61
-
#61
Ráadásul a mostani megoldás is befolyásolja a környezetet. Paksnál maradva az erőműn való áthaladás után azért a Duna is mérhetően melegebb. Ennek is biztosan van negatív hatása.
Egyébként ezek a tornádók ki tudnának törni? Nem szűnnének meg a megfelelő mennyiségű meleg levegő hiányában? -
plamex #60 Mé nem fűtenek vele épületeket ? :)
Mi a gond ezzel ?
-
látogató #59 Negativan befolyásolja a környezetet? Madarak meg rovarok? Könyörgöm, akkor akkora tornádót csinálok, ami pont belefér a tornyába és nem tud belerepülni semmi. Na, ehhez mit szólsz? Különben is, mi a fenének csinálnék nagyobbat, mint ami meg tudja hajtani a generátoromat? Nem kell annak az égig érnie. De szerintem sokkal károsabb az, ha egy természetes tavat vagy folyót melegitünk folyamatosa. Az USÁ-ban volt is ebből gond, mert mindig köd képződött egy helyen az erőmű miatt. (melegitett egy tavat) Aztán a köd rátelepedett egy autópályára, ott meg egyszercsak történt egy tömegbalaeset. Szal nem csak az élővilágot veszélyeztetheti. :) -
BiroAndras #58 "Az olaj meg a szén ingyé van????"
Nézd meg, hogy mire válaszoltam. -
dez #57 Talán nem 1db szuperkondenzátor kell, hanem sok kicsi: az elosztott feszültséggel már megbírkóznak, és áramerősség is lesz. -
HyperNurbs #56 De gondolj csak bele hogy milyen dielektrikum legyen abban a kondenzátorban, ha a villam a felhő és a föld között is kisül és ennek a levegőtávnak bizony elég nagy az ellenállása. -
pipaxy #55 Minden olyan „létesítmény” alkalmas lehet a hűtőtorony kiváltására amely ezt a rengeteg hőt fel tudja venni. Például lehet az folyóvíz, mint pl. Paksnál, vagy úgynevezett hűtőtó. Erőműveket általában igyekeznek folyók mellé telepíteni lévén az szolgáltatja a legjobb/legolcsóbb hűtést.
Ilyen hűtő-alkalmatosságokra viszont csak a víz-gőz körfolyamatra épülő erőműveknek van szükségük. A sima gázturbinás erőművek veszteség-hője egyszerűen a kipufogógázzal távozik.
-
#54
Hát igen.
Kösz az infot!;)
És amelyik erőműnek nincs hűtőtornya ott hogy oldják meg a dolgot? -
Epikurosz #53 Haha. -
HUmanEmber41st #52 Aha.. -
Epikurosz #51 Csukii,
én rád szavazok.
Szerintem a villámot be lehetne fogni, valamilyen bazi nagy kondenzátorral vagy aksival, amelyet a föld alá építenek. és onnan lassan kicsöpögne az áram.
A geotermális energiának meg a hátulütőjéről épp a mai Híradó számolt be, az osztrákoknál van ilyen, és egy megjegyezhetetlen nevű folyót teleszennyez sókkal, és bejön ide is a Rába révén. Az emberek már-már határzárat csináltak tiltakozásképpen. -
Caro #50 Helló pipaxy!
Küldtél nekem ~1 hónapja privit, én válaszoltam rá két héttel későb, de azóta nem írtál.
Látom te is olyan sűrűn olvasod őket mint én. ;) -
stive #49 Csakhogy ez nem elméleti szinten létézik. Csak azok akik hamarabb találták ki. Azok naptoronynak nevezzék el. Ha jól emlékszem valahon Spanyolba egy kis 50 KW-os már teszteltek is. Ez messze van az új ötlettöl. -
pipaxy #48 Egyrészt mint Xantia írta, az élővilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hőmérséklet)
Az lehet hogy lokálisan negatívan befolyásolja az élővilágot, de hát melyik ipari tevékenység nem? De ezzel, ha tényleg úgy működik mint ahogy azt a feltaláló állítja, csökkenteni lehet az üvegház hatású gázok kibocsátását. És a lényeg: ha megelégeljük ennek a toronynak a lokális környezetkárosító hatását, megnyomjuk rajta a kikapcsoló gombot. A globális felmelegedés negatív hatásait viszont nem lehet majd kikapcsolni…
-
pipaxy #47 Csak az a gond, hogy az erőművek hulladék hőjének csak kis részét használják fűtésre. A nagy része felhasználatlanul átadódik a környezetnek. Pl. Paksnál is a Dunát fűtik fele leginkább.
Szal én nem teljesen értem miért a hűtőtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
Azért a hűtőtornyokat nézte ki, mert egy megszokott, mondjuk 500 MW-os erőmű 1000 MW hőt ad le hűtőtornyán keresztül. A rendszer más részei sokkal jobb hatásfokkal működnek.
