Szerelem első látásra?!?!

Ezzel csak az a baj hogy tudja hogy nem lennék rá képes errõl sokat beszéltünk.Beszéltünk hogy ha 1szer valaki meghal vagy valami nagyon nagy baj lesz akkro a másik jó darabig nem lesz képes új kapcsolatra.Ezért nem tudom én sem elképzelni hogy lenne neki kialakuló új komoly kapcsolata ráadásul nincs róla bizonyíték.Mint ahogy õ sem én rólam most,ráadásul tudja hogy oda vagyok érte és látja hogy küzdök hiszen keresem a társaságát (2esben)Ha pedig 1,5 héttel a dolog után lánnyal lát lehet féltékenység fogja el de az is lehet hogy belátja magában hogy jól döntött és inkább a "leendõ" új kapcsolatát ápolja.De mondom 5 év a alatt a legapróbb részeletekig ismertük 1mást és tudjuk hogy amásik mit tud mire képes de most valami történt vele vagy csak szeretné.Lehet hogy 2ségbe esett és megnézi tud-e szabadulni stb.És mivel szabadulást mutat,tudja látja hogy küzdeni fogok kapaszkodok.Ha pedig azt látja hogy hagyom akkor megkönnyebbül a dolga.Több 100 forgatókönyvet leforgattam már de csak 1 helyes van és azt szeretném megtalálni.

Nem modtam, hogy baj, ha találkozol vele, de ne legyen feltûnõ, hogy keresed. Most beszélgettetek tegnap is, ma is, megint hagyd pár napig a lányt. Pl. legközelebb csak hétfõn fuss össze vele, és érdeklõdj a hétvégéje után, lehet, hogy akkor már többet fogsz megtudni. 😊

Ilyenkor azt lát bennem amit akar de nyilván tudja mi van bennem még ha nem is mutatom ki mert nagyon figyelek hogy még csak ne is lássa rajtam de tudom hogy tudja.Mint én is tudom mi van benne még ha igyekeszik is álcázni.Ugynis ma is megvártam váratlanul.Menet közben fokozatosan értem oda mellé és próbálta azt láttani velem hogy nem lát,de láttam hogy észlelt.Mikor már ott álltam közvetlen mellette és köszöntünk ismét elkapta egy érzés amit sírással akart kifejezni de megint nagyon nehezen de elfolytotta.De láttam rajta nagyon nehezen tudja csak.Majd ismét 1ütt jöttünk a vonaton,elõtte megkérdeztem hogy jöhetek-e vele.Nem mondott 1értelmû nem-et de mondta ha szeretnék akkor igen.Szóval megint 1ütt jöttünk és megint jól elbeszélgettünk mindenrõl csak érzelmekrõl nem ezt mind2en kerültük.Ismét volt sok közös téma és megint nevettünk.De végig láttam rajta hogy nehezen tudja kordában tartani az érzéseit de azért nem borult a vállamra.Majd kérdeztem hogy holnap jöhetek-e,amire azt válaszolta csak miatta nem kell.Szóval érzek 1fajta tartózkodást de 1fajta olyat is hogy jól esik neki.Bár mondta hogy azért mindennap lehet hogy sok mire kérdem hogy miért amire azt mondta hogy ezt így nem tudja elmondani.Majd amikor leszállt nem fordult vissza de gondolm azért mert ismét elgyengült.Az út során beszélgetés közben többször rámnézett (szemembe) úgy mint régen és láttam valami küzdelmet a szemében.Úgy beszéltünk véig mintha 1ütt lennénk,úgy szõttük bele 1más családját munkáját mintha nem törtrént volna semmi.
Szóval mikor 1,5 hete azt kérte nem keressem pár7ig mert rendezni szeretné az érzéseit,ennek ellenére nagyon jól beszélgetünk,bár kicsit látom rajta hogy midennap azért sok.(tudom írtátok már többször is ne sûrûn de ha látom vagy sõt mi több 30-40 percet jól elbeszélgetek vele, jól érzem magam tõle és sztem õ is bár ezt nem nagyon mutatja ki de látszik rajta.Tehát mind2en azt mutatjuk jól vagyunk de tudjuk 1másról hogy ez csak álarc.
Szóval itt tartunk most de még mindig nincs 1értelmû válasz és sztem még van nyitott kapu és próbálom megkeresni.Beszélgetés során minden apró mondandóját meghallgatom és reagáok is rá hogy lássa más is tudok lenni amit õ hiányolt bennem az utóbbi idõben.Abban bízok hogy ez megfogja és....

