A Biblia értelmezése

Igen, nagyon jól mondod, akinek van hite, annak megy. MINDEN.

"A Biblia alapja, hogy az embereket bizonyos társadalmi normák / akár erõszakos / betartására szoktassák."

ja, meg a periódusos rendszernek is. (te mégis mi a francot olvastál, miközben azt hitted, hogy a Biblia van a kezedben?)

HIT sankó bátyó is hasonló elvet követett, s most ezrek hallgatják szájtátva. Köztük neves, "mûvelt" emberek😞(

Sanyi bá' azt mondta vala, hogy õ minden este személyesen az Istennel konzultálja meg a következõ napi teendõit. <#bohoc>

A Biblia alapja, hogy az embereket bizonyos társadalmi normák / akár erõszakos / betartására szoktassák. Ami persze nem biztos, hogy minden területen megállja a helyét. A baj ott kezdõdik, ahhoz, hogy a "tudatlan" embertömeget erre rá is bírják, telepakolták mindenféle ellenõrizhetetlen / már bocs / hókusz-pókusszal.
Ez persze más vallásoknál így mûkszik.
És itt az analógia az agykontrollal. Mivel én is érintett vagyok, véleményt alkothatok. Addig, amíg az önön tudatom befolyásolását tanulom, semmi baj. Amikor azonban azt akarja elhitetni, hogy meg tudok akadályozni egy háborút /Irak /, s tudok idõtjárást változtatni, avagy a fõnököm jövõbeni viselkedését, az már megint a tudatlan emberek megvezetése.
Ez a hasonlóság a Bibliával.

Hát egy része nyilván megy. 😄

A lófasz. ESP, pszi támadások, remote viewing, pszihokinézis, mind kamu. Ez az "akinek van hozzá érzéke, annak megy" meg egy az egyben olyan baromság, mint az "akinek van hite, annak megy".

A Silva féle Agykontroll nem vallás, hanem megtanulható gyakorlatsor. Akinek van hozzá érzéke, annak megy.
És azokról volt szó, akik a barlang elõtt ülve kõbaltát lóbálnak, úgy osztják az észt.
Akinek nem inge...

Amúgy miért? Van ezeken kívül valami más természetû is a tanfolyamon?
Elmondják, hogy hallottak már olyanokról, akik láttak már agykontrollal lebegni embert? 😄

.....olvastam.

Memória tréning is agykontroll, nem tudom, hol a gáz. Szerintem teljesen rendben van, ha valaki sokat idõzik kellemes tudatállapotban, akkor boldogabb lesz, vagy ha sokat kívánja a céljai elérését, akkor könnyebben tesz feléjük lépéseket -> könnyebben valósulnak meg, esetleg fiziológiai folyamatokat is befolyásolnak a gondolatok. Ez egészen nyilvánvaló ha csak nem gondolja valaki, hogy a gondolat valami testtõl független dolog. 😄

Szerintem nem ezeket a részeit bírálják az agykontrollnak.

Tetszik a cikk, amúgy nyílik belõle egy másik ötletes írás: Ki az igazi sátánista? 😄

Agykontroll topikból idézem magamat:

" Én kipróbáltam az agykontrollt a memóriám hatékonyságának növelése érdekében, de baromira nem jött be, és a rászánt idõt inkább tanulásra használhattam volna (vagy gépezésre 😛). Most inkább piracetamot szedek, 2400..3200 mg naponta (mikor hogy...), kávéval bevéve 😄, az legalább használ is (bizonyítottan, és mellékhatása 0).

