Holdra szállás- mi az igazság?

Hagyd már ezt a dumát, hogy kvantumfizika, mert röhögõgörcsöt kapok , tényleg kell a DVD lejátszóhoz, meg a Mobiltelefonhoz???? Energiatermelés, élelmiszertermelés kellene , hogy fejlõdjön, pl. nem nagyon tudja senki, hogy a TERMÕFÖLD, az pontosan micsoda, hol, hogyan és iért jön létre, és mibõl. Az energiatermelés meg szánalmas, az ATOMERÕMÛ eddig a legjobb, de akkor meg mindenki bombát építene, de hogy a fórum témájához is mondjak valamit, a rakétameghajtásban (valami gázkifúvódik valami lyukon keresztül, ez tényleg max. repülõ koporsónak és tüzijátékra jó) gondolkozni, mint KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ,az valami hihetetlen szánalmas és gyerekes hülyeség. Kell lennie jobb, tisztább, gyorsabb (elegánsabb) megoldásnak. Magyarországon tényleg baromság a szélerõmû, bár ahogy átléped a határt SOPRONnál, elég sokat lehet látni, tehát ott fúj a szél, de ITT lehetne geotermikus erõmû, ami drágább, de jobb, csak valahogy ezt az ENERGIAFÜGGETLENSÉGET nem akarják az országnak, még elbíznák magukat a bennszülöttek. (nem kell import gáz? Hogy fogod elkölteni azt az összeget akkor? Paks is túl olcsón termeli meg az áramot, nem is bõvítjük, inkább a legjobb UKRÁN áramot hozza be nekünk Kapolyi bácsi)

Ebbõl a dumából látszik, hogy fogalmad sincs a mai tudományról. Akkor még elõfordulhatott, hogy elméleti kérdésben egy szaki okosabb volt. Kvanutfizikánál légyszíves ezt ne akard bemesélni, mert még rögõgörcsöt kapok...

Mellesleg az akkori "tudós" emberek között is sok marha voltés van ma is. Az egyik csúcs valamelyik parlamenti honatya volt aki benyögte, hogy szélerõmûvekkel váltsuk ki Paskot. És ez az ember doktori címmel bír! Az igaz, hogy kémiában, de akkor sem kéne ilyen orbitális marhaságot mondani..

HAHAHAHAHA, van egy ilyen valahol: BICIKLISZERELÕK - TUDÓSOK : 1:0 Találd ki mirõl van szó.
Szerintem is fel kéne nõni, SAJÁT TUDÁSUNK ez a lényeg, na ez nagyon kevés, de még azt a keveset is rosszul tudjuk. Én el bírom képzelni, hogy egy egészséges bolygón sokkal tovább jutottak a fizikában, és eljutottak oda, hogy "a mi lehetséges és mi nem", az csak a éppen aktuális tudásszinttõl függ. Nevetséges lenne, ha nem lenne szánalmas, hogy innen, MI (akik még a Naprendszerbõl sem tudunk kilépni) akarjuk megmondani, hogy mi lehetséges és mi nem. (hagyjuk az elméleteket, a papír mindent elbír)

30 vagy több méter magasról ejt le egyforma méretû és súlyú(bár az mindegy) kövekeket, az egyik ilyen kõben van 2db gyûrû alakú neodímium mágnes összerakva, úgy, hogy egy csavar tartja össze az ellentétes pólusukkal õket. Na most több 100 leejtés után is mindig ez esett le késõbb. (mp tört részérõl van szó) Ha még esetleg forogna is a két gyûrû egymással ellentétes irányba, az lenne az érdekes, de az már nehezebb kísérlet lenne.

Ezt ne már, kérlek!

"Ha jól emlékszem az elsõ vonatoknál volt az hogy sok vezetõ tudós megállapitotta "

Mondj nevet, vagy ne mondd, hogy vezetõ tudósok! Ha vezetõ tudós mondta ezt, akkor biztosan tudjuk a nevét is, mert annak az idióta Charles Duellnek (nem tudós volt, hanem hivatalnok!) is tudjuk a nevét, aki azt a "mindent feltaláltunk, amit fel lehet találni" megjegyzést elkövette.

Én úgy tudom, hogy az átlagemberek babonái voltak ezek a vonat-parák, és gyanítom, hogy erõsen fel van fújva.

Persze ha tudsz nevet, az más. Csak rettentõen gyûlölöm ezt a "a 'vezetõ tudósok' is nézd, milyen hülyék!" hozzáállást, fõleg, ha tévedésen vagy csúsztatáson alapul. Ne add alájuk a lovat, ha nem muszáj, K?

A magyar televíziók híradásai kb. ott vesztették el a tényszerûségüket, amikor szóba került az adásukban még a Gróf Spanyol-féle vízhajtású autó is. Ha ilyen sarlatánok is bekerülnek...

Boyd kísérleténél azt figyeld meg, hogy mi felett végez "anti-gravitációt" az a bizonyos cucc. Ha ugyanezt egy sima beton talaj, vagy akármi semleges környezetben is bemutatja, akkor már valamit tényleg mutatna. De így már csak egy egyszerû elektromagnetikus lebegtetés, amit fizika órán kb. 15 éve is láttam a saját szememmel...

Keress rá: Boyd Bushman on antigravity, végzett egy kísérletet, de nem mondta be a híradó, ezért nem tud róla senki.

