48
-
patyo #48 vajon felrobban vagy nemrobban!? szartok miiii? 
-
HUmanEmber41st #47 Nemtom mit vacakolnak.. lőjék ki a Napba. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46
Hát igen, a sötétzöldek és nagyszerű elképzeléseik.... 
-
DOT #45 Greenpeace
Okosak ezek a sötétzöldek... A nukleáris szemetet ne temessék el biztonságos nagy mélységű tárolókba és ne is szállítsák el Oroszországba, hanem tárolják felszínközeli "átmeneti tárolókban" amíg "meg nem találják a megnyugtató, biztonságos megoldást". Mert ez mindenhol így szokás. Gratulálunk. -
HUmanEmber41st #44 Aha...thx ! -
#43
200%-os törés úgy áll elő, ha egy a primer hőhordozót szállító cső törik teljesen ketté, ebben az esetben 2 irányból (a törések mentén) tudna kiáramlani a folyadék.
Mivel ez egy zárt hurok, s jelentős túlnyomás alatt van benne a hőhordozó (üzemszerűen 124 bar) így a cső teljes törése esetén ez neki a csőkeresztmetszet függvényében 2*100%-os, azaz 200%-os "lyuk", tehát relative két irányba is "ömlene" ki a folyadék. -
HUmanEmber41st #42 Bár érdekelne, milyen az a 200% os törés ????? -
#41
Nem, energetikus vagyok a szakmám szerint, de irányítástechnikával foglalkozom az erőműben. -
HUmanEmber41st #40 DCsabaS, és Bíró András III.személye
:) :) :)
-
#39
uhh, nem semmi. Fizikus vagy, vagymi?:) -
#38
Igazán nincs mit. :) -
irkab1rka #37 Szánalmas atomok :) -
#36
Sok felmerült és felmerülhető kérdést válaszoltál meg. Köszönjük! 
-
#34
Végig olvastam a cikket és a hozzászólásokat is. Nem szeretek beleokoskodni a dolgokba, de a részbeni tájjékozatlanság, vagy tévhitek terjesztése ellen muszály lesz írnom.
Először is a cikkről:
A cikk nem egy nukleáris folyamatot érintő teszt, csupán kommunikációs teszt. Hipotézis csak egy esetleges radioaktív kibocsátás, és a teszt célja, hogy felmérjék, hogy ez a hír miként jut el a világ más részeire, az érintett szervezetkhez, miként lenne indítható egy katasztrófa elhárítási program, és miként lenne kezelhető a kialakult helyzet az aktuális meteorológiai viszonyok között.
A topikban olvasottakhoz:
Többször használjátok, hogy "pumpa", ez téves kifejezés, amely egy nem szakmai angol fordítás eredménye (angol pump szóból). Ezek inkább, illetve valójában szivattyúk. A csapok sem csapok, amivel "elzárják a gőz/víz útját", hanem tolózárak, vagy szabályozószelepek, bár az utóbbiak nem a védelem hanem a szabályozások részei elsősorban.
Sokszor vonnak egyenlőséget a keleti blokkok közé, vagyis sokszor un. "Csernobil típusú" blokkoknak hívják pl. a Paksi 4 blokkot is. Ez alapvető tárgyi tévedés!!! A csernobili az un. alulról moderált, a paksi viszont felülről moderált blokk. Mit is jelent ez? Konyhanyelven röviden...
Alul moderált blokk (pl. Csernobil):
A hőmérséklet hatására nő a magahasadások száma, így nő a teljesítmény, ennek oka, hogy a moderátor és a hűtőközeg nem ugyanaz, a moderátor ott grafit, a hűtőközeg víz, amely ott el is forr (ezért forraló vizes reaktor).
Felülről moderált, mint pl. a paksi 4 blokk:
Hőmérséklet növekedés hatására, csökkenik az egységnyi idő alatt bekövekező maghasadások száma, ezáltal csökkenik a blokk teljesítménye is. Magyarul ez egy önszabályozó folyamat. Tehát, ha üzemzavar következtében emelkedne a hőmérséklet, akkor ennek hatására esne a teljesítmény, ez által vissza csökkene a hőmérséklet is. Ennek a magyarázata roppant egyszerű. A "paksi típusú" blokkokál a hűtő közeg és a moderátor ugyan az. A moderátor szerepe, hogy energetikai tartományba lassítsa a neutronokat, amelyek így nagyobb valószínűséggel lesznek képesek maghasításra. Akkor mi is az oka annak, hogy hőmérséklet növekedés hatására csökkenik a teljesítmény? Ugye a teljesítmény az időegység alatt bekövetkező maghasításokkal arányos. A maghasítást az energetikai tartományba lassított neutronok okozzák. A lassításért a moderátor a felelős, a moderátor meg Pakson a víz. Tehát ugye, ha nő a víz hőfoka, akkor csökkenik a sűrűsége, tehát egységnyi térfogatban csökkeni fog a vízben levő hidrogén atomok száma (a lassításért felel), tehát kevésbé lesz képes lassítani a gyors neutronokat a közeg és a gyors neutronok hasítás nélkül kiszöknek a zónából. Emiatt lett ugye kevesebb az időegység alatt bekövtkezett hasítások száma, magyarul csökkeni fog a nukleáris teljesítmény.
