110
-
LowEnd #110 Mekkora pici porszem méretű a naprendszer a legközelebbi csillaghoz képest...
5 fényóra - négy fényév = 10.000 szeres diffi.
A voyagerek (pora) 300.000 év múlva érnének oda... (nem is arra mennek ugye?)
(hibernátort akarok venni!!) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#109
A Voyager szondák megteszik elvileg, és csak a jó öreg kémiai hajtómű, valamint egy "kis" gravitációs csúzli-effektus kellett hozá. ;) -
LowEnd #108 na ja. De azért jó lenne valami olyan meghajtás, ami legalább a naprendszerből kijut még az én életemben.
(legyen még 30 év.)
Le vagyok hangolva -
#107
Bizony, a napvitorla iszonyú kis mértékű gyorsulást tesz lehetővé, de cserébe nem kell számolni az üzemanyag tömegével. Valamiért valamit. -
LowEnd #106 mondjuk cca néhány 10 négyzetméteres vitorlával számolva. Legyen ezer nm, akkor is... kurva kicsi a nyert energia.
Mire százra gyorsul, én rég feldobom a bakancsom -
LowEnd #105 várjvárj
nem értesz
A napcella néhány (10?) százalékos teljesítményéből kiindulva max néhány 100 watt az összes fényenergia, amit elvileg használhatna.
A vöröseltolódás meg olyan csekély (a köznapi tapasztalataimat alapul véve
(észrevehetetlen, márpedig a szem pontos műszer)
Hogy gyakorlatilag a teljes energia max milliomod részét használhatná fel.)
Egy10ezred watt. Mégha a teljes szonda megáll is száz kilóban: egymillió mésodperc kellene 1m/s csigatempó eléréséhez
javítsatok ki plíz -
dez #104 De kurva sokan vannak. Meg a vitorla is kurva nagy. :p -
LowEnd #103 oké - oké (jobbára) meggyőztetek
de ennek alapján a foton a kurva kicsi energiájának mégkurvakissebb részét adja csak át :-( -
dez #102 Azért a foton nem egy rugalmas golyó.. :) És nem is nagyon tudná kivárni, amíg a hanghullám-terjedés szabályai alapján (azt hiszem, itt ez érvényesül) kiderül, mi a helyzet. Ha jól sejtem, itt bejátszik némi kvantumfizika. Szóval, az a foton igenis "tudhatja", mekkora tömeg van a másik oldalon. (Tud ennél érdekesebbeket is, szal... :) ) -
BiroAndras #101 "ha nagy tömegű testről verődik vissza a fény, akkor kisebb a vöröseltolódás? Tehát a fény kis tömegű testnek több energiát ad át? Honnan tudná a foton a mögöttes test tömegét?"
Hát senki se emlékszik a fizika órákra? Eccerű mezei rugalmas ütközés. Szépen ki lehet számolni, hogy akkor maximális az energia átadás, ha a két test tömege egyenlő. Ha az egyik nagyon nagy, a másik nagyon kicsi, akkor meg közel nulla.
Ha az iskola nem is rémlik, gondoljatok pl. a biliárdra. Ha az egyik golyó pontosan telibe találja a másikat, akkor minden energiáját átadja, és megáll. A falról viszont visszapattan, vagyis nem veszít energiát (pontosabban egy keveset veszít). De ki lehet próbálni bármilyen kéznél levő golyókkal. -
LowEnd #100 Kened vágod a témát Cifu -
#99
Ha csak ez kell :P
Itt vannak az indítójárművek nevei, hogy mekkora tömeget milyen magasságra és pályára állítanak, hogy GTO-ra mennyit visznek fel, és hogy mennyi a becsült indítási költségük.
LV neve / LEO / Km @ pályaszög / ~Ára
Atlas V (401) / 12,500kg / [email protected]° / 133m $
Atlas V (521) / 13,950kg / [email protected]° / 192m $
Atlas V (551) / 20,050kg / [email protected]° / 254m $
Delta IV. Med. / 8,600kg / [email protected]° / 133m $
Delta IV. Hvy. / 25,800kg / [email protected]° / 254m $
Ariane V. EC-A / 16,000kg / [email protected]° / ?150m $
Szojuz ST / 7,800kg / [email protected]° / 40m $
Prtoton 8K82M / 21,000kg / [email protected]° / 90m $
Szerkesztve - Itt szórakozok, hogy szépen, táblázatszerűen legyenek az adatok, elfelejtve, hogy úgysem kezeli a fórum... :) -
pipaxy #98 "mivel az Atlas és a Delta indítórakéták szinte kizárólag állami megrendelésben bízhatnak (NASA vagy a Pentagon által), olyan árakon is dolgoznak, hogy a kevés indítással is megérje nekik. Azok meg aszisztálnak, mert nem akarnak olyan szégyent, hogy indítórakéta nélkül maradjon az USA..."
