Sugárzás gátolja az ûrutazások idõtartamát
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48
lehet hogy nagyon okosat kérdezek de miért nem, alakitják át hasznos energiává épp önmaga ellen????
#47
Sajnos az ûrhajóra se tudunk akármekkora tekercseket felvinni és azokat árammal táplálni...
#46
Jó, de már az is nagy eredmény nekünk, hogyha a sugárzás 90%-át megfogjuk.
Mellesleg azt ne felejtsd azért el, hogy a magnetoszféra állandó, viszonylag kis indukcióvonalsûrüségû, viszont nagy.
Ellenben az ûrhajón mi határozhatjuk meg, hogy mekkora legyen a mágneses tér.
Persze azért ennek is megvannak a maga hátulütõi.
Igaz, hogy a számítógépeket valószínüleg nem zavarná, mert kialakult indukcióvonalrendszerrõl van szó, nem változóról.
De ha egy fémtárgyat akarnak benne mozgatni, akkor abban indukálódik feszültség, és a Lenz-törvény miatt ez nehezíti a mozgatását.
Mellesleg azt ne felejtsd azért el, hogy a magnetoszféra állandó, viszonylag kis indukcióvonalsûrüségû, viszont nagy.
Ellenben az ûrhajón mi határozhatjuk meg, hogy mekkora legyen a mágneses tér.
Persze azért ennek is megvannak a maga hátulütõi.
Igaz, hogy a számítógépeket valószínüleg nem zavarná, mert kialakult indukcióvonalrendszerrõl van szó, nem változóról.
De ha egy fémtárgyat akarnak benne mozgatni, akkor abban indukálódik feszültség, és a Lenz-törvény miatt ez nehezíti a mozgatását.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#45
Az igaz, a kozmikus sugárzás nagyrészét tényleg a magnetoszféra fogja meg, de az extrém energiatartományba esõ részecskékhez úgy tûnik még az sem elég. Abból gondolom, hogy a valaha megfigyelt legnagyobb energiájú részecskéket repülõre telepített laboratóriumból észlelték, ahogy elnyelõdik a felsõ légkörben.
#44
Ja még kihagytam miért is fontos(abb) a magnetoszféra:
(bár ez eléggé deduktív indok :) )
A LEO-n keringõ ûrhajósoknak semmi bajuk sem lesz.(Az ISS-en sem)
Pedig itt légkör nincsen, de magnetoszféra még bõven.
(bár ez eléggé deduktív indok :) )
A LEO-n keringõ ûrhajósoknak semmi bajuk sem lesz.(Az ISS-en sem)
Pedig itt légkör nincsen, de magnetoszféra még bõven.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#43
megelõztél :)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#42
Nem csak egy.
Több Apolló ûrhajós is beszámolt arról, hogy ahogy távolodtak a Földtõl fényvillanásokat láttak.
De nem a légkör fogja meg, hanem a magnetoszféra.
Helyesebben:A töltött részecskéket a magnetoszféra csapdába ejti, és létrehozza a Van Allen öveket.
De nem csak töltött részecskék vannak, hanem EM sugárzás is, ami annyira erõs, hogy elemi részecskéket bomlaszt el.
Ebbõl jönnek létre a pi-mezonok, amiknek ugyan nagyon kicsi az élettartamuk, de mégis leérnek a földfelszínre a relativisztikus idõtágulás miatt.
Ez az ionoszférában megy végbe, de a pi-mezonok nem veszélyesek.
Viszont a gyengébb kozmikus sugárzás nem képes elemi részecskék szétbomlasztására, de atomokéra igen.
És itt veszélyes a vas, és a többi nehéz atom. Mert a "kilökött" atomrészek viszont jelentõsen roncsolhatják az emberi szervezetet.
A könnyû atomok kevésbé. Ezért a legjobb a hidrogén, mert az csak egy proton.
