ha nyílt forrással adnám ki.
Ha viszont Megrendelõ vagyok és valakinek fizetek hogy az általam specifikált megoldást elkészítse, úgy gondolom, minden szempontból a legjobb, ha megkapom a forráskódot. Amúgy sem akarnám, hogy én finanszírozzam a jövõbeli üzleti sikereit.
Hagyományos esetben a megrendelõ tulajdonába kerül a kód, ami a programozónak eléggé gáz, mert a köv. megrendelõ esetén le kell kódolnia ugyanazt megint. Az ilyen helyzetekre a GPL tökéletes szerintem.
Korményzatok, nonprofit szervezetek helyében én mindenkit elzavarnék, aki nem GPL megoldást szállít.
Ha viszont Megrendelõ vagyok és valakinek fizetek hogy az általam specifikált megoldást elkészítse, úgy gondolom, minden szempontból a legjobb, ha megkapom a forráskódot. Amúgy sem akarnám, hogy én finanszírozzam a jövõbeli üzleti sikereit.
Hagyományos esetben a megrendelõ tulajdonába kerül a kód, ami a programozónak eléggé gáz, mert a köv. megrendelõ esetén le kell kódolnia ugyanazt megint. Az ilyen helyzetekre a GPL tökéletes szerintem.
Korményzatok, nonprofit szervezetek helyében én mindenkit elzavarnék, aki nem GPL megoldást szállít.
#55
Pfú, úgy látom sok emberben azért elég sok félreértés gyülemlett fel. A GNU GPL pl kerek perec leírja hogy a licencben nem a pénzrõl van szó! Nincs kizárva annak a lehetõsége hogy vki pénzt kérjen egy GNU GPL licencû termékért, és erre nem kevés példa is akad. És hogy értelmet nyerjen az egész: az opensource (úgy általában) meglehetõsen régi dolgoknál gyökerezik, egészen pontosan a Unix megszületésénél, és fejlõdésénél volt nagy szerepe a nyitott modellnek. De úgy gondolom ha a mai egyetemi fejlesztési modellek jó részét vesszük akkor ma sem változott olyan sokat ez a kép. Tehát azok a szakemberek akiket egy adott probléma jobban érdekel mint a pénz ami vele jár, és a lehetõségük adott ilyen kutatást végezni jobban élvezhetik eme dolgok szabadságát, mint a kereskedelmi viszonylatban (jóval) elfogadottabb zárt forrású szemléletet.
Ha cégekrõkl, és haszonról akarunk beszélni akkor viszont nyilván szembe kell néznük a dolgok hátrányos oldalával is. Ezt nyilván megtették jópáran az opensource-t felhasználó cégek, és jópár közülük elég jól helyt is állt (a Mozilla Inc. is, a Sun is, a Google is, és hogy kissebb céget mondjak a Ribbonsoft is, vagy a hazai Balabit). A projectek megint megtalálják többnyire a fennmaradásukhoz szükséges pénzeket: céges, és magán támogatások, pályázatok, állami támogatás, más nyílt forrású projectek erõforrás támogatása. Ezen tehát nem aggódnék.
Az hogy a linux milyen szegmensekben mennyire elterjedt az egy érdekes dolog, mert sok ellentmondásos felmérés készült. Ami viszont biztos: nagy cégek néha elõszeretettel nyúlnak az opensourcehoz mostanság..feltételezem hogy nem divatból. Akinek kétségei vannak arról hogy mennyire rossz döntés mondjuk az opensource "használata" az kérdezze meg az MS-t, mondjuk az Akamai viszonylatában, vagy a Gentoo Linux exmaintainer elcsábításának kérdésében. De vehetnénk a PaX-ot, vagy az XML-t, vagy más olyan technológiákat amikre lehet azt mondani h a "nyílt oldalról érkezett". Tudomásul kell venni hogy mindenkinek lehetnek jó ötletei, és ha az MS ezekkel jól sáfárkodik akkor Õ is nyerhet ezen a dolgon.
Jah, és így visszaolvasva még egy valami. Fényt kapok ha ilyeneket olvasok: "ms valós piaci igényeket elégít ki és pontosan tudja mire van szüksége a vásárlóinak". Lássuk be: az MS profitorientált cég. Megengedheti (sajnos) hogy néha elengedjen néhány -nem is kis- óhajunkat-sóhajunkat a füle mellett (finom voltam!! :-D). De a monopol helyzet már csak ilyen..asszem elég csak itthon körülnézni..T-**
Ha cégekrõkl, és haszonról akarunk beszélni akkor viszont nyilván szembe kell néznük a dolgok hátrányos oldalával is. Ezt nyilván megtették jópáran az opensource-t felhasználó cégek, és jópár közülük elég jól helyt is állt (a Mozilla Inc. is, a Sun is, a Google is, és hogy kissebb céget mondjak a Ribbonsoft is, vagy a hazai Balabit). A projectek megint megtalálják többnyire a fennmaradásukhoz szükséges pénzeket: céges, és magán támogatások, pályázatok, állami támogatás, más nyílt forrású projectek erõforrás támogatása. Ezen tehát nem aggódnék.
