Fényt bocsát ki az emberi kéz

A galaxisok szerintem emberek, csak sokkal nagyobbak, mintr a földiek, s a fejükben kisebb emberek élnek, nyakukban a lábuk, akkorák, s abban is van egy kisebb ember, s a fényt kibocsátó kezünk is egy feketelyuk halmaz az ürben, amely a testünket körül vevõ tér, s a szomszédos testek, mármint az emberek, azok is szuperhalmazok, s a köztük levõ ürestér ugyanakkora, mint maga a tested, s ez arra késztet, hogy két külön álló Univerzumnak képzeljem a szuperhalmazokat, s a testünket is.

<#circling>
akkó it nem is vót kamu?
én montam.....

Biztos így van!!!

Olyasmi.

persze kell még két feltétel ehhez. Nem lehet töltésük, mert amiatt taszítanák egymást, és nem lehet túl sok energiájuk, mert akkor meg gázként viselkednének.

Akkor ez végül is a Bose-Einstein kondenzátum nem?

Hát a háttérsugárzás folyamatosan hûl. Most asszem éppen 2,7 Kelvin, de ha majd megy lejjebb is, az fel fogja gyorsítani a fekete lyukak párolgását asszem.

"és ha ez a háttérsugárzás forrása?"

A kozmikus háttérsugárzás elsõdleges forrása az õsrobbanás. De majdnam minden csillagászati jelenség hozzáad valamennyit.

"Na én azt nem értem a vákuumfluktációk során keletkezõ anyag-antianyag párokkal kapcsolatban, hogy azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást?"

Azért, mert "kölcsön" energiából keletkeznek, amit vissza kell fizetni. A gamma sugárra már nem marad energia.

"Ha õk nem bocsátanak ki gamma sugarakat az egyesüléskor, akkor nem is "igazi" anyagról beszélhetünk."

Pontosan. Ezért hívják õket virtuális részecskéknek.

"azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást? "

mondok 1 nagy hülyeségeT:
és ha ez a háttérsugárzás forrása?

Na én azt nem értem a vákuumfluktációk során keletkezõ anyag-antianyag párokkal kapcsolatban, hogy azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást? Tudom, hogy ez ellentmondana az energiamegmaradás törvényének, de hát akkor is. Ha õk nem bocsátanak ki gamma sugarakat az egyesüléskor, akkor nem is "igazi" anyagról beszélhetünk. Bár ha jól tudom virtuális részecskéknek is nevezik õket. De akkor is. Kell lennie gammasugárzásnak az egyesülésnél, ha már egyszer létrejöttek, még ha csak nagyon rövid idõre is.

"Amúgy az engem is érdekelne hogy pl egy antianyag galaxist meg tudnánk e különböztetni egy normál anyagú galaxistól és ha igen akkor hogyan ?"

Trükkös kérdés. A legegyszerûbb a töltése, vagy a normál anyaggal való kölcsönhatása alapján felismerni az antianyagot, de ez egy távoli galaxisnál nem megy. A kibocsátott fény spektruma majdnem pontosan ugyanaz. Hajszálnyi különbség lehet, ami miatt "rendes" anyagból van több, de nem tudom, hogy ez a különbség kimutatható-e a spektrumból.
Lehetne még vizsgálni az onnan érkezõ neutrínókat, de azokat meg rettenetesen nehéz elfogni.
Rémlik, hogy valahogy mégis meg lehet mondani, de most nem jut eszembe.

"Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?"

Semeddig nem lesz tele. persze kell még két feltétel ehhez. Nem lehet töltésük, mert amiatt taszítanák egymást, és nem lehet túl sok energiájuk, mert akkor meg gázként viselkednének.

Antianyagból készült fekete lyuk azért nincs, mert a világegyetemben nagyon kevés az antianyag, az is csak néhanapján fordul elõ.

Ha egy fekete lyukhoz össze kell lapátolnod 100 naptömeget (anyagot), akkor honnan tudnál te öszeszedni ennyi antianyagot? Sehonnan.

Az antianyagban épp az a kunszt, hogy ami kicsi keletkezik, az mindjárt meg is semmisül, amikor érintkezésbe lép az anyaggal.

Halvány sejtelmem van azonban arról, hogy a vákuum t.képpen egymásba átalakuló anyag-antianyag, de itt meg párban van a kettõ, nem válnak el, és különben is kicsi a sûrûség (bár a világegyetem szintján már számottevõ, és hozzájárulhat a végtelen tágulás leállításához. De ez már nekem is magas.).

"Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?"

Nem olyan mint a foton ? Bármennyit tölthetsz a vödörbe sose telik meg fénnyel :)

az elsõ kérdés talán én is tudok válaszolni:
Azért nincsenek antianyag-fekete lyukak mivel a világegyetem tudtommal sima anyagból és nem antianyagból áll. Tehát a feketelyuk egy napnál pl. 100 szor nagyobb normál anyagú csillagból keletkezik.
Amúgy az engem is érdekelne hogy pl egy antianyag galaxist meg tudnánk e különböztetni egy normál anyagú galaxistól és ha igen akkor hogyan ?
Mondjuk ha lenne egy antianyag feketelyuk akkor azt szerintem mégnehezebb lenne megkülönböztetni egy normáltól mivel a gravitációja ugyanolyan.

"In physics, intrinsic angular momentum of a sub-atomic particle. In particle and atomic physics, there are two types of angular momentum: spin and orbital angular momentum. Spin is a fundamental property of all elementary particles, and is present even if the particle is not moving; orbital angular momentum results from the motion of a particle. For example, an electron in an atom has orbital angular momentum, which results from the electron's motion about the nucleus, and spin angular momentum. The total angular momentum of a particle is a combination of spin and orbital angular momentum.
The existence of spin was suggested by the Dutch-born American physicists Samuel Abraham Goudsmit and George Eugene Uhlenbeck in 1925. "

http://www.angelfire.com/vt/VortexTom/Infinite.Particles.html

Lenne néhány kérdésem a nagyokosokhoz:
Miért nincsenek antianyag-fekete-lyukak?
Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?
Mit tudnak a II. és III. generációs kvarkok és mitõl lesznek többgenerációsak?

Így elsõ hallásra igazad van.
Még olvasnom kell.

Hihi, a fekete lyuk a saját csapdájába esik (amiért gonosz módon örökre szét akarja választani a párokat)... Vagy úgy is lehetne mondani, hogy a pár egyik tagja feláldozza magát a másikért, és az egész világért... Ez olyan költõi, nem? De komolyan!

Tényleg, a végén ki nyer? (A lyuk beszív mindent, vagy a kis részecskék lassan "széthordják"?)

Feketelyuk:

Itt arról van szó, hogy az eseményhorizont közelében keletkeznek részecske-antirészecske párok, és néha az egyikük beleesik a lyukba. Ekkor az a részecske már nem jöhet ki, és nem egyesülhet a párjával. Mivel azonban ezek csak ideiglenesen létezõ "virtuális" részecskéknek indultak, a tartós létezéshez valahonnan energiát kell szerezniük. Mivel a feketelyuk nyelte el az egyiket, így rájuk kényszerítve a létezést, ezzel egyben energiát kellett hogy adjon nekik. És mivel az energia és a tömeg egyenlõ, a feketelyuk energiavesztése azt jelenti, hogy a tömege is csökken.

ez persze egy erõsen leegyszerûsített kép, de a részletekhez már csúnya egyenletek kellenek.

Nekem úgy rémlik, hogy a spinnek nem sok köze van a töltéshez. És pláne nem egyenlõek. A spin az elemi részecskék saját impulzusmomentuma.
A kvarkok spinje 1/2, és az elektroné is. A spin iránya (merthogy az impulzusmomentum az vektor) változhat, külsõ elektromágneses mezõ hatására rögzítõdik csak egy adott irányba.
A spin lehet 1/2, 1, vagy 2.
A nem egész spinû részecskék a fermionok, ezek a legismertebbek (proton, neutron, elektron, stb.).
Az egész spinûek a bozonok. Ezek érdekes tulajdonsáag, hogy bármennyi lehet belõlük azonos kvantumállapotban. Tehát ha egy vödörbe folyamatosan bozonokat töltünk, soha nem lesz tele. A szupravezetés ennek a tulajdonságnak a következménye (elektron párok állnak össze, melyeknek egész a spinje).
Az antianyag minössze attól anti, hogy a "rendes" anyaggal ütközve mindkettõ megsemmisül, és gammasugárzássá válik. Ha van töltése a részecskének, akkor a párja ellentétes töltésû, minden egyéb tulajdonságuk megegyezik.

Ne kötekedj, tesó!
A te kedvedért nem a 0 pontban volt a kezdõlökés, hanem utána egymilliárd milliárdod másodperccel.