Szóval nem hiszel a magányos intelligencia kifejlõdéseben? Rendben. És akkor mi van? 😊 Az univerzumban olyan távolságok vannak, amik picit elgondolkodtatóak. És akkor ne beszéljünk az idõrõl. Mert lehet sok ezer olyan civilizáció ami már évmilliókkal ezelõtt kipusztult. Lehet hogy a fénysebesség is csak olyan mint a többi álomhatár amit mindig magunk elé raktunk. Ha jól emlékszem az elsõ vonatoknál volt az hogy sok vezetõ tudós megállapitotta hogy az utasok holtan fognak célba érkezni, mert az emberi szervezet nem birja el a sebességet. Aztán jött a hanghatár. Most meg a fénynél tartunk. Ha áttörjük akkor mehetünk akár kétszeres fénysebességgel is. Amivel szintén kurtára nem érünk semmit 😊

Kéretik a napi politikát mellõzni. 😊

Matematikában a tételeknek van bizonyítása. Ezt õ nem adott. Azzal a súllyal amit kijelentett bármiféle baromságot ki lehet jelenteni. (Lásd Gyurcsán tegnapi nyilatkozata. Ok-okozati összefüggés az nem volt benne...)

A rakétahajtás alatt felteszem te továbbra is a hagyományos kémiai égésre épülõ rakétahajtómûveket érted, pedig a rakétahajtás elmélete arról szól, hogy a haladási iránnyal ellentétes irányban erõt fejt ki valamilyen reakcióval. Ez lehet Ion-hajtás, Fúziós-hajtás, Nukleáris-elektromos, Nukleáris-kémiai, stb.
Bolygóközi viszonylatban ezek is tökéletesen alkalmazhatóak, egy-két éves utazási idõ teljesen vállalható, évszázadokkal ezelõtt a hajósok sokkal primitívebb tudással sikeresen megvalósították.

Gondolom te már tovább léptél, és a csillagközi utazásban gondolkodsz. Ez még kissé odébb van, a legtávolabbi emberkéz alkotta jármûvek még éppen hogy csak a Naprendszerünk közvetlen határainál járnak, a Pioneer-10 sem érte még el az Oort-felhõt. Attól tartok fel kéne nõni a Sci-fi könyvek és filmek réveteg álmából. Nem létezik FTL (Faster Than Light) közlekedési mód tömeggel rendelkezõ jármû részére, legalábbis jelenlegi ismereteink szerint, és nem látszik áttörés e téren (nem, nem érdekelnek az összeesküvés-elméletek, legalább elméleti fizika szintjén bizonyított megoldással lehet foglalkozni, ábrándokra csak buborékvárat lehet építeni). Mi, de valószínûleg a gyerekeink sem fogják megélni, hogy egy emberi szonda vagy jármû másik naprendszerhez utazzon...

A tételeddel az a baj, hogy bizonyítani nem lehet - így csak egy elmélet, nem több, mint bármelyik más vallási alapú tétel.

A gravitáció és a mágnesesség kapcsolata már bizonyítva van, de ettõl még nem lehet egyenlõség jelet tenni közéjük. Van gravitációs erõ és van mágneses erõ. A szupravezetés esetén mágneses erõt hoznak létre, tehát nem anti-gravitációról beszélünk, hanem mágneses lebegtetésrõl. Anti-gravitációról akkor beszélhetünk, ha a gravitációra hatsz...

"A rakétahajtás NEM ALKALMAS nagyobb távolságokra, hacsak nem a sok100évig "száguldó" KOPORSÓ a cél."


Ez hogyan jön a holdraszálláshoz?
----

"Itt egy egyszerû tétel: VAGY nem létezik semmilyen élet sehol a Földön kívül, VAGY kell lennie olyan módszernek amivel a fénynél sokkal gyorsabban is lehet közlekedni."

És más eset nem is létezik? Van máshol élet, de fénynél gyorsabban nem lehet közlekedni? Miért kell léteznie olyan módszernek? Csak azért, mert sok sci-fiben létezik?
----

"(nem hiszek a magányos elszigetelt intelligenciák kifejlõdésében, akik nincsenek kapcsolatban egymással)"

Hinni sokmindenben lehet, de a hitet és tudományt ne keverjük, mert nem vezet semmi jóra vagy többnyire sehova.
-----

"a gravitáció kisöccse a mágnesesség, és egy egyszerû kísérlettel be is bizonyította, hogy hatással vannak egymásra."

Mi volt az? Jelenleg pont az a baj, hogy a gravitációs kölcsönhatás nem sorolható be, a többi közé. Nincs univerzális egyenlet. A húrelmélet is ezzel foglalkozik.
----

"Aki ezt a hatást komolyabban fel tudná tárni, az végre átvezetne bennünket a 21.sz-ba, mert ez egyelõre egy felturbózótt 19.század, csillogó gagyival."

Akkor te szimplán vak vagy.

A rakétahajtás NEM ALKALMAS nagyobb távolságokra, hacsak nem a sok100évig "száguldó" KOPORSÓ a cél.
Itt egy egyszerû tétel: VAGY nem létezik semmilyen élet sehol a Földön kívül, VAGY kell lennie olyan módszernek amivel a fénynél sokkal gyorsabban is lehet közlekedni. (nem hiszek a magányos elszigetelt intelligenciák kifejlõdésében, akik nincsenek kapcsolatban egymással)
A szupravezetés meg a gravitáció fej-fej mellett vannak, ahogy az öreg nyugdíjas Boyd Bushman is mondta: a gravitáció kisöccse a mágnesesség, és egy egyszerû kísérlettel be is bizonyította, hogy hatással vannak egymásra. Aki ezt a hatást komolyabban fel tudná tárni, az végre átvezetne bennünket a 21.sz-ba, mert ez egyelõre egy felturbózótt 19.század, csillogó gagyival.

Jah tényleg Zûrállomás😄
Akkor meg a testük izomzatával kellene pumpálni mindennap valami fontos dolgot, mert különben meghalnának 😄 Nem hagynák ki akkor a testedzést😄

Egyfelõl az 1G-s folyamatos gyorsításra képes ûrhajónak elég decens meghajtásának kellene lennie, belátható idõn belül ez nem igazán várható. Az eddigi ilyen tervek nukleáris-kémiai hajtómûvel számoltak.