Így teljesen érthető. Miért is törnék magukat a kis betöltetlen helyek feltöltésén, ha tudják mindíg fognak megrendelést kapni, és rádásul olyantól aki az emelt árat is meg tudja fizetni.
Hozzászólásod elején azt hiszem egy kis körképet olvashattam a napjainkban használatos hordozórakétákról, de jó lett volna -ha már odaírod az árat is- az általa mondjuk LEO-era felvihető teher tömegét. Úgy jobban össze tudtam volna hasonlítani az egyes rakétákat. De nem baj. -
pipaxy #97 "Még eccer: NEM AZ ELMOZDULÁSBÓL ADÓDÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL, HANEM AZ ENERGIAÁTADÁSBÓL FAKADÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL BESZÉLÜNK (a most bekapcsolódó forumozóknak)"<i>i<i/>
A végzett munka egyenlő erő szorozva elmozdulással. Ha nincs elmozdulás nincsen munkavégzés se, így energia átadás, azaz vörös eltolódás se.
Mechanikában van egy olyan elnevezés, hogy ütközési szám, ez pedig ha jól emlékszem valami olyasmit fejez ki, vagy ahhoz van köze, hogy két ütköző test milyen arányban adja át mozgási energiáját a másiknak. Ennek van egy maximuma valahol, minden bizonnyal ott valahol ahol a másik test tömege eléég hasonlít a másikéhoz. Ha a becsapódó test tömege kicsi, míg a másiké nagy, a kicsi visszapattan róla, és szinte alig ad át energiát a másiknak. A fénynél is eről van szó. Elvileg igen, több energiát ad át a tükörnek ha az űrben van szabadon, mintha az egész Föld tömege lenne mögötte, de mivel a foton tömege annyira kicsi, arányaiban szinte alig nagyobb a Föld a tükörnél. A foton szempontjából... -
#96
Itt politikáról és gazdaságról beszélünk. Az USA számára erkölcsi kérdés, hogy a NASA amerikai hordozórakétákat használjon, ami egy tragikomikus helyzetett eredményezett: miután a két hordozórakéta (Boeing Delta IV. és Lockheed Atlas V.) a civil piacon leszerepelt (egyfelől kevés megrendelés az egész műholdpiacon, másfelől alapból magas indítási árak), az árak eléggé felmentek (Delta IV. Heavy: 254 millió $, Atlas V. (401): 133 millió $, Atlas V. (521): 192 millió $). De hasonló cipőben jár az ESA is az Ariane 5-el (~130-160 millió $), csak ugye ők némileg másképpen álltak a dologhoz, és nem szégyelték, hogy igénybevegyék az orosz indítórakétákat, amelyek sokkal olcsóbbak (egy Szojuz indítórakéta ára 30-50 millió $, egy Proton ára mintegy 80-100 millió $), sőt, fogták magukat, és inkább felépítenek egy Szojuz indítóállást Francia Gayanan...
A NASA-nak tehát kötelessége amerikai hordozórakétákat használni, amelyek viszont a piacon a legdrágábbak. Én erre utaltam az elején - a NASA egész egyszerűen képtelen lenne 4 millió $-ból felbocsátani mégcsak egy űrszondát is...
És hogy miért adják ilyen drágán a második széket? Mert valahogy nyereségessé kell tenni az üzletet, és mivel az Atlas és a Delta indítórakéták szinte kizárólag állami megrendelésben bízhatnak (NASA vagy a Pentagon által), olyan árakon is dolgoznak, hogy a kevés indítással is megérje nekik. Azok meg aszisztálnak, mert nem akarnak olyan szégyent, hogy indítórakéta nélkül maradjon az USA... -
pipaxy #95 Hhhm. Erről még soha nem hallottam. De miért adják olyan drágán azt a kis fennmaradó helyet? Miért olyan drágán, hogy igénybe se veszik?