Az hogy a linux milyen szegmensekben mennyire elterjedt az egy érdekes dolog, mert sok ellentmondásos felmérés készült. Ami viszont biztos: nagy cégek néha elõszeretettel nyúlnak az opensourcehoz mostanság..feltételezem hogy nem divatból. Akinek kétségei vannak arról hogy mennyire rossz döntés mondjuk az opensource "használata" az kérdezze meg az MS-t, mondjuk az Akamai viszonylatában, vagy a Gentoo Linux exmaintainer elcsábításának kérdésében. De vehetnénk a PaX-ot, vagy az XML-t, vagy más olyan technológiákat amikre lehet azt mondani h a "nyílt oldalról érkezett". Tudomásul kell venni hogy mindenkinek lehetnek jó ötletei, és ha az MS ezekkel jól sáfárkodik akkor Õ is nyerhet ezen a dolgon.
Jah, és így visszaolvasva még egy valami. Fényt kapok ha ilyeneket olvasok: "ms valós piaci igényeket elégít ki és pontosan tudja mire van szüksége a vásárlóinak". Lássuk be: az MS profitorientált cég. Megengedheti (sajnos) hogy néha elengedjen néhány -nem is kis- óhajunkat-sóhajunkat a füle mellett (finom voltam!! :-D). De a monopol helyzet már csak ilyen..asszem elég csak itthon körülnézni..T-**
#54
az a gond ezzel a nyíltsággal, kicsúszik az ember kezébõl az irányítás és elveszti a felügyeleti jogot is.
jó pálda erre a fájlcserélõ hálózatok, az eredeti ötletgazda kitalál egy mûködést és elhatározza, ha a hálózaton belül ezt meg ezt, így és így lehet csinálni, mindán más nem megengedett.
erre jön valaki, belepiszkál a rendszerbe és kiad egy új disztribet. ezzel nem segíti a rendszert, hanem adott esetben tönkre teszi. ezért is van pl, h dc-n egyes klienseket tíltanak.
ha egy kézben lenne az egész, attól még a júzer feedbek miatt simány fejlõdhetne egészségesen a rendszer, ha nagyon modosíthatóvá akarom tenni az alkalmazásomat, akkor lehetõséget biztosítok az extek/pluginek használatára. ezért nem kell nyíltnak lenni.
jó pálda erre a fájlcserélõ hálózatok, az eredeti ötletgazda kitalál egy mûködést és elhatározza, ha a hálózaton belül ezt meg ezt, így és így lehet csinálni, mindán más nem megengedett.
erre jön valaki, belepiszkál a rendszerbe és kiad egy új disztribet. ezzel nem segíti a rendszert, hanem adott esetben tönkre teszi. ezért is van pl, h dc-n egyes klienseket tíltanak.
ha egy kézben lenne az egész, attól még a júzer feedbek miatt simány fejlõdhetne egészségesen a rendszer, ha nagyon modosíthatóvá akarom tenni az alkalmazásomat, akkor lehetõséget biztosítok az extek/pluginek használatára. ezért nem kell nyíltnak lenni.
#53
<#bee1>#bee1> nm
#50 nm 😊
#50 nm 😊
#52
a mondandód elõs fele megoldható egyszerû licenszeléssel. úgy ahogy általában minden más helyen ez mûködni szokott - most a holografos cikk kapcsán jutott eszembe, h nézd meg valki kifejleszt egy adattárolót és mindenki azt fogja licenszelni, konkurenciának csak egy teljene eltérõ fejlesztés hozható fel. de az elõ sem fordulhat, h saját maga konkurenciájává váljon.
és szerintem ez sokkal nagyobb gond (mármint az önmagával konkurálás), mint amekkora elõnyt jelenthet az általad vázolt dolog.
az utcsó mondatodnak viszont igazad adok. ez valóban egyértelmû elõny. habár ki mondta, h az új munkahely nem licenszelheti ugyan azt? az általad bele fektetett tudást, meg te viszed magaddal. plusz megintcsak itt van, h hiába jó ebbõl a megközelítésbõl, ha a vele járó problémák sokkal súlyosabbak.