Kételkedtem is az agykontroll mûködésében, hogy ugyan miért is menne faszábbul az agyam hogyha alacsonyabb frekin mûxik (mert én úgy tudtam hogy magas fokú koncentrációnál 40..70 Hz-en, azaz gammában megy), meg hogy miért ne tudnék ártani másnak a hihetetlen pszi erõimmel (pl. ha szembejönne Hitler), valamint hogy is volt hogy a kiscsaj belelátott az agyába (erre még kevesebb esély van mint lehallgatni egy /zárt/ processzort az agy bonyolultsága és a háttérzaj miatt; valószínûbb hogy egyszerûen fáradt volt az ürge és az emlékezetében összekeverte a kérdés és a válasz sorrendjét, velem is fordult már elõ hasonló). A Wikipédián található cikk ( http://en.wikipedia.org/wiki/Silva_Method ) persze gyorsan meggyõzött hogy egy mocsokság az egész, ha már az agykontroll kft. honlapján található mágikus sebgyógyulás-segítõ magnókazetta láttán nem esett le a tantusz 😄

A másik baromság amire rávilágított a Wikipédia az a binaural beats ( http://en.wikipedia.org/wiki/Binaural_beats ), amirõl én is úgy tudtam hogy használ (persze, így utólag belegondolva az agy miért is változtatná meg ilyen könnyen a mûködését egy hangra; legalábbis ha nem epilepsziás az ember) "


És ha erre most azt mondod hogy nem voltam tanfolyamon, tehát nulla a véleményem, addig pofozlak, amíg a fejed le nem szakad.

Bizonyára. De azért felfedezhetsz benne logikát.
Csak az a bibi, hogy ez bizonyos emberek 2000 éves látókörét próbálja szélesíteni.

Mint az egyik lelkész mondta : Fiam! A pokol, és a menyország benned van. Prioritása csak tõled függ.
Mert ugye van : Isten VÉGTELEN szeretete vs bosszúálló Isten <#fejvakaras>
Akkor most gondolkozz el Iván Gábor szavain.

mondom: #3085.
Esetleg ezt jobban megérted:
1990-es évek elején, mikor elkezdték oktatni M.O-on a Silva féle Agykontroll módszert, rentgeteg becsmérlõ cikket írtak mindenféle okos újságíró bácsik. Oldalakon keresztül bizonygatták, h ez milyen lehetetlenség, meg ilyen ugye nincs is, és nagy átverés az egész.

A cikk végén persze mindig kiderült, h õk ugyan nem voltak ilyen tanfolyamon, csak éppen okosan kikövetkeztették...

Azért Iván Gábor sem mindig százas. 😄:😄😄

A skizofrén is meg van gyõzõdve, hogy beszélnek hozzá. Súlyosabb esetben látja is azt aki beszél hozzá, és ha 10-bõl 10 ember mondja neki, hogy márpedig nincs ott senki akkor 10-bõl 10 embert fog hülyének nézni, mert õ látja. És ezt nem összegugliztam, hanem tapasztalatból beszélek. Van egy haverom akinél paranoid skizofréniát állapítottak meg, de õ "csak" hangokat hallott. Több mint 1 évig volt pszichiátrián és élete végéig gyógyszert kell szednie. Amúgy teljesen normális, egy picit sem kattant, vagy buta.

Szóval én leszarom, hogy ki milyen istennel beszélt, vagy mit tapasztalt, úgy is azt hall mindenki amit akar. Már elõre rettegek, hogy a pokolra jutok ezekért az istenkáromló szavakart, jujj most mi lesz?<#gunyos1>

Ezzel te most tényleg azt akarod mondani, hogy aki nem hisz valamilyen istenben, az "vak, tunya, gyáva"? Remélem ezt te sem gondolod komolyan, mert ha igen akkor te is beletartozol az álltalam említett egyik végletbe.

Nem, én azt mondom, amit gondolok: ha valaki még nem tapasztalt, az racionális gondolkodása miatt ne hülyézze le azokat, akik láttak és tapasztaltak. Ne próbálja magát okosabbnak beállítani azzal, h olyan dolgokat állít be hülyeségnek, melyek kívül esnek az õ szegényes lelkivilágán, és tapasztalati körén.
Ezért lenézõen nyilatkoznak ( nincs, mert nem is létezhet) és így meggyõznek sok olyan embert is, akik ingadoznak ez ügyben. Persze nem vallják be, h gyávák/lusták elindulni a belsõ úton. Szerinte csak a gyengék/bolondok általa lenézett közössége a vallás (amirõl persze igazából semmit sem tud, csak a hozzá hasonló szintûek negatív véleményét szajkózza agyatlan droid módjára).