Több Apolló ûrhajós is beszámolt arról, hogy ahogy távolodtak a Földtõl fényvillanásokat láttak.
De nem a légkör fogja meg, hanem a magnetoszféra.
Helyesebben:A töltött részecskéket a magnetoszféra csapdába ejti, és létrehozza a Van Allen öveket.
De nem csak töltött részecskék vannak, hanem EM sugárzás is, ami annyira erõs, hogy elemi részecskéket bomlaszt el.
Ebbõl jönnek létre a pi-mezonok, amiknek ugyan nagyon kicsi az élettartamuk, de mégis leérnek a földfelszínre a relativisztikus idõtágulás miatt.
Ez az ionoszférában megy végbe, de a pi-mezonok nem veszélyesek.
Viszont a gyengébb kozmikus sugárzás nem képes elemi részecskék szétbomlasztására, de atomokéra igen.
És itt veszélyes a vas, és a többi nehéz atom. Mert a "kilökött" atomrészek viszont jelentõsen roncsolhatják az emberi szervezetet.
A könnyû atomok kevésbé. Ezért a legjobb a hidrogén, mert az csak egy proton.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#41
Tetsuo ez egyáltalán nem vicc... A Holdon járt ûrhajósok sötétadaptált, csukott szemmel is fényfelvillanásokat láttak, percenként úgy kettõt. Az általánosan elfogadott vélemény szerint a szemgolyó üregében áthúzó nagyenergiás részecskék által keltett Cserenkov-sugárzást látták (ez olyankor keletkezik, amikor egy relativisztikus részecske halad át egy olyan közegen, amiben a fény kisebb sebességgel terjed, kicsit mint a hangsebesség felett haladó repülõ).
Pl. http://www.2ubh.com/reviews/cosmicrays.html
"Several Apollo astronauts reported seeing bright flashes of light during their passage to the moon, even with their eyes closed, an effect that can be attributed to high energy rays hitting the retina or producing Cerenkov radiation within the fluid of the eyeball. Their plastic helmets were also pitted by heavy particles."
De itt egy cikk is róla:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=12678106&dopt=Abstract
Itt meg egy oldal az Apollo repülés közben alkalmazott sugárzásvédelemrõl:
http://www.lunaranomalies.com/rad.htm
(És ez a küldetés csak 7-9 napig tartott!)
Pl. http://www.2ubh.com/reviews/cosmicrays.html
"Several Apollo astronauts reported seeing bright flashes of light during their passage to the moon, even with their eyes closed, an effect that can be attributed to high energy rays hitting the retina or producing Cerenkov radiation within the fluid of the eyeball. Their plastic helmets were also pitted by heavy particles."
De itt egy cikk is róla:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=12678106&dopt=Abstract
Itt meg egy oldal az Apollo repülés közben alkalmazott sugárzásvédelemrõl:
http://www.lunaranomalies.com/rad.htm
(És ez a küldetés csak 7-9 napig tartott!)
#40
Jah, azt a filmet én is láttam, a végén mindenkit kinyírtak az idegenek! Állati. :)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#39
Állandóan felmerül valami kis gubanc. Attól félek, hogy nem nagyon fogom megélni ezt a mars utazást. Pedig még fiatal vagyok.<#violent>
#38
A kozmikus sugárzás extrém nagyenergiájú részecskéit szinte csak a Föld légköre tudja megfogni. Valamikor olvastam, hogy a Holdon járt ûrhajósok egyikének fején átment egy ilyen apróság, a sisakja mindkét oldalán megtalálták a ki- és bemeneti nyomokat. A pasas fején átmenve nyilván kinyírt jó néhány idegsejtet is.
#37
Az ózon az UV-t nem engedi át, nem pedig az elemi részecskéket!
De a mostani védõmechanizmusok is nagyjából arról szólnak, hogy hogyan lehet "mikroföldet" építeni ottkint.