és szerintem ez sokkal nagyobb gond (mármint az önmagával konkurálás), mint amekkora elõnyt jelenthet az általad vázolt dolog.
az utcsó mondatodnak viszont igazad adok. ez valóban egyértelmû elõny. habár ki mondta, h az új munkahely nem licenszelheti ugyan azt? az általad bele fektetett tudást, meg te viszed magaddal. plusz megintcsak itt van, h hiába jó ebbõl a megközelítésbõl, ha a vele járó problémák sokkal súlyosabbak.
#51
FTeR, én is köszönöm az elismerést. 😊
Sajnos viszont a vitából kicsit ki kell szálljak, habár ez nem azt jelenti, hogy eltántorodtam, mindössze a munkaidõm lejárt, a költözés miatt otthon meg még nincs netem. (Majd lesz, de most nincs)
Jó csevegést, további szép estét, és kellemes 7végét.
Legyetek jók, vigyázzatok magatokra, írjatok nyílt szoftvert, ésatöbi ;DDDDDDDD
Sajnos viszont a vitából kicsit ki kell szálljak, habár ez nem azt jelenti, hogy eltántorodtam, mindössze a munkaidõm lejárt, a költözés miatt otthon meg még nincs netem. (Majd lesz, de most nincs)
Jó csevegést, további szép estét, és kellemes 7végét.
Legyetek jók, vigyázzatok magatokra, írjatok nyílt szoftvert, ésatöbi ;DDDDDDDD
#50
😊
Kösz az elismerést!
Kösz az elismerést!
#49
Nem tudom, miért teszi tönkre a gazdaságot, ha egy adott problémát rövidebb idõ alatt alacsonyabb költségen oldanak meg. A dolgog minõségének fejlõdését pedig éppen a GPL garantálja.
Ha megnézed a régebbi GPL alkalmazásokat, azok már tényleg borzasztó jó minõségûek lettek. Én is csak tanulok belõlük, pedig 10 éves fejlesztõi múltam van.
Az új projektekkel tényleg sok a szívás, dehát semmilyen programtól nem várható el, hogy azonnal tökéletes legyen. Ha a mostani javításaidat (bár nem kötelezõ) elküldöd a projekt karbantartójának, legközelebb nem kell szívnod annyit.
Ráadásul ha alkalmazott vagy és felmondasz a cégnél, a következõ munkahelyeden is használhatod a kódot.
Ha megnézed a régebbi GPL alkalmazásokat, azok már tényleg borzasztó jó minõségûek lettek. Én is csak tanulok belõlük, pedig 10 éves fejlesztõi múltam van.
Az új projektekkel tényleg sok a szívás, dehát semmilyen programtól nem várható el, hogy azonnal tökéletes legyen. Ha a mostani javításaidat (bár nem kötelezõ) elküldöd a projekt karbantartójának, legközelebb nem kell szívnod annyit.
Ráadásul ha alkalmazott vagy és felmondasz a cégnél, a következõ munkahelyeden is használhatod a kódot.
#48
ej, nézzétek meg milyen jókat írok, a vita is normális és a legtöbb vita patner(em) nincs is itt.
habár lehet csak rontana a helyzeten.
linuxos, storgg: kérlek legyen bennetek kitartás, mert már vagy 5 éve próbálom megérteni ezt a mozgalmat (pontosabban az azt kísérõ lelkesedést) és most úgy néz ki, h a vita jó irányba halad. az ne tántorítson el, h esetleg nem tudtok meggyõzni 😉
habár lehet csak rontana a helyzeten.
linuxos, storgg: kérlek legyen bennetek kitartás, mert már vagy 5 éve próbálom megérteni ezt a mozgalmat (pontosabban az azt kísérõ lelkesedést) és most úgy néz ki, h a vita jó irányba halad. az ne tántorítson el, h esetleg nem tudtok meggyõzni 😉
#47
asszem a példámból jól látható, h ez az opensource dolog egy _nem létezõ_ hiányt akar pótolni, miközben rengeteg problémát generál.
#46
olvastam.
pont az a gond, h az egész a társadalmi megbecsülésre épít. de tiszteletbõl nem lehet kenyeret venni. és(!) mint ahogy írtam, ez is csak megfelelõen nagy projektnél mûködik. és mint tudjuk azok vannak kissebségben.
és asszem belátható, h ezzel kilõttük a legnagyobb pozitívumot, ami felhozható érvként.
pont az a gond, h az egész a társadalmi megbecsülésre épít. de tiszteletbõl nem lehet kenyeret venni. és(!) mint ahogy írtam, ez is csak megfelelõen nagy projektnél mûködik. és mint tudjuk azok vannak kissebségben.