Teljesen 1et értek ezzel.

Szerintem inkább ne éld bele magad. Lehet, hogy csak látta rajtad, hogy ki vagy bukva (mert attól még, hogy próbálod rejtegetni, hidd el, látta), és rossz érzés volt neki, hogy így látott.
Ha találkozol vele, beszélgessetek, aztán majd lesz vhogy, de ne zaklasd. 😊

Ezek szerint még én sem tanultam eleget és még mindig reménykedek 😉 De így szép az élet... ha nem álmodozunk, akkor nem lesz mi megvalósuljon.

na ezaz, hogy immár egyáltalán nem biztos, hogy olyanok leszünk mint a nagyszüleink.
megv áltozott a világ, mégpedig gyökerestül, a nõk fenemód öntudatukra ébredtek (persze ettõl még ugyanúgy szükségük van a férfiakra, csak már nem mutatják ki), és mindenki rájött, hogy nagy a világ és mindenkinél van jobb...
én már egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy boldogan fogok kézenfogva sétálgatni a nejemmel 60-70 évesen... ez van.

Azért hozzáteszem optimista jellem vok. Nem ér csak úgy lepesszimistázni 😊 Egyszerûen csak ilyen az élet, és van aki tanul belõle, van aki reménykedik. Persze egy idõ után már az ember nem ugrál, így lehet példálózni a nagyszülõkkel, meg hogy milyen aranyosak így 50-60-70 évesen több évtized házasság után... Veled is ez lesz, de most még csak 25 vagy 😉

pontosan. Ha csak a szíved diktál, akkor elvesztél... nem most, de hamarosan... Ilyen az élet 😊

amúgy én egyáltalán nem érzem, hogy gáz lenne ami történik scheri-vel. persze ez most kegyetlenül hangzik, de én már párszor átéltem amit Õ még csak most tapasztal meg, tudom mi lesz Vele ezután.

épülni fog a jelleme. megtudja milyen elveszíteni valakit. Erõsebb lesz ezen a téren. rájön, hogy senkiben sem szabad 100%-ig megbízni. rájön, hogy a halálos szerelem csak akadály az élete során, nem olyanoknak való, akik egymás mellett akarják leélni az életüket és még sorolhatnám.

"Talán ez a szerelem. ... és én ezt SOHA többet nem akarom érezni senki iránt."

megértelek. én sem. elégvolt belõle, a párkapcsolatnak van egy ész-központú, de ugyan úgy szívvel mûködõ verziója is, ami sokkal mûködõképesebb.

Én meg ezt kedvelem:

Férfi és Nõ között szerelem után nem lehet barátság!
Ha mégis, akkor az nem volt szerelem sosem...

Amúgy tudjátok mi ezzel az egésszel a gond??? A srác iszonyatosan szerelmes - én is az voltam -, és egy ilyen szitu képes az emberbõl mindezt olyannyira kiölni, hogy ezek után kétszer is meggondolja, hogy akar-e ennyire érzelmekkel feltöltõdni. Talán ezért is mondják, hogy az ember egyszer lesz igazán szerelmes. Tök gáz, hogy mindent odaadsz neki és miután ez megtörténik eszed ágában sincs még1x ezt átélni. Így elveszed a lehetõséget attól, hogy aki igazán szeretne soha nem fogja megtudni milyen vagy ha valóban szerelmes vagy. És persze a lány - akiért mindenedet odaadnád - nálad sokkal lámább emberekkel fog összejönni, nagy eséllyel soha nem fogják "úgy" szeretni, de mégis meglépi ezt a lépést. Ezt én sem értettem meg soha. ... és hogy milyen az amikor igazán szerelmes vagy? Nos. Talán olyan érzés, mint amikor leültetnek, hogy beszélni szeretnének veled és Te arra gondolsz, hogy "csak ne legyen beteg, Istenem, ne legyen semmi baja", és akkor õ azt mondja, hogy megcsalt. És Te ekkor fellélegzel és csak annyit felelsz, hogy "köszönöm, hogy nincs semmi bajod." Talán ez a szerelem. ... és én ezt SOHA többet nem akarom érezni senki iránt.
Ezt meg csak mert tetszik 😄 :
"Egy nõnek van egy közeli férfi barátja. Ez valószinüleg azt jelenti, hogy a férfi akar valamit tõle ezért van vele olyan sokat. A lány csak mint barátot látja. Ez mindig úgy kezdõdik h te ugyan egy nagyszerü fiu vagy, de téged nem úgy szeretlek. Ez pont olyan mintha a pasi elmenne egy állás interjura és a cég azt mondaná, remek ajánlásaid vannak, minden képesítésed megvan, de nem veszünk fel. Viszont felhasználjuk az ajánlásaidat mint egy általános összehasonlitásként más jelöltekkel. De olyat fogunk felvenni aki sokkal alkalmatlanabb mint te és valószinüleg alkoholista is. És ha nem fog beválni felveszünk másvalakit de még mindig nem téged. Valójában sosem fogunk felvenni. De mindig hivogatni fogunk azért hogy panaszkodjunk kit is vettünk fel."