De a mostani védõmechanizmusok is nagyjából arról szólnak, hogy hogyan lehet "mikroföldet" építeni ottkint.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#34
Innen, érdekességképpen, az utolsó:
Numberical Simulations of Active Radiation Shielding Concepts - Tamas Gombosi, AOSS
Numberical Simulations of Active Radiation Shielding Concepts - Tamas Gombosi, AOSS
#33
http://aoss.engin.umich.edu/Radiation/presentations/
R-Shield -
Radiation Fielding for Interplanetary Exploration and Discovery
(gugli, 2 perc :)
R-Shield -
Radiation Fielding for Interplanetary Exploration and Discovery
(gugli, 2 perc :)
#32
"A Blackrose által is említett baktériumok például feltehetõleg rendkívül erõs reparáló mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek az átlagosnál jóval magasabb sugárzási szinten is életképessé teszik õket."
Valamikor lattam a TV-ben egy musort egy elolenyrol, ami olyan gyorsan javitja a sajat DNS-et, hogy a nagy sugarzas miatt fellepo karokat is kepes kezben tartani, igy elvan a tobbi eloleny szamra halalos sugarzasban is.
Valamikor lattam a TV-ben egy musort egy elolenyrol, ami olyan gyorsan javitja a sajat DNS-et, hogy a nagy sugarzas miatt fellepo karokat is kepes kezben tartani, igy elvan a tobbi eloleny szamra halalos sugarzasban is.
#31
Egy ûrhajóra tervezett mini ózonpajzs nem segítene ?
#30
És ráadásul ez még csak egy olyan "probléma" amit ismerünk. Hány lehet amit még nem is tudunk. Sajnos.
#29
Cat ez nem igaz: születésed után pár hónappal elpusztultál volna rákban, ha nem lenne egy rakat molekuláris mechanizmus a sejtjeidben - ha úgy tetszik, természetes úton kifejlesztett biotechnológiai trükkök -, amelyek folyamatosan javítgatják a repedezõ DNS-eid vagy például automatikus önmegsemmisítést indítanak el, ha a sejt elrákosodik, satöbbi. A Blackrose által is említett baktériumok például feltehetõleg rendkívül erõs reparáló mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek az átlagosnál jóval magasabb sugárzási szinten is életképessé teszik õket. Az ember esetében erre nem volt szükség az evolúció során, mert mi normális esetben többnyire csak átlagos sugárzással szembesülünk.
Persze a leendõ ûrhajósokat kitenyésztõ génmanipulátoroknak nem lesz könnyû dolga, mert a bacikkal szemben a többsejtû élõlényeknél a rákkal is számolni kell. A természet ezt földi körülmények között már elég ügyesen megoldotta, általában jóval a szükségesnél hosszabb idõre biztosítja a sejtek összhangját (természeti körülmények között a rák okozta halálozás igen ritka, sokkal valószínûbb, hogy negyvenévesen elvisz egy tüdõgyuszi). Mégis, károsodások esetén elsõsorban itt szokott felborulni a test egyensúlya, és nem világos, hogy az összetettebb szervezetek esetében mennyire lehet kiküszöbölni a sugárzás hatásait.
Persze a leendõ ûrhajósokat kitenyésztõ génmanipulátoroknak nem lesz könnyû dolga, mert a bacikkal szemben a többsejtû élõlényeknél a rákkal is számolni kell. A természet ezt földi körülmények között már elég ügyesen megoldotta, általában jóval a szükségesnél hosszabb idõre biztosítja a sejtek összhangját (természeti körülmények között a rák okozta halálozás igen ritka, sokkal valószínûbb, hogy negyvenévesen elvisz egy tüdõgyuszi). Mégis, károsodások esetén elsõsorban itt szokott felborulni a test egyensúlya, és nem világos, hogy az összetettebb szervezetek esetében mennyire lehet kiküszöbölni a sugárzás hatásait.