A vallás alapítóknak ( most a világvallásokról beszélek) sosem volt lényeges, mennyi tanítványuk van. Õk elmondták a mondanivalójukat és kész.
Akik manapság alapítanak pusztán pénzszerzés céljával "vallásokat" csakis rájuk vonatkozik, h ne veszítsék el a híveket - pénzszerzési forrásaikat.

A racionalisták általában azt az utat követik, hogy bármi amit nem tudnak megmagyarázni most, azt majd késõbb megtudják. Éppen ezért állnak a dolgokhoz mindig úgy, hogy abból indulnak ki, hogy ezt igenis meg lehet magyarázni.
Vannak a vallás követõi, akik pedig általában nem nagyon szeretik megmagyarázni a dolgokat és azt sem, ha más megmagyarázza, hiszen ez a valaki akár meg is rendíthei a hitében, és õ ez elõl menekül. Persze ez közel sem minden hívõre igaz, de vannak ilyenek is, sõtt, a vallási vezetõk általában ilyenek, hiszen nem akarják elveszítni a hívõket, õket pedig sajnos nagyon sok ember követi.
Egyébként szerintem eggyik véglet sem túl jó, sem az, ahogy azt már írták elõttem, ha valaki megpróbálja megtéríteni a másikat, pédául a végletekig bizonygatja hogy õ akkor is azt látta amit. Például halálból visszatérõk némelyike szokta mondogatni hogy õ láttott egy nagy homályos fényt, ami persze Jézus volt, mert más nem is lehetett. Ha meg nem hisznek neki, akkor még jobban bizonygatja. De ha annyira nagy hívõ, akkor miért nem elég neki ha õ tudja mit látott, és kész? Azért,mert úgy érzi, ha többen elhiszik, akkor valószínûbb hogy igaza van, ami persze baromság. Pedig az ilyen emberek általában ezért csinálják.Az sem jó, ha valaki nem hisz és erre megpróbál másokat is rávenni. Szerintem az embernek magától kell rájönnie a dolgokra, persze az út mutatás még nem gond, de ha már erõszak, akkor az már az.

"Aki meg a kis kunyhója elõtt marad, rázza a kõbaltáját és csak azt kiabálja, h:

" ilyen nincs, mert nem is létezhet, és agyalágyult barom, aki elhiszi ezeket a meséket"
az jobb, ha nem hirdeti szellemi vakságát, tunyaságát és gyávaságát."
Ezzel te most tényleg azt akarod mondani, hogy aki nem hisz valamilyen istenben, az "vak, tunya, gyáva"? Remélem ezt te sem gondolod komolyan, mert ha igen akkor te is beletartozol az álltalam említett egyik végletbe.

Ajánlom mindenkinek a "The Man from Earth" címü filmet!

Kerub: A #3066-ban hogy értetted ezt? Egy farmer életképesebb lehet rosszabb feladatmegoldó képességgel, és kevesebb logikával, mint egy magasabb iq-jú tudós?

Úgy gondolom, nem túl szerencsés ennyire egy kalap alá venni a vallásokat. Annál is inkább, mert a vallásoknak több funkciójuk, és oldaluk lehet, és az is különbözõ, melyiknél mi a hangsúlyos. Vannak olyan vallások, amiknek sem "normakövetõ", sem pedig "Istenmegismerõ" funkciójuk nincs, mások normaképzõk, vagy a közegükben egyenesen deviánsak.
Honnan veszed, hogy a vallás individualista dolog?
Vannak olyan törzsek, ahol a vallás egyik fõ szerepe az összetartozás megerõsítése.