és asszem belátható, h ezzel kilõttük a legnagyobb pozitívumot, ami felhozható érvként.
#45
1. ugyan mitõl "félnék"?
2. nem konkrétan a GPLel van bajom, az csak következménye annak, ami nem tetszik nekem.
3. igen, ez az elmélet. de a gyakorlat az, h majd jön valaki aki szinte 100%ban lemásolja (fogja az eredetit és 2 sort megváltoztat), majd azon kapja magát az ember, h a saját terméke ellen konkurál. errõl szól az ezerféle linux disztrib is.
tod én is programozó vagyok és akár hiszed akár nem, linuxra is dolgozom és az éppen aktuális projektem is egy nyílt forrású cuccon alapszik, és csak azért kéynszerültünk erre, mert 2 hét alatt kellett volna megoldani egy min 6-7 hónapos projektet. de ez nem olyan, amit ne lehetett volna úgy megoldani, h valakitõl licenszelek egy megoldást (mint ahogy játék motoroknál teszik), ami kifizetõdõ nekem és még a másik fél is pénzt keres vele. de mivel van egy ingyenes változata, hülye lennék nem azt használni (mégha adott esetbe ha minõsege nem is teljesen kielégítõ).
pont errõl beszéltem, ez teszi tönkre a gazdaságot. nincs érték mozgás és nincs verseny se.
érthetõ már mirõl rizsálok?
2. nem konkrétan a GPLel van bajom, az csak következménye annak, ami nem tetszik nekem.
3. igen, ez az elmélet. de a gyakorlat az, h majd jön valaki aki szinte 100%ban lemásolja (fogja az eredetit és 2 sort megváltoztat), majd azon kapja magát az ember, h a saját terméke ellen konkurál. errõl szól az ezerféle linux disztrib is.
tod én is programozó vagyok és akár hiszed akár nem, linuxra is dolgozom és az éppen aktuális projektem is egy nyílt forrású cuccon alapszik, és csak azért kéynszerültünk erre, mert 2 hét alatt kellett volna megoldani egy min 6-7 hónapos projektet. de ez nem olyan, amit ne lehetett volna úgy megoldani, h valakitõl licenszelek egy megoldást (mint ahogy játék motoroknál teszik), ami kifizetõdõ nekem és még a másik fél is pénzt keres vele. de mivel van egy ingyenes változata, hülye lennék nem azt használni (mégha adott esetbe ha minõsege nem is teljesen kielégítõ).
pont errõl beszéltem, ez teszi tönkre a gazdaságot. nincs érték mozgás és nincs verseny se.
érthetõ már mirõl rizsálok?
#44
a forráskódomban rejlõ "technológia" üzlezi titoknak mimõsül, elemi érdek, h ne kerüljön a konkurencia kezére.
sehol máshol nincs ez a nyíltság, 1 mûszaki cikknél nem teszik közkincsé a mûszaki tervrajzot, sõt még le is védik és mindent megtesznek a titkosítás érdekében. ez az elmi érdek és az egész jól is mûködik. az ebbõl fakadó problémák megoldásra nagyon jó megoldás a nyílt, vagy részben nyílt de facto szabványok, esetleg a zárt de licenszelhetõ megoldások. azzal a kikötéssel, h nem lehet triviális dolgokat kisajátítani.
a patternekbõl fakadó problémákra, meg nem megoldás az open source. kb olyan, mint ha a migrénnel a fejbe lövés lenne a gyógyír, mondván így legalább többet nem fáj.
sehol máshol nincs ez a nyíltság, 1 mûszaki cikknél nem teszik közkincsé a mûszaki tervrajzot, sõt még le is védik és mindent megtesznek a titkosítás érdekében. ez az elmi érdek és az egész jól is mûködik. az ebbõl fakadó problémák megoldásra nagyon jó megoldás a nyílt, vagy részben nyílt de facto szabványok, esetleg a zárt de licenszelhetõ megoldások. azzal a kikötéssel, h nem lehet triviális dolgokat kisajátítani.
a patternekbõl fakadó problémákra, meg nem megoldás az open source. kb olyan, mint ha a migrénnel a fejbe lövés lenne a gyógyír, mondván így legalább többet nem fáj.
#43
A morális kérdések felmerülésével egyetértek.