#28
BlackRose egyáltalán nem mond hülyeséget, sõt. Az emberes ûrhajózás egyik legnagyobb akadálya az emberi test törékenysége. Azokra a rakétákra, amelyek egy embert a Marsra tudnának vinni, az életfenntartó rendszerek szükséges tonnái helyett sokkal értelmesebbnek tartom nagyteljesítményû (értsd autonóm, önellátó, stb.) kutatólaboratóriumokat pakolni, amelyek nem igényelnek levegõt, nem fenyegeti õket a kozmikus sugárzás és budira se kell kimenniük, nem kell hazahozni õket, nem baj, ha felrobbannak, és nagyjából ugyanazokat a feladatokat tudják majd ott elvégezni.
Sajnos az ûrhajózás is politika, és a nagyközönség számára sokkal jobban eladható a Mars-ûrhajó terve, mert annak jelentõsége az átlagember számára érthetõbb, mint a Pathfinder-féle küldetések jelentõsége. Nem mintha az a veszély fenyegetne, hogy belátható idõn belül lesz olyan (amerikai vagy egyéb) kormány ezen a bolygón, amely felvállalná egy Mars-expedíció horribilis költségeit (a szájuk persze folyamatosan járni fog), a kutatók meg majd szépen ellesznek a fokozatosan javuló automatákkal.
Hosszútávon az embernek csak úgy van keresnivalója az ûrben, ha áttervezi a saját testét, és alkalmassá teszi az ilyen szélsõséges körülmények elviselésére (is). Ez történhet valódi genetikai átalakítással, akár úgy, hogy saját "szellemi másolatait", gépeket küld hódítani. Már ha ez a hódítás dolog akkor még érdekelni fogja...
Sajnos az ûrhajózás is politika, és a nagyközönség számára sokkal jobban eladható a Mars-ûrhajó terve, mert annak jelentõsége az átlagember számára érthetõbb, mint a Pathfinder-féle küldetések jelentõsége. Nem mintha az a veszély fenyegetne, hogy belátható idõn belül lesz olyan (amerikai vagy egyéb) kormány ezen a bolygón, amely felvállalná egy Mars-expedíció horribilis költségeit (a szájuk persze folyamatosan járni fog), a kutatók meg majd szépen ellesznek a fokozatosan javuló automatákkal.
Hosszútávon az embernek csak úgy van keresnivalója az ûrben, ha áttervezi a saját testét, és alkalmassá teszi az ilyen szélsõséges körülmények elviselésére (is). Ez történhet valódi genetikai átalakítással, akár úgy, hogy saját "szellemi másolatait", gépeket küld hódítani. Már ha ez a hódítás dolog akkor még érdekelni fogja...
#27
állítólag össze rókázod és vizeled magad a sugárzás hatása alatt meg utána lerohad a bõröd és utána csontig ég a bõröd meg a szervezeted és astala vista
www.afa.ini.hu A \"demokráciát\" SZOLGÁLOD! A liberalizmust SZOLGÁLOD! A dávid csillagot SZOLGÁLOD! Israel népét SZOLGÁLOD!
#26
"Samples were examined in SRNL's shielded cells, and SRNL researchers working with personnel from the University of Georgia discovered Kineococcus radiotolerans : a microorganism able to withstand radiation doses thousands of times the dose that is lethal to humans. It is also capable of withstanding UV exposure and prolonged desiccation, along with various chemical toxins that have proven lethal to previously discovered radiation-resistant bacteria."
http://www.ornl.gov/info/news/pulse/pulse_v175_05.htm
... akkor mégsem tudom rosszul...
P.S. ha valamit mondok akkor azt csakis azért teszem, mert olvastam... láttam... ha valamit nem tudok azt tisztán szoktam mondani, hogy "nem tudom" tehát itt most utánnanéztem és megkerestem, ha jól emlékszem a Nature folyóiratban olvastam, vagy esetleg a LLNL Science & Technology-ban... de mindegy, itt van akit érdekel nézzen utánna.
