Örvénygép, avagy a tornádó megcsapolása
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61
Ráadásul a mostani megoldás is befolyásolja a környezetet. Paksnál maradva az erõmûn való áthaladás után azért a Duna is mérhetõen melegebb. Ennek is biztosan van negatív hatása.
Egyébként ezek a tornádók ki tudnának törni? Nem szûnnének meg a megfelelõ mennyiségû meleg levegõ hiányában?
Egyébként ezek a tornádók ki tudnának törni? Nem szûnnének meg a megfelelõ mennyiségû meleg levegõ hiányában?
#60
Mé nem fûtenek vele épületeket ? :)
Mi a gond ezzel ? <#hehe>
Mi a gond ezzel ? <#hehe>
#59
Negativan befolyásolja a környezetet? Madarak meg rovarok? Könyörgöm, akkor akkora tornádót csinálok, ami pont belefér a tornyába és nem tud belerepülni semmi. Na, ehhez mit szólsz? Különben is, mi a fenének csinálnék nagyobbat, mint ami meg tudja hajtani a generátoromat? Nem kell annak az égig érnie. De szerintem sokkal károsabb az, ha egy természetes tavat vagy folyót melegitünk folyamatosa. Az USÁ-ban volt is ebbõl gond, mert mindig köd képzõdött egy helyen az erõmû miatt. (melegitett egy tavat) Aztán a köd rátelepedett egy autópályára, ott meg egyszercsak történt egy tömegbalaeset. Szal nem csak az élõvilágot veszélyeztetheti. :)
#58
"Az olaj meg a szén ingyé van????"
Nézd meg, hogy mire válaszoltam.
Nézd meg, hogy mire válaszoltam.
#57
Talán nem 1db szuperkondenzátor kell, hanem sok kicsi: az elosztott feszültséggel már megbírkóznak, és áramerõsség is lesz.
#56
De gondolj csak bele hogy milyen dielektrikum legyen abban a kondenzátorban, ha a villam a felhõ és a föld között is kisül és ennek a levegõtávnak bizony elég nagy az ellenállása.
#55
Minden olyan „létesítmény” alkalmas lehet a hûtõtorony kiváltására amely ezt a rengeteg hõt fel tudja venni. Például lehet az folyóvíz, mint pl. Paksnál, vagy úgynevezett hûtõtó. Erõmûveket általában igyekeznek folyók mellé telepíteni lévén az szolgáltatja a legjobb/legolcsóbb hûtést.
Ilyen hûtõ-alkalmatosságokra viszont csak a víz-gõz körfolyamatra épülõ erõmûveknek van szükségük. A sima gázturbinás erõmûvek veszteség-hõje egyszerûen a kipufogógázzal távozik.
Ilyen hûtõ-alkalmatosságokra viszont csak a víz-gõz körfolyamatra épülõ erõmûveknek van szükségük. A sima gázturbinás erõmûvek veszteség-hõje egyszerûen a kipufogógázzal távozik.
#54
Hát igen.
Kösz az infot!;)
És amelyik erõmûnek nincs hûtõtornya ott hogy oldják meg a dolgot?
Kösz az infot!;)
És amelyik erõmûnek nincs hûtõtornya ott hogy oldják meg a dolgot?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Haha.
Kara kánként folytatom tanításom.
Aha..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#51
Csukii,
én rád szavazok.
Szerintem a villámot be lehetne fogni, valamilyen bazi nagy kondenzátorral vagy aksival, amelyet a föld alá építenek. és onnan lassan kicsöpögne az áram.
A geotermális energiának meg a hátulütõjérõl épp a mai Híradó számolt be, az osztrákoknál van ilyen, és egy megjegyezhetetlen nevû folyót teleszennyez sókkal, és bejön ide is a Rába révén. Az emberek már-már határzárat csináltak tiltakozásképpen.
én rád szavazok.
Szerintem a villámot be lehetne fogni, valamilyen bazi nagy kondenzátorral vagy aksival, amelyet a föld alá építenek. és onnan lassan kicsöpögne az áram.