Ez is egy út, és ha erre tartassz, akkor semmiképp ne kezdj el beszélni az érzéseidrõl, mert nagy eséllyel bukta lesz. Ha látni fogja, hogy csettint egyet és visszakap, akkor nem fogja siettetni a dolgot erre mérget vehetsz. Ezért jó az, ha más lánnyal lát. Nem kell a másikkal összejönnöd, csak beszélgess és ismerkedj. Nincs ebben semmi rossz... na de visszakanyarodva: ne kövesd mint egy kiskutya és ne is "lesd" meg. Ez számára egy idõ után már beteges lesz (ami lássuk be nem is lenne meglepõ). Az meg hogy valakinek könnyes lesz a szeme még nem jelenti azt hogy szerelmes, csak annyit hogy szeret. Én is szeretem még az exemet mint embert, de nem vagyok szerelmes. Sokszor, amikor dumálunk és a régi emlékek is feljönnek (nagy utazások, poénok, ökörködések) nekem is néha könnyes lesz a szemem, de ettõl még a "soha többet" bennem van. Szal' erre ne apellálj. Neeem, nem akarom elvenni a reményeidet, de az sem lenne jó, hogyha tévhitbe kergetnéd magad és elõrelépés helyett még hátrébb kerülnél.

ez tényleg fontos? sztem túl sokat gondolkozol.
én is ilyen vagyok, szóval tudom milyen. de ne idegeskedj minden apróság miatt sztem.

Ja és mégvalami,kissé azt érzetem hogy átnéz rajtam de nem igazán tudta tartani,köszönésnél pedig hello-t használ az eddigi szia helyett.

És sokkal könnyebben érzem magam mert legalább láttam,eddig se éjjelem se nappalom nem volt 1folytában örlõdtem,bár még most i svan nagyon sok kérdés amire hamrosan lesz válasz de remélem az idõ nekem dolgozik.Valakinek valami használható ötlete?

És sokkal könnyebben érzem magam mert legalább láttam,eddig se éjjelem se nappalom nem volt 1folytában örlõdtem,bár még most i svan nagyon sok kérdés amire hamrosan lesz válasz de remélem az idõ nekem dolgozik.Valakinek valami használható ötlete?