Ezt nevezik önszabályozó hatásnak. Ilyen szerencsére a paksi 4 blokk is. Azonban a negatív hőfoktényező (hűtés) reaktivitást szabadít fel, ami teljesítmény növekedéssel járna, ezért kell felbórozni a reaktort a leállításhoz (a bór kitűnő neutronbefogó képességekkel bír, az így befogott neutronok meg már nem is képesek további hasadásokat okozni).
Ennyit az önszabályozásról, e mellett természetesen van "direkt szabályozás", valamint védelmi beavatkozások is.
Itt jön majd szóba a Diesel gépek szerepe is... Előrre is írom, hogy NEM DIESEL PUMPÁK, az szintén fére fordítás eredménye.
Tehát a védelem működése kettős, egyrészt vannak aktív védelmek, amelyek villamos segédenergiával működnek és vannak passzív védelmek, amelyek általában helyzeti energiával működnek, vagy csak passzív tulajdonságukkal, mint a hőtároló kapacitás. A passzív védelmek feladata ellátni az alapvető védelmi feladatokat addig, amig az aktív védelemek fel nem "ébrednek", azaz be nem indulnak.
Minden erőműnek van egy maximális, vagyis egy tervezési üzemzavar, amit ki kell bírnia, ez Pakson az un. primer hőhordozót szállító hurok 200%-os törése teljes feszültség kiesés mellett. Ez azt jelenti, hogy ezt a védelmeknek le kell tudniuk kezelni zóna olvadás nélkül. A passzív védelmek jelen esetben un. hidro-akkumulátorok (hatalmas bóros vizet tartalmazó vizes tartályok), amelyek N2 gáz által nyomás alatt vannak, valamint saját hidrosztatikai nyomással rendelkeznek. Ha ennek a tartálynak nyomása nagyobb lenne, mint a reaktor nyomása, akkor, ez a folyadék beömlik kizárhatatlanul a reaktor térbe, biztosítva a reaktorban levő üzemenyag kazetták folyamatos hűtését. Ez a nyomás akkor alakulhat ki üzemközben, ha ez a bizonyos csőtőrés bekövetkezne és nagy mennyiségű primer hőhordozó vesztés állna fel. A hermetikus helyiségben (amleyben üzem szerűen mbar-os nagysegrendban vákuum van a légkörhöz képest) a csőtörés hatására megugrana a nyomás, (a nagynyomású primer folyadék kijutva a hermetikus helyiség légterébe azonnal elforrna a nyomsás csökkenés végett, így megnő a hermetikus tér nyomása). Ez az állapot nem tartható fen sokáig, mert a vas-beton szerkezet ezt nem viseli el hosszú távon, tehát kezdeni kell valamit vele. Erre szolgálnak a passziv védelem részeként szolgáló lokalizációs tornyok (aki TV-ben, vagy éllőben látta) azok a nagy zöld "épitmények az erőmű oldalán). Működési elve röviden. A boxba kiáramló és elgőzölgő primer folyadék az ott található levelegőt kiszorítja ebbe a lokalizációs toronyba, ez a levegő a toronyban un "bóros vizet tartalamazó tálcákon buborékol át, s ezt követően un légcsapdába kerül. A gőz a ezen a vizes tálcákon, valamint a hermetikus tér belső falán lekondenzálódik, így rohamosan csökkenni fog a hermetikus tér nyomása, s a végére ismét relatív vákuum alakul ki. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlik le, így csak rövid ideig áll fent hogy a hermetikus térnek nagyobb a nyomása mint a légkör. Ez ugye meg azért fontos mert tökéletes hermetikusság nincs, s a nagyobb nyomású hely felöl áramlik a levegő a kisebb felé, s ha ez tartos volna akkor hosszú idő allatt az inhermetikus részek miatt radioaktiv anyag kerülhetne a ki a légkörbe (ez a kibocsátás, ezt mindenképp el kell kerülni), de ha a hermetikus térben kisebb a nyomás, akkor a légáramlás a légkörből a hermetikus tér irányába történik, s csak ellenőrzőtt és tisztításon átkerülő pontokon jut ki a hermetikus téri levegő (gáz/gőz) a szabadba, fenntartva így a szabályozott relatív vákuumot.