A geotermális energiának meg a hátulütõjérõl épp a mai Híradó számolt be, az osztrákoknál van ilyen, és egy megjegyezhetetlen nevû folyót teleszennyez sókkal, és bejön ide is a Rába révén. Az emberek már-már határzárat csináltak tiltakozásképpen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
Helló pipaxy!
Küldtél nekem ~1 hónapja privit, én válaszoltam rá két héttel késõb, de azóta nem írtál.
Látom te is olyan sûrûn olvasod õket mint én. ;)
Küldtél nekem ~1 hónapja privit, én válaszoltam rá két héttel késõb, de azóta nem írtál.
Látom te is olyan sûrûn olvasod õket mint én. ;)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
Csakhogy ez nem elméleti szinten létézik. Csak azok akik hamarabb találták ki. Azok naptoronynak nevezzék el. Ha jól emlékszem valahon Spanyolba egy kis 50 KW-os már teszteltek is. Ez messze van az új ötlettöl.
#48
Egyrészt mint Xantia írta, az élõvilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hõmérséklet)
Az lehet hogy lokálisan negatívan befolyásolja az élõvilágot, de hát melyik ipari tevékenység nem? De ezzel, ha tényleg úgy mûködik mint ahogy azt a feltaláló állítja, csökkenteni lehet az üvegház hatású gázok kibocsátását. És a lényeg: ha megelégeljük ennek a toronynak a lokális környezetkárosító hatását, megnyomjuk rajta a kikapcsoló gombot. A globális felmelegedés negatív hatásait viszont nem lehet majd kikapcsolni…
Az lehet hogy lokálisan negatívan befolyásolja az élõvilágot, de hát melyik ipari tevékenység nem? De ezzel, ha tényleg úgy mûködik mint ahogy azt a feltaláló állítja, csökkenteni lehet az üvegház hatású gázok kibocsátását. És a lényeg: ha megelégeljük ennek a toronynak a lokális környezetkárosító hatását, megnyomjuk rajta a kikapcsoló gombot. A globális felmelegedés negatív hatásait viszont nem lehet majd kikapcsolni…
#47
Csak az a gond, hogy az erõmûvek hulladék hõjének csak kis részét használják fûtésre. A nagy része felhasználatlanul átadódik a környezetnek. Pl. Paksnál is a Dunát fûtik fele leginkább.
Szal én nem teljesen értem miért a hûtõtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
Azért a hûtõtornyokat nézte ki, mert egy megszokott, mondjuk 500 MW-os erõmû 1000 MW hõt ad le hûtõtornyán keresztül. A rendszer más részei sokkal jobb hatásfokkal mûködnek.
Szal én nem teljesen értem miért a hûtõtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
Azért a hûtõtornyokat nézte ki, mert egy megszokott, mondjuk 500 MW-os erõmû 1000 MW hõt ad le hûtõtornyán keresztül. A rendszer más részei sokkal jobb hatásfokkal mûködnek.
#46
Nem lehet, hogy valahol a Karib-tender környékén is kisérleteznek hasonlóval mostanában? Talán ez megmagyarázná az ottani hurrikán-sorozatot.
Amúgy szerintem a nap-energia hasznosítása a legjobb megoldás. Abban kéne fejlõdni.
Ez a tornádógép pedig tényleg drasztikus hatással lehet az idõjárásra a légkörre és a madarakra. Na meg a légiközlekedésre is. Szerintem se látszódna a légörvény, mindhogy tényleg az általa felszívott por és egyéb dolgok miatt látszik. Nos ilyen láthatatlan forgószelekbe ha belerepül egy madárraj, akkor nem csak hogy vérvörösen látszódik majd a forgószél, hanem a beszívott dolgok tönkre is tehetik a berendezést.
Szóval érdekes ötlet, de nem éri meg vele foglalkozni. <#alien2>
Amúgy szerintem a nap-energia hasznosítása a legjobb megoldás. Abban kéne fejlõdni.