"Kineococcus radiotolerans" irány a Googli, vagy esetleg az MSN Search :)))
http://www.ornl.gov/info/news/pulse/pulse_v175_05.htm
... akkor mégsem tudom rosszul...
P.S. ha valamit mondok akkor azt csakis azért teszem, mert olvastam... láttam... ha valamit nem tudok azt tisztán szoktam mondani, hogy "nem tudom" tehát itt most utánnanéztem és megkerestem, ha jól emlékszem a Nature folyóiratban olvastam, vagy esetleg a LLNL Science & Technology-ban... de mindegy, itt van akit érdekel nézzen utánna.
"Kineococcus radiotolerans" irány a Googli, vagy esetleg az MSN Search :)))
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#25
biztosan rosszul tudod
www.afa.ini.hu A \"demokráciát\" SZOLGÁLOD! A liberalizmust SZOLGÁLOD! A dávid csillagot SZOLGÁLOD! Israel népét SZOLGÁLOD!
#24
lehet, hogy igazad van, de olvastam egy micro-organizmusról (sajnos nem jut eszembe a neve) amely nagyon magas sugárzási szintet képes elviselni... most mégegyszer hangsúlyoznám, hogy ehhez nem vagyok szakértõ, de esetleg miért nem lehetne egyszer majd ezt valahogyan kihasználni...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#23
ilyen az élet
www.afa.ini.hu A \"demokráciát\" SZOLGÁLOD! A liberalizmust SZOLGÁLOD! A dávid csillagot SZOLGÁLOD! Israel népét SZOLGÁLOD!
#22
a sugárzás közvetlen a sejteket, a géneket roncsolja - azt te se nanotechnikával, se biotechnológiával nem teszed ellenállóbbá, egyszerüen szétbomlanak a kromoszómák
#21
lehet, de szerintem elkerülhetetlen dolog... ha akarunk megmaradni ezen a Földön akkor muszáj lesz magunkat "javítani", mert hamarossan nem csak a kozmikus sugárzást nem fogjuk tudni átélni, hanem a saját magunk álltal megváltoztatott környezetünket sem, túl mérgezõ, túl káros lesz hamarossan... és szerintem az egyetlen esélyünk a túlélésre az, hogy magunkat módósítsuk akár technológiák álltal is. Persze ez a saját véleményem ami nem alapozott tudományos megfigyeléseken...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
Azért a teleportálásnál józanabb dolog lenne a hibernáció.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#19
Nem akarok kukacoskodni, de szerinted nem egyszerûbb a jármûvet biztonságossá tenni, minst saját magunkat? :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#18
Na most lehet, hogy kinevetne valaki... de ez nem akadályoz meg, hogy azt mondjam, hogy mi lesz ha pl. majd egyszer pajzs nélkül utazhatunk, úgy, hogy pl. a biotechnológia / genetika - nanótechnológia stb. álltal ellenálóbbá tesszük magunkat... persze nem gondolom, hogy holnap, de mondjuk 10-20 vagy akár 500 év múlva...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#17
A 75 millió km valószinüleg a Földtõl számított távolság. Hogy mi alapján az már más kérdés. Szvsz egy meg nem nevezett Mars-ûrhajó tervet vettek alapul, és ahhoz viszonyítottak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#16
Ezt a 75 millió kilométert nem értem. Talán helyesebben az az idõ, ami alatt a mai technikával 75 millió kilométert tesz meg az ûrhajó? Mert akkor nem jut el sem a Marshoz, sem a Vénuszhoz (oda nincs is értelme, ember úgysem szállhat le belátható idõn belül). A pálya ugyanis nem sugárirányú, hanem érintõ pálya, ún. Hohmann-ellipszis. Ezen a pályán a Marsig vezetõ út több százmillió kilométer.