Történt elmozdulás az ügyben.
Már nem bírtam tovább se lelkileg se testileg.Ma reggel vele mentem be a vonaton.Mivel tudom a mozgásterét idejét azzal mentem amelyikel õ odaszálltam ahova õ szokott.Mikor felszállt meglátott és odajött köszöntünk és nagyon jól elbeszélgettünk mindenrõl csak az érzésekrõl nem.Nagyon nehéz volt megállni hogy elmondjam neki de tudom ezt ilyenkor nem szabad mert az megalázkodás és szánalom lenne csak.Na szóval meglátott és mikor rámnézett majdnem elsírta magát nagyon nehezen állta meg és látta hogy ezt látom rajta.Gyorsan szóba fogtam,hogy van,mi a helyzet stb.Aztán szépen elbeszélgettünk,van amit õ hozott fel és van amit én de mindenrõl tudtunk beszélni még nevettünk is és volt olyan tulajdonság amit mondtunk is "hogy tudom hogy te ezt vagy azt szereted ilyen vagy olyan vagy".Azt is mondta hogy múlt7en minden nap látott hogy reggelente figyelem d mondta nem haragszik érte.(ugyanis mondta 1 hete hogy pár7ig sehogy ne keressem)De mondom minden téma érzelemmentes volt.Szóval semmiért nem haragszik nem utál stb.Beértünk,és mikor kettéváltunk kérdezetem "puszi"?Aztán adtunk de szigorúan 2-t oldalra.Ekkor szintén rámnézett és majdnem elsírta magát nagyon nehezen állta meg és látta hogy ezt látom rajta és elfordult.Aztán mentünk a magunk útjára melóba.Elkisérni nem akartam mert az már tolakdás lenne.Elõtte megkérdeztem haza melyikkel jön haza meg is mondta mondtam lehet én is de mondta lehet késõbb mert kicsit szétnéz.Végülis azzal jött csak a szomszédjával és nem akartambunkó lenni nem tolakodtam hiszen már ez is haladás hogy nem küldött el a picsába.Úgy néz ki reggel is 1ütt megyünk be.
Szóval startégia kellene mert látom rajta nincs veszve sokminden mert vannak jelek rajta amik árulkodnak.Próbálom magam tartani hogy milyen jól vagyok meg állandóan szóval tartani mert ezt is hiányolta bennem az utóbbi idõben.Hogyan hassak rá hogy a régi érzések elõjöjjenek?A "másik"-ban abban sem vagyok biztos hogy van mert nem dicsekedett vele és nem ezzel zavart el.De ez 1-2 nap alatt kiderül mert 1 "emberem" errõl is kikérdezi.Szóval sztem közeledni kellene hozzá csak ne legyen tolakodás.Vélemény?

Scheri ha nem mutatkozol minél elõbb nõvel (exed elõtt) akkor egy megsebzett loser-nak fog tartani. Kell ez neked?
Nos egy nõ mindenképp, egyrészt lefoglal, másrészt kitudja mi sül ki belõle, harmadrészt erõt demonstrál. Bizonyítassz magadnak is (képes vagy más nõt is felszedni) és neki is (hogy nem otthon csavarod körbe magad kötszerrel).
Egy haveromat 2 év után rakták ki ugyanígy egyik napról a másikra. 1 hónapig nem kereste, kussolt, bírt magával, viszont egyre jobban becsavarodott mert nem csinált semmit, csak otthon ült, vagy átjött hozzám dumálni. 1 hónap után feltört minden, elõször msn-en kereste meg a csajt majd élõben is sikerült olyan szánalmasan viselkednie, hogy az leírhatatlan. Az eredmény adott. Te is ezt akarod? Ha meglátod a nyakába borulsz majd h "Gyereeee visszaaaaa!" ? Szedd össze magad, keress egy csajt, hogy elterelje a gondolataid. Vagy szimplán viselkedj férfiként. Tudom h nehéz, nekem se ment egyszer anno<#wow3>.
Üdv

Jaja, bulizni jóóó! Én sem mondtam, h menj diszkóba, mert oda én sem tenném be a lábam. De mondjuk elmehetsz a haverokkal sörözni. (A legutolsó szakításom után is ezt csináltam). Egy csendes, beszélgetõs helyre, és dumáljatok ki a haverjaiddal mindent. Persze, ha lehet, a barátnõ témát hanyagolva. 😊
A barátok sokat segítenek ilyenkor, nekem elhiheted. Most fõleg rájuk van szükséged, nem a volt barátnõd emlékére. Törõdj bele, és irány a haverok. 😉