Ez a tornádógép pedig tényleg drasztikus hatással lehet az idõjárásra a légkörre és a madarakra. Na meg a légiközlekedésre is. Szerintem se látszódna a légörvény, mindhogy tényleg az általa felszívott por és egyéb dolgok miatt látszik. Nos ilyen láthatatlan forgószelekbe ha belerepül egy madárraj, akkor nem csak hogy vérvörösen látszódik majd a forgószél, hanem a beszívott dolgok tönkre is tehetik a berendezést.
Szóval érdekes ötlet, de nem éri meg vele foglalkozni. <#alien2>
#45
mindenki kaffer lenne:D
csak brana ember lenne a világon: )
amúgy sztem nem szabad elvenni az energiát sem a gõztõl sem semmitõl még a naptól se kéne mert az az õ energiájuk és nem vehetjük el mert az gonosság!<#idiota><#idiota>
csak brana ember lenne a világon: )
amúgy sztem nem szabad elvenni az energiát sem a gõztõl sem semmitõl még a naptól se kéne mert az az õ energiájuk és nem vehetjük el mert az gonosság!<#idiota><#idiota>
\"Faterral és öcsémmel játszottunk az udvaron, amikor anya kikiabált, hogy ki fogjuk taposni a füvet. Apám visszaszólt, hogy srácokat nevelünk nem füvet.\"
#44
Szar volt ...
Következõ öttlet ?
Következõ öttlet ?
#43
Ha ez neked környezetvédõ, akkor gondolom a galvániszap is az...
Egyrészt mint Xantia írta, az élõvilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hõmérséklet)
Nem véletlen szkeptikus vele a tudományos világ.
Egyrészt mint Xantia írta, az élõvilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hõmérséklet)
Nem véletlen szkeptikus vele a tudományos világ.
#42
Ha így nézzük akkor semmilyen energia nincs igyé, még a ZPE-sem, mert azt a berendezést is le kell gyártani, meg karban kell tartani!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
Csak akkor van gond az elszabadult tornádóval, ha önfenntartó folyamat alakul ki. Akkor viszont már elég tisztességes lenne a hatásfoka (100% fölött), csak nyerd ki belõle az energiát! :) Sztem nem az elõállítás lesz a fõ gond, hanem az egy helyben tartás. De úgyse csinálják meg, addigra csak találnak egyszerûbb és olcsóbb megoldásokat!! Reméljük. :(
#40
Az olaj meg a szén ingyé van????
Jó! :-)
Tehát magától feljön a föld alól fúrni sem kell, nem kell finomítani, mert autómatikusan fregmentálódik, és az adott állam sem kér pénzt érte akinek a földjébõl kibányászod! (mondjuk Irak már nem :-( )
Ja és megújul, tehát ha kitermeled akkor hirtelen visszaterem a föld alá. :-)
Király, elõkészítem a hordókat és hívom az olajat! Gyere olaj! :-)
Üdv Jötün
Jó! :-)
Tehát magától feljön a föld alól fúrni sem kell, nem kell finomítani, mert autómatikusan fregmentálódik, és az adott állam sem kér pénzt érte akinek a földjébõl kibányászod! (mondjuk Irak már nem :-( )
Ja és megújul, tehát ha kitermeled akkor hirtelen visszaterem a föld alá. :-)
Király, elõkészítem a hordókat és hívom az olajat! Gyere olaj! :-)
Üdv Jötün
Ezennel, nagy nyilvánosság elõtt tagadom a hollokamusztot!
#39
Alapvetõen én sem tartom rossz 5letnek, de csak addig, amig elvi síkon létezik.
Arról egy szó sem esett, amit már valaki itt le is irt, hogy vajon megvizsgálták e a környezetre és a környezetben lévõ élõvilágra gyakorolt hatását.
A másik, amirõl egy szó sem esik, hogy hogyan akarják a tornádót "egy helyben" tartani? Köztudott, hogy a tornádók igény mozgékonyak és nagy a romboló erejük is. Nem vagyok benne biztos, hogy egy 100m magas toronyból ne tudna kitörni.
Szóval én egy kicsit még szkeptikus vagyok az ügyben, de hagynám magam meggyõzni!