-
scheitz601 #46 Nem lehet, hogy valahol a Karib-tender környékén is kisérleteznek hasonlóval mostanában? Talán ez megmagyarázná az ottani hurrikán-sorozatot.
Amúgy szerintem a nap-energia hasznosítása a legjobb megoldás. Abban kéne fejlődni.
Ez a tornádógép pedig tényleg drasztikus hatással lehet az időjárásra a légkörre és a madarakra. Na meg a légiközlekedésre is. Szerintem se látszódna a légörvény, mindhogy tényleg az általa felszívott por és egyéb dolgok miatt látszik. Nos ilyen láthatatlan forgószelekbe ha belerepül egy madárraj, akkor nem csak hogy vérvörösen látszódik majd a forgószél, hanem a beszívott dolgok tönkre is tehetik a berendezést.
Szóval érdekes ötlet, de nem éri meg vele foglalkozni.
-
#45
mindenki kaffer lenne:D
csak brana ember lenne a világon: )
amúgy sztem nem szabad elvenni az energiát sem a gőztől sem semmitől még a naptól se kéne mert az az ő energiájuk és nem vehetjük el mert az gonosság!
-
plamex #44 Szar volt ...
Következő öttlet ? -
Ironka #43 Ha ez neked környezetvédő, akkor gondolom a galvániszap is az...
Egyrészt mint Xantia írta, az élővilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hőmérséklet)
Nem véletlen szkeptikus vele a tudományos világ. -
#42
Ha így nézzük akkor semmilyen energia nincs igyé, még a ZPE-sem, mert azt a berendezést is le kell gyártani, meg karban kell tartani! -
Caprioli #41 Csak akkor van gond az elszabadult tornádóval, ha önfenntartó folyamat alakul ki. Akkor viszont már elég tisztességes lenne a hatásfoka (100% fölött), csak nyerd ki belőle az energiát! :) Sztem nem az előállítás lesz a fő gond, hanem az egy helyben tartás. De úgyse csinálják meg, addigra csak találnak egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat!! Reméljük. :( -
Jötün #40 Az olaj meg a szén ingyé van????
Jó! :-)
Tehát magától feljön a föld alól fúrni sem kell, nem kell finomítani, mert autómatikusan fregmentálódik, és az adott állam sem kér pénzt érte akinek a földjéből kibányászod! (mondjuk Irak már nem :-( )
Ja és megújul, tehát ha kitermeled akkor hirtelen visszaterem a föld alá. :-)
Király, előkészítem a hordókat és hívom az olajat! Gyere olaj! :-)
Üdv Jötün -
#39
Alapvetően én sem tartom rossz 5letnek, de csak addig, amig elvi síkon létezik.
Arról egy szó sem esett, amit már valaki itt le is irt, hogy vajon megvizsgálták e a környezetre és a környezetben lévő élővilágra gyakorolt hatását.
A másik, amiről egy szó sem esik, hogy hogyan akarják a tornádót "egy helyben" tartani? Köztudott, hogy a tornádók igény mozgékonyak és nagy a romboló erejük is. Nem vagyok benne biztos, hogy egy 100m magas toronyból ne tudna kitörni.
Szóval én egy kicsit még szkeptikus vagyok az ügyben, de hagynám magam meggyőzni! -
#38
Ez a 20% szerintem nem teljesen lehet igaz.
A hőerőművek hulladék hőjét azért pl fűtésre is szokták hasznosítani.
Ha ezek után áramot csinálnak belőle akkor azzal kell fűteni. Annak a hatásfoka, meg kb ua. lehet.
Azon kívül, egy ilyen létesítmény felépítése elég drága lenne egy hűtőtoronyhoz képest.
Másrészt, előbb van a kémiai/nukleáris energia,
abból lesz hőenergia,
azt átadják egy v. két köröön keresztül egy közegnek, ezzel hajtják a turbinákat, ami a hőenergia egy részét alakítja át mozgási energiává,
a mozgási energia nagy részéből villamos, kisebb részéből hőenergia lesz,
a villamos energia jelentős részéből a transzformálás, szállítás során veszteségként hőenergia lesz,
mint írtam a hűtőközeg villamos energia termelésre nem hasznosítható hőjével általában fűtenek,
ja és az energia egy kiseb része pedig eljut az elektromos fogyasztókhoz.
Mint látható egyik átalakítás sem 100%-os, a veszteség hőenergiáként jelentkezik.