Emo-nak nézel-e?:-C

Igenis menjen bulizni!!! A buli NEM egyenlõ feltétlenül a diszkóval, bár 10 évesen nekem is csak azzal volt egyenlõ 😊. (Tudod van színház, mozi, múzeum, pubok, biliárdszalonok, és hagy ne soroljam...) Mellesleg inkább ezt tegye, mint a sok idióta emos láma, aki ilyen helyzetben már régen felvágja az ereit. De itt ezen ne flémeljünk... és nem is akarok offolni. Te gondolom otthon ülnél és nyalogatnád a sebeidet utána meg irány az ablak a 23-ról.
Témára visszatérve: igazából a lényeget már elmondtuk. A döntés a tiéd. A lány 99.999% hogy összeismerkedett egy másik fiúval, aki viszont elviszi bulizni és nem otthon tv-znek. (Zárójelben megjegyzem, hogy ha tényleg ez volt, akkor csoda hogy eddig bírta...)
"...nem tudok róla lemondani mert érzem hogy ez nem teljesen õ,nem ilyen volt soha" - Velem 100% ugyan ez volt. 9 év, elképzelni sem tudtam mást, soha nem volt ilyen, ... blablabla. De mégis ilyen lett. Mert az ember változik. Ez van. Ha valami unalmassá válik, akkor kitör belõle. Hidd el, Te is ezt tennéd.
"Ebbe a kapcsolatba tettem bele mindent amim van nem tudok más lány után nézni." - ne haragudj, de ez inkább lustaságot sugall számomra. Minden tiszteletem a tiéd, de csak nyújtod a szenvedésed. Nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy ha szánalomból visszafogad, akár a csillagokat is lehozhatod az égrõl, akkor sem fog 1 hónapnál tovább tartani.
Ha mégis írnál neki, akkor se az érzéseidrõl. Csak érdeklõdj: mi van vele, hogy telnek a napjai, mit szól a mai politikai helyzethez (na ez vicc volt), de a lényeg az, hogy semmi érzelem és rinya CSAK mint baráti érdeklõdés. Ha úgy kezded, hogy az "életem mióta elmentél romokban", akkor még csak nem is fog válaszolni.
Innentõl már újat nem tudok mondani. A döntés a tiéd - Te életed. 😉 A tanácsokat vagy megfogadod, vagy nem. Sok szerencsét és fel a fejjel!

Nagyon bízok benne hogy hamarosan a régi érzés elhatalmasodik rajta és megkeres.Hogyan tudnám ezt befolyásolni vagy meggyorsítani mert érzem hogy lehet még csak nehogy késõ legyen?Mivel kérte hogy pár 7ig ne keressem mert rendezni szeretné az érzéseit,felhívhatom,írthatok?Mit?A rendezés lehet az is hogy végleg elfelejteni vagy kíváncsi mennyire bírja(ná) ki nélkülem?Folyamatosan jönnek a kérdések azért írok így mert higyjétek el nagyon szeretném visszakapni mert mint mondtam nem teljesen "õ" volt akkor.Bármit megtennék ha tudnám azzal visszakaphatnám mert mi soha nem voltunk ilyenek.

Soha nem voltam az a nõzõs tipus õ meg sose a pasizós.Ebbe a kapcsolatba tettem bele mindent amim van nem tudok más lány után nézni.

Mi nem vagyunk bulizós tipusok jól el voltunk itthon filmeztünk sétáltunk stb.1-2 ember is mondja velem 1ütt hogy a lány soha nem volt ilyen nem ilyennek ismerték(m) még.Valaminek kellett történnie mert kedden még fel is hívott hogy mindjárt indul haza (nem lak(t)unk 1ütt) é shogy szeret.Erre 1-2-3 nap alatt megválltozik minden és vasárnap mikor megyek érte közli velem a hírt.Miért ez a hirtelen elhatározás?Boldog lennék én de csak vele tudok az lenni értitek ugye.Visszafogadnám mert tudom nem teljesen oktalanul mondta azokat amiért (állítólag) így döntött de azok az okok simán korrigálhatóak minthogy feladjuk.Ma volt 1 hete hogy utoljára láttam de eddig a mai nap volt a legszarabb így nem fogom lelkileg és testileg bírni.De nagyon szeretnék küzdeni csak nem tudom mi olaj és mi víz a tûzre.Én még most is bízok benne hogy megfordul az agya de se 1 sms se 1 email se semmi hír róla nem tudom mi van vele.Higyjétek el nem tudok róla lemondani mert érzem hogy ez nem teljesen õ,nem ilyen volt soha és érzem hogy valami még lehet.Holnap beszél vele 1 bnõje és kiszed mindent amit tud de remélem csak jót mert ha rosszat akkor véglel összeolmlok.

"menj bulizni" azaztán feldobja az embert, sok segrázó idióta páréé fész -.-

Igazad van!
schei, légyszi, lásd be, hgy semmi értelme sírni. Ha ezt látja a lány, max röhögni fog rajtad. De ha azt látja, hogy boldog vagy, akkor fájni fog neki. Ezt már csak tapasztalatból is tudom (na meg persze abból hogy én is nõ vagyok). Lazíts, menj bulizni, és csajozz! Az lesz a legjobb.
Tuti, hogy az elsõ csaj nem fog megvígasztalni, de elõbb-utóbb megtalálod a neked való lányt.