Arról egy szó sem esett, amit már valaki itt le is irt, hogy vajon megvizsgálták e a környezetre és a környezetben lévõ élõvilágra gyakorolt hatását.
A másik, amirõl egy szó sem esik, hogy hogyan akarják a tornádót "egy helyben" tartani? Köztudott, hogy a tornádók igény mozgékonyak és nagy a romboló erejük is. Nem vagyok benne biztos, hogy egy 100m magas toronyból ne tudna kitörni.
Szóval én egy kicsit még szkeptikus vagyok az ügyben, de hagynám magam meggyõzni!
In a world without walls and fences, we don\'t need windows and gates!
#38
Ez a 20% szerintem nem teljesen lehet igaz.
A hõerõmûvek hulladék hõjét azért pl fûtésre is szokták hasznosítani.
Ha ezek után áramot csinálnak belõle akkor azzal kell fûteni. Annak a hatásfoka, meg kb ua. lehet.
Azon kívül, egy ilyen létesítmény felépítése elég drága lenne egy hûtõtoronyhoz képest.
Másrészt, elõbb van a kémiai/nukleáris energia,
abból lesz hõenergia,
azt átadják egy v. két köröön keresztül egy közegnek, ezzel hajtják a turbinákat, ami a hõenergia egy részét alakítja át mozgási energiává,
a mozgási energia nagy részébõl villamos, kisebb részébõl hõenergia lesz,
a villamos energia jelentõs részébõl a transzformálás, szállítás során veszteségként hõenergia lesz,
mint írtam a hûtõközeg villamos energia termelésre nem hasznosítható hõjével általában fûtenek,
ja és az energia egy kiseb része pedig eljut az elektromos fogyasztókhoz.
Mint látható egyik átalakítás sem 100%-os, a veszteség hõenergiáként jelentkezik.
Szal én nem teljesen értem miért a hûtõtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
A hõerõmûvek hulladék hõjét azért pl fûtésre is szokták hasznosítani.
Ha ezek után áramot csinálnak belõle akkor azzal kell fûteni. Annak a hatásfoka, meg kb ua. lehet.
Azon kívül, egy ilyen létesítmény felépítése elég drága lenne egy hûtõtoronyhoz képest.
Másrészt, elõbb van a kémiai/nukleáris energia,
abból lesz hõenergia,
azt átadják egy v. két köröön keresztül egy közegnek, ezzel hajtják a turbinákat, ami a hõenergia egy részét alakítja át mozgási energiává,
a mozgási energia nagy részébõl villamos, kisebb részébõl hõenergia lesz,
a villamos energia jelentõs részébõl a transzformálás, szállítás során veszteségként hõenergia lesz,
mint írtam a hûtõközeg villamos energia termelésre nem hasznosítható hõjével általában fûtenek,
ja és az energia egy kiseb része pedig eljut az elektromos fogyasztókhoz.
Mint látható egyik átalakítás sem 100%-os, a veszteség hõenergiáként jelentkezik.
Szal én nem teljesen értem miért a hûtõtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Nem értem, hogy miért vagytok ilyen pesszimisták ezzel a találmánnyal kapcsolatban. Én jó ötletnek tartom, és ha nekem pl. lenne egy hõerõmûvem, biztosan épitenék rá/mellé egy ilyet is a hûtõtorony helyett (vagy rá). Ha megnöveli az erõmû hatásfokát 20%-kal, az azért nem elhanyagolható energia és pénz. (ráadásul olcsóbb is, mint egy hûtõtorony) A környezetet sem rombolhatja jobban, mint az a sok szén/gáz/szemét amit elégetnek egy ilyen erõmûben. (ha meg megújuló energia, pl. fa, akkor meg tiszta haszon) De mivel ezzel a szerkezettel több energia termelõdik, még csökken is az erõmû környezetszennyezõ hatása. (több energia ugyan annyi elégetett anyagból) A tornádók méretét pedig lehet szabályozni a beengedett meleg levegõ mennyiségével. Ennyit a 20 Km-es tölcsérekrõl. Szal én támogatom, mint minden olyan kezdeményezést, ami által jobban óvhatjuk a környezetet.