A katedrális és bazár részletesen taglalja is ezt, tehet jól levezeti. Tehát aki nyílr forrású dolgot fejelszt, az gyak: ajándékként bocsájtja a felhasználó, és a közösség rendelkezésére. (ajándékozó kultúra a megnevezése, a tudományos világban (néprajz pl.)) Ergo: aki vállaja az ajándékozó szerepét, az elvárja a neve megemlítését, és azt, hogy betartsák azt a licenszet, amelyhez õ hozzárendelte a programját.
Értsd: Aki tehát GPL -es programot ad közre tisztában van azzal, hogy belekerülve egy disztribucióba egy cégnek pénzt is hozhat.
Magyarán vállalt, és egyetértõ magatartás, ha GPL -es programot én felteszek az internetre. Mellesleg több cég a legjobb, leg sarkalatosabb fejlesztések készítõiít anyagilag is segíti (tehát próbál anyagilag is meghonorálni), hisz ne feledjük el, hogy az apache team, az x.org, kde, és hasonlók mögött támogatók állnak. (pl ibm is)
Ha nem olvastad, olvas el (katedrális és bazár), nem azt mondom, hogy számodra egy olyan világ tárul fel amivel egyetértesz, vagy tudsz azonosulni, hanem azt, hogy egy másik világot fogsz látni, ami létezik, max. nem tartod sajátodénak.
A katedrális és bazár részletesen taglalja is ezt, tehet jól levezeti. Tehát aki nyílr forrású dolgot fejelszt, az gyak: ajándékként bocsájtja a felhasználó, és a közösség rendelkezésére. (ajándékozó kultúra a megnevezése, a tudományos világban (néprajz pl.)) Ergo: aki vállaja az ajándékozó szerepét, az elvárja a neve megemlítését, és azt, hogy betartsák azt a licenszet, amelyhez õ hozzárendelte a programját.
Értsd: Aki tehát GPL -es programot ad közre tisztában van azzal, hogy belekerülve egy disztribucióba egy cégnek pénzt is hozhat.
Magyarán vállalt, és egyetértõ magatartás, ha GPL -es programot én felteszek az internetre. Mellesleg több cég a legjobb, leg sarkalatosabb fejlesztések készítõiít anyagilag is segíti (tehát próbál anyagilag is meghonorálni), hisz ne feledjük el, hogy az apache team, az x.org, kde, és hasonlók mögött támogatók állnak. (pl ibm is)
Ha nem olvastad, olvas el (katedrális és bazár), nem azt mondom, hogy számodra egy olyan világ tárul fel amivel egyetértesz, vagy tudsz azonosulni, hanem azt, hogy egy másik világot fogsz látni, ami létezik, max. nem tartod sajátodénak.
#42
Nem teljesen érted te ezt a GPL-t, azért félsz tõle ennyire.
Egyáltalán lem ingyenességrõl, hanem szabadságról szól. A megrendelõ, a programozó és a forrás szabadságáról. Lásd pl. Qt, MySQL.
Én pl. programozó vagyok és tudok mondani tapasztalatból egy konkrét leegyszerûsített példát:
Megrendelõ szeretne egy megoldást egy informatikai problémára, ezért megkeresi Programozót (ill. megoldásszállító céget).
Programozó 2 megoldási módot ajánlhat.
a) Megírja az egészet és a binárist átadja (fejlesztési idõ nagy, költség magas)
b) Választ egy nyílt forrású megoldást, ami majdnem teljesen lefedi a problémát. Ezt kiegészíti, majd az egészet a forráskóddal együtt átadja Megrendelõnek. (fejlesztési idõ kicsi, költség alacsony, ha Programozó megszûnik létezni, megrendelõ akkor sincs bajban egy fejlesztési igény esetén)
Szerinted egy tendert melyik megoldás szállítójának van nagyobb esélye megnyerni?
Gyanítom, hogy te egy a) változatot preferáló cégnél dolgozhatsz és egy kissé frusztrál, hogy elviszik elõletek a megrendeléseket az open source megoldások szállítói. Mi persze, és gondolom a többi open source szállító is, örülünk annak, hogy váltás helyett inkább szitkozódtok, de szerencsére ez a megrendelõket egyáltalán nem érdekli. Nekik csak a megoldás a fontos. És persze hogy ne függjenek tovább a csak 286-os gépen vagy épp VAX-on futó õsrégi bináris programoktól, amiknek a fejlesztõit és a forráskódját már régen lehetetlen elõkeríteni.
Egyáltalán lem ingyenességrõl, hanem szabadságról szól. A megrendelõ, a programozó és a forrás szabadságáról. Lásd pl. Qt, MySQL.
Én pl. programozó vagyok és tudok mondani tapasztalatból egy konkrét leegyszerûsített példát:
Megrendelõ szeretne egy megoldást egy informatikai problémára, ezért megkeresi Programozót (ill. megoldásszállító céget).