Ezek szerint nem mentél szombaton bulizni... argh... a jövõ hetit ne hagyd ki. 😉 Szívesen fogadnék veled, hogy ha más lánnyal látna téged boldogan, akkor átértékelné a helyzetet. Próóóóóbáld máááár ki!
Mellesleg, ha nem jön be, akkor legalább belátod, hogy más mellett is lehetsz boldog. Sõt!
Csak egy módon kaphatod vissza, mégpedig ha féltékeny lesz és vissza AKAR kapni. Viszont sírással ezt soha nem éred el. Más tészta az, hogy én tuti nem fogadnám már vissza. Egye meg amit fõzött, Te meg legyél végre BOLDOG.
A legkeményebb büntetés az, hogy ha látja hogy élvezed az életet és totál hepi vagy. Büntess már egy picit! Naaaa. 😊

És hogyan tudnék válltozatni az érzésein?Bezséltem ma 1ik bnõjével és õ is azon van mint én hogy nem ilyennek ismerte meg más a természete mint hogy ezt tegye simán.

"elmondanám neki mit érzek még mindig és látná mi zajlik bennem"

Srác, hidd el, hogy SEMMI ÉRTELME!!!
nem fogja meggondolni magát a lány attól, hogy a nõvére arról mesél neki, hogy Te mennyire de nagyon szenvedsz. nulla, semmi.
hiszed vagy sem, én is eljátszottam ezt. mentem a nõvérkéhez, aki tökre csípett és nyugtatgatta a lelkem, hogy "nnnna, majd õ megbeszéli meg megoldja és minden király lesz"...

marhaság

azt értsd meg, hogy TOTÁLISAN MINDEGY, hogy kinek hogyan sírod el, hogy neked ez most mennyire fáj!!!! csak rontasz a helyzeten, ha ezt játszod, ebben biztos lehetsz! a kedvesedben ezzel pontosan az ellenkezõ reakciót váltod ki, mint amit szeretnél elérni! A SZENVEDÕ, NYÖSZÖRGÕ, KÍNLÓDÓ PASINÁL NINCS SZÁNALMASABB A NÕK SZEMÉBEN!!!!!

és értsd meg végre: ez nem az eszében játszódik le! ezt nem kell neki átgondolni! az ÉRZÉSEIVEL van gond, ott van elcseszve az egész...

tudunk=tudok

Értem hogy szólhat neki de talán tudunk õszintén vele beszélni és õ is velem mert vele jóban vagyok.És mivel elmondanám neki mit érzek még mindig és látná mi zajlik bennem és azt tovább adja talán még idõben rádöbbenhet hogy nem ez a jó út.Csak azt nem tudom ez milyen hatással lenne rá mert lehet javító de lehet rosszabb is.És ami még fontos tudna valamit mondani róla hogy viseli,mennyire érinti rosszul a dolog,mennyire komoly a másik,hogy van,és talán még segítnei is tudna.Mert gondolom beszél vele errõl a dologról és lehet kiszúr 1-2 gyenge pontot a dologban vagy tudná mit tehetek.Mivel jóban vagyunk és segítene tudom hogy nemm ondaná el neki.

de azt megtudja a csaj is, és... érted.

Van 1 nõvére nem él velük.Arra gondoltam hogy elmegyek hozzá holnap, mert asszem ma vagy holnap megy hozzájuk,és tud valami infót adni.

Köszönöm hogy ilyen kitartóak vagytok és nem untok bele a szenvedésembe.Próbálok jól cselekedni,leszek még 1 darabig minimum míg nem rendezõdik a helyzet.Addig is ne hagyjatok el nagyon sokat segítetek a tanácsoakkal véleményekkelstb.