Másfelõl eredetileg ûrállomásból indultunk ki. Ott a gyorsítás nem opció... 😊

Harmadrészt ez a fordított exoszkeleton szép, de kétlem, hogy reális lenne olyan rucit kreálni, ami minden csontot és izmot megfelelõen képes terhelni. Hiába marad erõs a keze és a lába, ha a gerince, csípõje, bokája közben elsorvad...

Akkor már jobb egy folyamatosan gyorsuló, majd félúttól folyamatosan lassuló ûrhajót tervezni. Így mindig lenne a Zûrhajón egy kis gravitáció. A Zûrhajósok meg felszerelnek kezükre-lábukra egy-egy hidraulikus munkahengert, ami fékezi a mozgást. tehát kb földi erõt kell kifejteni minden kar és láb mozdulatnál. ( hasonló, mint az exo-skelton, csak itt fordítva mûködne😄)

Az emberi szervezet alkalmazkodóképessége elég decens, de az új környezet hatásaira általában elég rosszul reagál. Nem kell hozzá forgó szekció, pusztán a súlytalanság is elég ehhez. A legtöbb ûrturista végighányta a méregdrága utat. Az is jelzés értékû, hogy a mesterséges súlytalanságot nyújtó repülõgépeket (mint a NASA KC-135-ösét, vagy az ESA A300-asát) "Vomit Comet"-nek, vagyis Hányás-üstökösként szokták becézni.

A forgó szekció mérete valóban nagyban befolyásolja a "kényelmi" hatást, tehát az általad említett egyensúlyzavart, minél nagyobb a forgás rádiusza, annál jobb, kevésbé zavaróbb.

A dolog másik fele viszont az, hogy egy kis rosszullét még mindig könnyebben kezelhetõ, mint a súlytalanság miatt kialakuló csontszövet-ritkulás, izomszövet-tömeg csökkenés, folyadékvesztés, alacsony vérnyomás, immunrendszer gyengülés és hasonló egészségügyi problémákkal kelljen megküzdeni. Hosszú távú ûrutazásnál nem vitás, melyik a károsabb...

A forgó megoldás elég kellemetlen, mivel több kilométer átmérõjût nem építenek (még) és a kisebb megoldásban pedig a láb és a fej között óriási a gravitációs hatás különbsége. Azaz folyamatos szédülés és hányás lenne szegény ûrhajósok sorsa 😄

Ami az antigravitációs videót illeti, nos az adott videóban sikeresen összekeverik az elektromágneses alapú szupravezetést az anti-gravitációval. A szupravezetésrõl rengeteg információt találhatsz a neten, a videóban látható kísérletek jó része ezekbõl lett beollózva.

A fúziós erõmû rossz példa. Embertelenül bonyolult dolog a fúziós reakció folyamatos fenntartása, és abból pozitív energiamérleget kihozni, most is több fúziós kísérleti reaktor van, de olyan még egy sincs, ami képes lenne az következõ lépcsõfokra, vagyis a folyamatos plazmafolyamra.

A fúziós erõmû fejlesztése esetén sajnos az országok közötti együttmûködés és kompromisszumkészség hiánya, a papírtologatás és bürokratikus marhaságok akadályozták a munkát - csaknem 15 éven át!

Sajnos a mesterséges, forgó gravitációs ûrállomás azért is van messze, mert még az ISS Alfa is kudarcnak minõsíthetõ...

Szerintem mire a forgó ûrállomásra képesek lennénk, addigra nyilvános lesz a mesterséges gravitációs megoldás, tehát az soha nem lesz. (pont mint a fúziós erõmû, ami 50éve mindig 20év múlva lesz kész, mire neglenne, addigra feleslegessé válik, mert lesz helyette sokkal jobb, vagy már "felhasználók" nem lesznek. (csak kevesen a romok között)Az antigravitáció a gyakorlatban(?) Above Top Secret videót csak eröltetném, abban szó van olyan kísérletekrõl, amik már vagy 60-70éve mennek (de legalábbis elkezdték) és valahogy nem lehet róla semmit hallani, sem pro sem kontra. Én pro tudok pár dokumentumértékû videót, pl a Townsend-est, ahol koccintanak a pezsgõvel, na arról és a benne szereplõkrõl sem lehet tudni semmit. (valószínû a sivatagban azért nemcsak a legújabb X-akárhányas tervezése folyik, ahhoz ott a Skunk Works, nem kellene egy Svájc méretû területet lekeríteni Nevadából)

Szerintem beleszámolta a 13-at is. De akkor számoljuk mán bele a 8-at meg a 10-et is 😊 Hiszen végül is ott voltak, csak nem porolták össze magukat 😊

Hétszer? Még számolni sem tudsz? Hatszor voltak barátom.

Olyat képet nem nagyon eszik meg a fórum, amelyekben plusz pontok, vagy nem szabványos karakterek vannak.