"Az az összeg, amivel te előhozakodtál (20000$/kg) akkor igaz, ha a hordozórakéta költségeit elosztod a maximális felvihető teher tömegével. "
Persze, ha viszont a rakéta nem teljes terheléssel indul, és mivel a hordozórakéta költségei adottak (kis eltérésekkel), akkor a nagy szondát felbocsájtó szervezetnek többet kell fizetnie a fellövésér, hiszen így már nem 20k $ lesz ár kilogrammonként, hanem több. Neki is érdeke pénzügyileg a fennmaradó raksúly betömése.
Vagy egyszerűen a jelen használt kisrakétái egyszerűen jobbak ár/kg szempontjából, mint a nagyok? -
#94
Ráadásul most nézem, hogy elég rosszul emlékeztem a Pegasus indítás árára: itt 11 millió $-ra taksálják 1994-es áron, Itt pedig már 25m $-át említenek, a HESSI esetén pedig "körülbelül 20 millió $"-ra taksálják az árát... -
LowEnd #93 Miért ne tudna a falon levő tükör elmozdulni (csak a mögötte levő tömeg a föld tömege)
(hanyagoljuk a hanyagolások cikizését plíz, ez most gondolatkisérlet)
Úgy érted: ha nagy tömegű testről verődik vissza a fény, akkor kisebb a vöröseltolódás? Tehát a fény kis tömegű testnek több energiát ad át? Honnan tudná a foton a mögöttes test tömegét?
Még eccer: NEM AZ ELMOZDULÁSBÓL ADÓDÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL, HANEM AZ ENERGIAÁTADÁSBÓL FAKADÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL BESZÉLÜNK (a most bekapcsolódó forumozóknak)
-
#92
Mert a piaci ára ennyi a másodlagos tehernek, nagyságrendileg 10-15 millió $-ért lehetsz másodlagos teher egy mini-műholdal (100-500kg) egy Delta IV.-es hordozórakétán, márha találsz éppen olyan indítást, ahol beférsz a raktérbe.
Az az összeg, amivel te előhozakodtál (20000$/kg) akkor igaz, ha a hordozórakéta költségeit elosztod a maximális felvihető teher tömegével. Viszont ha másodlagos teherként akarsz utazni, akkor már magasabb a tarifa. Nem véletlen, hogy a piacról szinte senki sem veszi igénybe ezt a lehetőséget, a micro- és mini-műholdak inkább a Rokot vagy a Volna-hoz hasonló rendszereket veszik igénybe, mert sokkal, de sokkal olcsóbbak... -
pipaxy #91 Impulzus átadás csak akkor következik be ha az avalmi aminek nekimegy el tud mozdulni. A fali tükör emiatt nem változtatja meg a visszavert a fény hullámhosszát.
A visszaverődés folyamata végett lép fel a fénnyomás, ha a folyamat, a fényvisszaverődés tökéletes, abból csak az következik, hogy az impulzus átadás is maximális, de semmiképp se az, hogy akkor már meg is szűnik.
A napvitorlánál is arra törekednek, hogy minnél jobb legyen a fényvisszaverő képeségre, azaz a tökéletességre törekednek. Ha akkor megszünne a jelenség, akkor nem fáradoznának annyit azon a vékony alumínuum rétegen, nem? -
pipaxy #90 Nos, két lehetőséget említettél korábban, abból az egyik a Pegasus volt, a másik pedig egy nagyobb rakéta, azon sokadlagos teherként.
Arra nem válaszoltál, hogy egy nagy rakétán miért lenne több 4-5 millió dollárnál a felbocsájtás.
Miért?