Cuchulainn #3074: Egy annyira individualizált vallási világban, ahol mindenki a saját igazságát keresi/találja meg, elkerülhetetlen lenne a másoknak való ártás. Gondolj csak az önjelölt gyógyítókra. Te abból indulsz ki, hogy minden keresõ ugyanazt találja, ami valami üdvös dolog, és amit vallásnak hívunk, valami nagy közös normarendszert, pedig nem.. és nem is csupán errõl szól.
Mi lenne az az élmény, amit elemezve te csatlakoznál egy vallási csoporthoz? Ez nem ilyen egyszerû. Sokkal több minden befolyásolja, hogy ki vallásos, mint egy elemzés utáni döntés. Egy rakás megtért ugyanígy azt állítja, hogy nem õk döntöttek, hanem "Jézus elhívta õket", sõt a döntés alapú hit csupán valamiféle intellektuális álca volt számukra. Mondjuk ugyanezt mondják a tradicionális útról... csakhogy nem tudják külön választani, mi külsõ, és mi a belsõ hatás mindabból, ami a spontán megtérésüket okozta.
Biztos vannak külsõ, és belsõ okai, de számomra idegen csak úgy a "vallásra" ráhúzni, hogy az valami nagyon személyes, nagyon független dolog.

Én tegnap este láttam pokollakókat, és angyalokat. Na most ebbõl sok minden nem következik bármilyen átéléssel adom elõ, és bármit körítek hozzá, ellenben én elhiszem bárkinek bármilyen tapasztalatát.

Új, vagy teljesen hihetetlen történetet csak az igazán átélõk tudnak terjeszteni, akik látták és ott voltak. Ezekbõl az emberekbõl szinte árad a meggyõzõdés. Verekedés inkább akkor alakul ki, mikor a szemtanúkat lehülyézik...
Mindig ez a baj, h a racionalisták sosem hisznek senkinek ( még a saját szemüknek sem) és hülyének nézik azokat, akik látnak és átélnek dolgokat.

És mit tartsunk azokról, akik megunták a keresést, és helyette inkább átrohantak a másik faluba, ahol meg akartak gyõzni mindenkit arról, hogy van elektromosság, aztán amikor nem ment akkor hazatértek, és hadba hívták a falut, hogy jól móresre tanítsanak mindenkit, aki nem hisz az elektromosságban, amit még õk sem láttak soha.
Nem a keresõkkel van baj, mégcsak nemis a helyben maradókkal, hanem azokkal akik utánajárás nélkül nyomban terjeszteni kezdik azt amit hallottak.
Ha már metaforákban beszélünk 😊

kerub #3067 -al egyetértek

Biztos én vagyok a "", de így is, meg úgy is lehet értelmezni.

Afrikai, vagy Dél-Amerikai dzsungelekben még ma is élnek olyan törzsek, melyek hírbõl sem ismerik a civilizációt. De õk is hisznek valamilyen felsõbbrendû lényekben.
Tegyük fel, h elmegy közéjük egy fehérember, és elkezd mesélni nekik az elektromosságról. Nincs nála semmilyen készülék, h bebizonyítsa a meséjét, csak felkelti a kíváncsiságot. Majd elmondja azt is, hogyan lehet oda eljutni, ahol ezek az elektromos berendezések vannak, és eltûnik a dzsungelben.

Mi történik, miután elment?
Az emberek egy része hisz neki, a másik meg nem.
Állandóan errõl fognak vitatkozni.
És van 1-2 bátor + kíváncsi, akik elhatározzák, h utánajárnak a dolognak!!

Az emberi elme is olyan, mint a dzsungel, tele van bosszantó, visítozó majmokkal, alattomos kígyókkal, lesbõl támadó ragadozókkal, de azért vannak tiszta források és édes gyümölcsök is.

Nagyon sok vallásalapító és szellemi vezetõ megmutatta az utat.
Aki igazi "bátor felfedezõ" , az elindul elméje dzsungelén át megkeresni a kivezetõ utat.

Aki meg a kis kunyhója elõtt marad, rázza a kõbaltáját és csak azt kiabálja, h:

" ilyen nincs, mert nem is létezhet, és agyalágyult barom, aki elhiszi ezeket a meséket"
az jobb, ha nem hirdeti szellemi vakságát, tunyaságát és gyávaságát.