#15
Bocsi. Most olvastam visza a forumot és meg találtam.
#14
Tulajdon képp mi az a kozmikus sugárzás? És itt a földön miért nincs? Valaki fel világositana mert én ehez nem értek. Elöre is köszi.
#13
De, elvileg lehetséges, Caro is ezt vetette fel a #4-es hsz.-ben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#12
"Lényege annyi, hogy víztartályokkal veszik körbe a legénységnek otthont adó modult, ez elnyeli a napból áradó sugárzás jelentõs részét."
Akkor már vegyék meg Árpi bunkerét abban van 300 000 literes víztartály...
Ja és, hogy a kozmikus sugárzás ellen véd-e? Igen, nem, az ellen nem véd de a viszbül veszi ki a zokszigént. És mindjárt lesz levegõ is a Marson...persze jég kell, de Árpi biztosan ezt is meg tudná oldani. Vagy a nõvérje:)
Akkor már vegyék meg Árpi bunkerét abban van 300 000 literes víztartály...
Ja és, hogy a kozmikus sugárzás ellen véd-e? Igen, nem, az ellen nem véd de a viszbül veszi ki a zokszigént. És mindjárt lesz levegõ is a Marson...persze jég kell, de Árpi biztosan ezt is meg tudná oldani. Vagy a nõvérje:)
#11
Ahogy A Föld is elektomágneses terével visszaveri a kozmikus sugárzást ugyanugy lehetne az ûrhajó köré is ilyen elektromágneses teret gerjeszteni. nem?
#10
Egy ujabb semmitmondo, leragott csontot boncolgato cikk. <#eljen>
#9
Érdekes, hogy már 50 éve ûzik, de még mindig mennyire gyerekcipõben jár az ûrrepülés. Egyszerûen túl primitív még a technika hozzá, és persze másra sokkalta több pénzt költenek... :\
#8
"Sugárzás gátolja az ûrutazások idõtartamát"
Tehát, ha elindulok a Marsra és a sugárzás gátolja az idõtartamot, akkor hamarabb érek oda???? <#vigyor4>
Szép címet találtak a cikknek! <#buck>
Tehát, ha elindulok a Marsra és a sugárzás gátolja az idõtartamot, akkor hamarabb érek oda???? <#vigyor4>
Szép címet találtak a cikknek! <#buck>
Tpe - http://www.daciaklub.hu
#7
"Persze van, aki ennél is radikálisabb módszereket szeretne, ami nagyjából a teleportálást foglalja magában"
LOL <#taps>
LOL <#taps>
Nem csak az Apollo idején. Az utasszállító repülõgépek pilótái is veszélyben vannak. Többek között ezért korlátozzák a repülési idõtartamot.
A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
#5
lásd a korábbi cikket, A NASA védõpajzsokat tervez az ûrhajókra (2004. május 30.)
Lényege annyi, hogy víztartályokkal veszik körbe a legénységnek otthont adó modult, ez elnyeli a napból áradó sugárzás jelentõs részét.
Lényege annyi, hogy víztartályokkal veszik körbe a legénységnek otthont adó modult, ez elnyeli a napból áradó sugárzás jelentõs részét.
#4
Ezt már az Apollo idején is tudták.
Valóban a hidrogén a legjobb védelem, nem sokkal utána következik a polietilén(nejlonzacskó).
Vannak koncepciók, hogy a falban tárolják az üzemanyagot, meg spec. hõálló, kemény mûanyagból építik az ûrhajókat.
Szerintem az lenne a legjobb, ha vinnének egy bazi nagy szupervezetõ tekercset, belenyomni 1 MA áramot(vagy legalábbis sokat), és az biztosan csapdába ejti a kozmikus részecskéket, ahogy a Föld magnetoszférája is teszi.
Így csak ott kellene védelem, ahol az indukcióvonalak kilépnek a tekercsbõl, mert ott ugye nincs eltérítés.