A NASA költségvetése elég pazarló, errõl már írtam korábban, de especiel a SPR kifejlesztése terén nem érheti támadás õket. Ez tényleg egy jól átgondolt, szellemes, elõre látó elgondolás. Van rá egy tippem, hogy ez már nem csak a Holdra, de a Marsra is készül. Kár, hogy onnan még legalább két évtizedre vagyunk. 😞

Ne gondold, hogy olyan primitívek voltak azért az 50-es években. Tény, hogy keveset tudtak az ûrkutatásról, ûrhajózásról, és egy ilyen film alapvetõen szórakoztatásról szól (tetszik, hogy már akkor is a ûrhajókon szolgáló hölgyeket minél rövidebb ruhácskába képzelték el ^^). De azért nagyon sok érdekes elképzelés volt errõl. Elég ha elõvesszük Arthur C. Clark-ot, aki Sci-Fi író létére nagyon sok elgondolkodtató kérdést vetett fel, és a vicc az, hogy ezekre nagyon jó válaszokkal is elõállt. A legfontosabb a Geostacionárius pályán való kommunikációs mûholdak alkalmazása - 1945-ben! A 2001: Ûrodesszia c. regényét 1948-ban írta, felvázolta a mesterséges gravitációt nyújtó, forgó ûrállomás elképzelését, egy nagyon jó "ûrbusz" elképzelést, ami az ûrállomás és a Hold között közlekedik, és végül pedig egy Jupiter utazáshoz elképzelt ûrhajó. Az 1968-as film ezeket nagyon szépen be is mutatta. Például gondolj bele a képernyõkre az ûrhajókban - a modern Glass Cockpit elõdje, akkor, amikor még mindenhol (repülõgép, ûrhajó, tengeralattjáró) analóg mûszerek dívtak.


Ûrállomás a 2001-ben. Jól átgondolt, életképes - és még évtizedekre van egy hasonló...


Szintén egy jól átgondolt ûrhajó az ûrállomás-hold közlekedésre...


Glass cockpit, anno...

Na mégegyszer, a képek valamiért nem akarnak menni:
Forbidden Planet (1956)
Robi a robot

Nem arra gondoltam, hanem a költségekre, ez a holdjáró nyilván sokkal jobb, mint az, bár az is több100millió USD volt állítólag, mert tiszta alu, meg a 60-as évek hitechje bele volt rakva.(?) A MARK-III. meg úgy néz ki, mint a Forbidden Planet robotja, 1956-ból.

Bár ott nem rakétával jönnek-mennek, hanem ezzel:

Az irányító rész érdekes elgondolás, az ûrhajót nem az ablakon kinézve kormányozzák, hanem az egészet egy kicsinyített másán keresztül, amit kívülrõl lát az irányító személyzet, a környezettel együtt, ezt 1956-ban elképzelni,az akkori gagyi technika mellett nem volt akármi.

Ha egyszer már HÉTSZER jártak a Holdon, akkor azt a jól bevált technikát kell elõvenni, azóta olcsóbb és megbízhatóbb elemeket beletenni

Azért az tetszik, hogy pont azt kritizálod, ami éppen hogy komoly elõrelépés az Apollo-programhoz képest. 😊

Ez a terepjáró rover túlnyomásos személyzeti fülkével rendelkezik. Tehát a személyzet napokra eltávolodhat a leszállási helytõl, sokkal nagyobb területet járhat be, mint a hajdani Apollo-terepjárók, amiket ugye úgy használtak, hogy Szkafanderben ráültek. Azoknál a legnagyobb út 12 km-es volt. Ezeknél több száz km-es is lehetséges. A fotókon nagyon jól lehet látni, milyen brilliáns ötleteket vetettek be, hogy a 3 tonnás jármû a lehetõ legkompaktabb, legkönnyebb, és mégis a legjobban kihasználható legyen. A túlnyomásos szekcióban akár két hétig is távol lehetnek a bázistól / ûrhajótól. Két ágy / ülés van benne és WC. A személyzet a nagy méretû ablakokon keresztül jól kilát, és ha találnak valami érdekeset, a félmerev ûrruhájukba bújnak, amelyik a jármûvön kívûl van elhelyezve, de a jármûbõl lehet belemászni. Ez is elõrelépés az Apollo programhoz képest, ugyanis ott sok problémát okozott, hogy az LM túlnyomásos részét gyakorlatilag zsilipként használták. Tehát a szkafandert felvették, az oxigént elszivattyúzták, majd kimentek a Hold-sétára, ha végeztek, akkor visszatértek, ajtó bezár, oxigénnal feltöltik az LM belterét, és leveszik a szkafandert. Igen ám, de ezzel sikeresen a jármû belsejébe hozták a holdport, ami a ruhákon volt. Ezen túl az egész haccacáré nagyon hosszú ideig tartott, és körülményes volt. Itt bemásznak a szkafanderbe, bezárják az ajtót, és már mehetnek is. Ha visszatérnek csak beállnak az elõre kialakított helyre, kinyítják az ajtót, és máris a jármû belsejében vannak. A jármû belsõ légtere egyáltalán nem érintkezik a külvilággal. Zseniális szerintem.

Apropó, a félmerev ûrruha némileg poén. Anno a Szovjetek ilyen félmerev ûrruhát fejlesztettek ki a Holdsétához, a saját Holdprogramjukhoz. Az ugyan nem jött össze, de ezt az Orlan nevû ûrruhát használták az ûrsétáknál az 1970-es évektõl, és nagyon bevált, olyannyira, hogy az ISS Alfán is ezt használják. Az amerikaiak az elején irtóztak tõle, de úgy tûnik csak feltûnt nekik, hogy az orosz megoldás sokkal ésszerûbb. A saját ûrsétára használt EMU ûrruhájuk (ami az Apollo / Skylab A7L ûrruha továbbfejlesztése) sokkal körülményesebb, különálló alsó és felsõ része van, amibe bele kell bújni és segítség nélkül szinte lehetetlen beöltözni, ami sok idõbe kerül. Most a Constelation program keretében tesztelik is az utódját, rögtön kettõt, a Mark III. és az I-Suit nevezetûeket. Mindkettõ a szovjet / orosz Orlan ruhához hasonlóan egy hátsó ajtón kell belebújni, vagyis sokkal könnyebb használni.