#36
Meg ha valami "nemesfémbõl" csinálnák, akkor 1-2 percen belûl már csak a levegõben tudna folyni! <#vigyor1>
#35
Valamint összekuszálja a mondatszerkezeteidet ;)
#34
Én befogom neked a villámot ha adsz egy olyan aksit ami képes annyi idõ alatt annyi töltést befogadni... :)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#33
Nem olyan egyszerü geotermikus erõmüvet épiteni mert elég nehéz azért lefúrni a megfelelõ mélységbe, igy inkább ott alkalmazzák ahol alapból is a felszin közelében van termálviz, ez viszont viszonylag kevés helyen van.Bár az alapelv nagyon egyszerü, viszont a rendszer hihetetlen mértékben korrodálódik mert a talajban ez a viz mindenféle ásványi elemeket tartalmaz.Megoldás lenne ha korrodálás mentes csöveket használnának csak épp senkinek sincs kedve (meg pénze) aranyból vagy hasonló nemesfémbõl késziteni ezeket.Igy aztán a legnagyobb költséget a karbantartás jelenti.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#32
A villámokat fognák már be, és azok energiáját tárolnák el...
Én meg a számat. Tudom :-D
Én meg a számat. Tudom :-D
#29
Visszatérek a jól nézne ki messzirõl témához.
Mert sztem semmit nem lehetne látni, mivel az örvény az általa felkapott portól színezõdik el.
Bár lehet, hogy hülyeséget beszélek...
Mert sztem semmit nem lehetne látni, mivel az örvény az általa felkapott portól színezõdik el.
Bár lehet, hogy hülyeséget beszélek...
#28
Nem hinném, hogy ettõl javul a hatásfok.
A gõzt most is turbinákkal alakítják át forgási energiává, és az egész korlátja a termodinamika második fõtétele.
(T1-T2)/T1
T1>T2
T1:kazán, T2:hûtõ hõmérséklete.
Ez mondjuk atmoszferikus gõzre:(373K-300K)/373K=18%
Ez az elméleti maximum.
A víz max 380C köré megy, de ott már 22 MPa kell hozzá, hogy folyadék maradjon.
Ekkora hõmérsékleten már 61% az elméleti max. Paks kb. 30%-al dolgozik.
Szóval az egészbõl csak azt akartam kihozni, hogy nem biztos, hogy jobb, mint egy vízhûtésû erõmû. Ott ugyanis a hûtõ hõmérséklete jobb(alacsonyabb), ezért a hatásfok is jobb lehet.
A gõzt most is turbinákkal alakítják át forgási energiává, és az egész korlátja a termodinamika második fõtétele.
(T1-T2)/T1
T1>T2
T1:kazán, T2:hûtõ hõmérséklete.
Ez mondjuk atmoszferikus gõzre:(373K-300K)/373K=18%
Ez az elméleti maximum.
A víz max 380C köré megy, de ott már 22 MPa kell hozzá, hogy folyadék maradjon.
Ekkora hõmérsékleten már 61% az elméleti max. Paks kb. 30%-al dolgozik.
Szóval az egészbõl csak azt akartam kihozni, hogy nem biztos, hogy jobb, mint egy vízhûtésû erõmû. Ott ugyanis a hûtõ hõmérséklete jobb(alacsonyabb), ezért a hatásfok is jobb lehet.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#27
Én a Air.csoport tagja vagyok, és ellenzem a légkör ilyen való rongálását. Óriási méretû károkat okoz, beavatkozik a természet rendjében, összezavarja a rovarok, és költözõ madarak természetes életciklusát.
#25
Sok katasztrófa lesz ebbõl a kezdetekben, ha meg akarják valósítani. Másfelõl szvsz elég labilis techn lehet. Nem értem miért kell ilyen mértékben beleavatkozni a bolygónk dolgaiba. Olyan ez, mint a Haarp. <#ejnye1>
#24
Ha számításaim nem csalnak, akkor egy ilyen 20 km magas cuccot 100-150 kmrõl is lehetne látni, már feltéve hogy a nézõpont és az örvény közötti légtömegen át lehet látni...