Szal én nem teljesen értem miért a hűtőtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
-
látogató #37 Nem értem, hogy miért vagytok ilyen pesszimisták ezzel a találmánnyal kapcsolatban. Én jó ötletnek tartom, és ha nekem pl. lenne egy hőerőművem, biztosan épitenék rá/mellé egy ilyet is a hűtőtorony helyett (vagy rá). Ha megnöveli az erőmű hatásfokát 20%-kal, az azért nem elhanyagolható energia és pénz. (ráadásul olcsóbb is, mint egy hűtőtorony) A környezetet sem rombolhatja jobban, mint az a sok szén/gáz/szemét amit elégetnek egy ilyen erőműben. (ha meg megújuló energia, pl. fa, akkor meg tiszta haszon) De mivel ezzel a szerkezettel több energia termelődik, még csökken is az erőmű környezetszennyező hatása. (több energia ugyan annyi elégetett anyagból) A tornádók méretét pedig lehet szabályozni a beengedett meleg levegő mennyiségével. Ennyit a 20 Km-es tölcsérekről. Szal én támogatom, mint minden olyan kezdeményezést, ami által jobban óvhatjuk a környezetet. -
FecaA #36 Meg ha valami "nemesfémből" csinálnák, akkor 1-2 percen belűl már csak a levegőben tudna folyni! 
-
aki kérdez #35 Valamint összekuszálja a mondatszerkezeteidet ;) -
assdf #34 Én befogom neked a villámot ha adsz egy olyan aksit ami képes annyi idő alatt annyi töltést befogadni... :) -
assdf #33 Nem olyan egyszerü geotermikus erőmüvet épiteni mert elég nehéz azért lefúrni a megfelelő mélységbe, igy inkább ott alkalmazzák ahol alapból is a felszin közelében van termálviz, ez viszont viszonylag kevés helyen van.Bár az alapelv nagyon egyszerü, viszont a rendszer hihetetlen mértékben korrodálódik mert a talajban ez a viz mindenféle ásványi elemeket tartalmaz.Megoldás lenne ha korrodálás mentes csöveket használnának csak épp senkinek sincs kedve (meg pénze) aranyból vagy hasonló nemesfémből késziteni ezeket.Igy aztán a legnagyobb költséget a karbantartás jelenti. -
Csukii #32 A villámokat fognák már be, és azok energiáját tárolnák el...
Én meg a számat. Tudom :-D -
#31
Aztán évente 2x elsöpri az erőművet egy egy nagyobbra sikeredett hurrikán. :) -
dezsiszabi #29 Visszatérek a jól nézne ki messziről témához.
Mert sztem semmit nem lehetne látni, mivel az örvény az általa felkapott portól színeződik el.
Bár lehet, hogy hülyeséget beszélek... -
Caro #28 Nem hinném, hogy ettől javul a hatásfok.
A gőzt most is turbinákkal alakítják át forgási energiává, és az egész korlátja a termodinamika második főtétele.
(T1-T2)/T1
T1>T2
T1:kazán, T2:hűtő hőmérséklete.
Ez mondjuk atmoszferikus gőzre:(373K-300K)/373K=18%
Ez az elméleti maximum.
A víz max 380C köré megy, de ott már 22 MPa kell hozzá, hogy folyadék maradjon.
Ekkora hőmérsékleten már 61% az elméleti max. Paks kb. 30%-al dolgozik.
Szóval az egészből csak azt akartam kihozni, hogy nem biztos, hogy jobb, mint egy vízhűtésű erőmű. Ott ugyanis a hűtő hőmérséklete jobb(alacsonyabb), ezért a hatásfok is jobb lehet. -
Xantia #27 Én a Air.csoport tagja vagyok, és ellenzem a légkör ilyen való rongálását. Óriási méretű károkat okoz, beavatkozik a természet rendjében, összezavarja a rovarok, és költöző madarak természetes életciklusát.
-
#25
Sok katasztrófa lesz ebből a kezdetekben, ha meg akarják valósítani. Másfelől szvsz elég labilis techn lehet. Nem értem miért kell ilyen mértékben beleavatkozni a bolygónk dolgaiba. Olyan ez, mint a Haarp. 
-
aki kérdez #24 Ha számításaim nem csalnak, akkor egy ilyen 20 km magas cuccot 100-150 kmről is lehetne látni, már feltéve hogy a nézőpont és az örvény közötti légtömegen át lehet látni...
Érdekes lenne.. Mint régen a templomtorony felé mentek az emberek, így majd az örvény alapján fognak tájékozodni. -
maxius #23 Mintha nem tudnád a választ: baj 
-
BiroAndras #22 "Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell..."
Tévedés. Az olaj és a szén is ingyen van. Ott hevernek a föld mélyén, pont mint a geotermikus energia. -
Evil Merodak #21 Mi van ha kiszabadul az a tornádó? 
-
#20
A 8-10 km magasságban repkedő Boeing-ek majd cikk-cakkban repkednek a sok szemetet cirkuláltató mesterséges tornádó között... 
Mekkora faxkalapok vannak a tudósok között is, Uram Atyám!!!