Orlan-M kiképzõ változata, lehet látni a beszállás megoldását


EMU felvétele, STS-31, a ruhában keringõ folyadékos hûtõ/fûtõ rendszer miatt az összeszerelése idõigényes


Mark III. prototípus 2004-bõl.

Autó nem is kell, az ott van a Holdon, elég vinni egy új akkut, és mehet tovább. (ha igaz, mert az alu nem rozsdásodik)

Mit kell itt fejleszteni? Ha egyszer már HÉTSZER jártak a Holdon, akkor azt a jól bevált technikát kell elõvenni, azóta olcsóbb és megbízhatóbb elemeket beletenni és mindjárt 1milliárd alatt van (ha így 2-3) nem igazán értem ezt, NEM a nulláról kell elkezdeni, de kb. az a szöveg, meg vastagon fog a ceruza. (mintha az meg sem történy volna a 7 leszállás a nem is tudom mennyi ûrhajóssal)

Kína eddig összesen 3 alkalommal juttatott fel embert az ûrbe. Ami tény, az tény, õk a harmadik jelentõs "ûrhatalom" ma már, a negyedik még Európa, de kérdés meddig, hiszen India is kekeckedik saját emberes ûrprogrammal, és Japánban is idõrõl idõre felmerül ennek az igénye.

Nem szabad elfelejteni, hogy a NASA jelenlegi középtávú céljai, amit a Constellation programnak még Bush adott nekik, az, hogy visszatérjenek a Holdra, ott tartós Holdbázist építsenek fel, majd a Mars felé vegyék az irányt.

Per pillanat a NASA olyan új ûrruhákat, rovereket és egyéb eszközöket tervez, amiket majd a 2020-ra kitûzött Hold-utazáson fognak használni. Itt szó szerint komoly fejlesztésekrõl van szó, az új Hold-rover (Small Pressurized Rover) például már túlnyomásos belsõ térrel rendelkezik, tehát akár napokra is el lehet távolodni a leszállóhelytõl.






Lehet leszólni az Orion ûrhajót (ami kvázi egy Apollo 2.0), az Ares hordozórakétákat (ami erõs fejvakarást okoz, még mindig túl kockázatos a NASA-nak, hogy SSTO (Single Stage To Orbit) rendszerben gondolkodjon?), de ami tény, hogy ez már egy nagyobb, összetettebb rendszer, ami valóban hosszú távú célokra szolgál.

Kína ehhez képes hol jár? Most csinálták meg az elsõ ûrsétájukat, és két év múlva indulhat a következõ emberes ûrrepülésük.

Nem akarom leszólni Kínát, mert tényleg jó lenne egy komolyabb versenyhelyzet az ûrkutatásban, de attól még messze vagyunk, hogy a régi 'Moon-Race'-hez hasonló helyzet álljon elõ...

A 3. pont tökéletes

A következõ nógató erõ Kína lehet. Bár még sokan most is úgy tekintenek rá, hogy túl le van maradva.

Javasolnám a lenti bulvárok helyett egy tudományok terén talán komolyabb lap tanulmányozását.

pl a sciencedaily-t.

A Zsindexes beszólás meg enyhén alpári de legalábbis bunkó. azt nem értem, ha ennyire ismered az ottani stílust miért nem mész vissza oda?? ja mert egy tudományos topicból onnan már rég kitakarítottak volna a tényeket és szakmai tudást nélkülözõ arrogáns és mindenhol összeesküvést keresõ postjaiddal??

Javaslom ébredj fel és nyisd ki a szemed... a lakáson kívül is van világ..

"Bucser, bucser, mi ez a zsindexes jellegû fikázás?"

Mondod te...
<#falbav><#banplz>

"Az Apollo programmal 7szer (HÉTSZER!!!!) járt(???) ember a Holdon, ma meg 1 is gondot okoz????"

1. Látom a kiemelés még mindig nem megy makróval. Lám, képtelen vagy tanulni.

2. Egy darab kérdõjellel is értjük a kérdést.

3. Már huszadszor válaszoljuk meg, hogy nem technikai a probléma, hanem anyagi. Ki az az ember és melyik kormány fizetne ki X milliárd dollárt, hogy elmenjen a Holdra? Milyen gazdasági haszna lenne? A Hidegháború véget ért, politikai haszna sincs ennek. Már az Apollo 13 út sem érdekelt szinte senkit, csak a baleset miatt került reflektorfényben. Õszintén tegye fel a kezét aki fejbõl emlékszik a 11 és 13-as legénységébõl név szerint valakire. Én is csak pár emberre. Ennyire nem számított akkor már. Elsõk voltunk, hurrá. Ennyi. Ma erre senki nem költene el még 200 milliót sem nemhogy 20 milliárdot.

4. Nem lenne milliárdosok kedvenc programja, mert a te elképzeléseiddel ellentétben az ûrrepülés nem kifejezetten egészségbarát dolog. Az, hogy Glenn megint felment hetvenix évesen az egy egyedi dolog. A legtöbb gazdag ember nem éppen fiatal...

Ha nem veszed be, akkor fizess be rá. 😊
Úgy leszólod itt a milliárdokkal, mintha tele lenne a zsebed 100 eurós kötegekkel. Akkor miért nem vagy még a Space Adventures-nél vagy az orosz ûrügynökségnél, hogy befizess egy útra? 😊

Kicsit gondolkozz már el azon, hogy ez milyen brutális összeg. Azt nézd meg, hogy az ûrturizmus hogy áll per pillanat. 20-30 millió dollár egy egy hetes út, úgy, hogy elõtte cirka fél évig kiképzésen vagy Oroszországban, a Csillagvárosban, az utazás mellõz minden kényelmi opciót, és szigorú szabályoknak kell alávetned magad. Ez nem egy laza kényelmes kikapcsolódás, hanem egy sok lemondással járó lehetõség, amivel vagy él valaki, ha sok pénze van, vagy nem. A Space Adventures saját bevallása szerint eddig komolyabban mintegy 25 ember jelentkezett náluk a lehetõség részleteiért, és ebbõl eddig 6 ember volt olyan, aki valóban járt az ûrben (további 2 + 1 olyan van, aki a következõ 3 évben fog valószínûleg élni a lehetõséggel).