Ott a pont. Én ugyan ezt szajkózom. Persze tégy amit akarsz, de a vége úgy is az lesz, hogy beleunsz és elmész bulizni és megismersz egy jobbat, szebbet, aranyosabbat. A kezdet nehéz, de vágj bele. Ne húzd feleslegesen az idõdet. A te életed a Te filmed, ha valaki ki akar lépni, akkor oszd másként a szerepeket.
Az élet tök egyszerû! Döntést hozol és NEM NÉZEL VISSZA!
Ámíthatod magad, hogy az 5 év alatt mennyi szép és jó történt és erre biztos õ is gondol. Kapaszkodj meg: közel sem annyit mint Te. Szomorú, de tény. Az emlékek szép dolgok, de azt javaslom, hogy most mindent, ami vele kapcsolatos, tégy félre egy kis dobozba, és irány a padlás. A pakolás fájdalmas lesz, de hamarosan sokkal jobban fogod magad érezni.

Te sem vagy egyedül 😉
amiket itt írtam, az mind jó tanács 😉

több, kemény tapasztalaton nyugszik, amiken már énis átmentem (és évekkel ezelõtt ugyan így valamelyik topikban próbáltam fogóckodót találni magam is 😄), lekerültem a padlóra, szenvedtem ott pár hónapot és összeszedtem amit ott találtam.
sokáig tartott, neked is sokáig fog tartani, de majd minden rendbe fog jönni, efelõl ne legyen kétséged!!!!

Srác, tégy amit jónak látsz, de emlékezz késõbb arra amit mondtam: bármit teszel, ez az egész innentõl már csak 1 irányba mehet.

Ha nyomulsz rá, akkor az lesz a baj, mert nem tartod be a kérését. Az elején még elfogja viselni, aztán már egyre inkább idegesíteni fogja, etc...

ha nem nyomulsz, akkor meg az lesz a baj, mert úgy fogja gondolni, hogy beigazolódtak a sejtései és nem is érdekel már téged igazán. ebben az esetben viszont legalább nem veszted el a gerincedet, hamarabb túlleszel rajta és késõbb ha összefuttok kihúzva fogsz elõtte állni...

szívesen írnék neked pozitív dolgokat, de nem tudok. majd mások bíztatnak és reménnyel töltenek el, de sajnos akkor is nekem lesz igazam 😞

"Meg ugye neki ott vannak azok az emberek akik ellátják jó tanácsokkal,segítenek neki elfelejteni a dolgot amit lehet magától nem tenne meg és így végleg elfolytódik a régi érzése"
Ezt csak feltételezem.De nekem sajnos nicsenek ilyen emberek,ezért vagyok itt.

Mivel ez az õ döntése nem tudom milyen véleménnyel van arról hogy nem küzdök ellene mert õ ilyennek ismer és ilyen is vagyok.Ezt gondolhatja úgy is hogy beletörõdök de úgy is hogy nem is érdekel ez egész.Pedig én csak tiszteleben tartom a kérését.De ha úgy gondolja hogy nem is érdekel ez egész akkor már teljesen biztosnak gondolja a jó döntésében ami viszont nem így van.Szóval tudom most nem lehet nyaggatni de félek félreérti.Meg ugye neki ott vannak azok az emberek akik ellátják jó tanácsokkal,segítenek neki elfelejteni a dolgot amit lehet magától nem tenne meg és így végleg elfolytódik a régi érzése.

5 év alatt nagyon részletesen megismertük 1mást de erre nem találok választ.Ezért lehet ez valami rövidzárlat is amit remélek.Olyanok vagyunk hogy ha baj akkor küzdünk ellene csak azt nem tudom hogy õ most akar-e vagy fog-e.

"Szted miért ez a hirtelen elhatározása?Mert azért nem úgy közölte hogy soha többé nem akar látni stb "

azért nem úgy közölte, mert általában GYENGÉK hozzá. NAGYON GYENGÉK. ilyenkor már megvan az elhatározásuk, mást keresnek már régen, csak még nem tudják kimondani, maguknak sem nagyon ismerik el. de eljön majd az az idõ is, amikor eléd fog állni és már ki fogja tudni mondani, hogy mit akar...

nem akarok vészmadár lenni, de szenvedtem már én is eleget (voltam pontosan olyan helyzetben is mint Te) ahhoz, hogy azt mondjam: bármit is teszel, csak rontasz a helyzeten.
sajnálom öreg, de ez van. néha elhagynak minket, mert összezavarodtak.
megérteni nem lehet õket, több millióan próbálkoztak már évezredek alatt, és semmi siker. 😊
szépen bele kell nyugodnod, és várnod, hogy majd jelentkezik.
de én akkor is azt mondom, hogy ebbõl már nem lehet pozitív végkifejlet. ezek a dolgok ilyenkor olyan szinten romlanak el, amit már nem lehet hip-hop, pár hét-pár hónap alatt rendberakni. engedd el, aztán maximum visszatalál hozzád, de én kétlem...

minden jót kívánok!