Programozó 2 megoldási módot ajánlhat.
a) Megírja az egészet és a binárist átadja (fejlesztési idõ nagy, költség magas)
b) Választ egy nyílt forrású megoldást, ami majdnem teljesen lefedi a problémát. Ezt kiegészíti, majd az egészet a forráskóddal együtt átadja Megrendelõnek. (fejlesztési idõ kicsi, költség alacsony, ha Programozó megszûnik létezni, megrendelõ akkor sincs bajban egy fejlesztési igény esetén)
Szerinted egy tendert melyik megoldás szállítójának van nagyobb esélye megnyerni?
Gyanítom, hogy te egy a) változatot preferáló cégnél dolgozhatsz és egy kissé frusztrál, hogy elviszik elõletek a megrendeléseket az open source megoldások szállítói. Mi persze, és gondolom a többi open source szállító is, örülünk annak, hogy váltás helyett inkább szitkozódtok, de szerencsére ez a megrendelõket egyáltalán nem érdekli. Nekik csak a megoldás a fontos. És persze hogy ne függjenek tovább a csak 286-os gépen vagy épp VAX-on futó õsrégi bináris programoktól, amiknek a fejlesztõit és a forráskódját már régen lehetetlen elõkeríteni.
#41
az egész felfogás, miszerint majd a közösség minden problémát megold, csak nagy népszerûségnek örvendõ alkalmazásoknál fejti ki pozitív hatását, kis/jelentéktelen/kevésbé simert projektetknél gyakorlatilag tök mind1, h nyílt vagy nem, mert senkit nem érdekel.
közepes elterjedségnél viszont csak negatív hatása van. nem egy olyan hírrõl hallani, h egy eddig nyílt alkalmazást (pl 1-2 ismertebb tûzfal) zártá tesznek, mert csak a konkurenciát boldogították a nyíltsággal, miközben õk semmit nem kaptak a közösségtõl.
egyébként nagyon jó a redhatos meglátásod. pont errõl beszéltem a gartneres topikban is.
közepes elterjedségnél viszont csak negatív hatása van. nem egy olyan hírrõl hallani, h egy eddig nyílt alkalmazást (pl 1-2 ismertebb tûzfal) zártá tesznek, mert csak a konkurenciát boldogították a nyíltsággal, miközben õk semmit nem kaptak a közösségtõl.
egyébként nagyon jó a redhatos meglátásod. pont errõl beszéltem a gartneres topikban is.
#40
jó ezen nincs vita. de ez nem változtat azon amit írtam és bármit is ír a GPL, egyszerû emberi morál, h nem szeretjük ha más gazdagodik meg a munkákból. tehár ha ezentúl bárki, akárki munkájából gyak korlátozás nélkül meggazdagodhat, akkor elõbb utóbb senki nem fogja igénybe venni a licenszet.
szép dolog ez a nyílt forrásosság, de be kell látni, h egyszerûen gyarló emberi okok miatt nem életképes, mert több hátránnyal jár mint elõnnyel. saját magával kerül ellentmondásokba. ezért van ez a szenvedés is GPL körül.
szép dolog ez a nyílt forrásosság, de be kell látni, h egyszerûen gyarló emberi okok miatt nem életképes, mert több hátránnyal jár mint elõnnyel. saját magával kerül ellentmondásokba. ezért van ez a szenvedés is GPL körül.
#39
Egyáltalán nem.
A GPL azt köti ki, hogy a forrást, és ugyanazokat a jogokat a szoftver átadásakor nekedi s tovább kell adnod. Ez pedig a forrás, módosíthatóság, a terjesztési jog. De az nincs leírva, hogy a szoftver továbbadása nem pénzért történhet meg, hanem ingyenesen. Ezt a GPL nem köti ki.
Való igaz, elsõ olvasatra (másodikra sem) egyértelmû ez, ezért készül a GPL v.3 verzió, hogy ezt egyérelmûsítse.
Ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy ez a "trend", hanem azt, hogy a GPL ezt tartalmazza.
A GPL azt köti ki, hogy a forrást, és ugyanazokat a jogokat a szoftver átadásakor nekedi s tovább kell adnod. Ez pedig a forrás, módosíthatóság, a terjesztési jog. De az nincs leírva, hogy a szoftver továbbadása nem pénzért történhet meg, hanem ingyenesen. Ezt a GPL nem köti ki.
Való igaz, elsõ olvasatra (másodikra sem) egyértelmû ez, ezért készül a GPL v.3 verzió, hogy ezt egyérelmûsítse.
Ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy ez a "trend", hanem azt, hogy a GPL ezt tartalmazza.
#38
ha jól tévedek még nincs kint a 3.verzsön. és egyenlõre úgy próbálják azt a generált problémát feloldani/enyhíteni, nevezetesen ha viki csinál valamit és köz kincsé teszi, akkor más ne gazdagodhasson meg belõle, hogy kötelezõen ingyen és bérmentve kell forgalmazni. de még a 3as verzsön is csak azon segít, h ha felhasználok 1 sort akkor ne keljen az egészre a GNUt alkalmazni.
tehát erõsen kéz a kézben jár, így teljesen fölösleges és eröltetetten próbálkozás szétválasztani.
tehát erõsen kéz a kézben jár, így teljesen fölösleges és eröltetetten próbálkozás szétválasztani.
#37
ugyan tudom, h teljesen fölösleges reagálni erre, de ezt a w9x-es vonalat le lehetne már felejteni. saját magad járatod le.
#36
Áve!
Elég sok rendszert kipróbáltam már (nálam ez mánia 😊 ) és sok rendszer van fent a gépemen egyszerre. Egy dologra rájöttem: Ha az aktuális tesztalany kibírja az "anyám tesztet", akkor már kap egy pontot.
Win2000-tõl lefelé kb fél óra alatt sikerült tönkretennie, fölfelé pedig egy hét volt az átlaga.
Debiannal, Uhuval, Gentooval, Mandrake-kel nem bírt el.
Furcsa nem?
Csürsz!
Én
Elég sok rendszert kipróbáltam már (nálam ez mánia 😊 ) és sok rendszer van fent a gépemen egyszerre. Egy dologra rájöttem: Ha az aktuális tesztalany kibírja az "anyám tesztet", akkor már kap egy pontot.
Win2000-tõl lefelé kb fél óra alatt sikerült tönkretennie, fölfelé pedig egy hét volt az átlaga.
Debiannal, Uhuval, Gentooval, Mandrake-kel nem bírt el.
Furcsa nem?
Csürsz!
Én
#35
Az open source nem jelent ingyenességet😊 Az, hogy ez most trendi, az nem jelenti azt, hogy ez így is marad. (a'la redhat linux)
Az ingyenesség egy csábító erõként üzemel, amely a microsoft-szél elleni pisálást könnyíti meg. (de ronda megfogalmazás, de kb: errõl van szó)
Hidd el nekem, hogy a linux disztribek amint elérik a legalább 10%-os dekstop elterjedtséget. (ez még odébb van) itt is beáll egy egyensúly, és egy tonna jelenleg ingyenes program köv. verziója már nem lesz az!
Az Opensource != ingyenesség (ezért vetették el késöbb a szabad szoftver megnevezést (katedrális és bazár))
És végre teljesülhet az, amit a gnu kiáltvány egyébként tartalmaz is! Megveheted, ott a forrás, módosíthatod (segíthetsz a fejlesztésben) és nem fenyegetünk a törvény szigorával, ha kölcsönadod a haverodnak, esetleg 2 gépre merészeled felrakni egy helyett.
Az ingyenesség egy csábító erõként üzemel, amely a microsoft-szél elleni pisálást könnyíti meg. (de ronda megfogalmazás, de kb: errõl van szó)
Hidd el nekem, hogy a linux disztribek amint elérik a legalább 10%-os dekstop elterjedtséget. (ez még odébb van) itt is beáll egy egyensúly, és egy tonna jelenleg ingyenes program köv. verziója már nem lesz az!
Az Opensource != ingyenesség (ezért vetették el késöbb a szabad szoftver megnevezést (katedrális és bazár))
És végre teljesülhet az, amit a gnu kiáltvány egyébként tartalmaz is! Megveheted, ott a forrás, módosíthatod (segíthetsz a fejlesztésben) és nem fenyegetünk a törvény szigorával, ha kölcsönadod a haverodnak, esetleg 2 gépre merészeled felrakni egy helyett.