Namost nem túl meglepõ módon, a milliárdosok nem tolongnak az ûrturizmusért. Nézd meg, kik mentek fel eddig, és kik a szóba jöhetõ késõbbi ûrturisták. Nem igazán találsz közöttük olyat, akik egyáltalán felkerülnek a Forbes listájára "rongyos" tizen, jobb esetben pár száz milliós tõkéjükkel. Akik felmentek, azok fanatikusok, akik ennyire fel vágytak az ûrbe.

Érdemes megnézni, ki az az übergazdagok közül, aki foglalkozik komolyan az ûrhajózás finanszírozásával. Paul Allen, aki "nevetséges" 25 millió dollárral támogatta a SpaceShipOne létrehozását. Hiába van elvileg 16 milliárdja (ezt kihangsúlyoznám, mert az, hogy elvileg ennyi pénze van, nem azt jelenti, hogy 16 millárdos mozgatható tõkéje van), ilyen szerény támogatással is beérte. Vajon miért nem adott rögtön pár milliárdot Rutan-éknak, hogy ne már ilyen játékszert, hanem valóban mûködõ, teljes értékû ûrhajót építsen? He? 😊

A másik említésre méltó alak Sir Richard Branson, aki egy különc alak, és minden marhaságba belevágta már a fejszéjét (kicsit idõsebbek emlékezhetnek, hogy hajdanában volt egy Virgin Games nevû számítógépes játékokat kiadó cége is, de tönkrement ez az üzletága a Virgin-nek, és kiszállt belõle), van légitársasága, mobilcége, egészségbiztosítója, és 2004 óta ûrturizmussal foglalkozó cége. Mire érdemes itt figyelni? Nos arra, hogy a cég relatíve alacsony költségei ellenére is már több, mint 100 milliós kiadással rendelkezik, elsõ sorban a Spaceport America-nak fizetendõ "ûrkikötõért", illetve a SpaceShipTwo és WhiteKnithtTwo gépek kifejlesztésére adott pénzzel. 4 év alatt...

Továbbá jössz itt az iraki "balhéval". Nem kommentálnám, hogy megint politikai felhangot akarsz adni a témának, de emlékeztetõleg, az általad olyannyira leszólt NASA éves költségvetése 17 milliárd dollár volt idén. Ebbe minden beletartozik, kezdve a több, mint 18.000 alkalmazott bére, a számtalan kutatóprogram, amelybe rengeteg tudományos ág érdekelt, kezdve a mikrobiológiai, Földtani, stb. Ebbõl összesen kevesebb, mint 4 milliárd dollár jut az emberes ûrutazásra, amelyek mind régóta eltervezett programok (a Hubble felújítása konkrétan tíz éve készül, és 5 éve van folyamatban, szegény csillagászok folyamatosan sírnak egy valódi pótlásért, de a javítás minden költségvonzatával együtt is jó, ha negyed annyiba kerül, mint egy új Hubble szintû ûrteleszkóp). Ebbõl a 4 milliárd dollárból kell többek között az oroszoknak is juttatni, a Szojuz-ok személyzetcseréért (a NASA is fizet a Szojuz ülésért, nem csak az ûrturisták), ami éves szinten alaphangon 60 millió dollár, plusz járulékos költségek (ha jól rémlik, összesen 90-100 millió körül van). Akarsz hasonlítgatni valamihez? Akkor ezzel kezd...

A második leggazdagabb ûrügynökség, az ESA ehhez képes nevetséges, 4,4 milliárd dollárnak megfelelõ költségvetéssel bír...

Alig 2-3 milliárd dollárból a rendelkezésre álló eszközökbõl, orosz alapon megvalósítható a Holdra való leszállás is. Ha valaki kifizeti ezt az összeget...
WTF??????????? CSAK ENNYI, nem mintha nekem lenne rá pénzem, de az IRAKI balhé heti költsége SEM jön ebbõl ki! Gates, meg az egész családját vihetné kirándulni a Holdra.
Az Apollo programmal 7szer (HÉTSZER!!!!) járt(???) ember a Holdon, ma meg 1 is gondot okoz???? Ezt nem veszem be, itt valami más van a háttérben, már régen a milliárdosok kedvenc weekend-programja lenne a Holdutazás (150-200millióból kijön?) ha tényleg olyan könnyen megoldható lenne, és tényleg csak pénzkérdés lenne. (szerintem valami miatt nem lesz emberes út arrafelé egy jó darabig, hiába jönne elõ Buffet vagy Gates, hogy itt van mondjuk 20-30MILLIÁRD USD, menni akarok, odjátok meg!)

Bucser, bucser, mi ez a zsindexes jellegû fikázás?
Mondtam, hogy ÉRDEMBEN cáfolni vagy megerõsíteni, bár te nem lehtsz valami nagy fizikus, ha ilyen egyszerûen elintézed.

TANULJ egy kicsit inkább:

Szupravezetés és szuperfolyékonyság
Plazmaállapot
A fenti kettõt összehozni, de valami trükkös megoldással, mert a BRUTE-FORCE út nem járható. (és mivel a fizika tudásunk hiányos, mondhatnám, hogy túl keveset tudunk, azt is rosszul, nem könnyû összehozni, vagy az is lehet, hogy NEM KÍVÁNT mellékhatások miatt, pl.energiatermelés fillérekért- jegelik az eredményeket, legalábbis hivatalosan, az
ABOVE TOP SECRET összegyûjtött adatai már rég meghaladottá váltak.