Tehát a passzív védelemk képesek hűteni a reaktort (nem túl sokáig), valamint képesek a hermetikus térben a nyomást ismét relatív vákummá redukálni egy maximális tervezési üzemzavar esetén az aktív védelmek indulásáig.
A passzív védelemek mellett egy indítási program szerint (LIP) elindulnak az aktív védelemek is, amylek háromszoros redundanciával rendelkeznek. Ezek a védelmek szivattyúkkal, befecskedezőkkel hosszú távon képesek ellátni a reaktorban levő üzemanyag éppségét, valamint a vákuum fentartását a hermetikus térben. Itt lesz szerepe a diesel gépeknek, amelyek szintén egy villamos szinkrongenerátort hajtanak meg, s a célja, hogy az esetleges teljes áramkimaradás esetén áramot fejlesszen (blokkonkánt 3 db diesel gép, mindegyik egymagában elegendő villamos energiát tud fejleszteni a védelmi rendszerek stabil hosszútávú működtetéséhez). Ezek a Dieselek folyamatosan hőn vannak tartva, hogy könnyabban képesek legyenek indulni. Egy ilyan kvázi hidegindítást követően már ~20 másodperc után lépcsőzetesen terhelhető a diessel gép és egy fontossági prioritás szerint (LIP program) az összes védelmi rendszer rákapcsolódik, ez a teljes program sem túl hosszú, perces nagyságrendű. Ugye ennek a diesel gépnek akkor kell elindulnia, ha az erőmű összes blokkja (4 blokk, blokkonként 2 db generátor leállna (összesen 8 db)), valamint "leszakadna" az erőmű az országos villamos hálózatról. (Tehát teljes hálózat összeomlás állna be.).
Összefoglalva a paksi 4 blokk önszabályozó jellegű ellentétben a csernobilivel szemben. Védelmi szempontból vannak passzív védelmi rendszerei amelyhez nem kell villamos segédenergia, ez ellátja a blokk és a hermetikus tér védelmét, addig amíg nem tudnak bizonsággal elindúlni az aktív védelmi (villamos energiát igénylő) rendszerek, amelyek háromszoros redundanciával rendelkeznek (Zóna Üzemzavari Hűtő Rendszer, vagyis ZÜHR), s blokkonként szintén van három-három diesel gépcsoport, amely képes ellátni önállóan is a védelmi rendszerek stabil és hosszútávú energiaellátását.
ps. Talán csak annyit, hogy egy illyen üzemzavari jelre (ÜV1) a szabályozó rudak gravitációs elven "bezuhhanak" a reaktor fűtőelemei közé s teljes biztonsággal (többszörösen) is képesek leállítani a láncreakciót, valamint magas koncentrációjú bórsav folyadékot szivattyúzunk be a primer közegbe, amely szintén leállítja a magreakciót).
Tehát ezen aktív és passzív rendszerek feladata, a zónaolvadás megakadályozása.
Biztonság romlása "Pakson".
Ez jogos felvetés. Ennek sajnos sok köze van a 2 évvel ezelőtti üzemzavarhoz. Ez egy nagyon szerencsétlen dolog, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy egy nem Paksi technológiának hibája okozta ezt. Azaz egy neves cég (Sie**ns - Frama**m) által behozott berendezés hibásodott meg, illeve a rossz tervezése okozta az üzemzavart. A felelőség mégis Paksé, hiszen az üzemeltetési felelőség mindig is az üzemeltető felelősége. Tehát maga a műszaki hiba nem paksi bűn, független a teljes paksi technológiától, de a felelőség Paksot terheli.