#34
magadból indulsz ki 😊
ezerszer mondtam már, h engem nem kötnek érzelmi szálak semilyen oshez. és lehet nem tûnt fel, de a végén az open sourceról beszéltem és a linux csak egy példa volt (mint zászlóhajós alkalmazás).
nem is tudom melyik tábornak szokatt nagyobb összesküvés elméletei lenni 😊
lehet, h fárasztó volt amit írtam, de ha legközelebb meg akarsz szólani a témában, akkor gondolj arra, te ugyan így, ha nem jobban fárasztasz engem és azokat, akik lesz*rják a linuxot.
ezerszer mondtam már, h engem nem kötnek érzelmi szálak semilyen oshez. és lehet nem tûnt fel, de a végén az open sourceról beszéltem és a linux csak egy példa volt (mint zászlóhajós alkalmazás).
nem is tudom melyik tábornak szokatt nagyobb összesküvés elméletei lenni 😊
lehet, h fárasztó volt amit írtam, de ha legközelebb meg akarsz szólani a témában, akkor gondolj arra, te ugyan így, ha nem jobban fárasztasz engem és azokat, akik lesz*rják a linuxot.
#33
Kíváncsi lennék, hogy jut el valaki odáig, hogy ilyen babonás rettegést és gyûlöletet érez egy okerációs rendszerrel kapcsolatban? Ez egészen hihetetlen...
#32
ja és mielõtt még vki belekötne az open sourceal nem az a bajom, h open. az nem tetszik h ingyenes (úgy, h még reklámból sincs állandó bevétel). tehát, nincs érték mozgás.
csak egy vér kommunista hiheti, h az ilyen utópisztikus rendszer önállóan életképes lehet.
csak egy vér kommunista hiheti, h az ilyen utópisztikus rendszer önállóan életképes lehet.
#31
ez open source olyan mitn ezek a multis bevásárló közponzok. azt hirdeti, h milyen jó és olcsó gyere te is ide. közben gyakorlatilag tönkre vágják a gazdaságot, mert ha a környékre nyit egy ilyen, akkor 1 éven belül a kis boltok 3/4e bezár, mert nem képesek felvenni az árversenyt, de elég csak azt megnézni, h nagyobb minõségi áruházláncok is tönkre mentek (pl nem 1 mûszaki áruházlánc megszünt amikor bejött az electro word).
és szó sincs arról, h jobbak vagy egyáltalán jó (sõt...), de egyszerûen a szinte ingyenességükkel elhódítják vásárlókat.
úhogy, ha igaz, h az ms egyedül áll az opensorce útjában (mint ahogy nevetségesen nem így van), akkor én hálás vagyok érte.
és itt kitérnék arra, h egy új os megjelenésének nem az ms a legnagyobb ellensége, hanem a linux. ha nem lenne ez a nagy ál ingyenesség, akkor simán kiszoríthatna magának, egy fizetõs rendszer, pár %ot. de mivel kezdõként jobb nem lehet az msnél és olcsóbb sem tud lenni a linuxnál teljesen esélytelen.
és szó sincs arról, h jobbak vagy egyáltalán jó (sõt...), de egyszerûen a szinte ingyenességükkel elhódítják vásárlókat.
úhogy, ha igaz, h az ms egyedül áll az opensorce útjában (mint ahogy nevetségesen nem így van), akkor én hálás vagyok érte.
és itt kitérnék arra, h egy új os megjelenésének nem az ms a legnagyobb ellensége, hanem a linux. ha nem lenne ez a nagy ál ingyenesség, akkor simán kiszoríthatna magának, egy fizetõs rendszer, pár %ot. de mivel kezdõként jobb nem lehet az msnél és olcsóbb sem tud lenni a linuxnál teljesen esélytelen.
#30
hopp lemaradt:
vagy azt is sikerként könyvelik el, h egy nagy válallat melléjük áll. pedig egyértelmûen kihasználni akarják az egész ingyen munka közösséget. vagy amikor örülnek, h valami nyiltá vált, pedig semmi más oka nincs az egésznek, h a vállalton belül megbukott a projekt és jobb híján a nép közé vetik.
az meg már szánalom számba megy amikor ezeket a vállalatokat zászlós hajókká nyílványítják az ms elleni küzdelemben, miközben az adott vállalat ms-sel sokkal nagyobb együttmûködésben van (pl másik topikban írta vki, h adott nagy linux támogató vállalat leírásában az áll, h termékeihez a win platformot ajánlja).
vagy azt is sikerként könyvelik el, h egy nagy válallat melléjük áll. pedig egyértelmûen kihasználni akarják az egész ingyen munka közösséget. vagy amikor örülnek, h valami nyiltá vált, pedig semmi más oka nincs az egésznek, h a vállalton belül megbukott a projekt és jobb híján a nép közé vetik.
az meg már szánalom számba megy amikor ezeket a vállalatokat zászlós hajókká nyílványítják az ms elleni küzdelemben, miközben az adott vállalat ms-sel sokkal nagyobb együttmûködésben van (pl másik topikban írta vki, h adott nagy linux támogató vállalat leírásában az áll, h termékeihez a win platformot ajánlja).