Miket nem talál az ember: (az évszámok is érdekesek)
Különleges RAKÉTA(?)HAJTÓMÛVEK keress rá a "higany alapú ion"-ra

Most akkor a photoshop lett az összeesküvõk eszköze?

Ajjajj... nagyon nagy bajban vagyunk ha a tisztelt szakértõk éveken át egy ilyet benéztek😊

"MIND egyezik egy valamiben: a meghajtás alapja egy szuperfolyékony plazma állapotban keringtetett HIGANY alapú folyadék"

Szerintem a HOLD után elég gyatra ahol ma tart ez az egész, Hermann Oberth és Von Braun már valami muzeális legendák kellene, hogy legyenek, de még (hivatalosan legalábbis) õk a No.1. azóta sem sikerült túllépni rajtuk, õk tudták eddig a legnagyobbat bemutatni, ember a Holdon.

Szerintem ha belefér, olvasd el az elejétõl a topicot, ez a kérdés már számtalanszor fel lett téve, és válaszolva is lett rá.

Tömören:

Az Apollo-program és a vele párhuzamos szovjet N1-LOK program is politikai indíttatású volt. Az egész háttere egy bizonytalan jövõkép volt, és a hidegháború, amiben bizonyítani kellett, hogy fejlettebbek vagyunk, mint a másik oldal. Az USA képes volt iszonyatos összegeket beáldozni az Apollo-programért, de az egyre újabb és újabb Hold missziók egyre kevesebb új eredményt értek el, nyilvánvalóvá vált, hogy dönteni kell - vagy továbblépnek egy tartós Holdbázis megvalósítás fele, vagy ezt a célt hanyagolják. Az 1970-es években a Holdutazás már nem volt politikai téma. A szovjet válasz elmaradt (errõl mindjárt), semmi olyan indok nem volt, ami alátámasztotta volna a gigászi költségek további fizetését. Egy Holdbázis megépítése olyan terheket jelentett volna, amiket csak konkrét, nyomós indokokkal lehetett volna alátámasztani. Ez lehetett volna politikai (ha szovjet holdbázis jött volna létre, vagy ez várható lett volna), katonai (szovjet katonai holdbázis például), gazdasági (ismeretlen nyersanyag felfedezése például) vagy egy hosszú távú kitûzött cél (pl. Mars utazás indulóbázisául szolgáló Hold bázis, de ez megbukott, hiszen senki sem forszírozta komolyan a Mars-utazást, noha tervek folyamatosan készültek rá).

Az USA számára az Apollo-18 és késõbbi utak már nem érték meg az árat. A szovjetek az N1 hordozórakéták kudarca (illetve Koroljev halála után kialakult kaotikus helyzetek) után nem is erõltették a dolgot. Az olcsóbb, megbízhatóbb Lunokhod programmal "vágtak vissza", és elhallgatták, hogy egyáltalán szándékuk lett volna az emberes Holdutazás.

Oldalág egy: jelenleg is megvalósítható a Holdutazás. Volt nemrég utalás rá, az Oroszok vállalnak Hold körüli utazást a jelenlegi Szojuz rendszerre alapozva (a leszállóegység kifejlesztése jelentõs többletköltség lenne, a LOK pedig mégis csak 1960-as évek színvonala...). Az ár valahol 100-150 millió dollár körül lenne, ha valaki kifizeti (especiel én azt várom, hogy lesz olyan ûrturista, aki ki fogja fizetni...). Alig 2-3 milliárd dollárból a rendelkezésre álló eszközökbõl, orosz alapon megvalósítható a Holdra való leszállás is. Ha valaki kifizeti ezt az összeget...

Oldalág kettõ: Nagy tévedésben vagy, amikor lenézed az ûrsikló programot. Alapjában véve az 1960-as években induló, újrafelhasználható ûrhajó program nagyon is innovatív volt, számtalan olyan tervel álltak elõ az amerikai repülõ és ûripari cégek, amelyek mai szemmel is nagyon életképes elképzelés. A fõ cél az volt, hogy a drága rakéták helyett olcsóbb megoldást találjanak, ugyanis a további ûrprogramok egyik fõ akadálya a nagy indítási költségek voltak.


North American ûrsikló terv az 1960-as évek végérõl, érdekes a két lépcsõs indítási elv, az alapelv hasonló mint a Scaled Composites White Knight / SpaceShipOne esetén - és az a tény is érdekes, hogy több, mint 1000 tonnás lett volna az induló géppár...

Az ûrsikló program rákfenéje az lett, ami sok hasonló csúcs programnak. Túl sok felügyeleti szerv volt, túl sokféle elvárásnak kellett megfelelnie és ezek egyike sem volt hajlandó a kompromisszumra. A NASA érdekei például hátra szorultak a védelmi minisztérium elvárásainak, akik olyan jármûvet akartak, amelyik 100 tonnás, 15 méteres mûholdat képes az ûrbe juttatni - a tervezõ asztalokon formálódó Kh-12-es mûholdak ugyanis ekkorák lesznek késõbb. Szegény tervezõk számára csak apróbb kiutak lettek a technikai problémák miatt, például eredetileg az ûrrepülõgépeknek gázturbinával is rendelkezni kellett volna, mivel úgy vélték, hogy a biztonságos visszatéréshez mindenképpen szükséges meghajtás. Ezzel a probléma csak az volt, hogy legalább 10 tonna extra tömeget jelentett a visszatérési fázisban, ami exponenciálisan növeli az amúgy sem kicsi indulási tömeget. A NASA X-23 és X-24 programja ugyanakkor bebizonyította, hogy lehet biztonságosan is végrehajtani leszállás viszonylag alacsony siklószögû gépekkel - így a gázturbina elhagyható...