E mellett van egy természetszerű "kvázi" biztonsági romlási folyamat is. Azért kvázi, mert a biztonsági rendszerek állapota nem romolhat s ennek igazolására szolgálnak a cikklikus próbák. A kvázi szó így azt jelenti, hogy a többi blokk biztonsága javult azóta a világon, amióta Paks elkészült. Ez természetes folyamat, mert azóta sok-sok blokk átesett már üzemidőhosszabbításon, és ezzel együtt rekonstrukción, amelyek erősen javították a biztonságukat. Paks most van pont ennek az üzemidő hosszabbítási és nagy rekonstrukciós folyamat elején. Ez nem bűn, egyáltalán nem, ugyanis a paksi erőmű egy nagyon fiatal atomerőmű a világon és most jutott el abba a stádiumba, amelyekbe már az öregebb erőművek életkoruknál fogva eljutottak. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez kell sok-sok szaktudás és nem utolsó sorban politikai és társadalmi elfogadtatás. Remélhetőeleg a folyamat végén ismét a világ legkorszerűbb erőműve lesz Paks, vagy legalább is köztük lesz, s továbbra is olcsó energiával látja el az országot. Tiszta és barátságos üzemmel, csökkentve ezzel is a az szén-hidrogének eltüzeléséből felszabaduló káros anyagok kibocsátását.
Elnézést, hogy hosszú lettem.
Üdv.:
3P -
palika22 #33 Az erőművek (szén, olaj, atom) egyik hetséges hibaforrása és üzemzavar okozója: a villamos hálózat kiesése.
Mi a villamos energiatermelés lényege ezeknél az erőműveknél: Hőt fejlesztessz égetéssel vagy nukleáris láncreakcióval, majd azzal gőzt állítsz elő ami iszonyatos erővel gőzturbinát forgat. A turbina tengelyére van illesztve a villamos generátor ami a turbina forgómozgását a forgást "fékezve, a gőz ereje nagy részét felemésztve" állítja elő a villamos áramot, amit aztán a villamos hállózatok, távvezetékek visznek szét a fogyasztókhoz, hozzánk.
Mi történik ha a villamos hálózat kiesik, ill. hogy történhet ez meg: Az erőműveknek több kimenő hállózatuk van éppen azért hogy elkerüljék a hálózatkiesést. A világszintű privatizációk után, manapság gazdasági szakemberek irányítják a villamos hálózat beruházásokat ami azt jelenti egy erőműhöz egy hálózat + egy hálózat ami tartalék. (régen a pazarlások idején több hálózatot építettek)
A hálózat kiesés képlete egyszerű: a két hálózat közül az egyiket karban tartják, vagyis kikapcsolják. (Ez teljesen normál üzemviteli folyamat.) Viszont az egy darab működő tartalékon pont akkor üzemzavar lép fel. (Bármi okozhatja, villámcsapás, baleset valami belerepül, anyag kifáradás stb.)Vagyis kiesett a hálózat.
Ugye akkor a villamos generátor hálózat nélkül marad, vagyis a generátor NEM FÉKEZI a turbinát. Vagyis iszonyatos tekerő erő a turnina oldalon a fékező generátor meg közben nem működik. Így másodpercek allat az egész gőz turbina-generátor egység úgy felpörögne, hogy az egész koceráj a levegőbe repülne.
De ez nem történik, mert erre valók az erőmű védelmek. Kieresztik a felesleges gőzt a szabadba, CO2 oltókkal lehűtik, lefékezik a tubinát, leszabályozzák a láncreakciót, visszaveszik a tüzelést stb. stb.
A nagy gond viszont az, hogy az így leállított erőművet nem lehet csak úgy újraindítani, hanem töb óra telik el mire újra tud energiát termelni, újra felfűtik a lehűtött rendszereket..
Ha végiggondoljátok így jönnek létre az oszágos áramszünetek a fejlett világban. (amerika, olasz svéd) Amit kiesett egy erőmű mint a fenti, a megmaradt erőművek és hálózatok nagy energiát nyomnak a kiesett területre, ugyanis a kiesett erőmű még órákig üzemképtelen. Ekkor, ha nincs elég hálózat az adott területen akkor egyes villamos hálózatok védelme kikapcsol, mert túlterhelték a hálózatot, amiből azonnal következik, hogy a megmaradók még kobban túlterhelődnek és sorra lekapcsolnak. Ami azt eredményezi, hogy némelyik erőmű megint hálózat nélkül marad ami szintén vészleállítást okoz, vagyis az egész villamos energiarendszerek mint a felállított dominók, összeomlanak..
Gondolom ennek a kivédését az erőmű leállítást gyakorloják a fiúk..
-
#32
na ettől majd csak úgy sugárzunk a boldogságtól...