Szvsz azért, mert igazából csak az lehet valóban hívõ, aki a saját életét, gondolatait, tapasztalatait "elemezve" dönt úgy. Persze ez még nem zárja ki azt, hogy bárki csatlakozzon valamilyen vallási csoportosuláshoz, csak éppen a sorrend nem mindegy. Ha valaki azért lesz valamilyen vallás híve, mert az egész család is az, vagy mert mindig kellett templomba járni mert különben "kinézik" maguk közül a többiek, akkor az már régen rossz. És a szervezett vallások pedig általában erre a módszerre alapoznak.
(Ugye a "megtért bûnös többet ér száz igaz embernél" frázis ismerõs?)

<#eljen>
Nagyon mélyen egyetértek azzal amit írtál. Szerintem, ha többen szemlélnék így a világot, akkor a vallásból/vallásosságból eredõ viták/gondok/bajok elég nagy részét el lehetne/lehetett volna kerülni.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket mindenkinek !!

Jó kérdés.
Btw, a vallásosság magába foglalja a jó létet. Vagyis konkrétabban a katalikus vallás? (mert hogy õk ugye katalikusok ha jól tudom).

Feszület a nyakban... errõl mindig Mózes ugrik be ahogy lejön a hegyrõl majd dühében kettétöri a kõtáblát mert a népe elkezdett bálványokat imádni amíg õ elvolt Istennel... <#kuss>

Azért van dolog, ami megkérdõjelezi a kereszténység igazi arculatát. Dél-Amerika a legkeresztényebb a földön. Ehhez hozzáveszem az olaszok, s spanyolok nagy részét. Nos jórészük a feszületekkel a nyakukban hidegvérrel belezik ki embertársaikat. Hol van a Biblia, a Hit ereje?

Elsõsorban tapasztalat. Hogy milyen skatulyába helyezet bele, az már a te dolgod, de mivel egy esetben biztosan mûködött (nálam) és nem tapasztaltam jobbat, addig ajánlani fogom másoknak is 😉
A vallást individualista dolognak tartom. Miért kéne közösségi kérdést csinálni abból ami elsõsorban rád tartozik? Maximum egy következõ fokozatként tudom elképzelni.

" Közölték, hogy a matematika rendszere túl magasabb rendû minthogy egy Badabumm (õsrobbanás [#crazya ) vagy véletlen szülje meg. Majd mindannyian „megtértek”."

Ott indul a baj, amikor valamit hipp-hopp nem tudunk megmagyarázni, s ekkor elõveszünk olyant, ami megtámadhatatlan, mert igazából nincs is rajta támadási felület. Amikor azt állítja egy tudós, hogy a világegyetem ilyen, meg olyan, bizonyítania kell, mégha áttételesen is. S elképzelhetõ, hogy az idõ kukába fogja dobni az egészet, de azért nem égetik meg a tudóst. Ezzel szemben egy más vallásból kialakult kereszténység már 2000 éve állandó, eltekintve attól, hogy még egymást is tûzzel-vassal irtották.
Ez picit a reklám helye: ajánlom mindenkinek olvasson bele ZOLI73 írásaiba. Nem azt mondom, hogy tökre az igaz, de elgondokoztató. A tök igazat soha, de soha senki nem fogja megtudni. Igenis van egy erõ, ami mindenek felett van, s mégis annak elválaszhatatlan része. Ha nem lenne "mindenek", nem létezne az "erõ" sem. Egymások függvényei. S ezt az erõt sokan Istennek, sokan pedig Univerzumnak nevezik. Itt az Univerzum szót abban értelemben értem, hogy beletatozik a legkisebb építõ elem, vagyis minden.

Nem tudom, minek ragaszkodnak olyan sokan ehhez a "függetlenül kell megkeresni" dologhoz. Olyan amcsi féle individualizmus benyomását kelti.