Az ûrsikló programban legalább 4-5 éves késést okoztak az egymással ellentmondó elvárások közötti kompromisszumok kidolgozása, és egy idõ után az elvileg olcsónak szánt hordozóeszköz a kompromisszumok miatt irtózatosan drága lett, ami miatt egyre újabb és újabb pénzösszegeket kellett kérni rá.

Az ûrsikló program nem "roncsderbi". Egy kompromisszum. Még egy is a legmodernebb technológiák gyûjtõhelye lett. Az SSME hajtómû például máig páratlan a maga nemében. A tény az, hogy viszont úgy az 1990-es években ki kellett volna már vonni a szolgálatból, és leváltani. Ha az X-33 / Venture Star program nem bukik el, akkor talán már nem történik meg a Columbia balesete sem, vagy ha igen, akkor is inkább csak egy jó indok lesz, hogy még inkább elõre mozdítsák.

Mi az a hatalmas lépés, amit a Hold után be tudtak mutatni, mert egy emberes Mars misszió lett volna, akkor nem szólhatnék egy szót sem, de nemhogy az nem volt, de ha VISSZA KELLENE MENNI A HOLDRA, az is nagyon nehezen jönne össze. (vagyis inkább esély sincs rá, hogy össze tudják hozni)

Folyamatosan készültek Mars misszió tervek. A probléma a költségvetés. Egyik-másik terv, amelynek a költségvetése is elkészült, 200-400 milliárd dolláros árral számolt. Robert Zubrin 1991-ben elõállt egy olcsóbb, kivitelezhetõbb tervel, ami nagyságrendileg 20 milliárd dolláros (akkori) áron kivitelezhetõ lenne. Zubrin azóta is csiszolgatja a tervét, és létrehozta a Mars Society-t, ha rákeresel a nevére, sok dolgot találhatsz vele kapcsolatban.

A gond az a "rongyos" 20-30-50 milliárd (egy ûrprogram ritkán tudja tartani az elõre kiszámolt költségvetését 😊), mert senki sem hajlandó kifizetni egyenlõre...

Kifizeted? Az emberes Mars küldetést, a holdbázist, a sok gigapixeles fényképezõgéet? Na az amcsik nem. A NASA meg amcsi. Háborúzni nagyobb haszonnal jár, meg "fontosabb". Menj, verd az ajtót a Fehér Háznál, hogy miért ilyen köcsögök!

Berakom ide is, hátha valaki hozzá tud szólni ÉRDEMBEN, cáfolni vagy megerõsíteni, de nem fikázni.
Érdekes gyûjtés 1videóban, a HIVATALOS és az összes ÁLLÍTÓLAGOS antigravitációs elmélet és kísérlet összeszedve, kezdve az óindiai legendákból(?) ismert VIMÁNÁKtól a németek BELL kísérletén át, az AURORA projectig, amirõl Edgar Fouche beszélt. MIND egyezik egy valamiben: a meghajtás alapja egy szuperfolyékony plazma állapotban keringtetett HIGANY alapú folyadék. (vagy valami hasonló, folyékony mágneses anyag, ötleteket várnak) Sokba kerülne bizonyítani bármit is, mert valószínû, hogy kis méretben csak az effektus látható(?), alig mérhetõ hatással. (pl. Boyd Bushman antigravitációs kísérleti mérései, amirõl van mérési jegyzõkönyve is, márpedig õ csak mért, és egy vezetõ kutatómérnök csak tud úgy mérni, hogy elfogadjuk tényként, de akár ellenõrízhetõ is ellenörzõ mérésekkel) Egy 10m átmérõjû darab meg sokmillió Ft lenne, marad az elméleti kutatás, mint itt: GCT kutat Csillebércen.

Szerintem a HOLD után elég gyatra ahol ma tart ez az egész, Hermann Oberth és Von Braun már valami muzeális legendák kellene, hogy legyenek, de még (hivatalosan legalábbis) õk a No.1. azóta sem sikerült túllépni rajtuk, õk tudták eddig a legnagyobbat bemutatni, ember a Holdon. (Van Allen öv ide vagy oda) A roncsderbi, amit az ûrsiklós halálfutamoknak is lehetne nevezni, vagy a szánalmas kis kínaimûanyag kategóriájú marsjárók, az 1megapixeles képeivel? Mi az a hatalmas lépés, amit a Hold után be tudtak mutatni, mert egy emberes Mars misszió lett volna, akkor nem szólhatnék egy szót sem, de nemhogy az nem volt, de ha VISSZA KELLENE MENNI A HOLDRA, az is nagyon nehezen jönne össze. (vagyis inkább esély sincs rá, hogy össze tudják hozni)

Hadd beszéljen, az aki ezt jobban tudja:
egy volt NASA dolgozó, aki nyilván hazudik és RENGETEG PÉNZÉRT és a HATALMAS HÍRNÉVÉRT teszi

Airbrush egy eszköz Photoshopban. Na meg persze a valóságban is. Gyakorlatilag egy kis festékszóró, sûritett levegõ, kis festéktartály, biztos láttál már ilyet.

ÁRULD El kérlek mi az AIRBRUSH technika!!

Kérlek mond el!!! hadd leplezõdjön le az összes összeesküvõ!

Még hogy csak természettudományos...

sajnos minden tudományágban egy nulla...

A kísérõgép F/A-18C/D, a "vezérgép" egy Boeing X-45A pilóta nélküli harci drón. A videó végén nagyszerûen lehet látni. A Boeing X-45A-ról például itt informálódhatsz.

CIFU-nak lenne egy kérdés, vajon milyen gép az a másik, a videon????
Valami megy az F16 (F18?) elõtt, de mi???