47
  • Darth Sith
    #7
    a nagy baj manapság ott van, hogy még a gyógyításban is a pénzt látják csak. Inkább nem ebszélnek a megelőzésről, és haljon meg sok ember, csak azért, hoyg jól megszedhessék magukat a gyógyszerek árából. Idővel úgyis lesz gyógyszer mindenre, de nagyon sokan meghallnak közben, mert amegelőzésről nem beszél nekik senki. Az orvosok beszélhetnek róla, de nem jut el a nagy tömegekhez. Mert a médiát pénzelik, és akik pénzelik ezeket adolgokat, nekik nem áll érdekükben, hiszen abból nem lesz növekvő nyereség...
  • jefferson83
    #6
    Egyébként én is örülök,hogy az újvilágban is már jó pár embernek nem lesz ismeretlen Szent-Györgyi Albert neve
  • jefferson83
    #5
    "De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva."

    Biztos igazad és igaza van, de ez a kijelentés számomra egy kicsit fura. Én úgy tudom a C- vitamin vízben oldódó vitamin (ellenben a zsírban oldódó vitaminokkal). Így elvileg nem lehet a túladagolástól félni (nem fog felhalmozódni), mert a felesleg a vizelettel együtt távozik.
  • Roli
    #4
    Ez a baja a világnak!

    Inkább most örüljünk, hogy végre a "nagy" USA is tud már végre rólunk valamit!
  • Yv@n
    #3
    Nem véletlen ám, hogy nem a megelőzést veszik előre, hanem a tüneti kezelést. A gyógyszer ipar, egy nagyon durva haszonnal dolgozó üzletág, sokkal jövedelmezőbb valamit kezelni, mint megelőzni.
  • dez
    #2
    Azért az érdekes, hogy általában mindenki csak a rákgyógyszerekről beszél (főleg a gyártók), de Szent-Györgyi a betegségmegelőzést is nagyon fontosnak tartotta! (A kutatások ezt a célt is szolgálják, jó esetben, nem csak szereket próbálgatnak.) Szent-Györgyi ilyen irányú - szintén elöljáró - elveiről keveset hallani...

    (Ő pl. úgy gondolta, hogy az embernek - az emberszabású majmokhoz hasonlóan - napi több gramm C-vitaminra lenne szüksége. Maga is ennyit evett. [De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva.] Szerinte régen még az emberi máj is képest volt a C-vitamin előállítására, és annyit termelt, amennyire szükség volt. Azt szerette volna elérni, hogy a - szerinte [is] káros - tömény szacharóz helyett inkább C-vitamint kellene kilós kiszerelésben árulni. Ezzel szemben pl. a mai magyar egyéni napi adag 75-100mg, ami valójában csak a skorbut, azaz a teljes hiány miatti súlyos állapot elkerülésére jó. Jahh, M.o.-on még az átlagnál is kevésbé tudják az emberek, milyen funkciókat lát el a C-vitamin... Ennyire becsüljük meg a[z igazi!] nagyjainkat.)
  • Fityfirity
    #1
    Ezt jó hallani és legalább emlékeztet arra, hogy a "a 20. századot Budapesten alkották" (Nature, 2001.01.04).