(Különben megsúgom, hogy az õsrobbanás ideje a mínusz végtelen.)

Egynapon mikor malacka épp nem volt otthon 2 fizikus leült egy tisztáson ...
- NA ...
- Ma egy új játékot találtam ki.
- MIaz ??? Mondjad ! mondjad !
- Találjunk ki elemi részecskéket ... kvarkokat meg ilyeneket ... MIT SZÓLSZ ??? :)
- Húúúú dejóóó


:))))

Szerinted a részecskegyorsítókat díszbõl építik ? :)

Aha, és ezt megmérte már valaki, vagy csak úgy gondolják hogy így van?

Ha jól tudom, az õsrobbanáskor nem létezett semmilyen részecske, tehát a kezdõlökést biztos nem akkor kapták meg..

Tehát 8 kvark van.
Ennek késõbb még lehet jelentõsége.
Huh, most jön megint a "Capacity denial". :-)

No, kérem utánanéztem, mert nem mindennap foglalkozom kvantumokkal én sem. Sajnos, mert szeretnék.

Van nekem egy vázlatom, amit Prof. Rockenbauer Antal DSc. volt szíves ideadni anno.

Abból idézek, szabadon, hogy érthetõbb legyen:

Atomok:
- három elemi részecske: elektron, és nukleonok (proton és neutron).

Magfizika:
Könnyû részecskék (neutrinó), közepes (mezon, mûon), nehéz részecskék (hadronok stb.)

100 fölötti elemi részecske van!

Az elemi részecskék alkotóelemei: a kvarkok.

Három generáció kvark van:
____________________________

I. Elsõ generáció 4 tagja:
* Nehéz tagok: up (fel): 2/3, down (le): -1/3
* Könnyû tagok: elektron (-1), neutrino (0 töltés) "No lám, az elektron egy kvark! <#wow2>"
* Proton (1): 2up+1down kvark alkotja
* Neutron (0): 1up+2down

II. Kvarkok második generációja:
Charm (bájos),
Strange (különös)

III. Kvarkok harmadik generációja:
Top, vagy Truth (Felsõ, igazság),
Bottom, vagy Beauty (alsó, vagy szépség)

- Összegzési szabályok (színek, ízek)
- Kvark-antikvark (anyag-antianyag)"

Namármost, ami számok ott láthatók: 0, +1, -1, 1/3, 2/3 azok - nem fogjátok kitalálni - a spinek.
<#wow2>

"(Már nem is merem megemlíteni, de azért megteszem , hogy a kvarkoknak a spinje nem egész szám, hanem tört szám. Míg az elektroné ugye -1, a pozitroné +1. A szimpla hidrogénatom - nem deutérium, nem trícium - spinje is különben +1, mert a neutronnak nincs spinéje, õ csak gyertyatartó.)"

A hidrogénatomban van egy elektron is... :)

Egyébként itt a "perdület" szerintem nem a szokásos mechanikus forgásra utal, ez inkább kicsit olyasmi, mint amikor pl. színekkel, és egyéb érdekes tulajdonságokkal ruházzák fel az egyes részecskéket. Bár ez talán közelebb áll a valósághoz.

:DDDDDDDDDDD

Kösz, késõbb felfogom, most nincs rá kapacitásom. <#wink>

vagy úgy is mondhatnám, hogy:
a spin, a forgás iránya (!), adja az elektromos töltés milyenségét.

minden elektron spinje -1 és - remélem jól mondom? - az óramutató járásával megegyezõen forog.

Ha antianyagot akarsz csinálni, akkor szükséged van olyan pozitronokra, amelyek tömege megegyezik az elektronéval, és ellentétes irányba forognak.
Valamint olyan negatronokra, amelyek a protonok párjai.
A neutron aszem alapból okés.
És ott vannak még a többi részecskék: leptonok, hadronok stb.

Ha mindennel kész vagy, keverd össze, adj hozzá csipetnyi neutrínót, és kész van az antianyag.
Hûtés után fogyasztható. :-)

hogy még jobban világos legyen:

elektromos töltés = spin
nincs spinéd, nincs elektromos töltésed.
eccerû, nem? :-)

A spin persze nem teljesen ua. mint a mechanikai forgatónyomaték, mert kvantumvilágban vagyunk, ezért is nevezik inkább perdületnek.