Nme teljesen napi kapcsolatban voltunk 5 évig az elején még igen mert 1ütt utaztunk suliba majd haza.Azután én 2 éve õ pedig most kezdett dolgozni de amikor tudtunk 1ütt jöttünk mentünk és soha sehol semmikor nem láttam rajta hogy valami olyan probléma lenne ami ezt eredményezné még az utóbbi idõben sem.1ütt örültünk és 1ütt szomorkodtunk mindenben 1ütt voltunk.

Iszonyat nehéz elviselni hogy azt akit én még 2 hete csókoltam símogattam szeretkeztem vele stb,már lehet más teszi amit soha nem tudtunk elképzelni a másikról.És mikor telik le ilyenkor az a pár hét?Jelzi vagy én keressem?Mit mondhatok neki?

Szted miért ez a hirtelen elhatározása?Mert azért nem úgy közölte hogy soha többé nem akar látni stb nem volt elõtte semmilyen veszekedés ami kiválthatta volna.Abban is bízok hogy mivel nem szerett annyira mint régen ez csak 1 hirtelen fellángolás amit úgy gondol meg kell ragadnia de aztán rájön hogy...

Értem,de tudod az életemet tettem fel rá mindennel együtt.Soha nem úgy gondolkodtunk hogy "csak a sok közül vagyok 1 valakivel.Egymásnak voltunk a nagy Õ.Ez pokolian nehéz.Kezek rájönni hogy valóban békén kell hagyni legalább akért idõre csak nem tudom mennyi ez az idõ.De én még mindig abba is kapaszkodom hogy a másikban engem keres és nem talál vagy pedig mégis rájön.

még valami: SOHA, ismétlem SOHA nem vezet semmi eredményre, ha egy bizonytalan, idõt kérõ nõt nem hagyunk békén.
az a halál, a lány ilyenkor szó szerint megútál azért, mert nem tartod be azt amit kért tõled. és ezután jön az "átgondoltam, fejezzük be, biztos vagyok benne" szöveg.
ezzel nem azt akarom mondani, hogy ha békén hagyod akkor nem hagy el!!!
a lényeg, hogy nem szabad nyomulni, nem szabad könnyes szemmel bizonygatni neki, hogy mennyire de nagyon, de te aztán igazán csak õt, blabla...
ilyenkor a legjobb dolog a totális kuss. még véletlenül sem szabad keresni, sms-t írni, virágot küldeni, levelet írni, vagy egyéb marhaságokat tenni, mert a reakció negatív lesz. ennyit tudok mondani, és sok szerencsét kívánok a talpraálláshoz!

sorry, nem tudok egyebet mondani: veszett fejsze, hába teszel immár akármit, hiába vársz, hiába reménykedsz...
ha egyszer elszakadt, akkor nincs mit tenni, csak a saját szenvedésed hosszítod meg, ha nem engeded el.
tudom, iszonyat nehéz, nem is fog menni csak úgy...
de arra várni, hogy "törétnikvalami" vagy "rájön valamire" nagy balgaság. ez a dolog nem így mûködik sajnos...

Nem tudom hogy érted-e de mi soha nem voltunk olyanok hogy más után menjünk ezt látni lehett az 5 éven is.
"mellesleg meg örülj annak, hogy ilyen egyszerûen végzõdött!!"
HA vannak egyértelmûbb elõjelek akkor lépek és nem így lenne mert mindent megtennék érte és õ viszont.Mindkettõnknek egy életforma volt ez az egész és most minden itt maradt üresen.Nem tudok aludni enni tv-zni stb.Mindehol õt keresem és várom hogy talánmár letelt a kis idõ.Ez vajon mennyi lehet?És miért kellhet neki?

Szóval amikor közölte velem vasárnap nem volt valami 1értelmû de lehetett látni hogy többször elpróbálta a szöveget mert folyamatosan mondta de mintha lenne benne mégvalami amibe lehetne kapaszkodnom csak nem tudom hol keressem és mikor hogy nehogy elszalasszam.