Érdekes lenne.. Mint régen a templomtorony felé mentek az emberek, így majd az örvény alapján fognak tájékozodni.
Érdekes lenne.. Mint régen a templomtorony felé mentek az emberek, így majd az örvény alapján fognak tájékozodni.
#23
Mintha nem tudnád a választ: baj<#bee1>
Ki korán tejfel, fenékig aranyér [FlyFF]
#22
"Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell..."
Tévedés. Az olaj és a szén is ingyen van. Ott hevernek a föld mélyén, pont mint a geotermikus energia.
Tévedés. Az olaj és a szén is ingyen van. Ott hevernek a föld mélyén, pont mint a geotermikus energia.
#21
Mi van ha kiszabadul az a tornádó?<#wow1>
Programmieren verboten! 2004-2006: Az AMD nem jótékonysági intézmény! 2006-máig: Az Intel sem az.
#20
A 8-10 km magasságban repkedõ Boeing-ek majd cikk-cakkban repkednek a sok szemetet cirkuláltató mesterséges tornádó között... <#eplus2><#nyes><#hehe>
Mekkora faxkalapok vannak a tudósok között is, Uram Atyám!!!
Mekkora faxkalapok vannak a tudósok között is, Uram Atyám!!!
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#19
#3
Hát tényleg miért is nem csinálják?
Miért is építenek hõerõmûveket?
Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell...
Miért is építenek hõerõmûveket?
Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#17
Azért megnézném......jó messzirõl.<#vigyor0>
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésû Ketchup.
#16
Bõven sztaratoszféra. Ha jól emléxem olyan 10-12 körül van a sztatoszféra alja.
Na most ha ez egyfajta összeköttetést teremt a troposzféra (közvetlen felszín feletti rétegek), meg a sztartaoszféra között, amik azért eddig egymástól jól elkülönültek, nos akkor annak valszeg lesz egy-két következménye.
A zivatarfelhõk sem nyúlnak fel 20 km-ig. Szal a kevergõ levegõ/por egyfajta ionizációt fog okozni, ezt megtoldva a 20 km-el...húbameg!
Szal asszem nem is kell ezt a pótlólagos ionizálást csinálni, amit írtam, anélkül is úgy fog ez mennydörögni mint a zistennnyila;)
Na most ha ez egyfajta összeköttetést teremt a troposzféra (közvetlen felszín feletti rétegek), meg a sztartaoszféra között, amik azért eddig egymástól jól elkülönültek, nos akkor annak valszeg lesz egy-két következménye.
A zivatarfelhõk sem nyúlnak fel 20 km-ig. Szal a kevergõ levegõ/por egyfajta ionizációt fog okozni, ezt megtoldva a 20 km-el...húbameg!
Szal asszem nem is kell ezt a pótlólagos ionizálást csinálni, amit írtam, anélkül is úgy fog ez mennydörögni mint a zistennnyila;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#15
Pláne hogy akár 20 km magasra is érhetnének, a cikk szerint.. Az már a sztratoszféra...
#14
Elkellene felejteni, hogy "majd ha piros hó esik"!
Mindenki csak a saját hibáiból képes tanulni, pedig a máséból olcsóbb!
#13
El sem tudom képzelni, hogy milyen óriási mértékben változtatná meg a normál légköri áramlatokat.
Mindenki csak a saját hibáiból képes tanulni, pedig a máséból olcsóbb!
#11
Akkor mindjárt ki kéne fejleszteni egy óriási gravitációs fegyvert ami bármit magához tudna rántani (tiszta Half-Life 2 :D), és a napot bár milliárd kilóméterrel közelebb kéne hozni, hogy megnövelje a napelemek hatékonyságát.......na az milyen látványos lenne.<#vigyor>
A Chili szósz nem más, mint határozott fellépésû Ketchup.
#8
Hát ez se új dolog... A spanyoloknak vannak már évek óta ilyen elven mûködõ kisérleti erõmûveik, csak ott a nap melegít.
Oldal 1 / 2Következő →