-
#89
Egy újabb csodás szemezet a magyar bulvárújságírás remekeiből:
A Planetary Society tudósai 2001 óta tervezik, hogy kizárólag napelemekkel működő űrjárművet hozzanak létre. -
Bulamer #88 http://www.reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=15998
me fejleméyek is kelenek,hiszen be csődőlt:( -
BiroAndras #87 A tükrözésnél a foton irányt vált. Mivel van impulzusa, ez azt jelenti, hogy valamekkora impulzus változás történt. Az impulzus megmaradás miatt viszont ekkor a tükröző felület impulzusának is változnia kell. Az energia megmaradásból pedig az következik, hogy a foton energiájának csökkennie kell, mivel a tükörnek átadott valamennyit. És a foton energiájával fordítva arányos a hullámhossza, tehát az nő. A részleteket ki lehet számolni az iskolában tanult rugalmas ütközés segítségével. Annyi a különbség, hogy a foton sebessége helyett a hullámhossza változik.
http://www.ugcs.caltech.edu/~diedrich/solarsails/intro/intro.html
http://www.ugcs.caltech.edu/~diedrich/solarsails/intro/sailing.txt -
#86
Pedig azt hittem, az előbb azt láttam kint az égbolton, csak egy kicsit eltévedt. 
Utoljára ilyen fényes műhold a MIR volt amit láttam. Valszeg ez nem a napvitorla volt, ha nem sikerült a fellövés, vagy azért láttam, mert nem sikerült a fellővés 
, vagy túl jól sikerült és most próbálják titkolni 
-
#85
Melyik indítóberendezéssel indítasz el egy 100kg-os műholdat a NASA esetén? A Pegasus-al. Ennek indítási költsége mintegy 4-5 millió $... -
LowEnd #84 Pont ez a kérdés merült fel bennem, Lehet hogy kamm az egész? -
LowEnd #83 Nemtom. Télleg. Az eredeti kételyem ugyanis az volt, hogy tökéletes tükröződésnél, van-e egyáltalán impulzus-átadás.
Számomra roppant furcsa lenne, ha a falon levő tükörről visszaverődő fény kisebb frekijű lenne, mint a beeső.
És ha mégis (elhiszem ha eccer mondjátok) mennyivel változik meg a hullámhossza? -
#82
Akkor most jól elbeszéltünk egymás mellett, de köszi a patetikus hozzáállást! 
-
dez #81 Akkor mi változna? Lassabb lenne a visszaverődés után? :)
(Persze le lehet képzelni még mindenfélét. De szerintem ez már ismert dolog.) -
LowEnd #80 Mozgó tükörről visszaverődve psze h. változik a fény hullámhossza.
Képzeld csak magad elé : távolodó tükör esetén h1=h0 * (c+v)/c
Abban azért még nem vagyok biztos hogy a fénysugár a hullámhosszának változásával ad át impulzust. (nem kizárt, csak nem értem miért tenné) -
HUmanEmber41st #79 Mi lesz veled napvitorlás ???? -
dez #78 De egyébként persze :(. -
dez #77 Hogy is van a mondás? "Vesztes helyzetből szép nyerni!" :) Szal na onnan navigáljanak feljebb! :) -
dez #76 Kell hogy változzon, az energiamegmaradás törvénye miatt. -
dez #75 Az a mondat azt jelentette, hogy attól még nem nyomná kifelé a fény azt a gömböt, mert az (egyszerű, nem a "dopplerező") elnyelődés miatt "elfogy". Ha tökéletes lenne a tökröződés, egyébként sem lenne ilyen nyomás. De mivel nem tökéletes, hanem van energiaátadás (aminek a követlezménye mint kiderült a vörös-eltolódás). -
zpe #74 Bocsesz: kicsit sok volt a viszont! -
zpe #73 Szerintem nem a lézersugár hullámhossza nő, hanem a mozgó tükör "érzi" úgy, hogy a ráeső fény hullámhossza nő. Viszont most azon filózok,hogy a mozgó tükörről visszaverődve vajon válltozik e a fény hullámhossza (dupla Doppler hatásra gondolok)?
Viszont kis sebességnél a Doppler hatás elhanyagolható! -
kuncika #72 Ő izé, mármint a lézersugár hullámhossza nő? Rá kéne szoknom, hogy elolvasom a hozzászólásomat, mielőtt publikálom. -
kuncika #71 Hű LowEndkém. Most aztán nagy feladatot adtál a szövegértési képességeimnek.
"Amilyen részben elnyelődik, annyiban elnyelődik. Amiben tükröződik - tükröződik."
Hát nemtudom, lehet hogy a limitált agytérfogatom az oka, de nem értem a mondatot.
"A tükrök sebességre tesznek szert, míg a közöttük pattogó lézersugár egyre vörösödik."
pipay, ez azt jelenti, hogy nő a hullámhosszuk?