A vallással addig nincs bajom amíg nem ártanak vele másnak. Sajnos ez túl gyakran megtörtént a történelem során.
Ennek ellenére nem ítélem el vallásokat és úgy gondolom mindegyiket érdemes tanulmányozni mert sokat lehet belõlük tanulni. A vallás az én szememben onnantól lesz ártalmas, mikor egy földi lény / intézmény (ugye sok különbség nincs) áll mögötte. Legyen az Buddha, Pápa, Mohamed.... Mindenki, aki hisz Istenben, annak függetlenül kell megkeresnie vele a kapcsolatot és megtalálnia a harmóniát az élete és vallása között. Úgy gondolom a vallás akkor tiszta, ha az embernek segít kialakítani egy helyes értékrendet, tanít, segít megérteni a körülöttünk lévõ világot és ami még fontosabb, segít megérteni mi is a küldetésünk a világon.
Nem hiszek olyan vallásban ami dogmákat és félelmeket táplál az emberbe kb a „higgy és nem kerülsz a pokolba” prédikációkkal. Túl szép és túl rövid az élet ahhoz, hogy félelemben éljük le.

IQ és vallás: errõl mindig az a story jut eszembe mikor egy csoport matematikus egy idõ után megrekedt a munkájában. Közölték, hogy a matematika rendszere túl magasabb rendû minthogy egy Badabumm (õsrobbanás [#crazya ) vagy véletlen szülje meg. Majd mindannyian „megtértek”.
Hogy hol olvastam arra már nem emlékszem, talán John Gribbin: Schrödinger Macskája - Kvantumfizika és valóság címû könyvében.

Az IQnak nincs sok köze a mûveltségedhez. Egy süldõ paraszt is írhat 110es IQ tesztet mivel a feladat megoldó képességet és a logikus gondolkodást méri.
Ezért lehet h egy szimpla farmer a maga 80-90es IGjával életképesebb mint egy Nobel díjas tudós.

A statisztika fogalmát ellenben nem nagyon érted.

De ha már ott vagy, kezdd el olvasni a bibliát, és értsd is meg. Már nem leszel olyan rohadt vallásos.

Na...kitöltöttem egy IQ tesztet: az eredmény 132! és még mindig hiszek Istenben<#wow1><#taps>

vizsgáltak korrelációt?

Az IQ-teszt legfõképpen logikán alapszik. Na és mi kell ahhoz hogy a vallások hézagait meglássuk? Hoppá, logika! Nem az hogy mennyire ért a kapáláshoz, hanem hogy mennyire tud gondolkodni, okfejteni, érvelni. És nocsak! Ezek meg elengedhetetlenek a mûveltséghez, és viszont!


Na nézzük csak hogy mely országok teljesítenek legjobban matematikában és tudományokban (TIMSS, 8. osztály)

Matematika, http://isc.bc.edu/PDF/t03_download/T03_M_Chap1.pdf :

#1 Singapore
#2 South Korea
#3 Hong Kong
#4 Taiwan
#5 Japan
#6 Belgium (Flemish)
#7 Netherlands
#8 Estonia
#9 Hungary
#10 Malaysia
...

Tudomány, http://isc.bc.edu/PDF/t03_download/T03_S_Chap1.pdf :

#1 Singapore
#2 Taiwan
#3 South Korea
#4 Hong Kong
#5 Estonia
#6 Japan
#7 Hungary
#8 Netherlands
#9 United States
#10 Australia
...


Nézzük is csak meg hogy alakulnak az átlag IQ-k, http://www.nationmaster.com/encyclopedia/List-of-countries-by-IQ :

#1 Hong Kong - 107
#2 South Korea - 106
#3 Japan - 105
#4 Taiwan (ROC) - 104
#5 Singapore - 104
#6 Austria - 102
#7 Germany - 102
#8 Italy - 102
#9 Netherlands - 102
#10 Sweden - 101
#11 Switzerland - 101
#12 Belgium - 100
#13 China (PRC) - 100
#14 New Zealand - 100
#15 United Kingdom - 100
#16 Hungary - 99
#17 Poland - 99
#18 Spain - 99
#19 Australia - 98
#20 Denmark - 98
#21 France - 98
#22 Norway - 98
#23 United States - 98
#24 Canada - 97
...