Vagyis van eredendõ forgása, amelyhez a kezdõlökést valszeg az õsrobbanáskor kapta, és azóta is boldogan forog, mint Törõcsik Mari a ringlispílen. :-)

Nos, a spinnek az elektromos töltéshez bazi nagy köze van, mert spin nélkül nincs elektromos töltés. <#taps>

(Már nem is merem megemlíteni, de azért megteszem <#ravasz1>, hogy a kvarkoknak a spinje nem egész szám, hanem tört szám. Míg az elektroné ugye -1, a pozitroné +1. A szimpla hidrogénatom - nem deutérium, nem trícium - spinje is különben +1, mert a neutronnak nincs spinéje, õ csak gyertyatartó.)

Ha vki jobban tudja, javítson ki.
<#taps>

A spin forgatónyomaték.

Forgatónyomaték egyenlõ erõ * erõkar. Na most egy elektronnak ereje talán még lehet, de hogy még karja is? :)

Oke, félig felfogtam, elektron tömege egyenlõ a pozitronéval, de a töltése ellntétes. Már csak egy dolog nem világos, mi köze van a forgatónyomatéknak a töltéshez?

Igen, leülhetsz.
A spin forgatónyomaték.
Az elektronnak az ellentéte villamosságilag valóban a proton, de tömegük különbözik, jócskán (1848x - ezt a forradalomról tudom megjegyezni).
Akkor mirõl beszélünk? <#nemtudom>

aha, de mi az a spin?
És ha jól tudom az elektronnal ellentétes töltésû részecske a proton? Vagy nem??

Az antianyag nem olyan nagy kunszt, mondom én nagyképûen.
Az elektronnak az antija a pozitron, annyi a különbség a kettõ között, hogy ellentétes a töltésük, vagyis a spinjük.
Tehát a trükk adott: fordítsd meg egy elektron spinjét, és máris kész a meleg, ropogós antianyag.

Én úgy tudtam, kis mennyiségben állítottak már elõ antianyagot. Mondjuk magam is csodálkoztam.

"utána meg mégis rátérsz a gravitonokra. Tehát gravitonkibocsátás nélkül nincs gravitáció. "

Hát, ha biztos lennék a dolgomban, akkor nem itt lennék :-)

A gravitációt sokan, én is megpróbálják az elektromágnesesség analógiáján elképzelni.
Leegyszerûsítve aszondják, hogy az elektromágneses hullám hordozója a foton, amely Janus-arcú: részecske és hullám.

A gravitációt is megpróbálják a graviton alapján megmagyarázni. A gond csak az, hogy a fotonnal ellentétben gravitont még senki sem érzékelt.
Ez persze nem lenne olyan nagy gond, ha legalább elméletben ki lehetne okumlálni a létét, mert a kísérleti tapasztalásra lehetne várni, de még elméletben sincs leírva a graviton. Tudtommal.
Épp ezért, lehet, hogy ilyen állat nincs is.

Én a gravitációt a következõképpen képzelem el:
A Nagy Robbanáskor kialakult a téridõ szerkezete, szövete. Ez a szövet maga a gravitáció. Ha az anyag valahol összecsomósodik, ott a gravitációs háló (textúra) helyileg zavart szenved, és ez a zavar, mint amikor egy pókháló szálaiba belegabalyodik egy rovar, azonnal továbbgyûrûzik a téridõn, de persze az intenzitása a zavar forrásától távolodva folyamatosan (négyzetesen) csökken. A csökkenés oka az, hogy a téridõ textúrája a Nagy Robbanáskor kialakult, rögzült, és a szálakat megpiszkálni csak energiabefektetéssel, ergo energiaveszteséggel lehetséges.
Hogy honnan van ez az energia? Mivel a gravitáció arányban áll a tömegel, egyértelmû, hogy a tömegbõl származik az energia.
Vagyis, ha egy szûk kabátot magamra öltök, akkor a kabát el kezd feszülni, a varrások kezdenek szétszakadozni. Az erõ tõlem, a tömegtõl származik, és a kabát szövetének módosításában nyilvánul meg. A kabát szövete önmagában nem tágulna, nem menne össze, úgy maradna örökre ahogy az Isten megteremtette. Minden változása a tömeggel hozható összefüggésbe.
A tömeg tudjuk, hogy az anyag tulajdonsága, népszerûen maga az anyag.
A gravitáció a keret, amelyben ez a tömeg mocorog. Így nem hiszem, hogy valamikor is felfedezzük a gravitont.