-
palika22 #31 
-
#30
Hát ez tnyleg katasztrófa. Szörnyű, hogy mi folyik ott.... -
plamex #29 Szánalmas az emberiség .... -
#28
Dehát ott a szép Mo. része :) -
#27
A cikk kapcsán nekem is eszembe jutottak a finoman szólva is kétes üzembiztonságú kelet-európai atomerőművek. Még az egykor körülrajongott és szuperbiztonságonak kikiáltott paksi erőmű is jó közepes helyet foglalhat el, a két éve történt baleset fényében.
Lacc: hidd el semmit sem kapcsolgattam. Csak tudod Románia és az atomkatasztrófa szavak együttes használata olyan asszociációkat kelt bennem, hogy a végén még elszégyellem magam :) -
#26
júúj... :E
(vhova le kell rakni a szemetet) -
#25
Nem kell ilyet szimulálni csak tovább kell menni egy kicsit és el kell menni ide, teljes valójában itt van a katasztrófa. -
#24
És az egész kisérletér Laci a felelős aki egész nap azt a kapcsolót kapcsolgatja mint amit a képen. Ebből veszik ki a zenergiát. -
Caro #23 Nem tudom, hogy ez milyen erőmű, de a vízmoderátorosoknál(mint Paks) azonnal el lehet árasztani a reaktort bórsavval, ami nagyon erős neutronfelfogó tulajdonsággal rendelkezik. -
#22
Pedig az eshetőség megvan, pl. zárlat a rendszerben, vagy baleset az erőműhöz tartozó hálózati elosztó rendszernél, stb.
Nem véletlen, hogy diesel-motorok segítségét vették igénybe, a lényeg pont az, hogy egy szinte elképzelhetettlen dologra is fel kell készülni, hiszen ha nincs áram, és ezzel együtt nincs megfelelő hűtőfolyadék-keringtetés, akkor a reaktor túlhevülhet, és leolvadhat.
Ha egy olyan baleset következne be, ahol mondjuk ilyen okból hevülne fel a reaktormag (és nincs hálózati vagy saját áramtól független keringetőrendszer), akkor meg a kérdés az lenne, hogy miért nem gondoltak erre a lehetőségre is. ;) -
PieHunter #21 Viszont áramkiesés esetén a dízelpumpák beindulásához 1 perc szükséges, ami a hűtés szempontjából nagy idő.
Egy atomerőmű ahol nincs áram... Ez nagyon viccesen hangzik.
Szerintem akkor ott már régen rosz.
(Nem értek hozzá, csak furának tűnik...) -
irkab1rka #20 Szánalmas nacionalisták :) -
bandia #19 A baleset 1986 ban volt:) Ez meg nem egy olyan jellegq kísérlet, és az atomerQmq mqködéséhez nem fognak hozzányúlni. Csak az elhárítást szimulálják. Én sokkal jobban aggódom a csernobili szarkofág miatt:( Elvileg 10 évre tervezték legjobb esetben is.Már 19 nél járunk, és tiszta lyuk:( Elvileg megvannak már a tervek a szarkofág 2 re, de legjobb esetben is asszem csak 2007 ben kezdik el építeni. Az még soká van. Adja Isten, hogy addíg ne legyen semmi....Bezzeg a fegyverekre van pénz, bakker, de erre a gazdag világ oda sem figyel... -
Kalwa #18 Szánalmas románok... -
#17
Igen... Akkor születtem, 1985-ben, mások meg csodálkoznak, hogy miért vagyok ilyen hibbant :-) -
#16
kép -
#15
A pirossal jelölt események egy korszerű atomerőműben (pl. Paks) fizikai és tervezési okok miatt nem következhetnek be!
piros
Azaz csak tervezés/végrehajtás kérdése, hogy mit lehet ki-be-kapcsolgatni...
(ennyit az okoskodásról) -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#14
a szovjet erőművekben amit nem lehet kikapcsolni, mert kikapcsol, azt is kiiktatják.. -
asgard #13 Nem tudom de nemem ez most nagyon okoskodásnak tűnik. 1. Ez nem kísérlet, hanem katasztrófavédelmi szimuláció. 2. Az erőművekben a vészleálló autómatikát nem lehet kikapcsolni, mert ha kikapcsolják, akkor a vészleállás megtörténik. Különben mi lenne meghibásodás esetén. Fejükre robbanna az egész? Egy kis gondolkodás nem ártana, mielőtt beírtok valamit... 