Valóban a hidrogén a legjobb védelem, nem sokkal utána következik a polietilén(nejlonzacskó).
Vannak koncepciók, hogy a falban tárolják az üzemanyagot, meg spec. hõálló, kemény mûanyagból építik az ûrhajókat.
Szerintem az lenne a legjobb, ha vinnének egy bazi nagy szupervezetõ tekercset, belenyomni 1 MA áramot(vagy legalábbis sokat), és az biztosan csapdába ejti a kozmikus részecskéket, ahogy a Föld magnetoszférája is teszi.
Így csak ott kellene védelem, ahol az indukcióvonalak kilépnek a tekercsbõl, mert ott ugye nincs eltérítés.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#3
leírás a wikipédiából:
A kozmikus sugárzás a Földön kívülrõl származó nagyenergiájú részecskékbõl áll. Elõfordul benne elektron, proton, gamma-sugárzás és rengetegféle atommag. Ezeknek a részecskéknek a mozgási energiája 40 nagyságrendet fog át. Az egyes részecskék esetén a földfelszínre érkezõ kozmikus sugárzás fluxusa az energia köbének inverzével arányos. A nagyon eltérõ részecskeenergiák a különbözõ eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredket a Nap nagyenergiájú folyamataiból, de jöhet a belátható Világegyetem legtávolabbi zugából is.
A következõ csoportokra oszthatjuk:
naperedetû kozmikus sugárzás,
galaktikus kozmikus sugárzás,
ultra-nagy energiájú kozmikus sugárzás,
anomális kozmikus sugárzás.
A kozmikus sugárzás 1020 eV energiát is elérhet.
És itt egy
link ahol bõvebben olvashatsz a kozmikus sugárzásról és annak felfedezésérõl.
A kozmikus sugárzás a Földön kívülrõl származó nagyenergiájú részecskékbõl áll. Elõfordul benne elektron, proton, gamma-sugárzás és rengetegféle atommag. Ezeknek a részecskéknek a mozgási energiája 40 nagyságrendet fog át. Az egyes részecskék esetén a földfelszínre érkezõ kozmikus sugárzás fluxusa az energia köbének inverzével arányos. A nagyon eltérõ részecskeenergiák a különbözõ eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredket a Nap nagyenergiájú folyamataiból, de jöhet a belátható Világegyetem legtávolabbi zugából is.
A következõ csoportokra oszthatjuk:
naperedetû kozmikus sugárzás,
galaktikus kozmikus sugárzás,
ultra-nagy energiájú kozmikus sugárzás,
anomális kozmikus sugárzás.
A kozmikus sugárzás 1020 eV energiát is elérhet.
És itt egy
link ahol bõvebben olvashatsz a kozmikus sugárzásról és annak felfedezésérõl.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#2
"Egy erõs, jókora védõpajzsokkal ellátott ûrhajó megépítése talán orvosolhatná a problémát, azonban számításai szerint ez is legfeljebb 75 millió kilométeres távolságig nyújtana védelmet, ami nagyjából a Föld és a Nap távolságának fele, így az emberiség jó esetben is csak a Marsra vagy a Vénuszra juthatna el, a Jupiter vagy a Szaturnusz rendszerbe nincs igazán esélye épségben megérkezni."
ezt miért jelenti így ki? Erõs védõpajzs. De ez mit takar, milyen erõs? Mit jelent az hogy erõs? Minél 'erõsebbre' vagy vastagabbra építik, gondolom annál tovább bírná... Vagy nem? <#fejvakaras>
ezt miért jelenti így ki? Erõs védõpajzs. De ez mit takar, milyen erõs? Mit jelent az hogy erõs? Minél 'erõsebbre' vagy vastagabbra építik, gondolom annál tovább bírná... Vagy nem? <#fejvakaras>
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#1
Valaki elmondja nekem légyszíves hogy milyen sugárzás ez a "kozmikus sugárzás"?