Lehet kötekedni. :-)

Az antianyagról röviden és baromira leegszerûsítve: bizonyos eleminek nevezhetõ részecskéknek létezik úgynevezett anti-párja, amelyekbõl ugyanúgy anyag építhetõ fel, mint a "normál" részecskékbõl. Ezt hívjuk antianyagnak, és elméletben ugyanúgy viselkedik, mint a normál anyag, eltekintve attól, hogy ha találkozik a normállal, akkor kioltják egymás legtöbb megmaradó mennyiségét (a tömeg kivételével), és fotonok keletkeznek. A teljes kép sokkal árnyaltabb, itt pl. megtalálod a jelenlegi elméletek szerinti teljes részecske-állatkertet: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_particles

A kvantum-fluktuációkban nem feltétlen anyag-antianyag pár keletkezik. Itt is sokan eltévesztik/nem tudják, de az antianyagnak IS pozitív a tömege, és pontosan ugyanolyan gravitációs tere van, mint a "normál" anyagnak. Egy hipotetikus antigravitációért nem az antianyag lenne felelõs (hanem az úgynevezett "egzotikus" anyag, amelynek valóban negatív lenne a tömege, de ilyet mai napig senki sem látott, és rendes elmélete sincs).

Valaki magyarázza már el nekem, átlag hozzánemértõnek hogy mi az antianyag?
Kösz

az állatok is biztos látják a fényt ezért jobbak a szemeik meg ijenek.

Pedig már régi dzsedáj trükk. :D

Nem kell, a Gyurcsok is megmondja neked tv elõtt alvásból. Legfeljebb nem találja el. :)

Érdekes dolog, nem is gondoltam volna...<#lookaround>

Hát a hszed elején azt mondod, hogy a gravitáció nem kibocsátott dolog, utána meg mégis rátérsz a gravitonokra. Tehát gravitonkibocsátás nélkül nincs gravitáció. Azért beszéltem kibocsátásról, mert az okosítóban azt írták, hogy a fekete lyuk az anyag-antianyag pár szétválasztásához befeketett gravitáció miatt veszít a tömegébõl, ha jól értettem.

"a gravitáció kibocsátásához nem kell energia. Vagyis folyamatos energia befektetés nem kell hozzá."
Mondjuk, folyamatos nem , elég ha 1x befekteted a sok anyagot, összesûrítéssel.

Amúgy meg, miért beszélsz kibocsátásról, amikor a gravitáció nem valaminek a kibocsátása, hanem maga a valami.
Úgy értem, a gravitáció a téridõ csomósodása, olyan, mint az elektromágneses tér, amelynek az erõvonalai szintén lehetnek sûrûbbek, vagy ritkábbak, ergo az intenzitása is nagyobb, vagy kisebb.
Az elektromágneses tér hordozója a fotonhullám.
A gravitációs téré a gravitonhullám.
A különbség annyi, hogy a foton max. sebességét ismerjük, a gravitonét nem.
A fotonról tudjuk, hogy kétarcú: részecske és hullám.
A gravitonról nem tudunk sokat: hullámtermészetét érzékeljük, kvantumát nem tapasztaltuk még, lehet, hogy a fénnyel ellentétben nincs is kvantuma neki, nem Janus-arcú, hanem egyarcú. Vagy az is lehet, hogy háromarcú. Minden lehetséges. <#alien>

Na igazából csak okoskodok, mert nem értem az egészet, de hát úgy tudom, hogy a gravitáció kibocsátásához nem kell energia. Vagyis folyamatos energia befektetés nem kell hozzá. Na és így szétválasztható lenne a pár anélkül, hogy csökken a fekte lyuk tömege. De akkor meg ott van az, hogy a fekete lyuk tömege nem igazán változik. Hiszen ha anyag megy be, akkor hízik, ha antianyag, akkor meg fogy. És mondjuk, hogy valószínûség törvényei alapján nagyjából ugyanannyi anyag megy be, mint antianyag. Na úgyhogy nem értem, hogy mér kéne tömegvesztés ahoz, hogy szétváljanak a részecskék.

"Amúgy a Hawkin legutóbb valami olyasmit is mondott hogy nincs is klasszikus értelemben vett eseményhorizont."

Hát úgy tudom, hogy a klasszikus értelemben vett eseményhorizont ott található, ahol a szökési sebesség megegyezik a fénysebességgel. Ilyen meg kétségtelenül van.