-
#12
Hát elég megrázó... -
UnnameD #11 A csernobili RMBK típusú reaktorok könnyűvíz hűtéssel, grafit moderátorral és urán tüzelőanyaggal működnek, ezért pozitív az üregtényezőjük (a víz a forrásával kevesebb neutront tud elnyelni, tehát növekszik a hasítóképes neutronok száma, ami magával vonja a teljesítmény növekedését). A hűtővíz-pumpák másodpercenként 10 000 liter vizet pumpáltak át az aktív zónán. Biztonsági okokból dízelpumpák is rendelkezésre álltak. Viszont áramkiesés esetén a dízelpumpák beindulásához 1 perc szükséges, ami a hűtés szempontjából nagy idő. Ki akarták próbálni, hogy a generátorok lendületéből mennyi áramot lehet nyerni, hogy hajtsák a pumpákat, míg a dízelpumpák be nem indulnak. Erre a villanyfogyasztás tavaszi csökkenéséhez illeszkedő reaktorleállítás kínált alkalmat.
• 1986 április 25., péntek déli 1 óra: megkezdődik a 3,2 GW teljesítmény csökkentése
• 13 óra 25 perc: a hőteljesítmény 1,6 GW. A két turbina közül az egyiket lekapcsolják
• 14 óra: Az operátor lekapcsolja az automatikus vészhűtő rendszert
• 23 óra 10 perc: folytatják a teljesítménycsökkentést 20%-25%-ra
• április 26., szombat, 1 óra 7 perc: a reaktort sikerül 0,2 GW-on stabilizálni
• a reaktor sokáig üzemelt alacsony teljesítményen, és ez xenon mérgezéshez vezet: az U 235 Xe-135-re bomlik, ami nagyon jó neutronelnyelő. Az újraindítást követően az emelkedő neutronszint fogyasztja a Xe-135 reaktormérget is. Ezért a csernobili reaktor csak úgy volt hajlandó működni, ha a szabályzórudakat magasan a megengedett szint fölé emelik. Ilyen helyzetben a szabályzórúdnak 1 másodperc kell, hogy szabadeséssel a reaktorba hulljon, és leállítsa a reakciót.
• 1 óra 23 perc: az operátor kikapcsolja a vészleállítás automatikáját. A második turbinához vezető csapot elzárja, ami a hűtővíz melegedéséshez vezet
• 1 óra 23 perc 24 másodperc: a szabályozórudak megindulnak lefelé. Kiszorítják a neutronelnyelő vizet, ezért a neutronsokszorozás nehány százalékkal megnő
• 1 óra 23 perc 40 másodperc: a hőteljesítmény 0,32 GW-ra szökik föl. Beindítják a vészleállítást.
• 1 óra 23 perc 43 másodperc: a rektorteljesítmény 1,4 GW és másodpercenként duplázódik! A reaktor lokálisan szuperkritikussá vált, a hőtágulás meggörbíti a szabályozó rudak csatornáit. A lefelé mozgó szabályozórudak félúton megakadnak.
• 1 óra 23 perc 45 másodperc: 3 GW hőteljesítmény, a hűtővíz elforr, az egész reaktor szuperkritikussá válik.
• 1 óra 23 perc 47 másodperc: fölrepednek a fűtőelemek burkolatai, eltörnek a hűtőcsatornák vezetékei, radioaktivitás szabadul ki. A láncreakció leáll.
• A reaktor aktív zónája megnyílt, és a levegőbe radioaktív anyagok kerültek
A Csernobili Erőműben 32 áldozat volt. A kapott sugárdózistól elhunytak száma mai napig sem biztos, mivel a kormány mindig a maga javára módosítja azokat. Objektív becslések szerint 1500-3000 ember vesztette életét az atomerőmű „likvidálásakor” kapott sugárterhelés által kiváltott ráktól.
Egy dokumentumból van
-
#10
Csernobilban a reaktor túlterhelését tesztelgették, felsőbb utasításra. Azt' nem bírta. :)
Egy rosszmájú ismerősöm :) szerint a román atomerőműben meg bármikor lehetne szabotázs, csak egy zacskó rántott húst kell odadobi a vezérlő közepére, és mig a kollégák az miatt ölik egymást, nyugodtan le lehetne állítani a hűtést vagy kihúzni a grafitrudakat. -
#9
Itt az a szitu, hogyha Romániában történne egy csernobilhoz hasonló eset, Finoman fogalmazva is mi lennénk az utolsók, akik megtudják. Ha egyáltalán elmondanák nekünk a köcsögök...
#1 Én sem bízom bennük. -
En3r6y #8 Ha jól tudom, de lehet tévedek, Csernobilban nem katasztrófát próbáltak szimulálni. Ez egy teljesen másfajta teszt.