SG.hu·
Atomkatasztrófát szimulálnak Romániában
Egy romániai atomerőmű lesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ma induló teljes körű vészhelyzeti műveletének helyszíne. Szerencsére azonban csak egy szimulációról van szó.
Az IAEA képviselői vezetésével nyolc ügynökség csapata és 62 ország vesz részt egy Csernobil típusú atomkatasztrófa kezelésében. A több mint két napos művelet ma reggel vette kezdetét a Kelet-Romániában fekvő Cernavoda erőműben. Egy színlelt baleset után a hivatalos szervek elrendelik a vészhelyzetet, kiértékelik a szükséges egészségügyi intézkedéseket, és nyomon követik az időjárási sémákat, hogy meg tudják állapítani hol ér földet a radioaktív csapadék és mely szomszédos országokat kell értesíteni.
A gyakorlat elsődleges célja a nemzetközi kommunikációs vonalak letesztelése, mondta Tomihiro Taniguchi, az IAEA Atombiztonsági Osztályának helyettes vezetője. A hivatalos szervek az IAEA bécsi Vészhelyzeti Készültségi és Reagálási Egységének székhelyéről felügyelik a műveletet. Az IAEA és együttműködői négyévente szimulálnak egy atomkatasztrófát, a legutolsó ennek megfelelően 2001-ben zajlott le Franciaoszág északi partjainál fekvő Gravelines városában, így némi iróniával mondhatjuk azt is, hogy ez az IAEA olimpiája. Bár az IAEA tagállamok állandó gyakorlatokat tartanak, a négyévenkénti akcióban a nemzetközi együttműködés felkészültségét teszik próbára, ami legalább olyan fontos, mint a helyszíni elhárítási munka.
A romániai Cernavodában az ország energiaszükségletének 10%-át állítják elő
A szerdai gyakorlat előre meg nem határozott időben kezdődik el, amikor az IAEA Vészhelyzeti Központja megkapja egy képzeletbeli radioaktív szivárgásról szóló riasztást. A központ ezután értesíti együttműködő szervezeteit, többek közt az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), az Európai Bizottságot, a Meteorológiai Világszervezetet, a NATO-t és az Interpolt. Valós időjárás előrejelzések alapján fogják nyomon követni a szennyeződés útját és a lehulló nukleáris csapadékot.
Egy az 1986-os csernobili robbanást követő súlyos szivárgásra való reakció a hatékony kommunikáción múlik, hangoztatta Zhanat Carr, a WHO vészhelyzeti hálózatának koordinátora. Carr hálózata közel 30 központból áll, melyek készek egészségügyi tanácsokkal szolgálni vagy egy egészségügyi szaktanácsadót küldeni a vészhelyzetek helyszíneire.
Eközben a román belügyi szervek saját felkészültségüket ellenőrizhetik egy nukleáris szivárgás esetén, levezényelve a közeli települések evakuálását és a sugárfertőzésnek kitett országok kommunikációs vonalainak tesztelését, ami különösen érdekes lehet hazánk esetében a két ország közötti rapszodikusnak mondható viszony tükrében.
Az IAEA képviselői vezetésével nyolc ügynökség csapata és 62 ország vesz részt egy Csernobil típusú atomkatasztrófa kezelésében. A több mint két napos művelet ma reggel vette kezdetét a Kelet-Romániában fekvő Cernavoda erőműben. Egy színlelt baleset után a hivatalos szervek elrendelik a vészhelyzetet, kiértékelik a szükséges egészségügyi intézkedéseket, és nyomon követik az időjárási sémákat, hogy meg tudják állapítani hol ér földet a radioaktív csapadék és mely szomszédos országokat kell értesíteni.
A gyakorlat elsődleges célja a nemzetközi kommunikációs vonalak letesztelése, mondta Tomihiro Taniguchi, az IAEA Atombiztonsági Osztályának helyettes vezetője. A hivatalos szervek az IAEA bécsi Vészhelyzeti Készültségi és Reagálási Egységének székhelyéről felügyelik a műveletet. Az IAEA és együttműködői négyévente szimulálnak egy atomkatasztrófát, a legutolsó ennek megfelelően 2001-ben zajlott le Franciaoszág északi partjainál fekvő Gravelines városában, így némi iróniával mondhatjuk azt is, hogy ez az IAEA olimpiája. Bár az IAEA tagállamok állandó gyakorlatokat tartanak, a négyévenkénti akcióban a nemzetközi együttműködés felkészültségét teszik próbára, ami legalább olyan fontos, mint a helyszíni elhárítási munka.
A romániai Cernavodában az ország energiaszükségletének 10%-át állítják elő
A szerdai gyakorlat előre meg nem határozott időben kezdődik el, amikor az IAEA Vészhelyzeti Központja megkapja egy képzeletbeli radioaktív szivárgásról szóló riasztást. A központ ezután értesíti együttműködő szervezeteit, többek közt az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), az Európai Bizottságot, a Meteorológiai Világszervezetet, a NATO-t és az Interpolt. Valós időjárás előrejelzések alapján fogják nyomon követni a szennyeződés útját és a lehulló nukleáris csapadékot.
Egy az 1986-os csernobili robbanást követő súlyos szivárgásra való reakció a hatékony kommunikáción múlik, hangoztatta Zhanat Carr, a WHO vészhelyzeti hálózatának koordinátora. Carr hálózata közel 30 központból áll, melyek készek egészségügyi tanácsokkal szolgálni vagy egy egészségügyi szaktanácsadót küldeni a vészhelyzetek helyszíneire.
Eközben a román belügyi szervek saját felkészültségüket ellenőrizhetik egy nukleáris szivárgás esetén, levezényelve a közeli települések evakuálását és a sugárfertőzésnek kitett országok kommunikációs vonalainak tesztelését, ami különösen érdekes lehet hazánk esetében a két ország közötti rapszodikusnak mondható viszony tükrében.