Nézzük csak meg a templombajárási statisztikáikat, hátulról, http://www.nationmaster.com/graph/rel_chu_att-religion-church-attendance :

#53 Russia - 2%
#52 Japan - 3%
#51 Estonia - 4%
#50 Sweden - 4%
#49 Iceland - 4%
#48 Finland - 4%
#47 Latvia - 5%
#46 Norway - 5%
#45 Denmark - 5%
#44 Belarus - 6%
#43 Azerbaijan - 6%
#42 Serbia and Montenegro - 7%
#41 Armenia - 8%
#40 China - 9%
#39 Bulgaria - 10%
#38 Moldova - 10%
#37 Georgia - 10%
#36 Ukraine - 10%
#35 Taiwan - 11%
#34 Czech Republic - 14%
#33 Korea, South - 14%
#32 Switzerland - 16%


Hoppá! A legmûveltebb országok rendelkeznek a legmagasabb átlag IQ-val, és a legkisebb templombajárási kedvvel!


Az már csak hab a tortán, hogy a vezetõ Négy Ázsiai Tigris és Japán mennyire mocskos nyugati ideológiával rendelkezõ, vallást elnyomó országok.


" azon egyszerû oknál fogva, hogy mindkettõ megkönnyíti a túlélést egy szegény környezetben "

Már miért könnyítené meg hogyha kajatermesztés helyett imádkozni járnak, és a kajapénzt a templomban költik el ?

lol. Pont a kommunizmusban ítélték el a legjobban a vallásokat, a nyugatnak ehez semmi köze. Tudod minek van még köze a vallások hanyatlásához? Pl a tudományoknak. De a tudományok is akkor kezdtek el rohamosan fejlõdni, miután az embereket már nem égették meg ha nem hittek istenben.

Posztoltam egy statisztikát, te meg kiforgatod, a nyomorék hasonlataiddal. Lehet, hogy a vallásosságnak nincs köze az IQ-hoz, de a számok mégis azt mutatják, hogy ahol több vallásos ember él ott kevesebb az emberek iq-ja. A gazdaságot meg nem tudom minek kevered ide. Ezzel is csak azt bizonyítottad, hogy a szegény országokban buta emberek élnek akik minden szart bevesznek.

lol.. te ezeket komolyan gondolod? 😄😄

és ezt ezzel a nevetséges felméréssel akarod bizonyítani, ami a logika szégyene?

kreáljunk hasraütésszerûen egy mérõszámot, ami mondjuk a kézzel történõ földmûvelést méri (legalábbis szerintünk), és nevezzük CBHQ-nak (cultivation by hand quotient). ez a szegényebb országokban magasabb lesz, akár az az arány, ahányan a vallást kiemelkedõen fontosnak tartják. (azon egyszerû oknál fogva, hogy mindkettõ megkönnyíti a túlélést egy szegény környezetben.) akkor ebbõl az következik majd, hogy a vallásosak jobb földmûvesek a nem vallásosaknál, vagy inkább az, hogy a felmérés készítõje egy hülye elõítéletes balfék, aki elfelejti használni az eszét, amikor a saját ideológiáját akarja bebizonyítani?

nincs összefüggés a mûveltség, intelligencia és a vallásosság között. a nyugati ideológia elterjedtsége és a vallásosság között van. a nyugati ideológia azonban nagyon hatásos gazdasági szempontból, így azok az országok, akik átveszik, gazdagabbak lesznek, ezáltal nõ az iskoláztatásra költött büdzséjük, és ugye kinek az ideológiáját fogják tanítani? azét, aki miatt gazdagok lettek, a nyugatét. ez pedig a vallásosság arányának csökkenését fogja eredményezni.

<#buck> Írtál te már valaha IQ tesztet???<#idiota>

Baromi egyszerû; minél intelligensebb valaki, minél mûveltebb, annál jobb IQ-teszteket fog firkálni, és annál kevésbé fogja beszopni a vallást.

hát igen.. Isten teremthetett volna szegényebbnek, hogy a mennybe jussak.. 😄

az IQ és a vallásosság mértéke is függ egy ország gazdasági helyzetétõl, ez azonban nem azt jelenti, hogy a kettõ egymással is összefügg. (ha az elõbbibõl kicsit többel rendelkeznél, akkor persze magadtól is rájönnél az ilyesmire, de az ember nem kívánhat túl sokat.)

egy tényt hogy lehet erõsíteni? egy dolog vagy tény, vagy nem. ezesetben például utóbbi.